K Ö Z L E M É N Y E K
A V I D É K I V Á R O S O K F E J LETTS É G É N E К STATISZTIKAI VIZSGÁLATA* DR. F Ó R I Z S
M A R G IT — O R L I C S E K
JÓ ZS EF
A településhálózat és a n n a k egységeit képező váro sok és községek fej lettségének megismerése számos g y a k o rla ti kérdés m e g o ld ás át és t u d o m á n y á g te rü leté t érinti. K ülönös fontossága v an ennek a tá v la t i tervezésnél és ebből kifolyólag a rövidebb időszak okra v o n atk o zó népgazdasági te rv e k összeállí tá sá n á l is. A korszerű település- és regionális tervezés, de ezenkívül a települések rendezésével foglalkozók, v a lam in t a te le p ü lé s tu d o m á n y és településföldrajz m űvelői részéről egyre h a t á r o z o tt a b b a n n y ilv á n u l m e g az a k ívánság, hogy a községek és városok fejlettsége nem túl sok, de u g y a n a k k o r jól m e gvála sz t o t t m u ta tó b ó l álló m u ta tó sz á m re n d sz e rre l legyen m e g h atá ro z h ató . Mielőtt az á lta lu n k a lk a lm a z o tt m ódsz ert és az a d a t o k a t ism ertetn én k , m egjegyezzük, hogy a v iz sgálat t á r g y á t a vidéki városok képezik és ezért a m ódszer és a közölt a d a to k csak ezekre a településekre v o n atk o zn a k . A települések sokoldalú k o m p le x v iz sg á la tá n a k m ódszere — a n n a k ellenére, hogy k ia la k ítá sá r a m á r t ö r té n te k kísérletek — m ég n em teljesen tis z tá z o tt. Nincs kidolgozva olyan egységes m u ta tó s z á m r e n d s z e r sem, am ely m ind a te rületi tervezés, m in d a településfejlesztés sz á m á ra szükséges fej lettségi és funkcionális vizsgálatok eg yé rtelm ű biztos a la p já t n y ú jth a tn á . T a n u l m á n y u n k b a n elsősorban sta tisz tik a i sz e m p o n to k a t érvényesítő összefoglalásokkal k ív á n ju k elősegíteni — a vid éki v á r o s a in k r a v o n a tk o z ó m u t a t ó k elemzésén keresztü l — a települések fejlettségének v izsgálatáh oz szükséges m u ta tó sz á m re n d sz e r, illetve vizsgálati m ódszer k ia la k ítá sá t. M ódszerünk lényege, hogy — a v é le m é n y ü n k szerint — a váro siasság m é rté k é t leginkább kifejező m u t a t ó k a la p já n k ü lön-kü lön ra n g so ro ltu k a v á ro so k a t m inden esetben a fejlettség ir á n y á b a m u ta tó a n . Mérlegelve a v á r o so k n a k az egyes m u t a t ó k szerinti ra n g s o r á t és az á ltalu k e llá to tt fu n k ció k a t, a v árosok at a ta n u lm á n y b a n megjelölt cso p o rto k b a (típusokba) soroltuk. A sta tisz tik a i m u t a t ó k a lap já n k ia la k íto tt v ároscsoportok (típusok) jellem ző a d a t a i t , m in t pl. a városok népesség szám át, a népesség tényleges sz ap o ro d á s á t, az ipari jelleget, az állam igazgatási f u n k ció k a t, a vo n zá sk ö rze tek n a g y sá g át, a k ö zm ű v ek jelenléte szerinti megoszlást stb. k a rto g r a m m o k o n is á b r á zoltuk.1 VÁROSTÍPUSOK
A FŐBB
NÉPESSÉGI
ADATOK ALAKULÁSA
ALAPJÁN
N épi d e m o k ra tik u s ren d sz erü n k a k ap italizm ustól e l m a r a d o tt v áro s h á ló z a to t örökölt. M egváltozott életk ö rü lm é n y ein k term észetes k ö v e tk e z m é n y e k é n t ezt a v á ro sh á ló z a to t egyrészt a régi váro so k te rv sz e rű fejlesztésével, m á sré sz t az új szocialista váro so k felépítésével k o rsze rűbb sz ínv onalra kelleti emelni. * A M agyar T udom ányos A kadém ia D em ográfiai E lnökségi B izottsága regionális dem ográfiai m u n k ab izo ttság á n ak ülésén elh an g zo tt előadás rö v id íte tt szövege. 1 A szerzők á lta l az ülésen b e m u ta to tt k arto g ram o k közül helyhiány m ia tt csak egyet közlünk.
207
КÖ Z L Е M É N Y E K
Az első v ilá g h áb o rú u tá n i évtizedekben a vidéki váro so k fejlődési ü tem e, h a k ise b b-na gyo bb m é rté k b e n meg is gyorsul — a n a g y o b b n épességszám ú v áro so k b a n m á r közvetlenül az első v ilá g h áb o rú u tá n , a kisebb v áro so k b a n pedig főleg a h arm in cas években — , ez nem a n n y ira az ipari, m i n t in k á b b a közigazgatási fejlesztésnek ( n é h á n y ellátó in té z m é n y és k ö zp o n ti szerepkör bővítésének) tu d h a t ó be. Gyökeres ford u la t k öv etkez ik be a felszabadulás u tá n i időszakban. A t e r v szerű iparfejlesztés h a t á s á r a a vidéki v áro so k b a n a n ép esség szaporulat átlagos ü te m e 1949— 1960 k ö z ö tt jóval m e g h ala d ja B u d a p e sté t. U g y a n a k k o r a köz ségek népességének tényleges szaporodása a m ezőgazdaság gépesítése, de m é g in k áb b az ipari k ö zp o n to k m u n k a e r ő t vonzó h a t á s a k ö v e tk e z té b e n messze elm a ra d a városok és az országos átlag m ögött. A jogi érte lem ben v e t t vidék i v á ro sa in k népességszám te k in te té b e n széles skálán helyezkednek el. E v ároso k lakosságszám a 143 000 fő (Miskolc) és 9800 fő (Kőszeg) k özö tt v á lto z ik .2 N yilván való, h o g y csak a népességi adatok a lap já n egy-egy város fejlettsége nem álla p íth a tó meg, és sokszor a kisebb népességű váro s is b e tö lth e t u g y an o ly an , v a g y je lentősebb k özpo nti funkciót, m i n t a n ag y o b b lakosságszám ú település. E n n e k ellenére a népességszám, m in t ism érv bizonyos m é rték ig u ta l minőségi különbségekre is, ezért egyéb minőségi ism érvvel k o m b in á lv a feltétlenül vizsgálati szem pont a te lepülések fejlettségének megítélésénél. Pl. a n em egészen 10 000 lakosú K o m á r o m és a 143 000 lakosú Miskolc n épességszám ának összehasonlításából is k ö v e tk e z t e t h e t ü n k e városok k özött fennálló funkcióbeli különbségekre. Népességszámk a te g ó r iá k szerint vidéki v áro sa in k az alábbi m egoszlást m u t a t j á k : A v áro stíp u s m egnevezése n épességszám -kategória alap ján I . N a g y v á r o s o k ................................................. I I . K ö zép vá ro so k a ) je le n tő s n é p e s sé g s z á m m a l .................... b) n a g y o b b n é p e s s é g s z á m m a l.................... c) k ö z e p e s n é p e s sé g s z á m m a l .................... d ) k ise b b n é p e s s é g s z á m m a l......................... K ö zép vá ro so k e g y ü t t .......................................... I I I . K isv á ro so k a ) s z á m o tte v ő b b n é p e s sé g s z á m m a l b) c s e k é lv e b b n é p e s sé g s z á m m a l ............ K isv á ro so k e g y ü t t ............................................... Összesen ...................................................
N épességszám kategória 100 000— 00 50 30 20 20
Városok szám a 3
000— 99 999 00 0 — 59 999 00 0 — 49 999 00 0 — 29 999 000— 9.9 .99.9
3 5 15 18 41
10 0 0 0 — 19 999 10 0 0 0 -en al ul 20 000-en a lu l
10 2 18 62
Népességszám a a la p já n n ag y v á ro s a h á ro m megyei jo gú, 100 000-et m eg h ala d ó népességgel rendelkező v á r o s u n k : Miskolc, D ebrecen és Pécs. Szeged, m in th o g y népességszám a csak 99 ezer fő, a n n a k ellenére, hogy m in den m ás szem pontb ól egyszinten áll az előbb e m líte tt városokkal, a lakosság szám a la p já n a középvárosok k a te g ó riá já n belül a jelentős (60— 100 000 közötti) népességszám ú városok so ráb a n foglal helyet. E g y é b k é n t la kosság szám a lap já n a h a t legnagyobb népességszám ú váro s közé ta rt o z ik G yőr és K ec sk em ét is. A vidéki városok eg y ü ttes népességének 1 8 % -a a nagy v á ro so k , 69,5 % -a a középvárosok, 12,5 % -a pedig a kisvárosok te rü le té n lakik. V áro sain k tö b b m i n t 2,1 millió lakójából — a n n a k ellenére, hogy a te r ü letszervezési intézkedések az u tó b b i 10 év a l a t t j a v í t o t t a k a helyzeten — m a is tö b b m in t 239 000 (11,1% ) él külte rü lete n . Ä k ü lte r ü le te n la k ó k n a k a k á r az a bszolút sz ám á t, a k á r az a r á n y á t te k in tjü k , a k ü lte rü le ti p r o b lém ák első sorban az alföldi v áro so k b a n jelentkeznek. Az egy k m 2-re ju tó népesség sz á m á n a k a la k u lá s á t vizsgálva azt t a p a s z ta lju k , hogy a legsűrűbben lakott öt v á r o s u n k K a p o sv á r, Győr, Szeged, Pécs és Salgótarján. E ze k ben a v áro so k b a n a n épsűrűség 988 és 700 k ö z ö t t v áltozik. 2 A népességi a d a to k és arányszám ok az 1960. ja n u á r 1-i előzetes a d a to k , ill. abból szám í t o t t érték ek .
