A VÍZ SZEREPE ÉLETÜNKBEN IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN HATÁRTALANUL! BUDAPEST-SEPSISZENTGYÖRGY ÁPRILIS 9-24

A VÍZ SZEREPE ÉLETÜNKBEN IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN

„HATÁRTALANUL!”

BUDAPEST-SEPSISZENTGYÖRGY

2016. ÁPRILIS 9-24.

„Határtalanul” Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola - Sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola

A „Határtalanul!” program keretén belül a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági- és Kereskedelmi Szakközépiskolából hozzánk érkező diákok itt, Magyarországon; mi, a budapesti Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági

Szakközépiskola

diákjai

pedig

Erdélyben

vizsgáltuk

vizeink

hasznosításának lehetőségeit a témával kapcsolatos anyagok gyűjtése, tanulmányok, előadások hallgatása és üzemek, intézmények látogatása során.

A víz szerepe életünkben idegenforgalmi és közgazdasági megközelítésben1 A víz talán a legelengedhetetlenebb dolog létünk érdekében, hiszen az élet egyik alappillére, és a tudomány mai állása szerint eleinte a víz volt minden élet bölcsője. Ezért is alapvető létfeltétel a bolygónk és saját túlélésünk érdekében. A földünk 71%-át víz teszi ki, ennek túlnyomó részét a sós óceánok és tengerek, s csak elenyésző %-a az édesvíz-készlet, melynek túlnyomó része az északi és a déli sarkon található, fagyott állapotban. Tehát vízkészletünk véges, és sós vízből édes vizet csak egy kifejezetten energiaköltséges és drága folyamat árán lehet előállítani. Ezt a folyamatot elektrolízisnek nevezzük. Az előbb említett folyamat után még szűrni is kell. Így kapunk teljesen tiszta és iható édesvizet. Ezért fontos, hogy a Föld mind sós mind édes vízállományát őrizzük és tisztán tartsuk. Az emberi test 55-75%-át, vagyis több mint a felét víz alkotja, azonban a szervezet nem képes tárolni a folyadékot. Ahhoz tehát, hogy testünk normál üzemmódban funkcionálhasson, folyamatosan gondoskodnunk kell a víz pótlásáról, amit a szervezet kiizzad, elpárologtat és kiürít. Az alábbiakban egy táblázatot láthatunk, amely bemutatja a napi szükséges folyadékbevitelt a 2 éves gyerektől a 18 évesig.

1

www.kutaso.hu www.agr.unideb.hu

2


Optimális folyadékmennyiség naponta: 

2-4 éves gyerekek: 0,9 - 1 liter



4-8 éves gyerekek: 1,1 - 1,3 liter



9-13 éves lányok: 1,3 - 1,5 liter



9-13 éves fiúk: 1,5 - 1,7 liter



14-18 éves lányok: 1,4 - 1,6 liter



14-18 éves fiúk: 1,8 - 2,0 liter

Egy átlagos felnőttnek minimum 2 liter vizet kell fogyasztania. A tudatos vízfogyasztás

hiányának

komoly

mellékhatásai

lehetnek.

Ilyen

például

a

fáradékonyság, szédülés vagy a koncentrációs nehézségek. Közgazdasági megközelítésben a víz a természeti tényezők közé sorolható. A természeti tényezőket nem ember állítja elő, hanem a természetben fellelhető javak összessége. Ebben a kontextusban a víz elsősorban, mint megújuló energiaforrás szerepel; mivel ha palackozott vízként tekintünk rá, már nem a természeti tényezők körébe sorolhatjuk. Már őseink is tisztában voltak azzal, hogy hogyan használják ki a víz felesleges erejét. Gondoljunk csak a vízimalmokra, ahol annak idején a gabonát vagy egyéb növényeket őrölték. Jelen korunkban inkább a nagyobb folyókra épített vízerőműveket használjuk ki, vagy pedig a nem olyan régen kifejlesztett hullámerőműveket, melyek inkább tengerek vagy óceánok partjain találhatók. A víznek egy másik nagyon fontos szerepe a turizmusban van, mivel vannak olyan városok, amelyek gazdaságát nagyban befolyásolják a közelükben fekvő tengerek, óceánok vagy akár a tavak. Magyarországon ilyen például a Balaton vagy a Velencei tó. A városok köré így komplett iparágak épülnek fel. Ezeken a helyeken fesztiválok, szórakozóhelyek vagy egyszerű halászfalvak alakultak ki. A halászok a közelben lévő tavak, folyók vagy tenger élővilágából élnek meg. A víz egyik fontos felhasználása a fogyasztás. Az elmúlt 10 évhez képest rohamosan nőtt a palackozott vízfogyasztás. Ennek lehetséges oka, hogy azt gondoljuk, a csapvíz egészségtelenebb a palackozott víznél. Szervezetünkben a naponta leadott folyadékkal együtt az ásványi anyagok is veszendőbe mennek, amelyekre az 3


anyagcsere-folyamatokhoz égetően szükségünk van. Ennek pótlására a csapvíz mellett az ásványvíz fogyasztása a legideálisabb, amely a folyadékkal együtt értékes ásványi anyagokat és nyomelemeket is szolgáltat kalóriák nélkül. Ásványvíznek azokat a felszín alatti vízrétegekből származó vizeket nevezik, amelyek nem tartalmaznak az egészségre ártalmas anyagokat, és ásványi anyag tartalmuk magas (legalább 500 mg/liter), továbbá nem esnek át vízkezelésen, tisztításon, csővezetékes vízszállításon. Vannak olyan országok ahol nem iható a csapvíz, ezért ásványvizet fogyasztanak. Ilyen szempontból országunk szerencsés helyzetben van, mivel sok forrás található itt és nagy az édesvíz-készletünk. Mai napig találnak új forrásokat. Hazánkban több palackozó üzem is üzemel. Sok fajta ásványvíz márkával találkozhatunk Magyarországon. A legismertebb márkák: Apenta, Kékforrás, Szentkirályi, Theodora Kékkúti vagy Visegrádi ásványvíz. A 2000. évtől számítva megnövekedett az ásványvíz fogyasztása hazánkban. Érdekesség, hogy március 22. a víz világnapja 1994 óta, mivel az ENSZ közgyűlése így határozott többek javaslatára, ugyanis sokan belátták, hogy ránk köszöntött a „vízválság” korszaka. Azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés létünk nélkülözhetetlen eleméről. Az idei mottó: „Tiszta vizet az egészséges világért!” Visszatekintve a turizmushoz, van egy másik speciálisabb vízfelhasználás is, ami szintén sok látogatót vonz az egyes településekre. Ezeket nevezzük gyógyvizeknek. Magyarország leghíresebb gyógyfürdői2 mintegy 2000 éves múltra tekintenek vissza. Az első fürdőket még a rómaiak építették, mikor a mai Dunántúl területe Pannonia provincia volt. Ezeknek a fürdőknek a freskói, maradványai a mai napig megtalálhatók. Ezek a maradványok is bizonyítják, hogy már abban az időben is nagy szerepe volt ezeknek a gyógyvizeknek.

2

gyogyvizek-gyogyfurdok.blogspot.com

4


A forrásokból kétféle vizet kaphatunk. A hideg vizet, ami 30oC alatt van; és a meleg vizet, amit más néven termálnak vagy hévvíznek is nevezzünk; ez a víz pedig 30oC felett van. Magyarországon összesen 1289 regisztrált termálkútról tudunk. Az átlagember gyakran összetéveszti a gyógyvizet a termálvízzel vagy hévvízzel. Gyógyvíznek viszont csak azokat a vizeinket nevezzük, melyek ásványi anyag- és nyomelem-tartalmuknál fogva valóban gyógyító hatást fejtenek ki bizonyos betegségek kezelése során. Gyógyvizek3 fajtái:  Egyszerű

szénsavas vizek

1 liter vízben 0,6 grammnál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.  Földes,

meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén- karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegségek kezelésére is használják.  Alkalikus

vizek

Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén- karbonátionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb és leghatásosabb a Bükkszéki Salvus gyógyvíz.  Kloridos

vagy konyhasós vizek

Nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Alkalmazzák a reuma, a női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is. Keserűvizek Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.

