A Víz Keretirányelv alapján kijelölt felszíni víztestek jellemzése

A Víz Keretirányelv alapján kijelölt felszíni víztestek jellemzése A víztestek vízminőségi állapotát potenciálisan veszélyeztető szennyezőforrások számbavétele ZÁRÓJELENTÉS

Megbízó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Budapest, 2004. március

Megbízó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)

A VÍZ KERETIRÁNYELV ALAPJÁN KIJELÖLT FELSZÍNI VÍZTESTEK JELLEMZÉSE:

A víztestek vízminőségi állapotát potenciálisan veszélyeztető szennyezőforrások számbavétele

ZÁRÓJELENTÉS Munkaszám: 131105

Budapest, 2004. március 31.

Fehér János elnök-vezérigazgató

VITUKI Consult Rt. Budapest, Kvassay Jenő út 1. Tel.: 216-5810

Megbízó: KvVM

VKI. A víztesteket veszélyeztető szennyezőforrások

A részjelentés 8 példányban készült. A részjelentést kapják:

3 pld. 2 pld. 1 pld. 1 pld. 1 pld.

KvVM Víz- és Talajvédelmi Főoszálya VITUKI Rt. VITUKI Consult Rt. tanulmánytár illetékes igazgató témafelelős

Ezt a zárójelentést a VITUKI Consult Rt. készítette legjobb tudásával és gondosságával a vonatkozó „A Víz Keretirányelv alapján kijelölt felszíni víztestek jellemzése, a víztestek vízminőségi állapotát potenciálisan veszélyeztető szennyezőforrások számbavétele” című (Munkaszám: 131105) szerződésben foglaltaknak megfelelően, a Megbízóval egyeztetett mértékű munkaerő és egyéb ráfordítással.

A VITUKI Consult Rt. elhárít minden olyan felelősséget a Megbízóval vagy bármely harmadik személlyel szemben, amely e jelentésre vonatkozó szerződésben foglaltakon kívül eső kérdésre vonatkozik.

Bármely harmadik fél e jelentést csak saját kockázatára használhatja.

VITUKI Consult Rt.

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Összefoglalás A 2000. december 22-én hatályba lépett EU Víz Keretirányelv végrehajtási ütemtervének értelmében az EU tagállamoknak, így Magyarországnak is, 2004 decemberére angol és magyar nyelvű jelentés formájában kötelező információt adni az Európai Bizottság felé antropogén hatások által befolyásolt felszíni vizeinek állapotáról és az antropogén terhelések miatt esetlegesen fennálló kockázat mértékéről. A több száz felszíni víztest és a hozzájuk tartozó vízgyűjtők sajátos szempontok szerinti lehatárolását követő, terhelés és hatás elemzésen alapuló kockázat értékelést minden egyes vízgyűjtő-befogadó rendszerre külön-külön, néhány hónap alatt, a meglévő adatbázisok szolgáltatta adatok felhasználásával, a hatályos EU és nemzeti jogszabályok alapján kell végrehajtani. E nagy ívű feladat kivitelezésének megalapozására a KvVM a VITUKI Rt-vel kötött keretszerződésének keretében 2003 novemberében megbízta a VITUKI Consult Rt-t, hogy mérje fel a meglévő adatbázisok alkalmasságát a szennyezőanyagok okozta terhelés és hatás elemzés céljaira, majd országos szinten mutassa be a kijelölt víztestekhez tartozó vízgyűjtők emberi tevékenységekből származó pontszerű és diffúz szennyezőforrásait. A 2004-re előírt feladatok végrehajtása nagy kihívást jelent az EU 15 tagállamának is, amit elsősorban az igen sokrétű feladatok teljesítésére rendelkezésre álló, aránytalanul rövid idő okoz. A tagállamok ezért mind arra törekednek, hogy egyszerűsített, screening jellegű programok végrehajtásával, az Európai Bizottság számára elfogadható szinten teljesítsék a 2004. évre előírt feladatokat. E szellemben végzi munkáját a Duna-medence Környezetvédelmi Programjáért felelős Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) is többek között EMIS munkacsoportja révén. Magyarország részéről kiemelt figyelmet érdemel az egyébként a tagállamok számára is mintaként szolgáló Länderarbeitsgemeinschaft Wasser (LAWA) által kialakított német gyakorlat tekintettel arra, hogy Németország egy része ugyancsak a Duna vízgyűjtőjén helyezkedik el. A hazai adatbázisok adott célra történő felhasználhatóságát vizsgálva megállapítást nyert, hogy az elmúlt évek jogharmonizációs folyamatával párhuzamosan megkezdődött a vonatkozó adatbázisok létrehozása, illetve a korábbi adatbázisok átalakítása és fejlesztése annak érdekében, hogy azok alkalmasak legyenek az EU irányelvekben megfogalmazott jelentési kötelezettségek teljesítésére is. Kézenfekvő, hogy ezen adatbázisok aktívvá válása a legtöbb esetben elkerülhetetlenül egy-két éves késéssel történhet meg, mivel először az új adatszolgáltatási kötelezettségek jogi és technikai feltételeit kell megteremteni. Ily módon a jelenleg meglévő adatbázisainkban lévő információknak csak egy töredéke használható fel közvetlenül a Víz Keretirányelv 2004. évi jelentés kötelezettség teljesítéséhez, a veszélyes anyag kibocsátási és monitoring adatok tekintetében pedig kiterjedt adathiánnyal kell szembesülni. Következésképpen a víztestek állapotának, illetve az esetlegesen fennálló kockázat mértékének 2004. évi értékelésben – átmenetileg - nagy szerepet fog kapni a szakértői becslés.

VITUKI Consult Rt.

I

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Jelen szerződés munkaterve feltételezte a magyarországi felszíni víztestek és a hozzájuk tartozó vízgyűjtők határainak ismeretét, melyek meghatározását a tagállamoknak 2003 decemberére kellett elvégezni. E feladatrész teljesítése nálunk elhúzódott, így átmenetileg ellehetetlenült az adatbázisokból adott kódszámmal rendelkező részvízgyűjtőkre és víztestekre történő leválogatás megvalósítása. A Megbízóval történő rendszeres egyeztetések értelmében ezért olyan feladatokra koncentráltunk, melyek elvégzése ugyancsak elengedhetetlen a 2004. évi jelentéskötelezettség időben történő, minőségi teljesítéséhez. Így került sor többek között -

részben társfinanszírozásban a „Környezet-igénybevételek (terhelések) és hatások elemzése” útmutató magyar nyelvre történő lefordítására, a terhelés és hatás vizsgálatokhoz szükséges EU és vonatkozó hazai jogi szabályozók összesítésére, szeminárium szervezésére a LAWA módszer megismerésére, a LAWA egyszerűsített módszer hazai alkalmazhatóságának vizsgálatára és a pontszerű szennyezőanyag terhelésekre vonatkozó módszertani megközelítés kidolgozására.

A fenti feladatok során egyértelművé vált, hogy a VKI megvalósítására vonatkozó tárcaközi egyezmények ellenére a KvVM részéről további, magas szintű tárgyalás szükséges ahhoz, hogy az egyéb tárcáknál, intézményeknél lévő adatbázisok és meta-adatbázisok (!) a feladat céljaira megnyíljanak, illetve intenzív szakmai együttműködés történjen. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az adatok fogadását biztosító VKI információs rendszer struktúrájának kialakítása sem történt még meg. Tekintettel a hazai adatbázisok tartalmában és feltöltöttségében tapasztalt hiányokra, megerősödött az a korábbi vélemény, hogy a következő néhány hónapban elvégzendő terhelés és hatás elemzések során reálisan két pillére lehet támaszkodni: -

a felszíni vizek és a jelentősnek tartott közvetlen kibocsátások veszélyes anyagokra kiterjedő mérési eredményeire és a területileg illetékes hatóságok helyismeretére és szakmai tudására.

Az első pillér a vonatkozó mérések ez év szeptemberéig történő elvégzését igényli a kijelölt határszelvényekben (víz és üledék) és a kijelölt vízgyűjtőkerületekben (felszíni víz és jelentősnek tartott pontszerű kibocsátások). A második pillér, azaz a hatóságok feladat megvalósításba történő bevonásához ugyancsak felső szintű minisztériumi támogatás és központi szakmai irányítás szükséges. A hatóságokkal történő, tervezett együttműködést kívánja megalapozni többek között jelen jelentés módszertani része, mely szervesen csatlakozik a VITUKI Rt. által vezetett, a 2004. évi jelentések előállításának módszertanával foglalkozó csoport jelenleg folyó munkájához.

VITUKI Consult Rt.

II

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


TARTALOMJEGYZÉK Összefoglalás 0.

RÖVIDÍTÉSEK............................................................................................................ 1

1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................ 3

2.

A TERHELÉS – HATÁS VIZSGÁLAT .................................................................... 4

2.1. 2.2.

A TERHELÉS – HATÁS VIZSGÁLAT HELYE A VIZEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK FOLYAMATÁBAN ............................................................................................................. 4 AZ IMPRESS ELEMZÉS JAVASOLT STRATÉGIÁJA............................................................... 5

3.

A LAWA SCREENING MÓDSZER.......................................................................... 6

4.

A LAWA SCREENING MÓDSZER HAZAI ALKALMAZHATÓSÁGA .......... 12

4.1. AZ IMPRESS SZEMINÁRIUM ........................................................................................... 12 4.2. HAZAI ELŐTANULMÁNYOK NÉGY MINTAVÍZFOLYÁSON................................................. 12 4.2.1. A mintavízfolyások ................................................................................................... 12 4.2.2. A vízgyűjtőkerületek jellemzése ............................................................................... 14 4.2.2.1. Eger-patak.............................................................................................................. 14 4.2.2.2. Gerje-Perje vízrendszer.......................................................................................... 14 4.2.2.3. Kapos...................................................................................................................... 15 4.2.2.4. Tisza ....................................................................................................................... 15 4.2.3. A terhelések számbavétele ........................................................................................ 17 4.2.4. A terhelések és hatások elemzésének megvalósítása ............................................... 18 4.3. MEGÁLLAPÍTÁSOK ........................................................................................................ 18 5.

AZ IMPRESS VIZSGÁLATOK HÁTTÉRFELTÉTELEI.................................... 19

5.1. 5.2. 5.3.

MAGYAR NYELVŰ ÚTMUTATÓ A TERHELÉS ÉS HATÁS ELEMZÉSEKHEZ .......................... 19 INFORMÁCIÓS HÁTTÉR .................................................................................................. 20 TECHNIKAI FELTÉTELEK ................................................................................................ 20

6.

A SZENNYEZŐANYAG-TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSÁT TÁMOGATÓ KÖZPONTI ADATBÁZISOK.................................................................................. 21

6.1. AZ ADATBÁZISOK ÁTTEKINTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE................................................... 21 6.2. AZ IMPRESS CÉLOKRA FELHASZNÁLHATÓ ADATBÁZISOK ............................................. 22 6.2.1. Belügyminisztérium (BM) ........................................................................................ 22 6.2.2. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ..................................... 24 6.2.3. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM).............................................. 25 6.2.4. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM)............................. 33 6.2.5. Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium (GKM)................................................ 34 6.2.6. Egyéb......................................................................................................................... 34 6.3. MEGÁLLAPÍTÁSOK ........................................................................................................ 36 7.

MÓDSZERTANI JAVASLAT A PONTSZERŰ SZENNYEZŐANYAG TERHELÉSEK FELMÉRÉSÉRE ........................................................................... 37

7.1.

A 2004. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSE............................................. 37

VITUKI Consult Rt.

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


7.2. A VÍZTESTEK TERHELÉSÉT ELŐIDÉZŐ EMBERI TEVÉKENYSÉGEK ................................... 37 7.2.1. A víztest-vízgyűjtő rendszerre vonatkozó általános információ ............................... 37 7.2.1.1. A terhelés és hatás elemzés kiindulópontja ............................................................ 37 7.2.1.2. Leíró jellegű általános információ......................................................................... 37 7.2.2. Környezethasználatok (hajtóerők)............................................................................. 38 7.2.3. A hajtóerőnek bizonyuló környezethasználatok okozta potenciális terhelések ........ 38 7.3. FELSZÍNI VIZEK ............................................................................................................. 38 7.3.1. Felszíni víztestek terhelései....................................................................................... 38 7.3.1.1. Jelentős pontszerű szennyezőforrások.................................................................... 38 7.3.1.1.1. 7.3.1.1.1.1. 7.3.1.1.1.2. 7.3.1.1.1.3. 7.3.1.1.1.4. 7.3.1.1.1.5. 7.3.1.1.1.6. 7.3.1.1.2. 7.3.1.1.2.1. 7.3.1.1.2.2. 7.3.1.1.2.3. 7.3.1.1.2.4. 7.3.1.1.2.5. 7.3.1.1.2.6.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKIBOCSÁTÓK .................................................................... 38 A „jelentős” terhelést okozó települési szennyvízkibocsátók meghatározása............. 38 Központi adatbázisok .................................................................................................. 39 Kiegészítő információt szolgáltató adatbázisok .......................................................... 40 KÖFE, Vízügyi Felügyelet és KÖVIZIG szakértelem................................................ 41 Jogszabályi háttér ........................................................................................................ 41 Térképi megjelenítés ................................................................................................... 41 IPARI EREDETŰ KÖZVETLEN BEVEZETÉSEK ......................................................... 42 A potenciálisan „jelentős” terhelést okozó közvetlen ipari szennyvízkibocsátók....... 42 Rendelkezésre álló központ adatbázisok..................................................................... 43 Kiegészítő információt szolgáltató adatbázisok .......................................................... 46 KÖFE, Vízügyi Felügyelet és KÖVIZIG szakértelem................................................ 46 Jogszabályi háttér ........................................................................................................ 47 Térképi megjelenítés ................................................................................................... 47

8.

JAVASLAT................................................................................................................. 48

9.

MUNKATÁRSAK...................................................................................................... 49

MELLÉKLETEK 1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet

A 2003. november 20-21-i szeminárium programja A VITUKI Consult Rt. 2003. november 20-án tartott előadásának vázlata A terhelések és a hatások átfogó listája a LAWA alapján A Víz Keretirányelvvel kapcsolatos dokumentumok és elérhetőségük Az 1: 50 000 méretarányú CORINE Land Cover kategóriarendszere Az AGROTOPOGRÁFIAI térképsorozat kategóriarendszere Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet adatbázisa

FELHASZNÁLT IRODALOM

VITUKI Consult Rt.

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

0.


RÖVIDÍTÉSEK

AKII AUE AWB ÁNTSZ BM BOI BTO CIS COMPPS CORINE EEA EK EOV EPER ESzCsM EQS FAVI FÖMI FVM GIS GKM HIR HM HMWB IM JRC ImPress ICPDR IPPC KAJ KÁRINFO KBIR KhKiÁHV KGI KOI KÖFE KÖVIZIG KSH KTJ KÜJ KvVM LAWA LC50 LE MONERIS MTA TAKI NATO VITUKI Consult Rt.

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Animal Unit Equivalent, Állatállomány egységnyi egyenérték Artificial Water Body, Mesterséges víztest Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Belügyminisztérium Biokémiai oxigénigény belföldi termék-osztályozási azonosító szám Common Implementation Strategy, Közös Végrehajtási Stratégia Combined Monitoring-based and Modelling-based Priority Setting Scheme Coordination of information of the Environment European Environment Agency Európai Közösség Egységes Országos Vetületi rendszer European Pollution Emission Register Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Environmental Quality Standard, Környezetminőségi határérték Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer Földmérési és Távérzékelési Intézet Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Geographic Information System, Földrajzi Információs Rendszer Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hulladék Információs Rendszer Honvédelmi Minisztérium Heavily Modified Water Body, Erősen módosított víztest Igazságügyi Minisztérium Joint Research Centre (EC) Impact Pressure Analysis, Környezet-igénybevétel (terhelés) - hatás elemzés International Commission for the Protection of the Danube River Integrated Pollution Prevention and Control, Integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés károsító anyag jele KÁRmentesítési Információs Rendszer Környezetbiztonsági INFOrmációs Rendszer Környezethasználat (Kh), Környezet-igénybevétel (Ki), Állapot (Á), Hatás (H), Válaszintézkedések (V) Környezetgazdálkodási Intézet Kémiai oxigénigény KÖrnyezetvédelmi FElügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Központi Statisztikai Hivatal környezeti területi jel Környezeti ügyfél azonosító Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Länderarbeitsgemeinschaft Wasser Concentratio letalis 50 %, Letális koncentráció Lakosegyenérték MOdelling Nutrient Emissions in RIver Systems, Tápanyag-emisszió modellezése a folyórendszerekben Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete North Atlantic Treaty Organization, Észak Atlanti Szerződés Szervezete

1

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

NKÖM NOEC OECD OKI OKK OKK-OKBI OKKP OLM OM OMSZ OSAP OVF OKTVF PM PNEC POP RIV ÜKT VCSOSZSZ VIKÁR VITUKI Rt. VIZIR VKI WQA

VITUKI Consult Rt.


Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma No Observed Effect Concentration, Megfigyelhető hatást még nem mutató koncentráció Organisation for Economic Co-operation and Development Az OKK Országos Környezetegészségügyi Intézete Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Az OKK Országos Kémiai Biztonsági Intézete Országos Környezeti Kármentesítési Program Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Oktatási Minisztérium Országos Meteorológiai Szolgálat Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Pénzügyminisztérium Predicted no Effect Concentration, Becsült hatásmentes koncentráció Persistent Organic Chemicals Regionális Immisszió Vizsgáló hálózat Üzemi Kárelhárítási Terv Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszer Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság Vízgazdálkodási Információs Rendszert Víz Keretirányelv Water Quality Accounts technique

2

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

1.


BEVEZETÉS

Az Európai Közösség tagállamaiban 2000. december 22-én hatályba lépett Víz Keretirányelv (VKI) (2000/60/EK) végrehajtásának érdekében a magyar Kormány 2094/2001. (IV. 30.) határozatában rögzítette a Keretirányelv bevezetésének megkezdésével összefüggő stratégiai célokat, melyek megvalósításával biztosítandó a vizek jó állapotának 2015-ig történő elérése. A VKI megvalósításáért a tagállamok kormányai a felelősek. A hazai feladatokat, azok felelőseit és a határidőket részletesebben az 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat határozza meg, mely a VKI végrehajtásának előkészítésére és végrehajtására irányul. Az előkészítő fázisba tartozott a végrehajtást segítő útmutatók kidolgozását végző munkacsoportokban való részvétel, illetve tartozik a lényegében 2002 decemberére elkészült, akkor már többé-kevésbé véglegesnek tekintett útmutatók segítségével a hazai viszonyokra adaptált végrehajtás megtervezése és annak egy módszertani kézikönyv formájában történő megjelenítése. A nemzeti sajátságokat figyelembe vevő, az EU jogszabályaival harmonizáló, hosszú távon alkalmazandó, részletes módszertan kialakítását a tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is megelőzi a 2004. évi feladatok teljesítését célzó módszertan kidolgozása, melynek megvalósítása révén az Európai Bizottság első közelítésben átfogó tájékoztatást kap a vizek jelenlegi állapotáról, a vizek emberi tevékenységek okozta kockázati kitettségéről, továbbá a tagállamok előtt álló, vonatkozó feladatokról és azok költségvonzatairól. A VKI hazai bevezetésével kapcsolatos szakmai feladatokat és azok megvalósítási ütemtervét a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke 2000 decemberében elkészítette, aminek révén felmérhető a megvalósítás előrehaladásának jelenlegi mértéke. A 2004. évben a tagállamok számára kötelezően végrehajtandó feladatok kötött kiemelt szerepet játszik a különböző emberi tevékenységek okozta terhelések és hatásaik screening jellegű felmérése, a kockázatnak egyértelműen vagy potenciálisan kitett víztestek kijelölése. Mivel a 2004. évi felmérést hangsúlyozottan csakis a meglévő és elérhető adatbázisokra kell alapozni, elsődleges feladat volt ezen adatbázisok VKI célokra történő alkalmasságának, minőségének, adattal való feltöltöttségének és az adatok minőségének megvizsgálása, melyek közül az utóbbinak az Európai Bizottság kitüntetetett figyelmet fog szentelni. A jelen szerződés keretében eredetileg megfogalmazott cél az emberi tevékenységek okozta szennyezőanyag terhelések megállapításához szükséges adatbázisok felmérése, az adatok elérhetőségének vizsgálata és az elérhető adatok lehívása feltételezve, hogy időközben véglegesen kijelölésre kerülnek a vizsgálandó víztestek, melyekhez a kigyűjtött adatok és információk kapcsolhatók. A víztestek kódolt térképe nem készült el a szerződés időtartama során, sőt az még 2004 márciusában sem állt rendelkezésre. Ezen ok és azon tény miatt, hogy az adatátadás megvalósításához a szerződés adta meghatalmazás sem bizonyult elegendőnek, a Megbízóval történő egyeztetést, majd szerződésmódosítást követően a Twinning Iroda képviselőjének segítő szakmai felajánlását elfogadva a projekt a tagállamok számára is mintául szolgáló német (LAWA) gyakorlat megismerésére, szakmai körökben történő megismertetésre, hazai kivitelezhetőségének vizsgálatára és a hazai megvalósítás megalapozására irányult oly módon, hogy az e projektben termelődő információnak folyamatos átadása történik meg az VITUKI Consult Rt.

