A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola különös közzétételi listája 2015-2016. tanév
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerület KLIK 131001 OM azonosító: 032406 Készítette: Bozóki Marianna intézményvezető
Tartalomjegyzék A)
Általános iskolai intézményegység ................................................................................................................ 3
1.
A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv
tantárgyfelosztásához ................................................................................................................................................. 4 2.
A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége .................. 7
3.
Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma ....................................................... 7
4.
Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve .................................................................... 8
5.
Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói ..................................................................................... 11
6.
Középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók....................................................................................... 11
7.
A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása ................................................................. 13 7.1.
Értékelési alapelveink .............................................................................................................................. 13
7.2.
Egyéb pedagógiai követelmények............................................................................................................ 13
7.3.
Az értékelés formái .................................................................................................................................. 13
7.3.1. A szóbeli számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ......................................................................................................................................................................... 14 7.3.2. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ......................................................................................................................................................................... 14 7.4.
A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái ................................................................ 15
7.5.
Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje ............................................................... 15
7.6.
A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái ....................................................... 16
7.7.
Az otthoni, illetve a napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................................................... 17 8.
Szakkörök, mindennapos testedzés .............................................................................................................. 18
9.
A tanév helyi rendje ..................................................................................................................................... 19 9.1.
A 2015/2016. tanév legfontosabb időpontjai ........................................................................................... 19
9.2.
Tanítási szünetek ...................................................................................................................................... 19
9.3.
Rendelkezés az 5 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról: ................................................................. 19
B) Alapfokú Művészeti Iskola intézményegység .................................................................................................... 20 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához ... 20 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége ........................ 21 3. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel ...................................................................................................................................... 21 4. Iskolai tanév helyi rendje ..................................................................................................................................... 21 5. Évfolyamok és létszám adatok ............................................................................................................................. 21
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015. szeptember 1-jei állapot szerint
Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2025 Visegrád, Rév u. 2. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 10. számú melléklete előírja az iskolák számára, hogy működésükkel kapcsolatban milyen adatokat kell nyilvánosságra hozniuk.
A) Általános iskolai intézményegység 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége (általános iskola és alapfokú művészeti oktatás) 3. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma; 2015. szeptember 1-jei állapot (Visegrád és Kisoroszi tagintézmény) 4. Az országos mérés- értékelés eredményei, évenként feltüntetve 5. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 6. A volt tanítványok nyolcadik és kilencedik évfolyamon elért eredményei; középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 7. A nyolcadikos tanulóink felvételi eredményei 2010-2015-ig évenkénti bontásban, összehasonlítása az országos átlaggal 8. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása 9. Szakkörök, mindennapos testedzés 10. A tanév helyi rendje
1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
Végzettség Ssz.
Ssz.
megnevezése
Oklevélben megjelölt képesítés
pedagógus 1
1.
tanító, tánc-és drámapedagógus, drámapedagógus, minőségfejlesztő tanár, könyvtáros főiskola/egyetem szakalkalmazott III.
pedagógus 2
2.
felsőfokú
pedagógus 3
3.
pedagógus 4
pedagógus 5
4.
főiskola pszichológus, oligofrénpedagógia logopédia szakos főiskola/egyetem gyógypedagógiai tanár
főiskola
Ellátott tantárgy(ak)
dráma és tánc, néptánc gyermektáncoktató óvodapedagógus
logopédia, pszichológiai ellátás tanár
alsós és felsős napközi
tanár (Kisoroszi és Visegrád),
főiskola
általános iskolai tanító (német nyelvi szakkollégium)
tanár
történelem, ének-zene, szolfézs
intézményegységvezető (művészeti iskola), tanár, osztályfőnök (7. osztály)
felsőfokú
pedagógus 6
6.
történelem-ének-zene szakos tanár, történelem főiskola/egyetem szakos bölcsész
pedagógus 7
7.
felsőfokú
pedagógus 8
8.
