A VÍZ témahét 2010. március 22-26. 1. Téma: A víz 2. Cél: A tanulók 2.1. a mindennapi órák és tananyag adta korlátok szorításán engedve egy héten át a tanórákon és a szervezett programok során alaposabban ismerkedjenek meg a víz témakörével; 2.2. minél sokoldalúbban ismerkedjenek meg a víz fogalmával, fajtáival, jelentőségével, felhasználásával, valamint a helyes fogyasztói magatartással. 3. A tartalom kapcsolódása 3.1. Tantárgyak ismeretanyagához 3.1.1. Természetismeret A víz körforgásának ismertetése. Víz világnapja, vízvédelem. Víz Keretirányelv – EU. Magyarország és a vízvédelem; vízgazdálkodás jogi szabályozása. A kommunális szennyvíz tisztítása. Az ipari szennyvizek, vízszennyezés. Eutrofizáció fogalma. A Föld ivóvíz-vízkészleteinek védelme. 3.1.2. Földrajz A vízburok bemutatása; víz hasznosítása, jelentősége. Óceánok és tengerek mozgásai (hullámzás, tengerjárás, tengeráramlások) és hatásai. A vizek (folyók, tengerek) felszínformálásának bemutatása – terepasztal készítése. A Föld legnagyobb, legmagasabb vízesései. A jég felszínformálása. A globális felmelegedés hatásainak bemutatása. Természeti katasztrófák: szökőár, áradások, monszun. Magyarország felszíni és felszín alatti vizei. Termál- és gyógyfürdőink bemutatása, térképek készítése. 3.1.3. Biológia A víz, mint az élőlények alkotóeleme, és a fotoszintézis alapanyaga. Bemutatni a vizek (óceánok, tengerek; hazai folyóink, tavaink…) élővilágát, vízi életközösségek. Hőszennyezés. A víz, mint ökológiai tényező. Hogyan változtatják meg a vízerőművek környezetük ökológiai viszonyait? 3.1.4. Mezőgazdasági alapismeretek A víz hasznosítása a mezőgazdaságban. A csapadék keletkezése, fajtái. Talajvíz. Védekezés a víz okozta talajerózió és a belvizek ellen. 3.1.5. Fizika A víz fizikai halmazállapot-változásai. Készítsenek grafikonokat a halmazállapot-változás folyamatairól. A víz, mint energiaforrás. Vízerőművek Magyarországon és külföldön. Vízerőmű-modell (?) készítése. Vízimalmok működési elvének bemutatása. Hajózás története, felhajtóerő bemutatása.
3.1.6. Kémia A víz kémiai tulajdonságai, vízmolekula rajzolása, modellezése (Lavoisier felfedezése), diffúzió, ozmózis. Hogyan lesz a vízből ivóvíz? Hogy jut el az ivóvíz a csapokig? Mérések végzése a minták alapján. Vízenergia szemléltetése kísérlettel (?) 3.1.7. Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom órákon a tanult költők olyan verseit, elbeszéléseit dolgozzák fel, amelyekben szerepel a víz valamilyen módon. Ajánlott irodalom: • Mesék, mondák: A vízözön mondája (Komjáthy: Mondák könyve) • Versek: Petőfi Sándor: A Tisza; A Dunán; Csendes tenger rónaságán; Esik, esik, esik; Föltámadott a tenger; Vízen, Vizet iszom, Víz és bor, A bánat egy nagy óceán • Vörösmarty M.: A csermelyhez; A zivatar, Alku a természettel, Tűz és víz • Ady Endre: A Tisza-parton, Az Értől az Óceánig • Kosztolányi Dezső: Vizek, vizek • Radnóti Miklós: Zápor, Zápor után • József Attila: A Dunánál • Szabó Lőrinc: Vízipók • Sík Sándor: A Tó lelke A csoportok lehetséges feladatai: • Gyűjtsék össze a víz szó szűkebb és tágabb szócsaládját. • Keressék ki a Magyar nyelv értelmező kéziszótárból a víz szó meghatározását. • Keressenek vízhez kapcsolódó