III. évfolyam 2. szám
Megjelenik havonta
2007. február
A VÁROSVÉDÔ honlap: www.avarosvedo.hu • drótposta:
[email protected]
Mi lesz a Fundoklia-völggyel? címû összeállításunk a 3–6. oldalon
A Fundoklia-völgybõl újabb, jelentõs területet kerítettek le – állítólag engedély nélkül
MÁRCIUS 19. DR SZERÉNYI GÁBOR: Érd állatvilága KISS GYÖNGYI: Madárvendégeink ÁPRILIS 23. Õrizzük meg természeti értékeinket záró rendezvény DR. SZERÉNYI GÁBOR: Megnyitó HALÁSZ ANTAL: A természetvédelem jogi szabályozása – lehetõségeink. Meghívott elõadó: Egy pozitív, jól mûködõ természetvédelmi példa bemutatása Környezetvédõ Egyesület: Összefoglaló Az elõadásokat a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban 18 órai kezdettel tartjuk.
Csaba testvér gyermekeiért Csaba testvér, Böjte Csaba ferences szerzetes 1992ben Déván leverte a lakatot a romos ferences kolostorról és néhány segítõvel az emeleti részben lakhatóvá tett néhány helyiséget és befogadott néhány utcagyereket. (Azért az emeleten, mert a földszinti részt az 1970-es árvíz telehordta törmelékkel, szeméttel.) Abban az idõben Romániában rengeteg árva gyermek tengõdött a fûtõcsövek, kukák, piacok környékén. Azóta Erdély szerte 14 „dévai” házban több mint 1800 gyermek kap nemcsak fedelet, oktatást, nevelést, ruhát és ételt, hanem törõdést, szeretetet, simogatást. Déván a kolostor megújult, iskola, számítógépterem, könyvtár áll a gyermekek rendelkezésére, szemközt egy kétlépcsõházas tömbházban laknak a családok, kb. 250 gyermekkel. Az étkeztetés külön ebédlõben folyik, amely közösségi helyül is szolgál. Ám mára kinõtte a dévai nagycsalád, az étkeztetés részletekben történik. Csaba testvér a lapostetõs ebédlõre tetõteret tervez. Néhányan érdiek, akik együtt voltunk február elején Déván, gyûjtést szervezünk az ebédlõ tetõterének felépítéséért. Az adományozók listáját folyamatosan közöljük. Segíteni lehet téglajegy vásárlásával (érdeklõdni a 06-30-328-2750-es számom), vagy átutalással közvetlenül az alábbi bankszámlára. Bartos Csilla
Dévai Szent Ferenc Alapítvány Bankszámlaszám: 10300002-20145639-00003285 Közlemény: ebédlõ tetõtere Adószám: 18106802-1-41 (amennyiben adója 1%-át ajánlaná)
Ön adója 1+1 százalékával segítheti a civil szervezeteket, egyházakat. Ne hagyja veszni.