főiskola tanító (technika szakkollégium), német nyelv és irodalom szakos tanár, okleveles főiskola/egyetem némettanár
pedagógus 9
9.
főiskola
pedagógus 10
10.
főiskola
tanító, mentálhigiénés asszisztens matematika-fizika szakos általános iskolai tanár (informatika műveltségi területi képzés)
földrajz-rajz szakos tanár környezetismeret, technika, német nemzetiség nyelv, német nemzetiségi népismeret, napközi matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, énekzene, technika, rajz
tanár
tanító (Kisoroszi) tanító, osztályfőnök (4. osztály)
matematika, fizika, számítástechnika
tanár, osztályfőnök (6. osztály),
könyvtáros
tanító
pedagógus 11
11.
felsőfokú
főiskola
magyar nyelv és irodalom szakos tanár valamint könyvtáros
pedagógus 12
12.
főiskola
tanító (német idegennyelv műveltségterület)
német nemzetiségi nyelv
főiskola
magyar nyelv és magyar-történelem szakos irodalom, történelem, általános iskolai tanár honismeret
13.
intézményvezető
tanító (testnevelés szakkollégium), testnevelés szakos tanár
5.
pedagógus 13
ellátott feladat(ok)/munkakör, beosztás
tanár, KAT tag
pedagógus 14
pedagógus 15
pedagógus 16
14.
15.
16.
egyetem
művészeti rajz, szerkesztő-és ábrázológeometria, valamint művészettörténet rajz és vizuális kultúra, szakos középiskolai tanár rajzszakkör
tanár (Kisoroszi és Visegrád)
főiskola
tanító (testnevelés szakkollégium), szociálpedagógia
testnevelés, alsós napközi
tanító
főiskola
tanító (testnevelés műveltségterület), német nemzetiségi tanító
tartósan távol
tanító
pedagógus 17
17.
főiskola
német nemzetiségi tanító, hitoktató, hittanár
pedagógus 18
18.
felsőfokú
főiskola
pedagógus 19
19.
felsőfokú
pedagógus 20
20.
főiskola
főiskola tanító (ember és társadalom műveltségi terület) és művelődésszervező
pedagógus 23
23.
tanító (pedagógiai szakkollégium) tanító (testnevelés szakkollégium), testnevelés szakos tanár, számítástechnika szakos tanár, inkluzív nevelés főiskola/egyetem tanára tanító (vizuális nevelés szakkollégium), közoktatásvezetői főiskola szakvizsga
pedagógus 24
24.
főiskola
pedagógus 21
pedagógus 22
21.
22.
főiskola
pedagógus 25
25.
főiskola
pedagógus 26
26.
főiskola
pedagógus 27
pedagógus 28
pedagógus 29
27.
28.
29.
GYES, német nemzetiségi nyelv tanító (Kisoroszi és óraadóként Visegrád) népművelő és ének-zene szakos általános iskolai tanár, okleveles énekzene tanár tanár tanító (temészetismeret szakkollégium) matematika, környezetismeret, rajz, technika, erkölcstan, napközi (1. osztály) magyar nyelv és irodalom, matematika, rajz, technika, énekzene, környezetismeret, napközi
alsós napközis nevelő tanító, napközis munkaközösség-vezető tanító, osztályfőnök (2. osztály) alsós munkaközösség-vezető, KAT elnök
testnevelés, számítástechnika, floorball tehetséggondozás
tanár, osztályfőnök (8. osztály)
magyar nyelv és irodalom, ének-zene
intézményvezető-helyettes, tanító, osztályfőnök (3. osztály)
technika szakos ált. iskolai tanár technika magyar nyelv és tanító (technika irodalom, matematika, szakkollégium), nyelv- és környezetismeret, beszédfejlesztő pedagógus technika, rajz történelem-orosz szakos ált. iskolai tanár, német szakos nyelvtanár, nemzetiségi német közoktatásvezetői nyelv, nemzetiségi honszakvizsga és népismeret
tanár tanító, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök (1. osztály)
tanár
felsőfokú
egyetem
magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár
főiskola
tanító (ének-zene szakkollégium)
tanító (ének szakkollégium)
tagintézmény vezető, tanító, osztályfőnök (1-3. osztály) (Kisoroszi)
főiskola
tanító (orosz nyelv szakosító koll.), angol szakos nyelvtanár
tanító (orosz nyelv szakosító kollégium), angol szakos nyelvtanár
tanár
tanár
pedagógus 30
30.
