A VÁSÁRHELYI CSERESNYÉS KOLLÉGIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE (HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV)

A VÁSÁRHELYI CSERESNYÉS KOLLÉGIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE (HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV)

Készítette: Dr. Kádár Péter igazgató Szabó Éva esélyegyenlőségi felelős

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2009. SZEPTEMBER 30. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ

4

1.1.

A kollégium rövid bemutatása

4

1.2.

Jogszabályi háttérre hivatkozás; fogalmak pontos tisztázása

5

1.2.1. Alapvető jogok és kötelezettségek

6

1.2.2. Egyenlő bánásmód – esélyegyenlőség – pozitív megkülönböztetés

9

1.3.

Iskolai dokumentumok bemutatása (pl.: Ped. program, MIP stb.)

12

1.3.1. Minőségirányítási program

12

1.3.2. Pedagógiai Program

21

2. HELYZETELEMZÉS

26

Az esélyegyenlősítés célterületei

26

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Helyzetelemzésének céljai

26

Intézményi helyzetelemzés

27

Alapfogalmak: HH, HHH, SNI

32

Az intézményi helyzetelemzés célja

33

2.1. Intézményi alapadatok

34

2.2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a tanulók létszáma

34

2.3.1.Gyermekek, tanulók száma iskolánként, évfolyamonként

35

2.3.2. A tanulók száma az egyes kollégiumi csoportokban

36

2.5. Tanórán kívüli programokon való részvétel a kollégiumban

36

2.6. A szakember-ellátottság

37

2.7.1.Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben

39

2.7.2.Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken

39

2.8. Intézményi és szervezeti együttműködések

39

2.9.Pedagógiai innováció

41

2.10. Helyzetelemzés-összegzés

41 42

3. INTÉZKEDÉSI TERV 3.1. Intézkedési terv céljai

42 42

3.2. A konkrét célok meghatározása -

Rövid távú feladatok

43

-

Középtávú feladatok

43

-

Hosszú távú feladatok

43

2

3.3. Kötelezettség és felelősség

44

4. AKCIÓTERV

44

Az akcióterv elemei:

44



Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás



Cél konkrét szöveges megfogalmazása



Intézkedés leírása



Az intézkedés felelőse



Az intézkedés megvalósításának határideje



Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)



Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)



Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

5. MEGVALÓSÍTÁS

47

6. KOCKÁZATELEMZÉS

48

7. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG

49

8. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS

49

9. SZANKCIONÁLÁS

50

ZÁRADÉK

51

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének elfogadása és jóváhagyása

52

JEGYZŐKÖNYV

53

3

1. BEVEZETŐ AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA ÉS SZERVEZETI ELŐÉLETE A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium az egykori (1939-ben alapított) Tanyai Tanulók Otthonának jogutóda. A református gimnázium tanárainak (Szathmáry Lajos, Szénássy Gyula, Sipka Sándor és mások) kezdeményesére jött létre előbb 4, majd 11 tanyai tanuló bentlakásos intézményeként. 1941ben a pedagógiai kezdeményezést fölkaroló Németh László iránti tiszteletből az író „Cseresnyés” című drámájának címe alapján vette föl a Cseresnyés nevet. A diákotthon ekkor több telephellyel működött, külön fiú- és lányinternátusokkal. A szocializmus idején államosított diákotthon a Szántó Kovács János Középiskolai Kollégium néven működött a rendszerváltásig, vegyes nemű, koedukált formában. Ez idő alatt vált nagylétszámú intézménnyé. Mai épületét 1967-ben adták át, amely akkor több mint négyszáz diáknak nyújtott bentlakásos tanulási lehetőséget. 1990-ben az intézmény visszakapta a Cseresnyés nevet. A települési önkormányzatok megalakulásával fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata lett. Mivel akkor még több telephellyel és betagolt intézménnyel működött, a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiumok néven került újraalapításra. Az 1998–2003 közötti időszakban a város fokozatosan egy intézménybe integrálta középiskolai kollégiumait. Így a Kossuth Zsuzsanna, a Kalmár Zsigmond és a Corvin Mátyás nevét viselő szakközépiskolák diákotthonainak megszüntetésével jött létre a város egyetlen önkormányzati fenntartású, egységes általános és középiskolai kollégiumaként. A város kollégiuma a középfokú oktatási intézmények gazdasági szervezetének összevonásával 2004 tavaszától szakmailag önálló, gazdaságilag részben önálló intézményként működött, az önállóan gazdálkodó intézmény, az Eötvös József Szakközépiskola volt. 2008. július 1-től az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal. 2010. január 1-től az Államháztartás Működési Rendjéről (ÁMR) szóló, 292/2009. XII.19. Korm. rendelet értelmében kollégiumunk szakmailag önállóan működő, nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

1.1.A kollégium rövid bemutatása A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium a feladatellátást szolgáló ingatlanon ötszintes, mintegy 3536 négyzetméter alapterületű, mintegy 3000 négyzetméter hasznos alapterületű, 1967-ben ipari technológiával épült épület áll, nem jelentős alapterületű műszaki–gazdasági célú udvarral és 4

melléképületekkel. Ez utóbbit az étkezdével együtt a HÓD–Menza Kht. használja iskolai étkeztetés kiszolgálása céljára. Az épület ún. magasházas övezetben, a városközpontban helyezkedik el. Jól megközelíthető, az iskolák között arányos térbeli távolsággal tíz perc gyaloglással elérhető. Az autóbusz–állomástól mintegy ötszáz méterre, a két vasútállomástól egy, ill. másfél kilométerre fekszik. A téglatest alakú épület belterét két aula és közlekedőfolyosók tagolják két szárnyra, amelyeket szimmetrikus szerkezetben, a nemenkénti szegregáció miatt, zárható lengőajtók választanak el. Az eszközállományt az eszköz- és felszerelésjegyzék tartalmazza. Az épületben 88 lakószoba, az elsőtől a negyedik emeletig szintenként 4 tanulószoba, a földszinten és a felsőbb szinteken 9 nevelői szoba, két edzőterem, 2 mosó- ill. teakonyha, klubszoba, valamint földszinti igazgatási–ügyviteli célú helyiségek, raktárak találhatók. Szintenként 4–4 egészségügyi célú közösségi helyiség helyezkedik el. A tanulói szektort egy 5 szobából, 2 mellékhelyiségből álló vendégszoba–traktus egészíti ki. Az első emeleten orvosi szoba fogadja a beteg diákokat rendelési időben. Az iskolaorvosi szolgálat más intézmény diákjait is ezen a helyen látja el. A kollégiumépület utcafrontján, a főbejárat felől megközelíthető félemeleten könyvtári olvasóterem, raktár, étkezde, büfé működik. A könyvtár a diákok szabad idejében és a szilenciumi idő alatt nyitva tart. A közösségi szolgáltatásokat az első aulában nyitott informatikai állomás, fénymásoló és melegitalos automaták bővítik. Az első aulában szelektív elemgyűjtő fogadja a veszélyes hulladékot. Ugyanitt faliújságok, tárló, paraván és megállító táblák járulnak hozzá a szervezeti kommunikációhoz. A tanulószobák 22–24 fő befogadására alkalmas tantermi elrendezésűek; emeleti szintenként 4-4 található. Mindegyikben számítógép és internet-hozzáférés települt. Épületszintenként 4-4 televízió, a klubszobában Hi-Fi berendezés, a klubszobában és a könyvtárban DVD-játszó, videomagnó szolgálja a diákok igényeit. A számítástechnikai eszközök hálózatra kapcsoltak, külön körön tanári hálózat működik. Az internet-hozzáférést kábeles és vezeték nélküli, WiFi routerről vezérelt csatlakozási pontok teszik elérhetővé. Eszköz- és felszerelési jegyzék legnagyobb hiányosságát a saját tornaterem és közösségi rendezvényterem hiánya jelenti. A tornatermi lehetőséget részint a két edzőterem, részint az iskolák által rendelkezésünkre bocsátott tornatermi kapacitás pótolja (Corvin, Hódtói Sportcsarnok). A harmadik hiátust a megfelelő zöldterület hiánya okozza. A XXI. században valószínűleg már nem a mostani helyén és nem ötszintes épületben épülne meg a város kollégiuma. Diákjaink esélyegyenlőségét hivatott segíteni az 1999-ben létrehozott a Dr. Sipka Sándor Kollégiumi Kulturális Alapítvány, valamint a Cseresnyés Kollégiumi Szociális és Értékelvű Alapítvány, a Kollégiumiszék, DÖK. 5

1.2.Jogszabályi háttérre hivatkozás, az alapfogalmak tisztázása 1.2.1. Alapvető jogok és kötelezettségek  1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Alapvető jogok Kollektív szabadságjogok A kollektív szabadságjogokat a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Ezek a jogok a következők:  Egyesülési jog  Gyülekezési jog  Szabad gondolatközléshez illetve véleménynyilvánításhoz való jog  Gondolatszabadsághoz való jog  Lelkiismeret szabadsághoz való jog  Vallásszabadsághoz való jog  Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Személyiszabadságjogok Ahogy azt a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek) kimondja, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ezen túl a következő személyi szabadságjogok vannak rögzítve:  Személyes szabadsághoz való jog  Személyes biztonsághoz való jog  Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga  Jó hírnévhez való jog  Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog  Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog  Tulajdonhoz és örökléshez való jog Gazdasági, szociális és kulturálisjogok A következő jogok tartoznak ebbe a csoportba:  Munkához való jog  Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog  Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog  Szociális biztonsághoz való jog  Művelődéshez való jog

o (A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.)  A tudományos és a művészi élet szabadságának joga  Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog o (A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.)

A polgárok részvételi joga A részvételi jogok többnyire csak az adott állam állampolgárait illetik meg. Ezek a jogok a következők:  Népszavazás és népi kezdeményezés joga  Panaszjog  Választójog Az Alkotmány 70/A. § kimondja, hogy az emberi és állampolgári jogok mindenkit különbségtétel nélkül megilletnek, illetve előírja a hátrányos megkülönböztetés büntetését. Az Alkotmány 10 olyan szempontot emel ki nevesítve (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet), amely alapján tilos diszkriminálni, de a felsorolás nyílt végű, az egyéb helyzet kategóriába számos más megkülönböztetés is beletartozhat. Így például az Alkotmánybíróság a több esetben is egyéb helyzet szerinti diszkriminációnak ítélte a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést. Az Alkotmány 66. § emellett külön is kiemeli a nők és férfiak egyenlőségét, a nemi alapú diszkrimináció tilalmát. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. A jogegyenlőség azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden ember a születésétől a haláláig jogképes, azaz a saját jogán jogokat és kötelezettségeket vállalhat és szerezhet. A gyermekeknek és a fogyatékossággal élő személyeknek is teljes körű a jogképessége, ugyanúgy és ugyanannyi joga és kötelezettsége lehet, mint a többi állampolgárnak. Az adott személy korlátozottsága nem a jogok tartalmában, hanem csupán azok érvényesítési módjában jelenik meg. A 8. §. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.