3

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


időközben a VKI módszertan kidolgozására létrejött, ugyancsak KvVM által finanszírozott Módszertani Munkacsoportnak.

2.

A TERHELÉS – HATÁS VIZSGÁLAT

2.1.

A terhelés – hatás vizsgálat helye a vizek felülvizsgálatának folyamatában

A környezet-igénybevételek okozta terhelések és a hatások elemzésének (ImPress elemzés) szükségességét a VKI 5. cikke fekteti le, mely az alábbi feladatokat határozza meg minden vízgyűjtő kerületre: 1. A vízgyűjtő kerületek jellemzőinek elemzése, 2. A felszíni és felszín alatti vizek státusát befolyásoló emberi tevékenységek hatásának felmérése, és 3. A vízhasználatok gazdasági elemzése. A felszíni és felszín alatti vizeket érő és kiváltott hatások felmérésére, illetve a felülvizsgálatra vonatkozó előírások a VKI II. mellékletének 1. fejezetében, a felszín alatti vizek vonatkozásában a II. mellékletének 2. fejezetében találhatóak. A felszíni vizek esetében a felülvizsgálati folyamat 5 szakaszra bontható: 1. 2. 3. 4.

Felszíni víztest típusok jellemzése, Ökorégiók és felszíni víztest típusok Típus specifikus referencia viszonyok megállapítása a felszíni víztest típusokra, A környezet-igénybevételek okozta terhelések meghatározása és a hatások felmérése.

A fentitől eltérő folyamat olvasható a VKI II. melléklet 2. fejezetében a felszín alatti vizekre vonatkozóan, de a felszíni vizekhez hasonlóan a folyamat itt is öt szakaszra bontható: 1. Első jellemzés, ideértve a környezet-igénybevételek azonosítását és a célkitűzések elérési kockázatának felmérését, 2. A kockázatnak kitett felszín alatti víztestek részletes (további) jellemzése, 3. Az emberi tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának felülvizsgálata a határokon átnyúló és kockázatnak kitett felszín alatti víztestekre, 4. A felszín alatti víz szintjében bekövetkező változások hatásának felülvizsgálata azokra a felszín alatti víztestekre, amelyekre a VKI 4. cikk 5. pont szerint alacsonyabb szintű célkitűzéseket kell megállapítani, 5. A szennyezés felszín alatti vizek minőségére gyakorolt hatásának felülvizsgálata azon felszín alatti víztestekben, amelyekre alacsonyabb szintű célkitűzéseket kell megállapítani.

VITUKI Consult Rt.

4

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Mind a felszíni, mind a felszín alatti víztestek felülvizsgálati folyamatában félkövér betűkkel azon lépések jelölése történt, melyekhez valamilyen részletességű terhelés1 - hatás vizsgálat kapcsolható. A terhelés és hatás vizsgálatok megkezdése feltételezi: a. a végleges víztest tipológia meglétét, az első közelítésben elfogadott felszíni és felszín alatti víztestek kiterjedését. b. az adatok, az adatbázis meglétét és elérhetőségét, c. a hazai viszonyokra adaptált módszer meglétét, d. a referencia helyek jellemzőit („jó víz állapot” ismeretét) e. a vonatkozó környezeti célkitűzéseket. A feladatok kivitelezésének ajánlott lépéseit a 3. számú, „Terhelések és hatások elemzése” című Útmutató 3.11. és 3.12. pontjához tartozó két táblázat tartalmazza.

2.2.

Az ImPress elemzés javasolt stratégiája

Az ImPress elemzés javasolt stratégiáját mutatja be az 1. ábra. A vizsgálat kiindulási alapja a víztest tipológia, amely egy GIS alapú, már rendelkezésre álló víztest kijelölést jelent. Amennyiben a tipológia rendelkezésre áll, meg kell vizsgálni a víztestek csoportosításának lehetőségét. Ezt részletesebben a 2. sz. „Útmutató a víztestek kijelöléséről” c. útmutató tárgyalja. A következő lépés a víztestek közül azok leválogatása, melyek védett területre esnek (VKI 6. cikk, IV. melléklet) vagy a potenciálisan erősen módosított víztestek közé (HMWB) sorolhatók. A „normális”, tehát nem védett területre eső és nem HMWB víztestekre vonatkozóan a vizeket érő, különböző mértékű terhelések alapján el kell dönteni, hogy ezen víztestek esetén a környezeti célkitűzések elérése veszélyeztetve van-e. E meglévő mérési eredményeken vagy szakértői becslésen alapuló mérlegelés eredményeképp a víztestek három kategóriában sorolhatók: kockázatnak kitett, kockázatnak potenciálisan kitett, kockázatnak nem kitett víztestek. A Víz Keretirányelv e besorolástól teszi függővé a víztestekkel kapcsolatos további kötelezettségeket a bevezetendő intézkedési programokra (ld. VKI VI. melléklet), valamint monitoring programokra (ld. VKI V. melléklet 1.3-1.4. és 2.2-2.4.), a mérések gyakoriságára és szélességi spektrumára stb. vonatkozóan.

1

Tekintettel a még nem kiforrott és egységes szóhasználatra, a továbbiakban - a magyar nyelvű ImPress útmutatóval összhangban - a ’környezet-igénybevétel’ kifejezést, ahol érzékletesebb és kifejezőbb, ott a ’terhelés’ szó helyettesíti. VITUKI Consult Rt.

5

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Víztest tipológia (GIS alapú, rendelkezésre álló)

Mesterséges víztestek (AWB)

Víztestek csoportosítása

Csoportosítás

Potenciálisan HMWB

Védett

Igazolás

HMWB

Kockázatnak kitett (KK)

„Normális“

Kockázatnak kitett (KK)

„Normális”

Védelem fokozása

Potenciálisan KK

Nem KK

Potenciálisan KK

Nem KK

2004

Intézkedések, Monitoring

1. ábra Az ImPress elemzés javasolt stratégiája Forrás: Dietrich Borchardt, Institute of Aquatic Resources and Management, University of Kassel Ugyanez a teendő a mesterséges víztestekkel (AWB) is. A vizsgálatba azokat a terheléseket kell bevonni, amelyek egyenként vagy együtt kiválthatják a célkitűzések elérését veszélyeztető hatásokat. A VKI ezen terheléseket nevezi „jelentős terhelések”-nek (VKI 2. melléklet 1.4.).

3.

A LAWA SCREENING MÓDSZER

A jelentős terhelések vizsgálata és azok hatásainak értékelése céljából a Länderarbeitsgemeinschaft Wasser (LAWA) kidolgozott egy screening jellegű módszert. A cél egy hatékony eljárás kidolgozása volt, amely mintául szolgálhat nemcsak a német tartományok, hanem a tagállamok számára is, és amelynek kivitelezésével 2004. végére összeállítható a víztestet érő jelentős terhelések listája. A LAWA két irányból közelíti meg a víztestek aktuális státusát: a vizeket érő terhelések irányából és a már kiváltott hatások oldaláról. Amennyiben mind a terhelésekről (pressures), mind a hatásokról (impact) elegendő információ áll rendelkezésre, akkor a hatás oldali adatok nagyobb hangsúlyt kapnak az elemzés során. A LAWA az alábbi terheléstípusokkal foglalkozik: pontszerű szennyezőforrások, diffúz szennyezőforrások, vízkivételek, folyószabályozás és hidromorfológia. A pontszerű és a diffúz VITUKI Consult Rt.

6

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


szennyezőforrások közül a települési, ipari, mezőgazdasági és egyéb létesítményekből, tevékenységekből származókat vizsgálja. A vízkivételek elemzésekor a szezonális változásokat és az éves vízigényt is figyelembe veszi. A települési, ipari, mezőgazdasági vagy egyéb vízelosztó hálózatok szignifikáns vízveszteségei is jelentős terhelésnek minősülhetnek, ezért a vizsgálat azokra is kiterjed. A folyószabályozással kapcsolatos terhelések közé sorolja a vízátemeléseket, vízeltereléseket is. A víztestek morfológiai változásain és a már felsoroltakon kívül terhelésként kezeli a területhasználat mintázata alapján a fő települési, ipari és mezőgazdasági területeket, sőt ahol lényeges, a halászati, erdészeti tevékenységet is. A terhelés oldali adatigényt és a LAWA ehhez kapcsolódó kritériumait részletesen az 1. és 2. táblázat tartalmazza. Terhelés Pontforrások • A 2000 LE-nél nagyobb községi szennyvíztisztító telepek szennyvízkibocsátása o Elhelyezkedés, Név, Azonosító szám, stb. o Éves kibocsátás mennyisége o Bekötött népesség vagy lakosegyenérték (LE) o Éves KOI, Ntot, Ptot terhelés a nemzeti szabályozások szerint o Az Elsőbbségi anyagok, a 76/464/EEC irányelv szerinti anyagok éves terhelése • A 2000 LE alatti községi szennyvíztisztító telepek száma • A szennyvízcsatornára, vagy a szennyvíztisztító telepekre nem csatlakozott/bekötött LE • Ipari kibocsátások o Információ minden, az IPPC direktíva alá tartozó létesítményről; éves terhelés azokra az anyagokra, amelyek a víz szempontjából lényeges 26 anyag listájából származnak o Az Elsőbbségi anyagok, a 76/464/EGK irányelv szerinti anyagok éves terhelése • Élelmiszerfeldolgozó ipari kibocsátások 4000 LE felett o Ugyanazok az adatok, mint a községi szennyvíztisztító telepek esetén •

Városi csapadékvíz lefolyás o AU/AE > 0.01 o QE1 > HQ1 csapadékvíz lefolyás 15 perces tartósságú esőzés esetén, 1 éves gyakorisággal és 0.3-as lefolyási tényezővel (QE1*Aurban_area*0.3)

VITUKI Consult Rt.

7

Megjegyzés A 91/271/EGK tanácsi irányelv a települési szennyvíz kezeléséről

Elsőbbségi anyagok a VKI X. melléklet agy az Európai Parlament és Tanács 2455/2001/EK határozata

A 96/61/EK tanácsi irányelv a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről.

A 96/271/EK tanácsi irányelv a települési szennyvíz kezeléséről alapján AU – települési terület AE – vízgyűjtő terület QE1 – vízgyűjtő területre eső 15 perces tartósságú csapadék vízhozama HQ1 – 1 éves visszatérési idejű középvízhozam

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Terhelés Pontforrások • Hőkibocsátás /hőterhelés/ o Hűtő- és ipari víz kibocsátás o 10 MW-nál nagyobb létesítmények • Sókibocsátás o sóterhelés >1 kg/s klorid 1. táblázat

Megjegyzés

hőterhelésű

A pontforrások LAWA kritériumai Forrás: Dietrich Borchardt, Institute of Aquatic Resources and Management, University of Kassel

Terhelés Diffúz források • Amennyire csak lehet, kapcsolódva a felszín alatti víz analízisére kidolgozott adatokhoz és eljárásokhoz • Felszíni víztestek, melyek kapcsolatban állnak a veszélyeztetett felszín alatti víztestekkel • Monitoring adatok a tápanyag és peszticid terhelések elemzéséhez. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, szaktudás és összehasonlítható helyzetek eredményeinek átvétele. • Kockázatelemzés a területhasználat mintázata alapján: o > 50 % szántóföld o > 1 – 1.5 haszonállat/ha o > 10 – 15 % városi terület o > 10 – 20 % gumós növények o > 2 – 5 % speciális kultúrák

Megjegyzés

Vízkivétel • vízkivétel visszavezetés nélkül • vízkivétel > 0,3*KKV Folyószabályozás • A jelentős gátak elhelyezkedése (a német hidromorfológiai felmérés 6. vagy 7. osztály) • Holtágak (a német hidromorfológiai felmérés 7. osztály) • Összes azonosított gát és holtág, amennyiben az áttekintés módszere használt (a vándorlási útvonalak jelölése)

VITUKI Consult Rt.

8

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Terhelés Diffúz források

Megjegyzés

Hidromorfológiai állapot • A folyószakaszok > 30 %–a szignifikánsan megváltozott (> 5. osztály a német hidromorfológiai felmérésben, amennyiben a részletes analízis módszere használt) • „Folyómeder dinamika” szignifikánsan megváltozott (> 5. osztály a német hidromorfológiai felmérésben, ha az áttekintés módszere használt) 2. táblázat

A diffúz források, vízkivételek, folyószabályozás, hidromorfológiai terhelések LAWA kritériumai Forrás: Dietrich Borchardt, Institute of Aquatic Resources and Management, University of Kassel

A hatás oldali követelményeket a 3. táblázat mutatja be. Hatás • •

• • •

•

• •

Megjegyzés Szaprobitási állapot o > β-szaprób Trofitási állapot o > mezotróf o o-PO4 > 0.2 mg/l, nitrát-N > 6.0 mg/L (éves középérték) Sajátos anyagok (VKI VIII. Melléklet) o ld. a Víz Keretirányelv listája N és P terhelés o Éves terhelés (a határérték tárgyalás alatt) Felmelegedés o EU hal direktíva alapján A 78/659/EGK tanácsi irányelv a o o > 21,5 és 28 C lazacos, illetve pontyos halak életének megóvása érdekében vizekre védelmet vagy javítást igénylő o o Téli maximum >10 C édesvizek minőségéről alapján o Delta K: 1,5 illetve 3 K Szalinitás /élettér sóssága/ o Éves átlag > 200 mg/l klorid o Bioindikáció, ahol felhasználható. Hidromorfológia o ld. a terhelések listáját Biocönózis /életközösség/ o Az adat felhasználandó, ha rendelkezésre áll.

3. táblázat

A hatások LAWA kritériumai Forrás: Dietrich Borchardt, Institute of Aquatic Resources and Management, University of Kassel

VITUKI Consult Rt.

9

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


A fenti adatok összegyűjtésnek célja a kockázat becslés elvégzése 2004 decemberére. Ennek eredménye alapján minden egyes víztest az alábbi három csoport egyikébe sorolható be: - Kockázatnak kitett, - Kockázatnak potenciálisan kitett, - Kockázatnak nem kitett (kockázatmentes). A kockázatnak kitett víztestek esetén a VKI alapján intézkedések tervezése, végrehajtása és a víz állapotának operatív monitoringja szükséges. Amennyiben a víztest kockázatmentes, akkor a megfelelő állapot biztosítása és ehhez egy kis gyakoriságú, széles spektrumú feltáró monitoring program tervezése a további feladat. A potenciálisan kockázattal terhelt víztesteken egy részletesebb, vizsgálati monitoring rendszer kialakítása szükséges. Ezen víztestek esetén a következő körben finomítani kell az elemzést annak eldöntésére, hogy az adott víztest a valóságban a kockázatnak kitett (ld. 2. ábra fekete négyzettel jelölve) vagy a kockázatmentes (fehér négyzettel jelölt) vizek közé sorolandó. Ehhez a vizsgálati monitoring is adatot biztosít.

VITUKI Consult Rt.

10

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Az ImPress elemzés keretein belül elvégzendő kockázatbecslés folyamatábráját mutatja be a 2. ábra. Objektum: Víztest

Sajátos szennyezőanyagok, VKI VIII. melléklet 1-9, 76/464/EGK (kémiai minőségi komponensek)

Antropogén migrációs akadályok* (az ökológiai státus biocönotikus minőségi komponense)

Általános kémiai – fizikai komponensek és specifikus emissziós és immissziós adatok (fizikaikémiai minőségi)

Vízminőségi Hidromorfológiai osztály (az minőségi osztály ökológiai státus (az ökológiai szaprób minőségi státus morfológiai komponense) minőségi komp.) A víztesten belüli szakaszok x %-a túllép bizonyos vízminőségi osztályokat (szaprób > II és/vagy hidromorfológiai > 5)

?

1. Egyszerűsített kockázatelemzés

Kockázatnak kitett Kockázatnak potenciálisan kitett Kockázatnak kitett

nem

Biológiai minőségi komponensek (pl. halfauna, bentikus fauna)

2. Pontosító kockázatelemzés 2004. után (Ha már rendelkezésre állnak az adatok a biológiai minőségi komponensekről, akkor azok felhasználhatók az első jellemzéshez )

* Ha a víztestben található egy nem átjárható, antropogén eredetű akadály, akkor a víztestet „kockázatnak kitett”-nek kell minősíteni. A felvízi víztestek szintén a fekete vagy a szürke jelölést kell, megkapják. 2. ábra

A kockázatelemzés folyamata Forrás: Dietrich Borchardt, Institute of Aquatic Resources and Management, University of Kassel

VITUKI Consult Rt.

11

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


További információt található a LAWA módszerről a 3. számú „A környezet-igénybevételek (terhelések) – hatások elemzése” című Útmutató V. mellékletében (13. és 14. számú esettanulmány), valamint a www.lawa.de honlapon.

4.

A LAWA SCREENING MÓDSZER HAZAI ALKALMAZHATÓSÁGA

4.1.

Az ImPress szeminárium

A Twinning Csoport szakértőinek kezdeményezésére, e projekt finanszírozásában 2003. november 20-21-én szemináriumot tartottak „Szeminárium a felszíni vizek terhelés- és hatásvizsgálatáról és az adatbázis-kezelésről” címmel, hazai és német előadók részvételével. A szeminárium fő célkitűzése az volt, hogy négy kiválasztott, hazai folyó vizsgálatán keresztül megismerhető legyen a hazai ImPress vizsgálatok előrehaladási foka, megállapítható legyen, hol van szükség a német szakemberek felajánlott szakmai segítségére. A szeminárium programjában szerepelt: - Az egyszerűsített (screening jellegű felmérésre alkalmas) LAWA (Länderarbeitsgemeinschaft Wasser) módszer ismertetése. - Az egyszerűsített LAWA módszer (3. melléklet) hazai alkalmazhatóságának felmérése 4 kiválasztott vízfolyáson. - A 2004. év végére teljesítendő feladatok hazai előrehaladási állapotának megismerése. - A hátramaradt feladatok pontosítása és ütemezhetőségének felmérése.

4.2.

Hazai előtanulmányok négy mintavízfolyáson

4.2.1. A mintavízfolyások A felszíni víztestek állapotát potenciálisan veszélyeztető hazai szennyezőforrások számbavételének megközelítését a VITUKI Consult Rt. első megközelítésben négy mintavízfolyás vízgyűjtő-víztest rendszereinek példáján keresztül, a LAWA által készített, screening céljára alkalmas adatlekérdezési program (ld. 3. melléklet) követésével kívánta elvégezni. A LAWA adatigényt tartalmazó táblázata szerint végrehajtandó feladat főbb lépései: 1. Adatgyűjtés – adatbázis létrehozása a már meglévő víztestek és vízgyűjtők szerint rendezve 2. Modell – terhelésszámítás vagy szakértői becslés 3. A jelentős szennyező források kijelölése 4. A víztestek vízminőségi állapotának előzetes jellemzése 5. Az adatok térképi ábrázolása, jelentés VITUKI Consult Rt.

12

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


A VITUKI Consult Rt. „esettanulmányai”-nak LAWA mintára történő készítése során csak a szeminárium időpontjában már hozzáférhető térképekre és a rendelkezésre álló két hét alatt összegyűjthető és elérhető információkra támaszkodhatott. Ez indokolta az akkor már ismert, ’A’ tipológia alapján lehatárolt víztest térkép alkalmazását. Magyarországon a „pilot study” szerepét négy vízfolyás töltötte be: az Eger-patak, a Gerje-Perje vízrendszer, a Kapos és a Tisza. E négy vízfolyás kiválasztása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: - a vízgyűjtőterületek tengerszint feletti magassága legyen eltérő, - a vízfolyásokhoz tartozó vízgyűjtőterület mérete legyen különböző nagyságrendű. Fenti szempontokat figyelembe véve az Eger-patak mint részben hegyvidéki, kis vízgyűjtőterülettel rendelkező vízfolyás, a Gerje-Perje vízrendszer mint síkvidéki kis vízfolyás, a Kapos mint közepes vízgyűjtő-területű és a Tisza mint nagy és 200 m Bf. alatti vízgyűjtőterületű vízfolyás került kiválasztásra. Az 1. ábra az ország vízfolyásainak ’A’ rendszer szerinti, víztestekre történt felosztását (704 víztest), valamint a fenti vízfolyások víztesteihez tartozó részvízgyűjtőket mutatja be. Várhatóan 2004. április elejére készül el a víztest tipológia újabb, egyben végleges változata.