3

people.inf.elte.hu/roataai/ROATAAI.ELTE/gyogyvizekfajtai.html

5


 Vasas

vizek

Egy literben 0,03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.  Kénes

vizek

A ként kén-hidrogén, karbonul-szulfid (COS),

ritkán nátrium-szulfid, kalcium-

szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.  Jódos–brómos

vizek

Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli.  Egyszerű

hévizek

Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén. Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum után Erdély Romániához került. De a terület a borvizeket és termálvizeket tekintve még mindig szervesen Magyarországhoz kapcsolódik. Mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint hogy Székelyföldön található a legtöbb forrás és termálvíz Románián belül. Például Tusnádfürdő, Borszék, Gyilkostó vagy a Csíkszentimrei Büdösfürdő. Az általunk is meglátogatott, Kisbaconban található népi fürdőt, amit a lakosság és az odatévedők is szívesen használnak, magyarországi mérnökök és építők segítettek felépíteni. Az ásványvízfogyasztás is közös pont Erdéllyel. Míg nálunk ásványvíznek nevezzük a palackozott vizet, addig Erdélyben borvízként emlegetik. A mintegy 30 romániai

ásványvíz-,

illetve

borpalackozó

üzem

fele

a

székelyföldi Hargita

megyében működik. A borvízpalackozó üzemek közé tartozik Tusnád, Bibarcfalva, Borszék és Csíkszereda.

6


Az élménybeszámolók alapján a víz tehát nemcsak megújuló energiaforrás vagy turistacsalogató, hanem egy kapocs a Földön élő összes ember számára, mert ez mindannyiunk létezéséhez elengedhetetlen.

Budapest mint fürdőváros4 – a főváros turisztikai jellegzetességei Mielőtt fogadtuk az erdélyi diákokat, áttekintettük Budapest turizmusának jellegzetességeit. Az előzetes kutatómunka során összegyűjtött számok alapján tettük mérlegre, hogy milyen arányban van jelen a termál- és fürdőturizmus Budapest idegenforgalmában. A Trip Advisor oldalán - ami az utazók számára a világ egyik legmeghatározóbb véleményformáló és információs portálját jelenti – a világ legjobb 38 gyógyturisztikai ajánlata között 2 magyarországi helyszín is szerepel: Budapest a 8., Hévíz pedig a 37. helyen található a rangsorban. 2012-ben készült el Budapest 2017-ig tervezett turisztikai koncepciója, amely többek közt a következőket mondja: „egyedülálló a fürdőkultúrája, a Duna, az iható csapvíz…” Ugyanez a tervezet mondja ki, hogy az egészségturizmus Budapest természeti adottságai révén turizmusának zászlóshajója lehet, amit már 1934-ben hivatalos, „Budapest Fürdőváros” címmel is jutalmaztak. Akár a megelőzés, a gyógyulás, vagy a kikapcsolódás motivációját tekintve, vagy a korcsoportok alapján történő szegmentációt figyelembe véve megállapítható, hogy a célcsoport rendkívül széles. Ha a fürdőkultúráról szólunk, akkor minden turisztikai csomagnak része kellene, hogy legyen. Kampányok is jól tervezhetőek erre a témára, hiszen a kényeztetés, a felfrissülés ma nemcsak trendi, hanem fizetőképes is. Ezen a téren az országos és a fővárosi lehetőségek össze is kapcsolhatóak. Ugyancsak célszerű lenne a főváros turisztikája szempontjából a Duna és a rakpartok bekapcsolása. A dunai kishajós élet megteremtése, a Duna városi forgalomba való integrálása, színvonalas hajóállomások kialakítása a rakpartokon, a nagy szállodahajók új kikötési lehetőségének és az ebből származó bevételi forrásnak a megteremtése. Fontos a vízi sportlehetőségek bemutatása, fejlesztése is. (A koncepcióban szereplő SWOT-analízis Budapest erősségei közt tartja

4

www.budapest.com/egeszseg_wellness/budapesti_gyogyfurdok.hu

7


számon a bő termál- és gyógyvízkészletét; de mindenképpen fejlesztendőnek tartja a Duna kihasználtságát.) Az egészségturizmus napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata. Részben azért, mert felismerték az emberek, hogy rohanó világunkban időt kell fordítaniuk saját magukra is, fel kell töltődniük energiával. Másrészt – kínálati szemszögből - a gazdaság felfedezte az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket. Növekvő jelentőségét igazolja, hogy Magyarországon minden harmadik, szállodában eltöltött vendégéjszaka gyógy- és wellness szállodában realizálódik. Az egészségturizmuson belül nagy jelentőséggel rendelkezik a fürdőlátogatás, mely Magyarországon a turizmus egyik legrégebbi formájának tekinthető. A hazai egészségturizmus rendszere lényegében két fő pilléren nyugszik, nevezetesen a gyógyés a wellness turizmus alkotják az alapokat. Ezek mellett egyre dominánsabb jelentőséggel bír az ún. medical turizmus is, melyet másként gyógyászati turizmusnak is nevezünk. Magyarországon a fentiek szerint értelmezett egészségturisztikai termékek piacra vezetése a 2000-es évek második felében, a Széchényi Tervvel kezdődött el. Az egészségturizmus magyarországi térhódításához nagyban hozzájárul, hogy az ország turisztikai marketingjéért felelős Magyar Turizmus Zrt. a 2003-as évet az Egészségturizmus, 2008-at pedig a Vizek Évének szentelte. A természet áldásából hazánk a világ egyik gyógy- és termálforrás-nagyhatalma. Azonban még hosszú út áll előtte, hogy egészségturisztikai nagyhatalommá váljon. Ehhez szükséges erősségeink hangsúlyozása, azaz: a hagyományos, természetes gyógyvizeinkre épülő komplex balneológiai ellátás mellett a megfelelő állami támogatás megteremtése; a hazai szakmai szereplők együttműködése; komplex kínálat kialakítása a minőségelőny megteremtéséhez és fenntartásához; célirányos szakemberképzési rendszer kialakítása megfelelő szintű és minőségű szakmai idegen nyelvtudással (fő küldő-piacok nyelvei). A hazai egészségturizmus vonzerejét két fő csoportra oszthatjuk, ezek a természeti- és az ember alkotta vonzerők. Az egészségturizmus esetében természeti vonzerőnek számítanak például ásvány-, termál-, gyógyvizeink, klimatikus gyógyhelyeink, valamint a gyógypeloidok (iszap, fango). Az ember alkotta vonzerők közé tartoznak például műemlékfürdőink (lásd a nemzetközi ITER-projektet, mely Magyarország mellett többek között Ausztriát, Szlovákiát és Romániát – ezen belül főleg Erdélyt – is érinti, a Monarchia idején épült fürdőépületek miatt! – mint pl. Bad Ischl, Ótátrafüred, Herkulesfürdő, Tusnádfürdő vagy Szováta), továbbá 8