208
K Ö Z L E M É N Y E K
A váro so k népességszám a az utolsó k é t n épszám lálás k ö z ö t t 381 70(1 fővel, illetve 2 1 ,5 % -k a l em elkedett. Az u tó b b i k ét népszám lálás népességi a d a ta it összehasonlítva a tényleges népszaporodás m u ta tó i a + 6 8 6 ( D u n a újváros) és a — 0 ,5 % (Makó) szélső é rté k ek k ö z ö lt hely ezk ednek el. Az 1949 elő tti h iv a ta lo s m a g y a r népszá m lálások 10 éves időközei a la tt egyetlen es e t ben sem fordult elő, hogy a városok nép e ssé gszá m ána k v álto zá sa ilyen nagy külö n b sé g ű szélső érté kek kö zött m ozgott volna. A ren d k ív ü l erős (100% feletti) népe ssé gsza po ru latú v árosok hoz t a r t o z n a k új szocialista váro sa in k (D u n a ú jv á ro s , K om ló, O roszlány és K az in c barcika), míg az erős (30 és 100% közötti) és a közepes (20 és 3 0 % közötti) népességszaporulatot m u t a t ó váro so k soráb an találju k a jól és közepes a r á n y ban ip a ro so d o tt v áro sa in k jelentős részét, m in t pl. A jka, V árp alo ta, T a t a b á n y a , M o son m agy aróvár, Győr, S alg ó ta rján , Ózd, Miskolc és Szolnok v áro so k a t. E b b e a c s o p o rtb a sorolhatók még azok a városok is, am ely e k b en az ip a r fejlesztés új m u n k a leh e tő sé g et b iz to síto tt és a lakásépítés is le h etővé t e t t e a n a g y o b b a r á n y ú letelepedést (pl. Pécsett). A gyenge (10 és 2 0 % közötti) tényleges n ép sza p o ro d á st m u t a t ó városok cs o p o rtjáb a n egyform án szerepelnek ipari és k özp o n ti jellegű te lepülések (Szeged, Szekszárd, Kalocsa, Békéscsaba). N ag y o n gyenge (1 és 1 0 % közötti) a n ép s z a p o ru la t a r á n y a az alföldi városok többségében. Az ide sorolható 17 város közül a m a g asa b b népesség sz ap o ru lato t 10 város esetében a v án d o rlá si veszteség is fékezte. A népességszaporulat sz em p o n tjáb ó l sta gnáló, v a la m in t a fogyó n épes ségű váro sok nál (ez u tó b b i két típ u sh o z ta r t o z ik Csongrád és K isújszállás, illetve T úrke ve és Makó) a kedvezőtlen n épe ssé gsza porulatot k ivétel nélkül a n a gyob b a r á n y ú elvándorlás okozza. Az u tó b b em líte tt n égy város közül a ván d o rlá si veszteséget a term észetes szaporodás csak Csongrád v á r o s á b a n t u d t a kiegyenlíteni. A népességszaporodásban igen n a g y szerepe volt a ván d o rlá si k ü lö n b ö zetnek. A be- és k ivándorlásokbó l adódó k ü lönb öz et 47 v á ro sb a n ván d o rlá si nyereséget, m íg 15 v á ro sb a n veszteséget okozott. A VÁROSOK KÖZPONTI S Z E R E PKÖRE AZ Á L L A M I G A Z G A T Á S I F U N K C I Ó K A L A P J Á N
Vidéki váro sa in k esetében a legm agasabb r en d ű állam igazgatási funkciót a megyei igazgatási szerepkör betöltése jelenti. A megye- és já rá ssz ékhely v árosok közp o n ti szerepkörének súly át az á l t a luk ig a z g a to tt te rü le t n ag yság a és népességszám a h a tá r o z z a meg. E két té nyező a lap já n az igazgatási k ö z p o n to k k ö z ö tt igen n agy külön bségek v a n n a k . Pl. N y íreg y h á za megyeszékhely illetékességi te rü le té n (Szabolcs— Szalmáim egyében) a népesség szám a csaknem két és félszerese a S alg ó ta rján b ó l igaz g a t o t t N ógrád m egye népességének. A já rá ssz ék h ely városok sz ám a 43, am elyből 15 város egyben m egy eszék hely is, 28 v á r o s u n k te rü letig a zg a tás i közp o n ti funkciója csak já rá s i te rü letre te rjed ki. AZ I P A R I J E L L E G M I N T A V Á R O S F E J L E T T S É G É N E K E G Y I K L E G F О N TO S A B В M E G H A T Á R O Z Ó J A
V árosaink ipari jellegét lényegében 2 m u t a t ó n keresztül h a t á r o z tu k meg. Az egyik : a váro so k b a n dolgozó ip arv á lla lati m u n k a v á lla ló k 3 szám a, amellyel a m u n k a v á lla ló k n a k városok közötti eloszlását, v a g y más kifejezéssel élve, tö m ö rü lé sét k í v á n tu k szemléltetni. A m á sik m u t a t ó : a 100 lakosra ju tó h ely ben dolgozó ip a rv állalati m u n k a v á lla ló k szám a, a település ip a ro so d o t tsá g án a k fokát jelzi. V éle m é n y ü n k szerint az elsőként e m líte tt m u t a t ó orszá gos szem pontból u tal — a m u n k a v á lla ló k s z ám á n ak n ag y s ág a a la p já n — a városok iparral való e llá to tts á g á n a k szintkülönbségeire. Az u tó b b i m u ta tó 3 E z e k : az ip arv állalato k valam ennyi dolgozója — a bedolgozók kivételével —» tek in tet nél kül a v ég zett m u n k a jellegére (te h á t az ad m in isz tra tív stb . dolgozók is).
209
KÖZLEMÉ N Y E К
pedig egy-egy v ároson belül megjelöli a z t az arányt, am ely a váro s n ag y s ág a (m elyet ez esetben a v áros összlakosságának sz ám a fejez ki) és a te rü le té n dolgozó ipari m u n k a v á lla ló k szám a k ö z ö tt fennáll. A város te rü le té n dolgozó ip a rv á lla la ti m u n k a v á lla ló k s z á m á n a k n a g y sága (iparv állalati dolgozók tömörülése) szerint a v á r o s o k a t az alá b b i cso p o r to k b a soroltuk :
Az állandó jellegű ip a rv á lla lati te lephe lye ken dolgozó m u n k a v á lla ló k n a k 4 5 % -a b u d ap e sti, 3 5 ,6 % -a vid éki v áro so k b a n levő, 19 ,4 % -a pedig községi te rü le te k e n fekvő m u n k a h e ly e k e n dolgozik. A v id é k i v á r o so k közül Miskolc te rü le té n dolgozik a le gtöbb ipari m u n k a v á lla ló (szá m u k : 38 900 fő). Az ipari dolgozók tö m ö r ü lési ad a ta i, m i n t e m líte ttü k , országos szinten álta lá n o ssá g b a n m u t a t j á k be az ip a ri m u n k a v á lla ló k m u n k a h e ly szerinti te rü le ti eloszlását és így a városok ip a ro so d o ttsá g át. E g y -egy város iparosod o tts á g á n a k fokára, a v á ro s o k n a k ilyen sz em p ontból való összehasonlítására, a 100 lakosra jutó helyben dolgozó ipari m u n k a v á lla ló k sz á m a alk alm asa b b . E z u tó b b i sz em p o n t a la p já n vizsgálva a v á ro so k ip a ro so d o ttsá g á n a k fokát, a 62 v á ro s a k ö v etk ez ő k ép p e n oszlik meg : Л város területén dolgozó, 100 lak o sra ju tó ip ari m u n k av állaló k szám a 50 .0 — 3 0 .0 — 19,9 ........................................................... 2 0 .0 — 2 9 ,9 ........................................................... 1 0.0— 1 9 , 9 ........................................................... 5 ,0 — 9 , 9 ........................................................... — 4 , 9 ........................................................... Ö s s z e s e n ..............................