3. ábra Az ’A’ rendszer szerinti országos víztest tipológia és a négy mintavízfolyás vízgyűjtőterülete A következőkben az előtanulmányok menetének és tanulságainak rövid ismertetése olvasható.

VITUKI Consult Rt.

13

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


4.2.2. A vízgyűjtőkerületek jellemzése 4.2.2.1.

Eger-patak

Az Eger-patak és vízgyűjtője a Bükk-hegység nyugati-déli lejtőitől a Tisza völgyéig tart. A korábban a Tisza holt medréhez csatlakozó Eger-patak ma a Kiskörei tározóba torkollik. A vízgyűjtő domborzatára a hegyvidékből síkságba való átmenet a jellemző. Az MTA Vízgazdálkodási Kutató Csoportja által készített, az ’A’ rendszer szerinti víztest tipológia alapján az Eger-patak két víztestre tagolódik. A felosztás alapja a tengerszint feletti magasság, ugyanis a vízfolyás felső szakasza a 4. típusba (118 km2-es vízgyűjtőterület és 200 m Bf. feletti magasság), alsó szakasza pedig a 3. típusba (167 km2-es vízgyűjtőterület és 200 m Bf. alatti magasság) tartozik. (ld. 2. ábra) A 2. ábrán a vízfolyás vízgyűjtőterületén elhelyezkedő nagyobb települések – potenciális szennyezők is láthatóak.

4. ábra Az Eger-patak víztestei és részvízgyűjtői

4.2.2.2.

Gerje-Perje vízrendszer

A Gerje-Perje vízgyűjtőterülete Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. A kis lejtésű vízgyűjtőterület két részből áll: a Gerje és a Perje vízgyűjtőjéből. A Perje vízgyűjtője alacsony ármentes síkság, a Gerje vízgyűjtője enyhén hullámos síkság.

5. ábra A Perje-patak víztestei és részvízgyűjtői

A kis vízhozamú vízfolyást méreteinek és a domborzatnak köszönhetően egy víztest (3. típus) alkotja. (ld. 3. ábra)

VITUKI Consult Rt.

14

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

4.2.2.3.


Kapos

A Kapos Somogy és Tolna megye közepes méretűnek tekinthető vízfolyása. A Somogyi dombságon található vízgyűjtőterület kb. 3250 km2 méretű.

6. ábra A Kapos víztestei és részvízgyűjtői Bár a vízgyűjtőterület tengerszint feletti magassága átlépi a 200 m-es határt, a Kapos völgye – egy elhanyagolható hosszúságú szakasz kivételével – 200 m Bf. alatt terül el. Az ’A’ rendszer szerinti osztályozás kritériumai alapján ezért a vízfolyás 3 (4) víztestre tagolódik az egyes víztestekhez tartozó vízgyűjtőterület mérete szerint. (ld. 4. ábra) 4.2.2.4.

Tisza

A VKI ’A’ rendszer szerinti tipológiája alapján a Tisza az igen nagy vízgyűjtőterületű folyók közé tartozik a 10 000 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjével. A tengerszint feletti magasság tekintetében a vízfolyás a 200 m Bf. alatti típusba tartozik, tehát a Tisza magyarországi szakasza típus szempontjából egy víztesttípusba (5. típus: 10 000 km2-nél nagyobb, 200 m Bf. alatt elterülő vízgyűjtőterület) tartozik. Az MTA Vízgazdálkodási Kutató Csoportja első megközelítésben három szakaszra osztotta a folyót: 1. Milota feletti szakasz (kavicsos mederanyag) 2. Sajó torkolat feletti szakasz (homokos mederanyag) 3. Sajó torkolat alatti szakasz (homokos mederanyag, meanderező jelleg) A Milota feletti, határmenti szakaszt mutatja be az 5. ábra. Az ehhez a szakaszhoz tartozó vízgyűjtőterület mérete mindössze 7,35 km2. Az ábrán a térségben jellemző területhasználat, a törzshálózati pontok és az árvízvédelmi töltések elhelyezkedése figyelhető meg.

VITUKI Consult Rt.

15

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


7. ábra A Tisza Milota feletti szakasza és a hozzá tartozó részvízgyűjtő A következő ábrákon a Tisza Sajó torkolat feletti és alatti szakasza, valamint az ezekhez a szakaszokhoz tartozó vízgyűjtőterületek láthatóak a térség nagyobb településeivel együtt.

8. ábra A Tisza Sajó torkolat feletti szakasza és a hozzá tartozó részvízgyűjtő (11 479 km2)

9. ábra A Tisza Sajó torkolat alatti szakasza és a hozzá tartozó részvízgyűjtő (33 528 km2)

VITUKI Consult Rt.

16

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


4.2.3. A terhelések számbavétele Az előtanulmányok következő lépése a rendelkezésre álló adatok alapján a VKI követelményeinek megfelelően a potenciális terhelések azonosítása. Ehhez a VITUKI Consult Rt. számára a 3. mellékletben, illetve a 3. fejezetben található LAWA táblázat nyújtott segítséget, mely az alábbi terheléstípusokkal foglalkozik: • Pontszerű források (szennyvíztiszító telepek, ipari kibocsátók, városi lefolyás, hő- és sókibocsátás), • Diffúz források (pl. területhasználatból eredően), • Vízkivételek, • Folyószabályozás (gátak, holtágak stb.), • Hidromorfológiai terhelések. A LAWA megközelítés alapján előállított alaptérképeknek, melyek a terhelés-hatás elemzés sarokkövei, tartalmazniuk kell • a vízgyűjtőterületen található 2000 LE alatti és feletti települési szennyvíztisztító telepeket, • a szennyvízcsatornára vagy szennyvíztisztító telepekre nem bekötött népesség számát (LE), • az ipari szennyvízkibocsátókat, • a 4000 LE feletti élelmiszer-feldolgozó ipari kibocsátókat, • a jelentős hőszennyezőket, • só (klorid) kibocsátókat, • a műtrágya és növényvédő szer felhasználást a vízgyűjtőterületen, • a diffúz források közül a hulladéklerakók, bányák, laktanyák, állattartó telepek stb. helyét, • a meglévő monitoring hálózat mérőhelyeit, • a területhasználatot, • a jelentősebb vízkivételeket, • a gátak, holtágak, víztározók stb. elhelyezkedését, • a védett területeket (Nemzeti Park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület stb.), • az esetlegesen megváltoztatott meder- és áramlási jellemzőket stb. A fentiek térképi ábrázolása általában nem elég, további részletes adatokra is szükség van pl. a települési és az ipari szennyvízkibocsátókkal, az élelmiszeripari kibocsátókkal, a műtrágya és növényvédő szer felhasználással, a monitoring hálózattal stb. kapcsolatosan. Mint a felsorolás is mutatja, az adatok köre igen széles és az érintett adatgazdák köre is igen kiterjedt. Az adatbázisok kezelőitől kikért adatokat a vonatkozó EU irányelvek és a hatályos magyar jogszabályok alapján kell értékelni a potenciálisan jelentősnek minősülő szennyezőforrások megállapítása érdekében. A KvVM engedélyével a Környezetgazdálkodási Intézet adatbázisaiból átadta a 4 kiválasztott vízfolyás víztesteit terhelő települési és ipari szennyvízkibocsátók adatait. Az előtanulmányok részeként csupán ezen információkat tartalmazó térképek előállítása történhetett meg.

VITUKI Consult Rt.

17

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


4.2.4. A terhelések és hatások elemzésének megvalósítása A VKI által előírt feladat a mintavízfolyásokra történő, LAWA megközelítés szerint tervezett megvalósításának lépéseit tartalmazza a 4. táblázat. A táblázat pontjai egymással szekvenciális kapcsolatban állnak mutatva a további lépések alapfeltételeit. A megvalósítás menete 1. Háttérfeltételek a. Lehatárolt vízgyűjtő-víztest („B” tipológia) b. CORINE Land Cover: Felszínborítási adatbázis (1: 50 000) c. Agrotopográfiai térképsorozat d. Szoftver pl. ArcView, ArcEditor 2. Adatok kikérése (egy központi vagy nagyszámú különálló adatbázisból) 3. A terhelés és hatás elemzés elvégzése 4. Releváns specifikus szennyezőanyag lista előállítása 5. Környezeti célok sérülésének valószínűsítése (kockázat) 6. Jelentés elkészítése 4. táblázat

Illetékes

Megjegyzés

BME FÖMI

nem végleges megvásárolható

MTA TAKI

megvásárolható megvásárolható elvileg ingyenes

A terhelés-hatás elemzés megvalósításának tervezett menete

A terhelések és hatások elemzésének megvalósítása a négy mintavízfolyásra elmaradt. A VKI által megkövetelt számításokhoz vagy szakértői becslésekhez ugyanis még nagyszámú beszerzendő, illetve előállítandó adatra lett volna szükség, mely adatok, - amennyiben léteznek -, beszerzése és/vagy előállítása több lépcsős, idő- és költségigényes folyamat.

4.3. Megállapítások A szemináriumon való bemutatás céljára a négy mintavízfolyásra 10 nap alatt összegyűjthető és hozzáférhető adatok szerény mennyisége, az adathiányos helyek látszólagosan nagy száma, az adatbázisokhoz való hozzáférés nehézségei érzékletesen mutatták be a magyarországi ImPress vizsgálatok elvégzésének nehézségeit. Mindez rávilágított arra, hogy - bár a VKI végrehajtásának egyes területein jelentős előrehaladás van, azok eredményei központi szakmai irányítás és központi VKI adatbázis hiányának következtében gyakran elszigetelten jelennek meg, s lényegében nem ismertek a VKIvel foglalkozni kívánó szakemberek körében sem., holott az ImPress vizsgálatok ezen eredményekre épülnek rá. -

A felhasználható adatok és információk egy része az országban megtalálható, azok azonban gyakran nincsenek adatbázisba gyűjtve. A meglévő adatbázisokban szereplő, adatokkal részben már feltöltött „mezők” pedig általában még nem harmonizálnak az

VITUKI Consult Rt.

18

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


EU irányelvekben megfogalmazott adatigényekkel (ez időigényes fejlesztési folyamat!). -

A VKI végrehajtás területén megfogalmazódott tárcaközi egyezmények az adatátadás területén lényegében nem működnek, megoldást csakis magas szintű intézkedés hozhat.

-

A KvVM illetékes főosztályainak, illetőleg felügyelt intézményeinek birtokában lévő adatbázisok tartalmának rendelkezésre állásához, az azokhoz való térítésmentes hozzáféréshez ugyancsak minisztériumi szintű utasítás szükséges.

Mindezen negatívumok ellenére a „magyar szakmai becsület”, a nemzetközileg ismert és elismert magyar környezetvédelem és vízügy hírnevének védelme érdekében javasolt a szakmai körök, elsősorban a KÖFE-k és VIZIG-ek hathatós támogatásának kérése a 2004. évi jelentési kötelezettségek lehetőségekhez képest színvonalas teljesítéséhez. A jelentés minősége különösen a VKI bevezetéssel intenzíven foglalkozó, csatlakozó országokkal történő összehasonlításban vethet Magyarországra jó vagy rossz fényt, a jelentés beküldésének elmulasztása pedig súlyos szankciókat von maga után (ld. VKI 23. cikk). 2003. év végéig megközelítőleg 1200 magyarországi felszíni víztest „B” tipológia szerinti kijelölésére került sor, melyek az ország összes vízfolyását lefedik. További összevonások eredményeképpen a víztestek száma várhatóan kb. 500-600-ra csökkenthető (forrás: MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport), azaz jó esetben „csak” ez utóbbi számú víztestre kell elvégezni az első terhelés-hatás elemzéseket, illetve elkészíteni a komplett jelentéseket 2004. december 22-ig. Az első és a további jelentések megfelelő és országosan egységes színvonalú elkészítése céljából, valamint tekintettel arra, hogy csak az ismert forrásból származó, ellenőrizhető adatok használhatóak fel az ImPress elemzésekhez, egy megbízható és ismert forrásból származó, becsülhető hibával rendelkező adatokat tartalmazó, részletes metaadattal ellátott, egységes és ellenőrzött, kifejezetten a Víz Keretirányelv végrehajtásának céljára előállított adatbázisra van szükség. Ez teszi lehetővé az elemzések elvégzését és a jelentések EU szakértők általi ellenőrzését is.

5. 5.1.

AZ IMPRESS VIZSGÁLATOK HÁTTÉRFELTÉTELEI Magyar nyelvű útmutató a terhelés és hatás elemzésekhez

A VKI-ban megfogalmazott követelmények megvalósítását segítő angol nyelvű útmutatók nemzeti nyelvre történő lefordítása és az érdekeltekhez (hatóságok, szakértők, érdekképviseletek stb.) történő eljuttatása kiemelt feladat. Részben e projekt, részben a KvVM VITUKI Rt-n keresztül érkező finanszírozásában készült el a 3. számú „Környezetigénybevételek (terhelések) és hatások elemzése” című útmutató fordítása. Az útmutatóban véglegesen alkalmazandó terminológia megvitatása, harmonizálása a többi útmutatóval még szakmai egyeztetést és döntést kíván, mely folyamat még zajlik.

VITUKI Consult Rt.

19

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

5.2.


Információs háttér

Az EU CIRCA elnevezésű és a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) Danubius információs rendszerére telepített CIRCA-INFO (www.circa-info.com) a nyilvánosság számára is elérhető és lehetővé teszi a szélesebb körű tájékozódást. A jelentés 4. melléklete tartalmazza a VKI-ban hivatkozott EU irányelvek listáját, megjelölve, melyek érhetők el már magyar nyelven is. A magyar nyelvű fordítások az Igazságügyi Minisztérium jogvédelme alatt állnak, ezért CD-n történő terjesztésük csakis az IM engedélyével lehetséges. Megjegyzendő, hogy a VKI 2004. évi feladatainak teljesítése során a hatályos nemzeti jogszabályok mellett kötelező a VKI-ban szereplő, hivatkozott irányelvek szempontjait is figyelembe venni. Továbbá kiemelten hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő hivatkozásokkal (VKI cikk, EU irányelv, nemzeti jogszabály, adatok forrása) el nem látott jelentéseket a Bizottság nem fogadja el. A VKI feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrző EU szakértők egyetlen, központi helyen hozzáférhető információs központban kívánják feladatukat teljesíteni, ami egyértelművé teszi a központi VKI információs rendszer létrehozásának sürgető szükségességét. A víztestek jellemzése, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés az adatok és egyéb információk egységes felhasználói felületen keresztül történő kezelését igényelik.

5.3.

Technikai feltételek

Az ImPress vizsgálatokhoz javasolt technikai háttér: Technikai háttérfeltétel CORINE Land Felszínborítási adatbázis (1: 50 000)

Megjegyzés Cover: Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Az országos állomány ára: - non profit szervezetek számára kb. 2,5 MFt + ÁFA - profit orientált cégek számára: kb.12,5 MFt + ÁFA Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (MTA TAKI)

Agrotopográfiai térképsorozat Szoftver pl. ArcView, ArcEditor KSH kódolt településazonosító

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

(amennyiben KSH felhasználásra)

Ára: 50.000 Ft + ÁFA

adatok

kerülnek

A CORINE Land Cover kategóriarendszere 1. MESTERSÉGES FELSZÍNEK 11 Lakott területek 12 Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat 13 Bányák 14 Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek 2. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK VITUKI Consult Rt.

20

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


21 Szántóföldek 22 Állandó növényi kultúrák 23 Legelők 24 Vegyes mezőgazdasági területek 3. ERDŐK ÉS FÉLIG-TERMÉSZETES TERÜLETEK 31 Erdők 32 Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet 33 Növényzet nélküli vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek 4. VIZENYŐS TERÜLETEK 41 Belső (szárazföldi) vizenyős területek 42 Tengermelléki vizenyős területek 5. VÍZFELÜLETEK 51 Kontinentális vizek 52 Tengeri vízfelületek A CORINE kategóriarendszer további részletezése az 5. mellékletben található. AZ AGROTOPOGRÁFIAI térképsorozat elemei Termőhelyi adottságok 1.és 2. számjegy: A talaj típusa és altípusa 3. számjegy: Talajképző kőzet 4. számjegy: Fizikai féleség 5. számjegy: Agyagásvány összetétel 6. számjegy: A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai 7. számjegy: A talaj kémhatása és mészállapot 8. számjegy: Szervesanyag-készlet (tonna/hektár) 9. számjegy: A termőréteg vastagsága (kő, kavics, talajvíz) 10. számjegy: Talajértékszám Részletesebb információ a térképsorozat tartalmáról a 6. mellékletben található.

6. 6.1.

A SZENNYEZŐANYAG-TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSÁT TÁMOGATÓ KÖZPONTI ADATBÁZISOK Az adatbázisok áttekintésének szükségessége

VITUKI Consult Rt. 2001-ben már felmérte a különböző tárcáknál fellelhető, a VKI 5. cikkében megfogalmazott feladatokra potenciálisan, közvetlenül vagy közvetve felhasználható adatbázisokat (Ref.: [6]), azonban azok részletes adattartalma, adattal való feltöltöttségük mértéke, elérhetőségük útja csak 2003 júniusában, a ComEnPro Bt. VITUKI Rt. megbízásból készített felderítő tanulmánya (Ref.: [3], [4]) után vált részben ismertté. A különböző tárcák felügyelete alá tartozó, potenciális adatbázis üzemeltetőknél a közelmúltban megismételt látogatások után kerültek kiválasztásra azok az alábbiakban bemutatásra kerülő adatbázisok, melyekből elvileg azonnal felhasználható adatok és VITUKI Consult Rt.

21

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


információk nyerhetők a felszíni és felszín alatti vizeket érő, szennyezőanyag terhelések meghatározását szolgáló célokra.

6.2.

Az ImPress célokra felhasználható adatbázisok

6.2.1. Belügyminisztérium (BM)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Területi statisztikai információ A Központi Statisztikai Hivatalban nyilvántartott adatok köre évente változik. A www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index.html oldalon lévő „Területi statisztikai információk rendszere és elérhetősége” c. kiadvány a 2002. évi adatkört mutatja be. A korábbi állományok adatai a KSH archívumból visszakereshetők. A szennyezőanyag terhelések közvetlen vagy közvetett, a LAWA koncepció szerinti meghatározásához felhasználhatóak a T-STAR településstatisztikai adatbázisrendszer településsoros állományának, illetve a városok állományának egyes mezői (pl. lakónépesség száma, település területe, háztartások száma, közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma, közcsatornán elvezetett összes szennyvíz mennyisége, tisztítás nélküli – I- II.-III. fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége, épített üdülőegységek száma, működő mezőgazdasági szövetkezetek száma), melyek részletes ismertetését az említett kiadvány tartalmazza. A T-STAR teljes állományának ára: - településsoros állomány: - városok állománya: Területi számjel:

550.000 Ft + ÁFA 400.000 Ft + ÁFA 150.000 Ft + ÁFA 50.000 Ft + ÁFA

Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) adatgyűjtési és adatszolgáltatási körébe számos, az ImPress elemzésekhez felhasználható terület tartozik. Ezek megtekinthetősége és megfelelő térítés ellenében történő elérhetősége a KSH-n keresztül gyakran egyszerűbb és gyorsabb, mint végigjárni az adatokat szolgáltató, különböző tárcák engedélyezési folyamatainak lépcsőit. -

Jelentés Budapest csatornahálózatáról (1053/00) Jelentés Budapest Vízellátásáról (1055/00) Jelentés a települések ivóvízellátásáról, szennyvízelvezetéséről szennyvíztisztításáról (1062/02) Jelentés a városi önkormányzatok belterületi útjainak állományáról (1063/00) Jelentés a városok közhasználatú zöldterületeinek állományáról Földterület és vetésterület (1082/02) A kalászos gabonák terméseredménye (1084/02) Főbb növénykultúrák terméseredményei, éves (1085/02) Állatállomány (1087/02) Egyéni gazdaságok állatállománya (1089/02) A műtrágya-értékesítés éves adatai (1101/2)

VITUKI Consult Rt.