a természeti/természetes tényezők szimulálására kialakított sókamra, aromaterápia-kamra, a fizikai ingereket használó fizioterápia, vagy elektro-, magneto- és hidroterápia. Szintén az ember alkotta egészségturisztikai vonzerők kapcsán kell megemlíteni az egyre jelentősebbé váló medical (vagyis gyógyászati) turizmust, mely hazánkban a fogászati kezelésekre, plasztikai sebészetre, szemészeti beavatkozásokra irányul elsősorban. Az egészségturizmus a fürdőtörténelem5 gyökereiből táplálkozik, melynek alapjai az ókori Egyiptomban vannak, ugyanis a fáraók és udvartartásuk számára a fürdés a mindennapok rituáléjához tartozott. Ezt a szokást átvették a görögök és nyilvános fürdők alapításának formájában továbbfejlesztették. Ezzel szemben az első igazi fürdőkultúra alapjait a rómaiak tették le. Bizonyított, hogy a rómaiak mind a hideg, mind a meleg ásványvizet egyaránt felhasználták külső és belső testápolásra, valamint gyógyításra. A római fürdőket két csoportra lehet osztani, ezek a therme és a balnea. A therme elegáns, fényűző fürdőházat jelentett, amely a kor akkor elérhető legnagyobb kényelmét kínálata. A balnea az előzőnél egyszerűbben berendezett fürdőházat jelentett. A fent említetteken túl fontos különbséget jelentett a két fürdőtípus között az, hogy a therme inkább a fürdőzés élvezetét nyújtotta, a balnea pedig a gyógykezelések, fürdőkezelések helyszíne volt. A korabeli fürdőorvosok, a felcserek voltak egyben az akkori reklámeszközei a fürdők jó hírnevének. A fürdőzés jelentőséget bizonyítja, hogy az iskolai tananyagban fürdőprotokoll címen foglalkoztak vele. A római birodalom összeomlása után a római fürdőkultúrának csak romjai maradtak meg. Honfoglaló elődeink vízzel való kapcsolatára utal Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár egyik levele, amelyben úgynevezett „bőrmedencés magyar fürdőt” rendelt udvarába. A honfoglalás után az első utalás a magyarországi fürdőkre vonatkozóan Szent István király pécsváradi bencés apátságot alapító 1015-ös oklevelében található. Ebben előírta a birtok-adományozás feltételeként fürdő létesítését megfelelő számú fürdőszolga alkalmazásával. A középkor eszméje, a túlzott erkölcsi szigor, nem kedvezett a fürdőkultúra további fejlődésének. A fürdőzést, a kapcsolódó lenge öltözetet és viselkedést elítélték, az ördög művének tartották, és ebből kifolyólag szigorúan tiltották. Lényeges momentum, hogy Zsigmond király korában épült a mai Rác fürdő elődje. Majd Mátyás király második felesége, Beatrix révén megteremtette a reneszánsz fürdőkultúra alapjait. A török hódoltság idején számos olyan fürdő épült, amelyek még napjainkban is üzemelnek. (Ilyen budai fürdők: a Császár, a Király, a Rudas és a Rác fürdő). A törökök 5

magyarfurdokultura.hu

9


pontosan ismerték a vizek gyógyhatásait. A fürdőzés szabályait a Korán diktálta. A fürdőzés preventív jellegű volt, külön ivókúra alkalmazásáról nincs feljegyzés ebből a korból. A Habsburg uralom ideje alatt újraéledt a fürdőellenesség. A vérbaj és a többi nemi betegség fő gócpontjának a fürdőket tartották. Ez időre datálható az ivókúrák alkalmazása. A fürdőzés az abszolutizmus és a felvilágosodás kibontakozásával újra divatba jött. Mária Terézia kézbe vette a fürdők sorsát. A víz általi gyógyításhoz kapcsolódik az ásványvizek palackozása és távkereskedelme, mely II. József idejében komoly állami bevételt jelentett. A fürdőélet virágzásához hozzájárult a Rousseau-i gondolat, a „vissza a természetbe”, vagyis vissza a hagyományos fürdőzéshez, szórakozáshoz. Tognio Lajos, pesti orvos, 1839-ben összeírta Magyarország gyógyvizeit, vegyi meghatározásuk révén elkezdődött a fürdők tudományos szempontú vizsgálata. A kiegyezés után Magyarország fürdőügyekben behozta lemaradását és jelentős fürdőkultúra alakult ki. A tömeges fürdőzés a szabadidő növekedésével divattá vált. Az orvostudomány fejlődésével egyre több betegséget tudtak kezelni eredményesen. A fejlődést és a fürdők, valamint a kezelések jelentőségét mutatja az is, hogy 1891-ben megalakult az Országos Balneológiai Egyesület. A 20. században a két világháború sokat változtatott a fürdőkultúránkon. A világháborúk után emelkedett a fürdők száma, bővült a kínálatuk is. Az 1950-es évektől már nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a kikapcsolódást keresők is látogatták a fürdőket. Napjainkban, a 21. században Magyarországon ismét lendületet kapott a fürdőkultúra, ugyanis egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése, visszanyerése, és a Széchényi Tervvel, valamint a II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel együtt megjelent az egészségturizmus terminológiája. mely a korábban értelmezett gyógy- és termálturizmust egészíti ki a wellness turizmussal. Fürdőtörténetünket, fürdőkultúránkat, így a hazai egészségturizmust befolyásoló további mérföldköveket mutatjuk be alább:  1937

Nemzetközi gyógyfürdő-konferencia, Budapest: a rendezvényen 36

ország, illetve 340 vendég képviseltette magát. Megalakult a FITEC, mely Budapestet választotta örökös székhelyéül. (A szervezet a mai FEMTEC elődje.) Sajnálatos módon a második világháború után hazánk kiesett a nemzetközi fürdőélet kavalkádjából, és a FEMTEC Svájcba helyezte át a központját.

10


 1960

olajkutatási projektek: az olaj helyett termálvizet találtak hazánkban.

Az így létrejövő fürdők között szerepel például Zalakaros, Bük. A fürdők létesítése után a fenntartásukra már nem maradt elég pénzügyi forrás.  1977

ENSZ Fejlesztési Program: Magyarország egyedülálló hidrogeológiai

adottságait felismerve 1977-ben az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) szakmai és pénzügyi támogatásával, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányításával elkészült a világon elsőként, a termálvizek hasznosításának hosszú távú koncepciója és stratégiája. A projekt jele UNDP (HUN) 71/511, megnevezése pedig „Regionális Fejlesztési Tervezési Project”, amely a nemzetközi és a hazai turizmus trendjeinek, problémáinak komplex elemzése alapján készült el. A projekt a hazai termálvízkészletek, termáltelepülések felmérésére, vizsgálatára, és ennek alapján a termáltelepülések távlati-, középtávú- és mintaterveinek kidolgozására, valamint a megvalósítási költségek becslésére épült. Összesen 352 termálfürdőhelyi adottsággal rendelkező település részletes vizsgálatára és feldolgozására került sor. A terv szerint a termálfürdők

befogadóképessége

60%-al

növekedne,

és

a

termálfürdőhelyek

szálláshelyszámát 5,5 ezerről 22,5 ezerre javasolta emelni. Az infrastruktúra tekintetében a kiskereskedelmi hálózat alapterületét 30%-kal, a vendéglátóipari létesítmények esetében pedig 135%-kal kívánta bővíteni, továbbá javasolta a kulturális és sportlétesítmények felépítését is. Sajnos az egyedülálló nemzetközi jelentőségű tanulmány megvalósítására nem került sor.  2000-2003 Széchenyi Terv: az ENSZ Fejlesztési Program szükségszerűségét is felismerve jelentős állami támogatás a gyógy-, termál- és egészségturizmus fejlesztésére.  2005-2013 II. Nemzeti Fejlesztési Terv: nevesítésre került az egészségturizmus és a műemlékfürdők fejlesztése is.  2007

Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia a II. Nemzeti Fejlesztési

Tervvel, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban, széles szakmai közreműködéssel készült azzal a legfőbb céllal, hogy Magyarország 2015-re Európa vezető egészségturisztikai desztinációjává váljon. Az idegenforgalmi bevételek multiplikátor gazdasági hatását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a turizmus hazánkban a gazdaság egyik hajtómotorja: a KSH adatai szerint 1305 milliárd forinttal járult hozzá a GDP-hez közvetlenül; ez pedig azt jelenti, hogy a turizmusban 11


jött létre a bruttó hazai termék 4,6%-a; a szektorban működő vállalkozások pedig a hazai munkahelyek 6,2%-át teremtették meg.

