A VILÁGÖRÖKSÉG HELYEINEK MEGFIGYELÉSE

UNESCO Részvételi Program

A VILÁGÖRÖKSÉG HELYEINEK MEGFIGYELÉSE

UNESCO program participacije, 2013: Bosna in Hercegovina, Bolgarija, Madžarska, Romunija, Srbija, Slovenija

Monitoring lokacij svetovne dediščine UNESCO

UNESCO Részvételi Program Projekt:

A VILÁGÖRÖKSÉG HELYEINEK MEGFIGYELÉSE Betűszó:

MWH



Összeállította és szerkesztette: Vanja Debevec

A szövegekszerzői: Pierre Galland, Katri Lisitzin, Mihael Kline, Azra Hadžić, Akos Poyandy, Daniela Mihai, Josefina Postavaru, Miljana Okilj, Tsvetelina Ivanova, Tsvetelina Kalinova, Mirjana Andrić, Dejan Veranič, Vanja Debevec Kép: Regional Inspectorate of Environment and Water– Ruse, Darja Kranjc, Milijana Okilj, Letizia Fambri, Akós Pottyondy, Iozefina Postăvaru, Tatjana Bregant, Borut Lozej, Tomaž Zorman, Rihard Baša

Dizájn: Jože Požrl, JPStudio Divača

Fordítás és lektorálás: Veris, d.o.o., Ljubljana

Škocjan-barlangrendszer Park, Szlovénia Škocjan 2, SI -6215 Divača T: 00386 5 70 82 100 F: 00386 5 70 82 105 E: [email protected] http://www. park-skocjanske-jame.si

A projekt web oldala: http://mwh.park-skocjanske-jame 2013. december, Škocjan

Škocjan, december 2013

Ez a kiadvány az UNESCO Világörökség helyeinek Monitoring projektjének eredménye, mely 2013-ban az UNESCO Participation Programme (Részvételi Program) keretein belül zajlott. A projekt a következő UNESCO világörökség helyszíneket fogta össze: Mostar városának az Öreg híd-környéki területe, Bosznia-Hercegovina területén; A Szokoli Mehmed Pasa Hídját Višegrad-on, Bosznia-Hercegovinában; a Pirin-i Nemzeti Park, Bulgáriában; a Srebarna-i Természetvédelmi Területen, Bulgáriában; a Pannonhalmi Bencés Főapátság, Magyarországon; Segesvár Történelmi Központja, Romániában; Erdélyi falvak, melyekben erődtemplomok állnak, Romániában; (Galerius Palotája) Gamzigrad – Romuliana, Szerbiában; a Ljubljanai-mocsárvidék, Szlovéniában; a Škocjan-barlangrendszer, Szlovéniában. Mint a projekt vezető partnere, a Škocjan-barlangrendszer Területi Park, Szlovénia, egy megfigyelő munkacsoportot szervezett a projektben résztvevő partner helyszínek képviselői számára, melyet a természeti és kulturális örökség és kommunikáció elismert szakértői vezettek. Az ebben a kiadványban található cikkekben, rövid leírásokat talál azokról a világörökség helyszínekről, melyek a projektben való részvétel mellett döntöttek. A helyszínek bemutatása az országok angol nevei alapján, ábécé sorrendben olvasható. Szintén felsorolásra kerültek a projektek leírásai, a szakértők hozzájárulásai és a helyszín hálózatban való jövőbeni együttműködésre tett javaslataik.

5

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG HELYEK MEGFIGYELÉSE PROJEKT Vanja Debevec

2. PARTNEREK A PROJEKTBEN 3. A PARTNER VILÁGÖRÖKSÉG HELYSZÍNEK PREZENTÁCIÓI

3.1. Mostar városának az Öreg híd-környéki területe, azra hadžić 3.2. A Szokoli Mehmed Pasa Hídját Višegrad-on, milijana okilj 3.3. Pirin-i Nemzeti Park, tsvetelina ivanova 3.4. Srebarna-i Természetvédelmi Terület, tsvetelina ivanova 3.5. Pannonhalmi Bencés Főapátság, akós pottyondy 3.6. Segesvár Történelmi Központja, daniela mihai 3.7. Erdélyi falvak, melyekben erődtemplomok állnak, iozefina postăvaru 3.8. (Galerius Palotája) Gamzigrad – Romuliana mirjana andrić 3.9. Ljubljanai-mocsárvidék UNESCO Történelem Előtti Cölöpházak az Alpok közelében – Cölöpházak Ig közelében dejan veranič 3.10. Škocjan-barlangrendszer vanja debevec

7 10 11

11

15 17 19 21 23 25

27 29

31

5. A MEGFIGYELÉS – A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK KULCS ELEME

33

6. KOMMUNIKÁCIÓ in A VILÁGÖRÖKSÉG HELYEINEK MEGFIGYELÉSE

36

7. A VILÁGÖRÖKSÉG ÉRTÉKEINEK MEGFIGYELÉSE

38

8. A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ VILÁGÖRÖKSÉG HELYSZÍNEK HÁLÓZATA

39

9. BEFEJEZÉS

40

10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

41

11. RÉSZTVEVŐK A PROJEKTBEN

42

dr. pierre galland dr. mihael kline vanja debevec vanja debevec vanja debevec

6

Vanja Debevec

13

4. A KULTURÁLIS VILÁGÖRÖKSÉG MEGFIGYELÉSE katri lisitzin

AZ UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG HELYEK MEGFIGYELÉSE PROJEKT

Az UNESCO Világörökség helyszínek gondos irányítás alá esnek ahol a megfigyelés fontos szerepet játszik. Hatékony fejlesztési programokkal, melyek elősegítik azok kimagasló univerzális értékeinek megóvását, a megfigyelési program kulcsfontosságú úgy a természeti értékek, mint a kulturális örökség védelmében is. A közép-európai és a szomszédos országok világörökség helyek közötti együttműködésének támogatására determinálva, a szlovéniai Škocjan-barlangrendszer területi park, egy olyan közös projektet készített elő, amely egyenlő figyelmet fordít a természeti és a kulturális örökség helyekre. Azok az országok, amelyek válaszoltak a projektben való részvételi meghívásunkra kiválasztott helyeikkel Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovénia voltak. 2013-ban, a projektet engedélyezte az UNESCO Világörökség Központ a programban való részvétel keretein belül, a következő világörökség helyek részvételével: Mostar városának az Öreg híd-környéki területe, Bosznia-Hercegovinában; A Szokoli Mehmed Pasa Hídját Višegrad-on, Bosznia-Hercegovinában; a Pirin-i Nemzeti Park, Bulgáriában; a Srebarna-i Természetvédelmi Területen, Bulgáriában; a Pannonhalmi Bencés Főapátság, Magyarországon; Segesvár Történelmi Központja, Romániában; Erdélyi falvak, melyekben erődtemplomok állnak, Romániában; (Galerius Palotája) Gamzigrad – Romuliana, Szerbiában;

a Ljubljanai-mocsárvidék, Szlovéniában; a Škocjan-barlangrendszer, Szlovéniában. A projekt célja az volt, hogy képessé tegye a partner helyek vezetőit és a szakértőit a megfigyelés alapvető szaktudásának elsajátítására, megy hatékony eszközként megszervezve, használhatóak a világörökség helyek kimagasló univerzális értékeinek védelmére és a helyek napi igazgatásában. Ha megfelelően elő van készítve, a megfigyelési program segíti a rendszeres jelentések előkészítését a különböző megállapodások és programok keretein belül megszabott feltételeknek megfelelően országos szinten és a megfelelő hatóságok felé, és jobb együttműködést biztosít a világörökség helyek, bioszféra rezervátumok, Ramsari területek, Natura 2000 területek és az Európa Diplomát kapottak között. A projekt céljai: - A rendszeres jelentési eljárást elősegítendő - A Világörökség Helyek vezetésének terveihez hozzájárulandó - Egy teljesen működő megfigyelési rendszer megalapítása a projektben résztvevő összes hellyel - A vezetőknek bemutatják a megfelelő megfigyelés bevezetéshez szükséges eszközöket, és felkészítik a helyi közösségek és a más helyekkel együttműködésben dolgozó kollégák képzésére készítik fel - Szub-regionális szinten erősítik meg a világörökség hely hálózatot

7

A projekt átadandói: - Egy a helyek rövid bemutatását tartalmazó weboldal - Egy adatbázis, mely különböző megállapodások számára készített jelentéshez használható a tanulmányok vizsgálata közben - Adatok gyűjtése és osztályozása egy már létező rendszernek megfelelően - Egy CD speciális borítóval, mely olyan információkat tartalmaz, amit más helyeken tudnak felhasználni - A rendszeres jelentések integrációja a projektbe - A világörökség helyekkel dolgozó állandó munkatársakat kiképzik arra, hogy a helyeket hatékonyan meg tudják figyelni, egyből alkalmazzák a megfigyelési sémákat és megelőzik a megfigyelési modell fejlesztését. Az együttműködés 2011-ben kezdődött, amikor a Szlovén nemzeti Bizottság segítségével, létrehoztunk egy különleges weboldalt http:// mwh.park-skocjanske-jame bemutatandó az összes résztvevő helyet. Ugyanakkor úgy döntöttünk, hogy ezt a weboldalt fogjuk használni a helyek közötti további kommunikációk felületéül is, és így kezdtük megerősíteni a világörökség helyek hálózatát szub-regionális szinten. Emellett a cél mellett, a projekt segíti majd a rendszeres jelentések eljárását, részt vesz a világörökség helyek vezetési terveiben, támogatja a megfigyelési rendszer előzetes tervezeteit más helyeknél, képzi a megfigyelő személyzetet és részt vesz a helyi közösség bevonásával az eljárásban. A 2013. szeptember 8-13 között a Škocjanbarlangrendszer Területi Parkban tartott munkacsoport alkalmával összegyűltek a partnerek ahol az egyes világörökség helyek képviselői, bemutatták területeiket a résztvevőknek. Együtt néztük át az egyes helyek meglévő megfigyelési gyakorlatát kimagasló univerzális értékeiket szem előtt tartva. A képzési program a természeti és kulturális örökségi területekkel kapcsolatos témákra összpontosított.