22

és

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

-


A növényvédőszer-értékesítés adatai (1102/2)

FVM - Lehalászás (1249/02) - A talajjavítás és anyagfelhasználás, hatóanyag tartalom éves adatai (1252/00) - A növényvédő szerek értékesítése és készlete cikkelemenként (1271/00) - Az agrokémiai telepek műtrágya forgalmazása (1272/00) - Negyedéves műtrágyaforgalom (1282/02) GKM - az ipari katasztrófa-elhárítási rendszer (IKIR) adatszolgáltatása (1311/00) - gazdálkodói név és címjegyzékjegyzék (1314/00) - Jelentés távhő-termelők és távszolgáltatók adatairól (1324/00) - ENETGINFO energetikai adatgyűjtés (1329/00 - Műanyagipari szakmai jelentés (1332/00) - Hulladékok felmérése GKM adat (1334/02) KvVM - Levegőszennyezés: Országos immisszió-mérő hálózat (1066/02) - Jelentés a vizek szennyezéséről (1364/00) - Jelentés a közcsatornák szennyezéséről (1365/00) - VHB bejelentőlap (1624/00) - Országos jelentőségű védett természeti területek (1709/00) - BA egyszerűsített bejelentőlap veszélyes hulladékokról (1772/00) - Vízgazdálkodási célú kormányzati beruházások adatai (1370/02) - Saját döntésű vízgazdálkodási beruházási adatok (1371/00) - Mezőgazdasági Vízszolgáltatás (1373/00) - Hegy-, domb- és síkvidéki vízrendezés adatai (1374/00) - Felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek, valamint figyelőkutak tevékenysége (1375/00) - Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve a 80 m3/d friss víz használatot elérő, ipari jellegű vízfelhasználók és víztermelési, vízkezelési adatai (1378/00) - Felszíni vízkivételek, valamint a felszíni vízbe történő vízbevezetések adatai (1694/01) - Megjegyzés: A 203/2001.(X.26.) Korm. rend. 20.§ értelmében az önellenőrzésre köteles kibocsátó a szennyvízkibocsátás jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről 2003-tól évente köteles jelentést készíteni az Országos Statisztikai Adatgyűjtésről szóló kormányrendelet értelmében.

Megjegyzés: A települések és Budapest ivóvízellátásra és csatornázására, illetve szennyvíztisztítására vonatkozó OSAP információk esetében a KSH adatok helyett javasolt inkább az OKTVF vonatkozó, pontosabb adatbázisát használni. (Mezei Antal tel.: 224-9260)

VITUKI Consult Rt.

23

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


KSH CD-k és új kiadványok •

A 2002. évi településsoros (részben területi egységek szerint bontott) adatokat tartalmazó, Magyarország mezőgazdasága, Magyarország állatállománya, illetve a Földhasználat Magyarországon elnevezésű 3 CD külön-külön is és együtt is megvásárolható (3000 – 3500 Ft/db). Az adathordozók a gazdasági szervezetek számáról, földhasználatáról, állatállományáról, szerkezetéről, nagyságáról, egyéb jellemzőiről; valamint az állatállomány nagyságáról, szerkezetéről, az állattartók megyei és régiónkénti számáról, rangsoráról; illetve a mezőgazdasági területek művelési ágak szerinti nagyságáról, a különböző növények és zöldségek termesztésébe bevont területekről tartalmaznak adatokat.

•

2004. februárjában megjelent a „Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002”, mely a KSH Marketing Osztályán (Bp. Keleti K. u. 5. tel: 345-6570, fax: 345-6690) megrendelhető és CD-ROM-on is elérhető. Alapja a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) során összeírt egyéni gazdaságok köre, melyet aktualizáltak. Az ÁMÖ 2000 a KSH Marketing Osztályán kérésre ugyancsak megtekinthető és CD-n meg is vásárolható.

•

Hasonlóképpen 2004 márciusában jelent meg a kitöltött OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) kérdőívekre (1087/02) alapuló ”Állatállomány 2003. december 1.” kiadvány magyar és angol nyelven a KSH Mezőgazdasági Statisztikai Főosztályának kiadványaként.

6.2.2. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) Statisztikai Osztály (Bognár Imre osztályvezető) A műtrágya és növényvédő szer beszerzéssel és értékesítéssel kapcsolatos, jelentőlapokon bekért adatokon alapuló országos, éves információk térítésmentesen elérhetők (7. melléklet). Ezek az adatok az OSAP részeként a KSH-hoz is elküldésre kerülnek, így ott is elérhetők. Költségtérítés ellenében az Intézet vállalkozik az alábbi információk előállítására: • • • • • • • • •

Fontosabb növények termelésére vonatkozó adatok megyénként (terület, ha, / termelési mennyiség, tonna) Állatállomány megyénként (szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi) Szerves-és műtrágyázás a gazdálkodó szervezetekben megyénként Szerves trágyázott terület, ha /ebből: szántó, gyümölcsös, szőlő, gyep Felhasznált szerves trágya, tonna ./ebből: szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep Műtrágyázott alapterület, ha / ebből: szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep Felhasznált műtrágya hatóanyaga, tonna /ebből: szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep Nitrogén, foszfor, kálium műtrágya-felhasználás főbb művelési áganként a gazdálkodó szervezetekben Mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek műtrágya értékesítési adatai. 1992-től igény szerint megyékre, régiókra számíthatók

VITUKI Consult Rt.

24

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

•


Mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek növényvédő szer értékesítési adatai szercsoportonként, cikkelemenként.(1992-től igény szerint megyei és régiónkénti adatok számíthatók)

FVM Növény és Talajvédelmi Főosztály Talajvédelmi Osztály (Buzásné Dr. Hartyányi Marietta) Az osztály feladata a „jó mezőgazdasági gyakorlat” ellenőrzése. Többek között a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet értelmében a nitrát-érzékeny területeken folytatnak adatgyűjtés. Az állattartó telepekre vonatkozóan (állatállomány, alomtrágya, hígtrágya tárolás és felhasználás) az Állategészségügyi Állomásoktól és a megyei Növény és Talajvédelmi Állomásoktól kap információt. Az állattartó telepeket a KÖFE / KÖVIZIG ellenőrzi, de nem mint mezőgazdasági tevékenységet, hanem mint üzemet. A sajátos magyar birtokszerkezet miatt az állattartó telepeknek nincs földterülete, ezért általában trágya elhelyezési problémájuk van. A telepről elszállított trágya sorsát általában nem ismerik. 2002-től folyik a termelők adatszolgáltatása. Az első adatsor 2003-ban született meg, igen vegyes eredménnyel. A területi azonosítóval ellátott adatok a FAVI adatbázisba kerülnek. Évente nitrát-jelentési kötelezettségük van az Európai Unió felé. A KvVM számára (Balázsházy László) 2004 augusztusára készítik el a nitrát irányelvvel kapcsolatos jelentést.

6.2.3. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)

KvVM Integrált Szennyezés-megelőzési és Környezetellenőrzési Főosztály Felszíni vizek minőségét veszélyeztető szennyezőforrások adatbázisai Üzemeltető: KGI (OKTVF-be kerül?) Adatbázis: a) Települési szennyvízkibocsátók adatbázisa b) Ipari közvetlen kibocsátók adatbázisa Megjegyzés: A kibocsátási helyek koordinátáinak ellenőrzése folyamatban van. Mindkét adatbázisra jellemző a veszélyes, különösen a szerves veszélyes anyagokra vonatkozó adatok hiánya. Felszíni víz monitoring adatbázis Üzemeltető: KGI (OKTVF-be kerül?)

VITUKI Consult Rt.

25

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Kármentesítési Információs Rendszer (KÁRINFO) Üzemeltető: KGI Kármentesítési Koordinációs Központ (VITUKI Kht-ba kerül ?) Adattárolás módja: ORACLE A rendszer általa kezelt kármentesítési adatbázisban az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében indított „Szennyezőforrások és Szennyezett Területek Országos Számbavétele” során végzett többéves adatgyűjtési és felülvizsgálati munka eredményei találhatók. Az információk tárolása az un. ASZF adatlapok formájában (bejelentő adatlap) és „B” műszaki adatlap (részletes információt tartalmazó adatlap) formátumban történik, de lehetőség van a szennyezőforrások / szennyezett területek leválogatására - anyag, - tevékenység, - anyag és tevékenység, - élő és törölt adatlapok szerint, - valamint a térképi lekérdezésre. A KÁRINFO lehetőséget ad a szennyezőforrások és szennyezett területek veszélyességi besorolására, ami jelenleg két szinten valósítható meg (ASZF adatlapok, majd a B adatlapok felvétele)Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) kiterjedt mind a pontszerű, mind a diffúz és vonalas szennyezőforrásokra, illetve azokból eredően elszennyezett területekre. 2000-ben az OKKP kiterjesztését a pontszerű szennyezőforrásokra szűkítették le. Ennek eredményeképpen a diffúz és vonalas szennyezőforrásokat törölték az élő rendszerből. Jelenleg a KÁRIFO 15000 db élő ASZF adatlapot kezel, de az adatbázis összesen 24 000 db adatlapot tartalmaz. A különbséget a törölt diffúz és vonalas szennyezőforrások száma, továbbá a különböző adatforrásokból ugyanarra a helyre vonatkozóan beadott adatlapok, vagy elhanyagolható jelentőség miatt törölt szennyezőforrások adják ki. Az utóbbiak adatlapjai feléleszthetők, azonban az adatok kitöltési minősége - az élő adatlapoktól eltérően – nem került felülvizsgálatra. A „B” adatlapok száma az ASZF - lapokhoz képest elenyésző, csupán néhány száz. Ezekben azonban már szerepelnek az exponált környezeti elemek sérülékenységét értékelő adatok/tényezők, a terület szennyeződés-érzékenységi besorolása, valamint a receptorok is. A legutóbbi fejlesztések eredményeképp meg a KÁRINFO ma már külön kezeli a már kármentesített és a kármentesítés alatt álló területeket. A KÁRINFO adatbázishoz szorosan kapcsolódnak a Priorlist rendszerben tárolt alprogramok adatai. A különböző tárcáknál 1997-ben elindított alprogramokat az alábbi lista tartalmazza: Minisztérium GKM

VITUKI Consult Rt.

Alprogram Szilárdásványbányászati Alprogram Mecseki uránbányászat és ércfeldolgozás megszüntetése Volt állami szénbányák bányabezárása Ipari Park Alprogram MÁV Alprogram

26

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

Minisztérium PM FVM BM KvVM EszCsM HM OM IM NKÖM


Alprogram ÁPV Rt. Társasági Alprogram ÁPV Rt. Volt szovjet ingatlan Alprogram Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogram Intézményi Alprogram Rendvédelmi Alprogram Vízügyi Alprogram Természetvédelmi Alprogram Környezetvédelmi Alprogram Egészségügyi Intézményi Alprogram Honvédelmi Alprogram Oktatási Intézményi Alprogram Büntetés-végrehajtási Alprogram Intézményi Alprogram

Az alprogramok keretében gyűjtött adatok többnyire az ASZF adatlap formátumban kerültek felvételre. Megjegyzendő, hogy HM titkosította az alprogram adatait, azonban bizonyos lekérdezésekre van lehetőség. Az IMPRESS átvilágító szintű felméréshez az ASZF adatlapok kisebb-nagyobb hatásfokkal felhasználhatók (pontszerű szennyezőforrások és az eddig számbavett diffúz és vonalas szennyezőforrások). Az ASZF adatlapról elsősorban az alábbi információk hasznosíthatók: - Helymeghatározás (EOV koordináták, megye, település, utca, házszám, mBf stb.), - Tevékenység, - Szennyezőanyag, - Szennyezőanyag becsült mennyisége, - Szennyezett környezeti elem és hatás. Megjegyzés: -

megfigyelő (monitoring kutakra is vannak EOV koordináták. Az anyagmennyiségekre vonatkozó adatok nagyon hiányosak. A szennyezett környezeti elemet és a hatást az adatfelvevők a meglévő dokumentációk, észlelések vagy szakmai megítélés alapján jelölték meg. Az ASZF adatlapon megjelenő adatok a meglévő információkra és becslésekr támaszkodnak, az adatok minősége heterogén és sokszor tájékoztató jellegű.

Az ImPress vizsgálatok szempontjából fontos „B” adatlapok már tartalmazzák a szennyezés, illetve a szennyezőforrás műszaki adatait, a szennyezett terület lehatárolását, a szennyezés mértékét és informálnak a terület geológiai és hidrogeológiai jellemzőiről. Elérhetőség: A rendszer bemutatása: www.kvvm.hu.korny/karmentes/karinfo.htm honlapon. A rendszer adatai: Ktm.intranet.ktm belső hálózaton belső használatra.

VITUKI Consult Rt.

27

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere (FAVI) Üzemeltető: KGI (VITUKI Kht-ba kerül?) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet végrehajtását támogató adatszolgáltatás adatait tárolja. A 2000-ben létrehozott rendszer gyakorlatilag az engedélyköteles tevékenységekhez kapcsolódó potenciális szennyezőforrások, illetve terhelések adatait tartalmazza. Az adatbázis révén a tevékenység helyéről, a tevékenység típusáról, a tevékenység során használni kívánt, használt és elhelyezett kockázatos anyagok és anyagcsoportok minőségéről és mennyiségéről is nyerhető információ. A FAVI rendszerbe kerül minden nitrát-rendelettel kapcsolatos adatszolgáltatási információ a K1 kiegészítő adatlap révén, mely tartalmazni fogja az állatállományra, valamint a híg- és istállótrágya tárolási és hasznosítási adatait. A K1 lapok fogadására azonban a FAVI még nincs felkészítve ! A KÁRINFO és a FAVI rendszer még nincs összekapcsolva. KvVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Veszélyes hulladékok országos információs rendszere (HAWIS) Igazgatási célú adat 2004-től megszűnt! A 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet A veszélyes hulladékokról 4.sz. melléklet (Szabályzat a veszélyes hulladékok adatszolgáltatási rendjéről és belföldi forgalmának nyomon követéséről). A rendszer feldolgozza a veszélyes hulladékok keletkezéséről és átvételéről szóló kormányrendelet (mely a vonatkozó Bázeli Egyezmény kihirdetése) által elrendelt bizonylatokat (VHB, BA, A). Az adatszolgáltató szervezetektől digitális formában beérkező adatok a környezetvédelmi felügyelőségeken elvégzett automatikus ellenőrzés után kerülnek be a központi adatbázisba. Adattárolás: Access adatbázis Adatgazda: KÖVIZIG-ek, és KGI Informatikai Iroda (OKTVF-be kerül ?) Adathoz jutásnak nincs feltétele. Veszélyes hulladék kezelők nyilvántartása (KEZELŐ) Igazgatási célú adat 2004-től megszűnt! A 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet A veszélyes hulladékokról 4.sz. melléklet (Szabályzat a veszélyes hulladékok adatszolgáltatási rendjéről és belföldi forgalmának nyomon követéséről). Adattárolás: Access adatbázis Adatgazda: KÖVIZIG-ek, KGI Informatikai Intézet (OKTVF-be kerül?) Adathoz jutásnak nincs feltétele.

VITUKI Consult Rt.

28

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Hulladék Információs Rendszer (HIR) (HAWIS és a Kezelő helyett) A HIR a kapcsolódó adatbázisból (ORACLE), egy Adatrögzítő modulból, egy Böngésző Modulból, egy lekérdező Modulból és egy Térkép-böngészőből áll. Adattárolás: ORACLE az adatok táblázatosan lehívhatók MS-Word-be és MS-Excel-be. Adatgazda: KÖFE-k, KvVM Üzemeltető: ÁBKSZ ? Adathoz jutásnak nincs feltétele. Veszélyes hulladékok szállításával (export, import, tranzit) összefüggő engedélyek nyilvántartása (FELÜGYELŐ) Igazgatási célú adat Megszűnt! Adattárolás: Access adatbázis Adatgazda: KÖFE-k, KGI Informatikai Intézet (OKTVF-be kerül?) Hatósági Nyilvántartási Rendszer (a Felügyelő program helyett) Adattárolás: ORACLE alapú adatbázis Adatgazda: KÖFE-k, KGI Informatikai Intézet (OKTVF-be kerül?) Vegyi anyagok nyilvántartása Statisztikai célú adat Adattárolás: Access adatbázis Adatgazda: OKK-OKBI Adathoz jutás feltétele: a 12/2001.(V.4.) KöM-EüM rendelet szerint Hulladéklerakók Információs Rendszere (LINSY) „Települési szilárd hulladéklerakók felmérése” című Phare projekt (HU 9911-01) adatbázisa A 2667 hulladéklerakó elmérést és kockázati besorolását tartalmazó felmérés eredményei a HIR rendszerbe kerültek. Statisztikai célú adat Adattárolás módja: ORACLE-alapú adatbázis Adatgazda: KÖFE-k Adathoz jutásnak nincs feltétele. KvVM Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Meteorológiai adatok OMSZ konkrét felkérésre vállalja a szolgáltatást térítés ellenében Légszennyezés adatok Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) www.kvvm.hu/nmc SO2, CO, szálló por, CO2, NO2, NO, szálló por VITUKI Consult Rt.

29

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Az OLM adatközpontnak a KÖFE.k szolgáltatnak adatot. EEA EUROAIRNET adatbázis A hazai háttérszennyezést mérő 4 állomás (Farkasfa, Hortobágy, K-puszta és Nyírjes) légköri ülepedés mértékének meghatározására alkalmas, korábbi adatai elérhetőek az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) EUROAIRNET honlapon: www.nilu.no/niluweb/services/euroairnet/ . Az OMSZ Tájékoztatási Osztálya szerint az utóbbi években légköri kiülepedés mérés és adatszolgáltatás nem történt. Adatok elérhetősége: KvVM Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály / OMSZ elnök/ Bozó László ov. KvVM Környezeti Informatikai Főosztály Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) Elsődleges feladata a környezethasználók és környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek számára információt és adatot szolgáltatni a környezet állapotáról és terhelésére vonatkozó jellemzőkről. Az OKIR hosszú távú célja egyesíteni a különböző adatbázisokban és adatbázis kezelő rendszerekben rejlő lehetőségeket, egymással összhangba hozni ezeket és kapcsolatot biztosítani a különböző információs rendszerek között. Továbbá térinformatikai eszközök alkalmazásával lehetővé tenni a térképi lekérdezést és megjelenítést, ezáltal az OKIR a jövőbeli központi adatbázis alapja. KvVM Környezetbiztonsági Főosztály A Környezetbiztonsági Főosztály által felépített és működtetett, szükség esetén azonnali döntések és intézkedések meghozatalát megalapozó Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR) egy rendszeresen aktualizált CD-ROM. A megyei, KÖFE és települési szinten is leválogatható veszélyforrás típusokhoz viszonylag nagyszámú adat tartozik. Számos, a VKI szempontjából is fontos információ feldolgozott formában (ArcView GIS 3.2.a) van. A Főosztály számos, rövid határidős nemzetközi jelentési kötelezettségnek (NATO, EU, ICPDR (!)) is eleget tesz, ami megkívánja az adatok és információk folyamatos karbantartását. A KBIR rendszer ImPress céljaira felhasználható elemei: Ipari eredetű veszélyforrások: Vegyi:

Vegyi anyagokat előállító, felhasználó, forgalmazó objektumok, és vegyi, üzemi baleset, katasztrófa következtében veszélyeztetett települések

Bányászat:

Bányászati tevékenységet folytató objektumok

Erőművek:

Energiatermelést, előállítást végző objektumok

Robbanóanyagok:

Fegyver, lőszer, robbanóanyag gyártással tárolással

VITUKI Consult Rt.

30

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


foglalkozó objektumok Gyógyszergyártás:

Gyógyszerek gyártását, nagybani forgalmazását végző objektumok

Hulladékok:

Nagymennyiségű hulladékot gyűjtő, tároló, hasznosító és ártalmatlanító objektumok

Szennyvizek:

Nagymennyiségű szennyvizet gyűjtő, tározó, kezelő objektumok

Kőolaj ipar:

Nagykeresztmetszetű kőolaj és földgáz vezetékek, tártolók objektumai

A fenti objektumok feldolgozása és megjelenítése közös térképen történik. Mezőgazdasági eredetű veszélyforrások: Növényvédő szerek:

Növényvédő szereket gyártó, nagyban forgalmazó és felhasználó objektumok

Műtrágya:

Műtrágyát gyártó, nagyban forgalmazó és felhasználó objektumok

Állattenyésztés:

Nagy számú objektumok

Közlekedés:

Fokozottan veszélyes szállítási útvonalszakaszok, balesetveszélyes közlekedési csomópontok

Repülőterek:

Használatban és használaton kívül lévő, le és felszállásra, gép, és árufogadásra alkalmas repülőterek, leszállóhelyek

állatot

tartó,

tenyésztő

forgalmazó

Természeti veszélyforrások: Árvíz-veszély:

Árvízzel fokozottan települések

veszélyeztetett

Belvíz veszély:

Belvízzel fokozottan települések

Felszín alatti vizek:

A térképi rétegek integrálása a KBIR –be.

veszélyeztetett

területek, területek

és

Monitoring rendszerek: - Duna-völgyi Regionális Riasztó Rendszer (AEWS) - Duna-Majna-Rajna Rádiós Segélyhívó Rendszer - EU Jelentés táblák és térkép: a 2001-ben elkészült Európai Uniós jelentés feldolgozott adatainak, táblázatainak és térképi elemeinek integrálása a KBIR- be. - Nemzetközi adatok: Az Európai Uniós jelentés megtételére kötelezett országok jelentéseinek, táblázatainak integrálása a KBIR- be

VITUKI Consult Rt.