7

 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A törvény célja és alapelvei:

E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel

nem rendelkező

más

szervezetek

meghatározott ellátásokkal

és

intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez. Továbbá a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó

szülői

gondoskodás pótlásáról, valamint, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. 1.§.(2)

A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a

gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. 2.§. (4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. 3. §.(2) A gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. 4. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; (2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. (3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is.  1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról

Az Országgyűlés a közoktatási törvényt abból a célból alkotta, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlását biztosítsa. Érvényesítse a közoktatásban

a lelkiismereti meggyőződés szabadságát, a

vallásszabadságot, és a hazaszeretetre nevelést. Továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát megvalósítsa, a tanszabadság és a tanítás szabadságát érvényesítse, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogait és 8

kötelességeit meghatározza, valamint biztosítsa egy korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítását és működtetését. A törvény 10.§. foglalkozik a tanulói jogokkal és a 11. §. a tanulói különös jogokkal. 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 11. §

A tanuló joga többek között különösen, hogy kollégiumi, tanulószobai ellátásban

részesüljön, válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül, igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.), rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 12. §. Tartalmazza a tanuló kötelezettségeit többek között, hogy részt vegyen a kötelező és a választott

foglalkozásokon.

Eleget

tegyen

képességeinek

megfelelően

tanulmányi

kötelezettségének, életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, -pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett-a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. 1.2.2. Egyenlő bánásmód – esélyegyenlőség – pozitív megkülönböztetés  2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmód elve szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. Az egyenlőség a politikai értékek egyik kulcsfogalma, melynek jelentése három különböző értelmezésre vezethető vissza. A legszűkebb értelemben, mint jogi-politikai egyenlőség a minden emberi lény egyenlőségét jelenti, az adott politikai részvétel jogi keretein belül. A törvény előtti egyenlőség mellett ez azt az erős normatív igényt is magában foglalja, hogy semmiféle társadalmi, vallási, etnikai, faji, nemi vagy más hasonló jegy nem indokolhat egyenlőtlen bánásmódot vagy diszkriminációt. A második jelentéstartomány az esélyegyenlőségre utal, s mint ilyen arra az

állapotra, hogy gazdasági vagy társadalmi státuszától függetlenül mindenkinek egyenlő esélye van a társadalmi és személyes önmegvalósításra. A harmadik interpretáció ideológiai jellegű, miszerint az egyenlőség minden valós tulajdon egyforma megosztását követeli (akár azonos tulajdonrészt, akár az összes javak fölötti állami tulajdont), továbbá egyenlő 'politikai súlyt' mindenki számára. Az esélyegyenlőségre való törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. A pozitív diszkrimináció társadalmi csoportokra vonatkozó jogi vagy egyéb adminisztratív megkülönböztetést, előnyben részesítést jelent, melyre gyakran, de nem feltétlenül a csoport valamilyen szempontból hátrányos helyzete ad indokot.

A világ sok országában ismert és

alkalmazott fogalom a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására vonatkoztatva. A pozitív megkülönböztetés célja az esélyegyenlőség megteremtése vagy privilégium létrehozása. Idegenszóval nevezhetjük protekciónak, vagy a gazdaságpolitikában protekcionizmusnak. A latin eredetű diszkrimináció szó önmagában szétválasztást, megkülönböztetést jelent. Modern használatban egyes személyek vagy embercsoportok többségtől eltérő tulajdonságai, illetve helyzete (mássága) ürügyén történő megkülönböztetése másik személy által. Az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás. A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény célja a korábban szétszabdalt, töredékes ágazati szabályozás helyett átfogó és részletes antidiszkriminációs szabályokat előírni a jogrendszer egésze számára. A törvény az általános szabályok mellett külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény hatálya: a törvény az állami szerveket és más közfeladatot ellátó szervezeteket arra kötelezi, hogy minden jogviszonyuk tekintetében megtartsák az egyenlő bánásmód követelményét. A nem állami szereplők számára a törvény csak bizonyos jogviszonyok esetében írja elő a követelmény megtartását, így a foglalkoztatási jogviszonyokban, szolgáltatás nyújtása vagy áru forgalmazása esetén, állami támogatás felhasználásával végzett tevékenység esetén, illetve azok számára, akik előre meg nem határozott személyek számára tesznek ajánlatot szerződés kötésére. A törvény 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,  amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy  amelynek megszervezéséhez az állam  közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy



közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen  az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,  az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,  a teljesítmények értékelése,  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,  a kollégiumi elhelyezés és ellátás,  az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,  a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint  az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport  jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,  olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A törvény 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha  közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,  felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok

vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény

felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az

iskolarendszeren belüli, valamint

az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt

vevők

meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

1.3.Iskolai dokumentumok bemutatása – kereszthivatkozással (pl.: minőségbiztosítási program, Pedagógiai program stb.) A társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése ma Európai Uniós elvárás és Magyarország számára is alapvető fontosságú. Az egyenlő jogok biztosítására hivatott jogszabályi háttér adott, de ez még sem jelenti az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósítását. Ösztönözni kell a viselkedésmód- és a gondolkodásmód megváltoztatását, erősíteni kell a társadalmi szolidaritást. Minden ember számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden területén, és lehetővé kell tenni, hogy az adott csoportok élni is tudjanak ezekkel a számukra nyitott lehetőségekkel. Ez aktív cselekvést feltételez a társadalom részéről. Közoktatási esélyegyenlőségi programunk az esélyteremtő tevékenységek, támogató lépések és szolgáltatások olyan tervszerű dokumentációja, amelynek célja, hogy a fenti törvényi háttér szellemében megteremtse az esélyegyenlőséget a fogyatékkal élők, a sajátos nevelési igényű (SNI) és a hátrányos helyzetű tanulók (HH, HHH) számára. Intézkedési tervünk összhangban van intézményünk működését és pedagógiai munkáját szabályozó

dokumentumokkal, a Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú

Város Önkormányzatának Közoktatási Minőségirányítási Programjával (ÖMIP), és Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervével, valamint az Intézményi Minőségirányítási Programmal (IMIP). 1.3.1. I n t é z m é n y i Minőségirányítási Program „I. ALAPELVEK 1. A minőségirányítás célja: a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatás biztosítása és folyamatos fejlesztése.

12

A minőségirányítás az önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenység, mely a kollégium kitűzött céljainak és tényleges munkájának (működésének) közelítését és a szolgáltatást igénybe vevők minél nagyobb megelégedését célozza meg a stratégia, a vezetés és az operatív feladatok ellátásában. Ez irányú törekvésében a folyamat- és teljesítmény (kimenet) összefüggéseire helyezi a hangsúlyt, ennek megfelelően céljai gyakorlatorientáltak. 2. Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése, illetve folyamatos karbantartása azt jelenti, hogy az intézmény alkalmazotti közössége elkötelezte magát az aktuális vezetői programban megfogalmazott minőségcélok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett, segítve ezzel az oktatásügyben – az OKM (korábban OM) és a szakmai szervezet (KSZÉSZ) által meghirdetett – törekvések megvalósítását. Stratégiai célunk: hogy munkánk során folyamatosan alapozzunk kollégiumunk hagyományaira, eredeti értékrendjére, pedagógiai hitvallására, a társadalmi, megrendelői, felhasználói (partneri) igényekre, a városi közoktatási, iskolai, művelődési kapcsolatrendszerre, programelemekre. Előtérbe helyezzük a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, nevelését, kiemelten az Arany János Programban szereplő tanulóinkat. Középtávú célunk: az ellátási, lakhatási, infrastrukturális, taneszközi feltételek és a módszertani kultúra további fejlesztése mellett olyan hatékony intézmény működtetése, amely fajlagos költségmutatói tekintetében is megfelel a korszerű szakmai követelményeknek, és a partneri elvárásoknak. Az Arany János Program lehetőség szerinti kiterjesztése, felfejlesztése. Célunk olyan Cseresnyés Kollégium működtetése, amely:  a Németh László által megfogalmazott minőségeszményen alapul  fokozza a szellemi kíváncsiságot új tudástartományok és más kultúrák megismerésére  kedvet ébreszt a tanulás iránt, fejleszti az önálló tanulás és az önképzés képességét  alkotásra, értékteremtésre ösztönöz, elutasítva a passzív fogyasztói életszemléletet  olyan személyes autonómiát teremt, amely megfér a másik ember szabadságával  a személyes felelősségre nevel, amely felülemel a szociális determinációkon  szociálisan érzékeny, türelmes légkört alakít ki a különböző helyzetben élők között A kollégiumban az jelenti a minőséget, ha tanulóink körében  legfőbb érték, egyben közösségi elvárás tárgya az emberi személyiség minősége  elmélyítjük a helyes önismeretre törekvést  fejlesztjük a testi–lelki egészséget  megszerettetjük a tanulást, az intellektuális élményszerzést  fejlesztjük a környezettudatos magatartást, az ökoszociális felelősségérzetet  támogatjuk a helyi, nemzeti, európai kultúra és hagyományok megbecsülését  segítjük az eligazodást helyben és a határokon át, a globális világban  természetessé tesszük a másokkal való együttélés és együttműködés normáit  erősítjük a közösségi érzést, mérjük és fejlesztjük a szociális kompetenciákat  támogatjuk a demokratikus, polgári aktivitásra való készséget. Ennek megfelelően kialakítottuk rövid távú céljainkat: 2.1. A kollégisták tanévközi lemorzsolódását 5% alá szorítjuk. Ennek érdekében  a DÖK évente elégedettségi mérést végez minden évfolyamon  külön figyelmet fordítunk az induló (IX. és 0.) évfolyamosok beilleszkedésére  minden diákot egyéni törődésben részesítünk, hogy problémáit bizalommal föltárja  rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel 13

     

a lemorzsolódás kiváltó okait monitorozzuk, és igyekszünk minimalizálni azokat a közösségre alkalmatlan, közösségromboló diákokat kiszűrjük a tanulás feltételeit javítjuk, a szilenciumokat komolyan vesszük, ellenőrizzük előmeneteli rendszerrel folyamatosan ösztönözzük diákjainkat eredményeik javítására közösségi programjainkkal a kollégiumi diákélet megszerettetésén fáradozunk a kilépni szándékozókat igyekszünk meggyőzni a bent maradás előnyeiről