V idéki városok szám a 2 8 9 18 17 8 62
A t á b lá z a t b a n em líte tt k a te g ó r iá k figyelem bevételével az ország k ét leg ip aro so d o ttab b v áro sa a 34 ezer lakosú Ózd és a 13 ezer lakosú Oroszlány. E v á r o so k b a n a 100 la k o sra ju tó , helyben dolgozó ipari m u n k a v á lla ló k szám a 52,2, illetve 50,0. Ipari jellegűnek t e k i n t e t t ü k a z t a 19 v á ro st, am elye k az ip a ro so d o ttsá g első h á ro m f o k o z a tá b a ta r t o z n a k , v a l a m i n t az ide nem sorolható, de t ö m ö rülés sz em p o n tjáb ó l az első h á ro m k a te g ó r iá b a ta rto z ó 6 v á ro st. (Legkevesebb 5000 iparv á lla lati dolgozóval rendelkező városok.) Az ipari jellegű városok te rü le té n dolgozó ipari m u n k a v á lla ló k főbb ipar c soportok szerinti százalékos megoszlása a la p já n e váro sok to v á b b i a l típ u s o k b a sorolhatók. E ze k a köv etk ez ő k : I.
II.
III. IV . V.
B á n y a v á ro so k a ) T is z ta p r o filú b á n y a v á r o s o k ; b) B á n y a v á ro s o k je le n tő s e b b e g y é b n e h é z ip a r r a l. E g yéb n e h é zip a ri városok a ) T ú ln y o m ó ré sz b e n eg y é b n e h é z ip a r r a l r e n d e lk e z ő v á r o s o k ; b) E g y é b n e h é z ip a r r a l r e n d e lk e z ő v á ro s o k je le n tő s e b b b á n y á s z a tt a l ; c) N e h é z ip a ri v á ro s o k je le n tő s e b b k ö n n y ű ip a r r a l. K ö n n y ű ip a r i városok É le lm is ze rip a ri városok V egyes ip a ri városok (a m e ly e k b e n e g y ik ip a r i fő c s o p o rto n b e lü l se m éri el az 5 0 % -o t a f o g la lk o z ta to tts á g i a r á n y ) .
210
KÖZLEMÉNYE К
V árosaink ipari m u n k a e rő szükségletü ket á lta lá b a n nem t u d j á k teljes m é rté k b e n helyi m u n k a e rő v e l kielégíteni, ezért — elsősorban az ipari városok — kise b b -n a g y o b b m é rték b en ingav án d o rfo rg alm i kö zp o n to k is. N é h á n y — elsősorban alföldi — v á r o s b a n az ipari m u n k a v á lla ló k nagyo bb szám a ellenére az ing a v án d o rló k a r á n y a kisebb, m e rt az ipari üzem eknek m ó d ju k b a n van m u n k a e r ő sz ükségle tü ke t tú ln y o m ó töb bsé gben a város lakói közül kielégíteni. Pl. a Szeged te rü le té n dolgozó 21700 ipari m u n k a v állaló közül mindössze 4000 (18,4% ) az ingázók szám a (illetve ará n y a ) ; ezzel szem ben pl. G yőrben az in g a v án d o rló k a r á n y a 38,4% . A n ag y o b b ipari c e n tru m o k in g a v án d o rló in a k átlagos u tazási távolsága 11— 27 k m k ö z ö tt változik. Az átlagos u ta z á si tá v o lsá g v á ro so n k é n t nagyo n eltérő. A városok körül k ia la k u lt in ga v án d o rfo rg alm i körzetek n agyságá t ugy anis erősen befolyásolja a közlekedési le hetőségek a lak u lá sa is. VÁROSAINK FEJLE TT SÉG E A VÁROSKÉP ÉS A K Ö Z M Ü V E K ALAPJÁN
Vidéki v á ro sa in k n ag y o b b része álta lá b a n a fejletteb b települési formát is eredm ényező ipari jelleget nélkülözi. Mind a b eépítettség, m in d az ezzel e g y ü t tjá r ó k ö z m ű v e síte ttsé g te k in te té b e n m ég sok a hiányosság, s a városok rendezésénél éppen az egyik legfontosabb feladat a városiasabb megjelenés k ialakítása. V árosaink b eépítettsége á lta lá b a n laza. Az 1 k m 2-re ju tó la k ó h áz ak szám a (azaz a lakóházsűrűség m u t a t ó j á n a k értéke) csupán K ap osv á r, Szeged, Pécs v áro so k b a n h a la d ja m eg valam iv el a 100-al. 15 olyan v á ro su n k v a n , ahol a la kóházsűrűség a 30-at sem éri el. Tö bb v á ro s u n k b a n , de kü lö n ö sen az alföldi v áro so k b a n , a belterü le t beép íte ttsé g e is falusias, a k ü lte rü le te ken pedig még uralk o d ik a szétszórt építkezési mód. N é h á n y , elsősorban t e r v szerűen é p ített szocialista v á ro su n k , m in t D u n a ú jv á r o s, Oroszlány, az a l a csony lak óházsű rű ség ellenére is városias m egjelenésű, m e rt az építkezés m ó d ja többszintes. H asonló a helyzet Kőszeg esetében is, ahol a töb b sz in te s városias építkezés m á r k o rá b b a n m eghonosodott. A 100 la k o tt épületre ju tó népesség sz á m a a v áro so k b a n átlagosan 581, a községekben 410. A városok á tla g á t 31 város a d a ta h a la d ja meg. E z a m u t a t ó különösen m agas — 1000 feletti — érté k e t képvisel a szocialista városok esetében (D u n a ú jv á ro s, K omló, Oroszlány). Számos v á r o s u n k b a n az építkezési m ó d fejlődése m á r 1949 előtt m eg k ezd ő d ö tt. A szilárd falazatú la k ó h áz ak a r á n y a az 1960, évi népszám lálási a d a to k a lap já n ott fog ja v u ló te n d e n c iá t m u ta tn i, ahol nag yobb a rá n y ú új lakóházépítkezések folytak, t e h á t az új szocialista és a többi jelentősebb ip a r ral rendelkező v árosb an. A laza b eé p íte ttsé g m ia tt a víz- és c s a to r n a h á ló z a t á lta lá b a n n em épült ki kellő m é rté k b e n a v árosok területén. A nagy-, közepes és kisvízm űvel rendelkező városok közül a la kóh áz ak szám ához v is z o n y íto tt lakóházi bekötések a r á n y a legm agasabb V eszprém ben (83,6% ), és m e g h a la d ja az 50% -ot E szterg o m , K omló, P á p a , S á to r a lja újhely, Sopron és Vác v áro so k b a n is. G y őrben és S zom b a th ely en pedig 47. illetve 42 % . A több i v áro sb a n a lakóházi bekö tése k a r á n y a m in d e n ü tt a l a csonyabb. A váro so k c s a to r n á z o tts á g á n a k állap o ta sem kielégítő, nem felel meg a korszerű igényeknek — b á r az 1951— 1959. években jelentős m é rté k b e n fej lődött a hálózat (új cs ato rn a épült pl. A jk án , K az in cb a rc ik á n , K om lón, D u n a ú jv á ro sb a n , O roszlányban stb.). Az ép ü lete k k ö zm űvekke l való felszerelt ségét te k in tv e , ennek ellenére a c s a to r n á z o tts á g te ré n van a legtöbb ten nivaló . Az 1959. év végén sz ennyvízcsatorna hálózat 32 v á ro sb a n volt : 25 váro s csak csapadék-, illetve részben szennyvizet is befogadó csap adékvíz csato r n á v a l rendelkezett. A la k ó h áz ak h o z vezető c s ato rn ah á ló z ati b ek ö té se k s z á m á n a k a r á n y a a legkedvezőbb D u n a ú jv á ro s, Sopron és K om ló városokban. E h á ro m v á r o sban a la k ó h á z a k n a k tö b b m in t 4 0 % - á b a n van c s ato rn ah á ló z ati bekötés. Számos v á r o s u n k b a n m in d a csato rn á z o ttsá g , m ind a vízellátás te rületé n jelentős fejlesztési m u n k a folyik.