31

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Adatkezelés, Kommunikáció: Rendszeradat karbantartás: Rendszergazda részére elkészített kezelői felület ArcView 3.2 GIS – ben. Tartalmazza a rendszer valamennyi adat és térképi hátterét teljes hozzáférési joggal. Adattár: Betekintésre, nyomtatásra előkészített adatok a rendszer különböző elemeiről, fontosabb kiegészítőadatokról. Lehetőség a táblázatok Excel felületű kezelésére, nyomtatására Jogi háttér: A rendszer tartalmával összefüggő Törvények, Rendeletek, Direktívák, Jogszabályok stb. Rendszerek kapcsolatai: Közvetlen kapcsolatok számítógép-számítógép között. Internetes kapcsolatok: Társminisztériumok, társszervek, fontosabb partnerek A rendszer Főmenüjének kialakítása úgy történt, hogy ahhoz bármilyen új menüelem könnyen becsatolható. A bővítés, módosítás gyorsan és egyszerűen végrehajtható. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszer (VIKÁR) Üzemeltető: OKTVF ? A VIKÁR Üzemi Kárelhárítási Terv (ÜKT) Adatlapokat azon ÜKT köteles cégeknek kell kitölteni, amelyeknek tevékenysége a hatóság szerint veszélyt jelenthet a vízkészletekre. Az információs rendszer segítségével • az adatlapokban megjelenő, az üzem területén előforduló veszélyes anyagokra vonatkozó információ révén becsülhetők a befogadókban potenciálisan előforduló anyagfajták, és • információ nyerhető az egyes káreseményekről. VIZIR adatbázis Üzemeltető: VITUKI Rt. A Vízügyi adatbank szolgáltatja a víztestekre vonatkozó, környezet-terhelések számításához szükséges törzs- és hidrológiai, illetve hidrometeorológiai adatokat és adatsorokat, továbbá az OSAP keretében szolgáltatott (pl. települési szennyvízelvezetés) adatokat.

VITUKI Consult Rt.

32

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


VÍZÜGYI ADATBANK Törzsadatok Meder (vízfolyás, tó, csatorna stb.) objektumok Védelmi szakaszok Védelmi szakaszokat keresztező műtárgyak Töltésszakaszok Felszíni vízrajzi állomások (vízmércék) Felszín közeli vízrajzi állomások (talajvízkutak) Felszín alatti vízrajzi állomások (rétegvízkutak) Forrás megfigyelő vízrajzi állomások Hidrometeorológiai vízrajzi állomások

Hidrológiai idősorok Felszíni vízállás idősorok Számított felszíni vízhozam idősorok Vízhőmérséklet idősorok Léghőmérséklet idősorok Csapadék idősorok Talajvízállás idősorok Rétegvízszint idősorok

Hidrológiai Információs Rendszer Online vízrajzi éves adatok Meder (vízfolyás, tó, csatorna stb.) objektumok Védelmi szakaszok Védelmi szakaszokat keresztező műtárgyak Töltésszakaszok Felszíni vízrajzi állomások (vízmércék) Felszín közeli vízrajzi állomások (talajvízkutak) Felszín alatti vízrajzi állomások (rétegvízkutak) Forrás megfigyelő vízrajzi állomások Üzemeltető: VITUKI Rt.

OSAP adatszolgáltatás Vízrajzi évkönyv adatok 1997. évi vízrajzi adatok 1998. évi vízrajzi adatok 1999. évi vízrajzi adatok 2000. évi vízrajzi adatok 2001. évi vízrajzi adatok 2002. évi vízrajzi adatok 2003. évi vízrajzi adatok 2004. évi vízrajzi adatok Forrás: www.vizadat.hu

6.2.4. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM)

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) www.antsz.hu/okk/okbi Veszélyes anyagok bejelentése és törzskönyvezése osztály - veszélyes anyagok összesített jegyzéke - régi veszélyes anyagok bejelentése Információs osztály - vegyi anyagokkal kapcsolatos hazai adatok gyűjtése és feldolgozása - nemzetközi szervezetek és információs központok felé a veszélyes anyagokra vonatkozó adatcsere lebonyolítása (OECD, PIC stb.) adatbázisok: IUCLID, AQUIRE Az EU 67/548/EGK irányelvvel összhangban és a 12/2001.(V.4.) KöM-EüM rendelet értelmében a vállalkozók részéről bejelentés kötelezett minden 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyag. Erre két bejelentőlap áll rendelkezésre (www.antsz.hu/okk/okbi/bejel): az egyik a 10 –1000 tonna közötti mennyiségekre, míg a másik az 1000 tonna feletti anyagmennyiségekre vonatkozik. Ez utóbbi kitér a VKI által

VITUKI Consult Rt.

33

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


megkövetelt Környezetminőségi Határértékek (EQS) meghatározásához is szükséges fizikaikémiai tulajdonságokra, az anyag környezeti sorsára, sajátos (intrinsic) tulajdonságaira (bioakkumuláció, ökotoxicitás, karcinogenitás, endokrin hatás). A gyártással és importálással kapcsolatos információk területi feldolgozása nem történik meg. Az anyagok fizikai-kémiai, toxikológiai és karcinogén tulajdonságai elérhetők a Helion Kft. által CD-n forgalmazott HELIXIR adatbázisból is. Az adatlapok tartalma továbbításra kerül a KvVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztályára is. FJOK Országos Közegészségügyi Intézet Levegőhigiénés Osztály Regionális Immisszió Vizsgáló (RIV) hálózat www.kvvm.hu/nmc Országosan 331 monitorállomás, megyénként több tíz pont, Budapesten 8 állomás. Mért komponensek: SO2, NO2, ülepedő por, esetenként ólom Adatmegjelenítés: mérésszám, kibocsátási átlagérték, határérték túllépés száma a mérésszám százalékában, 98%-os gyakoriság. Adatgazda: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Adatszolgáltató: ÁNTSZ állomások Mérések kivitelezése: FJOK Országos Közegészségügyi Intézet Levegőhigiénés Osztály Adatbázis információ tartalma: Phare monitorhálózat Az ország nagyobb városaiban és ipari területein 1993-ban létesült 14 db fix és 5 mobil állomás szolgáltat adatot. www.antsz.hu/oki/oki13.htm Mért paraméterek: SO2, NOx, CO, O3, szálló por Adatgazda: ÁNTSZ / OKI

6.2.5. Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium (GKM) KvVM felkérésre a jövőbeni együttműködési készség a VKI területén biztosítottnak látszik. Közvetett információ szerint a GKM rendelkezik egy „Ipari veszélyforrások”-at nyilvántartó adatbázissal.

6.2.6. Egyéb Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (MTA TAKI) Agrotopográfiai adatbázis (AGROTOPO) Az ország területére 1:100.000-es méretarányú, talajtani, meteorológiai és földhasználati adatokból épül fel. Az agroökonómiai egységekhez termőhelyi adottságokat meghatározó főbb talajtani paraméterek tartoznak. VITUKI Consult Rt.

34

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Adatgazda: MTA TAKI GIS Labor Magyar Digitális Talajtani és Domborzati Adatbázis (HunSOTER) 1:5000.000-es léptékben a talajtani adatok mellett domborzati, topográfiai, talajvíz, földhasználati és meteorológiai adatokból áll. Adatgazda: MTA TAKI GIS Labor Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége (VCSOSZSZ) információs rendszere a közműellátottságáról Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségének éves kiadványa és adatbázisa IPPC: Magyar EPER adatbázis http://emla.hu/cgi-bin/mapserv?map=/home/emla/maps/eper/prtr.map Az EMLA honlapján 2004 márciusától elérhető a Magyar EPER Adatbázis kereső rendszer. Tervezett tartalom: a 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet értelmében egységes környezethasználati engedélyre kötelezett telephelyek (IPPC telephelyek) légköri és szennyvíz kibocsátási adatainak közlése. A légköri kibocsátási adatok cégenként összesített adatként már elérhetők, cégen belüli telephelyi bontás azonban nincs (ld. Budapesti Erőmű Rt. és Budapest különböző kerületeiben elhelyezkedő erőműegységei példája). Az internetes tájékoztató elsősorban a nyilvánosságnak szól. Megbízhatósága és pontossága esetenként megkérdőjelezhető, ezért szakmai feladatokhoz történő felhasználása nem ajánlott. Korábbi szennyezőforrás felmérések adatbázisai: -

Magyarországi meddőhányók felmérése, 1992. évi állapot Hat megyére kiterjedő felmérés. Számítógépes adatbázis, térképi adatfelvitel. Duna-Tisza köze. A felszín alatti vizek minősége és a vízminőség veszélyeztetése. 1994. évi állapot. 197 településen 1865 pontszerű szennyezőforrás felmérése. Vízminőségi adatok táblázatos és térképi megjelenítése. Veszélyes anyag és tevékenység listák, tevékenységek és anyagok minősítési rendszerei. VITUKI Innosystem, 2000. Települési szilárdhulladék-lerakók felmérése. Phare HU 9911-01, 2001-2002., Hasconing, Canor International Kft.

VITUKI Consult Rt.

35

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

6.3.


Megállapítások

•

Annak ellenére, hogy a 2000 decemberében elfogadott Víz Keretirányelv alapvetően átalakítja a hazai vízgazdálkodási és környezetvédelmi gyakorlatot, az adatbázis üzemeltetők jelentős része lényegében nem ismeri sem a Keretirányelvet, sem az abból származtatható kötelezettségeket, melyek teljesítéséhez az adatbázisok bizonyos szintű átalakítást és/vagy kiegészítést igényelnek.

•

Központi VKI adatbázis hiányában a 2004. évi feladatot különböző tárcák felügyelete alatt álló, egymással gyakran nem kommunikáló, központi adatbázisok adataiból kell megoldani.

•

Az eltérő céllal és eltérő szempontok szerint kifejlesztett adatbázisok szerkezete, adattartalma, kódolási, értékelési és kezelési rendszere sokban különbözik egymástól. Ugyanakkor ma már minden adatbázis viszonylag jó megbízhatósággal tartalmazza a pontszerű szennyezőforrások helymeghatározását, a tevékenységet, a szennyező anyag megnevezését és becsült mennyiségét.

•

A központi adatbázisok szerkezete – kevés kivétellel – még nem alkalmas a terhelések EU irányelvek alapján történő jellemzésére.

•

Az adatbázisok adatainak csak egy kis része alkalmas közvetlen terhelés számításokra, míg más része csak közvetett módon szolgálhatja bizonyos mérnöki becslések végzését.

•

A ma már ismert, földrajzi koordinátákkal behatárolt szennyezőforrások monitorozása az esetek csak kis hányadában történik meg, s ha megtörténik, akkor még nem a megfelelő gyakorisággal, illetve nem a VKI által megkívánt paraméterekre. Megbízható mérési eredmények nélkül a meglévő veszélyforrásokhoz csak igen nagyfokú bizonytalanságot tartalmazó becslést lehet rendelni, valódi terhelés számítás nem lehetséges.

•

A VKI a vizeket veszélyeztető szennyezőanyagok közül kitüntetetten a szerves és szervetlen veszélyes anyagokra és anyagcsoportokra (VKI VIII., IX. és X. melléklet) összpontosít. A jogharmonizáció következtében ma már egyre több olyan információt és adatot kell szolgáltatni, melyek segítségével azonosíthatók a vízgyűjtőkön folytatott tevékenységek révén a környezetbe juttatott veszélyes anyagok. Az adatbázisok struktúrájának azonban alkalmasnak kell lenniük VKI követelmények kielégítéséhez kapcsolódó kérdések megválaszolására is.

•

Nem megoldott az egyes adatbázisokhoz való hozzáférés és elkerülhetetlenül szükséges adat-előállítás költségeinek finanszírozása.

•

Javasolt áttekinteni és felülvizsgálni a Duna-medence „Roof Report”-ját készítő ICPDR és az EU felé rendszeresen adatot és információt szolgáltató KvVM Környezetbiztonsági Főosztályán fellelhető, GIS formátumban már feldolgozott információkat különös tekintettel arra, hogy a készülő nemzeti jelentések eredményeinek harmonizálniuk kell az ICPDR által Magyarország vizeiről kialakított képpel. Amennyiben a rendelkezésre álló térképek információs háttere megfelelő minőségű és aktuális, felhasználásuk jelentős előrelépést jelentene a VKI kötelezettségek teljesítésében.

VITUKI Consult Rt.

36

az

esetenként

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

7.


MÓDSZERTANI JAVASLAT A PONTSZERŰ SZENNYEZŐANYAG TERHELÉSEK FELMÉRÉSÉRE

Jelen fejezetben kidolgozott, a 2004. évi feladatok teljesítését célzó egyszerűsített módszertan a VKI 3. számú Útmutató ajánlásai közül az ICPDR javaslatokkal összhangba hozott LAWA példát követi és a rendelkezésre álló központi adatbázisok adataira és a területileg illetékes hatóságok helyi ismeretére és szaktudására támaszkodik. A pontszerű szennyezőforrások okozta terhelések meghatározására javasolt struktúra a módszertani munkacsoport folyamatban lévő munkájával összhangban készült.

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉGEK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELÜLVIZSGÁLATA 7.1. A 2004. évi felülvizsgálat általános célkitűzése A 2004.évi, screening jellegű felülvizsgálat célja a - a felszíni és felszín alatti víztesteket a környezet-igénybevételek révén érő terhelések listájának létrehozásával a víztestekkel kapcsolatos összes, potenciálisan fontos probléma azonosítása, - a „jelentős” terhelésekhez kapcsolható, valószínűsíthető hatások becslése víztestenként, majd - azon víztestek esetében, ahol a jó státus sérülésének kockázata egyértelműen vagy potenciálisan fennáll, azon helyek meghatározása, ahol a továbbiakban monitorozás szükséges a kialakult helyzet jobb megértéséhez. A víztesteket egy időben vagy bizonyos késleltetéssel érő, gyakran nagyszámú, antropogén terhelések közül jelentősnek csak az minősül, amely egy környezeti célkitűzés sérüléséhez vezető hatás kialakulásához vezet(het).

7.2. A víztestek terhelését előidéző emberi tevékenységek 7.2.1. A víztest-vízgyűjtő rendszerre vonatkozó általános információ 7.2.1.1.

A terhelés és hatás elemzés kiindulópontja

a) A víztest típusának és térbeli kiterjedésének ismerete b) A víztesthez tartozó vízgyűjtőterület határainak ismerete 7.2.1.2.

Leíró jellegű általános információ

A vízgyűjtő–víztest rendszer rövid bemutatásához szükséges információ előállítása a 3. számú Útmutató 5.1. táblázata alapján történik.

VITUKI Consult Rt.

37

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Az általános információk alkalmazása lehetővé teszi többek között a terhelések előzetes screening-jét, továbbá adatot szolgáltat a terhelés-számításokhoz. Technikai segédeszköz: FÖMI Corine Land Cover felszínborítási adatbázis (1: 50.000). 7.2.2. Környezethasználatok (hajtóerők) Az adott víztest–vízgyűjtő rendszert jellemző környezethasználatok áttekintése a potenciálisan akár jelentős terhelésekhez is vezető hajtóerők kiválasztása céljából. Ehhez nyújt segítséget a 3. számú Útmutató 3.1., illetve 4.1. táblázata. E lépés lényegében megszabja a további vizsgálódások irányát. 7.2.3. A hajtóerőnek bizonyuló környezethasználatok okozta potenciális terhelések A 3. számú Útmutató tartalmában hangsúlyozottan nem teljes körű 3.2., 3.3., 3.4., 3.5. és 3.6. számú táblázata az egyes hajtóerők és az általuk kialakuló terhelések közötti kapcsolat bemutatásával nyújt segítséget a vizsgált rendszer potenciális terheléseinek átgondolásához és kiválasztásához. 7.3. Felszíni vizek 7.3.1. Felszíni víztestek terhelései 7.3.1.1. Jelentős pontszerű szennyezőforrások 7.3.1.1.1. Települési szennyvízkibocsátók 7.3.1.1.1.1. A „jelentős” terhelést okozó települési szennyvízkibocsátók meghatározása a) A 91/271/EGK irányelv és a 21/2002 (IV.25.) KöViM rendelet 12.§ 6. pontja értelmében a > 2 000 LE terhelést (vagy >200 m3/nap teljesítőképesség) képviselő szennyvízkibocsátók meghatározása és adatainak kigyűjtése. b) A felszíni víztesteteket érő szennyezőanyag-terhelések „jelentős” voltának megítélése KQ értékek felhasználásával, egyszerű „elkeveredés számítások” végzésével. Vizsgált komponensek: KOIk, Nösszes, Pösszes, mikroszennyezők. c) A 2000 LE alatti terhelésű szennyvízkibocsátók számának meghatározása, továbbá azon kibocsátók kijelölése, melyek az illetékes KÖVIZIG-ek szakértői tapasztalata és becslése alapján a felszíni víztest „jó kémiai státusát”, illetve „jó ökológiai státusát” kedvezőtlenül befolyásolják. A potenciálisan „jelentősnek” becsült kibocsátók meghatározása.

VITUKI Consult Rt.

38

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


7.3.1.1.1.2. Központi adatbázisok A)

A felszíni víztestbe vezetett települési szennyvízkibocsátások adatbázisa (adatgazda: OKTVF)

Az ImPress elemzéshez szükséges, adatbázisban szereplő információk: Település / szennyvízkibocsátó neve / befogadó / befogadó szelvény (km) / VM vízgyűjtőkód / 33 vízgyűjtő kód / megye kód / KSH település-kód Biológiai terhelés (LE) / kibocsátott szennyvíz éves mennyisége (összesen és tisztítási fokozatokként) BOI5 [t/év], KOIk [t/év], NH4-N [kg/év], Pösszes [kg/év], Nösszes [kg/év], nitrát-N [kg/év], Cu [kg/év], Zn [kg/év], Crösszes [kg/év], Cd [kg/év], Ni [kg/év], Pb [kg/év], fenol [kg/év], fluoridok [kg/év], As [kg/év], Hg [kg/év], cianid, összes lebegőanyag [t/év] A kibocsátás helyének GIS koordinátái, KTJ azonosító, KÜJ azonosító Megjegyzés: – Nösszes: gyakran csak számított adat van (NH4-N és NO3-N összege), mérés hiányában. – Összes szerves szén megadható az EPER előírásai szerint (KOI/3).

ImPress elemzéshez az adatbázisból jelenleg hiányzó adatok: -

Kibocsátott szennyvíz ipari hányada, Éves ellenőrző mérések száma, A VKI X. melléklet elsőbbségi anyagai, kivétel a Cd, Hg, Pb és Ni (utóbbiakra nézve kevés adat van), A 76/464/EGK irányelv számos I. listás (kivéve: Hg, Cd) és II. listás anyaga, anyagcsoportja (kivéve: NH4-N, cianidok, fluoridok).

Az adatbázisból történő adatleválogatás szempontjai -

Szennyvízkibocsátó (szennyvíztelep) teljesítőképessége alapján a > 2000 LE szennyvízkibocsátók listája az adatokkal együtt (21/2002.(IV.25.) KöViM rendelet, 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet, 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) A különböző vízminőség-védelmi területi kategóriába tartozó területen elhelyezkedő víztestekbe történő kibocsátások esetében a 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM rendelet I. számú melléklete szerint meghatározott országos területi kibocsátási határértéket meghaladó értékek. Az adatbázisból leválogatható komponensek köre: KOIk, BOI5, Nösszes, továbbá a 2003/2001.(X.26.) Korm. rendelet szerinti I-es listás veszélyes anyagok közül a Hg és Cd, II-es listás anyagok közül: Pösszes, NH4-N, fluoridok, As, Ba, ciandidok, Ag, Zn, Co, CrVI, Cr, Pb, Sn, Cu, Ni (kevés adat áll rendelkezésre).

-

A 91/271/EGK irányelv, illetve az azzal összhangban lévő 9/2002.(III.2.) KöMKöViM együttes rendelet 2. melléklete értelmében a BOI5-re (25 mg/l O2), a KOI-ra (125 mg/l O2) megállapított technológiai határkoncentrációt meghaladó értékeket mutató kibocsátások.