2.2. A tanulmányi eredmények javítására törekszünk. Ezért  a szövegértést és a matematikai kompetenciákat fejlesztjük a szilenciumokon  félévenként mérjük és értékeljük a kollégiumi tanulmányi átlagot  a tanuló iskolai érdemjegyeit nyomon követjük, egyéni átlagának javítására ösztönözzük kedvezmények alkalmazásával, illetve azok megvonásával  kötelező fölzárkóztatást állapít meg a szülői képviselet és a diákönkormányzat  a szilencium ellenőrzését szigorítjuk, legalább heti két alkalommal végezzük  a nevelők iskolai havi (és szükség szerint sűrített) rendszerességű látogatásának tapasztalatait a Nevelői följegyzésekben vezetjük 2.3. Törekszünk a diákotthon jelleg, az otthonos közérzet kialakítására. Ennek eszközei:  virágültetés (folyosó, tanulószobák), dekorációk  tanulószobák szépítése, közösségi munkával (festés, meszelés, díszítés)  lakószobák bútorzatának (heverők, ülőkék, asztalok, polcok, szekrények) felújítása, pótlása, kiegészítő felszerelések (pl. sötétítőfüggöny, szúnyogháló) beszerzése  a szobarend, szobaotthonosság rendszeres (napi, havi) mérése, értékelése  a közösségi helyiségek felújítása, tisztántartása, egészségügyi meszelése  állandó tisztálkodási lehetőség biztosítása a napirend szerinti időben  komfort–kiegészítő és használati eszközök (pl. hősugárzó, pléd, hajszárító) kölcsönzése  a biztonságos és nyugodt éjszakai pihenés felügyelete, a zavaró tevékenységek elhárítása (pl. éjjeli zuhanyzás, áramhasználat korlátozása, tűz- és füstjelző rendszer telepítése)  kollégiumi büfé, üdítőital- és fénymásoló automata működtetése  a szállóvendégek és a diák–vandalizmus okozta károk helyreállítása  rendszeres féreg- és rágcsálóirtás  karbantartási idő lerövidítése karbantartófüzettel, közvetlen érintkezéssel  tévékészülékek elhelyezése a tanulószobákban  klubszobák, edzőtermek működtetése  könyvtárban és számítógépteremben internet–hozzáférés biztosítása a szabadidőben is  közös játékok (pl. asztali foci, pingpongasztal) eszközeinek karbantartása  a látogatás rendjének szabályozása (látogatói füzettel, jeggyel) 2.4. Az adminisztráció ellenőrzésének szigorítása  nevelői feljegyzések szeptember 15-ig készüljön el  lakcímbejelentés szeptember 30-ig készüljön el  törzskönyv október 10-ig készüljön el  mulasztási napló bevezetése (szilenciumi ellenőrzés)  ügyeleti napló vezetésének ésszerűbbé, átláthatóbbá tétele, folyamatos ellenőrzése 2.5. Hiányzások csökkentése, orvosi igazolások szigorúbb ellenőrzése Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a kollégiumi orvossal. Az orvosi vizsgálatra jelentkezést nevelőtanár (közösségvezető vagy ügyeletes) tudtával tesszük lehetővé, a szükséges teendőkről — az orvosi titoktartás mellett — tájékoztatást kérünk az orvostól. 14

2.6. Az egységes nevelési célkitűzések meghatározása Kollégiumunk pedagógiai filozófiája: olyan intézményt szeretnénk működtetni — ahová ,,hazamegy” a tanuló az iskola után, amely „jó család”, ugyanakkor szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt,(nevelő) következetessége szeretettel párosul. Igyekszik többlet lehetőséget biztosítani a tudás gyarapításához; — amely „érdekes lakóhely”, tele tudás- és képességfejlesztő, alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önmegismerési lehetőségekkel; — amelynek — mint „helyi társadalomnak” — a működése során a diákok átélve, észrevétlenül sajátítják el az érdekkifejezés és -érvényesítés demokratikus normáit, technikáit, a megértés és szolidaritás és a másik ember elfogadásának alapértékeit. Ennek érdekében, a nevelőtestület tagjaival úgy dolgozunk, hogy  tanévenként mottóba sűrítjük az aktuális kollégiumpedagógiai hangsúlyokat (Pl.: Adj magadra! „Nem az iskolának, az életnek tanulunk”, „Az én vezérem bensőmből vezérel”, „A bölcsesség olyan az elmének, mint az egészség a testnek” ). Ezt a tanév kezdetén együtt megfogalmazzuk, a tanév folyamán pedig alkalmazzuk a közösségi foglalkozásokon, a diákközgyűléseken és a mindennapi nevelői gyakorlatban.  Évente mérjük a szociális kompetenciákat. Az eredményeket földolgozzuk, és beépítjük közös nevelői célkitűzéseinkbe.  Egyeztetjük a tudni- és tennivalókat a diákközösségekkel és az egyes esetekkel kapcsolatban.  Megkívánjuk önmagunktól és egymástól a kollegialitást, és az egységes nevelőtanári fellépést; a diákközösség tagjaival úgy foglalkozunk, hogy  fiataljainknak megfelelő szakképzettséggel és a továbbtanuláshoz való fölkészültséggel kell rendelkezniük; ezek megszerzésében a kollégiumnak — mint a tanuláshoz szükséges hátteret biztosító intézménynek — jelentős szerep jut.  A mentális stabilitás erősítésével az egyén biztonságérzetét és versenyképességét együtt növeljük — egy kiszámíthatatlan és veszélyes világban.  érjük el a szocializáció olyan fokát, amely lehetővé teszi a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedést és a sikeres, boldog életvitelt;  a fiatal életvitelének kialakításában morálisan értékes mintákat próbáljon meg követni.  Legyen alkalmazkodó képes és toleráns.  Szenteljen figyelmet a saját egészségére.  Legyen aktív, kezdeményező és tevékeny polgára a társadalomnak és a nemzetnek.  Legyen becsületes, tisztelettudó, segítőkész, emberséges. E jellemzők kialakításában hatékony eszköznek számít az intézmény minőségirányítási rendszere, amely nem csak a jelzett kvalitást deklarálja, hanem szabályozza a minőségi célok elérését biztosító folyamatokat is. 2.7. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők munkaközösségének összehangolása Természetesen a kollégiumi „légkör” nem elhanyagolható eleme a közalkalmazotti közösség nyugodt, kiegyensúlyozott, szolidáris környezete és kapcsolata is. Ennek előfeltétele a munkakörök, felelősségek pontos és határozott körülírása, az önálló döntési kompetenciák tisztázása és tiszteletben tartása; annak a megtapasztalása, hogy csak együtt juthatunk előbbre.

15

Egyetlen pedagógus — mégoly kiváló — teljesítménye sem elég az egész intézmény munkájának átalakításához. Viszont, egyetlen pedagógus, dolgozó rossz teljesítménye képes tönkretenni egy egész intézmény több hónapos munkáját! Az együttműködésnek önismereten, közös célokon és értékeken, közösen elfogadott és alkalmazott normákon, valamint – legalább részlegesen – összehangolt módszereken kell alapulnia. A minőség egy kollégium esetében komplex fogalom, melynek elsődleges elemeit a társadalmi környezet igényeit kielégítő szolgáltatási folyamatok „output” oldali mennyiségi jellemzői, illetve az általuk kiváltott „fogyasztói” elégedettség jelentik. Konkrétabban, az intézmény alaptevékenységének a következő részben tárgyalt területeken kell kiváltania a közvetlen működési környezet megelégedettségét. 3. Folyamatos fejlesztés: A minőségirányítás dinamikus, nem lezárt rendszer, alapértéke a folyamatos megújulásra való törekvés. A vezető és minőségfejlesztést támogató csoport vezetője a tervezés–végrehajtás–ellenőrzés– értékelés során a szükséges visszacsatolásokat megtéve gondoskodik a folyamat mind magasabb szintű szabályozásáról, a hatékonyság növeléséről. Figyelni kell arra, hogy a bemenő „adatok”, azaz, a partnerek elvárásai és más, érdekelt felek igényei, a környezet is folyamatosan változnak. Fejlesztési javaslattal bármely dolgozó, illetve az erre a feladatra összeállt team jelentkezhet, a vezetés a mérlegelést követően megbízást adhat projektfeladatok elvégzésére. Az elindított folyamatban a résztvevő munkatársakat a vezetők fölruházzák a megfelelő hatáskörrel. Mind a javaslattevő, mind a végrehajtó dokumentáltja a kiindulási pontot és a tett intézkedést, annak következményeit, hogy a vezetés ellenőrzése szakszerű lehessen. A folyamatos intézményfejlesztés érdekében rendszeres vezetői, nevelőtestületi és segítő alkalmazotti megbeszéléseket tartunk, meghatározott témákkal. A nevelőtestület tagjai és az adminisztratív dolgozók személyesen, telefonon és belső számítógépes hálózaton tartják a napi kapcsolatot ([email protected], ill. www.cseresnyes.hu). A belső információáramlást honlapunkon működtetett csevegő fórum is segítheti. Az évkezdő és évzáró értekezleteken különös figyelmet fordítunk a közös önértékelésre, nyílt és anonim formájú véleménycsere és értékelés formájában (pl. értékelő teszt, megbeszélés, munkaközösségi beszélgetés). Az elégedettségi mérések eredményeit valamennyi fontos partneri körből (diákok, szülők, kapcsolódó iskolák) merítjük, azokat feldolgozzuk és beépítjük fejlesztési céljainkba. A fenntartóval — az irányítási rendszer visszacsatoló ágán — rendszeres, formális és kötetlen információcserét működtetünk.

16

II. A KOLLÉGIUMI KÜLSŐ KAPCSOLATOK (KÜLSŐ PARTNEREK) A partneri igény- és elégedettség mérés folyamata a partnerként azonosított körből a szülők, diákok, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak, valamint a társintézmények igényeinek, elvárásainak és elégedettségének rendszeres vizsgálatával, összehasonlítható adatok gyűjtésével foglalkozik. Biztosítja, hogy az igények, elvárások, elégedettség és elégedetlenség feltárása rendszeresen, szabályozottan történjen. Az eredményeket így figyelembe lehet venni az éves és hosszú távú célok kitűzésénél, az intézményi önértékelésnél. A partnerekkel való kapcsolattartás (külső kommunikáció) fórumai:  Szülői értekezlet (9. évfolyamos diákok beköltözésekor, az iskolai szülői értekezletek után)  Rendszeres fogadóórák tartása, a személyes megkeresés lehetőségének biztosítása.  Családlátogatás  mentori értekezletek  Nyílt napok biztosítása a kapcsolatos intézményeknek, közös értekezletek.  Sulibörze, sajtóban történő bemutatkozás, hirdetés.  Üzenő füzet vezetése, telefon, fax, elektronikus levél, postai értesítés. 1. A kapcsolatos iskolák HISZK Eötvös József Székhelyintézmény HISZK Szakiskola és Szakközépiskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény HISZK Gregus Máté Tagintézmény HISZK Corvin Mátyás Tagintézmény Németh László Gimnázium és Általános Iskola Elvárásai: A kapcsolatos iskolák elvárásait az alábbiakban foglalhatjuk össze. A Kollégium biztosítsa a tanulói számára az iskolai előmenetelhez szükséges tanulási lehetőséget (szilencium, Könyvtár, számítástechnikai eszközök), lehetőség szerinti korrepetálást, fölzárkóztatást és tehetséggondozást. Gondoskodjon a diákok megfelelő minőségű szállásáról, egészségügyi és higiéniai körülményekről, szervezze meg étkezésüket, szabadidejük szervezését, a fölügyeletüket. Gondoskodjanak róla, hogy a tanulók pontosan érkezzenek az iskolába, tartsák a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Iskolai rendezvények, kirándulások esetén a hétvégi tartózkodás lehetőségét teremtse meg. Működjön együtt az iskolákkal a drog-prevenció területén. Egymás Pedagógiai Programjának az ismerete, szükség szerinti szakmai segítségnyújtás. A kapcsolattartás szintjeinek és módjának a meghatározása, kölcsönös tájékoztatás a tanuló kollégiumi és iskolai előmeneteléről. Általános iskolák A kapcsolatos iskolák elvárásait az alábbiakban foglalhatjuk össze. A Kollégium biztosítsa a tanulói számára az iskolai előmenetelhez szükséges tanulási lehetőséget (szilencium, Könyvtár), lehetőség szerinti korrepetálást, fölzárkóztatást és tehetséggondozást. Gondoskodjon a diákok megfelelő minőségű szállásáról, egészségügyi és higiéniai körülményekről, szervezze meg étkezésüket, szabadidejük szervezését, a fölügyeletüket. Gondoskodjanak róla, hogy a tanulók pontosan érkezzenek az iskolába, tartsák a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és a szülőkkel is. Iskolai rendezvények, kirándulások esetén a hétvégi tartózkodás lehetőségét teremtse meg.