magyar szólásokat a hozzájuk tartozó értelmezéssel együtt. • Weöres Sándor: Éren-nádon, Kacsa-úsztató, Békák, A béka-király, Bolygó zápor, Futó zápor, Áll a ladik ... stb. verseiben keressék ki a víz motívumot. • Találós kérdések a vízről. • Maguk a tanulók is írhatnak verseket, elbeszéléseket. • A víz, mint metafora. • Drámapedagógiai módszerekkel előadhatnak jeleneteket, amelyek a vízzel kapcsolatosak. • Érdemes felkutatni olyan irodalmi műveket, amelyek a vízgazdálkodás következményeivel foglalkoznak. • Interjúk készítése (akár az iskolai újság, ill. honlap számára). 3.1.8. Ének, Rajz A rajz és énekórákon a vízhez fűződő érzelmek fejeződjenek ki. Zenehallgatás közben, ha van lehetőség, a tanulók érintkezzenek is a vízzel. (Lavór, vödör, pohár víz – így több érzékszervükkel is észlelhetik a vizet. – tapintás, ízlelés, szaglás stb.) Ezen kívül természetképeket, ill. festményeket is lehetne nézni a zenehallgatás közben. Érzelmeiket próbálják meg kifejezni, megörökíteni rajzokban, festményekben, versekben, esetleg dalokban, fogalmazásokban. Készítsenek maguk hangszert: vízi sípok, vízzel teli hangoszlopok behangolás. Testhangok segítségével próbálják meg imitálni az eső, a vihar hangzását. Készítsenek tutajt, origami.
Ajánlott zeneművek: • Hubay Jenő: Hullámzó Balaton • Mendelsshon: Hebridák • Smetana: Moldva • Debussy: A tenger • Gershwin: Swanee • Beethoven: Pastorale szimfónia II. tétel • Wagner: A Rajna kincse • Strauss: Kék Duna keringő • Csajkovszkij: Hattyúk tava keringő Népdalok, gyerekdalok: • Esik az esõ... • Kis kacsa fürdik • Tavaszi szél vizet áraszt • A Tisza a Duna zavarodik • Hej, Dunáról fúj a szél • Komáromi kisleány • Csütörtökön virradóra • Mély a Tiszának a széle • Által mennék én a Tiszán • Tisza partján mandulafa virágzik Festmények: (www.hung-art.hu) • Bernáth Aurél: Riviéra, A prágai Károly-híd, Tóparti út, stb. • Csontváry Kosztka Tivadar: Tengerparti város, Öreg halász, Naplemente a nápolyi öbölben, Jajcei vízesés, Lovasok a tengerparton, stb. • Csók István: Szivárvány a Balaton felett • Czóbel Béla: Tengerparti táj bárkákkal • Barabás Miklós: Az Al-Dunasor a görög templommal 1843-ban, A hajóhíd a Lánchíd épülő pilléreivel • Bihari Sándor: A Zagyva partján 3.1.9. Történelem A történelemórákon a víz felhasználásának történetével ismerkedhetnének meg az ókortól napjainkig (fürdők, vízvezeték…). A víz, mint államszervező erő. Természetes határok. Földrajzi felfedezések. A történelem nagy tengeri csatái, ütközetei. Vízrendezés Magyarországon, nagy árvizek. Esetleg ismerkedjenek olyan tudósokkal, felfedezőkkel, akik kapcsolatba hozhatók a vízzel. Ismerkedés a vízzel kapcsolatos hiedelmekkel, szokásokkal (a vizek lakói, démonai; keresztelés, kút, fürdetés…) 3.1.10. Matematika Vízzel kapcsolatos szöveges feladatok megoldása, mértékegységek átváltása, gyakorlás. 3.1.11. Idegen nyelv Ezek az órák is alkalmasak a téma feldolgozásához. Szókincs és ismeretbővítésként külföldi újságokban keressenek a vízzel, vízszennyezéssel, vízhasználattal és a takarékossággal kapcsolatos cikkeket, vagy video-részletet nézzenek meg és dolgozzák fel nyelvi eszközökkel, olvasva, párbeszéd formájában, szituációs játékkal stb.