8

A természeti örökség aspektusait Pierre Galland mutatta be, aki egy svájci IUCN szakértő , míg Katri Lisitzin, egy svéd ICROM tanácsadó, bemutatta a kulturális örökség helyekkel kapcsolatos témákat. A programban szerepeltek kommunikációs előadások, melyek a közönségkapcsolatok fontosságára irányították a figyelmet, valamint felkészítette a résztvevőket a helyi közösségek a világörökség helyek megfigyelésének bevonására. Ezeket az előadásokat Mihael Kline tartotta Szlovéniából, aki a ljubljanai egyetem Szociális Tudományok karának professzora. Egy intenzív képzési programon keresztül a résztvevők új betekintést nyertek a helyek vezetésébe és megfigyelésébe. Megbeszéltük a helyek a helyek kimagasló univerzális értékeiről tett állításokat, bemutatták nekünk a hatékony vezetési gyakorlatokat, és informáltak bennünket a helyi közösségekkel és egyéb közönséggel való partneri kapcsolatok kialakításának fontosságáról. A Škocjan-barlangrendszerben tett területlátogatás alatt, a résztvevők információt kaptak a terület megőrzésével kapcsolatos vezetési témákról, beleértve a látogatók biztonságának valamint a hely fejlesztésének kérdését is, a hely kapacitásának és a turizmussal kapcsolatos vezetői kihívásait is. Ezen felül a rendszeres jelentés megfigyelésének előkészítésének és teljesítményének jelentőségét is megbeszélték. Katri Lisitzin néhány, a kulturális örökség helyre vonatkozó jó gyakorlatot is bemutatott, míg Raphael Schmid egy, a Svájcban található természeti örökség, a Jungfrau Aletsch megfigyelési gyakorlatát mutatta be. A tevékenységeink segítségével arra a következtetésre jutottunk, hogy a természetes jelenségek és a kulturális örökség diverzitása mellett, továbbá az egyedi megfigyelési tevékenységek műszaki követelményei miatt rendkívül nehéz lenne konkrét indikátorokat felvázolni , melyek

minden hely esetén azonos fontossággal bírnak, ugyanakkor a közös megfigyelés és értelmezés alapjául szolgálnak. A legtöbb esetben a létrehozott indikátorok, melyek segítségével a fizikai, kémiai, biológiai és hasonló jelentésegek figyelhetők meg, továbbá azon indikátorok, amelyek lehetővé teszik a világörökségi helyek megőrzési státuszának megfigyelését, meghatározhatóak, és már integrálva lettek a megfigyelési folyamatokba. Tartózkodás nélkül megállapodtunk abban, hogy a világörökségi helyek megismerése és felfogása olyan problémát jelent, mely nagyobb odafigyelést igényel, mivel a korábbi munkánkat tükrözi, illetve menedzsment tervezését írja elő a helyi közösségek és a helyek látogatóinak bevonása tekintetében. Úgy döntöttünk, hogy egy speciális kérdőívet fogunk létrehozni, melyet minden helyen használni tudunk majd. Együttműködve kiválasztottuk a kérdőívben feltüntetésre kerülő kulcsfontosságú problémákat, mint pl. a hely hitelessége, miközben világosan megjelenítettük a kiemelkedő univerzális értéket, a közös előnyöket és a hozzáadott értéket, továbbá a helyi közösségek részvételét. A jelen workshop határozottan bebizonyította, hogy jó lehetőséget kínál ahhoz, hogy saját együttműködést alakítsunk ki, ennek segítségével pedig lezárjuk a projektet. A részleteket a kérdőívek előtt, a következő oldalon ismertetjük: . Xxx. oldal. A workshopon minden telephely alaposan megismerte a megfigyelési sémáit, melyet a projekt csoporttal és a szakértőkkel osztottak meg. Ezen programok áttekintése és a szakértők javaslatai további megismerés és fejlesztés érdekében minden egyes helyen elérhető lesz. A jövőben a helyek közvetlenül adhatnak majd megjegyzéseket és kérhetnek információkat a tevékenységekkel és az együttműködéssel kapcsolatban a partnerek és szakértők számára a projekt weboldalán elérhető fórumon keresztül.

The website will provide, among other things, a database with information obtained through future comparative analyses of questionnaires and a library with reports from individual sites, expert literature, in pdf format, on periodic reporting, monitoring of natural and cultural heritage, and expert training of staff working at locations and communication. A helyek különféle tevékenységeket hajtanak majd végre, hogy megfigyelési sémákat és a projekt eredményeit nemzeti szinten is bemutassák. Ezen tevékenységek elősegítése érdekében a résztvevők egy CD-lemezt, továbbá online módon elérhető írott publikációkat fognak kapni. A rendszeres tevékenység és az együttműködés megalapozásával minden, a projektben résztvevő partner képes lesz továbbadni a tudását a olyan, további helyeknek, melyek nem vettek részt a projektben, mely segít megfelelő megfigyelési gyakorlatot bevezetni, és leegyszerűsíti a rendszeres jelentés bevezetését. A rendszeres jelentések egy speciális típusú feladatot reprezentálnak, melyben maguknak a menedzsereknek kell is értékelniük kell magukat. Ezen projekt segítségével egy olyan együttműködést hoztunk létre, ami lehetővé teszi számunkra, hogy remekül megismerjük a feladatok teljesítményét, megbeszéljük az arra irányuló ötleteket, hogy hogyan és milyen feladatokkal haladjunk tovább, illetve, hogy hogyan javuljunk a jövőben. A világörökségi helyek megfigyelése segítségével nyomon fogjuk követni a kiemelkedő univerzális értékek megőrzésének állapotát, továbbá felmérjük a tudásunkat és sikereinket annak terén, hogy hogyan tudjuk betartani az UNESCO világörökség védelmére, megőrzésére és fejlesztésére tett ígéreteinket.

9

2

3 PARTNEREK A PROJEKTBEN

bosznia-hercegovina Műemlékvédelmi Intézet a Szövetségi Kulturális és Sport Minisztériumban, Szarajevó A Boszniai Szerb Köztársaság Kulturális, Történelmi és Természeti Örökségvédelmi Köztársasági Intézete Mostar öreg városának az Öreg híd-környéki területe A Szokoli Mehmed Pasa Hídját Višegrad-on

A PARTNER VILÁGÖRÖKSÉG HELYSZÍNEK PREZENTÁCIÓI

3.1. Mostar városának az Öreg híd-környéki területe, Bosznia-Hercegovina azra hadžić

bulgária Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Szófia Pirin Nemzeti Park Srebarna-i természetvédelmi terület

magyarország Pannonhalmi Bencés Kolostor

Forrás: http://www.potepuh.si/

románia Nemzeti Örökségi Minisztérium, Bukarest Segesvári Öreg város Erdélyi falvak erődtemplomokkal

szerbia Szerbia Kulturális Műemlékvédelmi Intézete Gamzigrad - Romuliana

szlovénia Az UNESCO Szlovén Nemzeti Bizottsága Ljubljanai lapály –Történelem Előtti Cölöpházak az Alpok közelében – Cölöpházak Ig közelében Škocjan-barlangrendszer Park, Szlovénia

10

Egy település, melyet városként a 15. században alapítottal a vízi és szárazföldi utak összekötésére, eredetileg a Neretva folyó völgyében, a Hum domb és a Velež hegy lába között. Ezt a nem túl nagy települést a híd két végén álló

erőddel, 1452-ben említik először történelmi források. Jelenlegi nevét, Mostar, először 1474ben említik, nevét a „mostari” - a híd őrzői szóból kapta. Az Oszmán uralom alatt, a Neretva folyó mindkét partja mentén keleti-oszmán

11

3.2. A Szokoli Mehmed Pasa Hídját Višegrad-on, Bosznia-Hercegovina A híd tervezésében, építésében és funkciójában is, a világörökség egyedülálló részét képezi. A hidat 1993-ban, tüzérségi lövések rombolták le. Az UNESCO támogatásával, és nemzetközi szakértői csapatokat hoztak létre az Öreg híd újjáépítésére, a Tara és Halebija erődök, Selim Szultán masjjid-jának és a nagy komplexum más épületeinek helyreállítására. Az Öreg hidat, felújítása után 2004-ban nyitották meg, melyet a Világörökség Bizottsága a következő címen írt le The Old Bridge Area of the old City of Mostar (Mostar öreg városának az Öreg hídkörnyéki területe) az UNESCO Világörökségének Listájára a (kulturális) kritériumok alapján (vi), 2005. július 17-én, a következőképpen: típusú városrészeket alapítottak. Az 1520-1566 körül főként sáncokkal körülvett települést később erődökkel körülvett településsé építették át az Öreg híddal a középpontban, mely egy korábbi középkori híd helyén épült. Az egynyílású a parti sziklákra támaszkodó híd a Neretva folyó két partja között feszül. A különleges eleganciájú híd íves formája szokatlan az oszmán tervezésű hidak építésére nem volt jellemző. A helyi anyagok, a klíma és az erő szintézise inspirálta a híd építőjét mimar Hajrudint, hogy megmintázza a természetet és megmutassa zsenialitását a szerkezet építés helyszínének kiválasztásában, a szerkezeti tervek és a városi tervezés finomságának kialakításában, a környezettel való tökéletes harmónia megteremtésében. A híd építését 1556-ban fejezték be, melyet a Tara és a Halebija tornyok kompozíciója vesz körül. Teljes tervezésében, építésében és funkciójában a világörökség egyedülálló részét képezi. Még ma is, az Öreg híd ad ihletet az irodalom és a kreatív művészet képviselőinek.

12

„Az Öreg híd és környékének „reneszánsza”, szimbolikus jelentést ad Mostar Városának - mint a különböző kulturális, etnikai és vallási hátterű közösségek együttélésének kivételes és univerzális szimbóluma - melyet újjáépítettek és megerősítettek ezzel hangsúlyozandó az emberi béke-szolidaritást és a lesújtó katasztrófákkal szembeni erős összefogást.

Kép: M. Okilj

Azra Hadžić, Milijana Okilj, Jelena Savić (Kép: D. Kranjc)

milijana okilj

Megújítása, a nemzetközi összefogás és a különböző kulturális, etnikai és vallási közösségek együttélésének szimbóluma. Višegrad-on a Drina folyón átívelő híd a hídépítés mesterműve. A hidat 1571 és 1577 között építették a Szokoli Mehmed Pasa kívánságára és parancsára, a nagyszerű udvari építész Sinan “mimar” (építő) tervei alapján. A legrégebbi írásos feljegyzés a hídépítés helyének feltárásáról maradt fent (Sidzil Visegrad’s qadaa). A Višegrad-i híd egyedülállósága legfőképpen annak formájában rejlik- egy éles szögben hajló tizenegy ívből álló híd feszül a Drina fölé, és négy - íves rámpa melyekkel a híd egy jobb kanyarral csatlakozik a folyó bal partjához a vidék domborzatát követve. Az

ívek felett, a híd teljes hosszában egy faragott mészkő párkány fut végig. A párkány felett található a híd korlátja. Ennek tetejében a hatodik pillér a híd mindkét irányából meg van nagyobbítva. A jobb oldalon egy kőfal található fülkével, ahol két feliratos tábla is található. A fej feletti legrégebbi felirat 1571/72-ből, az alsó felirat 1577/78-ból származik. A hídpálya szélessége 6 méter. A parapet falak 60 cm vastagok és 179,44 méter hosszúak. A Drinán átívelő híd a XVI. század egyik legpompásabb építészeti munkája. A Híd Višegrad és a régió szimbóluma.

