A Víz Keretirányelv szerinti monitoring
A VÍZ-KERETIRÁNYELV • 2000/60/EK irányelv, története 1988-ig nyúlik vissza • célja a felszíni és felszín alatti vizek „jó állapotban” tartása (ökológiai, kémiai, mennyiségi szempontból) • veszélyes anyagok vizekbe vezetése csökkenjen, kiemelten veszélyes meg is szűnjön • hatálya az óceánokra nem terjed ki, de a tengerparti vizekre igen • hosszútávon is fenntartható vízhaszn. megvalósítása • csak általános keretet ad!!! • 19 év múlva felülbírálandó (2019)
Külön definiált fogalmak • felszíni víztest: felszíni víz különálló és jelentős eleme, pl. tó, tározó, vízfolyás, csatorna vagy ezek egy része (spec. esetei mesterséges víztest, erősen módosított víztest) • felszín alatti víztest: felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része • vízgyűjtő: tengerben végződik • részvízgyűjtő: általában önálló folyó vagy tó vízgyűjtője • vízgyűjtő kerület: több vízgyűjtő, a vízgyűjtő gazdálkodás fő egysége
Állapotjellemzők • felszíni víz állapota: ökológiai és kémiai állapot van hozzárendelve, minősítése a kettő közül a rosszabb • felszín alatti víz állapota: mennyiségi és kémiai állapot van hozzárendelve, minősítése a kettő közül a rosszabb • kiváló, jó, mérsékelt ökológiai, mennyiségi, kémiai állapot: jól definiált paraméterrendszer (V., IX. melléklet) alapján
Főbb alapelvek • cél 15 éven belül a jó állapot elérése (2015-re) • elsőbbségi anyagok és kiemelten veszélyes anyagok listája – kibocsátás kontrollja, utóbbinál teljes megszüntetés • ivóvizekre különös figyelem: napi 10 m3-nél több vagy min. 50 ember ellátása (100 m3/nap felett szigorúbb szabályozás) – jelenlegi és távlati vízbázisok • vízi szolgáltatások: „szennyező fizet” elv + árpolitika lényege: motiválás hatékony használatra + környezetvédelmi költségek • integrált vízgazdálkodás (felszíni és felszín alatti víztestek, többcélú felhasználás, mennyiségi kritériumok a minőség érdekében, vízgyűjtő szintű tervezés (országhatárokon át!!!) • felmentés vagy enyhítés adható, ha a jó állapot nem valósítható meg, vagy aránytalanul költséges
Megvalósítás háttere • országonként „Hatáskörrel Rendelkező Hatóság” kijelölése • vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tagállamonként (13. cikk + VII. m.), közzététel hat. ideje 2009. dec. volt, 6 évente felülvizsgálandó (Mo: www.vizeink.hu) • közös módszertani eljárások – közös határértékek kibocsátásra, vízminőségre (ld. As) – monitoring: szabványosított módszerek (V. melléklet)
• társadalom bevonása, tájékoztatás, lakossági fórumok (különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek esetén) • szankcionálás a tagállamok feladata
Monitoring (8. cikk + V. mell.) • monitoring programot kellett kidolgozni legkésőbb 2006-ra • felszíni vizek esetén: víztérfogat, vízszint vagy vízhozam (mennyiségi állapot); ökológiai és kémiai állapot monitoringja • FAV esetén kémiai és mennyiségi monitoring • mintavételi és vizsgálati módszerek szabványosítása • szabványos állapotértékelési kritériumok
Felszín alatti vizek minősítése és monitoringja
Első jellemzés a VKI életbe lépése után Első jellemzés/állapotfelmérés célja: • víztestek pontos lehatárolása • terhelések meghatározása: diffúz és pontszerű szennyeződések, vízkitermelés, mesterséges visszapótlás • fedőréteg jellege (érzékenység) • ökoszisztémákkal való kapcsolata: ha van, meg kell határozni, mely ökoszisztémák függnek tőle (pl. vizes élőhelyek a magas tvsz-en keresztül, vízfolyás menti társulások a forrás vízhozamának függvényében - FAVÖKO)
• végkimenet: megállapítani a jó állapot elérésének kockázatát
További jellemzés kockázatos helyzetű víztestek esetén • részletes földtani, hidrogeológiai felmérés • betáplálási terület földhasználatának jellemzése • részletes vízháztartás (légkörrel, egyéb víztestekkel, ökoszisztémákkal való kapcsolat) → • éves utánpótlódás hosszúidejű átlagos mértékének becslése (modellezése) – ez a legfontosabb a mennyiségi állapot megítéléséhez! • kémiai jellemzők antropogén hatások meghatározásával • vízkivételek és vízbevezetések pontos ismerete