VITUKI Consult Rt.

39

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

-


A 91/271/EGK irányelv, illetve az azzal összhangban lévő 9/2002.(III.2.) KöMKöViM együttes rendelet 2. melléklete értelmében a lakosegyenérték tartományokhoz kötött Pösszes (1 vagy 2 mg/l) és Nösszes (10 vagy 15 mg/l) technológiai határkoncentrációt meghaladó értékeket mutató kibocsátások.

B) 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet „A nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és – tisztítási megvalósítási programról” című K+K Kft. által előállított anyag és adatbázis Adatgazda: KvVM Víz és Talajvédelmi Főosztály Településsoros LE kapacitás adatokat tartalmaz. C) VIZIR adatbázis Adatgazda: OKTVF Üzemeltető: VITUKI Rt. Információ: a terhelés számításokhoz szükséges hidrológiai idősorok

7.3.1.1.1.3. Kiegészítő információt szolgáltató adatbázisok A további információkeresés célja a települési szennyvízkibocsátók gyakran ipari szennyvízzel és összegyülekező csapadékvízzel terhelt, kibocsátott szennyvizében potenciálisan előforduló veszélyes anyagok jelenlétének (mennyiség, minőség vagy csak feltételezett jelenlét) első közelítésben történő felmérése. A felmérés segítségével állítható fel vízgyűjtő kerület szinten, első közelítésben a releváns sajátos szennyezőanyagok listája (3. számú Útmutató 3.5. pont), továbbá állíthatók elő a VKI által előírt környezetminőségi határértékek (EQS), illetve a felmérés eredménye által válik lehetővé a csupán a releváns szennyezőanyagokra irányuló, költségkímélő monitoring tervezése, amire 2004. év végén ugyancsak javaslatot kell tenni. Potenciálisan felhasználható központi adatbázisok: -

VIKÁR (OKTVF ?) Információ az üzemi területeken előforduló veszélyes anyagokról, Hulladék Információs Rendszer (ÁBKSZ Informatikai Intézet ?) Információ a veszélyes hulladékok keletkezéséről, forgalmáról (VHB, BA), Vegyi anyag bejelentők az OKBI felé (a KvVM Hulladékgazdálkodási Főosztálya felé is továbbítva), hozzáférés: a 12/2001.(V.4.) KöM-EüM rendelet szerint, IPPC adatbázis (várhatóan 2004 áprilisára készül el) Információ: OKTVF KVI, KSH Céginformációs adatbázisból azon cégek leválogatása a belföldi termékosztályozási azonosító (BTO) szám alapján, melyek veszélyes anyagokat gyártanak.

VITUKI Consult Rt.

40

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


7.3.1.1.1.4. KÖFE, Vízügyi Felügyelet és KÖVIZIG szakértelem A „jelentős terhelések” meghatározásában, az adatbázisok hiányosságainak áthidalásában igen nagy szükség van elsősorban az illetékes KÖFE-k, Vízügyi Felügyeletek, KÖVIZIG-ek, valamint más hatóságok szakembereinek szakértelmére, helyismeretére, gyakorlati tapasztalatára és az általuk kezelt belső hatósági adatbázisokra és dokumentumokra. Segítséget jelenthet: A települési szennyvizekben potenciálisan előforduló veszélyes anyagok felderítéséhez, A szennyvízkibocsátás ipari hányadnak becsléséhez, A települési szennyvízkibocsátó csatornahálózatára csatlakozó, közvetetett ipari kibocsátók ismerete, A telepengedély köteles kibocsátók (a településen folyó főbb ipari tevékenységek megnevezése) ismerete, Az egységes környezethasználati engedély köteles (IPPC 96/61/EK és 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet) kibocsátók, valamint tevékenységek, felhasznált és potenciálisan kibocsátott veszélyes anyagok körének ismerete. Információ a technológiai határértékekkel rendelkező üzemek által kibocsátott veszélyes anyagokról, A szennyvízelvezető mű vízgyűjtőterületén lévő, ismert veszélyes anyag források ismerete.

7.3.1.1.1.5. Jogszabályi háttér 91/271/EGK, 76/464/EGK, 86/280/EGK, 96/61/EC, 2000/479/EK, 38/1995.(VI.5.) Korm. rendelet, 21/2002.(IV.25.) KÖVIM rendelet, 7/2002.(III.1.) KöM rendelet, 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet, 25/2003.(XII.30.) KvVM rendelet, 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet, 271/2003.(XII.24.) Korm. rendelet, 204/2001.(X.26.) Korm. rendelet, 240/2000.(XIII.23.) Korm. rendelet, 12/2001.(V.4.) KöM-EüM együttes rendelet

7.3.1.1.1.6. Térképi megjelenítés a) Vízminőség-védelmi területi kategóriák fedvénye (munkatérkép az értékeléshez) A 240/2000.(XII.23.) Korm. rendelet és a 9/2002.(III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet 2.§ a) pontja és a rendelet 1. és 2. számú Melléklete, továbbá a 91/271/EGK 5. cikk. 1. pontjának értelmében. b) A „jelentős” szennyvíz-kibocsátási pontok megjelenítése a LE tartomány és az alkalmazott szennyvíz tisztítási fokozat (0 és I. / II. / III. ) feltüntetésével az alábbi kategorizálás szerint (összhangban az ICPDR igényével): • >100.000 LE, • 100.000 – 10.000 LE, • 10.000 – 2.000 LE,

VITUKI Consult Rt.

41

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


•

< 2.000 LE, de „jelentős”.

c) Az információk javasolt térképi megjelenítése az EU felé (LAWA ajánlása szerint) • •

A >2000 LE települési szennyvízkibocsátó telepek a 91/271/EGK irányelv megfelelőség megjelölésével, A szennyvíztisztító telepre bekötötött lakosság számának százalékos aránya.

7.3.1.1.2. Ipari eredetű közvetlen bevezetések 7.3.1.1.2.1. A potenciálisan „jelentős” terhelést okozó közvetlen ipari szennyvízkibocsátók

a)

Felszíni víz befogadóba közvetlen bevezetésre kerülő ipari szennyvízkibocsátók azonosítása. A 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet értelmében kibocsátási határérték feletti szennyezőanyag kibocsátók és kibocsátások.

b)

A 96/61/EK IPPC irányelv és a 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet értelmében egységes környezethasználati engedélyköteles, felszíni vízbe közvetlenül kibocsátó létesítmények azonosítása a rendelet 1. melléklet 9. pontja szerint.

c)

A 2000/479/EGK A1 Melléklet (EPER lista) 26 komponense közül a kibocsátási küszöbértéket meghaladó kibocsátások.

d)

A 91/271/EGK irányelv 13. cikk 1. pont értelmében az irányelv III. Mellékletében felsorolt élelmiszeripari szektorok > 4000 LE terhelést képviselő üzemek, melyek biológiailag lebontható ipari szennyvize a felszíni víz befogadóba közvetlenül bevezetésre kerül.

e)

A 76/464/EGK irányelv szerinti I. Listás anyagokat kibocsátó ipari üzemek. A A 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK, 86/280/EGK, a 88/374/EGK és a 90/415/EGK irányelvekben meghatározott kibocsátási határértékeket túllépő üzemek.

f)

A 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM rendelet értelmében az országos területi kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátások.

g)

A 76/464/EGK irányelv szerinti II. Listás anyagokat kibocsátó ipari üzemek.

h)

A VKI X. mellékletben szereplő, kibocsátási határértékkel nem rendelkező veszélyes elsőbbségi anyag (antracén, atrazin, brómozott difeniléterek, C10-11 klóralkánok, klórpirifosz, DEHP, diuron, endosulfán, isoproturon, ólom és vegyületei, naftalén, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, poliaromás szénhidrogének, simazin, tributiltin, trifluralin) kibocsátók

i)

VKI X. mellékletben szereplő, kibocsátási határértékkel nem rendelkező elsőbbségi anyagokat (alaklór, benzol, klórfenvinfosz, diklórmetán, fluorantén, nikkel) és a

VITUKI Consult Rt.

42

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


Duna-medencére jellemző szennyezőanyagokat (ICPDR lista) kibocsátó ipari létesítmények. j)

Erőműi ( > 10 MW) hűtővizek és technológiai vizek hőszennyezést okozó kibocsátások

k)

1 kg/s feletti klorid kibocsátók

7.3.1.1.2.2. A)

Rendelkezésre álló központ adatbázisok

A felszíni víztestbe vezetett ipari szennyvízkibocsátások adatbázisa Adatbázis gazda: OKTVF Üzemeltető: OKTVF KVI

Az adatbázisban szereplő információk: -

-

Település / szennyvízkibocsátó neve / befogadó / befogadó szelvény (km) / VM vízgyűjtőkód / 33 vízgyűjtő kód / kiemelt vízminőségi terület / TEÁOR kód / KSH település azonosító Kibocsátott szennyvíz éves mennyisége (m3/év) összesen és tisztítási fokozatokként KOIk [t/év], Pösszes [kg/év], Nösszes [kg/év], nitrát-N [kg/év], NH4-N [kg/év], összes oldott anyag [t/év], Cuösszes [kg/év], Znösszes [kg/év], Cröszes [kg/év], Cdösszes [kg/év], Niöszes [kg/év], Pbösszes [kg/év], fenol [kg/év], fluorid [kg/év], Asösszes [kg/év], Hgösszes [kg/év] összes szerves szén (KOI/3), összes lebegőanyag A kibocsátás helyének GIS koordinátái, KTJ azonosító, KÜJ azonosító

ImPress elemzéshez az adatbázisból jelenleg hiányzó adatok: -

Éves ellenőrző mérések száma, Az adatbázis nem tartalmaz a 2000/479/EGK A1 Melléklet EPER lista 26 komponenséből 14 komponenst (szerves mikroszennyezők, illetve mikroszennyező csoportok, mért összes szerves szén és kloridok), Hiányoznak a VKI X. melléklet elsőbbségi anyagai, kivétel a Cd, Hg, Pb és Ni, Hiányzik a 76/464/EGK irányelv számos I. listás (kivéve: Hg, Cd) és II. listás anyaga, anyagcsoportja (kivétel az As, NH4-N, cianidok, fluoridok, fenolok).

Az adatbázisból történő adatleválogatás szempontjai és lehetőségei •

A közvetlen ipari szennyvízkibocsátók csoportosítása (TEÁOR).

•

A 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet értelmében az országos területi szennyvízkibocsátási határérték rendszerben már szabályozásra kerültek a o paraméterek (pH) és o anyagok (KOI, BOI5, ö-N, ö-lebegőanyag, Fe, Mn, szulfidok, aktív klór, szerves oldószer extrakt, coliform szám),

VITUKI Consult Rt.

43

azonosítása,

tevékenység

szerinti

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


o I. listás veszélyes anyagok (Hg, Cd, EDC, TRI, PER) és o II. listás veszélyes anyagok (ö-P, NH4-N, fluoridok, fenolok, As, Ba, CN-, Ag, Zn, Co, CrVI, Crösszes, Pb, Sn, Ni) közül az országos területi kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátások. A jelenlegi adatbázisból leválogatható komponensek köre: KOIk, BOI5, Nösszes, továbbá a 2003/2001.(X.26.) Korm. rendelet szerinti I. listás veszélyes anyagok közül a Hg és Cd, II. listás anyagok közül a Pösszes, NH4-N, fluoridok, As,, cianidok, fenolok, Cu, Zn,, Crösszes, Pb, Cu, Ni.

•

A 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint az I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátást szabályozó a 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM rendelet 2. mellékletének II. részében felsorolt iparágak és III. részében felsorolt tevékenységek technológiai határértékeket meghaladó szennyvíz kibocsátásai. A jelenlegi adatbázisból leválogatható komponensek köre: KOIk, BOI5, Nösszes, továbbá a 2003/2001.(X.26.) Korm. rendelet szerinti I. listás veszélyes anyagok közül a Hg és Cd, II. listás anyagok közül a Pösszes, NH4-N, fluoridok, As,, cianidok, fenolok, Cu, Zn,, Crösszes, Pb, Cu, Ni.

•

A 96/61/EK IPPC irányelv és az azzal összhangban lévő 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet értelmében az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekből (1.sz. melléklet) származó éves kibocsátások. A 2000/479/EK irányelvben megállapított kibocsátási küszöbérték (EPER), illetve a KÖFE által megállapított egyedi kibocsátási határértékek feletti kibocsátások azonosítása. (ez utóbbi feladat elvégzéséhez KÖFE információ kell)

•

A 91/271/EGK irányelv, illetve az azzal összhangban lévő 9/2002.(III.2.) KöMKöViM együttes rendelet 2. melléklete értelmében a BOI5-re (25 mg/l O2), a KOI-ra (125 mg/l O2) megállapított technológiai határkoncentrációt meghaladó értékeket mutató élelmiszeripari kibocsátók.

•

A 91/271/EGK irányelv, illetve az azzal összhangban lévő 9/2002.(III.2.) KöMKöViM együttes rendelet 2. melléklete értelmében a lakos egyenérték tartományokhoz kötött Pösszes (1 vagy 2 mg/l) és Nösszes (10 vagy 15 mg/l) technológiai határkoncentrációt meghaladó értékeket mutató élelmiszeripari kibocsátások.

•

A 76/464/EGK irányelv szerinti I. Listás anyagokat kibocsátó ipari üzemek leválogatása összhangban a 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet 1.sz. mellékletének 3. pontjával. (Igen kis számú I. listás adat van a jelenlegi adatbázisban!)

•

Az ipari üzemek azonosítása a 82/176/EGK, 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK, 86/280/EGK) és a 88/347/EGK, illetve 90/415/EGK irányelvekben szereplő I. listás anyagok kibocsátásának szabályozása alapján, összhangban a 9/2002.(III.22.) KöMKöViM rendelet 2. sz. mellékletének II. részében foglaltakkal.

•

A 82/176/EGK, 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK, 86/280/EGK) és a 88/347/EGK, illetve 90/415/EGK irányelvek alapján, összhangban a 203/2001.(X.26.) Korm rendelet 1.sz. mellékletének 4. pontjával a szennyvízkibocsátási határérték (területi vagy technológiai) rendszerben szabályozásra kerülő egyes veszélyes anyagok tekintetében a kibocsátási határértékeket túllépő üzemek.

VITUKI Consult Rt.

44

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

Szennyezőanyag


EU irányelv

Hazai rendelet

I. listás anyag Hg

82/176/EKG, klór-alkáli 9/2002.(III.22.) Korm.rend. elektrolízis melléklet III. rész 84/156/EGK 9/2002.(III.22.) Korm.rend. melléklet II. rész 83/513/EGK 9/2002.(III.22.) Korm.rend. melléket II. rész 84/491/EGK 9/2002.(III.22.) Korm.rend. melléklet II. rész. 86/280/EGK

Hg* Cd*

Hexaklór-ciklohexán (HCH) Széntetraklorid DDT Pentaklór-fenol Aldrin, dieldrin, endrin, 88/374/EGK isodrin Hexaklór-benzol Hexaklór-butadién Kloroform 1,2-diklór-etán (EDC)* 90/415/EGK triklór-etilén (TRI)* perklór-etilén (PER)* triklór-benzol (

2. 2. 2. 2.

9/2002.(III.22) Korm.rend. 2. melléklet II. rész

II. listás anyag Azbeszt*

9/2002.(III.22)Korm.r. 2. melléklet II. rész X* kibocsátási határértékkel szabályozott a 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelettel. A központi adatbázisban egyelőre csak Hg és Cd adat van! •

9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet 2. sz. mellékletének III. részében foglaltakban szereplő tevékenységek szerinti leválogatás, melyek technológiai határértékkel rendelkeznek az ott felsorolt anyagokra vagy anyagcsoportokra nézve.

VIZIR adatbázis Adatgazda: OKTVF Üzemeltető: VITUKI Rt. Információ: A terhelés számításokhoz szükséges hidrológiai idősorok

VITUKI Consult Rt.

45

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

7.3.1.1.2.3.


Kiegészítő információt szolgáltató adatbázisok

Az ipari szennyvízkibocsátók központi adatbázisa a hagyományos komponenseken kívül elsősorban toxikus fémekre, félfémekre tartalmaz több-kevesebb adatot, míg a szerves veszélyes anyagok, anyagcsoportok tekintetében szinte teljes az adathiány. A további információkeresés célja közvetett módon felmérni az ipari szennyvízkibocsátók kibocsátott szennyvízében potenciálisan jelen lévő veszélyes anyagokat más adatbázisokból származó információk, célvizsgálatok, hatósági- és önkontroll mérési eredmények felhasználásával. Potenciálisan felhasználható központi adatbázisok: - VIKÁR (OKTVF?) Információ az üzemi területeken előforduló veszélyes anyagokról, - Hulladék Információs Rendszer (ÁBKSZ Informatikai Intézet) Információ a veszélyes hulladékok keletkezéséről, forgalmáról (VHB, BA), - Vegyi anyag bejelentők az OKBI felé (a KvVM Hulladékgazdálkodási Főosztálya felé is továbbítva), hozzáférés: a 12/2001.(V.4.) KöM-EüM együttes rendelet szerint, - IPPC adatbázis (KvVM Integrált Szennyezésmegelőzési és Környezetegészségügyi Főosztály megrendelésére várhatóan 2004 áprilisára készül el az adatbázis). Adatbázis helye valószínűleg az OKTVF lesz.

7.3.1.1.2.4.

KÖFE, Vízügyi Felügyelet és KÖVIZIG szakértelem

A központi adatbázis jelenlegi, átmeneti hiányosságainak - mely különösen a veszélyes anyagok vonatkozásában szembetűnő -, áthidalásában nagy szükség van az illetékes hatóságok szakembereinek szakértelmére, helyismeretére, információira, gyakorlati tapasztalatára és az általuk kezelt belső hatósági adatbázisokra és dokumentumokra. Az információkérés az alábbiakra terjed ki: •

Kibocsátási küszöbértékkel nem rendelkező veszélyes elsőbbségi anyagokat (VKI X. melléklet: antracén, atrazin, klórpirifosz, DEHP, diuron, endoszulfán, isoproturon, naftalén, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, simazin, tributiltin, triklórbenzolok, trifluralin) valószínűsíthetően kibocsátó létesítmények megnevezése és a kibocsátási koncentráció/terhelés adatokra információ gyűjtése,

•

Kibocsátási küszöbértékkel nem rendelkező elsőbbségi anyagokat (VKI X. melléklet: alaklór, klórfenvinfosz, fluorantén, nikkel és vegyületei, triklórmetán (kloroform) és a Duna-medencére jellemző szennyezőanyagokat (ld. ICPDR lista) valószínűsíthetően kibocsátó ipari létesítmények meghatározása és a kibocsátási/terhelési adatról információ gyűjtése,

•

Fenti anyagokra és anyagcsoportokra vonatkozó kibocsátási koncentráció vagy terhelés adatok ismertetése (önkontroll mérések?, hatósági mérések?, VITUKI mérések?),

•

A befogadó felszíni víz (víztest) lokális monitoringja keretében fenti anyagokra, anyagcsoportokra történt vizsgálat eredménye,

VITUKI Consult Rt.

46

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM


•

Veszélyes anyagok potenciális jelenlétének felméréséhez információforrások pl. telepengedélyek, KÖFE engedélyek stb.

•

Hatósági információ a >10 MW erőműi hűtővíz és technológiai víz kibocsátásokra vonatkozóan (EOV, éves kibocsátott vízmennyiség, hőmérséklet, hatósági kötelezés),

•

>1 kg/s klorid kibocsátással jellemezhető üzemek (hatósági információ).

7.3.1.1.2.5.

felhasználható

Jogszabályi háttér

96/61/EK, 2000/479/EK, 76/464/EGK, 82/176/EGK, 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK, 86/280/EGK, 88/347/EGK, 90/415/EGK 86/280/EGK, irányelvek 38/1995.(VI.5.) Korm. rendelet, 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet, 9/2002.(III.22.) KöMKöViM együttes rendelet, 25/2003.(XII. 30.) KvVM rendelet, 193/2001.(X.19.) Korm.rendelet, 203/2001.(X.26.) Korm.rendelet, Korm.rend. 204/2001. (X.26.) Korm.rendelet, 240/2000.(XII.23.) Korm. rendelet, 12/2001.(V.4.) KöM-EüM együttes rendelet, 271/2003.(XII.24.) Korm. rendelet

7.3.1.1.2.6.

