A Víz Keretirányelv megvalósítása a Lónyai-fıcsatorna vízgyőjtıjén
Kézsmárki Mónika Eötvös József Fıiskola, Építımérnöki szak, Vízellátás-csatornázás szakirány, Baja
KIVONAT:A Magyar Kormány 2001 júniusában döntött az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelvének, a Víz Keretirányelvnek a bevezetésérıl. Melynek célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is.A célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy az érintett területen mőködı érdekcsoportok és a lakosság részt vegyenek a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési folyamatban. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyőjtı-gazdálkodási terv foglalja össze. Kulcsszavak: vízgyőjtı, Nyírség, Víz Keretirányelv, szennyvíz, ivóvíz, csatornázás, szabályozás, szennyezıanyagok, állóvizek, felszíni víztest, erısen módosított víztest, derogáció, vízminısítés, ökológia.
1.) BEVEZETÉS A Lónyai-fıcsatorna, melyet a tanulmány alapjának választottam a lakóhelyemhez legközelebb fekvı felszíni vízfolyás. Szeretném bemutatni a vízgyőjtıt, vízgazdálkodási problémáit, illetve ezek megoldásait leírni. 2.) A VÍZGYŐJTİ LEÍRÁSA Borsy Zoltán (1961) írásai alapján: A vízgyőjtı területe 2300 km2 nagyságú. Keleti, déli és nyugati határai természetes vízválasztók. A terület domborzatilag több kisebb földrajzi tájegységre osztható. Ezek: - Nyugati vagy Löszös Nyírség - Közép-Nyírség - Északkelet-Nyírség - Dél-Nyírség A területhez 64 település tartozik, ebbıl 15 város. A vízgyőjtın jelentıs fejlesztési programok vannak folyamatban, melyek a következık: Ivóvízminıség-javító Program
• •
Szennyvíz elhelyezési Program Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hulladékgazdálkodási Program
2.1. Lefolyási beszivárgási viszonyok A 19. század közepéig a Nyírség nagyobb része lefolyástalan volt. A lefolyástalanságot a sajátos geológiai felépítés, a domborzati viszonyok és a viszonylag kevés csapadék okozta. A területet
szabályozni kellett, ennek eredményeképpen a Lónyay-fıcsatornába délrıl hat nagyobb (III, IV, VI, VII, VIII, IX. sz. fıfolyások) és több kisebb csatorna torkollik. A mai Lónyay-fıcsatorna1882ben készült el. A vízgyőjtın összesen 1455 km mesterséges belvízelvezetı csatorna található. (FETIVIZIG)
2.3 Vízgyőjtı tározói
Az 1962-1980 közötti idıszakban, összesen 7 tározó (vajai, rohodi, leveleki, székelyi, harangodi, oláhréti és nagyréti) épült meg, melyek a belvízvisszatartáson kívül öntözıvíz szolgáltatásra, üdülıterületek kialakítására és haltenyésztésre adnak lehetıséget. Belvíztározóként ebbıl már csak 6 darab mőködik. (FETIVIZIG) 2.4 Szennyvízelvezetés jellemzıi
A Lónyay-fıcsatorna vízgyőjtı területén lévı 64 településbıl 41 rendelkezik csatornahálózattal. A csatornázott helységeken a bekötöttségi arány 16 és 90 % között változik, átlagosan kb. 50 % körüli. Fıleg a Lónyay-fıcsatornába kerül bevezetésre közvetlenül nagy mennyiségő szennyvíz a tiszaberceli, gávavencsellıi, illetve a kemecsei szennyvíztisztító telepeken keresztül. (FETIVIZIG) 2.kép vwww.vizeink.hu
3.) VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK A VÍZGYŐJTİ TERÜLETÉN
2.2.Meder és ártér jellemzıi
3.1.Hidromorfológiai problémák
A Lónyay-fıcsatorna és a fıfolyások torkolati szakaszai töltésezettek. A töltések közötti mélyártér belvízmentesítését 6szivattyútelep 4,45 m3/s összkapacitással oldja meg. A töltések jelenlegi magassága a fıcsatorna alsó szakaszán 0-50 cmel, a felsı szakaszán 30-110 cm-el, a fıfolyások torkolati szakaszain 40-120 cm-el alacsonyabbak az elıírt szintnél. Emiatt 2002-2003-ban megtervezték majd megépítették a Lónyay-fıcsatorna torkolatánál az árvízkaput, melynek célja a jelentısebb tiszai árvizek kizárása a fıcsatornából. (FETIVIZIG)