13

3.3. Pirin-i Nemzeti Park, Bulgária tsvetelina ivanova

Kép: Pirin-i Nemzeti Park

A Szokoli Mehmed Pasa Hídját Višegradon az UNESCO Világörökség Listájára vették fel a Világörökségi Bizottság 31. ülésén, melyet az Új-Zélandi Christchurch városában tartottak 2007. június 23-a és július 2-a között. A jelölésre indokul a (ii) és (iv) kritériumok szolgáltak.

Jelena Savić (Kép: L. Fambri)

A Pirin hegy leggyönyörűbb, legcsodálatosabb, és leglátogatottabb részei a Predel-i és a Todorova Polyana-i területek között, Bulgária legöregebb nemzeti parkjának területén találhatóak. 1962-ben “Vihren” Nemzeti Park “ néven alapítva, 9736 hektáros területen, a Makedon fenyőből (Pinus peuce)és a Balkáni páncélfenyőből (Pinus heldreichii), álló évszázados erdők megőrzésének szentelve a Pirin Nemzeti Park ma 40.356 hektáron terül el. A parkban, több mint 50, 2500 méternél magasabb csúcs található. Közülük is a legmagasabb a Virhen 2914 méteres tengerszint feletti magasságával, mely a Balkáni félsziget harmadik legmagasabb csúcsa. A sziklás csúcsoktól a völgyekig, a hegységet 35 nagyobb és kisebb terület barázdálja, melyekben nagyjából 170 glaciális tó található. 1983-ban a Pirin Nemzeti Parkot 27 000 hektár területtel felvettek az UNESCO Világörökség egyezmény listájára.

14

2010-ben, az UNESCO Világörökség Bizottságának döntése szerint, a területet kiterjesztették a 2000 méteres tengerszint feletti magasságban található területekre is, melyek főként havasi mezőkből, sziklás hegyoldalakból és ormokból áll. Jelenleg a Pirin hegység 40 000 hektáros területe része a Világörökségnek, mely átnyúlik a Pirin Nemzeti Parkra is, két síterepet kivéve Bansko és Dobrinishte városai felett, melyeket a Világörökség területének puffer birtokaiként határoztak meg. A Pirin hegység legmagasabb részein, 1008 és 2914 méteres magasság között, tipikusan havasi domborzattal, jellemzően meredek lejtőivel, magas szirtjeivel és mély folyóvölgyeivel képviseli a Nemzeti parkban és a Világörökségi Területeken glaciális tavak, vízesések, barlangok és túlnyomórészt tűlevelű erdők találhatók.

15

3.4. Srebarna-i Természetvédelmi Terület, Bulgária tsvetelina ivanova

Kép: A Környezeti és Vízhasználati Regionális Felügyelőség –RIEW-RUSE

A csúcsokon és a hegygerinceken alig van vegetáció, de láthatnak „hegymászó” zergéket, és a Pirin szimbólumát, az elbűvölő havasi gyopárt. Az alacsonyabban fekvő lejtőket örökzöld törpe fák, fekete és fehér erdei fenyők, lucfenyők, fehér és fekete fenyők borítják, és medvék, farkasok, rókák, szarvasok és vaddisznók népesítik be ... A Banderitsa kunyhóhoz közel található Bulgária legöregebb tűlevelű fája - a Baykusheva Mura, mely körülbelül 1300 éves. Kivételes biológiai változatosság és a helyi fajok magas százaléka jellemzi a Pirin Nemzeti Parkot és a Világörökség Területét. A több mint 1300 növény figyelhető meg itt, melyek a Bulgáriai flóra 1/3-át teszik ki, és melyekből 86 balkáni fajta, 17 Bulgáriai fajta és 18 helyi fajta.

Tsvetelina Kalinova, (Kép: D. Kranjc)

A Pirin Nemzeti Parkon és a Világörökség Területén belül, található még 2100 gerinctelen faj, 229 gerinces faj - 6 halfaj, 8 kétéltű, 11 hüllő, 159 madár és 45 emlős, melyek némelyike kisebb nagyobb mértékben veszélyeztetett - 5 faj, mely a Bulgáriai „Vörös Könyv” listájába is bekerült, valamint 4 Európában kihalással fenyegetett faj - a hosszú fülű denevér, a mogyorós pele, a földi kutya és a barnamedve. A Pirin Nemzeti Park az Európai Ökológiai Hálózat - a NATURA 2000 része is.

16

A Szrebarna egy eutróf tó, mely a Duna partján található, Szilisztra városától 18 km-re nyugatra. 1948-ban a tavat természetvédelmi területté nyilvánították, melyhez hozzá tartozott az azt övező Duna menti erdős öv is; a Komluka sziget és a sziget valamint a folyópart közötti vízterületek. 1999-ben, a természetvédelmi területet szigorúból bioszféra-rezervátummá alakították át annak érdekében, hogy a vizenyős területen végzendő bizonyos tevékenységeket lehetővé tegyenek. 1983-ban, a Szrebarna tó és természetvédelmi területet az UNESCO Világörökség részévé választották.

A Világörökségi Terület védi a tavat és a 638 hektáros vizenyős területet, melyet kiegészítendő egy 673 hektáros puffer zóna véd, melyet 2008-ban hozott létre az Világörökség Bizottsága, az UNESCO Világörökség kritériumainak megfelelően. A tó közel kétharmadát nád, vékony levelű nádbuzogány, közönséges buzogány elegáns buzogány valamint más mocsári vegetáció borítja. A nyílt vízfelületeken, nyáron kifejlődik a vízi vegetáció, például a közönséges békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae), a fehér vízililiom (Nymphaea alba)és számos tavi növényfajta (Potamogeton ssp.). Nagyon jellemzőek a tóra a természetes úszó szigetek, melyeket uszadék formáz és nádgyökérzet vesz körül.

17

3.5. Pannonhalmi Bencés Főapátság, Magyarország akós pottyondy Késő ősszel és a tél folyamán a tó pihenőhelyet biztosít a különféle lúdfajoknak – Vörösnyakú lúdnak (Branta ruficollis), a Nagy liliknek (Anser albifrons), és rengeteg Nyári lúdnak (Anser anser). A tó a lakóhelye a legnagyobb vegyes kócsag kolóniának, melyben található Nagy kócsag(Egretta alba), Kis kócsag (Egretta garzetta), Üstökösgém (Ardeola ralloides), Kanalasgém (Platalea leucorodia), Batla (Plegadis falcinellus), Bacskó (Nycticorax nycticorax), valamint ez az egyik legfontosabb párzóhelye a Barátrécének (Aythya ferina), a Cigányrécének (Aythya nyroca), a Nyári lúdnak (Anser anser) és a Bütykös hattyúnak (Cygnus olor).

A Szrebarna bioszféra-rezervátum és Világörökségi Helyszín jelentős számú fajnak, élőközösségnek és ökoszisztémának ad otthont, itt több mint 2748 rendszertani osztályt jegyeztek fel. A Szrebarna tó a Bulgár Duna part legfontosabb területe az édesvízi flóra és vegetáció megőrzéséért. Néhány itt feljegyzett faj ritka és veszélyeztetett, vagy egyedülálló az országban. A helyszín nemzetközi jelentőségét mindenek felett, a különösen gazdag madárfauna adja. Összesen 223 madárfajt regisztráltak a területen, melyből 54 itt költ, és 57 szerepel a Bulgáriai Vörös könyvben. Ez a terület ad otthont az egyetlen Borzas Gödény kolóniának (Pelecanus crispus) Bulgáriában, ahogy az egész földön veszélyeztetett fajok legnagyobb párzó populációjának: Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), Cigányréce (Aythya nyroca) és a Haris (Crex crex).

18

Kép: Akós Pottyondy

Tsvetelina Kalinova, Tsvetelina Ivanova, Svetlana Ivanova, (Kép: L.Fambri)

A Szrebarna nemzetközi jelentőségű vizenyős terület 1976 óta, és UNESCO Bioszféra rezervátum is. 1989-ben, a tavat Fontos Madárvédelmi Területté nyilvánították és jelenleg az Európai Ökológiai Hálózat – a Natura 2000 része.

996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is. Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1541-től főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rö-

videbb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Csak ezt követően indulhatott el a megrongált épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban. A XVIII. század, a felvilágosodás évszázada a szerzeteséletben is éreztette hatását. Az állam és az uralkodók a szerzetesközösségek működését a közvetlen hasznosság szerint ítélték meg, és lényegében csak azoknak a rendeknek a létjogosultságát fogadták el, amelyek betegápolással vagy tanítással foglalkoztak. Mivel az a hagyomány, amelyet Szent Benedek Regulája képviselt, nem a közösség munkájára, hanem magára a közösségi életre helyezi a hangsúlyt, II.

19

3.6. Segesvár Történelmi Központja, Románia daniela mihai A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban.

Akós Pottyondy, (Kép: L.Fambri)

József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. Az 1802-ben visszaállított rend elsődleges munkaterületül a középiskolai oktatást kapta. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését. A szerzetesközösség a nehéz években is hűségesen végezte munkáját, helytállt az istenszolgálatban, és a II. Vatikáni Zsinatot követő évektől sokat fáradozott liturgiájának megújításán és a zsolozsma magyar szövegeinek és dallamainak elkészítésén.

A szerzetesrend az elmúlt években számos turisztikai és infrastrukturális fejlesztést hajtott végre: elkészült egy új étterem és fogadóközpont, megújult az arborétum és a gyógynövénykert, kialakításra került egy gyógynövényes teázó és egy kozmetikum manufaktúra, valamint a 2010-ben az „Év Pincészete” díjat elnyert Apátsági Pincészet is számos fejlesztést tudott megvalósítani.

Kép: Nemzeti Örökség Intézete, Bucarest

A Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban felkerült az UNESCO világörökség listájára. Bár a listán a kulturális örökségek között kapott helyet, a tájképben betöltött rendkívüli szerepének köszönhetően az épületeket övező természeti környezet is az örökség része lett.