felsőfokú
főiskola
általános iskolai tanító (könyvtár szakkollégium), angol műveltségi terület
pedagógus 31
31.
főiskola
tanító (orosz nyelv szakosító koll.)
tanító (orosz nyelv szakosító kollégium)
pedagógus 32
32.
pedagógus 33
33.
műszaki tanár, biológia főiskola/egyetem szakos tanár tanító (testnevelés szakkollégium), számítástecnikai főiskola szoftverüzemeltető
műszaki tanár, biológia szakos tanár tanító (testnevelés szakkollégium), számítástechnikai szoftverüzemeltető
tanár
tanító, KAT tag tanár, osztályfőnök (5. osztály), tanító, osztályfőnök (2-4. osztály) (Kisoroszi)
2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége
Végzettség
Ssz. megnevezése
Oklevélben megjelölt képesítés 1.
ellátott feladat(ok)/munkakör, beosztás
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő 1.
középfokú
iskolatitkár, érettségi (közgazdasági szakmacsoport)
iskolatitkár
pedagógiai asszisztens 1.
felsőfokú
tanító (francia nyelv szakkollégium)
ped. asszisztens
pedagógiai asszisztens 2.
középfokú
érettségi
ped. asszisztens
technikai dolgozó 1.
középfokú
szakiskola
takarító
technikai dolgozó 2.
középfokú
szakiskola
takarító
technikai dolgozó 3.
középfokú
szakiskola
takarító
technikai dolgozó 4.
alapfokú
8 általános
takarító
technikai dolgozó 5.
középfokú
érettségi
gondnok, karbantartó
3. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma (aktualizálva 2015. szeptember 1. Visegrád és Kisoroszi tagintézmény) 2015/2016. tanév Osztály
Osztálylétszám
Számított létszám
SNI
BTM
26 22 26 21 95 26 28 22 20
27 22 26 21 96 26 28 22 22
1 0 0 0 1 0 0 0 2
0 0 0 0 0 0 0 0 1
Felsős összesen Visegrád Kisoroszi 1. 2. 3. 4. Kisoroszi
96 191
98 194
2 3
1 1
7 9 5 6 27
8 9 5 6 28
1 0 0 0 1
0 0 0 0 0
Mindösszesen:
218
222
4
1
Visegrád 1. 2. 3. 4. Alsós összesen 5. 6. 7. 8.
4. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve A kompetenciamérés eredményeit 2008-tól követhetik nyomon az Oktatási Hivatal honlapján (az alábbi szöveg hivatkozássá tehető aCtrl gombot folyamatosan nyomva az egérrel kattintva). Országos mérés eredményei - Közoktatási Információs Iroda Idei évi részletek és elemzésük:
6. osztály matematika
Átlageredményünk jóval meghaladja az országos átlagot (csak a 8 évfolyamos gimnáziumok eredményei jobbak). A konfidencia-intervallumok átfedéséből arra is következtethetünk, hogy egyes 8 évfolyamos osztályoknál is jobban teljesítettünk.
6. osztály Szövegértés
Átlageredményünk jóval meghaladja az országos átlagot és a városi iskolák átlagát. A konfidenciaintervallumok nem fedik egymást a 8 évfolyamosokéval.
8. osztály Matematika
Jóval az országos átlag és a városi, megyeszékhelyi iskolák átlaga felett teljesítettünk.
8. osztály Szövegértés
Csak a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok eredményei jobbak a mieinknél.