3.1.12. Osztályfőnöki v. etika Hogyan lehet és kell takarékoskodni otthon és az iskolában, kollégiumban a vízzel? Hogyan kell gazdálkodni helyesen a vízzel? (A tanulók előzetes feladatlappal irányított otthoni kutatómunkáján alapuljon, amely feladatlap a víz-felhasználói szokásokat kutatja.) Itt kell foglalkozni azzal, hogy erkölcsös-e a jövő generációk életterét és életlehetőségeit tönkretenni. Melyik a helyes stratégia: az antropocentrikus, a biocentrikus, vagy az ökocentrikus? Beszélgetni kell az egyén felelősségéről. Film: Otthon 3.1.13. Testnevelés Úszásoktatás. Vizes sportokkal való ismerkedés, ill. olyan magyar sportolókkal, akik ezekben a sportágakban értek el nagy sikereket. 3.2. Fejlesztendő képességek: 3.2.1. kompromisszumkészség 3.2.2. együttműködés, partnerség 3.2.3. felelősség 3.2.4. segítőkészség 3.2.5. fegyelmezettség 3.2.6. önszabályozás (képes felismerni igényeit, szükségleteit és tud mértéket tartani) 3.2.7. döntésképesség 3.2.8. önálló ismeretszerzés 3.2.9. megfigyelés 3.2.10. problémamegoldó képesség 3.2.11. környezettudatos magatartás 4. Megvalósításban résztvevő csoportok 4.1. 9. évfolyam A osztály 4.2. 9. évfolyam B osztály 5. Megvalósításban résztvevő pedagógusok A 9. évfolyam A, B osztályában tanító pedagógusok: Szervezők: Sandrik Beáta (földrajz), Kovács András (természetismeret, informatika) Osztályfőnökök: Illésné Bene Judit, Kőmíves Ágota Történelem: Anticsné Pápai Éva, Kőmíves Ágota Magyar nyelv és irodalom: Hutmann Ildikó, Domján Nándor Matematika, fizika: Nagyné Elek Zsuzsanna, Kulcsár Zsuzsanna, Miklós Csaba Kémia: Schuller Tibor Német nyelv: Puska Anita, Lukács Andrea Angol nyelv: Pánticsné Varga Veronika Biológia: Kováts Enikő Szakmai alapismeretek: Bertók Balázs Szakmai orientáció: Illés Péter Testnevelés: Bácsics Gábor, Jankovics Attila Rajz: Domjánné Veres Éva
6. Megvalósítás szervezeti keretei 6.1. Tanórai foglalkozások (ld. 1. számú melléklet) 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások: Látogatás a víz- és szennyvíztisztító telepeken 6.3. Szabadidős foglalkozások: Délutánonként a tanulók rajzokat és origamikat készítettek, ill. információt gyűjtöttek a bemutatóik elkészítéséhez 7. Megvalósítás időtartama: 2010. március 22-26. 8. Tárgyi feltételek 8.1. Tanulói eszközök: füzet, karton, fotópapír, csomagoló papír, rajzlap, dekor karton, filcek, színes ceruza, tempera, pasztellkréta, zsírkréta, ragasztó, gombostű 8.2. Taneszközök: oktatótáblák, fóliasorozatok, a víz vizsgálatához szükséges eszközök, digitális tananyagok, (autóbusz) 8.3. IKT eszközök: informatika terem számítógépei, internet, projektor, vetítővászon 9. Tevékenységek 9.1. Ráhangolási tevékenység – előzmény: a téma kiválasztása, témakörök, feladatok, felelősök meghatározása 9.1.1. Ötletbörze módja: tanárok, diákok ötleteinek összegyűjtése, értékelése 9.1.2. Altémák kialakításának, meghatározásának módja: Az egyes altémák meghatározása a tanórákat tartó pedagógusok feladata volt, egyeztetve a szervezőkkel, és az egyes csoportok ezek alapján kapták meg feladataikat. 