Segesvár, Maros megye déli részén található, a különösen gyönyörű Tarnavelor-fennsíkon, a Seges patak és a Nagy-Küküllő (folyó) összefolyásánál fekszik. A város egyik legfontosabb jellemzője a két részek közötti egyértelmű elkülönülés: A Vár és az Alsó Város – az elválasztódást kihangsúlyozza a szintkülönbség és a három erdő mely a Várhegyet borítja. Az öreg település stratégiailag kihasználta a háromszögön belül elszigetelt 425 méteres magasságát - melyet Várhegynek neveznek. A középkori város kereskedelmi szerepet játszott, fontos kereskedelmi utak kereszteződésében található elhelyezkedése miatt, ahogy katonai szerepe is volt stratégiai pozíciójának köszönhetően. Eredetileg, a hegy fennsíkján alapított kis települést egy 930 méter hosszú várfal védte a hely és két fennsíkja mentén és a 14 védőbástyája volt, melyből csak 9 maradt meg. A védő-

20

falat a 15. – 16. századokra datálják, melyek a haditechnológia változása miatt számos építési fázisát figyelhetik meg a látogatók. A legjobban megmaradt rész 8-10 méter magas, és a Várhegy nyugati oldalán található a Kötélverő-torony és a Mészáros-bástya között. A tornyokat a kézműves céhek építették és védték. A leglátványosabbak, melyek még ma is állnak: a Tímár-torony (Zinngiesserturm), a Kötélverő-torony (Seilerturm), a Mészáros-bástya (Fleischerturm), a Szűcs-torony (Kürschnerturm), a Szabó-torony (Schneiderturm), a Csizmadia-torony (Schusterturm), a Kovács-torony és az Óratorony (a korábbi Városháza). A városban két gótikus műemlék is megmaradt: a Vártemplom és a Kolostortemplom, valamint egy másik 14. századi gótikus kápolna romjai is. A Vártemplom védőszentje Szt. Miklós, és ez a város legfontosabb építészeti műemléke, mely az Erdélyi Gótikus stílust mutatja be. A templomhegy

21

a Ferencesek zárdája állt. A korszakra jellemző eklektikus stílusban épült, körvonalai emlékeztetnek a korábbi épületek hangsúlyos eredeti méreteire. A Vártemplom közelében található a város első iskolájának épülete (1619), ahogy a középiskola neogótikus épülete is (1901) melyet Gottfriend Orendi tervei alapján a régi iskola helyén emeltek.

tetején a környezeti látkép uralkodó elemeként. Az épület, a 14. – 15. századokon át különböző időszakokban építették, a csarnokszerű (nyílthajós) templomtípusokhoz tartozik, három egyforma magasságú hajóját, gótikus hálóboltozat fedi. A hosszú kórus kéthajós, és egy sokszögű szentélye van öt oldallal. A Kolostortemplom védőszentje Szűz Mária, és nagyon közel található az Óratoronyhoz. Ez a második legfontosabb gótikus emlékműve a városnak. A 13. század második felére datálják a templomot, mely a Domokosrendi kolostorra építették a fennsík keleti szélén építették, melyet 1886-ban leromboltak. Az épület tipikus háromhajós csarnoktemplom melyeket négyzetes kereszt irányban elhelyezett oszlopok választanak el (helyreállítva). A hajók boltozatár egy tűz pusztította el 1676-ban, amit a 17. században helyre állítottak. A kórus sokszögű szentélye őrzi az eredeti gótikus boltozat elemeit. A templom monumentalitását hangsúlyozza a magas tetőzet a hatalmas oromzattal. A díszítés nélküli homlokzatot a gótikus keretű ablakok törik meg. A templom megőrizte az 1680-ból származó barokk oltárát, és keleti szőnyeggyűjteményét. A Római-katolikus templomot 1894-ben építették, mely a fennsík északi részén található, ahol a Kovács-torony, a Csizmadia-torony és

22

iozefina postăvaru

1886-1888-ban a régi Dominikánus kolostor helyén a Dominikánus zárda és a Kádártorony helyén épült fel az eklektikus Városháza épülete, Nagy-Küküllő vármegye korábbi székhelye. A történelmi központ épületei, főként amelyek a kézművesekhez tartoztak (és kevésbé a kereskedőkhöz), a földrajzi különbségeket hangsúlyozzák a parcellák és a területek formáinak egyenlőtlenségével. A legöregebb faházak régészetileg, napjainkban a Múzeum téren és a Vár-téren dokumentálva a 13. – 14. századra datálják. A város úthálózata a 14. századra datálható és 3-4 hosszirányú, majdnem párhuzamos út alkotja, számos összekötő átjáróval. A komplexum központi eleme a Vár-tér. Formája négyzet alakú (40 x 40 méter) és keresztezi hosszában egy szélesebb út, a Şcolii utca szeli át - mely összeköti a teret az uralkodó Várra, és egy átjáró, mely egy jól határolt tengely, a tér és a két főkaput összekötendő: az Óratornyot és a Szabó-torony alatti kaput. Az alsóváros legfontosabb urbánus eleme a Hermann Oberth tér (Piactér), a régi kereskedelmi tér, egy a Várhegy felé mutató irányban kialakult háromszögletű tér. A teret formáló házak egyedi összetételét képviselik városuknak, és az utcák lejtőinek kezdetén csodálatos kilátást nyújtanak a Várra. 1950 után a teret zöld térré – a város parkjává változtatták. A város középkori épített örökség struktúrájának nagyfokú megőrzése miatt, a Romániai városok közül Segesváron találhatóak a legsűrűbben a történelmi műemlékek, mely egy olyan jellemző, amit annak építészeti együttesei még inkább kiemelnek.

Kép: Nemzeti Örökség Intézete, Bucarest

Résztvevőka projektben (Kép: L.Fambri)

3.7. Erdélyi falvak, melyekben erődtemplomok állnak, Románia

Azok az Erdélyi falvak, melyekben erődtemplomok vannak, élénk képet festenek Dél-Erdély kulturális földrajzáról (Románia középső régiója). Ezeket különleges földhasználati rendszer, település minta és a családi tanyák jellemzik, melyek a késői középkor óta fennmaradtak. Egyedi jellemzőjüket az erődtemplomoknak köszönhetik, melyek uralják a teljes városi struktúrát, amit a 13-16. századból származó különböző korú épületek illusztrálnak. A 13. században a Magyar királyok szorgalmazták a szub-kárpáti Erdélyi területek Német kézművesekkel, parasztokkal és kereskedőkkel való kolonizációját (ekkor a Magyar Királyság részeként), főleg a Raja-vidékről. Az Erdélyi szászokként ismert népek, élvezték a Magyar Korona biztosította előjogokat az Osztrák-Ma-

gyar birodalom létrejöttéig. Annak ellenére, hogy Román és Magyar származású népesség között éltek, az Erdélyi Szászok, századokon át képesek voltak sértetlenül megőrizni civilizációjukat. A Kárpátok lábainál elhelyezkedő földrajzi elhelyezkedés okozta később az Erdélyi Szászoknak a veszedelmet, amikor az Oszmán Birodalom fenyegetni kezdte a Magyar Királyságot és Európát. Erre válaszul építettek védelmi vonalakat, melyeken belül menedéket találhattak a megszállók elől. Az Európai nemesség és gazdag kézművesek erőforrásainak hiányában, akik képesek voltak megerősíteni akár egész városokat is, az Erdélyi Szászok a templomaik köré épített erődök létrehozását választották, melyeken belül helyezték el raktáraikat, ami lehetővé tette számukra a hosszabb ostromok átvészelését is.

23

3.8. (Galerius Palotája) Gamzigrad – Romuliana Szerbia található nagyjából 250 raktárhelyiség, három vagy négy szinten, melyek hosszú külső fa függőfolyosókon és lépcsőkön keresztül közelíthetőek meg.

mirjana andrić

Iozefina Postăvaru, (Kép: D. Kranjc)

A Világörökség részévé választott 7 falut 250 Szász helységből választották ki Erdélyben, a templom köré épített erőd rendszer jellemzői alapján. Berethalom: Késő gót típusú épület, melyet körülbelül 1522-1523 táján fejeztek be, a falu közepén található alacsony dombon melyet egy hármas falgyűrű és tornyok vettek körül. Kelnek: A 13. század közepi nemesi lakótorony, kápolnával és ovális fallal, melyet 1430-ban a Szász közösség alakított át erős citadellává, magas falakkal és tornyokkal. Prázsmár: A Cisztercita Gótikus templom a 15. század során kapott két koncentrikus 12 méter magas és 6 méter széles városfalat és őrtornyot. A falakon belül, a falakhoz csatolva

24

Kép: Köztársasági kulturális műemlékvédelmi ügynökség, Belgrád

Szászfehéregyháza: A Román kápolnát, a korai 16. században nagyobbították meg, létrehozva így egy ovális támfalakkal megerősített íves alapon nyugvó egyhajós templomot létrehozva, melyet a 17. század során falakkal megerősítettek. Székelyderzs: A késő gót templomot mely freskótat őriz (1419) 1520 felé erősítettek meg, erődszerű támfalakkal megerősített raktárakkal és toronybástyákkal - a 17. században átépítve. Szászkézd: A késő gótikus templomot (1493-1525) erődítménynek tervezték és építették át; a védelmi emelet ad a templomnak magas bástyaszerű kinézetet. Nagybaromlak: A korai gótikus templomot késői gótikusra építették át a 16. században azzal, hogy - ugyanakkor - egy védelmi emeletet húztak rá a kórus, a hajó és a torony fölé. A 6 méter magas ovális falakat lőrések csipkézik, melyeket egy fedett fali átjárón át lehet megközelíteni és melyeket kőből rakott boltívek tartanak

Gamzigrad - Romuliana régészeti lelőhely, Galerius palotája Szerbia keleti részében fekszik, 11 km-rel nyugatra Zajecar városától és 230 km-rel keletre Belgrádtól, az ország fővárosától. Ez a komplexum egy csoport lakóépületből áll, melyeket kétszeres erődítés-rendszer zár közbe, és hozzá tartozik egy emlékhely is a közeli domb tetején. Időszámításunk szerint 297 és 311 között épült Gaius Valerius Galerius Maximianus római császár ideológiai programja alapján, aki Diocletianus örököse volt a

második tetrarchiában. A tetrarchia rendszere szerint a császárnak húsz évi uralkodást követően le kellett mondania a trónról, és visszavonulnia a közélettől a vicennalia (a császár uralmának huszadik évfordulója) megünneplésével. Ahogy Diocletianus, Galerious is úgy döntött, hogy épít magának egy megerősített palotát szülőhelyén, és itt tölti élete hátralévő napjait. A kétszeres sáncrendszert felettébb rövid idő alatt építették meg. A kisebb belső erődítés készült el először, abban az időben, amikor

25

Galerius lett a Caesar. De amikor Augustus lett, vagyis császári címet kapott, szükségesnek látta egy nagyobb és imponálóbb erődítés felhúzását, ekkor készült el a külső sánc, és a számos, szertartási- és magáncélokra készült épület. A megerősített területet a decumanus, a főútvonal választja ketté, az északi rész szertartási- és lakhatási-, a déli rész nyilvános használatra szolgált. Eddig csak a terület észak-nyugati részét tárták fel, konzerválták és mutatták be a nagyközönségnek (a Galerius-i palota egy részét, egy kisebb templomot, Jupiter templomát és a thermae-t).