Matematikából az ország tanulóinak 40%-a teljesít a 4. képességszint alatt. Ez az a szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a továbbiakban az ismeretek elsajátítása ne okozzon gondot. Ez nálunk csupán 11%, ami két tanulót jelent. Szövegértésből a 4. képességszint alatti országos teljesítés 36 - 40%, nálunk csupán 28%, ami öt tanulót jelent. 5. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Hiányzásai miatt nem osztályozható fő % 0 0 0 0 1 0,505 0 0 0 0
Évismétlők 2010/2011 tanév 2011/2012 tanév 2012/2013 tanév 2013/2014 tanév 2014/2015 tanév
fő 1 2 0 0 3
% 0,005 1,005 0 0 1,376
Megjegyzés
6. Középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók A nyolcadikos tanulóink felvételi eredményei 2010-2015-ig évenkénti bontásban, összehasonlítása az országos átlaggal tantárgy matematika
2014/2015
átlagok
2013/2014
átlagok
2012/2013
átlagok
2011/2012
átlagok
2010/2011
átlagok
tanév
Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola országos iskolánk országos iskolánk országos iskolánk országos iskolánk országos iskolánk
magyar átlag
pont
%
pont
%
23
46
29,7
59,4
23
46
29,5
59
20,7
41,4
33,3
66,6
27,1
54,2
34
68
19,8
39,6
29,3
58,6
22,4
44,8
29,6
59,3
23
46,1
27,4
49,5
27
54,4
25,9
50,6
27
54
30,4
60,8
28,6
57,2
25,4
50,8
Továbbtanulási mutatók
2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
gimnázium 13 % 64 % 56 % 56 % 20 %
szakközépiskola 53 % 36 % 31 % 33 % 67 %
szakképző 0% 0% 0% 6% 13 %
egyéb 0% 0% 13 % 5% 0%
7. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása 7.1.Értékelési alapelveink A beszámoltatás, értékelés minden formája feleljen meg a következő mérésmetodikai alapelveknek: objektivitás (tárgyszerűség, tárgyilagosság) független a külső körülményektől, a mellékes információktól, illetve a tanuló és a pedagógus személyétől, a magatartástól, korábbi eredményektől a tanulók által is ismert szempontrendszer szerint történik validitás (érvényesség) • megtanított tudást kér számon
• összhangban van a tantárgyi követelményekkel reliabilitás (megbízhatóság) • megbízhatóan tükrözi a tanuló tudását • ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük • megfelelően súlyozzuk a pontszámokat 7.2. Egyéb pedagógiai követelmények • • • • • • • •
A sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket (például verbális) egy másikkal kompenzálhassák. A számonkérés - értékelés nem lehet a tanuló vagy az osztály fegyelmezésének eszköze. Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében, ezért arra törekszünk, hogy az értékelés. Adjon visszajelzést a tanuló fejlődéséről, és jobb munkára ösztönözze. Személyre szóló és árnyalt legyen, hogy segítse, orientálja és motiválja a tanulókat. A szöveges értékelés differenciáltan viszonyuljon a tanulók egyéni képességeihez és személyiségéhez. A tanulók önismeretének és objektív ítélőképességének fejlesztése érdekében igényeljük, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket. A kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai közösség előtt ismerjük el.