Térképi megjelenítés

a) Vízminőség-védelmi területi kategóriák fedvénye a 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, a 9/2002.(III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet 2.§ a) pontja és a rendelet 1. és 2. számú Melléklete, továbbá • • • • • • • •

A 96/61/EK IPPC szerinti közvetlen kibocsátók megjelenítése. A 2000/479/EGK (EPER) küszöbértékeket meghaladó kibocsátok jelölése. A 76/464/EGK irányelv szerinti I. listás anyagokat kibocsátó üzemek közvetlen kibocsátási helyei. A kibocsátási határértéket túllépő üzemek. A 76/464/EGK irányelv szerinti II. listás anyagokat kibocsátó üzemek közvetlen kibocsátási helyei. A VKI X. melléklet szerinti veszélyes elsőbbségi anyag kibocsátási helyek. A VKI X. melléklet szerinti elsőbbségi anyag kibocsátási helyek. > 4000 LE terhelést képviselő élelmiszeripari üzemek (91/271/EGK szerint). Nagy sótartalmú kibocsátások: >1 kg/s kloridion. >10 MW erőműi hűtővíz és technológiai víz kibocsátások.

VITUKI Consult Rt.

47

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

8.


JAVASLAT

Áttekintve a VKI 2004. évi feladatainak teljesítéséhez rendelkezésre álló hazai adatbázisokat, azok tartalmát és az adatok közvetlen felhasználhatóságát, szembesülni kellett a ténnyel, hogy a VKI szempontjából kitüntetett szerepet játszó veszélyes anyagok (VKI VIII., IX. és X. melléklet) tekintetében feltűnően kevés adat áll közvetlenül rendelkezésre. A 2004. évi jelentéseknek azonban már tartalmaznia kell az egyes vízgyűjtőkerületek releváns sajátos szennyezőanyag listáját, aminek teljesítéséhez stratégiát kell kialakítani. A gyakorlatban általában az alábbi módszerek kombinációját alkalmazzák az egyes víztesteket a vízgyűjtőről érő veszélyes anyag terhelések meghatározására: a) A vízgyűjtő irányából a víztest felé haladva, azaz a vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenységekből kiindulva, a tevékenységekből származó szennyezőanyag források és kibocsátások feltérképezésével, a szennyezőanyag kibocsátás minőségi és mennyiségi meghatározásával történik a víztesteket közvetlenül vagy közvetve elérő szennyezőanyag terhelés meghatározása. b) A befogadó monitoring adataiból kiindulva tárják fel a veszélyes anyagok forrását. Mindkét megközelítési módszer többlépcsős, időigényes folyamat. A 2004. évi vonatkozó kötelezettség teljesítését – összhangban a legtöbb EU tagállam véleményével - a „monitoring alapú” megközelítésre alapozva lehet teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a 2004. évi jelentés csak egy screening jellegű felmérés eredményeit fogja tartalmazni, a veszélyes anyagokra is kiterjedő felszíni víz monitoring adatok és a jelentősnek tekintett közvetlen kibocsátók szennyvíz-vizsgálati adatainak felhasználásával megközelítően jól lehet jellemezni a vizek jelenlegi állapotát és a fennálló kockázat mértékét. Hazai viszonylatban ilyen irányú mérések már történnek, jelenleg is folyamatban vannak, de még további pontokon kellene méréseket végezni az elkövetkező néhány hónapban (minden (legalább belépő) határszelvényben (itt üledék is!), illetékes hatóság segítségével kijelölt víztesteken és kibocsátóknál). Az így keletkező információkat összevetve a veszélyes anyagok vonatkozásában rendelkezésre álló információkkal (gyártás/forgalmazás/felhasználás, hatósági tapasztalat alapján az adott vízgyűjtőn egyértelműen jelentősnek minősíthető emberi tevékenységek), első közelítésben reális kép alakítható ki vizeink állapotáról és a fennálló kockázati tényezőkről.

VITUKI Consult Rt.

48

Munkaszám: 13 1105

Megbízó: KvVM

9.


MUNKATÁRSAK

A munkában részt vettek: Adatgyűjtés: Ábrák: Előadás: Jelentés:

Gáspár Judit, Hartwig Ágnes Zóka Béla Gáspár Judit, Hartwig Ágnes, Dr. Zotter Katalin Hartwig Ágnes, Dr. Zotter Katalin

Budapest, 2004. március 31.

Hartwig Ágnes

Dr. Zotter Katalin

témafelelős

VITUKI Consult Rt.

igazgató

49

Munkaszám: 13 1105

MELLÉKLETEK

Mellékletek jegyzéke

1. melléklet

A 2003. november 20-21-i szeminárium programja

2. melléklet

A VITUKI Consult Rt. 2003. november 20-án tartott előadásának vázlata

3. melléklet

A terhelések és a hatások átfogó listája a LAWA alapján

4. melléklet

A Víz Keretirányelvvel kapcsolatos dokumentumok és elérhetőségük

5. melléklet

Az 1: 50 000 méretarányú kategóriarendszere

6. melléklet

Az AGROTOPOGRÁFIAI térképsorozat kategóriarendszere

7. melléklet

Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet adatbázisa

CORINE

Land

Cover

1. melléklet A 2003. november 20-21-i szeminárium programja

Twinning project

„Support in the Implementation of the Water Framework Directive” _______________________________________________________

SEMINAR on pressure and impact analysis (ImPress) of surface waters and database management

SZEMINÁRIUM a felszíni vizek terhelés- és hatásvizsgálatáról és az adatbázis-kezelésről Thursday, 20th November 2003 Water Resources Research Centre (VITUKI Rt.) 1059 Budapest, Kvassay J. út 1. Conference Room AGENDA

10:00

Welcome speech – Köszöntő (Stephan von Keitz)

Session I: General Introduction on pressures and impact analysis –

Általános tájékoztató az ImPress vizsgálatról (chair – levezető elnök: Stephan von Keitz)

10:15 Current issues of the implementation of the WFD in Hungary and tasks until 2004: an overview – A VKI hazai megvalósítása és az ehhez kapcsolodó feladatok (Gyula Holló) 10:45 Questions and Discussion – Kérdések, hozzászólások 11:00 Coffee break – Kávészünet 11:15 Overview of criteria used for ImPress analyses: EU-CIS guidance and the German LAWA approach– Az ImPress analízis kritériumrendszere: az EU-CIS útmutató és a német LAWA megközelítés (Dietrich Borchardt) 11:45 Identification of surface water bodies: implications from the Hungarian and the German typology for rivers and streams – Felszíni víztestek azonosítása: következtetések a német tipologiából (Zoltán Simonffy) 1

12:15 Questions and Discussion – Kérdések, hozzászólások 12:30 Lunch – Ebéd Session II: How to assess significant pressures in practice? - Hogyan

határozhatóak meg a szignifikáns terhelések a gyakorlatban? (Chair – levezető elnök: Gyula Holló)

13:30 Strategy exemplified from case studies in Germany – Példák a német esettanulmányokból (Dietrich Borchardt) 14:20 Strategy exemplified from 4 pre-studies in Hungary – Hazai előtanulmányok (Vituki Consult) 15:40 Questions and Discussion – Kérdések, hozzászólások 16:00 Database management in the field of water body characterization and analyses of pressures – Adatbázis-kezelés a víztestek jellemzése és a terhelésvizsgálat során (Eszter Poroszlai) 16:20 The consequences for water bodies designated as being at risk: surveillance monitoring, operative monitoring and program of measures – A

veszélyeztetett víztestek: megfigyelő monitoring, operatív monitoring és intézkedési terv (Zsuzsa Steindl)

16:40 Closing Discussion – Záró megbeszélés 17:00 End of the seminar – A szeminárium vége

2

Twinning project „Support in the Implementation of the Water Framework Directive” _______________________________________________________

WORKSHOP on pressure and impact analysis (ImPress) of surface waters and database management Friday, 21th November 2003 Ministry of Environment and Water 1059 Budapest, Fő u. 44-50 AGENDA

09:00 Strategy exemplified from case studies in Germany (Dietrich Borchardt) 09:30 Pressures and impacts analysis of point sources – Questions and Discussion – Kérdések, hozzászólások Pressures and impacts analysis of diffuse sources – Questions and Discussion – Kérdések, hozzászólások Pressures and impacts analysis of water abstraction and flow regulation 11:30 Coffee Break – Kávészünet 11:40 Database management in the field of risk assessment, water body characterization and future monitoring (Dietrich Borchardt) 12:00 Closing discussion, conclusions – Záró beszélgetés, következtetések

3

2. melléklet A VITUKI Consult Rt. 2003. november 20-án tartott előadásának vázlata

3. melléklet A terhelések és a hatások átfogó listája a LAWA alapján Terhelés Pontforrások •

•

•

•

•

Tisza „nagy” víztestre 75

Rendelkezésre álló adat Kapos Perje „közepes” „kicsi” víztestre víztestre 4 2

A 2000 LE-nél nagyobb községi szennyvíztisztító telepek szenny-vízkibocsátása o Elhelyezkedés, Név, Azonosító szám, stb. o Éves kibocsátás mennyisége o Bekötött népesség vagy lakosegyenérték (LE) o Éves KOI, Ntot, Ptot terhelés a nemzeti szabályozások szerint o Az Elsőbbségi anyagok, a 76/464/EEC irányelv szerinti anyagok éves terhelése A 2000 LE alatti községi 104 5 1 szennyvíztisztító telepek száma A szennyvízcsatornára, vagy 1214 181 település 6 település a szennyvíztisztító telepekre település nem csatlakozott/bekötött LE 972452 lakos 90042 lakos 12428 lakos 26 0 0 Ipari kibocsátások o Információ minden, az IPPC direktíva alá tartozó létesítményről; éves terhelés azokra az anyagokra, amelyek a víz szempontjából lényeges 26 anyag listájából származnak o Az Elsőbbségi anyagok, a 76/464/EEC irányelv szerinti anyagok éves terhelése Élelmiszerfeldolgozó ipari 0 0 0 kibocsátások 4000 LE felett o Ugyanazok az adatok, mint 19 2 0 a községi szennyvíztisztító telepek esetén

1

Eger „kicsi” víztestre 1

1 5 település 3293 lakos 0

0 0

Terhelés Pontforrások •

•

•

Városi csapadékvíz lefolyás o AU/AE > 0.01 o QE1 > HQ1 15 perces tartósságú esőzés esetén, 1 éves gyakorisággal és 0.3-as lefolyási tényezővel (QE1*Aurban_area*0.3) Hőkibocsátás /hőterhelés/ o Hűtő- és ipari víz kibocsátás o 10 MW-nál nagyobb hőterhelésű létesítmények Sókibocsátás o sóterhelés >1 kg/s klorid

Terhelés Diffúz források •

•

•

•

Tisza „nagy” víztestre ?

Eger „kicsi” víztestre ?

18

0

0

0

?

0

0

0

(oldott anyag (oldott anyag (oldott anyag (oldott anyag alapján) alapján) alapján) alapján)

Rendelkezésre álló adat Kapos Perje Tisza „közepes” „kicsi” „nagy” víztestre víztestre víztestre

Amennyire csak lehet, kapcsolódva a felszín alatti víz analízisére kidolgozott adatokhoz és eljárásokhoz Felszíni víztestek, melyek kapcsolatban állnak a veszélyeztetett felszín alatti víztestekkel Monitoring adatok a tápanyag és peszticid terhelések elemzéséhez. Amennyiben ez nem áll Orsz.: 10 rendelkezésre, szaktudás és összehasonlítható helyzetek Reg.: 3 eredményeinek átvétele. Lokális: ? Kockázatelemzés a területhasználat mintázata alapján: o > 50 % szántóföld o > 10 – 15 % városi terület o > 10 – 20 % gumós

Rendelkezésre álló adat Kapos Perje „közepes” „kicsi” víztestre víztestre ? ?

a -

növények 2

47 23 ?

3 1 -

a -

Eger „kicsi” víztestre

-

2

-

5 14

2 -

?

a

a -

Terhelés Diffúz források 2 – 5 % speciális kultúrák o > 1 – 1.5 haszonállat/ha Vízkivétel • vízkivétel visszavezetés nélkül

Rendelkezésre álló adat Kapos Perje Tisza „közepes” „kicsi” „nagy” víztestre víztestre víztestre

Eger „kicsi” víztestre

o >

vízkivétel > 0,3*KKV

•

a

a

a

a

0 66 523 ?

0 0 0 -

0 0

8

-

?

-

-

-

-

-

-

6

2

-

1

-

-

Folyószabályozás • A jelentős gátak Tiszalöki vízlépcső: elhelyezkedése (a német 518,2 fkm, hidromorfológiai felmérés 6. Kiskörei vízlépcső: vagy 7. osztály) 403,1 fkm • Holtágak (a német hidromorfológiai felmérés 7. 207 osztály) • Összes azonosított gát és Védett területek : holtág, amennyiben az 215 áttekintés módszere használt (a vándorlási útvonalak Ramsari területek : jelölése) 14 Hidromorfológiai állapot • A folyószakaszok > 30 %–a szignifikánsan megváltozott (> 5. osztály a német hidromorfológiai felmérésben, amennyiben a részletes analízis módszere használt) • „Folyómeder dinamika” szignifikánsan megváltozott (> 5. osztály a német hidromorfológiai felmérésben, ha az áttekintés módszere használt)

Rendelkezésre álló adat Tisza Kapos Perje Eger „nagy” „közepes” „kicsi” „kicsi” vízgyűjtőre vízgyűjtőre vízgyűjtőre vízgyűjtőre

Hatás •

Szaprobitási állapot o > β-szaprób

3

Rendelkezésre álló adat Tisza Kapos Perje Eger „nagy” „közepes” „kicsi” „kicsi” vízgyűjtőre vízgyűjtőre vízgyűjtőre vízgyűjtőre

Hatás •

•

•

•

•

• •

Trofitási állapot o > mezotróf o o-PO4 > 0.2 mg/l, nitrát-N > 6.0 mg/L (éves középérték) Speciális anyagok (VIII. Melléklet) o ld. a Víz Keretirányelv listája N és P terhelés o Éves terhelés (a határérték tárgyalás alatt) Felmelegedés o EU hal direktíva alapján o o > 21,5 és 28 C lazacos, illetve pontyos vizek o o Tél maximum >10 C o Delta K: 1,5 illetve 3 K Szalinitás /élettér sóssága/ o Éves átlag > 200 mg/l klorid o Bioindikáció, ahol felhasználható. Hidromorfológia o ld. a terhelések listáját Biocönózis /életközösség/ o Használj adatot, ha rendelkezésre áll

4

4. melléklet A Víz Keretirányelvvel kapcsolatos dokumentumok és elérhetőségük 1. Víz Keretirányelv és a Környezet-igénybevételek és hatások elemzése (ImPress) Útmutató Dokumentum VKI magyar nyelvű fordítása (2000/60/EK)

Forrás IM Fordítási Adatbázis http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html 2455/2001 határozat a VKI módosításáról IM Fordítási Adatbázis http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html VKI szöveg angol-magyar (a X. és a XI. melléklet http://www.aquadocinter.hu/ kivételével) VKI szószedet angol-német-magyar http://www.aquadocinter.hu/

Megjegyzés X. melléklet hiányzik

Környezet-igénybevételek (terhelések) és hatások http://forum.europa.eu.int/Public/irc/env/Home/main elemzése útmutató angolul

2004.01.30-án került fel az Útmutató végleges változata a nyilvános oldalakra.

A 33-as listát (VKI X. melléklet) tartalmazza. Nem hivatalos fordítás. 2002. feb. 24-i változat 2002. febr. 24-i változat

Környezet-igénybevételek (terhelések) és hatások KvVM, Holló Gyula elemzése útmutató nem hivatalos, rövidített fordítása 2. A Víz Keretirányelvben hivatkozott irányelvek, rendeletek, határozatok Száma 1488/94. számú bizottsági rendelet

2

Tárgya Magyar változat2 forrása a létező anyagok embert és környezetet IM Fordítási Adatbázis érintő kockázatainak becslésére vonatkozó http://www2.datanet.hu/im/Databa elveknek a 793/93/EGK tanácsi seSearch.html rendelettel összhangban történő megállapításáról

Megjegyzés A fordítás véglegesített változat.

Magyar jogszabály nem

Az eredeti, angol nyelvű jogszabályok a http://europe.eu.int/eur-lex honlapon megtalálhatóak, azonban az irányelvek, határozatok stb. mellékletei sok esetben hiányoznak.

1

Száma 1999/468/EK tanácsi határozat

Tárgya Magyar változat2 forrása meghatározta a Bizottságra ruházott végrehajtói hatáskörök gyakorlásának módját

Megjegyzés

Magyar jogszabály

75/440/EGK a tagállamokban ivóvízkivételre szánt IM Fordítási Adatbázis 2007. dec. 22-én 123/1997. (VII. 18.) Korm. tanácsi felszíni víz minőségi követelményeiről http://www2.datanet.hu/im/Databa hatályát veszti rendelet irányelv seSearch.html Módosítva 1991- 201/2001. (X. 25.) Korm. ben. rendelet 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet Módosítva 1994- 273/2001. (XII. 21.) Korm. 76/160/EGK a fürdővizek minőségéről IM Fordítási Adatbázis rendelet tanácsi http://www2.datanet.hu/im/Databa ben. seSearch.html 121/1996. (VII. 24.) Korm. irányelv rendelet 37/1996. (X. 18.) NM rendelet 76/464/EGK a Közösség vízi környezetébe bocsátott IM Fordítási Adatbázis 2013. dec. 22-ig 203/2001. (X. 26.) Korm. tanácsi egyes veszélyes anyagok által okozott http://www2.datanet.hu/im/Databa hatályos, kivéve a rendelet irányelv szennyezésről seSearch.html 6. cikk: 2000. dec. 204/2001. (X. 26.) Korm. 22. rendelet Egyes 9/2002. (III. 22.) KöMhatárértékeket ld. KöViM együttes rendelet 90/415/EGK és 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet 88/347/EGK irányelv. 77/585/EGK a Földközi-tenger szennyezés elleni IM Fordítási Adatbázis A fordítás nem tanácsi védelméről szóló egyezmény, valamint a http://www2.datanet.hu/im/Databa véglegesített határozat Földközi-tenger hajók és légi járművek seSearch.html változat. által okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyv megkötéséről

2

Száma 77/795/EGK tanácsi határozat

Magyar jogszabály Megjegyzés Tárgya Magyar változat2 forrása a Közösségben található felszíni édesvíz IM Fordítási Adatbázis 2007. dec. 22-én minőségére vonatkozó közös http://www2.datanet.hu/im/Databa hatályát veszti információcsere-eljárás létrehozásáról seSearch.html

78/659/EGK a halak életének megóvása érdekében IM Fordítási Adatbázis 2013. dec. 22-én 6/2002. (XI. 5.) KvVM tanácsi védelmet vagy javítást igénylő édesvizek http://www2.datanet.hu/im/Databa hatályát veszti rendelet irányelv minőségéről seSearch.html Módosítva 1994ben. 79/409/EGK a vadon élő madarak védelméről IM Fordítási Adatbázis 1996. évi LIII. törvény tanácsi http://www2.datanet.hu/im/Databa 1993. évi XLII. Törvény irányelv seSearch.html 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2007. dec. 22-én 6/2002. (XI. 5.) KvVM 79/869/EGK a tagállamokban az ivóvízkivételre szánt IM Fordítási Adatbázis rendelet tanácsi felszíni víz mérésének módszereiről, http://www2.datanet.hu/im/Databa hatályát veszti irányelv valamint a mintavételek és elemzések seSearch.html gyakoriságáról 2013. dec. 22-én 79/923/EGK a mészhéjú állatok vizeinek minőségi IM Fordítási Adatbázis tanácsi követelményeiről http://www2.datanet.hu/im/Databa hatályát veszti seSearch.html irányelv 793/93 (EGK) a létező anyagok kockázatainak IM Fordítási Adatbázis tanácsi értékeléséről és ellenőrzéséről http://www2.datanet.hu/im/Databa rendelet seSearch.html 80/68/EGK tanácsi irányelv

2013. dec. a felszín alatti vizek egyes veszélyes IM Fordítási Adatbázis anyagok okozta szennyezés elleni http://www2.datanet.hu/im/Databa hatályos seSearch.html védelméről

3

22-ig 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüMFVM-KHVM együttes rendelet

Magyar változat2 forrása víz IM Fordítási Adatbázis http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html