A hazai egészségturizmus jelenlegi helyzete6

6

elib.kkf.hu/edip/D_10275.pdf

12


Látogatás a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén

2016. április 11-én „Határtalanul!” pályázat keretében meglátogattuk a Budapesti Műszaki Egyetem főépületét. Mikor belépett kis csapatunk, lenyűgöző látvány tárult a szemünk elé. Az épület hatalmas, így nem is tudtuk az egészet bejárni. Összesen 1,5-2 órát töltöttünk itt, főként a Vízépítési- és Vízgazdálkodási Tanszéken. A Vízépítési

és

Vízgazdálkodási

Tanszék7 jogelődjét 1878-ban alapították, jelenlegi nevét 1999 óta viseli. A tanszék oktatási feladatai az alapismereti tárgyakon (hidrológiai, hidraulika) túlmenően a vízmérnöki szakterületet fedik le. Ebbe beletartozik a vízépítés, a vízhasznosítás, a vízkárelhárítás, a vízgyűjtő- és a vízkészlet-gazdálkodás mind a felszíni mind a felszín alatti vizek esetén. A fejlett számítógépes eszközök jelentős szerepet kapnak nemcsak a kutatásban, hanem már az oktatásban is, így a hallgatók elsajátíthatják az áramlási modellezés alapjait is. Számos kutatási és ipari projekt fut itt: a felszíni vizek áramlástani numerikus modellezésétől a

7

http://www.epito.bme.hu

13


felszín alatti vizek vizsgálatán át a vízgyűjtők hidrológiai folyamatainak részletes feltárásáig. A Tanszékre érkezve először meghallgathattuk Dr. Madarassy László docens úr előadását, aki a magyar vizek szabályozásának bonyolultságát ismertette meg velünk. Megtudhattuk, hogy az egyetem Építőmérnöki karán, külön szakon foglalkoznak a vizekhez kapcsolódó építményekkel. Hidak, gátak, medrek tervezéséről tanulnak. Magas az elvárás, így nehéz bekerülni, de nagyon sok energia befektetés, szorgalom és akaraterő árán sikerülhet. A docens úr hétköznapi példákkal próbálta érzékeltetni velünk, hogy mi történik vízszabályozáskor. Mivel mind mi, mind erdélyi vendégeink közgazdasági szakközépiskolások vagyunk, ezért kitért a vízgazdálkodás gazdasági vetületeire is.

Nagyon érdekes volt az az összehasonlítás, amit a közgazdasági és a vízügyi szakkifejezések között tett: megmutatta nekünk, hogy ugyanazok a kifejezések mindkét szaktudománynál megtalálhatóak, még ha nem is ugyanaz a jelentésük.

14


A

prezentáció

után

átmentünk

az

egyetem

vízre

specializálódott

laboratóriumába, ahol érdekes kísérletekkel mutatták meg, hogy milyen egyszerűnek hisszük azt, hogy a csapból iszunk, holott igen sok fizikai törvény bújik meg mögötte. Például megmérték, hogy különböző csöveken (rövid-hosszú, egyenes-görbe, vékonyvastag) mekkora nyomással halad át a víz. További kísérletekkel mutatták be a víz erejét, a labor saját „folyóján”, ahol másodpercenként több 10 liter folyik át.

15


Ezt a kis folyót nagy teljesítményű szivattyúk látják el vízzel. Az egyetem vízszámlája azonban nem nagy, ugyanis a vizet nem hagyják elfolyni, hanem minden kísérlet után visszaengedik egy hatalmas tartályba. Csak olyan kísérletek után eresztik le a tartályt, amik megváltoztatják a vizet, például beszínezik azt. Bemutattak egy olyan kísérletet is, amikor egy fél hajótest alá vizet engedtek és minél több víz került alá, annál nehezebb volt lenyomni azt. Nekem személy szerint ez a felhajtóerővel kapcsolatos kísérlet tetszett a legjobban. A csapat nagy érdeklődéssel figyelte az előadást. Azt is megtudtuk, hogy a Duna vize ivóvíz-tisztaságú, csak a régi budapesti csőhálózatba kerülve szennyeződik meg. A végén közelebbről is meg lehetett tekinteni a kísérleti tárgyakat, amikkel a fizika tanárunk játszadozott el legszívesebben.

Sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk itt, és néhányunk – véleményem szerint - igencsak gondolkodik rajta, hogy beadja a jelentkezését erre az egyetemre.

16


Látogatás a Dagály Fürdőben8 Budapest fürdővárosi szerepét szerettük volna a sepsiszentgyörgyi partneriskola diákjainak is bemutatni, így elvittük őket a Dagály Fürdőbe. A főváros területén napjainkban 10 gyógyfürdőt üzemeltet a Budapesti Gyógyfürdő Zrt., ezek különböző gyógyvizes forrásokból táplálkoznak. A budapesti termál- és gyógyvizek területei elhelyezkedésük, vízadó rétegük, a vízben oldott ásványi anyagok mennyisége és a víz hőmérséklete alapján a következőképpen csoportosíthatók: 

Budapest északi csoport: egyszerű langyos karsztvíz. Pünkösdfürdő, a

Római-fürdő, Csillaghegy kútjai és forrásai, a korábbi Tungsram strand kútja, az óbudai Árpád-forrás tartoznak ide. E források hőmérséklete jellemzően 22-24 °C. 

Margitsziget északi csoport: termális karsztvíz. A Dagály strand, az

ELMŰ sporttelep uszodájának kútjai, a Paskál-kút tartoznak ide. 

József-hegyi csoport (változatos hőmérsékletű és összetételű): a József-

hegy lábánál lévő források (pl. a Lukács fürdőt, a Királyt és a Veli bej fürdőt ellátó kutak), a József hegy és a Duna partja között fúrt kutak tartoznak ide. Hőmérsékletük elérheti a 63°C-ot is. 

Mélykarsztcsoport: termális mélykarsztvíz. Mesterségesen fúrt kutak,

a Margitsziget I, a Széchenyi fürdőt ellátó I. és II. városligeti kutak tartoznak ide. 

Gellért-hegy és budapesti déli csoport: termális karsztvíz. Számos

fürdő forrásai és kútjai innen kapják vizüket. A Gellért, a Rudas és a Rác fürdőt ellátó forrásokat összefoglalóan alhévízi forrásoknak is nevezik, hőfokuk 46-49 °C. Ide tartozik még a csepeli és pestszenterzsébeti termálkút, a Közraktár utcai kút, a már kimerült Tétényi úti Szent Imre kórház kútja, a korábbi Vízügyi Kutatóintézet kútja, az Apenta telepi kút és az Erzsébet téri megfigyelő kút 

Pestszenterzsébeti gyógyvíz: más kategóriába nem sorolható, sós-

jódos jellegű.

8

www.termalfurdo.hu

17


A gyógyforrások 8 történelmi gyógyfürdőt táplálnak: a Gellért, a Szent Lukács, a Széchenyi, a Király, a Veli bej, a Rudas, a Rác- és a Császár Gyógyfürdőket. Hivatalosan két további gyógyfürdőt is üzemeltet a Budapesti Gyógyfürdő Zrt.: a Dagály fürdőt és a Dandár utcai gyógyfürdőt. A Dandár utcai népfürdőt 1930-ban adták át, majd 1936-ban átalakították. Az eredetileg tisztasági fürdőként működő Dandár a II. világháború alatt alig rongálódott meg, így azt már 1945-ben megnyithatták. 1978-ban a teljes felújítást követően gyógyfürdőként helyezték ismét üzembe. A Dagály (korábban Szabadság) fürdő 1948-ban nyitotta meg kapuit, amely a későbbiek

során

kibővült, többek között az 1956-ban átadott 50 m-es

uszodával.