7.3.Az értékelés formái Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltáró) • végezhetjük a tanulók előzetes tudásának, készségeinek felmérésére • tanév közben célja lehet a felmerülő tanulási problémák feltárása, amelyet a helyzet elemzése és a korrekciós lehetőségek kidolgozása követ Formatív értékelés (formáló, segítő) • mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti • célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási - tanulási folyamat optimalizálása • fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, esszé, fordítás stb. Szummatív értékelés (összegző) • a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket • az adott tantárgy helyzetét vizsgáló ellenőrzési folyamat egyik lehetséges módszere is lehet • fajtái: témazáró dolgozat •
7.3.1. A szóbeli számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
felelet a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra kiselőadás önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés motiváló eszközeivel éljen 7.3.2. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
Az írásbeli beszámoltatások formái és szerepe: Külső mérés, értékelés • a külső, standardizált méréseket kötelezően elrendelheti a minisztérium vagy a fenntartó, de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódhatunk • a mérések összesítetett eredményeit és szakértői feldolgozását a munkaközösségek elemzik, és felhasználják a fejlesztés irányának meghatározásában, • ha a hatodikosok és nyolcadikosok országos kompetenciamérése nem éri el a kívánt szintet, az iskola intézkedési tervben határozza meg a fejlesztés formáit és követelményeit. Belső mérés, értékelés írásbeli felelet • kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra • a kidolgozásra biztosított időnek arányban kell állnia a kérdések, feladatok mennyiségével és az elvárt minőséggel röpdolgozat • kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat • ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javításra témazáró dolgozat • egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után • a dolgozat témáját a pontosan körül kell határolni, ki kell emelni a hangsúlyos területeket, és szempontokat adni a felkészüléshez • házi dolgozat • témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és a szempontok kijelölése előzi meg • projektmunka • egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos feldolgozása • a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében életkornak megfelelően ösztönözzük a csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján Az írásbeli beszámoltatás korlátai • a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül • a témazáró dolgozatok időpontját – amelyet az osztályban tanító pedagógusok előzetesen egyeztettek egymással – legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal • a témazáró dolgozat megírására haladékot kap az a tanuló, aki előtte betegsége miatt egy hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott
• • • • • • •
az írásbeli felelés alól – kérésére – mentesül a tanuló a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag bepótolására egy tanítási napon csak két átfogó dolgozat (témazáró) íratható. a témazáró dolgozatok kizárólag a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek a témazáró dolgozatok minimumszintjét egységesen 30 százalékban határozzuk meg az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha az érdemjegyet a tanuló kéri a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása vagy – jó jegy esetén – motiválása céljából osztályozzuk a szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a szakmai munkaközösség megállapodott.
7.4.A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái A tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál a hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk. Az értékelés és a minősítés szempontjait, illetve az egyes érdemjegyekhez tartozó teljesítési követelményeket részletesen az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, de általában az a tanuló • jeles (5) aki a tantervi követelményeknek a számonkéréskor kifogástalanul eleget tesz, a tananyagot ismeri, érti, önállóan tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz; • jó (4) aki a tantervi követelményeknek a számonkéréskor megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget, az ismereteit kis tanári segítséggel tudja alkalmazni; • közepes (3) aki a tananyagot csak pontatlanul vagy hiányosan képes felidézni, gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre; • elégséges (2) aki a számonkéréskor folyamatos tanári segítségre szorul, a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, önálló feladatvégzésre nem képes; • elégtelen (1) aki számonkéréskor a tantervi minimumot folyamatos tanári segítséggel sem képes teljesíteni. 7.5. Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje Az értékelést elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Noha törekszünk a személyre szabott értékelésre, a teljesítmények minősítésekor a tanulók esetleges gyengébb képességeit vagy hátrányos helyzetét addig a pontig tudjuk figyelembe venni, amíg ez nem sérti az objektivitás elvét, ugyanakkor minden lehetséges eszközzel segítjük őket a minimumszint elérésében. A tantárgyi követelményeket, illetve az értékelés és a minősítés szempontjait, formáit a pedagógusok a tanév elején részletesen ismertetik a tanulókkal. Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a számonkérés formáiról, a félévi és az év végi minősítés szempontjairól. Az értékelés és a minősítés pedagógiai kifogástalanságáért a pedagógus felel. A pedagógusok a tanulók teljesítményét szövegesen (szóban) is értékelik, és a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az osztályozó naplóban vezetik. Az érdemjegyek tájékoztatófüzetbe kerüléséért az érintett pedagógus felel. Ha a tanuló nem adja át a tájékoztatófüzetét, a pedagógus a tájékoztató hiányát a naplóba bejegyzi. A tájékoztató vezetését az osztályfőnök havonta ellenőrzi. Ha a tájékoztató rendszeresen hiányzik, az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt az ellenőrző rendszeres hiányáról.