A Nyírség lefolyástalansága miatt, ma a vízgyőjtın összesen 1455 km mesterséges belvízelvezetı csatorna található. A belvíz-mentesítés miatt azonban kevés víz maradt a területen, így a vizes élıhelyek vissza-szorultak. Fontos, hogy a belvízrendszereket és a mőködtetésüket úgy kell átalakítani, hogy az élıhelyek rehabilitálhatók legyenek. (belvízreform)
3.kép.Árvízkapu a Lónyay-fıcsatornán önkormányzata (onkormanyzat.net)
Gávavencsellı
3.2. Tápanyag és szervesanyag terheléssel
kapcsolatos problémák A felszíni és felszín alatti vizek szennyezettségének okai: - a szántóföldek nagy aránya (kb. 45%), - nem megfelelı mezıgazdasági gyakorlat, - az intenzív mezıgazdasági mővelés, - állattartó telepek, - kommunális hulladéklerakók A felszíni vizek terhelése a települési tisztított szennyvíz bevezetések miatt jelentenek problémát. A gondok fıleg akkor jelentkeznek, ha a közvetlen befogadó kisvízhozamú vízfolyás, illetve állóvíz. További probléma, hogy a már meglévı telepek jelentıs hányada elavult technológiával mőködik, túlterhelt, vagy az iszapkezelés megoldatlansága
miatt rendszeresen szennyezi a felszíni befogadókat. (FETIVIZIG) 3.3. Felszín alatti vizek problémái A víztestek jellemzéséhez készült országos háttértanulmány megállapította, hogy a Nyírségben a legelık 10 %-a, a gyümölcsösök 50 %-a, a szántóterületek 30 %-a alatt a talajvizet tápláló beszivárgás nitrát szempontjából szennyezettnek minısíthetı. A települési szennyezı források közül a hulladéklerakók jelenthetnek nagyobb problémát. A vizsgált területen 65 db hulladéklerakó található. Ivóvíz ellátásra használt felszín alatti vizek ivóvíz-minıségi problémái között megemlíthetı az ivóvíz-szabványt meghaladó arzén, ammónium, vas és mangán-tartalmat. Ezek közül a legnagyobb problémát az arzén jelenti. (FETIVIZIG) 3.4. Jelenlegi állapot A Lónyay-fıcsatorna és vízgyőjtıjén fellépı ökológiai problémák elsısorban a vízfolyások szabályozottságából ered. A völgyzárógátak és zsilipek, a vízfolyások hosszirányú átjárhatóságát befolyásolják, míg a rendezett mederforma, töltések, depóniák megléte, továbbá a szők hullámterek pedig a keresztirányú átjárhatóságot nehezítik. Fontos megjegyezni a víztestek belsı terheléseit (feliszapolódás), a fürdık termálvíz bevezetéseit, az illegális szennyvízbevezetéseket, valamint a tározókból és halastavakból leeresztett tápanyagban és szervesanyagban gazdag vizekbıl származó hatásokat. A Lónyay-fıcsatorna vízgyőjtıjén lévı állóvizek közül 3 mesterséges, 1 pedig természetes. Az ökológiai állapot megállapítására alkalmas adatok hiányosak. A tápanyag és szervesanyag háztartásban megjelenı problémák, valamint nyári idıszakban az oxigénháztartásban bekövetkezı kedvezıtlen változások okoznak gondot. A talajvíz minıségére az intenzív mezıgazdaságból származó mőtrágyahasználat, a növényvédıszerek alkalmazása, a települések csatornázatlanságából adódó terhelések, valamint a pontszerő szennyezıforrások gyakorolnak jelentıs hatást. 4.) MEGOLDÁSOK, KÖRNYEZETI CÉLKITŐZÉSEK A 2015-ig elérendı célkitőzések
- Felszíni vizek esetén:A jó ökológiai, és kémiai állapot megteremtése. (A mesterséges víztestek esetén a jó ökológiai potenciált lehet célul kitőzni.) - Felszín alatti vizek esetén: A jó mennyiségi, és jó kémiai állapot megteremtése. A 2015-ös határidı kitolható, és a célkitőzések enyhébbek is lehetnek, mint a jó állapot, illetve a jó potenciál követelményei. A fenti indoklással a határidıket a VGT felülvizsgálati ciklusaihoz igazodva 2021-re, illetve 2027-re lehet módosítani. (1042/2012.