FAV mennyiségi állapotának minősítése • kiindulási alapelv: hosszútávon a kitermelés nem haladhatja meg a hasznosítható vízkészletet • ez önmagában még KEVÉS! • kapcsolódó felszíni vizekben sem indulhat el sem mennyiségi, sem minőségi romlás (pl. tó kiszárad) • a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő ökoszisztéma (FAVÖKO) sem károsodhat jelentősen • ha ezek teljesülnek, csak akkor nevezhető „jó” mennyiségi állapotúnak a víztest
FAV kémiai állapotának minősítése • „jó” kémiai állapotú, ha a szennyezőanyagok koncentrációi nem haladják meg a vonatkozó határértékeket (mely anyagoké és mely határértékeket, hol és hányszor – ez a lényeg, ld. később)
• kiemelt szerep a vezetőképességnek – sós víz!!! • de itt is fontos kritérium: – kapcsolódó felszíni víztestekben sem indulhat el minőségi romlás – FAVÖKO sem károsodhat jelentősen
FAV-nál mindig kötelező: oxigéntartalom, pH, vezetőképesség, nitrát, ammónium
A vizsgálandó paraméterek kiválasztásának algoritmusa (felszíni víztestekre optimalizálva)
A határértékek I. • számos EU-irányelv alapján, de van hazai szabályozás • 6/2009 KvVm-EüM-FVM rendelet (korábbi 10/2000es helyett) – határértékek felszín alatti vizekre és talajra (földtani közegre) • VKI szerint akkor kerül át jóból gyenge állapotba egy víztest, ha az észlelt határérték-túllépések aránya meghaladja a 20%-ot, vagy ivóvízbázist vagy jelentős élőhelyet veszélyeztet (tehát szennyezettebb időszak vagy víztest(-részlet) megengedett, de az előzőnél figyelni kell a tendenciát, az utóbbinál a csóvát – ld. később)
A határértékek II. • 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet definiálja • szennyezettségi határérték (B): efölött már szennyezettnek minősül a víztest, ez az általános érvényű, és a „jó” állapot felső határa • egyedi szennyezettségi határérték (E): ha B nem tartható (pl. bizonyítottan nagyobb a háttérkoncentráció, vagy aránytalanul magas költséggel járna az elérése (adott víztestre vonatkozik!) • kármentesítési határérték (D): (erősen) szennyezett területekre kiadott egyedi határérték, amit a kármentesítés során el kell érni • B≤E≤D
Mennyiségi állapot monitoringja 1. Figyelőhálózat • vízszintészlelő monitoringkutak, olyan sűrűséggel, hogy minden víztest (vagy víztest csoport!) értékelhető legyen (módszertan nincs előírva), különös tekintettel a vízkivétek és vízbevezetések hatására • kiemelt az ivóvízbázisok monitoringja • határon átlépő víztesteknél sűrűbb és mindkét oldalon 2. Észlelési gyakoriság • ugyanezen alapelvek módszertan nélkül + gyakoribb észlelés a kockázatos helyzetű víztesteknél 3. Állapotértékelés: • jó mennyiségi állapot: zöld, gyenge: vörös
Kémiai állapot monitoringja • ugyanolyan alapelvek szerint mint a mennyiségi monitoring, sőt általában teljesen megegyező a kútrendszer is • fontos a szennyezőanyagok koncentrációinak esetleges emelkedő tendenciáinak a felismerése • a monitoring tervben megbízhatósági és pontossági becslést is kell adni az eredményekre vonatkozóan • az alapállapot felmérését, a kockázatos víztestek leválogatását és a nem kockázatos víztestek minősítésének igazolását célzó monitoringot feltáró monitoringnak nevezzük
Feltáró monitoring • minden vízgyűjtő gazdálkodási terv (6 évente frissítik) első évében kötelező • érintett paraméterek kiválasztását ld. korábban, de kötelező jelleggel: oxigéntartalom, pH, vezetőképesség, nitrát, ammónium • kockázatos víztesteknél, ill. antropogén eredetű szennyeződés vélhetően növekvő tendenciájának kimutatására operatív monitoring (vagy üzemelési monitoring) szükséges
Operatív monitoring • csak a „necces” esetekben szükséges (kockázatos vagy mesterséges víztestek, tendenciaszerűen növekvő szennyezőanyag-koncentrációk • a feltáró monitoringon kívüli időszakokat le kell fedje, és évente min. 1 mintavételt tartalmazzon • reprezentativitást és megbízhatóságot is meg kell adni (térinformatikai és statisztikai elemzések!) • speciális esetekben ez még vizsgálati monitoringgal egészülhet ki
Vizsgálati monitoring • ha a szennyeződés oka nem ismert • haváriák utáni tényfeltárásnál • egyéb speciális esetekben: ivóvízbázisok szennyezés elleni védelme, nitrátérzékeny területek, természetvédelmi oltalom alatt álló FAVÖKO-k
A VKI szerinti állapotértékelés algoritmusa
Ha a feltüntetett tesztek bármelyike nem megfelelő, akkor az adott állapotértékelésre (mennyiségi vagy kémiai) vonatkozó minősítés már csak „gyenge” lehet! (leggyengébb láncszem effektus)