KÖZLEMÉ N Y E К
211
Gázszolgáltatás mindössze 12 vidéki v á ro su n k b a n van, m égpedig a négy m egyei jogú v á r o s b a n , t o v á b b á az 50 ezernél népesebb városok közül G y ő r ben, S zéke sfehé rvá rott és S zom b a th ely en , a 30— 50 ezer lakosú v ároso k közül p edig B a já n , N ag y k a n izs án , S o p ro nba n és D u n a ú jv á r o s b a n , v a la m in t egy 20 ezernél kevesebb lélekszámú v á ro sb a n , H ajdúszoboszlón. A lakosság g áz elláto ttsá g a te k in te té b e n N ag y k a n izsa áll az első helyen, a la k á so k n a k kb. 7 0 % -á b a van b evezetve a gáz. A k ö z m ű v e k közé kell sz ám ítan i a villa n n ya l való e llá to tts á g o t is, ezt a z o n b an külön nem tá r g y a ltu k , m e rt a lakosság e llá to ttsá g a sz em pontjábó l a helyzet á lta lá b a n m in d e n v á ro sb a n megfelelő. H elyi közlekedés. A v árosok fejlődésével a lakóhely és a m u n k a h e ly kö zötti távolságok n ö vekedn ek, felm erül a helyi közlekedési igények kielégíté sének szükségessége. Az u tó b b i években ezen a téren jelentős a fejlődés. A helyi u ta s fo r g a lm a t 5 v áro sb a n a u tó b u sz és villamos, 43 v á ro sb a n pedig csak a u t ó busz b o n y o lítja le. A k o m m u n á lis lé tesítm é n y ek k e l való e llátottsá got az előzőekben ism er t e t e t t m u ta tó k n á l valószínűleg jo b b a n jellemeznék azok a m u ta tó k , am elyek a lé te s ítm é n y e k e t igényb evevő lakosság és az összlakosság k ö z ö tti a r á n y o k a t t ü n t e t i k fel. Az ilyen m u t a t ó k szám ításához szükséges a d a to k a z on ban csak az 1960. évi n épszám lálás id evon atkozó a n y a g á n a k p u b lik á lá sa u tá n lesznek ism eretesek. (Pl. a gázzal, vízvezetékkel, stb. e llá to tt la k áso k b a n lakó n épes ség száma.) T a n u l m á n y u n k kere téb e n ezért egyelőre csak a r r a s z o rítk o z h a t t u n k , hogy v á r o s a in k a t a k o m m u n á lis lé tesítm é nyek je lenléte a la p já n cso p o rto sítju k . A közölt m u ta tó k b ó l is m e g á lla p íth a tó azo n b an , hogy töb b v á r o s u n k b a n e lé tes ítm é n y ek közül csak egy-kettő v a n jelen és igen csekély a z o k n a k a v á r o so k n a k a szám a, ahol m in d e n szükséges közm ű a lakosság rendelkezésére áll, és ezek is a v á r o s b a n lakókat csak részben lá tjá k el. A vizsgált négyféle k o m m u n á lis létesítm ény, te h á t a gázszolgáltatás, közüzem i v ízm ű 4 csatornahálózat és helyi közlekedés ala p já n , a városok s z á m szerű megoszlása a következő :
Mind a n é g y f a jta k o m m u n á lis lé tesítm énny el rendelkező 9 v áros a k ö v e t kező : Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Győr, Sopron, Székesfehérvár, S zom b ath ely , N agykan izsa. A v a la m e n n y i vizsgált kom m u n á lis lé tes ítm é n y t nél külöző város pedig H ajd ú b ö szö rm én y . A V Á R O S O K ÉS K Ö R N Y É K Ü K KAPCSOLATA ( A K I S K E R E S K E D E L E M , V A L A M I N T AZ O K T A T Á S I ÉS E G É S Z S É G Ü G Y I I N T É Z M É N Y E K V O N Z Á S K Ö R Z E T E I )
V árosaink — tö b b sé g ü k b e n — n a g yobb igazgatási te rü lete k (megyék, já rá sok) székhelyei és egyben k ö r n y é k ü k kereskedelmi, o k ta tá s i és egészség ügyi k ö zp o n tjai is. K ereskedelm i vonzás. Az 1959. év elejei a d a to k szerint 62 v á r o s u n k közül kiskereskedelm i v o n z á s k ö z p o n tn a k te k in th e tő 60 város, m e rt e városok á r u házai, szaküzletei és egyéb b o ltjai nem csak a sa já t te rü le tü k ö n élő népesség k iskereskedelm i e llá tá sá t szolgálják, hane m a k ö rn y é k ü k ö n fekvő községek la kosssá gána k is vásárló helyei. N ag y o b b é rté k ű bolti forgalom elsősorban a megyeszékhely-, m á so d so r b a n a já rá ssz ék h ely -v á ro so k b a n ta p a s z ta lh a tó . * Az aláb b i értékelésnél a törpevízm űvet és a vízelvezetést is közüzem i vízm űnek te k in te ttü k .
212
К Ö Z L E МÉ N Y Е К
А 62 vidéki város megoszlása a te rü le tü k ö n fekvő boltok sz ám a a l a p já n a következő :
A városok népességszám a és a te rü le tü k ö n fekvő b o lto k szám a k ö z ö tti a r á n y t az 1 bo ltra ju tó népességszám m u ta tja . E n n e k a visz o n y szá m n a k b e m u ta t á s á n á l a b o lto k a t két csoportra o s z to ttu k : a ) é le lm is z e rb o lto k r a ( id e s z á m ítv a a tú ln y o m ó ré s z t b o l t o k a t is) és b) s z a k o s íto tt b o lto k r a ( id e é rtv e az á r u h á z a k a t is).
é le lm is z e rt
á r u s ító
v e g y e s
Az élelm iszerboltok á lta lá b a n csak a helybeli népesség élelm iszerellátását b iz to sítják , míg a város á ru h á zai és sz a k o síto tt boltjai a helybeli lakosságon k ívül, a v áro s kereskedelm i vonzáskörzetébe eső települések lakosainak is vásárlóhelyei. Az 1960. I. negyedévvégi á lla p o tn a k megfelelően az 1 élelm iszerboltra j u t ó lakosság szám a legkedvezőbb K o m á r o m v á r o s b a n (318), ez a m u t a t ó szám legm ag asabb H a jd ú b ö s z ö rm é n y esetében (976). O ktatási vonzás. Az 1959/60. t a n é v b e n az ország összes főiskoláinak tö b b m i n t a fele, a k ö zépiskolákn ak pedig a fele vidéki v á ro sa in k te rü le té n m ű k ö d ö t t . E ze k közül 17-ben ta lá lh a tó főiskola, 61-ben pedig középiskola. D ebrecennek és Szegednek 4-4, Pécsnek 3, S o p ro n n a k 2 főiskolája v an . A többi főiskolával rendelkező v á r o s b a n 1-1 főiskola m űködik. A főiskolai h allg ató k szám a a la p já n elsősorban a négy megyei jogú v áros sorolható a főiskolai közp o n to k közé. A m egyeszékhelyek közül 10, a já rá ssz ékhely ek közül pedig 6 váro sban van főiskola. A főiskolai v árosok közül csupán E szterg o m n em képez sem megyei, sem járási székhelyet. A középiskolával rendelkező városok közül legm agasabb az iskolák s z á m a Debrecen (14), Szeged, Győr (13, 13), Miskolc (12), Pécs (10) városban. A városok te rü le té n fekvő középiskolák v o n zá sk ö z p o n tjai a város k ö r n y é k é n fekvő olyan településeknek, am elyekből a közlekedési ad o ttsá g o k , illetőleg a v a s ú ti v a g y a u tó b u sz összeköttetések lehetővé teszik a te rü letü k ö n lakó ta n u ló k n a k a város középiskoláiba való n a p o n k é n ti b ejárást. 15 város o k ta tá s i vonzá sk örze tén e k te rü leté n lakó népesség sz ám a k ö rz e te n k é n t a 100 000 főt is m eg haladja. A vonzá ste rü let népessége és a város te rü le té n fekvő iskolák k a p a c itá s a k ö z ö t t v á r o s o n k é n t n a g y eltérések és a r á n y ta la n s á g o k v a n n a k . A városok megoszlása o k ta tá s i v o n zá sk ö rz e tü k népességszám kategóriái a la p já n a következő : 2 00 100 50 10 10
000 fő n él n a g y o b b n é p e s sé g s z á m ú v o n z á s k ö rz e tte l re n d e lk e z ik 000— 2 00 000 fő n y i n é p e ssé g s z á n n i v o n z á s k ö r z e tte l r e n d e lk e z ik 000— 100 000 fő n y i n é p e s sé g s z á m ú v o n z á s k ö r z e tte l r e n d e lk e z ik 0 0 0 — 50 0 00 fő n y i n é p e s sé g s z á m ú v o n z á s k ö rz e tte l r e n d e lk e z ik 000 fő n él k ise b b n é p e s sé g s z á n n i v o n z á s k ö rz e tte l re n d e lk e z ik Összesen ......................................................................... .
2 13 16 26
v á ro s v á ro s v á ro s v á ro s 1v á ro s 62 város
Az o k ta tá s i von zá sk ö rze t és k ö z p o n tja k ö z ö tti átlagos ú ttá v o ls á g 7 és 33 k m k özött változik. A v o n z o tt községek sz ám a a k o m o ly a b b vonzá sköz p o n to k körüli k ö rze tek b e n — főleg az ap rófalvas vidékeken — m e g h a la d ja a 100-at is.