Az azonnali és folyamatos szóbeli visszajelzések mellett törekszünk arra, hogy a tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel is értékeljük. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kis óraszámú tantárgyaknál is havonta kapjanak a tanulók érdemjegyet, de az objektív osztályozás érdekében követelmény, hogy az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább három (a heti egyórás tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál legalább öt legyen. Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és az év végi osztályozás előtt írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból bukásra állnak. Témazáró dolgozatoknál a következő teljesítményszinteket tekintjük irányadónak az értékelésnél Teljesítmény
Érdemjegy
0– 30%
Elégtelen (1)
31– 50%
Elégséges (2)
51– 70%
Közepes (3)
71– 87%
Jó (4)
88 – 100%
Jeles (5)
A tankönyvkiadók által készített témazárók megíratásánál az ott közölt értékelési rendszer is alkalmazható. A tanulókat erről tájékoztatni kell. Az egyes tantárgyak teljesítményszintjei indokolt esetben eltérhetnek a felsorolt szintektől. Erről azonban a tanulókat tájékoztatni kell. 7.6. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái A félévi értesítőben és a bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tehát minősítik a tanuló munkáját. A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette, ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy záróvizsgára lehessen bocsátani. A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján történik. Mivel a tanulók teljesítményét – értelemszerűen – a pedagógus tudja megítélni (ez a Kt.-ben biztosított joga is egyben), és az év közben szerzett érdemjegyek nem azonos súlyúak, általános szabályt a félévi és az év végi osztályzatok megállapítására nem alakítunk ki, de irányadónak tekintjük a következő szempontokat: Az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén esetleg azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját. A témazáró dolgozatok érdemjegyei a félévi, illetve az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt kapnak (duplán számítanak). Ha a tanuló második félévi teljesítménye az elsőhöz képest jelentős, egy osztályzatnál nagyobb pozitív irányú eltérést mutat, az év végi osztályzata abban az esetben lehet két osztályzattal jobb a félévinél, ha a szaktanár által meghatározott formában számot ad arról, hogy pótolta az első félévi hiányosságait. Az egységes követelményrendszer érvényesítése érdekében a kerekítés szabályait tekintjük irányadónak, a 2. félévben a tanuló teljesítményének tendenciáját is figyelembe véve. Az iskolavezetőség az osztályfőnök közreműködésével az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt elégséges vagy elégtelen osztályzatot indokolatlannak ítéli meg, felkéri a szaktanárt, hogy az osztályozó konferencián adjon tájékoztatást döntésének okairól, illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indoklását nem tartja megalapozottnak, az év végi osztályzatról egyszerű többséggel a nevelőtestület dönt.
Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló vagy a szülő - a törvényi előírásoknak megfelelően – írásban kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. 7.7.Az otthoni, illetve a napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók túlzott terhelésének elkerülése érdekében korlátozni kell a házi feladatok mennyiségét. A szabályozás alapja az, hogy egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló milyen otthoni terhelés mellett képes megfelelni az iskolai elvárásoknak úgy, hogy két tanítási nap között a pihenésre és szórakozásra is legyen ideje. A szabad- és ünnepnapokra, a tanítás nélküli munkanapokra, az iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi) sem adható nagyobb mennyiségű házi feladat. Iskolánk az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés szóbeli és írásbeli házi feladatainak mennyiségét a tanulók képességének figyelembevételével a következőkben határozza meg: A felkészülési időt a következő tanítási nap óráinak arányában kell megállapítani. Az otthoni (napközis és tanulószobai) házi feladatok adásával célunk, hogy a tanulók képességeihez mérten önállóan tudják alkalmazni a tanórán elsajátított eljárásokat, megoldási technikákat, a tanult ismereteket önállóan rögzítsék, a rendszerek tanulásra neveljük őket. A házi feladat kijelölésekor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a képességek szerinti differenciált feladat kiadásának lehetőségét. A tanulási hét alatt figyelembe vesszük az egyenletes terhelést. A napközis rendszerben a pedagógus által munkaidő alatt ellenőrizhető írásbeli házi feladat-mennyiséget jelölünk ki. Az írásbeli házi feladat számonkérésénél a tanítónak, a szaktanárnak ki kell alakítani a saját módszerét, amelyet következetesen alkalmaz minden tanítási órán, és módszereiről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat; A nevelőtestület döntése értelmében az írásbeli házi feladat vagy felszerelés hiánya csak abban az esetben minősíthető elégtelen osztályzattal, ha a munkát egyébként is osztályzattal értékeltük volna, a tanítási óra nagyobb része a házi feladatra épül, és a tanuló annak hiánya miatt nem tud bekapcsolódni az órai munkába. ha a felszerelése hiányában a tanórán a kiadott feladatot nem tudja elvégezni.
8. Szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek, mindennapos testedzés
időpont
hétfő
8:00-8:45
Alapképességek fejl. 5.o. (JVM)
csütörtök
szerda
péntek
Mat.tehetséggond.4.o. (HJ-CsJ-né)
12:35-13:20
13:15-14:00
kedd
Játékos testnevelés 2.o.
Játékos testnevelés 4.o. (KHI)
14:00-14:45
Magyar középisk.elők. 8.o. Német diff.kép.fejl. Mat.középisk.elők. Mat.alapkép.fejl. (SzJ) (SA) 8.o.(HJ) 7.o. (HJ) Könyvkuckó (HK) Német nyelvi Úszás 3.o. Logopédia/Fejlesztés Mat.tehetséggond..5tehetségg. (IG) Dunabogdányi (BSZK) 6.o (HJ) Logopédia/Fejlesztés tanuszoda Logopédia/Fejlesztés (BSZK) (BSZK)
14:45-15:30
Néptánc szakkör 4Gyógytestn.alsó Mat.alapkép.fejl.56. o. (BM,BB) (KMM) tornacsarnok 8.o. (HJ) Logopédia/Fejlesztés Logopédia/Fejlesztés Foci (SZL) (BSZK) (BSZK) Rajzszakkör (LR)
15:30-16:15
Néptánc szakkör 4Gyógytestn. alsó Foci (SZL) Gyógytestn. felső 1. 6. o. (BM,BB) (MM) Rajzszakkör (LR) (MM) Logopédia/Fejlesztés Logopédia/Fejlesztés Egészségvédő szk. Logopédia/Fejlesztés (BSZK) (BSZK) (CsJ-né) (BSZK)
16:15-17:00
Logopédia/Fejlesztés Logopédia/Fejlesztés (BSZK) (BSZK)
Floorball (versenyzők)(PJ): Alapképességek fejlesztése 6-8.o. (JVM) Logopédia/Fejlesztés (BSZK)
Floorball (versenyzők) (PJ) Kórus (BA)
Gyógytesi felső 1. (MM) Logopédia/Fejlesztés (BSZK)
17:00-17:45
Gyógytestn. felső 2.(MM) t
17:45-18:30
Gyógytestn.felső 2.(MM)
Alsós differenciált képességfejlesztése az órarendhez csatlakozva, abba beépítve, osztályonként. Természetjáró szakkör hétvégenként előre egyeztetett időpontban és céllal. Labdajátékok szakkör szervezés alatt. A táblázat a művészeti iskola foglalkozásait nem tartalmazza.
Floorball (tömegsport)(PJ) Logopédia/Fejlesztés (BSZK)
Néptánc szakkör 68.o.(BM, BB) Logopédia/Fejlesztés (BSZK) Néptánc szakkör 6-8.o. (BM,BB) Logopédia/Fejlesztés (BSZK)
9. A tanév helyi rendje 9.1. A 2015/2016. tanév legfontosabb időpontjai A szorgalmi idő első tanítási napja:
2015. szeptember 1. (kedd),
utolsó tanítási napja:
2016. június 15. (szerda).