Vízbázisát akkoriban az 1944-ben biztosította,

fúrt

kút

amellyel

végre hasznosították a Duna medre alatt lelt, és a Duna vizébe elfolyó termálvizeket. 1970-től a Széchenyi Gyógyfürdő vizét vezették ide, mellyel a Dagály is a gyógyfürdők sorába lépett, és azóta is széles körű gyógyszolgáltatást biztosít vendégei részére. 2000-ben a strand területén található 2 nagy méretű termál ülőmedencét átépítették 4 modern vízszűrő-forgató berendezéssel ellátott medencévé, melyek gyermek-, termál-, ülő-, élmény- és oktatómedencékként üzemelnek. Az élménymedencében sodrófolyosó, pezsgőágy, nyakzuhanyok, buzgárok működnek. 2002 nyarán megújult a gombamedence és a vese alakú medence. Utóbbiban a tengerpart zúgását utánzó egyedi koncentrikus hullámokat keltő hullámgépeket építettek. Jelenleg 10 különböző formájú és hőmérsékletű medence található a 78 ezer négyzetméteres parkosított területtel rendelkező Dagály fürdőben. Ezekben a medencékben mi is mártóztunk egy keveset április 9én, szombaton, annyit, amennyit tanácsoltak.

18


Nagyon fontos, hogy termálvizekben csak annyi időt töltsünk, amennyit jónak érzünk, ugyanis a víz kémiai összetevői kellemetlenül hathatnak szervezetünkre. Egészségesek, természetesen, nagyon sokszor, sok betegségre ajánlatosak, de ha valaki például magas vérnyomással küzd, annak már a víz magas hőmérséklete is veszélyes lehet bizonyos idő után. De milyen ásványok találhatók az ilyen vizekben, és mire javallatosak? Gyógyjavallatok: ízületi gyulladás, köszvény, izomreuma, idegfájdalmak (neuralgiák), ischiás és más ideggyulladások idült állapotban. Az orthopadeia körébe tartozó megbetegedések: gerincferdülések, lúdtalpból származó fájdalmak. Idegbénulások, gyermekbénulás utókezelése, baleseti utókezelések. A víz tartalmaz nyomokban lítiumot, nátriumot, kálciumot, egyszóval különféle ionokat. Számomra egy kis kellemetlenség adódott, mivel nem nagyon bírom sokáig az efféle helyeken. Mivel a társaság jó volt, ezért nagyon sokáig beszélgettünk - ismerkedtünk - az erdélyi gyerekekkel, és a kelleténél - előírtnál - több időt töltöttem el a 34°C-os medencében. Ennek következtében szörnyen megfájdult a fejem, szédültem, ezek másnapra sem enyhültek. Vasárnap nem is tudtam a csapattal tartani Esztergomba és a többi városba.

19


A fürdő jövőbeni hasznosításáról, felújításáról is hallottunk elképzeléseket. Ez összhangban van az általunk tapasztaltakkal, vagyis hogy a fürdőre ráférne már egy kis felújítás. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes korábbi nyilatkozata szerint több mint 17 milliárd forint értékű fejlesztést terveznek a budapesti Dagály fürdő területén. A fejlesztésnek két nagy külön része és üteme lesz: az egyik a 2021-es úszó- és vízilabda-világbajnoksághoz szükséges létesítmények létrehozása, ami egy körülbelül 14 milliárd forintos projekt, a másik pedig magának a Dagály fürdőnek a fejlesztése mintegy 3,5 milliárd forint értékben. A Dagály fürdő fejlesztését az önkormányzat, az úszópalota létesítését a kormány finanszírozza majd. A főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott, ki kell használni azt a csodálatos, "Isten áldásaként kapott" természeti örökséget, amelynek részei a gyógyfürdők is. A Dagály fürdő felújításával kapcsolatban kitért arra, hogy a tervek szerint létrehoznak egy vagy több belső, fedett gyógyvizes medencét, valamint egy "gyermekparadicsomot", amely a családok együtt pihenését szolgálja. Hozzátette, a fürdő területén az ország egyik kiemelkedő sportközpontja és fürdőközpontja fog létrejönni. Mikó László építészmérnök ismertette a Dagály fürdő átépítésének koncepciótervét. Elmondta, hogy a fejlesztésnek három célja van. Egyrészt idejétmúltak és elhasználódtak a fürdő épületei, másrészt szeretnék bővíteni a szolgáltatások körét, különösen a téli, zárt terű szolgáltatásokat. Másrészt az úszópalota felépítése területben, épületállományban

bizonyos

veszteségeket

okoz

a

fürdőnek,

amelyet

pótolni

kell. Tájékoztatása szerint felépítenek a többi között egy új medencecsarnokot, egy 20


multifunkcionális épületet, egy nyári bejáratot és egy csúszdatornyot. Kiemelte, hogy a meglévő kültéri medencéknek körülbelül a kétharmadát fedetté teszik. A felújítás során elbontják a pavilonbüféket, a vetkőző-kabinokat, az étterem épületét és a gazdasági épületet. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy kb. húsz hónapra becsülik a kivitelezési időt. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz zárva a fürdő, a vezérigazgató nem tudott válaszolni, de - mint mondta - igyekezni fognak, hogy "folyamatos üzemben" végezzék a munkálatokat. A kerület régi vágya, terve, hogy a Dagály korszerűsítésével párhuzamosan kiépüljön a pesti alsó rakparti út folytatása, és egy hajó-állomás létesüljön a fürdő mellett, a Dunaparton. Az úszó szuperlétesítmény beruházásának infrastrukturális hozadékaként most ez is megvalósulhat. A nagyarányú fejlesztések pedig jelentősen felértékelhetik a Duna-partnak ezt a szakaszát és vele együtt a városrészt is.

A Dagály fürdő Béke kútjának vízösszetétele9:

Anionok

Mennyiség

Kationok

Mennyiség

Mennyiség

47,

Nátr

64,

Metabórsav

n.a.

Bromid

9 mg 0,1

ium Kal

5 mg 120

Metakovasav

26,0

Jodid

4 mg 0,0

cium Ma

,2 mg 41,

Szabad szénsav

Fluorid

2 mg 1,4

gnézium Vas

8 mg n.a.

Oldott oxigén

n.a.

Szulfát

0 mg 10

Káli

6,0

Oldott anyag

1047

Klorid

Hidrogén karbonát Szulfid

7,5 mg 50

um

2,7 mg 0,4

um

Líti

mg (n.a. = nincs adat)

9

Egyéb

mg

mg

n.a.

0,1

2 mg

összesen

,58 mg/l

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gyógyfürdői

21


A Törley palackozóüzeme10 Erdélyi partneriskolánk diákjaival együtt ellátogattunk az iskolánkhoz közel fekvő Törley (Hungarovin) palackozóüzembe (XXII. kerület, Háros utca); mert ahogyan az ő közvetlen lakókörnyezetükben a borvizek kitermelése és palackozása, úgy a mi környezetünkben („Budafok borváros”) a borok és pezsgők előállítása és palackozása meghatározó jelentőségű.

1.

Törley Pezsgőpincészet Kft.