9.2. Szervezés, csoportalakítás 9.2.1. Csoportalakítási szempontok meghatározása: A csoportok kialakításánál egy tanulót kiválasztottunk, ők kaptak 1-6-ig sorszámot, majd a többiek a számok kihúzásával kerültek egyik, ill. másik csoportba. A kiválasztásnál a tanulók képességeit próbáltuk figyelembe venni, igyekeztünk minden csoportba egy olyan diákot kiválasztani, aki a csoport vezetője, koordinátora lehet. 9.2.2. Csoportok és altémák megfeleltetése 9.2.2.1. Csoportok témaválasztása 9A 9.2.2.1.1. 1. csoport: Hogyan takarékoskodjunk a vízzel? Helyes vízhasználat 9.2.2.1.2. 2. csoport: Vízminták elemzése, a mérések eredményeinek bemutatása 9.2.2.1.3. 3. csoport: A szennyvíztelepen látottak, tapasztaltak ismertetése 9.2.2.1.4. 4. csoport: A víz szerepének ismertetése az ókori államok történetében 9.2.2.1.5. 5. csoport: Angol-magyar, magyar-angol szótár készítése vízzel kapcsolatos szavakból, kifejezésekből 9.2.2.1.6. 6. csoport: A víz körforgásának ismertetése, magyarázó ábra készítése 9.2.2.2. Csoportok témaválasztása 9B 9.2.2.2.1. 1. csoport: Az eutrofizáció fogalma, folyamat-ábra készítése 9.2.2.2.2. 2. csoport: Mit tehetünk a vízminőség megóvása érdekében? Javaslatok a vizek védelmére 9.2.2.2.3. 3. csoport: A víz halmazállapot-változásainak bemutatása, magyarázata 9.2.2.2.4. 4. csoport: Vízminták elemzése, a mérések bemutatása 9.2.2.2.5. 5. csoport: Plakát készítése a Víz Világnapja alkalmából 9.2.2.2.6. 6. csoport: A víztisztító telepen tapasztaltak, látottak bemutatása 9.2.3. Csoporton belüli szerepek meghatározása: A csoporton belüli szerepeket a tanulók önállóan döntötték el, mi minden csoportban egy feladat-felelőst neveztünk meg.
9.3. Információgyűjtés 9.3.1. Helye: Informatika terem, könyvtár 9.3.2. Módja: internet, könyvek, újságok, folyóiratok, digitális tanagyagok 9.3.3. Ideje: 2010. március 22-26. délutánonként, ill. a témahetet megelőzően is, a ráhangolódás során zajlott információgyűjtés, elsősorban tanári oldalról 9.3.4. Segítője: Kovács András, Csonka György 9.4. Produktumok, termékek felsorolása 9.4.1. Kiállítás a tanulók rajzaiból, fotóiból, origamikból 9.4.2. Víz-vetélkedő 9.4.3. Bemutatók, beszámolók 9.5. Megalkotás megtervezése 9.5.1. Tevékenységterv: Az egyes csoportok feladataiknak megfelelően készítették el. 9.5.1.1. Határidő: 2010. március 25. 9.30 9.5.1.2. Eszköz: ld. 8. pont 9.5.1.3. Felelős: csoportonként 9.5.1.3.1. 9A 9.5.1.3.1.1. 1. csoport: Tuboly Szimonetta 9.5.1.3.1.2. 2. csoport: Ruppert Richárd 9.5.1.3.1.3. 3. csoport: Tancsik Kristóf 9.5.1.3.1.4. 4. csoport: Szabados Máté 9.5.1.3.1.5. 5. csoport: Léránt Gábor 9.5.1.3.1.6. 6. csoport: Császár Attila 9.5.1.3.2. 9B 9.5.1.3.2.1. 1. csoport: Spanics Róbert 9.5.1.3.2.2. 2. csoport: Ihász Kristóf 9.5.1.3.2.3. 3. csoport: Georgi Nimród 9.5.1.3.2.4. 4. csoport: Szenftner Áron 9.5.1.3.2.5. 5. csoport: Léránt Krisztián 9.5.1.3.2.6. 6. csoport: Ferenczi Márton 9.5.1.4. Segítő szerepe: Biztosítani a tanulók számára az eszközökhöz való hozzáférést, ill. kérdések esetén a megfelelő információforrás megnevezése, ahol elérhető a kért információ. 9.6. Megvalósítás: A csoportok külön-külön dolgoztak, a csoportokon belül munkamegosztás volt, ami nem mindenhol volt sikeres (egy-egy csoportnál a felelősök egyedül maradtak). 9.6.1. Segítők szerepe: A bemutatóra készített Power Point-os kiselőadások összeállításának segítése. 9.7. Bemutató 9.7.1. Előkészületek, szervezés 9.7.1.1. Meghívottak köre: az iskola vezetése, dolgozói, a város tévécsatornája 9.7.1.2. Helyszín: az iskola ebédlője 9.7.1.3. Időpont: 2010. március 25. 9.30 9.7.1.4. Technikai feltételek: vetítővászon, projektor, lap top