(II.23.) KORM. HAT.) A céltól való eltérés okai természeti, mőszaki, gazdasági természetőek lehetnek. A legfontosabb ok általában gazdasági jellegő: az intézkedés korábbi határidıre történı megvalósítása megfizethetetlen. A természetes víztestek esetében lehetıség van enyhébb célok meghatározására. A legfontosabb indok általában társadalmi-gazdasági jellegő. Amennyiben az adott víztest jó állapotba hozásához szükséges intézkedések költsége nagyobb, mint az intézkedések társadalmi haszna, akkor nem éri meg azt a víztestet jó állapotba hozni, célszerő enyhébb célkitőzést megállapítani. A programban az intézkedések megvalósíthatóságát lehetıvé tevıszabályozási, intézményi, illetve finanszírozási háttér biztosítását is felkell tüntetni. 5.)A CÉLKITŐZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK (a fejezet forrása: Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Konzultációs anyaga 2009. május)
5.1. Tápanyagterhelés csökkentése A vízgyőjtın a vízfolyások 30 %-a, az állóvizek 50 %-a nem éri el a tápanyag (szervesanyag) szempontjából a jó állapot követelményeit. A megoldást a vízgyőjtın és a vízpartok közelében végzett tevékenységekbıl származó nitrogén-, foszfor és szervesanyag terhelések csökkentése. A felszín alatti vizek szempontjából egyaránt alkalmas intézkedés lehet a tápanyagfelesleg jelentıs csökkentése, illetve a területhasználat módosítása. Síkvidéken a felszíni vizek tápanyagterhelése leginkább a bevezetett belvíz mennyiségével csökkenthetı. Ez történhet területi vízvisszatartással, lokális mély fekvéső területeken történı tározással, vagy belvíztározók létesítésével. A befogadóba történı
bevezetés elıtt szőrımezık kialakításával csökkenthetı a terhelés. Az intézkedések hozzájárulhatnak a védett természeti területek és a felszín alatti vizektıl függı élıhelyek állapotának javulásához is. Állattartótelepeken a nem megfelelı trágya elhelyezés elsısorban a felszín alatti vizeket szennyezheti, de a felszínrıl lefolyó csapadékvízzel a felszíni vizeket is veszélyezteti. Az állattartótelepek rekonstrukciójával ezek a szennyezések jelentıs mértékben csökkenthetık (fıfolyás vízgyőjtıjén 8 darab jelentıs állattartó telep található). A jelenleg is mőködı, országos Nitrát Akcióprogramkeretében a jogszabályban kijelölt nitrátérzékeny területeken a kötelezıen alkalmazandó „jó mezıgazdasági gyakorlat”. Amelynek célja, hogy a vizek nitrát-koncentrációja 50 mg/l alatt legyen. Az alegység területének 53,3 %-a nitrát érzékenynek van kijelölve, ezért a jó mezıgazdasági gyakorlat alkalmazása a területen gazdálkodók számára jelenleg is kötelezı. A mővelési ágváltás, és a szántóterületek csökkentés a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának eléréséhez jelentıs hozzájárulást jelent. Az intézkedés 2027-ig megvalósítható. A területi intézkedések mellett a tápanyag-terhelés csökkentése érdekében szükség van a vízfolyások melletti pufferzónák kialakítására is. A lebegıanyaghoz kötött terhelés csökkentése a táblák menti erdıs-füves szegélyek, védısávok kiépítésével lehetséges. Megvalósító, költségviselı: a mezıgazdasági gazdálkodók. 5.2. Csatornázás és szennyvízelhelyezés megoldása Természetközeli szennyvízelhelyezést 3 szennyvíztelepen alkalmaznak (nyárfás szennyvízöntözı telep). A csatornázatlan települések száma 23. A többi településen a szikkasztott szennyvíz a talajvizet szennyezi, hozzájárulva a vízgyőjtıhöz kapcsolódó felszín alatti vizek gyenge kémiai állapotához. A szennyvíztisztítás Szennyvíz-program szerinti megoldása (új szennyvíztisztító építése, meglévık bıvítése és korszerősítése, szennyvíziszap kezelés megoldása, a természet közeli szennyvíztisztítás megvalósítása) jelentıs mértékben hozzájárul a környezeti célkitőzéshez és a jó állapot eléréséhez, ezért legfontosabb feladatnak tekintjük a vízgyőjtı területén.