17

2. A szülők és a Diákönkormányzat Elvárásai: A szülők elsődleges elvárása a gyermekeik fizikai és érzelmi biztonsága, megfelelő tanulmányi előmenetel segítése. A nevelőtanár és a Kollégium képviselje távollétében a gyermek érdekét az iskolában és más intézményeknél. Nevelési módszereiben empátiát, korrektséget igényel. Rendszeresen értékelje a tanuló iskolai előmenetelét, magatartását, szorgalmát, erről a szülőt rendszeres és alkalmi esetekben tájékoztassa. Ha a tanulóval bármilyen probléma merülne föl, azonnal értesítse. A lakhatási, higiéniai föltételek elvárható színvonalú biztosítása. A Kollégium biztosítsa a szülők véleménynyilvánítási és konzultációs lehetőségét. A Diákönkormányzat a demokratizmus szellemében kívánja képviselni érdekeit a kollégiumi közösségen belül. A Kollégium biztosítsa a munkájához szükséges eszközöket, információkat, tanári segítséget, a szállás, tisztálkodás, étkezés, művelődés megfelelő színvonalát, sportolási lehetőségek biztosítását. Véleményezési, döntési kompetenciáinak és a személyiségi jogainak tiszteletben tartását. Az emberi méltóság (kisebbség, másság) megőrzését, toleranciát. Kérdéseire, fölvetéseire, javaslataira együttműködő segítséget és kielégítő választ vár. 3. Az önkormányzat Elvárásai: Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat (humán, gazdasági, tárgyi) fejleszteni tudják. Regionális közoktatási szerepénél és feladatánál fogva teremtsen megfelelő háttérbázist az otthonaiktól, családjuktól távol tanuló ifjúság számára. Az egyéni arculat megtartása és továbbfejlesztése. Az intézmény működése jogszerű és hatékony, gazdálkodása tervszerű és takarékos legyen. Törekedjen a maximális fölvételi kapacitás elérésére a jogszabályoknak (tanulói létszám, nevelői arány) megfelelően. Segítse elő, hogy minél több tanuló válassza a kollégiumot a most bejárók közül (Sulibörze, hirdetés stb.). Iskolai meghívás esetén részvétel a beiratkozáson. Folytassák az Arany János Kollégiumi Programban megkezdett feladataikat. Mérjék fel az Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program beindításának lehetőségét. Esélyegyenlőség, hátránykompenzáció biztosítása. Segítse a tanulók társadalmi beilleszkedését, a demokrácia elsajátítását. A város kulturális életében aktív szerepet vállaljon az intézmény. Segítse a városi rendezvényeket (sport, kultúra stb.) szállásadással, az idelátogató vendégek ellátása során segítse elő a városi idegenforgalmat.

18

4. Az egyéb kapcsolatos intézmények Elvárásai: Hód - Menza Kht. Az étkezési térítési díj szedése és a határidők betar/tat/ása, a szervezett étkeztetés fölügyelete. Az ebédlő használatának és az együttélés egyéb területein a megállapodásnak megfelelő együttműködést. Kagylóhéj Családvédelmi Szolgálat A Kollégiumban elhelyezett gyerekek fölügyelete, szoros kapcsolattartás, értesítési kötelezettség kiépítése az iskolával, a családdal és a Kagylóhéjjal. A tanulást kiegészítve a gyerekek szabadidős tevékenysége, a játék kapjon fokozottabb jelentőséget. Tanulják meg a közösségi együttélés írott és íratlan szabályait. Kulturális intézmények Rendszeresen hirdessük a kulturális intézmények programjait, közös látogatásokat, akár programokat szervezzünk. Rendőrség, Tűzoltóság, Kórház, Mentőszolgálat Probléma esetén, a megfelelő módon, a szabályokat betartva értesítsük őket. Minden szükséges adatot, tájékoztatást adjunk meg. Fölöslegesen ne terheljük le kapacitásukat. A kollégiumi orvos kapcsolatot tart, szakmai segítséget nyújt, fölméréseket és szűréseket készít. Testvérkollégiumok (Gyöngyös, Szabadka) Egymás szakmai segítése, a tanulók kapcsolattartásának elősegítése, kölcsönös szálláslehetőség biztosítása. Szponzorok Támogatásuk fejében a megfelelő helyen és minőségben elhelyezett jó értelemben vett reklámtevékenységet a szélesebb nyilvánosság számára.

19

III. KOLLÉGIUMI BELSŐ KAPCSOLATOK (BELSŐ PARTNEREK): Nevelőtestület, munkaközösségek, vezetés Diákönkormányzat Közalkalmazotti Tanács Kulturális Alapítvány Az intézményen belüli elvárások:  megfelelő információk  hatáskörök, jogosultságok tisztázása  a jogszabályoknak megfelelő képviseleti és döntési kompetenciák  megfelelő munkakörülmények, tárgyi ellátottság, infrastruktúra  munkaterületeknek megfelelően legyen érdekképviseleti fórum  kommunikációs csatornák (értekezletek, utasítások, belső internetes- és telefonhálózat) hatékony működése  az intézmény szervezeti kultúrájának javítása  a távlati stratégiai célok elérhetőségének megteremtése  a munkaerő fluktuáció kedvezőtlen hatásainak kompenzálása  a kollégák szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos természetes igényének kielégítése”

20

1.3.2. Pedagógiai alapelvek, alapfogalmak és Helyi Pedagógiai Program A kollégium mai funkciói A kollégiumi nevelés tervezésekor a következő fő igényeket kell kielégíteni: a társadalomét, az egyházét, a szülőkét és a diákokét. Az igényekből fakadó funkciók a Közoktatási Törvény 32.§-ban, és a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában fogalmazódnak meg. A fenti dokumentumok a bentlakásos intézményeket feltételteremtő intézményként definiálják. Ebből következően a kollégiumnak, mint intézménynek a következő feltételteremtő funkciói vannak: Szociális funkció A gazdasági folyamatok következtében a szociális elem állandóan változik, gyengül vagy erősödik. Alapvető funkciója lakhatást, ellátást és tanulási lehetőséget biztosítani. Csökkenti és kiegyensúlyozza a szociális eredetű esélyegyenlőtlenséget, mert biztosított: a szabad iskolaválasztás joga a tankötelezettség teljesítése a továbbtanulás a társadalmi mobilitás a szociális ellátás és annak biztonsága, a szociális védőháló a nyugodt tanulás Szocializációs funkciók Szakmai követelmények alapján irányítja az egyéni célokkal bíró és különböző személyek fejlődését a nevelési értékek közvetítése kapcsán. Gondozás, biztonságnyújtás (házirend és szabályzatok) Modellnyújtás a nevelők részéről (nevelővel szemben támasztott követelmények,) Interakciós tér biztosítása (kapcsolati minták az alá-fölé és mellérendeltséghez) Az egészséges énkép, önértékelés kialakítása (önismereti kör) A kommunikáció megtanítása (csoportfoglalkozások, ünnepségek) Az optimális kollégiumiszocializáció feltételei: A pedagógusok kongruens nevelése. A gyerek feltétlen szeretete. Bizalom a gyerek iránt. Biztonságot nyújtó, rugalmasan a tanulók igényeihez igazodó, nevelői követelményeket állító magatartás

21

. Életmód–mintaadó funkció A Kollégium fontos feladatai közé tartozik a családi élet funkciójának „átvállalása”. A szocializációs folyamat szerencsésen egészül ki azzal, hogy a gyermekek személyiségébe integráns módon épülnek be a keresztyén értékek. Ezért a kollégiumi mikro társadalom magában hordozza az egyének értékkülönbözőségét. Az irányított pedagógiai ráhatás biztosítja a tolerancia, az összehasonlítás, a megbocsátás, a megmérettetés képességének erősödését. Differenciált, konstruktív életvezetési technikákkal ismerteti meg a tanulókat. A foglalkoztatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Felzárkóztató, tehetséggondozó és pályaorientációs funkció A kollégium köteles pótolni az intellektuális, kulturális, műveltségi és mentális hiányokat, hogy mérsékelje az esélykülönbségeket. A kollégium ingergazdag környezete felismeri a tehetségeket és azt hozzáértő, magas színvonalú segítséggel fejleszti. A kollégiumi nevelési folyamatban a tanuló olyan többletinformációt kap, ami átlépi a szülői ház lehetőségeit és az iskola színtereit is. A kollégiumi nevelésünk főbbalapelvei között a következők is megjelennek: Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése. Demokratikus és humán, értékközvetítő (keresztény és ökumenikus), nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása. A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat légkörének megteremtése. Az

alapvető

erkölcsi

normák

betartása,

és

betartatása. Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele.

Hátrányos

helyzetű

tanulók

támogatása. A nemzeti etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása. Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. A szülőkkel és együttműködés.

a

kapcsolódó

iskolákkal

való

konstruktív

A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának alapelvei: Kollégiumi foglalkozások keretterve és az e foglalkozások keret programterve. Kötelezően választott tevékenyég. 22

Szabadon választható tevékenység. A pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére a kötelezően választható és az előre tervezhető szabadon választott foglalkozásokat. Minden tanév negyedik hetére fel kell mérnie, hogy a tanévben hány tanuló, milyen kötelezően választott, illetve szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-ig. Alapelvek a Helyi Pedagógiai Programban „1. A nevelőtestület pedagógiai hitvallása A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium nevelőtestülete az értékelvű, normatív és személyiségfejlesztő pedagógiát vallja magáénak. Célunk az, hogy közvetíteni kívánt értékrendünk a nevelői munka, az egyénekre lebontott program során, belső igényként éljen tovább. Fontos, hogy összezavarodott jelenünkben az értékőrzésnek, az értékek újrateremtésének és új értékek létrehozásának közös örömével is megismertessük diákjainkat. Értékrendünk a nemzeti, és európai, keresztény hagyományokon, a humanizmus eszmeiségén alapul, melyre szervesen ráépül a polgári értékek elsajátítása és gyakorlása, az alapvető emberi jogok, a lelkiismereti és vallásszabadság, a gyermeki jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok tisztelete, valamint a más népek, kultúrák iránti nyitottság és befogadókészség. Pedagógusként valljuk, hogy az emberben jelen levő jó és rossz között választási lehetőség van – a különböző alkati, szociális determinációk ellenére. Valljuk továbbá, hogy mindenkiben van egy „növésterv” (Németh László), amely egyszeri és megismételhetetlen személyi voltából, — az emberi teremtmény méltóságával együtt — eredetileg adott. Felelősséget érzünk azért, hogy a ránk bízott gyermekemberek ezt a növéstervet minél inkább valóra válthassák, s hogy az emberiség előtt álló helyi és globális kihívások megoldásához továbbadjuk diákjainknak a közös jövő reményét. Összhatásában egy pozitív, autonóm világ- és jövőkép ki-alakítását, és az erkölcsi felelősségtudat megerősödését kell segítenünk bennük, velük együtt. Ez iránti elkötelezettségünk egyszerre adódik személyesen vállalt pedagógusi hivatástudatunkból a magyar pedagógia hagyományaiból,