Magyar jogszabály Megjegyzés fogyasztásra szánt Már nem hatályos, mert a 98/83/EK hatályba lépése után 5 évvel hatályát vesztette. A fordítás nem véglegesített változat. 82/176/EGK a klóralkálielektrolízis-iparágból származó IM Fordítási Adatbázis 76/464/EGK 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet tanácsi higanykibocsátásokra vonatkozó http://www2.datanet.hu/im/Databa leányirányelve irányelv határértékekről és minőségi seSearch.html 204/2001. (X. 26.) Korm. célkitűzésekről rendelet 9/2002. (III. 22.) KöMKöViM együttes rendelet 7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet A fordítás nem 83/101/EGK a Földközi-tenger szárazföldi forrásokból IM Fordítási Adatbázis tanácsi származó szennyezéssel szembeni http://www2.datanet.hu/im/Databa véglegesített változat. határozat védelméről szóló jegyzőkönyv seSearch.html megkötéséről 83/513/EGK a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó IM Fordítási Adatbázis 76/464/EGK 203/2001. (X. 26.) Korm. tanácsi határértékekről és minőségi http://www2.datanet.hu/im/Databa leányirányelve rendelet irányelv célkitűzésekről seSearch.html 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 9/2002. (III. 22.) KöMKöViM együttes rendelet 7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet

Száma Tárgya 80/778/EGK az emberi tanácsi minőségéről irányelv

4

Száma 84/156/EGK tanácsi irányelv

Megjegyzés Tárgya Magyar változat2 forrása a klór-alkáli elektrolízisen kívüli iparágak IM Fordítási Adatbázis 76/464/EGK higany-kibocsátásának határértékeiről és http://www2.datanet.hu/im/Databa leányirányelve minőségi célkitűzéseiről seSearch.html

84/491/EGK a hexaklór-ciklohexán-kibocsátásokra IM Fordítási Adatbázis 76/464/EGK tanácsi vonatkozó határértékekről és minőségi http://www2.datanet.hu/im/Databa leányirányelve irányelv célkitűzésekről seSearch.html

85/337/EGK az egyes köz- és magánprojektek IM Fordítási Adatbázis tanácsi környezetre gyakorolt hatásainak http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html irányelv vizsgálatáról

Magyar jogszabály 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 9/2002. (III. 22.) KöMKöViM együttes rendelet 7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 9/2002. (III. 22.) KöMKöViM együttes rendelet 7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet

1994. évi LV. törvény 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet (89/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 86/280/EGK a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. IM Fordítási Adatbázis 76/464/EGK 203/2001. (X. 26.) Korm. tanácsi listájában szereplő egyes veszélyes http://www2.datanet.hu/im/Databa leányirányelve rendelet irányelv anyagok kibocsátására vonatkozó seSearch.html Módosította a 204/2001. (X. 26.) Korm. határértékekről és minőségi 90/415/EGK és a rendelet célkitűzésekről 88/347/EGK 9/2002. (III. 22.) KöMirányelv. KöViM együttes rendelet 86/278/EGK a szennyvíziszap mezőgazdasági IM Fordítási Adatbázis tanácsi felhasználása során a környezet, és http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html irányelv különösen a talaj védelméről

5

Száma

Magyar változat2 forrása

Tárgya

91/271/EGK a települési szennyvíz kezeléséről tanácsi irányelv

91/414/EGK a növényvédő tanácsi hozataláról irányelv

szerek

Megjegyzés

Magyar jogszabály 7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet

IM Fordítási Adatbázis http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet 9/2002. (III. 22.) KöMKöViM együttes rendelet 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet I, IV., V. és VI. 2000. évi XXXV. törvény forgalomba IM Fordítási Adatbázis http://www2.datanet.hu/im/Databa melléklet hiányzik. 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet seSearch.html 6/2001. (I. 16.) FVM rendelet

91/676/EGK a vizek mezőgazdasági eredetű IM Fordítási Adatbázis tanácsi nitrátszennyezéssel szembeni védelméről http://www2.datanet.hu/im/Databa irányelv seSearch.html

49/2001. rendelet

92/43/EGK tanácsi irányelv

a természetes élőhelyek, valamint a vadon IM Fordítási Adatbázis élő állatok és növények védelméről http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html

93/67/EGK bizottsági irányelv

a 67/548/EGK tanácsi irányelvnek IM Fordítási Adatbázis megfelelően bejelentett anyagok emberre http://www2.datanet.hu/im/Databa és környezetre jelentett kockázatának a seSearch.html vonatkozó alapelvek vizsgálatára

1996. évi LIII. törvény 1993. évi XLII. törvény 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2000. évi XXV. törvény 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet

6

(IV.

3.)

Korm.

Magyar változat2 forrása

Száma

Tárgya megállapításáról

94/157/EK tanácsi határozat

96/61/EK tanácsi irányelv

a Balti-tenger térsége tengeri IM Fordítási Adatbázis A fordítás környezetének védelméről szóló http://www2.datanet.hu/im/Databa véglegesített egyezménynek (az 1992-ben felülvizsgált seSearch.html változat. Helsinki Egyezmény) a Közösség nevében történő megkötéséről (94/157/EK) a határokat átlépő vízfolyások és IM Fordítási Adatbázis nemzetközi tavak védelméről és http://www2.datanet.hu/im/Databa használatáról szóló egyezménynek a seSearch.html Közösség részéről történő megkötéséről a környezetszennyezés integrált IM Fordítási Adatbázis megelőzéséről és csökkentéséről http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html

96/82/EK tanácsi irányelv

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos IM Fordítási Adatbázis Seveso balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html


az Atlanti-óceán észak-keleti körzete IM Fordítási Adatbázis tengeri környezetének védelméről szóló http://www2.datanet.hu/im/Databa egyezmény megkötéséről seSearch.html


7

Magyar jogszabály

Megjegyzés

nem

1995. évi LIII. törvény 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 9/2002. (III. 22.) KöMKöViM együttes rendelet 1999. évi LXXIV. törvény 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet

Száma 98/8/EK tanácsi irányelv 98/83/EK tanácsi irányelv

Magyar jogszabály Megjegyzés Tárgya Magyar változat2 forrása a biocid termékek forgalomba hozataláról IM Fordítási Adatbázis I, IA, IB melléklete 2000. évi XXV. törvény http://www2.datanet.hu/im/Databa hiányzik. 38/2003. (VII. 7.) EszCsMseSearch.html FVM-KvVM együttes rendelet 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz IM Fordítási Adatbázis 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet minőségéről http://www2.datanet.hu/im/Databa seSearch.html

8

5. melléklet Az 1: 50 000 méretarányú CORINE Land Cover kategóriarendszere

AZ 1: 50 000 MÉRETARÁNYÚ CORINE LAND COVER KATEGÓRIARENDSZERE Földmérési és Távérzékelési Intézet, 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. 1. Mesterséges felszínek 1.1. Lakott területek 1.1.1. Összefüggő település szerkezet 1.1.1.1. Városközpontok 1.1.1.2. Történelmi belvárosi területek

1.1.2. Nem összefüggő település szerkezet 1.1.2.1. Nem összefüggő település szerkezet, kertek nélküli többemeletes lakóházakkal beépítve 1.1.2.2. Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 1.1.2.3. Erdei környezetben lévő, nem-összefüggő beépítés

1.2. Ipari, kereskedelmi területek és közlekedési hálózatok 1.2.1. Ipari vagy kereskedelmi területek 1.2.1.1. Ipari és kereskedelmi egységek 1.2.1.1.1 Ipari és kereskedelmi létesítmények 1.2.1.1.2 Agrár létesítmények 1.2.1.1.3 Oktatási és egészségügyi létesítmények 1.2.1.2. Speciális műszaki létesítmények

1.2.2. Út- és vasúthálózatok és csatlakozó területek 1.2.2.1. Úthálózat és csatlakozó területek 1.2.2.2. Vasúthálózat és csatlakozó területek

1.2.3. Kikötők 1.2.3.2. Folyami és tavi kikötők 1.2.3.3. Hajógyárak, hajójavító üzemek 1.2.3.4. Sport és szabadidő kikötők

1.2.4. Repülőterek 1.2.4.1. Repülőterek szilárd burkolatú kifutópályával 1.2.4.2. Füves kifutópályájú repülőterek

1.3. Bányák, lerakóhelyek és építési munkahelyek 1.3.1. Nyersanyag kitermelés 1.3.1.1. Külszíni bányák 1.3.1.2. Kőbányák

1.3.2. Lerakóhelyek (meddőhányók) 1.3.2.1. Szilárd hulladéklerakó helyek 1.3.2.2. Folyékony hulladéktároló telepek

1.3.3. Építési munkahelyek 1.3.3.1. Építési munkahelyek

1.4. Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek 1.4.1. Városi zöldterületek 1.4.1.1. Parkok 1.4.1.2. Temetők

1

1.4.2. Sport-, szabadidő- és üdülő területek 1.4.2.1 Sport létesítmények 1.4.2.2 Szabadidő területek 1.4.2.3 Üdülő települések 2. Mezőgazdasági területek

2.1. Szántóföldek 2.1.1. Nem-öntözött szántóföldek

2.1.1.1. Nagytáblás szántóföldek 2.1.1.2. Kistáblás szántóföldek 2.1.1.3. Melegházak

2.1.2. Állandóan öntözött szántó területek 2.1.2.1. Állandóan öntözött szántó területek

2.1.3. Rizsföldek 2.1.3.1. Rizsföldek

2.2. Állandó növényi kultúrák 2.2.1. Szőlők 2.2.1.1. Szőlők 2.2.1.1.1 Nagytáblás szőlők 2.2.1.1.2 Kistáblás szőlők

2.2.2. Gyümölcsösök, bogyósok 2.2.2.1. Gyümölcsfa ültetvények 2.2.2.2. Bogyós ültetvények 2.2.2.3. Komló ültetvények 2.2.2.6. Fűzfa ültetvények

2.3. Legelők 2.3.1. Intenzív legelők és erősen degradált gyepterületek 2.3.1.1. Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 2.3.1.2. Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal

2.4. Vegyes mezőgazdasági területek 2.4.2. Komplex művelési szerkezet 2.4.2.1. Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 2.4.2.2. Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel, tanyák 2.4.2.2.1 Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 2.4.2.2.2 Tanyák

2.4.3. Elsődlegesen mezőgazdasági területek, jelentős természetes formációkkal. 2.4.3.1. Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 2.4.3.2. Mezőgazdasági területek túlsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 2.4.3.3. Mezőgazdasági területek túlsúlyban szórt megjelenésű természetes vegetációval 2.4.3.4. Mezőgazdasági területek kis tavak jelentős részarányával és szórt természetes vegetáció előfordulásával 2.4.3.5. Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval

2

3. Erdők és természetközeli területek 3.1. Erdők 3.1.1. Lomblevelű erdők 3.1.1.1. Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 3.1.1.2. Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 3.1.1.3. Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 3.1.1.4. Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 3.1.1.5. Lombos erdő ültetvények

3.1.2. Tűlevelű erdők 3.1.2.1. Zárt lombkoronájú természetes fenyőerdők 3.1.2.5. Tűlevelű ültetvények

3.1.3. Vegyes erdők 3.1.3.1.

Szálanként elegyes természetes (lombos és fenyő) erdők zárt lombkoronával 3.1.3.5. Csoportosan elegyes természetes erdők lombos és fenyő állományokkal, zárt lombkoronával 3.1.3.9. Elegyes ültetvények

3.2. Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet 3.2.1. Természetközeli gyepek 3.2.1.1. Természetes gyep fák és cserjék nélkül 3.2.1.2. Természetes gyep fákkal és cserjékkel

3.2.4. Átmeneti erdős-cserjés területek 3.2.4.1. Fiatalos erdők és vágásterületek 3.2.4.3. Spontán cserjésedő-erdősödő területek 3.2.4.4. Csemetekertek, erdei faiskolák 3.2.4.5. Károsodott erdők

3.3. Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek 3.3.1. Homokpadok, zátonyok, dűnék 3.3.1.2. Dűnék 3.3.1.3. Folyópartok

3.3.2. Csupasz sziklák 3.3.2.1. Csupasz sziklák

3.3.3. Ritkás növényzet 3.3.3.1. Ritkás növényzet homokon vagy löszön 3.3.3.2. Ritkás növényzet kőzetkibúvásokon 3.3.3.3. Ritkás növényzet szikes területeken

3.3.4. Leégett területek 3.3.4.1. Leégett területek

4. Vizenyős területek 4.1. Szárazföldi vizenyős területek 4.1.1. Szárazföldi mocsarak 4.1.1.1. Édesvizű mocsarak 4.1.1.3. Szikes mocsarak

4.1.2. Tőzeglápok 4.1.2.1. Tőzeglápok kitermelés alatt 4.1.2.2. Természetes tőzeglápok bokrok és fák szórványos előfordulásával

3

5. Vízfelületek 5.1. Kontinentális vizek 5.1.1. Folyóvizek, vízi utak 5.1.1.1. Folyóvizek 5.1.1.2. Csatornák

5.1.2. Állóvizek 5.1.2.1. Természetes tavak 5.1.2.1.1. Állandó vizű természetes tavak 5.1.2.1.2. Természetes, időszakos, szikes tavak 5.1.2.2. Mesterséges tavak, víztározók, halastavak 5.1.2.2.1 Mesterséges tavak, víztározók 5.1.2.2.2 Halastavak

4

6. melléklet Az AGROTOPOGRÁFIAI térképsorozat kategóriarendszere

Melléklet az AGROTOPOGRÁFIAI térképsorozathoz Termőhelyi adottságok

1. és 2. számjegy: A talaj típusa és altípusa 01. Köves és földes kopárok 02. Futóhomok 03. Humuszos homokos talajok 04. Rendzina talajok 05. Erubáz talajok, nyiroktalajok 06. Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok 07. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 08. Pszeudoglejes barna erdőtalajok 09. Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 10. Kovárványos barna erdőtalajok 11. Csernozjom-barna erdőtalajok 12. Csernozjom jellegű homoktalajok 13. Mészlepedékes csernozjomok 14. Alföldi mészlepedékes csernozjom 15. Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok 16. Réti csernozjomok 17. Mélyben sós réti csernozjomok 18. Mélyben szolonyeces réti csernozjomok 19. Terasz csernozjomok 20. Szoloncsákok 21. Szoloncsák-szolonyecek 22. Réti szolonyecek 23. Sztyeppesedő réti szolonyecek 24. Szolonyeces réti talajok 25. Réti talajok 26. Réti öntéstalajok 27. Lápos réti talajok 28. Síkláp talajok

1

29. Lecsapolt és telkesített síkláp talajok 30. Mocsári erdők talajai 31. Fiatal, nyers öntéstalajok 3. számjegy: Talajképző kőzet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Glaciális és alluviális üledékek Löszös üledékek Harmadkori és idősebb üledékek Nyirok Mészkő, dolomit Homokkő Agyagpala, fillit Gránit, profirit Andezit, bazalt, riolit

4. számjegy: Fizikai féleség 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Tőzeg, kotu Nem, vagy részben mállott durva vázrészek

5. számjegy: Agyagásvány összetétel Domináns 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

Közepes

I Sz

Kevés

I,K I,K,V I,K,Sz,ISz I,Sz,ISz I,K,Sz,V I,Sz,V -

K,Sz,ISz Sz,V,ISz Sz,ISz K,V,IV ISz,IV K,ISz,IV I,K,V;IK,ISz

Egyéb Láp, ill. nincs adat

K: Klorit és kevés kaolinit I: Csillámszerű agyagásványok Sz: Szmektitek V: Vermikulit IK, Isz és IV: Vegyesrácsú ásványok

2

6. számjegy: A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai 1. Igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározó-képességű, igen gyengén víztartó talajok 2. Nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, közepes vízraktározó-képességű, gyengén víztartó talajok 3. Jó víznyelésű és vízvezető-képességű, jó vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok 4. Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok 5. Közepes víznyelésű és gyenge vízvezető-képességű, nagy vízraktározóképességű, erősen víztartó talajok 6. Gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezető-képességű, erősen víztartó, igen kedvezőtlen, extrémen szélsőséges vízgazdálkodású talajok 7. Igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízvezető-képességű, igen erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok 8. Jó víznyelésű és vízvezető-képességű, igen nagy vízraktározó-, és víztartóképességű talajok 9. Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok 7. számjegy: A talaj kémhatása és mészállapota 1. 2. 3. 4. 5.

Erősen savanyú talajok Gyengén savanyú talajok Felszíntől karbonátos talajok Nem felszíntől karbonátos szikes talajok Felszíntől karbonátos szikes talajok

8. számjegy: Szervesanyag-készlet (tonna/hektár) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

< 50 50 - 100 100 - 200 200 - 300 300 - 400 > 400

9. számjegy: A termőréteg vastagsága (kő, kavics, talajvíz) 1. 2. 3. 4. 5.

< 20 cm 20 - 40 cm 40 - 70 cm 70 - 100 cm > 100 cm

3

10. számjegy: Talajértékszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0.

100 - 90 90 - 80 80 - 70 70 - 60 60 - 50 50 - 40 40 - 30 30 - 20 20 - 10 10 - 0

A talajértékszám a különböző talajok természetes termékenységét fejezi ki a legtermékenyebb talaj termékenységének %-ában

4

7. melléklet Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet adatbázisa

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 1093 Budapest, Zsil u. 3-5. T: 476-3063, Fax: 217-4469 (www.akii.hu) Statisztikai Osztály: 1055 Budapest, Kossuth tér 11. • Bognár Imre osztályvezető, T: 301-4243, [email protected] • Kelemen Gabriella T: 301-4232 • Boldog Valéria, e-mail: [email protected]

Fax:

301-4798,

e-mail:

Informatikai Ig.: Dr. Kapronczai István FVM könyvesbolt: 301-4847

- Növényvédő szerek értékesítési adatai szercsoportonként, cikkelemenként (országos adat, éves adat) [e Ft vagy kg] A lejárt szereket törlik, amikor már 0 a zárókészlet. Betiltott anyagok (Ocskó Zoltán Növény.állomás- Budaörsi út) Évente bekért jelentőlapok a forgalmazóktól 1999-től, országos Területhasználattal összekapcsolni – ez előállítandó adat. Állatállomány adatok: 2000 KSH Könyv a növényvédő szerek által tartalmazott anyagokról: Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2003. I. (Szerk: Szabadi Gusztáv, Készült: az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztályának összeállítása alapján az AGRINEX Bt. gondozásában.) Növényvédő szer: 1999-től vannak részletes adatok Az adat digitálisan hozzáférhető (Excel táblázat). - A mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelmi szervezetek műtrágya beszerzési és értékesítési adatai N, P, K mennyisége országosan a monoműtrágyákban és az összetett műtrágyákban (tonna), valamint az értékesítésből származó bevétel N, P, K tartalom cikkelemenként (műtrágyákra) lebontva is megvan. Ebben benne van a viszonteladóknak eladott mennyiség is. Mezőgazdasági gyakorlat határozza meg, hogy mennyit és mit szórnak ki a különböző művelésű földekre. Műtrágya: 1992-től vannak részletes adatok, 1984-től van országos adat Az adat digitálisan hozzáférhető (Excel táblázat) (1992-től). - Különböző művelésű területek megoszlása megyénként

1

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Víz Keretirányelv, Az Európai Parlament és Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve 2. Víz Keretirányelv (2000/60/EK), Közös Végrehajtási Stratégia, 3. számú Útmutató A környezet-igénybevételek (terhelések) és hatások elemzése 3. ComEnPro Bt.: Az ImPress tevékenységgel kapcsolatos hazai feladatok módszertani megalapozása. 1.1. Hazai kockázatbecslési módszerek alkalmazási lehetőségeinek elemzése az EU Víz Keretirányelv szerinti környezeti terhelések és hatások felmérésében az Impress követelményeinek figyelembe vételével Budapest, 2003. augusztus, Témafelelős: Szvetnik Natália 4. ComEnPro Bt.: Részvétel a VITUKI Rt. kidolgozásában készülő, a 2000/60/EK Víz Keretirányelv IMPRESS útmutatója felszín alatti vizekre vonatkozó hazai módszertanának kidolgozásában Budapest, 2003. június, Témafelelős: Szvetnik Natália 5. VITUKI Consult Rt.: Az Országos Környezeti Információs Rendszer felépítése és működésének tapasztalatai Budapest, 2001. Témafelelős: Puskás Erika 6. VITUKI Consult Rt.: A Víz Keretirányelv végrehajtását segítő hazai információs rendszer koncepciója 1. kötet: Tanulmány az információs rendszer elemeinek és az általános követelményeknek a meghatározásához 2. kötet: Az információs rendszer 2004-ig határidős feladataihoz kapcsolódó adatilletve információigényének feltárása Budapest, 2001. Témafelelős: Puskás Erika 7. LAWA: Kriterien zur Erhebung von anthropogen Belastungen und Beurteilung ihrer Auswirkungen zur termingerechten und aussagekräftigen Berichterstattung an die EUKommission, Stand 31.03.03

2

A Víz Keretirányelv alapján kijelölt felszíni víztestek jellemzése

Recommend Documents