9.7.2. Bemutató megvalósítása 9.7.2.1. Dokumentálás módja: produktumai
fotódokumentáció,
óravázlatok,
diákok
9.8. Értékelés, reflektálás 9.8.1. Értékelés szempontjai 9.8.1.1. Pedagógusok (kérdőív értékelése) A kollégák többsége érdekesnek és hasznosnak találta a programokat, és pontosan tudták ki, mikor, milyen programban vesz részt. A gyerekek aktivitásával a többség nem volt elégedett, és az osztályon belüli csoportmunkát is csak részben tartották megvalósultnak, sikeresnek. Mindezek ellenére a többségük szerint a témahét elérte kitűzött célját. (?) Azok a kollegák, akik a kérdőív szerint segítettek a gyerekeknek a bemutatók készítésében, és részt vettek a hét rendezvényein, programjain, viszont a kérdőív későbbi kérdéseire nem tudtak válaszolni (pl. értékelés, témajavaslatok, mi tetszett, ill. min változtatnának), az meglepő volt, és további kérdéseket vet fel. 9.8.1.2. Tanulók egyéni önértékelése (kérdőív értékelése) A tanulók egy-két gyerek kivételével részt vettek a hét programján, eseményein. A témahét lebonyolítása megfelelt az elvárásaiknak, és a többségük az előzetes tájékoztatást is megfelelőnek találta. A két osztály közül a kérdőívek alapján azonban a B-sek jobban tudták mi vár rájuk, mint az A osztály. A témaválasztásunkat jónak, (de nem nagyon jónak), a tanárok felkészültségét nagyon jónak, a programokat, kiosztott anyagokat és a bemutatókat is jónak ítélték meg, azonban az egész témahét sikerességét inkább közepesnek. A munkáikból készített kiállítás az A-soknak jobban tetszett, mint a másik osztálynak, bár az, hogy valamennyien megnézték-e ezt a kiállítást, ez számomra kétséges. A csoporton belüli munka, együttműködés szerintük is csak részben valósult meg, ezt mi tanárok is így tapasztaltuk. 9.8.1.3. Tanulók csoportos önértékelése (a bemutatók során értékelték a közös munkát) 10. Reflektálás, tanulságok, tapasztalatok A témahét során a csoportok (összesen 12 csoport) különböző feladatokat kaptak, és a héten erre az egy adott problémára fókuszáltak. Ennek oka az időhiány volt, valamint azt szerettük volna elérni, hogy a teljes kép úgy álljon össze, hogy a csoportok átadják egymásnak a megszerzett tudást, és beszámolnak a munka közben szerzett tapasztalatokról, élményekről. A tapasztalataim azt mutatják, hogy a tanulók a feladataikat megértették, megoldották, a beszámolóikat, bemutatóikat képességeiknek megfelelően elkészítették, előadták; azonban a tudás átadása nem, vagy csak részben sikerült. Ennek az oka, hogy a tanulók nem figyeltek a többi csoport beszámolójára, sőt még a saját csoporttársaik előadásaira sem. Ezen talán úgy lehet majd változtatni, hogy megadjuk a gyerekeknek a kínálat és az érdeklődés szerinti választás lehetőségét, valamint olyan Bemutató Nap szervezésével, melyre meghívjuk a fenntartó képviselőit, szülőket és a médiát is.