23

intézményünk múltjából és a jövőre is érvényes rendeltetéséből. Ebben a lelkiismereti elkötelezettségünkben megerősítenek bennünket a pedagógus szakma, a szülők és diákok, a fenntartó önkormányzat és a kapcsolatos iskolák irántunk megfogalmazott minőségi igényei és morális elvárásai. Valljuk, hogy — különösen fejlődő fiatalok körében — az a gondolatmenet követendő (hasonlóan a Maslow–féle szociálpszichológiai szükségleti hierarchiához), amelyben az alsó szintet az alapszükségletek kielégítése (szállás, étkezés, egészség stb.) és a biztonság megteremtése képviseli. Erre épül a közösségteremtés funkciója, ahol a közösségi, társadalmi és egyéni értékek elsajátítása során (nevelés), az esztétikai értékek megismerésén át az önmegvalósításig jutunk el, melyben a fejlett individuum visszacsatolódik a közösséghez (szocializáció), és így alakítja ki az egyén és társadalom harmóniáját. Ezt a nagy ívű fejlődést, amelyhez mindenekelőtt a család, majd az oktatási–nevelési intézmények, a társadalom biztosíthatja a szükséges feltételeket, az életkori sajátosságoknak megfelelően szakaszolhatjuk. Az alább vázolt séma nem merev struktúrát jelen, csupán tendenciákat. Nem hagyható el a sokszínű háttér, a különböző indíttatások bonyolult rendszerének figyelembe vétele, az eltérő pszichikus és kognitív (megismerő) kompetenciák fejlettségének vizsgálata, mely egyéni változatok sokaságát mutatja föl. 2. Ezen elvek szerint az alábbi elvárásokat, célokat fogalmazzuk meg, évfolyamoknak megfelelően. 9. évfolyam - együttélési szabályok, a diákjogok, a Házirend, belépve a DÖK-ba,, annak munkájának megismerése, elfogadása - kollégiumi hagyományok ismerete - az iskolai követelményrendszer, helyes tanulási szokások megismerése, hiányosságok pót-lása (fölzárkóztatás), tehetségek fölkarolása - kommunikációs alapok, alapismeretek megszerzése - a környezet, a város és annak fontosabb intézményeinek föltérképezése - megfelelés a tisztálkodási, személyes higiéniai követelményeknek, helyes test- és egészségkultúra (párkapcsolat, szexualitás) elsajátítása - viselkedés, illemtudás (pl. köszönés, megszólítás), tisztelje családját, nevelőit - közösségbe szerveződés - helyes időbeosztás kialakítása - környezettudatos viselkedés kialakítása 10. évfolyam - a közösségi élet megerősítése - iskolai követelmények teljesítése - kommunikációs képesség megszerzése - aktívabb bekapcsolódás a DÖK munkájába, a kollégium kulturális életébe - felelős párkapcsolat, szexualitás kérdéskörének mélyebb ismerete - az egyéni és közösségi érdekek fölismerése, összehangolása - nevelőivel szemben nyitott és együttműködő legyen - konfliktuskezelő képessége kialakuljon - érdeklődés, nyitottság a világra, tájékozódás 11. évfolyam - a másság elfogadása, tolerancia gyakorlása - a közösségi élet fejlesztése, alakítása 29

24

- iskolai követelmények fokozottabb teljesítése - árnyalt kommunikációs készség - a nemzeti értékek megismerése, elfogadása - szexualitás, családi élet, emberi kapcsolatok területén önálló véleménye és értékrendje alakuljon ki. - kapcsolataiban és világszemléletében kiegyensúlyozott legyen (választóképes) - képviselje a kollégiumot iskolai, városi rendezvényeken is - aktívan segítse, formálja a kollégium életét 12-14. évfolyam - a különböző kommunikációs területeken az árnyalt önkifejezés elsajátítása - az iskolai követelmények maximális teljesítése, fölkészülés az érettségire, a tehetséggondozás lehetőségeit merítse ki - önálló ismeretszerzés képessége, a permanens tanulás igénye alakuljon ki - helyes önértékelése legyen, ismerje föl képességeit, sorsát meghatározó döntéseiben biztos és megalapozott legyen - nemzeti és európai értékeket egyaránt képviseljen, értékválasztásaiban biztosan döntsön, eligazodjon a társadalomban - tanácsaival, véleményével segítse nevelőit, társait, DÖK-tapasztalatát adja át - magatartásával példát és mintát nyújtson a fiatalabbaknak (ne éljen vissza a rugalmasabb napirenddel és a nagyobb szabadsággal) - ismerje az emberi jogokat, tisztelje és gyakorolja azokat vallási és lelkiismereti kérdésekben tájékozott és toleráns legyen - felelősen gondolkozzon a globális kihívásokról (pl. természetvédelem) - más népek kultúrája felé nyitott és érdeklődő legyen.”

25

2. HELYZETELEMZÉS Az esélyegyenlősítés célterületei:  oktatás, képzés: joga van óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz, neveléshez, lehetőség szerint integrált intézmények,  kultúra, sport rehabilitáció: lehetővé kell tenni a szabadidős tevékenységeket, közösségi célú épületek látogatását, a sportolást A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Helyzetelemzésének céljai:  A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése.  Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.  Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban. (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását.) 

A diszkrimináció mentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

Intézményi helyzetelemzés Az intézményi helyzetelemzés vizsgálja a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium nevelési és oktatási tevékenységének feltételeit, a kollégium tanulói összetételét, kiemelten a hátrányos (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatokat. A KOLLÉGIUMI TANULÓKÖZÖSSÉG ÖSSZETÉTELE

A szakképzés átalakítása hangsúlyeltolódásokat is jelent a térségben (TISZK) a kiemelt szakmacsoportok kijelölése révén. Ennek a kollégium életére nézve is vannak, lesznek kihatásai, a diáklétszám alakulásában és összetételében. Ugyanakkor spontán módon is folyik átrendeződés, amely pl. a középfokú mezőgazdasági szakképzés iránti igény csökkenésében tapasztalható. A középfokot napjainkban elérő demográfiai süllyedést az OKJ rendszerének módosítása, a végzős évfolyamok rendszerben tartása átmenetileg ellensúlyozza valamelyest. Ugyanakkor, amint az a kollégiumi tanulói létszámadatokból is kitűnik, a közoktatási étkeztetési támogatások 2007. óta bekövetkezett drámai lecsökkentése, — sőt, egy szűk támogatott kört leszámítva — gyakorlatilag megszüntetése és a gazdasági válság családokra gyakorolt társadalmi hatása a kollégiumban még drasztikusabban mérhető. A kollégiumi étkezési díj (17–18 ezer forint/hó) kifizetése sok családban már vállalhatatlan teher. Ez az intézménytípus pedig, bár kötelező önkormányzati feladatot testesít meg, a klienskör oldaláról — ellentétben az iskolával — nem kötelezően igénybe vett közoktatási szolgáltatás. Ez okozza azt, hogy a tanulói létszámadatok korábbi években emelkedő tendenciája drasztikusan megtört a 2009/2010-es tanévi beiskolázás során.

27

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium demográfiai mutatóinak alakulása a 2007 – 2009. közötti időszakban: 300

246

256

263

2007/2008

2008/2009

250 200 150 100 50 0 2006/2007

A fenti adatokból kiderül, hogy a kollégiumi tanulók száma 2007-ben 10 fővel nőtt az előző évihez képest, 2008-ban pedig 8 fővel növekedett a 2007. évihez képest. 2009-ben viszont 34 fővel csökkent (!). A kollégiumi tanulók a 2008-2009- es tanévben

A teljes kollégiumi létszám a tárgyévben 263 fő, ebből fiú 152 fő, lány 111 fő. A nemenkénti arány tanévenként tartósan 3 fiú: 2 lány. A nemenkénti megoszlást a következő komponens, az egyes iskolatípusonkénti megoszlás határozza meg. Alacsony a gimnáziumba járók száma, magas a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók száma.

Általános iskolás 6 fő, előkészítő gimnáziumi évfolyamos (Németh László Gimn. és Ált. Isk.): 26 fő, szakiskolások száma 57 fő, szakközépiskolai tanuló 174 fő, ezekből érettségi utáni szakképzésben résztvevő tanuló 45 fő.

HISZK (Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ, Szakközépiskola és Szakiskola): HISZK Corvin Mátyás Tagintézmény 79 fő, HISZK Eötvös József Székhelyintézmény 39 fő, HISZK Gregus Máté Tagintézmény 56 fő, HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézmény 54 fő, Németh László Gimnázium 26 fő. Egyéb iskolákból: középiskola: Móra Ferenc Szeged 1 fő, Csonka. Szki Szeged 1 fő, Zsoldos F. Szki Szentes 1 fő, általános iskola: Klauzál Gábor Általános Iskola 3 fő, Németh László Általános Iskola 1 fő, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2 fő. A fenti adatokból látható, hogy a kollégium főleg középiskolai tanulók számára biztosít ellátást, az a hat általános iskolai tanuló, aki a kollégiumban került elhelyezésre az Arany János Program keretében veszi igénybe ezt a szolgáltatást.