Hazai vonatkozások VKI AKTUALITÁSA: • 42 db vízgyűjtőgazdálkosdási alegység van, terveik 2010-re elkészültek • felülbírálatuk 2016-ban várható • elérhetőek: www.vizeink.hu oldalon
Tervezési alegységek
Felszíni vizekre vonatkozó hazai szabályozás • • • •
220/2004 (VII. 21.) Korm. rend. – kibocsátás szab. 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet – vgy-gazd. 31/2004 (Xii. 30.) KvVM rend. felszíni vizek monitoringja és áll. ért. felszíni vizeink minősítése: MSZ 12749:1993 szerint – alapelve: 5 db paramétercsoport – A: oxigénháztartás, B: nitrogén- és foszforháztartás, C: mikrobiológiai jellemzők, D: mikroszennyezők és toxicitás (szerves és szervetlenek is), E: egyéb (pl. pH, vezkép., Fe, Mn, anionok, kationok, szín, átlátszóság) – minden paraméterre 5 intervallum 5 vízminőségi osztály (I-V: kiváló, jó, tűrhető, szenny., erősen szenny.) – paramétercsoportonként a legrosszabb a mértékadó!!! • 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet: szennyezettségi határért. • 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről
Felszín alatti vizek • 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet – vízkivét, bebocsátás, elhelyezés, kármentesítés szabályozása (VKI hazai vetülete) • 6/2009 KvVm-EüM-FVM rendelet (korábbi 10/2000-es helyett) – határértékek felszín alatti vizekre és talajra (földtani közegre) • 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet – vgy-gazd. • 49/2001 Korm. rendelet (nitrátdirektíva – nitrátérzékeny területek listája) • 123/1997-es Korm. rendelet: vízbázisvédelem • 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről
Monitoringrendszerünk jelenlegi állapota • kb. 1500 talajvízfigyelő kút, 350 rétegvízfigyelő kút, 250 karsztkút, 100 forrásmérő állomás • a hálózatot a területi VIZIG-ek üzemeltetik • fejlesztésre szorul, különösen kisvízfolyások mentén, ökoszisztémák kapcsán és rétegvizeknél • lehetőleg üzemen kívüli termelőkutakkal kellene bővíteni!
• de VKI-n túl kell (hazai érdek): Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó, Dráva, Szigetköz
Példák az utóbbi évek fejlesztéseire • új monitoringrendszer Mórahalom környékén: Homokháti Monitoring (21 db új kút, 2009) • (felszíni víztesteken fejlesztés határszelvényeknél: 9 ultrahangos vízhozammérő + 10 vízminőségmérő automata állomás a Rába, Mosoni-Duna, Ipoly, Sajó, Bódva, Hernád, Bodrog, Tisza, Szamos, Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös határszelvényeinél 2012 decemberében)
Kémiai monitoring I. • kulcsparaméterek: oxigéntartalom, pH, vezetőképesség, nitrát, ammónium (ld. korábban) • további (potenciális) szennyezőanyagok: antropogén szennyezések indikátorai: növényvédőszerek, triklóretilén, tetraklóretilén, arzén(!), kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát
Kémiai monitoring II.
Kémiai feltáró monitoring programok (VKI): • S1 – sekély, sérülékeny vízadók külterület alatt: oldott oxigén (1/6), pH (1x), vezetőképesség (2x), nitrát (2x), ammónium (2x), arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek (atrazin, lindán) • S2 – sekély, sérülékeny vízadók belterület alatt: oldott oxigén (1/6), pH (1x), vezetőképesség (2x), nitrát (2x), ammónium (2x), arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, triklóretilén, tetraklóretilén, peszticidek (atrazin, lindán) • S3 – hideg, védett vízadók: oldott oxigén (1/6), pH (1x), vezetőképesség (1x), nitrát (1x), ammónium (1x) • S4 – termálvíztest: oldott oxigén (1/6), pH (1/6), vezetőképesség (1/6), nitrát (1/6), ammónium (1/6) Hazai megvalósítás: • kulcsparaméterek mérése: S1 (2x), S2 (2x), S3 (1x), S4 (1/6) – O2, pH: sűrűbb • nehézfémek mérése: S1 (1/6), S2 (1/6) • klórozott szénhidrogének mérése: S2 (1/6) • peszticidek mérése: S1 (1/6), S2 (1/6) • ivóvízbázisoknál: 21/2002 (IV. 25.) KöViM rendelet szerint (sokkal szigorúbb!)
Felhasznált és ajánlott irodalom • • •
•
Víz Keretirányelv http://www.aquadocinter.hu/themes/VKI_hirek/Hatteranyagok_2005/Egyeb_hag_2005.htm Clement Adrienne – Szilágyi Ferenc: Oktatási segédanyag a BME Építőmérnöki Kar Víz- és vízi környezetmérnöki Mesterképzés szak (BMEEOVKMJT3) Környezeti monitoring (Felszíni és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi monitoring) tantárgyához. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Bp. 2011. p 112. http://fava.hu/balatonfured2007/eloadasok/tahy.pdf