K Ö ZLEM ÉN YEК
213
E gészségügyi vonzás. Egészségügyi v o n z á sk ö z p o n tn a k t e k i n t e t t ü k a z o k a t a v á ro so k a t, am ely e k n ek te rü le té n olyan fek v ő b e teg in téz m én y (kórház, gy erm e k k ó rh á z , b e te g o tth o n stb.), v a g y rende lő in té ze t ta lá l h a tó , am ely n e m csak a város lakosságának, h a n e m a környező települések népességének is b iz to sítja az egészségügyi ellátást. V áro sain k fekv őbe teg in téz m én y e k k el és rend e lő in té ze tek k e l álta lá b a n rendelkeznek. N é h á n y v árosban nincs fek v ő b e teg in téz m én y , te rü le tü k ö n az o n b an r en d e lő in té ze t m űk ödik, ezért ezeket m á so d re n d ű v o n z á s k ö z p o n tn a k te k in te ttü k . 62 v á r o s u n k egészségügyi v o n zá sköz ponti jelleg szerint a k övetkező m ó d o n oszlik meg : I. r e n d ű k ö z p o n t ( fe k v ő b e te g in té z m é n n y e l és r e n d e lő in té z e tte l) 41). I I . r e n d ű k ö z p o n t ( te r ü le tü k ö n c s a k r e n d e lő in té z e t v a n ) 7. V o n z á s k ö z p o n tn a k n e m te k i n t h e t ő 0.
A m e g y esz ék h e ly v áro so k k ivétel nélkül egészségügyi v o n z á s k ö z p o n to k ; k ó rh á z i in té z m é n y e ik n e k k a p a c itá s a á l ta l á b a n az 500 á g y a t m e g h ala d ja . A m e gyesz ék he lyek egészségügyi v o n z á sk ö r z e té b e n a la k o sság szám a k ö r z e te n k é n t á lta l á b a n m e g h a la d ja az 50 000 főt. A VÁ R O S O K C S O P O R T J A I ( T Í P U S A I ) A T Á R G Y A L T F U N K C I Ó K ÉS ELL ÁTOT TSÁGI MUTATÓK M É R L E G E L É S É V E L K IA L A K ÍT O T T Á L T A L Á N O S K É P A L A P JÁ N
A v á ro so k fejlettségi fo k o z a ta it — a k ö z ö t tü k fennálló jelen tős sz in t külö n b sé g ek ellenére is — v izsgálati m ó d sz erü n k a la p já n n a g y o b b h a t á r o k k ö z ö tt meg t u d t u k állapítani. A b ev ezetőben m á r e lm o n d o tta k figyelem bevé te lével a v áro so k n a k négy fő cso p o rtjá t k ü lö n b ö z te t tü k m eg : 1. 2. 3. 4.
f e j l e t t v á ro s o k : s z o c ia lis ta v á r o s o k ; k ö z e p e s fe jlő d é si ir á n y z a to t m u ta t ó v á ro s o k ; s ta g n á ló és v iss z a fe jlő d ő v á ro so k .
Ezek közül az első k e ttő és a negyedik cso p o rtb a sorolt váro sok eseté ben, úgy v éljü k , te ljes m é rté k b e n sikerült fejlettségi m u t a t ó i k mérlegelése a la p já n a megfelelő kateg ó riáb a való sorolásuk. A h a r m a d ik cso p o rtb a n összefoglalt v á rosok ná l, a n n a k ellenére, h ogy e k a teg ó rián belül tö b b alcso p o r t o t is k é p e z tü n k , fe n n á llh a tn a k h a tá r e s e te k és e m ia tt k orrekció kra, eset leg to v á b b i v iz sg á la to k ra is szükség lehet abból a célból, hogy a kérdéses váro so k p o n to sa b b helye, illetve fejlettségi foka reálisabb an m e g á lla p íth a tó legyen. A z első csoportba sorolt, azaz a közp o n ti funkciók és az e lláto ttsá g te k i n te té b e n fejlett városok közé Miskolc, D ebrecen, Pécs, Szeged, vagyis a 4 m egyei jogú váro s ta rto z ik . N épességszám uk a 100 00 főt m e g h ala d ja , ill. Szeged esetében a z t erősen megközelíti. A k ü lte rü le ti p ro b lé m a n ag y o b b m é rté k b e n csak Szegeden nem jelentkezik. Az utolsó k é t n épszám lálás k ö z ö tt m in d a négy váro s népességszám a fejlődött, a z on ban míg Miskolc és Pécs tényleges nép sza p o ro d á sa — n y ilv á n e városok ip a r o s í to tta bb jellege m ia tt — 3 0 % körüli, addig Szeged és D e b recen esetében nem éri el a 17 % -o t sem. Az em líte tt városok fontos állam igazgatási k ö z p o n to k (m egyeszékhelyek); m in d a négy v áro s fejlett iparral rendelkezik, jelentős in gav ándo rforgalm i, kiskereskedelm i, o k ta tá s i és egészségügyi központ. A m ásodik csoportot a lk o tjá k az erősen fejlődő szocialista v árosok : Komló, Oroszlány, D u n a ú jv á ro s, és K az incbarcika. E v árosok népessége elsősorban a v án d o rlá si nyereség k ö v e tk e z té b e n em elkedett. M indegyik váro s jelentős ipari és ingavándorforgalm i központ. K ö zp o n ti funk ciók te ré n elsősorban az o k ta tá s i in té z m é n y e k b e n m u ta tk o z ik hiány. O roszlány nak nincs fekvő beteg in té z m é n y e sem. Á llam igazgatási közp onti f e la d a to k a t csak D u n a ú jv á r o s l á t el (járásszékhely).
214
КО /. I. К M É N Y E К
KÖZLEMÉNYEK
215
A harm adik csoportba a közepes fejlődési ir á n y z a to t m u t a t ó v á ro so k a t soroltuk. Az id e tarto z ó 5 alcsoport k ia la k ítá s á n á l a k ö zp o n ti funkciók je len lé té t v e t t ü k ir án y a d ó n ak . Így az első alcsoportba k e r ü lte k a fejletteb b m egyeszékhely városok, m elyek hez jelentős népességszám ú kereskedelm i, o k ta tá s i és egészségügyi k ö rzetek csatlakozn ak. E ze k : S zom b athely , Győr, Székesfehérvár, Z alaeger szeg, K a p o sv á r, E ger, N yíreg y h á za, Békéscsaba, Szolnok és K ecskem ét. E b b ő l az alcsoportból jelentős ip a rá v a l k itű n ik Győr és S zom b a thely. Győr e g y é b k én t m ás a d o ttsá g a i foly tán is erősen megközelíti a megyei jogú városok fejlettségi szintjét. A m ásodik alcsoportba t a r t o z n a k a m á s o d re n d ű k ö z p o n to t képező m e g y e székhelyek, a m ely e k n ek állam igazgatási szerepk örü kön kívül egyéb v o n z á s k ö z p o n ti jellegük csak közepes, v a g y ennél is gyengébb. Ide ta rto z ik : Szekszárd, V eszprém , T a t a b á n y a , S alg ó ta rján és H ó d m e z ő v á s á rh e ly .5 T a t a b á n y á n a k és S a lg ó ta rjá n n a k megyeszékhely jellege m elle tt fejlett ip a ra is v an . V eszprém és Szekszárd ip a ra je lentéktelen. A harm adik alcsoport a tú ln y o m ó ré sz t csak ip a ro so d o ttsá g u k m i a t t fej lődő v á r o s o k a t öleli fel, am elyek a k ö vetkezők : V árp alo ta, A jka és Ózd. E váro sok k özponti funkciói hiányo sak. I p a ro so d o ttsá g u k és n é p s z a p o ru la tu k te k in te té b e n a z on ban m egközelítik az új szocialista váro so k a t. ( Ip a r o s o d o t t ságuk m é rté k e a lap já n A jk á t és V á r p a l o tá t ezért az ipari jelleg m e g á lla p ítá sánál a szocialista városok közé soroltuk.) A negyedik alcsoportba k e rü lte k a közp o n ti fu n k c ió k a t középszerűen ellátó városok, m i n t N a gy ka nizsa, K eszthely, P á p a , E sztergom , Vác, B a la ssa g y a r m a t, H a t v a n , Gyöngyös, S áto raljaú jh e ly , Baja, Cegléd és Orosháza. Az em líte tt városok — K esz th e ly és B a la ssa g y a rm a t kivételével — viszony lag je len ték e n y ipa rral is rendelkeznek. A z ötödik alcsoportba az állam igazgatási közp o n ti jellegükön kívül cse kélyebb mértékben egyéb központi fu n kció ka t ellátó városok k erültek, azaz