A kollégisták lakóhely szerinti megoszlása

A Dél-alföldi régió 84 településéről 230 tanuló veszi igénybe a Cseresnyés kollégiumi ellátást, ebből Bács–Kiskun megyéből 14 településről 14 tanuló, Békés megyéből 23 településről 66 tanuló, és Csongrád megyéből 47 településről 150 tanuló. A Dél-alföldi régió mellett Észak-Alföldi régióból Jász-Nagykun-Szolnok megye 5 településéről 15 tanuló, valamint a Vajdaságból 16 fő és Aradról 2 fő kap diákotthoni ellátást. A fenti adatokból kiderül, hogy a kollégiumi tanulólétszám 88 % a Dél-alföldi régióban él. A határon túli településekről érkezők tanulók száma 18 fő, ez az összlétszámhoz képest 6,8 %-ot jelent. Települések száma szerint megyénként 14

Települések száma szerint régiónként

4

2

Dél-Alföldi Régió

5

Észak-Alföldi Régió

2 23

4 5

Csongrád megye Jász-NagykunSzolnok megye Vajdaság

Vajdaság

84

Bács-Kiskun megye Békés megye

Arad

Arad

47

Tanulók száma szerint régiónként

16

Tanulók száma szerint megyénként Dél-Alföldi Régió

2

Észak-Alföldi Régió

5

230

16

66

214

Bács-Kiskun megye Békés megye

15

Vajdaság

Csongrád megye

Arad

Jász-NagykunSzolnok megye

150

A tanulók társadalmi státusza A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiumban az elmúlt időszakban anonim kérdőíves módszerrel szociális felmérést végeztünk. A válaszadók az alsóbb évfolyamokból kerültek ki, tehát az egy tanévnyi eltérés lényegesen nem változtatott az adatokon. A felmérés a háztartásban élők számára, a család típusára, jövedelmi helyzetére, társadalmi presztízsére, életmód–kultúrájára, a tanulók bizalmi referenciaszemélyére és családi kötődésére kérdezett rá. A mérés eredményei a következők: Az egy háztartásban élő családtagok száma alapján a kollégisták közel fele négy fő családban él, de minden tízedik 6 vagy annál több fő családból származik. A diákotthoni tanulók több mint 40 %-a egyszülős családban él. Anyagi helyzetüket tekintve egyetlen tanuló sem nyilatkozott úgy, hogy jó anyagi körülmények között élnek, közepesnek ítélték meg anyagi helyzetüket, de minden negyedik gyerek úgy nyilatkozott, hogy anyagilag rosszul áll családja. A szülők iskolai végzettségére nézve a törzskönyvi adatok iránymutató jelleggel vehetők figyelembe, mivel a foglalkozás és a képesítés elválhat egymástól. Eszerint megállapítható, hogy a diákok szüleinek zöme, több mint 60 százaléka fizikai munkakörben dolgozó alkalmazott, 10-15 százalékban adminisztratív munkakört tölt be, tíz százaléknál kisebb arányban vállalkozó, és — a fizikai munkavállalók foglalkoztatási arányait tekintve — mintegy 15 százalékban álláskereső. A tanulók családjának jövedelmi pozícióira tényszerűen utaló adat az étkezési támogatásra jogosultak arányának növekedése. A három komponensből (nagycsaládos, fogyatékkal élő gyermek, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult) ez utóbbi jelenti a „hátrányos helyzetű” vagy „halmozottan hátrányos helyzetű” szociális kategóriát, és ennek a növekedése eredményezi az emelkedő trendet. Étkezési támogatásban részesülők létszáma és számaránya a kollégiumban: Tanév

Tanulólétszám

2007/2008 2008/2009 2009/2010

256 263 229

50%-os étkezési támogatás létszám 81 77 81

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

100%-os étkezési támogatás létszám 35 55 53

50%-os kedvezményt kap 100%-os kedvezményt kap Tanulólétszám arányában (%)

2007/2008

2008/2009

2009/2010

Összes támogatott létszáma 116 (45%) 132 (50%) 134 (58,5%)

A hátrányos helyzet: A hátrányos helyzet fogalmának tisztázása különösen fontos, ha iskolai körülmények között kell eldöntenünk, ki jogosult a különféle szociális kedvezmények igénybe vételére. Általában az alábbi tényezők fennállása esetén gyanakodhatunk arra, hogy a tanuló hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik:  a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy tekintet alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem;  szűkös lakáskörülmények kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület; egészségtelen lakhatási feltételek (pl. vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén); rossz felszereltség (pl. konyha, fürdőszoba, beltéri WC, alapvetőnek tartott háztartási készülékek hiánya);  a szülők alacsony iskolai végzettsége (csak általános iskolai, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerőpiaci értéke);  család hiánya (állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült fiatalok), az ép család hiánya (egyszülős család, elvált szülők, elhalt szülő), vagy éppen a több generáció, illetve távolabbi rokonsági fokokhoz tartozók nem megfelelő minőségű lakásban való együttélése;  a beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelő ellátására, gondozására.  A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek, az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. Az 1993. évi LXXIX. törvény 121 § (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezményre

jegyző megállapította

32

való

jogosultságát

a

A halmozottan hátrányos helyzet A fenti csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban (a helyi települési jegyzőnél tett önkéntes nyilatkozata szerint),- tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában- legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamánál magasabb végzettsége nincs, valamint az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek (állami gondozott). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket megillető kedvezmények, vonatkozó jogszabályi kötelezettségek:  Ingyenes étkezés: bölcsödében, óvodában és 1-4. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermekeknek  Ingyenes tankönyvellátás: nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanuló részére  Kötelező óvodai felvétel A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók A közoktatási törvény 121.§ 29. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a ) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia vagy kóros aktivitászavar) Az intézményi helyzetelemzés célja Annak a megállapítása, hogy a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium mennyire befogadó oktató-nevelő intézmény, illetve tudja-e biztosítani az említett HH, HHH, és SNI tanulók ellátását.

33

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium adatai 2.1.Intézményi alapadatok OM azonosító: Intézmény neve, címe: Intézmény települése Intézmény címe:

040636 Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Hódmezővásárhely 6800 Hódmezővásárhely, Oldalkosár u. 1. sz.

Fenntartó neve:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. sz. 14,5 fő

Fenntartó települése: Fenntartó címe:

ebből

Főállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó tanulók száma: HH tanulók száma

263 fő 36 fő

HHH tanulók száma

102 fő

Az intézménybe járó tanulók sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integrált oktatásban részesül

0 fő 0 fő

2.2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek tanulók létszáma A következő táblázatban a főállású pedagógusok, valamint a tanulók létszámát, mutatjuk be, feltüntetve a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű tanulók számát. Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium 6800 Hódmezővásárhely, Oldalkosár u.1. sz.

Funkció

kollégium

Főállású pedagógusok száma 14,5 fő

Gyermekek, tanulók száma 263fő

HH

HHH

SNI

gyermekek / tanulók száma 36fő

102fő

0 fő

A tanulók száma 263 fő (100%). Ebből a hátrányos helyzetű tanulók száma 138 fő, azaz 52 %, ebből 102 fő a halmozottan hátrányos helyzetű, ami 39 %- kos arányt mutat. Sajátos nevelési igényű tanuló nincs. Összegzésként megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók száma viszonylag magas, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma nagyon-nagyon magas. A táblázatban szereplő HHH tanulók szülei nyilatkoztak gyermekük HHH voltáról, de a HHH - s adatok feltérképezéséhez további feltáró munka szükséges. 34

2.3. 1. A gyermekek tanulók száma, iskolánként

Tanulók száma

Iskola megnevezése

Normál általános tagozat

HH

HISZK Eötvös József Székhelyintézmény

39

HISZK Szakiskola és Szakközépiskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény

54

HISZK Gregus Máté Tagintézmény

56

HISZK Corvin Mátyás Tagintézmény

79

Németh László Gimnázium és Általános Iskola

26

Móra Ferenc Szeged

1

Csonka. Szki Szeged

1

Zsoldos F. Szki Szentes

1

Németh László Általános Iskola

1

Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

2

Klauzál Gábor Általános Iskola

3

35

HH %

HHH

HHH % x

2.3.2.A tanulók száma az egyes kollégiumi csoportokban

Tanulólétszám a csoportban

csoport neve

Normál (általános) tanterv

Összesen

HH

102 Arany János

24

-

24

118 Kossuth Lajos

31

8

9

201 Németh László

26

-

26

202 Égető Eszter

29

6

7

217 Bólyai János

31

6

5

9

2

3

302 Kertész Ákos

27

4

6

317 Gandhi

25

2

8

401 Kurátor Zsófia

28

3

8

417 Széchenyi István

33

7

6

218 Galilei

HHH

Az intézménybe járó tanulók nagyon kis százaléka tanul tovább egyetemen vagy főiskolán. Sajnos a korábbi évek továbbtanulásáról nincs pontos adatunk, a tanulók nyomon követése az iskolákban történik.

2.5. A tanórán kívüli programokon való részvétel a kollégiumban A résztvett tanulók száma 2006/2007 2007/2008 Program

Összes

HH

HH H

SNI

HH

HH H

tervezett arány 2008/2009 Összes

Énektanulás

tanuló létszámon belüli arány 3

tanuló létszámon belüli arány 2

5

Főző szakkör

40

25

30

Íjászat

20

12

17

Röplabda

15

14

14

8

5

5

6 43

8

12

40

40

Fotószakkör

Lány foci Fiú foci

36

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Úszás Kertész szakkör Kosárlabda Filmklub

22 5

20 5

25 8

12 49

12 45

12 50

2.7.A szakember-ellátottság A nevelőtestület képesítettsége (dőlt betűvel a 2009/2010. tanévre tervezett akkreditált továbbképzések) Név

Szak

Továbbképzései

Dr. Kádár Péter Igazgató

Ember- és társadalomismeret, etika sz. középiskolai. tanár, valláspedagógia, teológia PhD

Sárai Éva Igazgatóhelyettes

Pedagógia szak nevelőtanár

Balla Éva Nevelőtanár

Biológia-kémia sz. középiskolai tanár

Borbásné Sajti Emese könyvtáros–tanár

Könyvtár–informatika francia nyelv szakos tanár

Dávid Katalin Nevelőtanár Fehér Zsolt Nevelőtanár

Magyar nyelv és irodalom sz. tanár, művelődésszervező, pedagógiai asszisztens Biológia–testnevelés szakos középiskolai tanár

Gregus József Nevelőtanár

Földrajz–testnevelés szakos tanár

Gulyás Ágnes Nevelőtanár

angol ny. és irodalom sz. tanár, művelődésszervező, drámapedagógia

Kiss Pál Nevelőtanár

Testnevelés szakos középiskolai tanár, sportoktató

Kovács József Nevelőtanár

Biológia–technika sz. tanár

Pataki Béla

Tanító, mozgóképkultúra szak, 37

közokt. vezetőképző, szociális és életviteli kompetenciák fejl. módszertani modul (szoc. komp.), hatékony együttnevelés, tevékenységközpontú ped. alk gy.i.f. szakir. képz. számítógépprog., szoc. komp., hatékony együttnevelés, új oktatásszervezés, változásmenedzselés, tevékenységközpontú ped. alk. term.véd., éretts. vizsgáztató, szoc. komp., hatékony együttnevelés, SNI– projektpedagógia szoc. komp., hatékony együttnevelés, tevékenységközpontú ped. alk. HHH integrált oktatás, hatékony együttnevelés, tevékenységközpontú ped. alk. ECDL, szoc. komp., kooperatív tanulás, SDT szoc. komp., hatékony együttnevelés, környezeti nevelés, tevékenységközpontú ped. alk. szoc. komp., hatékony tanulásszervezés, Sulinet Digitális Tudásbázis informatika, szoc. komp., hatékony együttnevelés, tevékenységközpontú ped. alk ECDL, közokt. vezetőképző, szoc. komp., hatékony együttnevelés, tevékenységközpontú ped. alk. számítástechnika, szoc. komp.,

Nevelőtanár

sakkoktató, atlétikaedző

Pintérné Szurovecz Irén Nevelőtanár

Történelem-angol–orosz szakos tanár

Szabó Éva Nevelőtanár

Szalkai László Nevelőtanár Tóth Éva Nevelőtanár Tartósan távol: Krommer Márta könyvtáros–tanár (gyes) Szabóné André Piroska nevelőtanár (gyes)

Biológia–technika szakos tanár

Magyar–népművelés–finnugor szakos középiskolai tanár Magyar–ének–zene szakos tanár

hatékony tanulásszervezés, tanulástanítás, életpályaépítés, SDT szoc. komp., hatékony együttnevelés, informatikai alapozás, tevékenységközpontú ped. alk. kooperatív, differenciált tanítás, mozgóképkultúra és médiaismeretek, szoc. komp., hatékony együttnevelés, informatikai alapozás és számítástechnikai OKJ. egészségnevelés, tevékenységközpontú ped. alk., környezetvédelmi szakigazgatás szervező számítástehnika, közoktatási vezetőképző, mozgóképkultúra, szoc. komp., hatékony együttnevelés, tevékenységközpontú ped. alk beszédtechnika, szoc. komp., drámapedagógiai tanf., hatékony tanulásszervezés, életpályaépítés, SDT

könyvtár–informatika szakos tanár matematika–fizika szakos középiskolai tanár

A szellemi tőke, a humánerőforrások mind jobb kihasználása és fejlesztése érdekében támogatjuk a pedagógusok folyamatos tovább- illetve átképzését.