A tanítási napok száma az általános iskolában száznyolcvanegy nap. A szorgalmi idő első féléve 2016. január 22-ig tart. Az iskolának 2016. január 28-ig kell értesítenie a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.
9.2.Tanítási szünetek Az őszi szünet 2015. október 26-tól november 1-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap november 2. (hétfő). A téli szünet 2015. december 21-tól 2016. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. január 4. (hétfő). A tavaszi szünet 2016. március 24-től március 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 4. (hétfő).
9.3. Rendelkezés az 5 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról: 1 nap Áprily-nap
november 13. péntek
1 nap félévi nevelési értekezlet
február 1. hétfő
3 nap tavaszi szünet meghosszabbítása
március 30. szerda (nev. ért.) március 31. csütörtök április 1. péntek
A szorgalmi idő alatt – a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
B) Alapfokú Művészeti Iskola intézményegység Összeállította: Bosnyák Endre Béláné intézményegység-vezető A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete előírja az iskolák számára, hogy működésükkel kapcsolatban milyen adatokat kell nyilvánosságra hozniuk. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége (lásd iskola) 3. Az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamot működtet 4. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel 5. Megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények 6. Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai 7. A helyi kulturális életben történő szerepvállalás 8. A tanév helyi rendje (lásd: iskola) 9. Művészeti áganként a csoportok száma, ill. a csoportok tanulói létszáma 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához (az egyes cellákban előforduló létszámok összeget és az összes pedagógus létszám nem egyezik meg, mivel több tantárgyat is taníthat egy személy, vagy egyéb szolgáltatások biztosításában is közreműködhet!) pedagógusok által ellátott tantárgyak és feladatok furulya
fő
végzettség, szakképzettség
2 fő
zongora gitár klarinét szaxofon trombita kürt harsona tuba gordonka kamarazene
1 fő 1 fő
1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma 1 fő: klarinétművész, klarinéttanár, egyetemi diploma 1 fő: zeneiskolai zongoratanár, egyetemi diploma 1 fő: gitártanár, főiskolai diploma
1 fő
1 fő: klarinétművész, klarinéttanár, egyetemi diploma
1 fő
1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma
szolfézs, zeneelmélet
2 fő
0 fő 2 fő
1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma 1 fő: klarinétművész, klarinéttanár, egyetemi diploma 1 fő: ének-zene szakos tanár, főiskolai diploma, pedagógus szakvizsga 1 fő: ének-zene szakos tanár MA, okleveles ének-zene tanár
2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Lsd.: általános iskola 3. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel Országos és nemzetközi rendezvényeken, versenyeken való részvétel Megyei és területi rendezvényeken, versenyeken való részvétel Saját rendezvényeink és hagyományaink
Helyi kulturális életben történő szerepvállalás
-Klarinét verseny, -Szaxofon verseny, -Áprily-hét, -Kittenberger-napok (Nagymaros), -Furulyatalálkozó Visegrádon, -Az ének ünnepe (Pilismaróton) -A zene világnapja, -Koncertek (Adventi, Év végi), -Tanszaki hangversenyek, -Zoller-díj, -Furulyatalálkozó (területi rendezvény), -Hangszer bemutatók (Oviban és az 1. osztályban), -Idősek napja, -Megemlékezések (okt. 6., okt. 23., márc. 15.), -Városi és német kisebbségi karácsony, -Anyák napja, -Kiállítás megnyitók, -Emléktábla avatások
4. Iskolai tanév helyi rendje Lásd: általános iskola 5. Évfolyamok és létszám adatok
Tanévek
Előképző évfolyamok
1. 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016
4 12 1
2. 19 16 9 10 15 18
1. 17 11 18 26 12 19
2. 10 12 12 12 21 12
Alapfok
Továbbképző
évfolyamok
évfolyamok
3. 8 9 7 8 8 11
4. 7 7 7 7 8 5
5. 2 5 3 5 5 6
6. 2 3 3 3 4 4
7. 2 1 1 1 2
8. 1 1 1
9.
fő 10. 67 69 73 73 76 75