3.9. Ljubljanai-mocsárvidék UNESCO Történelem Előtti Cölöpházak az Alpok közelében – Cölöpházak Ig közelében Szlovénia dejan veranič

A palotától keletre fekvő Magura domb tetején elterülő emlékhely-komplexum két mauzóleumból és felszentelt emlékműből áll, melyeket a Galerius császár és édesanyja, Romula tiszteletére emeltek. A közelben egy ősi út emlékei láthatóak, egy Tetrapylon maradványai mellett.

Bojana Mihaljević (Kép: L. Fambri)

Kép: T. Bregant

Jelen lelőhely azért univerzálisan és különlegesen fontos, mert ez az egyetlen császári komplexum, mely fennmaradt a második tetrarchia (305-311) idejéből. Mozaikjai, kődekorációi és díszítései a késő-antikvitás művészetének kiemelkedő eredményei közé tartoznak. Univerzális értékét és eredetiségét megerősítetta a Világörökség Bizottság is, és 2007-ben az emlékhelyet felvették a Világörökségi Listára. A lelőhelyen 1953 óta szisztematikus régészeti feltárást és konzervációs munkát végeznek. Nincs még egy olyan hely a világon, ahol ilyen pontosan lehetne nyomon követni a történelem előtti kultúrák fejlődését, mint az alpesi régió tavain és vizenyős területein. A területek megmaradtak a víz alatt és a mocsarakban. A

26

felszínen, alig láthatóak. Ezek az archeológusok, botanikusok, zoológusok, dendrokronológusok, klimatológusok, geológusok és mások számára óriási információforrás.

27

3.10. Škocjan-barlangrendszer Szlovénia vanja debevec három évezred hosszú időtartama volt, nagyjából negyven cölöpházas lakóhellyel, melyek nagyjából a Középkorban értek véget IE 1600 körül. Ennek oka az volt, hogy a tó mocsárrá változott. Más helyeken az Alpokban, az ilyen lakóhelyek a késő Bronzkorig is fennmaradtak kb. IE 850-ig, sőt, néhány esetben akár a vaskorig is, IE 500 körülig.

A déli Alpokban, a cölöpházak jelensége az alpesi tavakon és vizenyős területeken kb. IE 5300-ban jelent meg. Nagyjából IE 4300-ban megjelenik ugyanez az északi Alpokban is. A legrégebbi cölöpház IE 4600-ból a szlovéniai Resnikov prekop. A cölöpházaknak számos előnyük van a szárazföldi falvakkal szemben: Az élet a parton, a földek átlagos közelségét, legelőket és a bőséges vizet jelent, mely jó hatással van a szállítási útvonalakra és a halászatra. A házak cölöpökre való felépítése viszonylag könnyű volt, míg a padló megemelése jobb kilátást biztosított és nagyobb biztonságot egy fegyveres konfliktus esetén. Az összehasonlítható archeológiai leletek azt mutatják, hogy az Alpesi terület meglehetősen homogén volt. Ez tovább osztható, nagyjából harminc kulturális csoportra. A Ljubljanai mocsári cölöpházaknak

28

2011 júniusában vették fel a cölöpházakat Svájc vezetésével, egy nemzetközi Alpesi ös�szefogás keretein belül a Világörökség Listájára. A kb 1000 ismert helyszín közül Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Olaszországban és Franciaországban, 111 helyet terjesztettek fel, melyek közül két cölöpház csoport Ig-ben van. A Nyilvános intézet, a Krajinski Park Ljubljansko barje lett az Ig-ben található cölöpházak gazdája, és a Nemzetközi Koordinációs Csoport tagja. Az ​​Ig-ben található cölöpházak területét nemzeti jelentőségű műemlékké nyilvánították, 2014. 01. 02-án

Kép B. Lozej

Barbara Zupanc (Kép: D. Kranjc)

Ahol egykor tavak voltak, ott fekszik ma a Ljubljanai mocsár; egy 150 km2-es hatalmas vizenyős terület. Ez közvetlenül a főváros mellett fekszik. A különböző természetes környezet mozaikja, számos, köztük sok sebezhető és veszélyeztetett fajnak kínál élőhelyet. Mivel a Ljubljanai mocsár különféle vadvilággal bővelkedik, az részévé lett a Nature 2000 néven ismert védett területek Európai hálózatának. 2008-ban a környéket területi parkká nyilvánították.

A Škocjan-barlangrendszert 1986-ban vették fel az UNESCO Természeti és Kulturális világörökségének listájára. A nemzetközi elismerés és a régió valamint az ott lakó emberek identitásának ezt követő újradefiniálása inspirálta büszkeség, egy új fajta felelősséget is hozott azzal, hogy a világörökséget hosszútávon kell megvédeni és megőrizni. A Szlovén Köztársaság kormánya, egy speciális törvénnyel megalapította a Škocjanbarlangrendszer területi parkot 1996-ban, kijelölve egyúttal a védett területet kezelő illetékes hivatalt is. A Škocjan-barlangrendszer Park Közszolgálati Ügynökség védelmi és fejlesztési programja, olyan helyi rendelkezéseken alapul, melybe bele tartoznak a szükséges megszorítások, bizonyos életformák védelme érdekében, valamint a felszíni és a földalatti humán tevé-

kenységek szabályozása, melyek szükségesek úgy a földfelszíni, mint a föld alatti ökoszisztéma védelme érdekében. 1999-ben a Reka folyó földalatti Škocjan-barlangrendszerben folyó szakasza is a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizeinek Ramsari Listájára került. A Karszt Bioszféra Rezervátum a Škocjan-barlangrendszer Park részeként, 2004-ben a bioszféra rezervátumok nemzetközi hálózatának részévé vált a kormányközi az Emer és a Bioszféra (MAB) program keretein belül. Magas és meredek sziklafalak között, a Reka folyó alámerül a Škocjan-barlangrendszerbe, áthalad a Mahorčičeva és a Mariničeva barlangokon, majd újra a felszínre bukkan a Mala dolinánál (Little Doline) majd eléri a Velika Dolinában található tavat (Nagy Dolina), ahol végül alámerül a Šumeča Jama barlangba (Morgó barlang),

29

4 A Reka folyó föld alatti rendszere nyújt védelmet néhány ritka, megmaradt barlangi faunának. A föld alatti faunák egyik legnépesebbje az evezőlábú rákoké, beleértve a Elaphoidella slovenica Wells-t (Syn. Elaphoidella karstica), mely a Škocjan-barlangrendszerben honos. A Moriaropsis scotenophila és a Speleocyclops infernus fajtákat, először ezekben a barlangokban jegyezték fel. A barlangi vakgőte (Proteus anguinus), a Dinári Karszt egyik őshonos fajtája, mely szintén a föld alatti folyó vizében él.

Sabina Pugelj, Vanja Debevec, Darja Kranjc (Kép: L. Fambri)

melynek hossza 250 méter, legnagyobb magassága 80 méter, térfogata 870.000 m3, felszíni kiterjedése pedig 16.700 m2. A folyó folytatja útját a Hanke-csatornán, egy föld alatti 95 méter magas és 15 méter széles kanyonon keresztül, mely végül a Martel Csarnokba nyílik, ami a Karsztok leghatalmasabb föld alatti ürege. A csarnok 308 méter hosszú, 123 méter széles; melynek átlagos belmagassága 106 méter, legmagasabb pontja 146 méter, és térfogata 2.100.000 m3. A barlangok bejáratai igazán különlegesen festői dolina omlások. Az egyedülálló geomorfológiai és mikroklimatikus viszonyoknak köszönhetően, kifejlődött néhány jól megmaradt kivételes ökoszisztéma a Mala és a Velika dolinákban, együtt mutatva be a mediterrán, a szub-mediterrán, a közép-európai, illyriai és alpesi flóra elemeit. Ezen a kis területen, egyszerre találhat glaciális és termofil maradványokat, melyek a jégkorszaki flóra múltbeli emlékének tanúi. A Velika dolina a helyi harangvirág, a Campanula justiniana Witasek klasszikus lelőhelye.

30

A védett területen már számos régészeti kutatást végeztek, beleértve a barlangokat, a településeket és temetkezési helyeket, melyek tanúsítják, hogy ez a hely a mezolítikumi, a neolitikus időszakban, a bronzkorban, a vaskorban és az ókorban, a népek vándorlásától a korai középkorig folyamatosan településként működött. Ez Szlovénia azon része, ahol a tudósok szisztematikusan kutatni kezdték a karszt jelenséget, és melyekből származó felfedezéseiket megismerte a világ. A Škocjanbarlangrendszer régiója rendkívül fontossá vált a Karszt és a karszt jelenség kutatásában a 19. század óta. Az első szpleleológusok (barlangkutatók) által használt számos szlovén szót vettek át a szpleleológia terminológiájában technikai terminusként, melyek a Škocjanbarlangrendszerből származnak, beleértve a karszt és a dolina kifejezéseket is.

A KULTURÁLIS VILÁGÖRÖKSÉG MEGFIGYELÉSE katri lisitzin

Miért szükséges a megfigyelés? Monere a Latin figyelmeztet szóból származik.

ságú indikátorokat felhasználják annak megfigyelésére, hogy hogyan tartsák fenn a terület kimagasló univerzális értékeit? “ felhasználható a hely megfigyelési tervének létrehozásánál.

A megfigyelés az idő és a körülmények az örökség értékeire gyakorolt hatását vizsgálja specifikus indikátorok szerint. A megfigyelés az irányítási rendszer egyik eleme, melybe beletartozik a tervezés a végrehajtás és a megfigyelés. Ez az adatok összegyűjtését és elemzését jelenti mely arra szolgál, hogy ellenőrizze, vajon az irányítási rendszer hatékony-e, valamint egy eszköz annak megállapítására, hogy mire van szükség a hely irányításának javításához.

A megfigyelés nem csak adatok gyűjtése – még akkor sem, ha egyébként szükség van egy közös, a Világörökség értékeire összpontosító adatbázisra. Ez egy olyan eljárás is, melyben ezt az adatot felhasználják arra, hogy egy átfogó képet kapjanak a terület helyzetéről vagy állapotáról, valamint a hely irányításának hatékonyságáról és eredményeiről. Ez eszköze a trendek és változások megfigyelésének, melyeket a vezetés során, figyelembe kell venni.

A megfigyelést különböző célokkal végezhetik; • Szisztematikus megfigyelés a napi irányítás részeként • Sürgős, ad-hoc megfigyelés, amikor azonnali beavatkozásra van szükség egy konkrét probléma miatt.