38

2.8.1. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó összes

eszköz/létesítmény

HH

HHH

tanuló(k) száma egyéni fejlesztő szoba könyvtár szilenciumi terem Támopos előkészítő /szoba/ számítógép internet hozzáféréssel felszerelt kondicionáló terem ebédlő használat közösségi konyha mosókonyha klubszoba vízöblítéses Wc.

1 1 8 1 30 2 1 2 1 1 10

2.8.2.Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken

Telephely megnevezése

Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium

Építés vagy felújítás éve

Kondici- Ebédlő Közösségi Klub szoTámopos Vízöblíté Egyéni Könyvtár Szilenci- előkészítőSzámító- onáló ba haszná- konyha ses WC gép um terem terem fejlesztő lat szoba mosókonyha

2003

1

1

8

1

30

2

1

1

1

1

2.9.Intézményi és szervezeti együttműködések Kollégiumunk több, a földrajzi környezetünkben lévő más kollégiumokkal rendszeres kapcsolatot tart. Együttműködés jellege

Szervezetek, intézmények HMV MJV Ö JK Iroda

Rendszeres kapcsolat

Alkalmi találkozók

x

Önkormányzatok jegyzői x TEGYESZ kkGyermekjóléti szolgálat Védőnők x EMGYI Nevelési T.adó x EMGYI gyógyped. x Civil szervezetek Vásárhelyért Alapítvány x

x x

39

Nincs kapcsolat

10

HÓDTinivilág Alapítvány Iskolaorvos, ápolónő iskolapszichológus fejlesztőped. Dr. S.S. Koll. K.Alap. Iskola GyIF-k KEF

x x x x x x x

40

PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓ, A SZAKMAI FEJLESZTÉSEK TARTALMA

1, Arany János Kollégiumi Program Intézményünk 2005-től — a dél–alföldi régióban egyetlen kollégiumként — az Arany János Kollégiumi Program (AJKP) megvalósító intézménye lett a Németh László Gimnázium és Általános Iskolával, valamint a partner szakközépiskolákkal (2008-tól: HISZK) együttműködve. Az AJKP-ban elsajátított pedagógiai innováció, a differenciáló, egyéni fejlesztésre irányuló, integráló, tanulóközpontú pedagógiai szemlélet és módszertan a kollégium programon kívüli csoportjainál végzett munkában is hasznosul. A TÁMOP–programokban elsajátítható módszertani újdonságokat már részben ismerősként fogadták a kollégák. Az AJKP-ban tanulók száma tanévenként: bent maradt létszám

belépés tanéve

induló létszám (fő)

2005/2006

7

4

3

2006/2007

9

1

8

2007/2008

20

13

7

2008/2009

23

18

5

Összes évfolyam:

59

36

23

(fő)

lemorzsolódott (fő)

Ezzel együtt úgy látjuk, hogy a tehetséggondozó program (AJTP) és a szakiskolai program (AJKSZP) között valódi mobilizációs előrelépést az AJKP által célul tűzött érettségi jelenti a HHH-s tanulók számára. Ezért fontosnak tartjuk a program megtartását, és lehetőség szerinti folytatását. 2,Útravaló program

3,TÁMOP 3.1.4. / 08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben

2.10.Helyzetelemzés-összegzés  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülői nyilatkozatával kapcsolatos információk nem teljesek. Ennek pótlása korrigálása a jövőben fontos feladat.  A nem AJKP-s kollégiumi csoportok között HH, HHH-s eltérés nem tapasztalható, kollégiumon belüli szegregáció nincs.  Igényfelmérést kell a jövőben is folytatni arra vonatkozóan, hogy megfelelőek-e a kollégiumban biztosított szolgáltatások. (pl. szakkörök, korrepetálások stb.)  A kollégium állapota megfelelő, az épület állagmegóvására a jövőben is nagy gondot 41

kell fordítani.  Nincs pontos nyilvántartásunk a tanulók továbbtanulásáról, a nyomonkövetésük kiépítése a jövőbeni terveink között szerepel.  Fontos a nyitott és együttműködő partneri kapcsolat m ű k ö d t e tése a város civil és szakmai szervezeteivel, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók támogatása érdekében. 3. INTÉZKEDÉSITERV 3.1. Intézkedési terv céljai: A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét az intézmény minden tevékenysége során. Az oktatási és lakhatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása az egyenlőség előmozdítása érdekében. 3.2. A konkrét célok a következők:  A diszkriminációmentesség biztosítása.  A szegregációmentesség biztosítása.  A társadalmi integráció biztosítása.  Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése.  A tanulók továbbhaladási esélyeinek növelése.  Az egyéniség és személyiség tiszteletben tartása, az egyéni képességek felismerése és felismertetése, a kibontakoztatásuk elősegítése.

42

Intézkedési tervünk a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) fogalmazza meg a feladatokat. A lényeges területeken azonnali beavatkozásokra nincs szükség, mert - A hatályos törvényeknek megfelelő az oktatás-nevelés. - Az AJKP-n kívül nincs szegregált kollégiumi csoport. - Az intézmény szolgáltatásaihoz a HH és HHH gyermekek hozzájutása egyformán biztosított. - SNI tanulót pillanatnyilag nem tartunk nyilván. Rövid távú feladatok (1 év)  A hátrányos helyzetű tanulók naprakész nyilvántartása 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók naprakész nyilvántartása

 A sajátos nevelési igényű tanulók naprakész nyilvántartása  Kirándulás, színházlátogatás szervezése különösen a HH, és HHH tanulók minél nagyobb arányú bevonásával.  Értékelő esetmegbeszélések a tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók problémáinak kezelésére.  Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében.  A HH és HHH tanulók tanulmányainak kiemelt nyomon követése az iskolák segítségével, további egyéni fejlesztés, korrepetálás biztosítása Középtávú feladatok (2-3 év)  A HHH tanulók egyéni fejlődését meghatározza a családi háttér. Ezért törekedni kell a szülőkkel való eredményes kapcsolattartásra.  Törekedni kell a minél szélesebb szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartásra, különösen a HH és HHH tanulók támogatása érdekében.  A kollégiumi sportkört hatékonyabb működtetése, a HH és HHH tanulók részvételének növelése  A HH és HHH tanulók bevonása a művészeti csoportok, szakkörök munkájába  A tanulók továbbtanulásának nyilvántartása, az után-követés rendszerének kiépítése. Hosszú távú feladatok (3 éven túl)  Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása pótlása.  A kollégium épületének akadálymentesítése.

43

3.3. Kötelezettség és felelősség A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósulásáért a Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint fenntartó a lehetőségeihez mérten biztosítja a tárgyi és személyi feltételeket. Az intézmény igazgatója felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, és a szülők számára elérhető legyen a kollégium esélyegyenlőségi intézkedési terve, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetője felelős – az esélyegyenlőségi felelős munkájának közvetlen irányításával – a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

4. AKCIÓTERV Akciótervünk a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) fogalmaz meg konkrét jól átgondolt és megvalósítható feladatokat, rövid, közép és hosszú távra. A tervezett intézkedések átgondoltak, és megvalósíthatók. A tervezett beavatkozásokkal el lehet érni a kitűzött fejlesztési célokat. Az akciótervben a beavatkozások mellett, a fejlesztési célok meghatározása konkrét javulást kell, hogy eredményezzen rövid (1 év), közép (3 év), és hosszú távon (6 év).

44

Helyzetelemzés megállapítása/ a problémára hivatkozás

Az elérendő konkrét cél szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Intézkedés felelőse

Nincsenek nyilvántartva teljes körűen az adatok

A HH tanulók és a hátrányos helyzetű településről érkezett tanulók felmérése, nyilvántartása

csoportvezető tanárok személyes érdeklődése a tanulótól, szülőtől

igazgató és csoportvezető tanárok

Nem állnak rendelkezésre teljes körűen az adatok

A HHH tanulók felmérése, nyilvántartása

Kapcsolat felvétel a kibocsátó települések jegyzőivel, a toborzó körúton a z osztályfőnökökkel valamint a tanuló személyes megkérdezés alapján csoportvezető tanárok személyes érdeklődése a tanulótól

Nem állnak rendelkezésre teljes körűen az adatok

A SNI tanulók felmérése, nyilvántartása

Kollégiumon kívüli Kevés a tevékenység kollégiumon kívüli tevékenység

Növelni kell a kirándulások, színház és múzeum látogatások számát minél több HH és HHH tanuló bevonásával

Intézkedés megvalósításának határideje

Kiinduló érték (az induló állapotot jelző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

2010. 12.31 21 szülő nyilatkozott, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, illetve háztartásukban 3 vagy több gyermeket nevelnek igazgató, 2010.12.31 1 szülő csoportvezető nyilatkozott tanárok és gyermeke HHH gyermekvédelmi voltáról felelős

igazgató és csoportvezető tanárok

2010.12.31 1 szülő

csoportvezető tanárok

Következő tanév

nyilatkozott gyermeke SNI voltáról

Intézkedés eredményességét mérő Indikátor rövidtávon (1 év)

Intézkedés eredményességét mérő Indikátor középtávon (3 év)

Intézkedés eredményességét mérő Indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Intézményi adatbázis létrehozása, adatok teljes körű nyilvántartása

Intézményi adatbázis frissítése

Intézményi adatbázis frissítése nyilatkozó szülők 95 %

Saját forrás

Intézményi adatbázis létrehozása, adatok teljes körű nyilvántartása, nyilatkozó szülők aránya 70 %

Intézményi Intézményi adatbázis adatbázis frissítése (szülői frissítése nyilatkozatok nyilatkozó szülők beszerzése 95 %

Saját forrás

Intézményi adatbázis létrehozása, adatok teljes körű nyilvántartása, nyilatkozó szülők aránya 70 %

Intézményi adatbázis frissítése nyilatkozó szülők 80 %

Saját forrás

2009 évi Bp-i Növekszik a kiránduláson 32 fő kollégiumon kívüli tanuló vett részt tevékenység

eredményekkel (szülői nyilatkozatok beszerzése hiánytalanul)

hiánytalanul)

Intézményi adatbázis frissítése nyilatkozó szülők 95 %

A kollégiumon kívüli tevékenység növekedésének megtartása mellett a lehetőségekhez mérten minél több gyerek bevonása a szervezett programokba