TÉMAHÉT: A VÍZ
1. sz. melléklet:
2010. március 22-26.
Hétfő
Kedd
1
9.A 9.B ÓRA TÉMA TANÁR ÓRA TÉMA Témahét megnyitása (csoportok kialakítása, feladatok kiosztása, ismeretek felmérése /3T-módszer/)
2-3
Filmvetítés
Hutmann Ildikó Domján Nándor
Filmvetítés
4
Angol/Német A víz körforgása Vizek élővilága
Testnevelés
5
Informatika
6
Fizika Matematika
Nagyné Elek Zsuzsa Miklós Csaba
Term. ismeret
1
Hogyan készítsünk bemutatót? A víz halmazállapotváltozásainak bemutatása Víz- és szennyvíz számlák
Pánticsné Varga Veronika Puska Anita Kovács András
2
Biológia
A víz körforgása
Kováts Enikő
3
Testnevelés
4
Magyar
5
Magyar
6
Angol/Német Szótár-készítés Vízszennyezés
7.
Kémia
8.
Testnevelés Eutrofizáció folyamata
Látogatás a fonyódi víztisztító telepen
TANÁR Sandrik Beáta, Kovács András Nagyné Elek Zsuzsa/Kulcsár Zsuzsa Bácsics Gábor Jankovics Attila Bácsics Gábor Jankovics Attila Kovács András Sandrik Beáta Kovács András
Bácsics Gábor Vízzel kapcsolatos Hutmann Ildikó szólások, közmondások Domján Nándor Hozott versek feldolgozása Hutmann Ildikó Domján Nándor
Kristályvizek, oldatok, vizes oldatok
Pánticsné Varga Veronika/ Puska Anita Schuller Tibor
Term. ismeret
Vízminták elemzése, mérések
Kovács András
Fizika
A víz halmazállapotváltozásainak bemutatása Kristályvizek, oldatok, vizes oldatok
Nagyné Elek Zsuzsa Schuller Tibor
Kémia
Szerda
Csütörtök
Péntek
1.
Szakmai alap Víz a légkörben
2.
Látogatás a marcali szennyvíz telepen
Bertók Balázs
Matematika
Víz- és szennyvízszámlák
Nagyné Elek Zsuzsa/ Kulcsár Zsuzsa
Angol/Német
Víz körforgása/ Németország folyói, tavai
Pánticsné/Lukács Andrea
3.
Informatika
Bemutató készítése
Kovács András
4.
Történelem
Kőmíves Ágota
Szakmai alap
A víz szerepe az ókori államok történetében Víz a légkörben
Sandrik Beáta Kovács András
5. 6.
Informatika
7.
Testnevelés
1.
Történelem
A víz szerepe az ókori államok történetében
Anticsné Pápai Éva
Fizika
Grafikon-készítés
Nagyné Elek Zsuzsa
2.
Magyar
Verselemzés, versírás
Hutmann Ildikó Domján Nándor
Biológia
Víz körforgása
Kováts Enikő
3-6.
Csoportok előadásai
1-2
Vetélkedő
3.
Oszi
4. 5.
Bemutató készítése
Bertók Balázs
Kovács András Bácsics Gábor
A hét értékelése
Illésné Bene Szakmai or. A víz, mint energiaforrás Judit Történelem Normandiai partraszállás Anticsné Pápai Oszi A hét értékelése Éva A témahét lezárása, értékelése; vetélkedő eredményének ismertetése, csoportok munkáinak leadása
Sandrik Beáta Kovács András Miklós Csaba, Illés Péter, Kováts Enikő, Bertók Balázs Illés Péter Kőmíves Ágota Sandrik Beáta Kovács András