Gyula, Mohács, K alocsa, J á sz b e ré n y , S zentendre, T a t a , K o m á r o m , M osonm agyar óvár, Sopron és Kőszeg. E zek a városok, Kőszeg kivételével, já rá s székhe lyek, a z o n b an lényegesen kisebb v o n zá sk ö rze tte l rendelkeznek, m in t az előbbi c s o p o rtb a soroltak. N é h á n y város egyik v a g y m ásik jellegzetességével kiem el kedik ebből az alcsoportból. Pl. M o so n m ag y aró v á r ip a rá v al, Sopron ipa rá v al és tö r té n e ti m ú ltjá v a l, G yula a leg n ag y o b b a k közé ta rto z ó egészségügyi vonzáskörzetével. A negyedik főcsoportba a stagnáló és visszafejlődő v á r o so k a t soroltuk. E ze k azok az alföldi városok, am ely e k n ek népessége 1949— 1960 k ö z ö tt 1 0 % a l a t t sz ap o ro d o tt és jelentős v ándorlási veszteségük van. A csoport ta g ja i : Csongrád, Szentes, K isk u n h a las, K iskunfélegyháza, N agykőrös, M ezőtúr, Kisújszállás, K arcag, H ajdúszoboszló, H a jd ú b ö s z ö rm é n y , H a j d ú n án á s, Törökszentm iklós, T ú rk e v e és Makó. Az idesorolt városo k ip a rb a n szegények, egy-két k ivételtől eltekintve tú ln y o m ó ré sz t falusias megjelenésűek, k o m m u n á lis e l lá to ttsá g u k igen hiányos. A k a d n a k k ö z ö ttü k já rá ssz ék helyek, ellátó in té z m é n y e k k e l rendelkező v áro so k is, ezek az a d o ttsá g o k azo n b an nem t u d t á k az elván d o rlást ellensúlyozni. A 62 v id é ki v á r o s u n k a t — funkcióik és e llá to ttsá g i m u t a t ó i k m érlege lésével k ia la k í to tt típ u s o k szerint — a 214. oldalon lévő k a r t o g r a m m is fel t ü n te ti. A v á r o s o k a t ábrázoló k ö rö k n a g y s á g a n é p e ssé g szá m u k k al ará n y o s. * A települések fejlettségének v iz s g á la tá t ta n u l m á n y u n k b a n — m i n t azt a b ev ezetőben is e m líte ttü k — csak egy településcsoportra, — a k ö n n y e b b elhatárolás ked v é ért — a jogi érte lem ben v e t t vidéki v á ro so k ra vége ztü k el. A vizsgált v ároso k többsége, b á r te le p ü lé stu d o m á n y i értelem ben is a t u l a j don kép p e n i m a g y a r v á ro sh á ló z a tn a k részét képezi, ahhoz, hogy — füg g et lenül a jogi értelmezéstől — a teljes v á ro sh á ló z a to t funkcionális alapo n m eg h a tá ro z h a ssu k , még to v á b b i vizsgálatok szükségesek. 5 H ódm ezővásárhely m egyeszékhely je lle g e a közelm últ b an m eg szű n t. E z é rt jelenleg köz p o n ti fu n k ció i a la p já n a negyedik alcso p o rtb a tarto zó városok közé sorolható.
216
К Ö Z L E M É N YE К
A m á r a lk a lm a z o tt m ódszerek reálisabb ala p o k ra való helyezésével olyan v izsgálati ere d m é n y e k e t kell f e lm u ta tn i, am ely ek kétsége t kizáró m ódon igazolják, hogy m elyek a városias a rc u la tú községeink, to v á b b á , m elyek azok a jogilag v á ro sn a k minősülő települések, am ely e k n ek fejlődését elsősorban kell előm ozdítani, hogy a szorosabb értelem b en v e t t v á ro sh á ló z a t egységei közé teljes joggal legyenek sorolhatók. Teljes v á r o s h á ló z a tu n k m egism erésének n a g y je lentősége v a n a falu és v á r o s közö tti sz intkü lönbségek fokozatos felszám olásában. A külö nbségek teljes m e gszüntetésére v a la m e n n y i telepü lésü nk te k in te té b e n csak évtizedek k i ta r tó m u n k á j a ad lehetőséget. Mód van a z onban arra, hogy rendszeres és c é ltu da tos, te rv sz e r ű m u n k á v a l egyes településeken belül, v a g y a települések bizonyos csop o rtján á l — és itt elsősorban a m á r m a is városias jelleget, f u n k ció kat m u t a t ó településekre kell gondolni — a rá n y la g rövid idő a l a t t m e g sz üntessük a falu és város k ö z ö tti k ülönbségeket. E m u n k á n a k első lépcső fo k át, v élem é n y ü n k szerint, a z o k n ak a v iz sg á la to k n a k kell képezniük, am elyek a fejlettség m ai s z in tjé t m e g h a tá ro z z á k , le hetőséget b iz tosítva ilyenform án a települések összehasonlítására. T ov áb b i f e la d a to t képez a városias je lle m v o n á so k a t nem m u ta tó kö z ségek teljes h á l ó z a tá n a k — a legkisebb népességszám ú egységekig lemenő — viz sgálata , m e r t e községek k ö z ö tt is lényeges szintkülönbségek v a n n a k elláto t t ság és fejlettség terén. Jelenleg tö b b irá n y b a n folyik a települések fejlettségének m e g á lla p ítá sára irányuló k u ta tó m u n k a . A gyorsabb és helyesebb ere d m én y e k elérése céljából k ív á n a to s voln a a települések p ro b lém áiv a l foglalkozó külö nböző szer v ek m u n k á já b a n az eddiginél n a gyo bb eg y ö n tetű ség biztosítása, m in d a k u tatási m ódszerek, m in d a fejlettségre utaló tény ez ő k értékelése szem pontjából.
СТАТИСТИЧЕСКОЕ ИЗУЧЕНИ Е СТЕПЕНИ РАЗВИТИЯ П Р О В П Н Ц И А Л Ь Н Ы Х Г ОР од о в Резюме О пределение степени р а з в и т и я и п о л о ж е н и я населен ны х пунктов п о з в о л я е т производить г р у п п и р о в к у последних и образовать типы ; г р у п п и р о в к а их я вл яе тс я полезным т а к ж е и с точки зр е н и я т е р р и то р и ал ь ных дем ограф и ческих исследований, потому что оно обеспечивает возм ож ность д л я со п оставл ен и я дем ографических явлен ий в п ред ел а х отдельных типов и и зу ч е н и я и х взаимовлияний. Д л я и зу ч ен и я степени р а з в и т и я городов и сел сущ ествует необходи мость в образо вани и состоящей из не слиш ком большого количества хорошо отобранны х по к аза тел е й системы п оказателей, и, далее, соответствующего метода исследовани я. В В енгрии, а т а к ж е в д р у г и х стр ан а х у ж е производи ли сь поп ы тки в н ап р а вл ен и и образован и я показател ей и методов исследова н и я, необходимых д л я и зу ч ен и я степени раз в и ти я населен ны х пунктов, но, однако, окончательно определенного метода еще нет. О бразование п о к аза тел е й , и осущ ествление необходимого д л я этой ц ел и сбора дан ны х, а т а к ж е в ы работка методов исследования т о ж е я в л я ется в зн а чи те л ьн ой степени статистической задачей. В нашем очерке мы сделали п оп ы тк у в отношении небольш ой группы нас ел е н н ы х пун к тов, — которые с юридической точки зр е н и я я в л я ю т с я наш и м и периферийными городами, — осуществить па основании статисти ческих дан н ы х такого рода исследование. Основные вопросы, н а основании к оторы х мы определили степень ра з в и т и я и типы, состояли в следующем : численность н аселения, естествен ные прирост и у б ы л ь , в н у т р е н н я я м и гр а ц и я, осуществление уп равл енческо-ад м ин истрати вны х ф ункций, размер м аятниковой м играции п р о м ы ш л енн ы х р аб о ч и х из окрестностей, общий вид города и уровень комму нал ьн ого р а з в и т и я , сфера п р и т я ж е н и я города, к а к центра розничной то р говли, п росвещ ени я и зд равоох ран ени я.