Az intézkedés célja, hogy megóvják a felszíni és felszín alatti vizeket a szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. A szennyvízelhelyezéssel foglalkozó intézkedések megvalósítói: az önkormányzatok, illetve a lakosság. 5.3 Ipari szennyvízkibocsátások és termálvíz bevezetésének korlátozása Az alegység területén az Érpatak (VIII. sz.) fıfolyás alsó és a Kállai (VII. sz.) fıfolyás alsó szakaszai érintettek használt termálvíz bevezetés szempontjából. A bevezetett víz hozzájárul a vízminıségi problémákhoz is, azonban ennek mértéke ismeretlen. A vízfolyásokba történı kibocsátások szabályozása egy határérték rendszerre épül, amely nagyrészt megfelel az IPPC EU irányelv követelményeinek. A megoldás a kémiai monitoring fejlesztése. A bevezetések hatásának csökkentése minden esetben a kibocsátók feladata és költsége. 5.4. Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja A tervezési alegység valamennyi vízfolyásának medre szabályozott. A medrek és környezetük ökológiai állapotának javítása azonban a vízgyőjtı gazdálkodási terv egyik fontos célkitőzése. A vízfolyás rehabilitáció fontos eleme a megfelelı szélességő hullámtér, vagy a nyílt ártér létrehozása. Az intézkedések során figyelembe kell venni, hogy az árvízi és belvízi kockázat nem növekedhet. Nem megfelelı szélességő puffersáv esetén szükség van egy mesterséges védısáv kialakítására. Feliszapolódott medrek esetében szükség lehet az üledék egyszeri eltávolítására vízfolyásokon a rendszeres kotrási munkálatokon felül. A jó ökológiai állapot biztosíthatóságára a rendszeres növénygondozási és mederfenntartási munkák elvégzése nélkülözhetetlen. Az intézkedések megvalósítója a vízfolyások tulajdonosa, kezelıje. 5.6. Mesterséges csatornák rekonstrukciója A mesterséges csatornák medre általában rendezett, ökológiai állapotuk gyenge, hiányoznak a növényzónák, így a csatorna funkcióját nem zavaró, reálisan meg-valósítható intézkedések javasolhatók. Ezek közé tartozik a
partmenti védısávok kialakítása, a fenntartási módosítása, az üzemeltetési rendfelülvizsgálata, esetenként kiöblösödések létrehozása. 2015-ig megvalósítandó feladatok: - Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja, - Érpatak (VIII.sz. fıfolyás)természet-közeli vízrendezése. A beruházás célja: a belterületek belvíz védelme, és a biztonságos belvízelvezetés biztosítása. 2015 utáni feladatok az alegységen: - Ökológiai szempontokat figyelembe vevı mederfenntartás. FELHASZNÁLT IRODALOM - Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Konzultációs anyaga 2009. május - Borsy Zoltán(1961): A Nyírség természetföldrajza, Budapest - www.onkormanyzat.net - www.vizeink.hu
módszerek - A beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a belvíz-levezetési funkcióval, - Mederforma kialakítása, karbantartása. - Öblösödések kialakítása. - A mederforma megváltoztatása. Szélesebb, laposabb meder kialakítása,mely elısegíti az ökológiai szempontból kedvezıbb növényzet kialakulását.