Saját forrás + pályázati forrás

45

Helyzetelemzés megállapítása/ a problémára hivatkozás

Az elérendő konkrét cél szöveges megfogalmazása

Intézkedés felelőse

Intézkedés megvalósításának határideje

Kiinduló érték (az induló állapotot jelző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Intézkedés eredményességét mérő Indikátor rövidtávon (1 év)

Intézkedés eredményességét mérő Indikátor középávon (3 év)

Intézkedés eredményességét mérő Indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás

Nem állnak A kollégiumból A nyomon követési rendelkezésre az kikerülő tanulók rendszer adatok a továbbtanulásának kidolgozása, továbbtanulást nyomon követése kérdőíves illetően módszerrel

igazgató és gyermek és ifj. védelmi felelős

Következő tanév

jelenleg nincs nyomon követés

Kérdőívek elkészítése, intézményi adatbázis létrehozása 2008/2009 tanév adatainak begyűjtése

Intézményi adatbázis frissítése adatok folyamatos begyűjtése

Intézményi adatbázis frissítése adatok folyamatos begyűjtése

Saját forrás

A HH tanulók kis része jár rendszeresen sportfoglalkozásra

igazgató és sport tevékenységért felelő nevelőtanárok

Következő tanév

sport foglalkozási napló létszáma

A sport foglalkozásokon résztvevők létszáma javuló tendenciát mutat

A sport foglalkozásokon résztvevők létszáma emelkedik

A sport foglalkozásokon résztvevők létszáma emelkedik

Saját forrás

A HH tanulók számára délutáni sport foglalkozás szervezése

Intézkedés leírása

Heti két alkalommal tömegsport foglalkozás meghirdetése

Az akadálymente- Teljes sítés nem akadálymentesítés megoldott az megvalósítása intézményben

Az igazgató, 2009-től akadálymentesítésre gazdaságvezető folyamatos vonatkozó tervek elkészítése, pályázat benyújtása

Az Pályázati Nincs akadálymentesítve akadálymentesítésre dokumentáció az épület vonatkozó tervek összeállítása elkészítése

Legalább egy pályázat benyújtása

Saját forrás + pályázati forrás

Tanórán kívüli programokon való részvétel

Olyan kínálatot alakítunk ki, hogy érdeklődést keltsen a HH és HHH tanulókban

2008/2009 tanév értékelésének beszámolója

Folyamatos; sikeres részvétel, megyei és országos rendezvényeken, versenyeken

Saját forrás, pályázati forrás

A HH és HHH tanulók felzárkóztató, szakköri részvételének növelése, ismeretterjesztő előadások szervezése

Igazgató, Nevelőtanárok, gyermek és ifj. védelmi felelős

Következő tanévtől folyamatos

Félévi, év végi beszámoló a pedagógiai munkáról

Iskolai, városi, megyei és országos versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken való sikeres részvétel

46

5. MEGVALÓSÍTÁS Az intézmény pedagógiai dokumentumaiban meg kell jelenniük az esélyegyenlőség követelményeinek, valamint az intézkedési tervben leírt célkitűzéseknek, feladatoknak. Feladat

Cél

Módszer/eszköz

Települési Közoktatási

A kollégium programjának a fenntartó

Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben

egyenlőségi tervével való

az intézményre vonatkozó

összehangolása.

Dokumentumelemzés.

Felelős Igazgató

Gyakoriság A program megalkotásakor, és minden módosítás után.

intézkedések beépítése az esélyegyenlőségi tervbe, a kitűzött célok megvalósítása. Az

egyenlő

bánásmódra

esélyegyenlőségre

vonatkozó

kötelezettségek

és

beépülése

és

az

célkitűzések intézményi

dokumentumokba és a pedagógiai

Az

intézményi

vizsgálata,

dokumentumok

szükséges

korrekciók

végrehajtása.

Dokumentumelemzés: Alapító Program,

okirat,

Pedagógiai

Igazgató

Minőségirányítási

Az

esélyegyenlőségi

megalkotásakor, és minden módosítás alkalmával.

program,

munkába. Az

intézkedési

terv

feladatainak

teljesítése, az ellenőrzés során szerzett információk

értékelése,

A vizsgálat során szerzett információkat minden ellenőrzés után értékelni kell.

Intézményi önértékelés elkészítése Az értékelés eredményét be kell

Igazgató

építeni a program korrekciójába.

Évente.

visszacsatolása. Felkészült pedagógusok,

szakemberek, vezetők

területen. Elkötelezett tanárok.

az érintett

Továbbképzéseken, konzultációkon biztosítása

fórumokon, való

részvétel

A továbbképzési terv céloknak megfelelő alakítása. Felkészültségüket

folyamatosan

Igazgató

program

Évente.

értékelni szükséges.

47

6. KOCKÁZATELEMZÉS A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállapítása is, hogy milyen mértékben befolyásolják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást. (súlyosság: 1-3 pont) . Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége Cél konkrét szöveges

Intézkedés leírása

megfogalmazása

Az intézkedés eredményes

A kockázat

A kockázat

A kockázat

megvalósulásának

következményének

bekövetkezésének

elhárításának,

kockázata

súlyossága (1-3)

valószínűsége (1-3)

kezelésének tervezett módja

Pontosan tudni a HH és

Kapcsolat felvétel az

Nem elégséges jegyzői

HHH-s tanulók számát

iskolák gyermek és

együttműködések

3

2

A jegyzők bevonása a HHH státusz pontosításába

ifjúságvédelmi felelőseivel, települések jegyzőivel, családok megkeresése. A végzett tanulók

Kapcsolatfelvétel a végzett

Nem kapunk visszajelzést a

továbbtanulásának nyomon

tanulókkal, levélben vagy

megkeresett tanulótól

követése

elektronikus úton

akadálymentesítés

Akadálymentesítési tervek

3

1

A végzős tanulók figyelmének felhívása a jövőbeni megkeresésünkre

Nincsenek pályázati források

3

3

Kapcsolattartás a

elkészítése, pályázatok

fenntartóval, más

benyújtása

forráslehetőségek kutatása

A HH és HHH gyerekek

Szülők és tanulók

Nem emelkedik a HH és

2

1

További igényfelmérések

létszámának növelése a

tájékoztatása, szakkörök,

HHH gyerekek aránya a

és tájékoztató

kollégiumon kívüli

rendezvények vonzerejének

különféle rendezvényeken,

tevékenységek szervezése.

tevékenység és sport

növelése

szakkörökben

foglalkozásokon

48

7. MONITORING,_-,NYILVÁNOSSÁG 

A kollégium

tantestülete a szakmai beszámolók alkalmával félévente és év végén tekinti át az

esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését. A félévi és a tanév végi beszámolóknak tartalmaznia kell az elért eredményeket és hiányosságokat. felelős: az intézmény vezetője 

A megvalósítást nehezítő körülmények feltárása, a kockázati tényezők minimalizálása. Felelős: igazgató, munkaközösség vezető, gazdaságvezető, A monitoring vizsgálat eredményét az ellenőrzést követő 1 hónapon belül nyilvánossá kell tenni. A nyilvánosság biztosításának módjai: 

A kollégium honlapja (az adatvédelem biztosítása mellett)



A kollégium épületében a hozzáférés biztosítása papír alapon (igazgatói irodában, nevelőszobában, könyvtárban)



Összegzés vagy annak kivonata papíralapon a kollégium hirdetőtáblájára kifüggesztve.

felelős: az intézmény vezetője 

A kollégium az elért eredményeket a kollégium honlapján nyilvánossá teszi. Felelős: kollégiumtitkár



Beszámoló a kollégium igazgatótanácsának ülésein. Felelős: az intézmény vezetője

8. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési terve a kollégium tanulóinak, és munkatársainak jelentős részét érinti. Éppen ezért a kollégium vállalja, hogy a programot a Kollégiumiszék véleményezése és elfogadása előtt konzultációra, véleménynyilvánításra bocsátja. Határideje: 2009. szept. 30. Ennek érdekében 

A diák-önkormányzat képviselőivel ismertetjük a tervezett tevékenységeket, az esélyegyenlőséget segítő tanórán kívüli programokra vonatkozó javaslataikat mérlegeljük. Felelős: Diák-önkormányzatot segítő tanár

Dokumentálás: jegyzőkönyv

49



A szülői szervezettel ismertetjük a tervezett tevékenységeket, az együttműködésünket hatékonyabbá tevő elképzeléseinket, a programokra vonatkozó javaslataikat mérlegeljük. Felelős: Szülői Szerv. Segítő ped.



Dokumentálás: jegyzőkönyv

A kollégium nevelőtestületi ülésén ismertjük a pedagógusokkal magát a programot és a várható eredményeket. A hozzászólásokat, javaslatokat közös megvitatás után beépítjük az esélyegyenlőségi intézkedési tervbe, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával. Felelős: igazgató

Dokumentálás: jegyzőkönyv

9. SZANKCIONÁLÁS Az intézkedési tervben foglaltak teljesülésének garanciái a következők:  Folyamatos nyomon követés, évenkénti történő felülvizsgálat  Félévenkénti/évenkénti önértékelés  Folyamatos tervszerű dokumentáció  Széleskörű nyilvánosság  A kollégium dokumentumainak felülvizsgálata és kiegészítése az esélyegyenlőség szempontok érvényesítésével. 

Valamint kitétel arra vonatkozóan, milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása.

Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a kollégium  elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,  megállapítja a felelősségeket,  intézkedési tervet készít. A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

50

ZÁRADÉK A Vásárhelyi Cseresnyés Kol l é g i u m E s é l y e g y e n l ő s é g i I n t é z k e d é s i T e r v e

véleményezésében és jóváhagyásában részt vevő szervek:       .

Nevelőtestület: 2009. szeptember 21. DÖK, Szülői Szervezet: 2009. szeptember 22. Kollégiumiszék: 2009. október 7.

Hatályossága: a Kollégiumiszék jóváhagyásával Érvényessége:

a jóváhagyást követően, hatálybalépéstől

Nyilvánosságra hozása: 

az elfogadás során ismerik meg a munkatársak és a véleményalkotásra jogosult partnerek



A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési tervének egy példánya a könyvtárban található



A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési tervének egy példánya a tanári szobában található



A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési tervének egy példánya az igazgatói irodában található

 A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési tervének egy példánya a titkárságon (irattárban) található 

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési terve elektronikus úton, az intézmény honlapján: www.cseresnyes.hu címen található.

51

VÁSÁRHELYI CSERESNYÉS KOLLÉGIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a kollégium nevelőtestülete 2009. szeptember 21-én kelt jegyzőkönyvvel véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a kollégium diákönkormányzata, 2009. szeptember 22-én kelt jegyzőkönyvvel véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a kollégium Szülői Szervezete 2009. szeptember 22-én kelt jegyzőkönyvvel véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a – a fenti nevelési partner demokratikus testületek, valamint a fenntartó képviseletét tömörítő – Kollégiumiszék 2 / 10. 07. / 2009. számú határozatával véleményezte, és elfogadta (jegyzőkönyv fénymásolt kivonata mellékelve).

52