KÖZLEMÉNYEK
217
Сущностью нашего метода и сследования, — в интересах определения типов разви тости городов, — бы л а н а п р а в л е н а на то, чтобы произвести Классификацию городов н а осн ован ии п рим ен ен ны х пок аза тел е й и таким образом в ы р а зи ть р а з л и ч и я м еж д у ю ридически равны м и единицами. Т ак , На основании р а з л и ч н ы х пок аза тел е й (наприм ер, численность населения, пром ыш ленный х а р а к т е р ) в отдельных с л у ч а я х сф ормировали группы, Типы. В ы раб отан н ы й п о р я д о к очередности и оценка при н ад л еж н ости к Группам, образованны м н а основе отдельны х п ок азател ей , создали во з м ожность д л я того, чтобы н а р я д у с при н яти ем во вн и м ан и е уп равленческоад м инистративной ф ун к ц и и , распред елить наш и го р о д а на основании пр очих ц ен т р ал ь н ы х функций, дем ографических усл ов ий и обеспеченности На четыре главны е группы. В опрос обеспеченности мы исследовали с точки зр е н и я нас ел е н и я, т а к что, наприм ер, п ри определении промышленного х а р а к т е р а мы р а с с м а т р и в а и л пропыш ленность не к а к производственную мощность, а к а к возм ож ность обеспечения занятости. Н а основании вы ш есказанного мы о бразовал и следующие четыре Главные г руп п ы н аш и х п ериф ерий ны х городов : К первой группе отн осятся города развит ые, к а к с точки зре н и я ц ент р а л ь н ы х ф ун к ц и й , т а к и с точки зр е н и я обеспеченности. Ч и сленн ость и х н асел ен ия п рев ы ш ает 100 ООО человек, а в одном случае весьма близка к этой цифре. Ч и с л е н н о с т ь н а с ел е н и я к а ж д о г о и з эти х городов в период м еж д у д в у м я п о сл едн им и пер епи сям и н асел ен ия р а з в и в а л а с ь в п о л о ж и тельном н а п р а в л ен и и , м еж д у тем, реа л ьн ы й п ри р ост н а с ел е н и я д в у х горо дов, -— вероятно, в р езу л ь та те и х более и н дустри аль н ого х а р а к т е р а — — составил 3 0 % , а в д р у г и х д в у х городах не достиг 1 7% . З а исключением одного, уп о м ян у ты е города я в л я ю т с я административным и центрами. К а ж д ы й из э ти х городов р а с п р о л а г а е т разви то й промышленностью, зн ачительн ы м дневным притоком рабочей силы и я в л я е т с я центром р о з ничной торговл и , про свещ ения и зд р ав о о х р а н ен и я. В т орую гр у п п у обр а зу ю т р аз в и в а ю щ и е ся быстрым темпом социа ли ст ические города. Н ас ел ен и е этих городов возросло в первую очередь з а счет м играц ион но го п р ил и ва. К а ж д ы й из э ти х городов пред ставл яет собой значительны й пром ыш ленный центр, к о торы й одновременно я в л я ется т а к ж е и центром м аят ни к о во й миграции. В области ц ен т р ал ь н ы х ф у н к ций здесь наб л ю д а етс я недостаток, п р е ж д е всего, просветительн ы х у ч р е ж д ен ий . Ц ен тра л ьн ы е адм инистрати вно-уп равлен ические фун кц ии осу щ ес твл яе т тол ь ко один из этих городов. К т рет ьей г р у п п е мы относим среднеразвитые города. П р и н и м а я во внимание то, что эти города среди своих отдельны х задач осущ ествляю т о дн у и ли более и з за д а ч н а высоком уровне, а д р у г и е н а среднем и ли то л ь ко н а низком уровн е, здесь в о з н и к л а необходимость в образован ии подгрупп, К р итери ем о б р а з о в а н и я подгрупп была степень осущ ествлен ия этими горо д а м и цен т рал ь ны х функций. В чет верт ую гр у п п у были вклю чены города, н ах о д ящ и ес я в состоя нии стагн ац ии и ли у п ад к а. Сюда о тн ос ятс я те р ас п о л о ж е н н ы е в Б о л ь ш о й в енгерской низменности гор ода, п ри рост н а с е л е н и я к оторы х в период с 1949 по 1960 год был н и ж е 10 % и которые п о т е р я л и значительное число н ас ел е н и я в ходе вну тренн ей м и гр а ц и и . В эти х го р о д а х промышленность р аз в и та слабо, за исклю чением одного или д в у х городов, имеют вид сел и в степени и х к о м м у н ал ь н о го р а з в и т и я имеются кр у п н ы е пробелы. В н астоящ ее в р е м я и ссл ед овател ьск ая работа, н а п р а в л е н н а я н а уста новление степени р а з в и т и я населенн ы х пу нк тов п р оизвод ится в р я д е н а п равлени й. В ин те р ес ах у с к о р е н и я этой раб оты и д о с ти ж ен и я л у ч ш и х р е з у л ь т а т о в было бы ж е л ате л ьн ы м обеспечить больш ую степень согласо в а н и я д еятел ьно сти р а з л и ч н ы х учр е ж д ен и й , за н и м а ю щ и х с я проблемами населенн ы х п ун к тов, к а к с точки зр е н и я методов исследован ия, т а к и с точки зр е н и я оценки факторов, опред ел яю щ их степень разви ти я.
15 D em ográfia
218 STATISTICAL
К Ö ZL E MÉ N Y E К
ANALYSIS OF
OF
TH E
D E G R E E
COUNTRY
OF
D EVELOPM ENT
TOWNS
Sum m ary T h e d e f in itio n of th e d e g re e of d e v e lo p m e n t, of th e p o s itio n of s e ttle m e n ts e n a b le s us to m a k e u p g ro u p s , ty p e s of th e m . T o c la ssify th e m in to ty p e s is u se fu l also fo r re g io n a l d e m o g r a p h ic re s e a rc h b e c a u s e i t o ffers o p p o r tu n ity to c o m p a re th e d e m o g r a p h ic p h e n o m e n a of th e d if fe r e n t ty p e s a n d to e x a m in e t h e i r in te r c o n n e c tio n s . In o rd e r to e x a m in e th e d eg re e of d e v e lo p m e n t of to w n s a n d v illa g e s a n i n d ic a to r s y s te m c o n s is tin g of n o t to o m a n y b u t w ell c h o s e n in d e x n u m b e r s is n e e d e d a s w ell as th e r i g h t s o rt of e x a m in a tio n m e th o d . B o th in H u n g a r y a n d in o th e r c o u n tr ie s e x p e r i m e n ts h a v e b e e n m a d e to e s ta b lis h in d ic a to r s a n d e x a m in a tio n m e th o d s r e q u ir e d fo r in v e s tig a tio n s in to t h e d eg ree of d e v e lo p m e n t of s e ttle m e n ts b u t n o f in a l m e th o d h a s b e e n a d o p te d . I t is m a in ly a s ta tis ti c a l ta s k to d ra w u p in d e x n u m b e r s , to u n d e r ta k e t h e d a ta c o lle c tio n u n d e r ly in g i t , to e s ta b lis h a n e x a m in a tio n m e th o d . In o u r p a p e r a n a t t e m p t w a s m a d e to d e m o n s tr a te h o w su c h a n e x a m in a tio n is m a d e w i t h t h e a id of s t a ti s t i c a l d a t a c o n c e rn in g a s m a lle r g ro u p of s e ttle m e n ts , i. e. H u n g a r y 's c o u n tr y to w n s (in th e le g a l m e a n in g ). W e w e re fa c e d w it h th e fo llo w in g m a in q u e s tio n s e rv in g a s a b a s is to e s ta b lis h th e d e g re e of d e v e lo p m e n t a n d th e ty p e s : th e n u m b e r of th e p o p u la tio n , th e n a t u r a l in c re a se d e c re a s e , th e i n t e r n a l m ig r a tio n , t h e e x e c u tio n of a d m in is tr a tiv e fu n c tio n s , h o w f a r th e to w n is a c e n tr e fo r i n d u s tr ia l c o m m u tin g , th e e x te n t of p u b lic se rv ic e s in tr o d u c e d , th e d e v e lo p m e n t of r e t a il tr a d e , th e e d u c a tio n a l a n d s a n i ta r y scope of a t tr a c t i o n of t h e to w n s . In o r d e r to d e fin e t h e ty p e s of d e v e lo p m e n t to w h ic h t h e to w n s b e lo n g , o u r m e th o d of i n q u ir y w a s to r a n g e th e to w n s w ith t h e a id of th e in d ic a to r a p p lie d , a n d to in d ic a te b y th is m e th o d th e d if f e r e n t le v e ls a m o n g le g a lly id e n tic a l u n its . W i th th e h e lp of th e d if fe r e n t in d ic a to r s in som e in s ta n c e s (as e. g. t h e n u m b e r of th e p o p u la tio n , th e in d u s tr ia l c h a r a c te r ) w e e s ta b lis h e d also g ro u p s , ty p e s . P o n d e r in g o v e r t h e o rd e r of r a n k th u s e s ta b lis h e d a n d o v e r t h e f a c t t h a t to w n s b e lo n g to d e te r m in e d g ro u p s , on b a s is of th