A Törley Pezsgőpincészet Kft., követve a Törley József által 1882-ben kijelölt utat (aki a magyarországi italpiac egyik meghatározó szereplője és számos nemzetközi márka itthoni forgalmazója volt), 2005. január 3-án alakult meg. Feladata a cégcsoport marketing,

értékesítési,

logisztikai,

beszerzési,

controlling,

szervezési,

termeléstervezési, minőségbiztosítási és az ezekhez a tevékenységekhez tartozó járulékos feladatainak végzése. A társaság adott márkák nevét viselő vagy egy-egy 10

epiteszforum.hu

22


márkacsaládot összefogó cégek keretében folytatja a termelést, termékei címkéjén pedig előállítóként, ill. palackozóként e cégeket tünteti fel. (A Törley Pezsgőpincészet forgalmazásában, többek között az alábbi márkanevek találhatók: Törley pezsgők, BB pezsgők és borok, Hungaria pezsgők, François pezsgők, Walton pezsgők, Henkell Trocken pezsgők, Fürst von Metternich pezsgő, Asti Riccadonna pezsgő, Laurent Perrier pezsgők, Alfred Gratien pezsgő, Chapel Hill pezsgők és borok, Hungarovin borok.) A társaság nevének megválasztásakor a TÖRLEY márkanév széles körű ismertsége, pozitív fogyasztói megítélése és értékhordozó szerepe jelentett elsődleges szempontot. Az a tény, hogy Európa egyik meghatározó pezsgőpiaci cégcsoportjának megbecsült tagjaként léphet fel, méltó referenciát jelent a 130 éves múlttal rendelkező budafoki pincészet és pezsgő nevének cégnévvé tételéhez. A Törley családhoz kapcsolódó pezsgőgyártás 1882-ben indult el, amikor Törley József a francia Champagne-vidékhez hasonló karakterű pezsgő előállításának előkészületeit elkezdte. A pezsgőgyártáshoz Budafok területén talált ideális helyet. Itt ugyanis, a Champagne-vidékhez hasonlóan mészkőbe vájt pincék épültek, amelyek egyenletes hőmérsékletet biztosítottak a jó minőségű pezsgő érleléséhez. A XX. század fordulójára a Törley gyár a hazai ipar kiemelkedő szereplőjévé, Európa-szerte ismert italmárkájává vált. A Budafokon működő üzem ekkor az ország legkorszerűbb pezsgőgyára volt. A Törley cég sikereinek köszönhetően Budafok jelentősége megnőtt, az 1900-as évek elején német, osztrák és magyar borkereskedők itt rendezték be pincészeteiket, kereskedéseiket. A két világháború közötti időszakban már 18 bor- és pezsgőgyártással, illetve kereskedéssel foglalkozó cég működött Budafokon. Az II. világháború után a társaságokat államosították. A rendszerváltás után a bor és pezsgőgyártással foglalkozó magánvállalkozások visszatértek és egyre nagyobb kapacitással működnek a kerület alatt húzódó kb. 70 kilométer hosszú pincerendszer előnyeit kihasználva. A Törley pezsgőgyártás közel egy évszázados, valamint a szőlő- és bortermelés (tárolás, palackozás, forgalmazás és a borász-mesterség oktatása) révén Budafok egy évtizede megkapta a „Borváros” címet, ami idegenforgalmi-gazdasági minősítés, a helyi gyártású pezsgő-, és az ország jelentős borvidékeiről származó borok házasításának és kiszerelésének gasztronómiai központúságának elismerése. A Törley név tehát összefonódott Budafok múltjával és jelenével, számos építészeti (Törley kastély és 23


mauzóleum) és ipari (Törley pincészet) műemlék jellegű örökséggel gazdagítja a kerületet. Emellett a Törley József Közhasznú Alapítvány alapítójaként a Törley Pezsgőpincészet Kft hozzájárul a budafoki bor- és pezsgőkultúra megőrzéséhez és fejlesztéséhez.

A cég összértékesítése már 2004-ben is meghaladta a 18 millió palack pezsgőt és a 17 millió palack bort. A belföldi pezsgőpiacon közel 67 százalékos, míg a palackozott borok piacán 15 százalékos értékbeli részesedéssel piacvezető pozíciót képvisel. Az export tevékenység révén értékesített mennyiség a pezsgőforgalom 16 százalékát, a borforgalom 56 százalékát alkotja, vagyis az összértékesítés egyharmada külföldön történik. Jelenleg Svédország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán piacaira történik a jelentős mennyiségű szállítás. Az exportkapacitás növelése a cégcsoport kiemelt célja. A kereskedelem tekintetében tehát a Törley cégcsoport globális hálózatot tart fenn, míg az alapanyagok tekintetében csak hazai termékeket (például az Etyeki Borvidéken termelt szőlőt) használ. A Törley cégcsoportnál jelenleg több mint háromszáz munkavállaló dolgozik különböző telephelyeken (Budapest, Balatonboglár, Etyek), azonban a társaság működésének és erőforrásainak jelentős része a fővárosban koncentrálódik. A Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonosa a németországi székhelyű Henkell & Söhnlein cég, amely szintén évszázados múltra tekint vissza a bor és pezsgőgyártás, 24


illetve forgalmazás tekintetében. A Henkell & Söhnlein érdekeltségébe elsősorban német cégek tartoznak, de jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik lengyel, cseh, szlovák, magyar és román piacokon is. Ennek eredményeképpen a Törley Pezsgőpincészet Kft. naprakész és megalapozott tudással rendelkezik a nemzetközi piacokon formálódó trendekről, illetve szakmai és modern technikai követelményekről. A Törley termékek minőségét azonban a hazai pezsgő és borkultúra, illetve szakértelem is garantálja. A társaság tagja az Etyek-Budai Borvidék Etyeki Hegyközségnek, továbbá a Borászati Szakmai Tömörülésnek.

Az egykori François Pezsgőpincészet bejáratánál berendezett múzeumban kezdtük sétánkat, ahol a programot szervező Dobos Károly rövid üdvözlése után, házigazdánk a pezsgőkészítés és a budafoki pezsgőgyártás történetét ismertette;  beszélt Törley József életútjáról,  François Lajos és Cézár tevékenységéről,  a Hungária pezsgőcsalád létrejöttéről,  a magyar pezsgők külföldi elismertségéről.

25


Az olasz építőmesterek által szépen kitéglázott, boltíves pincerendszerben a tradicionális technikával gyártott pezsgők először máglyaszerűen elrendezett, majd a seprő eltávolítása végett változó szögben lefelé fordított üvegek ezreit láttuk. Egy másik pinceágban másfél literes üvegekben tárolják a készülő pezsgőt. A transvasée technikával készült pezsgők a seprőtlenítés/degorzsálás után kerülnek 7,5 dles parafa dugós üvegekbe.

A következő pinceszárnyban hatalmas acéltartályokban készülnek a legnépszerűbb, legnagyobb

üvegszámban

fogyó

műanyagdugós

tankpezsgők.

Pincesétánk végeztével a Törley díszteremben nézhettük meg a ma gyártott Törley-, François- és Hungária pezsgőket, valamint a ma használatos pezsgőspoharakat. Megcsodálhattuk a Törley Józsefről Törley Mária által készített gyönyörű mellszobrot, valamint a nemes csantavéri Törley-család és Magyarország címerét. Az egykori degorzsáló csarnokban a szecessziós Zsolnay-mozaik nyújtott a dolgozóknak esztétikai élményt.

26


Pezsgőkészítési eljárások11

2.

A pezsgő lényege, hogy egy kész borhoz cukrot adnak, megédesítik és zárt térben kierjesztik Az erjesztés történhet palackban vagy tartályban. A kémiai számítások szerint 4 g/l cukorból 1 bár nyomásnyi széndioxid keletkezik. Tehát a borba annyi cukrot kell juttatni, hogy a végterméknél kívánt 5-6 bár nyomás kialakuljon. Kiinduló

alapanyagunk

a

pezsgő

alapbor,

melynek

viszonylag

alacsony

alkoholtartalommal és magas savtartalommal kell rendelkeznie. Ehhez a szőlőt a teljes érés előtt szüretelik és kíméletesen dolgozzák fel. Az ideális pezsgő alapbor színe zöldes fehér vagy ezüstfehér. A standard pezsgők minőségének évről évre azonosnak kell lennie, ezért a cuvée összeállításakor óborokat is használnak. Évjáratos pezsgőket csak

egy

adott,

kiemelkedően

jó

évjárat

boraiból

készítenek.

A cukrot tirázs likőr formájában adják a borhoz. Ez úgy készül, hogy alapborban annyi répacukrot A

oldanak

megédesített

élettevékenységük

föl,

hogy

alapborhoz során

a

a

végül cukorból

likőr

cukortartalma

élesztő alkoholt

gombákat és

50

%

legyen.

adagolnak,

melyek

széndioxidot

képeznek.

Az alapbor, tirázslikőr és anyaélesztő keveréke adja a töltőbort.

11

www.boraszportal.hu

27


A Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepen12 Április

12-én,

kedden

a

Fővárosi

Csatornázási

Művek

Zrt.