Mit kell megfigyelni

A világörökséggel kapcsolatos eljárásokhoz folyamatos megfigyelés szükséges. A megfigyelési indikátorok szükségesek a jelölési dossziéhoz. A Reaktív megfigyelés, a Megőrzési állapot és a rendszeres jelentések ennek részeit képezik. A rendszeres jelentés kérdőív, a terület megfigyelésének hasznos alapja. Például, a PR II. Részében található kérdés »A megfigyelés során a megőrzés állapotának mérésére használt kulcs fontos-

A kimagasló univerzális értékeiről tett állítások szolgálnak a hely megfigyelésének referenciájául. A Világörökség foglalkozik a hely fizikai aspektusaival, az folyamattal mely létrehozta a helyet, és olyan társulásokkal melyek a hely értékéhez kötődnek. A hitelesség fogalma, az őszinteség, az integritás; a teljesség elengedhetetlen. A megfigyelés a jellemzőkre összpontosít (vagy az értékek hordozói, kulcs jellemzők), melyek lehetnek a forma és dizájn, anyag és összetevő, használat és funkció, hagyományok, módszerek és irányítási rendszerek, elhelyezkedés és környezet, nyelv, és az örökség más, nem kézzelfogható formái, a szellemiség, az érzés és más külső és belső tényezők. (Működési Útmutató 2013, 82. rész)

31

5 A fent említettek szerint, a megfigyelés azt nézi, hogy az irányítás működik-e, és azt, hogy a megőrzés állapota, hogyan változik. Fontos számításba venni a pozitív változásokat is, és nem csak a fenyegetésekre összpontosítani!

A megfigyelés folyamatossága elkerülhetetlen, és a megfigyelési tevékenységek áttekintését is rendszeresen meg kell tenni. Ebben a nézőpontban nagyon fontos átgondolni az emberi és pénzügyi erőforrásokat

Ki végzi a megfigyelést

A Világörökségi birtokoknak olyan megfigyelő rendszerre van szükségük, ami a Világörökség értékeire összpontosít. A megfigyelési rendszerhez hozzá tartoznak a kulcsfontosságú indikátorok, melyeket a különböző tényezők mérésére és elemzésére használnak majd, beleértve a terület megőrzési állapotát is.

A megfigyelések eredményeinek hitelessége attól is függ, hogy azt miként végezték. A megfigyelésnek nagyobb a hitele akkor, ha azt átlátható eljárásokkal végzik, szisztematikus módszerekkel. Gondolja végig, hogy hogyan lehetne a helyi közösséget bevonni a megfigyelésbe. Ez segíthet abban, hogy a helyiek jobban belefollyanak az irányításba is, valamint tudatosságot is létrehozhat. Ez növelheti az irányítási célkitűzések megértését is.

Hogyan végezzük a megfigyelést Alkalmazza a megfigyelést a területre! Egy időkeret, amely megfelel a terület karakterisztikájának, és erőforrások, melyek lehetővé teszik a megfigyelés rendszeres elvégzését. Alternatív módszereket is számításba lehet venni, hiszen a különféle módszerek más és más szintű erőforrásokat és szakértelmet igényelnek. Az egyszerű megfigyelési módok alkalmazása éppen olyan hatékony lehet, mint a komplikált és időigényes módszerek. Egy adott időben egy bizonyos helyről készített fotó rengeteg információval tud szolgálni. Érdemes odafigyelni arra, hogy milyen eredménye van a megfigyelésnek és azt hogyan használják. A megfelelő dolgokat figyelik-e meg - az eredményeket az irányítás javítására használják-e?

32

Ezeket az indikátorokat egyértelműen hozzá kell kapcsolni azokhoz a jellemzőkhöz, melyek potenciálisan kimagasló univerzális értéket közvetítenek, annak biztosítására, hogy ezek a jellemzők védve legyenek, megőrzésre kerüljenek, és azokat úgy kezeljék, hogy fenntartsák értéküket. Nincsen szabvány eljárás a jó indikátorok kiválasztására. Az indikátorok lehetnek minőségi vagy mennyiségi mutatók. Tükrözhetnek hosszú távú változásokat, de legyenek realisztikusak, hogy beleférjenek a megfigyelési ciklusba, és relevánsak legyenek a terület irányítási céljainak szempontjából is. Útmutatás és példa a Világörökség Forrás Kézikönyvében található, az Örökség Hatáselemzés eljárásaiban, valamint az újonnan felvett területek irányítási terveiben is. További olvasnivalók: Világörökség Forrás Kézikönyv A Kulturális Világörökség Irányítása (2013) A Természeti Világörökség Irányítása (2012) Világörökség Lapok # 10: A Világörökség Megfigyelése

A MEGFIGYELÉS – A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK KULCS ELEME dr. pierre galland A Világörökség listájára a természeti helyeket azok valódi egyedülállósága, vagy kimagasló univerzális értékei (OUV) miatt vették fel, ahogyan azt az Egyezmény Működési Útmutatója definiálja [whc.unesco.org/archive/ opguide05-en.pdf]. Ez az érték 3 pilléren alapul: a hely értékei, annak integritása és a javasolt irányítás. A vezetők és a felelős szervek célja a helyek és azok értékeinek megőrzése és valorizálása, annak érdekében, hogy átadják azokat, teljes integritásukban a jövő nemzedékeinek. A jelölés, nem cél önmagában, hanem inkább egy első lépés, egy hosszú távú folyamat nagyon fontos lépése. A vezetőknek eszközökre van szükségük ahhoz, hogy megfelelően és hatékonyan irányítsák, és rendszeresen ellenőrizzék a rájuk bízott terület állapotát. Az előre meghatározott megfelelő indikátorokon alapuló rendszeres megfigyelés az a megfelelő eszköz, mely az irányítás megfelelőségéről és hatékonyságáról ad visszajelzést, és ami alapján módosíthatják a cselekvési terveiket, és rendszeresen felülvizsgálhatják a hely irányítási terveit. A megfigyelés kulcs eleme az irányítási ciklusnak, melyet PEMT-ként ismerünk – Planning (tervezés), Evaluation (értékelés), Monitoring (megfigyelés), Transfer into action (megvalósítás).

A célkitűzések és az alapvonal létrehozásának definíciója A tiszta célkitűzések és a terület karakterisztikájának megfelelő alapvonali »leltárkészlet« elkerülhetetlenül szükségesek a megfigyelési program előkészítéséhez. A célkitűzéseket különböző szinteken lehet definiálni: általános cél, konkrét célkitűzések, tevékenységek, stb. A megfigyelés ennek megfelelően különböző szinteken lesz csökkentve. A kimagasló univerzális értékeiről tett állítások (SOUV), melyet az Állami felek és a Tanácsadó Testületek közösen készítenek elő a Bizottság részére (IUCN a természeti területekért) alkotják a hely általános céljait. Ezért ennek az alapos tervezése elengedhetetlen a koherens irányítási tevékenységek garantálásához. A SOUV a meglévő értékeken alapul, és a terület jelöléskori integritásának állapotán. A terület értékeihez csatolt jellemzők listáját számszerűsíteni kell, amennyire csak lehet a terület állapot megőrzés állapotának rendszeres értékelése érdekében.

33

A megfigyelés különböző területei és szintjei A megfigyelésnek az irányítás különböző aspektusait kell megcéloznia, és válaszolnia kell két kérdésre. A konkrét indikátorokat ennek megfelelően kell azonosítani. A megfigyelés szintje Folyamat Eredmények (kimenetel) Kimenetel és hatás Összefüggés

A folyamatok megfelelőek a célkitűzések eléréséhez? (megfelelő módszerek, a helyi emberek elfogadásával, stb.) Mik a tevékenységek eredményei? Mi a tevékenységek hatása? Mi az általános hatás a terület értékére nézve? A szociális, gazdasági és környezeti összefüggés módosítása – a cselekedetekre és azok hatékonyságára gyakorolt hatás

Indikátorok A változások mérésének érdekében, az indikátorokat azonosítani kell, és rendszeresen rögzíteni. Ideális esetben az indikátorok a következők: • »Olcsó«: könnyen megszerezhető, ésszerű idő és anyagi erőforrás használatával • Érzékeny: képes időben rögzíteni a változásokat, hogy a kormányzáshoz hozzájáruljon • Kézenfekvő: a mért változásoknak valódiaknak és fontosaknak kell lenniük a döntéshozatalhoz • Megbízható és koherens: a különböző forrásokból származó adatok ugyanarra az eredményre vezetnek

34

Az indikátorok alapjai a tények és a számok kell, hogy legyenek; melyek minőségi vagy mennyiségi alapon fejezhetőek ki. Ezek lehetnek még megbeszélések, viták és interjúk eredményei is. A jó megfigyelési program az ezeknek a kategóriáknak az egyensúlyából áll. Küszöbértékek és teljesítmény-értékelés: néhány indikátor »Igen«-nel vagy »Nem«-mel megválaszolható (az eredményt elérte, vagy nem érte el). Az »elérte« kritériumot lehet a már meglévő szabványokra alapozni (organikus termék, tanúsítvánnyal ellátott származás, fenntartható turizmus, stb.), vagy nem előre meghatározott szabványok alapján (hasonló szituációkban szerzett előzetes tapasztalat alapján).

A Világörökség természeti területeinek megfigyelése A Világörökség Központ (WHC) és a Tanácsadó Testület (IUCN) felelősek a Világörökségi területek állapotmegóvásának megfigyeléséért. Három különböző megfigyelési folyamat van valóban bevezetve:

2. Rendszeres jelentések A Világörökség Bizottság bízza meg a WHC-t azzal, hogy szervezze meg minden 6 évben, törvényes WH területenkénti ön-ellenőrzését. A jelentések össze vannak állítva; ezek összefoglalása kerül a Bizottság elé, és a legfontosabbként azonosított szükségleteket megválaszolandó, egy akciótervet készítenek elő. 3. Világörökség Kilátások A Világörökség Kilátások egy proaktív megfigyelést mutat majd be a Világörökség Egyezmény végrehajtásához. Az IUCN a Megőrzés Kilátás Értékeléseken keresztül fejleszti ki átlátható és független információit. Ezek az értékelések a Világörökség helyek lehetőségeinek kivetítései, azok értékeinek a megőrzésére, egy asztali alapú értékelés alapján. A Kilátások értékelni fogja a természeti Világörökség helyek megőrzésének állapotát az idők során, és azok biológiai sokféleségének fontosságának közismertségét fogja növelni

Ezeket a különböző megfigyelési eszközöket, globális szinten, a helyi szintű helyzetek és változások állandó rögzítésére kell alapozni. Csak egy minden részletre kiterjedő és folyamatos helyi szintű megfigyelési program tudja biztosítani ezeknek a folyamatoknak a magas minőségű eredményeit, ésszerű pénzügyi és emberi erőforrás befektetéssel. A helyi vezetőket erősen arra bátorítjuk, hogy már a korai szakaszban állítsanak fel releváns megfigyelési tevékenységeket, akár már a jelölés előkészítése közben.