e d iffe r e n t in d ic a to r s , h a s e n a b le d u s to c la ssify o u r to w n s in to f o u r m a in g ro u p s , d u ly co n s id e r in g th e a d m in is tr a tiv e fu n c tio n s on b a s is of t h e i r o th e r c e n tr a l f u n c tio n s , t h e i r p o p u l a t i o n c o n d itio n s , a n d th e ir s t a te of su p p ly . T h is l a t t e r p ro b le m w a s v ie w e d fro m th e sid e o f t h e p o p u la tio n a n d th e r e fo r e , w h e n e s ta b lis h in g e. g. th e in d u s tr ia l c h a r a c te r , w e d id n o t r e g a r d i n d u s t r y as a p r o d u c tiv e e n t i t y b u t as o n e o ffe rin g i n d u s tr ia l o p e n in g s. In v ie w of th e fo re g o in g o u r c o u n tr y to w n s c a n b e c la s sifie d in to th e fo llo w in g fo u r m a in g ro u p s : T o w n s b e lo n g in g to the fir s t g roup a re d e v e lo p e d to w n s b o th a s r e g a r d s c e n tr a l f u n c tio n s a n d t h e i r s t a te of s u p p ly . T h e n u m b e r o f t h e i r i n h a b i t a n t s s u rp a s se s t h e 1 0 0.000 m a r k , o n ly in o n e ca se f a llin g a l i t t l e s h o r t of i t . T h e p o p u la tio n n u m b e r of all th e s e to w n s d e v e lo p e d b e tw e e n th e la s t tw o p o p u la tio n c e n s u se s b u t t h e a c tu a l in c re a s e of p o p u la tio n of tw o to w n s is a b o u t 30 p. c., p r o b a b ly o n a c c o u n t of th e i r m o re in d u s tr ia liz e d c h a r a c te r ; in case of tw o to w n s th e in c re a s e d id n o t r e a c h 17 p . c. W ith o n e e x c e p tio n th e m e n tio n e d to w n s a re a d m i n is tr a t iv e c e n tre s . E a c h o f th e m h a s a n a d v a n c e d i n d u s t r y a n d is i m p o r t a n t c o m m u tin g , r e ta il t r a d in g , e d u c a tio n a l a n d s a n ita r y c e n tre . T he second g roup in c lu d e s th e s tr o n g ly d e v e lo p in g s o c ia lis t to w n s . T h e ir p o p u la tio n in c re a s e d p r im a r ily o w in g to th e m ig ra tio n g a in . E a c h of th e m is a n i m p o r ta n t in d u s tr ia l a n d c o m m u tin g c e n tr e . A s f a r a s c e n tra ] f u n c tio n s a r e c o n c e rn e d , m a in ly t h e e d u c a tio n a l i n s t i t u t i o n s sh o w d e fic ie n c ie s. O n ly o n e of th e s e to w n s e x e c u te s c e n tr a l a d m i n i s t r a t i v e f u n c tio n s . I n the th ird g ro u p w e fin d to w n s sh o w in g a m id d lin g tr e n d of d e v e lo p m e n t. T h e se to w n s m e e t o n e o r s e v e ra l of t h e i r ta s k s on a h ig h , o th e r s on a m e d iu m o r o n ly on a low le v e l, so i t w a s f o u n d n e c e s s a ry to fo rm s u b g ro u p s w ith in th is c a te g o r y . F o r d e v e lo p in g th e s e s u b g ro u p s th e g o v e rn in g p r in c ip le w as t h e e x te n t to w h ic h th e town e x e c u te s c e n tr a l f u n c tio n s . T he fo u r th g roup in c lu d e s s ta g n a tin g a n d d e c lin in g to w n s . T h e y a re t h e to w n s in t h e G re a t H u n g a r ia n P la in w hose p o p u la tio n in c re a s e d b y less th a n 10 p . c. b e tw e e n 1949— 1960 a n d w h ic h sh o w a s ig n if ic a n t m ig ra tio n lo ss. P o o r in in d u s tr y , th e s e to w n s h a v e w ith o n e o r tw o e x c e p tio n s m a in ly a v illa g e c h a r a c te r a n d a re v e r y s c a n tily su p p lie d w ith p u b lic u tilitie s .
219
K Ö Z L E M É N Y E К
R e s e a rc h w o rk w ith a v ie w to e s ta b lis h th e d e g re e of d e v e lo p m e n t of s e ttle m e n ts is g o in g on in se v e ra l d ir e c tio n s . In o r d e r to re a c h q u ic k e r a n d m o re c o rre c t r e s u lts it w o u ld b e d e s ira b le to s e c u re a h ig h e r d eg re e of c o o r d in a tio n in th e w o rk of th e b o d ies d e a lin g w i t h s e t t l e m e n t p ro b le m s b o th a s re g a r d s r e s e a rc h m e th o d s a n d th e v a lu a tio n o f t h e fa c to rs f e a tu r in g th e d eg ree of d e v e lo p m e n t.
N Ő H A LLGATÓK
RÉSZVÉTELE
A
FELSŐOKTATÁSBAN
1894-1941 J Á K I LÁS Z L Ó
A női egyenjogúsítás kérdése h a z á n k b a n m a m á r b efe jez ett té n y . Az a lk o t m á n y szellemében e l tű n te k m in d a z o k a h á t r á n y o s m egk ülönböztetések, m elyek oly jellem zőek v o lta k a felszabadulás előtti időszakban. T á r s a d a lm u n k női ta g ja i k é p z e tts é g ü k n e k megfelelően az állam igazgatás, az ip a r és a m ező g az d as ág számos vezető fu n k c ió já b a n m e gtaláltato k. Az e fela d a to k ellátásá hoz szükséges iskolai végzettség m egszerzésében is teljesen egyenlő joggal és feltételek m e lle tt vesznek részt a férfiakkal. E z a m a m á r m a g á tó l értetőd ő egyenjogúság, m in t a n n y i m ás, felszaba dulás u t á n i fejlődésü nk eredm énye. Az alábbi k özlem én y a s ta tisz tik a i a d a to k segítségével k ív á n ja m e g m u ta tn i a z t a hosszú u ta t, m e ly et a nők a felső fokú o k ta tá s b a n való részvétel te ré n a teljes egyenjogúsításig m e g te tte k . K ö z o k ta tá s u n k m ú lt já n a k erről a — még a szomszédos k a p ita lis ta o rszá gokhoz v isz o n y ítv a is — reakciós, bizonyos v o n a tk o z á s b a n feudális elemeket ta r t a lm a z ó jellegéről m in d m áig nem je le n t meg feldolgozás. N eve léstörténe ti m u n k á in k k ö z t u d o m á s ú té n y k é n t te szn e k em lítést e kérdésről (1), de kellő a d a to k h iá n y á b a n e m e g állap ításo k n em a lá tá m a s z to t ta k . N ém i t á j é k o z t a t á s t n y ú j t e k érdésről s ta tisz tik a i sz em po ntból a k ö z e lm ú ltb a n m egjelent A n ő k helyzete régen és m ost (2) című k ia d v á n y , de ez a m u n k a általános jelle génél fo gva k é rd é sü n k re v o n a tk o z ó a n részletes a d a t o k a t nem ta rta lm a z . Az aláb b i közlem é n y n em t a r t igé n y t e sokoldalú, és k ö z o k ta tá s u n k szám os m á s kérdésével szorosan összefüggő p ro b lé m a k ö r végleges feltárására. F e l a d a t á n a k mindössze csak a z t te k in ti, h o g y a rendelkezésre álló a d a to k közlésével szemléletesen b e m u t a s s a a n ő k h á trá n y o s h ely ze tét a felszabadulás elő tti f e lső o k ta tá sb a n , s ezzel k iin d u ló p o n to t jelentsen egy szélesebb k o n c e p ciójú feldolgozáshoz. A
N Ő K
E G Y E T E M I
F E L V É T E L É N E K
K É R D É S E
K Ü L F Ö L D Ö N
A n ők felsőbbfokú t o v á b b ta n u l á s a h a z á n k b a n az 1894. és 1895. évi király i le ira tta l, illetve rend e lettel kapcsolatos. E rendelkezések t e t t é k lehetővé, h o g y a nők az orvosi, gyógyszerészeti és bölcsészeti k a ro k o n to v á b b ta n u l ja n a k . E z t a h a z a i k ö z o k ta tá s s z em p o n tjáb ó l nagyjelentőségű es em é n y t a z o n b an hosszú h a r c előzte meg, m ely szoros k a p c so la tb a n v o lt a jó v a l k o rá b b i külföldi tö rekvé sek ke l, illetve eredm ényekkel. Az első orvosnő, Blackw elt Erzsébet (3), az E gy esült Á lla m o k b a n 1847-ben ir a t k o z o tt be az egy e te m re s a z t 1849-ben végezte el (4). E u r ó p á b a n elsőként Z ü rich b e n 1864-ben (5) f o g a d tá k be rendes h a llg a tó k k é n t a le á n y o k a t az eg yetem re. 1868-ban p edig m á r S z e n tp é te rv á r o n is a v a t t a k orvosnőt az orvossebészeti a k a d é m iá n (6). A h a t v a n a s évektől S v ájc b an , a n yolc vana s évektől A n g liá ban válik á lta lá n o ssá a nő k felvétele az orvosi és bölcsészeti k a r o k r a 1. V iszonylag h a m a r 1 E fejlődés ellen tm o n d ásaira jellem ző, hogy b á r A ngliában 1877 és 1882 kö zö tt négy egye tem en is en g ed ély ezték a nők felvételét (7). nem k a p ta k képesítési jogot, s így nem alk a lm a z tá k ők et (8).
15a
D e m o g rá fia