Dél-pesti

Szennyvíztisztító Telepén jártunk. A hely nagy meglepetés volt számomra. Szennyvíztisztító hallatán senki nem gondol olyan környezetre, mint ami fogadott minket. Ezen a szennyvíztisztító telepen gondol nagyon kis százalékban lehetett érezni a kellemetlen illatokat, de ezek hozzátartoznak sajnos a helyhez. A környezet nagyon tiszta volt, tele növényekkel, még kis vízesését is láttunk!

A telepről: a többlépcsős mechanikai és biológiai, továbbá élőgépek technológiával kombinált szennyvíztisztítás eredményeként az EU-normáknál jobb paraméterekkel rendelkező vizet juttat a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba. Biztosítja a szennyvíztisztítás során keletkezett melléktermékek, az iszap és a mechanikai szennyeződések környezetbarát kezelését, és a tárolásra, illetve újrahasznosításra történő előkészítését. Feldolgozza és 12

www.fcsm.hu

28


zöldenergiává alakítja a beszállított szervesanyag-tartalmú hulladékot. Gyakorlatilag önellátó, hiszen szennyvíziszapból és szerves hulladékból megtermeli elektromos energiaigényének közel 90%-át, hőenergia-szükségletének pedig 100%-át. Tisztítja a technológiai folyamatok során képződő szagos levegőt.

Innovatív fizikai-, kémiai és biológiai félüzemi kísérletek folynak a szennyvíztisztító telepen. A kísérletek biztosítják a technológiai folyamatok monitoringját és folyamatos fejlesztését. A szennyvíztisztító telep jelentős szerepet vállal a szakemberutánpótlásképzésben, és a diákok iskolai, gyakorlati oktatásában. Mára a telep a legkorszerűbb külföldi és a hazai szennyvíztisztítási tudást ötvözi és technológiájában, műszerezettségében és tisztítási komplexitásában az európai élvonalba tartozik. Élővizeink szennyezettsége a világ minden táján jelentős környezetvédelmi problémát jelent. Védelmük érdekében az elsősorban alkalmazott technológia a szennyvíztisztítás, amelynek fő célja a szennyezőanyagok környezetbe kerülésének megakadályozása. Budapest szárazidei szennyvizeinek 51%-át az észak-pesti és a dél-pesti telepen tisztítják, melyek névleges

kapacitása együttesen 235 ezer m3/nap. A fővárosi

szennyvíztisztítási arány ugrásszerűen megemelkedett a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 2009-es beüzemelésével. Az FCSM által üzemeltetett két szennyvíztisztító telep, az 29


észak-pesti és a dél-pesti, valamint a BKSZT Kft. által üzemeltetett központi telep együttesen a budapesti szennyvizek 95%-át képes megtisztítani. A szennyvizek megtisztításához fizikai, biológiai és kémiai módszereket alkalmaznak: 

Kőfogókban felfogják a csatorna fenekén görgetett anyagokat;



Rácsokon kiszűrik a nagyobb darabos lebegő anyagokat;



Homokfogó medencékben kiülepítik a homokot;



Zsírfogókban leválasztják a zsírokat, olajokat;



Vegyszert adagolnak a foszfor kicsapatására;



Előülepítőkben kiülepítik a szerves lebegő anyagokat;



Eleveniszapos levegőztető medencékben lebontják az oldott szerves anyagokat;



Utóülepítőkben szétválasztják a tisztított vizet az eleveniszaptól;



Az előülepítőből kiemelt iszapot sűrítik, biogázt fejlesztenek belőle és

víztelenítik; 

A termelt biogáz felhasználásával elektromos áramot termelnek;



Szilárd hulladékaikat a mezőgazdaságban hasznosítják, vagy a lerakókban

ártalmatlanítják.

30


A

csatornamű

üzemeltetése

során

olyan

hulladékok

keletkeznek,

amelyek

elhelyezéséről, a környezetvédelmi előírásoknak és a kiadott engedélyeknek megfelelően, gondoskodni kell. A csatornatisztítás során kiemelt üledék víztelenítése a dél-pesti telepen történik. Ezt, valamint a kisebb átemelő telepek víztelenített homokfogó üledékét, rácsszemetét a dél-pesti telepen gyűjtik össze, ahonnan továbbszállítják. A víztelenített homokfogó üledék és rácsszemét a nagyobb átemelő telepekről közvetlenül kerül a fogadó céghez. A szilárd hulladékok közül, a rácsszemetet és a homokfogó üledéket fertőtlenítik, és vállalkozások bevonásával lerakóhelyeken helyezik el, vagy komposztáló eljárással kezelik. Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep iszapját lerakóhelyen helyezik el, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen keletkező iszapot pedig, komposztálás után a mezőgazdaságban hasznosítják, vagy szintén lerakóhelyre szállítják.

A magyar hatóságok egyes területeken az európai uniós határértékeknél már eddig is sokkal szigorúbb követelményeket írtak elő a szennyvíztisztítók számára, ezért az FCSM már eddig is lényegesen tisztább vizet produkált tisztító telepein.

31


A francia és a német tulajdonosok nagymértékben járultak hozzá a telep korszerűsítéséhez. Tisztítóüzemeltetési tapasztalataik és élenjáró technikai ismereteik lehetővé tették a telep jelentős megújítását és a technológiai folyamat teljessé tételét. Francia technológiával és német berendezésekkel került kialakításra a bioszűrő; a gázmotorok német berendezések, a szerveshulladék-fogadó pedig francia technológiával működik. A tisztító telep nemcsak a hagyományos kétfokozatú bioszűrést alkalmazza, hanem egy magyar fejlesztésnek, az Organica® Élőgépek rendszernek köszönhetően, élő növényzet és mesterséges gyökérrendszer segítségével növelte a tisztítás hatásfokát és az európai normáknál jobb paraméterekkel rendelkező tisztított vizet enged a befogadó, RáckeveiSoroksári Duna-ágba. Mára a telep a legkorszerűbb külföldi és a hazai szennyvíztisztítási tudást ötvözi és technológiájában, műszerezettségében és tisztítási komplexitásában az európai élvonalba tartozik. Végezetül álljon itt a Dél- Pesti Telepen az elfolyó vízzel kapcsolatban frissen mért adatok táblázata (a szennyvíztisztító honlapjáról), mely mutatja, hogy a Duna vize a tisztítás után valóban meglepően tiszta: Mintavétel napja: 2016.05.04-05. Mintavétel helye: a tisztított vízből a Népjóléti ároknál

Vízminőségi paraméter

Határértékek (mg/l)

Az elfolyó víz mért értékei (mg/l)

Dikromátos oxigénfogyasztás

80

24

Ötnapos biokémiai oxigénigény

25

<10

pH Szerves oldószer extrakt*

6,5 - 9,0

7,6

5

<2

32


Összes lebegőanyag

35

<10

Összes nitrogén V.1. - XI.15.

15

9,1

Összes nitrogén XI.16. - IV.30.