1. A  Reaktív megfigyelés és a Megőrzési Állapot Jelentések Ha az IUCN vagy a WHC felmerülő fenyegetésekről kap jelentést, leellenőrzik a jelentést és információt kérnek az Állami Féltől. Amennyiben a fenyegetések komolyak, egy területi Reaktív Megfigyelés (terület) Küldetést szerveznek a hely állapotmegőrzésének felülvizsgálatát áttekintendő. Az összegyűjtött információ alapján, a WHC és az IUCN el tudja dönteni, hogy be kell-e nyújtania egy Megőrzési Állapot Jelentést a Világörökség Bizottságnak, a helyzet javítására tett javaslatokkal együtt.

35

6

KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA A WH HELYEK SZÁMÁRA

KOMMUNIKÁCIÓ in A VILÁGÖRÖKSÉG HELYEINEK MEGFIGYELÉSE dr. mihael kline

A kommunikáció minden szervezet alap irányítási eszköze. Etekintetben, a szervezeten belüli kommunikáció éppen olyan fontos, mint a kommunikáció a szervezet és annak környezete között. Ez az irányítási eljárás kulcsfontosságú összetevője, mely segítségünkre van úgy a munkatársaink, mint a külső résztvevők funkcionálásának biztosításában, összhangban minden egyes szervezet víziójával és működési tervével. Ilyen a WHS helyek működési filozófiája is, így ez az UNESCO Részvételi munkacsoport az alábbi három témát célozta meg: a kommunikáció fontossága a védett területeken, kommunikáció a megfigyelési eljárásról a helyi közösségek bevonásával, és kommunikációs stratégia a WH helyek számára. A témákat az alábbi rövid összefoglalókkal mutatjuk be, a WHS helyek kommunikációjának teljes értelmeként, azok sikeres működésének kritikus pontjaként.

A KOMMUNIKÁCIÓ FONTOSSÁG A VÉDETT TERÜLETEKEN Miközben megpróbáljuk megválaszolni azt a kérdést, hogy “Miért olyan őrülten fontos a védett területeken a kommunikáció?” két feltevésre vagy megállapításra kell összpontosítanunk. Az első, egy tapasztalattal alátámasztott tény, mely szerint a WH/C hely kezelőszerve változásokat vezet be a kommunikáció által. A környezeti változások az emberi rendszerek,

36

A stratégia egy olyan koncepció, mely egy szervezet tagjai számára megadja a közös irányt. Ez biztosítja, hogy minden döntést egy közös vezérfonal mentén hoznak meg, mely szükséges a korlátozott források keretein belüli és egy bizonyos fokú bizonytalanságban való zökkenőmentes működéshez. Azonban a stratégia mégis egy művészet, mintsem tudomány, azaz az adatok kreatív alkalmazása, melyet a vezetőség a szervezet problémáinak hatékony megoldására használ.

az önkormányzat, a város, a helyi közösség és az önálló szervezetek változásaiért kiáltanak. A változások számtalan szinten jelentkeznek: a különböző külső részvevői csoportok tevékenysége, szervezete, felfogása, nézete, valamint viselkedése. A második megállapítás arra tényre mutat rá, hogy a változás irányításának kulcs összetevője a kommunikáció. Hosszú távú feladata az elfogadás szintjének növelése: először a vízióét, majd a hosszú távú fejlesztési célokat, és végül az ötleteket, intézkedéseket, megoldási javaslatokat, és efféléket.

Egy kommunikációs stratégia mindig a marketing stratégiából ered, mely viszont az üzleti stratégiából. Ez azért nagyon fontos, mert ezt úgy célozzák meg, mint a külső környezettel, a résztvevőkkel való kapcsolatot, mely a legnehezebben irányítható dolog egy szervezet számára. A kommunikáció menedzsment négy szintből áll: tervezés, szervezés, bevezetés és ellenőrzés (megfigyelés). Ez utóbbi volt ezeknek a munkacsoportoknak a témája, és ezt beszéljük meg részletesebben az alábbi címet követően.

Az emberek hajlamosak a változásokra egy sor negatív reakcióval válaszolni, a sokk, a hitetlenség, a lelkiismeret furdalás, a kivetítés és a kifogáskeresés miatt, a sokkal pozitívabb reakciók helyett, mint az integráció és az elfogadás. A tapasztalatok arra tanítanak, hogy a nagyszabású változásokhoz sokkal alaposabb tervezés és tökéletesebb kommunikáció szükséges, ami elősegíti a változás kezelését. Ez, cserében megkívánja a védett WHS területek kezelőszerveit, hogy tervezzék meg a változásokat. Lehetőséget kell adniuk az embereknek, a helyi és külső részvevőknek arra, hogy tiltakozzanak, a változásról szóló releváns, pontos és átfogó információk megadásához figyelembe kell venniük a meglévő szokásokat és normákat.

Van valami újdonság itt, amit ki kell hangsúlyozni, és ami a digitális forradalom eredménye, azaz a lehetősége vagy a kedvező idő arra, hogy az ügyfeleket feljogosítsuk arra, hogy ők is létrehozók legyenek együtt. A fogyasztók megkapták a lehetőségét annak, hogy (együtt) létrehozzanak termékeket vagy szolgáltatásokat, akár kompetenciájuk, akár az ilyen termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalataik miatt. Ez kiszélesíti a kommunikáció spektrumát, melyeket egyébként túl sokszor azonosítanak csak a szavakkal. Ma, a kommunikáció kiszélesedik termékekre/szolgáltatásokra és egy szervezet összes tagjának a viselkedésére, ahogy a felhasználókra magukra, a WH helyek ajánlataival vagy egyéni szolgáltatásaival kapcsolatos tapasztalataikkal.

KOMMUNIKÁCIÓ A MEGFIGYELÉSI ELJÁRÁSBAN A HELYI KÖZÖSSÉG BEVONÁSÁVAL Egy sikeres kommunikációs folyamat egy olyan megközelítéssel kezdődik, mely ellentétben áll azzal melyet minden elméleti modell bemutat. Ezért ez nem egy üzenet kódolásával kezdődik, hanem annak dekódolásával, vagy egyszerűbben fogalmazva nem beszéddel kezdődik, hanem hallgatással. Tulajdonképpen bármely (sikeres) kommunikáció megfigyeléssel kezdődik, és azzal is ér véget. A gyakorlatban erre a célra használt módszerekből sok van és sok féle, és az egyszerű csoportos beszélgetésektől, interjúktól, közvélemény-kutatásoktól, analóg és digitális felvételek elemzésétől kezdve számos más, jobban, vagy kevésbé formális megközelítésekig. Ezek segítenek a WHS helyek vezetőinek abban, hogy a pozícióba, az érzésekbe, a véleményekbe és a különböző résztvevő csoportok viselkedésébe a szükséges betekintést megszerezzék. Ezt “ki – be” megközelítésnek hívják, mely képviseli a döntéshozatal, a stratégiai tervezés, a projekt menedzsment és a menedzsment eljárások más eljárásainak szükséges alapjait. A digitalizálás áttörésének hála, az ilyen betekintés a résztvevőkkel való szövetségek különböző stratégiai tervezésének alapjává vált, mely cserébe fenntarthatóan növeli a hatékony irányítás valószínűségét a WHS helyeken. Ezek a tartalmak (közös) létrehozóivá váltak, (közös) döntéshozókká, (közös)kommunikátorrá, és a tapasztalatok (közös) kezdeményezővé és (közös) producerévé… Csak a jólképzett és tanult területi vezetők - egy olyan motivált helyi közösséggel, akik hajlandóak együttműködni - tudják hatékonyan megóvni a kulturális és természeti örökséget. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a tréning is hozzá fog járulni természeti és kulturális örökség védelméhez a világ innenső felén is.

37

7

8 A VILÁGÖRÖKSÉG ÉRTÉKEINEK MEGFIGYELÉSE

A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ VILÁGÖRÖKSÉG HELYSZÍNEK HÁLÓZATA

vanja debevec

vanja debevec

A Škocjan-barlangrendszer Park munkacsoportban, melyet 2013. szeptemberében tartottak, a résztvevők hangsúlyozták mennyire fontos megfigyelni a világörökség értékeinek megőrzésének állapotát. Meghatározták, mely célcsoportok játszanak kulcsfontosságú szerepet a világörökség menedzsment hatékonyságának követésében, jelen megfigyelés során: a szakértők, a helyi közösségek és a látogatók. Minden egyes csoport számára kiemelték azoknak a specifikus indikátoroknak a fontosságát, melyek felhasználhatóak a közvélemény kommunikálására, így szerezve betekintést értékeinek megértésébe és a világörökség felfogásába. A szakértők számára, a helyszín kimagasló univerzális értékének ismerete, a »wow« faktor, a professzionalizmus, a megőrzés szintje és a fenntartható fejlődés voltak értékjelzőként azonosítva. A helyi közösségek számára, hangsúlyoztuk a kezelő hatóságra és a helyi közösségre gyakorolt jótékony hatásait, a személyes felfogást és a világörökség felfogását, valamint a helyi közösség belevonását a világörökséggel járó munkába és irányításba. A látogatók számára a legfontosabb indikátorok a hitelesség, az első látogatási élmény minősége és a terület bemutatása voltak. A munkacsoport résztvevői Pottyondy Ákos, Tsvetelina Ivanova, Tsvetelina Kalinova, Srebarna, Svetlana, Ivanova,Sabina Pugelj, Darja Kranjc és Vanja Debevec megalakultak; Debevec, Dr. Kline segítségével, minden egyes csoport számára kidolgoztak egy kérdőívet is. A kérdőívek elérhetőek angol, bosnyák, bolgár,

38

magyar, román, szerb és szlovén nyelven. Az angol és a szlovén kérdőívek elérhetőek online a http://mwh.park-skocjanske-jame címen, ahol a válaszokat is meg tudják adni, közvetlenül. Ezeket a válaszok a szlovéniai Škocjanbarlangrendszer Parkhoz érkeznek be, ahol partner oldalak dolgozzák fel azokat statisztikai szempontból. A partner helyszíneket informálják az eredményről a jövőben, a weboldalon található fórum segíti majd elő a minőségi értelmezést, és teszi majd lehetővé új indikátorok és kérdések beillesztését. Ez segít majd létrehozni egy egyedi adatbázist olyan információkkal, melyek a kulturális és a természeti örökség helyszínek hatékony irányításához egyaránt felhasználhatóak lesznek ugyanúgy, mint más a régióban található világörökség helyszínekhez is, melyek hozzánk való csatlakozását szeretettel várjuk ebben a kihívásban. Ez az adat különösen hasznos lesz a kommunikációs stratégiák előkészítésében, melyet a helyi közösségek a megfigyelési eljárásba való bevonásához végzünk, ami egy olyan feladat lesz a jövőben, melyet a projektben résztvevő helyszínek kötelezettségvállalásának összefogását reprezentálja majd. Ugyanakkor, ez az adat jó mutatója lesz a munka teljesítménynek minden kulturális és természeti örökség helyszínen. A partner helyszínek kérdőíveivel és egyéb az együttműködésben való részvétellel kapcsolatos információkkal kapcsolatban, lépjen kapcsolatba a szlovéniai Škocjan-barlangrendszer Parkkal. A kapcsolati információkat az utolsó oldalon találja.

Ami elválasztja a sikeres projektet a jó projekttől, az annak szervezési módja. Ennek nem kell szükségszerűen összefüggésben állnia az új projekt forrásaival és tartalékaival, hanem inkább azzal, ahogyan a partnerek egy már ismert irányvonal szerint haladnak.

- táplálja az UNESCO világörökség értékeit annak tudatosságát, hogy milyen fontos a jövő generációinak számára megőrizni és megvédeni a világörökség értékeit, elősegíti a világörökség helyszíneken a fenntartható fejlődést.

A Világörökség projekt megfigyelése hat ország, tíz világörökség helyszínét hozta össze. Az Ő közös irányítási és megfigyelési feladatuk formált ekképpen egy partneri csoportot, mely kiemelkedik a fontos témák megértésével, szakértelmükkel és elkötelezettségükkel arra nézve, hogy megőrizzék a helyek kimagasló univerzális értékeit. Ez, minden helyen megemelte az aktivitásokból és munkából származó hozzáadott értékét, ami nem csak nemzeti szinten táplálja abbéli ambícióinkat, hogy céljainkat elérjük, de lehetővé is teszi számunkra aktivitásaink bemutatását a régióban, új feladatokat ad a más helyekkel való együttműködésben, és az értékes tapasztalatok, tudás és szakértelem megosztásában.

A projektben, közösen köteleztük el magunkat arra, hogy figyelemmel kísérjük a világörökség helyszínek megőrzésének állapotát, és továbbítjuk ezt az erőfeszítést a helyek felé egy kommunikációs stratégia javaslatban. Mindemellett, képesek leszünk képesek leszünk a javaslatban szereplő adatokat felhasználni arra, hogy az egyes helyek számára kapacitás elemzést végezzünk. A helyek közötti folyamatos kapcsolat elengedhetetlen, mert ez teszi lehetővé, hogy egymástól tanuljunk a rendszeres megfigyelés folyamán felmerülő problémákból, az adatok értelmezéséből, és az alkalmazott lépések bevezetéséből.

Ez a mi törekvésünk, hogy egy olyan partner helyekből álló hálózatot hozzunk létre, amely: - bátorítja a világörökség helyek és azok munkájának eredményeinek bemutatását nemzeti és regionális szinten,

Ma, egy ilyen hálózat és az abban való munka lehetővé teszi a gyors átadását a tudásnak és szakértelemnek, a hatékony működéshez szükséges megoldásoknak és javaslatoknak, valamint a jó eredmények tökéletesebb hatásainak. Ugyanakkor még jobban megerősíti abbéli elkötelezettségünket, hogy megőrizzük a világörökséget.

39

9

10 BEFEJEZÉS

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

vanja debevec

Szeretnénk kifejezni hálánkat a projekt sikeres befejezéséért az:

Az UNESCO Világörökség helyeinek Monitoring projekt a helyek közös kihívásainak és feladatainak integrálásáért végzett hosszú munkának és erőfeszítésnek az eredménye. Ezalatt az egy év hosszú projekt alatt, láttuk öt szakértő intézet, tíz világörökség hely, három nemzetközileg elismert szakértő és hat különböző ország intézményeiből és helyeiből származó huszonegy szakértő tanácsadó összefogását. A projekt weboldalát a http://mwh.parkskocjanske-jame. címen hoztuk létre. Itt a helyek bemutatását, egy partner fórumot, könyvtárat talál, valamint egy a közös tevékenységek eredményeit tartalmazó összefoglalót talál. A weboldalt úgy a helyek hálózatának mint az önálló partnerek aktivitásának megfelelően fogjuk frissíteni. 2013. szeptemberében, a szlovéniai Škocjanbarlangrendszer Parkban tartott képzési munkacsoportot, ahol a partnereknek lehetőségük volt többet megtudni a természeti és kulturális örökség megfigyeléséről, valamint a világörökség helyek közötti kommunikációról.

40

Tíz helyi szállásadó, vendéglátó és más szolgáltatók segítettek a munkacsoport lebonyolításában, ami nagy média érdeklődést is keltett.

UNESCO Világörökség Központnak, belénk vetett bizalmukért és a projekt során nyújtott támogatásukért,

Együtt készítettük el a szakértőket, látogatókat és helyi közösségeket célzó kérdőíveket a világörökség értékeinek megőrzésének állapotáról szóló felméréshez. A weboldalon elérhetőek lesznek a releváns adatokat tartalmazó adatbázisok, valamint a kérdőívek eredményeinek összehasonlításának elemzései.

valamint Kerstin Mainz, Marjutka Hafner, Magdalena Tovornik és Gordana Beltram, szakértelméért és a projekt során nyújtott támogatásáért,

A helyeknek lehetőségük lesz az eszmecserére, az útmutatások és azok bevezetésének rendszeres jelentésére, különös figyelemmel a megfigyelésekkel kapcsolatos dolgokra. A közös feladatok bevezetésének időszaka alatt, a projekt résztvevőinek lehetősége lesz tudásukat kommunikálni a CD segítségével is.

Katri Lisitzin, Pierre Galland és Mihael Kline, a szakmai támogatásért és bátorításért, valamint azért, hogy megosztották szaktudásukat a kulturális örökség és kommunikációs szakértelem megfigyelésének területén, Darja Kranjc, Sabina Pugelj, Letizia Fambri, Tomaž Zorman, Nensi Iulita és Darja Ivančič, a Škocjan-ban tartott munkacsoport hatékony megszervezéséért és lebonyolításáért,

Raphael Schmid részére az esettanulmány prezentációjához, valamint minden külsős segítőnek, akik a kiadványok és a weboldal sikeres előkészítésében közreműködtek, és minden helyi szolgáltatónak, akik részt vettek a szeptemberi, Škocjan-i munkacsoport szervezésében, minden szerzőnek, aki hozzájárult a kiadványokhoz, és mindenkinek aki részt vett a projektben, erőfeszítéseket tett, megosztotta lelkesedését annak tartalmáért, valamint mindazoknak akik segítettek ennek bevezetésében, és időt szenteltek a világörökség helyek közötti baráti kapcsolatok kiépítésére.

A közös feladatokat minden résztvevő számára kihívásként készítették elő. Boldogan végeztük el a feladatokat, melyek segítenek bennünket a projekt által elénk állított céljainkat. A projekt partnerek folytatják majd erőfeszítéseinket a világörökség helyek közötti kommunikáció fokozására, valamint a tudás és a tapasztalatok cseréjére.

41

11 RÉSZTVEVŐK A PROJEKTBEN

Bosznia-Hercegovina Magyarország Azra Hadžić, B.Sc. Arch, azépítészeti és arche ológiaiörökségszakértőtanácsad ója, Műemlékvédelmi Intézet a Szövetségikulturális és sport Minisztériumban, Szarajevó Milijana Okilj, A Kulturális Minisztérium – Történelmi Örökség Vezetője, A Boszniai Szerb Köztársaság Kulturális, Történelmi és Természeti Örökségvédelmi KöztársaságiIntézete, Banja Luka (Orbászvár) Jelena Savić, A Boszniai Szerb Köztársaság Kulturális, Történelmi és Természeti Örökségvédelmi Köztársasági Intézete

Bulgária Tsvetelina Ivanova, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Szófia Tsvetelina Kalinova, Pirini Nemzeti Park Svetlana Ivanova, A Környezeti és Vízhasználati Regionális Felügyelőség –RIEW-RUSE

42

Pottyondy Ákos, Helyettes Hivatalvezető, Pannonhalmi Bencés Kolostor Kántor Éva, Pannonhalmi Bencés Kolostor

Románia Daniela Mihai, Program Igazgató, Nemzeti Örökség Intézete, Bucharest IozefinaPostăvaru, Nemzeti Örökség Intézete, Bucarest

Szerbia Bojana Mihaljević, Szerbia Kulturális Műemlékvédelmi Intézete Mirjana Andrić, Köztársasági kulturális műemlékvédelmiügynökség, Belgrád

Szlovénia

Szakértők:

Marjutka Hafner, A Szlovéniai UNESCO HivatalIgazgatója, Az UNESCO Szlovénnemzeti Bizottságának Főtitkára Barbara Zupanc, A Ljubljansko barje (Ljubljanai-lapály) Park Igazgatója Dejan Veranič, B.Sc. Arch, Cölöpházak Ljubljansko barje (Ljubljanai-lapály), Szlovénia Gordana Beltram, Ph.D., Igazgató, Škocjanbarlangrendszer Park, Szlovénia Vanja Debevec, M.Sc., Biológus, A Kutatási és Fejlesztési Minisztérium Vezetője, Škocjanbarlangrendszer Park Darja Kranjc, B.Sc.Etnológus és Kulturális Antropológus, A Kutatás és Fejlesztés Vezetője, Škocjan-barlangrendszer Park, Szlovénia Tomaž Zorman, B.Sc. Erdő., A természetvédőparkő rökrészlegének Vezetője, Škocjanbarlangrendszer Park, Szlovénia Sabina Pugelj, B.Sc. Arch, szakmaigyakorlat a Škocjan-barlangrendszer Parkban, Szlovénia Letizia Fambri, posztgraduálistanuló, Örökség Menedzsment, Trento, Italy Nensi Iulita, Razvojne poti Ügynökség, Sežana

Katri Lisitzin, M. Sc., ICOMOS szakértő és tanácsadó, Svédország Pierre Galland, Ph. D, IUCN szakértő és tanácsadó, Svájc Mihael Kline, Ph. D., a Ljubljanai Egyetem Szociális Tudományok kara, A Marketing Kommunikáció és a Közönség Kapcsolatok Elnöke, Nemzetközi Kapcsolatok Kutatási Központ, Szlovénia

Esettanulmány: Raphael Schmid, project manager, Swiss Alps Jungfrau Aletsch

43