20

Ammónia-ammónium-nitrogén

2

0,92

V.1. - XI.15. Ammónia-ammónium-nitrogén

4

XI.16. - IV.30. Összes foszfor

1,8

0,36

Fenolindex

0,1

<0,05

Borvizek és feredők13 Székelyföldet a Borvízországnak, vagy a borvizek hazájának is szokták nevezni. Joggal, mivel több ezerre tehető az itt feltörő változatos vegyi összetételű szénsavas forrásainak, fürdőinek a száma. Európa ásványvízforrásainak egyharmada ugyanis a Kárpátokban tör fel a földből. A borvíz a Székelyföld gerincét képező fiatal vulkáni vonulat, a Kelemen–Görgényi–Hargita lassan kihűlő magma kamrájából félszálló széndioxid gáznak köszönhető. A vízben oldódó széndioxid gáztól pezseg a borvíz. Ennek a gáznak hatására lobog, buffog, hortyog, a borvízforrás és a borvízfürdő vize. De mi is a borvíz? A borvíz különféle szénsavas, többnyire, savanyú, illetve savanykás ízű forrásvizek erdélyi elnevezése. Maga a forrás a borkút. A bor- előtag a forrásvíznek a

13

hatartalanul.hungarylife.hu

33


savanykás borra emlékeztető ízére utal. A savanyúvíz-forrásokban bővelkedő Székelyföldön az emberek borkútról hordják az ivóvizet. Korábban a borvízzel való szekerezés jövedelemforrás volt, többnyire vállalkozók megbízásából fuvarozták. A Felföldön csevicének, a Dunántúlon savanyúvíznek nevezik. Napjainkban is nagyon sokan járnak ki a forrásokhoz, és palackokkal hordják haza a borvizet, vagy akinek pedig nincs a közelében ilyen forrás, az a palackozott változatát vásárolhatja meg. Honnan kapta a nevét? Az, hogy miért épp Bor a Víz, azt egy legendával a legegyszerűbb megmagyarázni: Még nagyon régen a székelyek, egyszerű és szegényes körülmények között éltek, de ennek ellenére mindig nagyon vendégszeretők voltak. Ezt megtudta a király is úgy gondolta, hogy meglátogatja azokat a csavaros észjárású székelyeket. Bejelentés nélkül meg is érkezett Székelyföldre, és mivel nem tudtak nagy lakomával készülni a fogadására nem igazán volt mivel megkínálni a királyt, csak azzal, amit ők is ittak, a borkutak vizével. A király készségesen el is vette és megkóstolta. Igen, ám, de nagyon meglepődött a savanykás íz miatt, és megkérdezte: - Mit adtatok Ti nekem? Bort, vagy vizet? A legenda szerint, pedig így ragadt rá a földből feltörő, szénsavas vízre, hogy borvíz. Felhasználása: Az emberek már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy a borvíznek más haszna is van a szomjoltáson kívül. Ugyanis a kalcium-magnézium-nátrium- és hidrogénkarbonátos víznek gyógyító hatása is van. Éppen ezért az emberek feredőket építettek ki a források közelében, amik a mai napig kedvelt célállomások az utazóknak és hasznos a gyógyulni vágyóknak. A víz alkalmas:  

a krónikus reumás betegségek (arthrozis, spondilozid, reumatoid arthritis) ellen a

mozgásszervi

megbetegedések:

porckopás,

porcleépülés,

csontritkulás,

csontlágyulás kezelésére 34




szív

és

érrendszeri

betegségek enyhítésére 

jótékonyan

hat

a

gyomor-bélbántalmakra, a máj- és epeutak

ártalmaira,

valamint

vesekőre

az a

epemagas

széndioxid és kénhidrogén tartalmú ásványvizek 

ugyanakkor az alacsony

szénsavtartalmú

víz

alkalmas

gyomorégés, hasfájás, székrekedés, gyomortúlterheltség enyhítésére 

magas

Ca

és

Mg

tartalma miatt pedig ajánlják terhes és szoptatós anyák részére is. Ezen hatásai miatt pedig nagy népszerűségnek örvende-nek az olyan források, mint Fenyőstöve borvize, a Szonda-borvíz, a Bodvaji borvíz, Tamásné borvize valamint a Kis- és Nagy-Fenyőspataki-források.

De ne felejtkezzünk meg Elek apó és Mackó bácsi feredőjéről se. A kisbaconi Mackó bácsi-feredőjénél ivókút, gyógy- és fürdőmedence, iszapfürdő és meseösvény is található. Ezt a feredőt teljes mértékben kalákával újították fel. A kaláka a legismertebb társasmunkák egyike, amelynél a közösség tagjai, vagy bizonyos csoportjai tagjuknak, vagy egy községi intézménynek szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, ahol a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint szórakozással egybekapcsoltan dolgoznak.

35


Borvíz Tanösvény – Kisbacon14

Kisbacon falu Romániában, Kovászna megyében található. Közigazgatásilag Nagybaconhoz tartozik. Sepsiszentgyörgytől 28 km-re észak-északnyugatra, a Barót-patak két partján fekszik. A település borvizei a falutól távolabb, a Fenyős-patak völgyében találhatók: Fenyőstöve borvize, a Szonda-borvíz, a kisbaconi Rezes, a Bodvaji borvíz, Tamásné borvize, és kissé feljebb a Kis- és Nagy Fenyőspataki-források. Bodvaj közelében található az Istenkas nevű völgykatlan, ahol egy régi vasbányában alakult ki, az igazi kuriózumnak számító Benedek Elek borvizes barlang. A táróba betörő borvíz egy tavacskát hozott létre, a barlang falait és mennyezetét pedig barnás limonitcseppkövek és lefolyások, tűszerű gipszkristály-piramisok borítják. Az Istenkas sötét, árnyékos mélyedésében tör a felszínre az Érces-borvíz és a Kénes-borvíz. Az Istenkassal szemben álló Les-hegy alá lefutó Györkovács patakában, egy gerendákból ácsolt borvizes fortyogó található, melyet Kisbacon nagy szülötte, Benedek Elek után "Elek apó feredejének" neveztek el.

14

www.szekelyfoldiinfo.ro

36


Mackó bácsi feredője

37


Miért jó és mit adott a „Határtalanul” program? „Szerintem ez az utazás igazán érdekes és élményekben gazdag volt, mert új kultúrákat, embereket és városokat ismerhettünk meg, és gyönyörű tájakat láthattunk. Nagyon örültünk, és hasznosnak találtuk a Határtalanul! program lehetőségét. Remélem, hogy amikor újra találkozunk akár konkrétan az ottani diákokkal, tanárokkal vagy csak odavalósi emberekkel, akkor már ismerősként nézünk egymásra.” – mondták a tanulók. A tanulók által készített tanulmány szerint azok, akik éltek a program kínálta lehetőségekkel, szélesebb lett a látóköre, változott a szemlélete és a tapasztalatok alapján a kapcsolatok, szokások megítélése.. Emellett a résztvevők nagy százaléka értékeli az olyan személyiségjegyeket, amelyeket az program kifejezetten erősít, mint például a tolerancia, az önbizalom, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete, valamint a határozottság. A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlítás azt mutatja, hogy már az utazás előtt magasabb értékek voltak a fenti személyiségjegyek vonatkozásában, a csereprogramot követően pedig ezek az értékek meghaladták a többieknél találtakat. Az együttműködés során szerzett ismeretek, készségek, kompetenciák növekedtek. Már az előkészületek során is érdeklődőbbekké váltak szakmailag is. Aki élt ezzel a lehetőséggel az nyitottabbá vált a környezettudatosság irányában is. Többségük úgy nyilatkozott, hogy a kirándulás felelősséggel járó feladatnak is minősült. A programnak köszönhetően tágult a tanulók látóköre, szociális kapcsolataik is bővültek. A két kirándulás végeztével az értékelő órát mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta.

38

„Határtalanul” Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola - Sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola Felhasznált források 1

www.agr.unideb.hu gyogyvizek-gyogyfurdok.blogspot.com 3 people.inf.elte.hu/roataai/ROATAAI.ELTE/gyogyvizekfajtai.html 4 www.budapest.com/egeszseg_wellness/budapesti_gyogyfurdok.hu 5 magyarfurdokultura.hu 6 elib.kkf.hu/edip/D_10275.pdf 7 http://www.epito.bme.hu 8 www.termalfurdo.hu 9 https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gyógyfürdői 10 epiteszforum.hu 11 www.boraszportal.hu 12 www.fcsm.hu 13 hatartalanul.hungarylife.hu 14 www.szekelyfoldiinfo.ro 2

3 5 6 8 10 13 14 18 22 23 28 29 34 37

39

A VÍZ SZEREPE ÉLETÜNKBEN IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN HATÁRTALANUL! BUDAPEST-SEPSISZENTGYÖRGY ÁPRILIS 9-24

Recommend Documents