A VÁROSVÉDÕ
2
2007/2
Elõadás Érd természeti értékeirõl
1+1%=3
Azok közé tartozom, aki érdeklõdik a természet iránt, és szeretné Érd természeti értékeit jobban megismerni, ezért örömmel vettem részt a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tartott rendezvényen. Mindkét elhangzott elõadás, Kállainé Szerényi Júlia: Érd Százhalombatta löszvegetációjának maradványai és Halász Antal: Beliczai-sziget, vizes élõhelyek, lelkesen és meggyõzõen mutatta be számomra és a termet megtöltõ többi jelenlévõ számára, hogy milyen komoly természeti értékek vannak városunk területén. Az elõadók komoly mennyiségû és szépségû fotóval és annyi mondanivalóval támasztották alá állításukat, miszerint az Érd és Százhalombatta közötti magaspart környéke természetvédelmi szempontból kiemelkedõ jelentõséggel és értékkel bír, hogy a jelenlévõk közül senkinek sem maradhatott kétsége, ezek megõrzéséért tenni érdemes, tenni kell. Továbbra is érdeklõdök és várom a folytatást, különösen az érdemi kezdeményezéseket, amelyek a jelenlegi könnyûnek nem mondható körülmények között is utat keresnek, és találnak. Kis családommal a hazaérkezésemet követõ beszélgetésen döbbentem rá, hogy mennyire hiányzik számomra az, hogy ilyen keveset tudunk a környezet értékeirõl, ahol lakunk. Pedig gyerekeimmel gyakran jártunk eddig is ezeken a területeken, mert tetszett a kilátás a magaspartról a Dunára, Csepelre, Ófalura illetve a távolabbi részekre. Magunktól is ráéreztünk ennek a zugnak a különleges mikroklímájára és hangulatára. Mekkora öröm lenne számomra az, amikor a közös kirándulásaink során a gyerkõk hívnák fel a figyelmünket a különleges növényekre és állatokra, mutatnák meg a friss tudásukat e téren is! Amit minden Érdlakó könnyen megtehet már ma: szépen beírja a naptárába a következõ rendezvény idõpontját (2007. április 23. Hétfõ, 18:00) most, amint ideért az olvasásban! Akinek be van írva a naptárjába, jöjjön is el, miért ne tenné? Süle Zsolt NOE érdi csoport
1% – Civil nyelven kétszeri támogatás Az érdi Civil Fórum kéri az érdi polgárokat, hogy személyi jövedelmadójuk 1%-át ajánlják fel a civil szervezeteknek. Ebben segítséget lehet kapni telefonon: 20-4976-916 • 20-9107-793 • 30-3282750, valamint emailen:
[email protected] •
[email protected]. Kétszer ad az adózó felajánló polgár, mert a 2003-as évi L.tv. szerint a kormány az NCA-n keresztül ugyanekkora összeget bocsát rendelkezésre a mûködési költségekhez. Aki nem rendelkezik az 1%-áról az értelemszerûen nem tudja segíteni a helyi közösségi életet, az az összeg az Államkincstárhoz jut. Az ÉCIF kéri a polgárokat, hogy bizalmukkal, a felajánlott 1 %-kal (ami valójában 2% lesz) segítsék az érdi és térségünkben mûködõ közösségeket. A második 1%-ot egyházanak ajánlhatják föl.
www.erdcenter.hu A VÁROSVÉDÕ a Környezetvédõ Egyesület hírlevele III. évfolyam 2. szám Kiadó: Környezetvédõ Egyesület Érd Felelõs kiadó az Egyesület elnöke Szerkesztõ: Bartos Kornélia Csilla
www.avarosvedo.hu drótposta:
[email protected] Telefon: 06-30-328-2750
Érdi Civil Fórum Felhívás! – az Érden és a területen mûködõ civil szervezetekhez. Az ÉCIF szándéka, hogy megjelenteti újságokban a médiában, interneten azon civil szervezeteket, amelyek jogosultak az 1% fogadására. Kérjük, hogy a fenti internetes elérhetõségen adják meg nevüket és adószámukat. Köszönjük, hogy segíthetünk egymásnak. Erdélyi János ÉCIF elnöke
Környezetvédõ Egyesület Érd Kérjük adója 1%-ával támogassa közhasznú egyesületünket! A dószám: 18692354-1-13 AZ ÉRDI KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET FOTÓPÁLYÁZATOT HIRDET
MADARAK ÉS FÁK címmel. Pályázhat bárki, saját alkotásával, fekete-fehér vagy színes, A4-es formátumú papír képpel, amelyen madár vagy fa szerepel. A beküldött anyagokkal az Egyesület rendelkezik, abból kiállítást rendez. Eredményhirdetés és kiállításmegnyitó: 2007. május 10-én, a Madarak és Fák Napján. Beküldési határidõ: 2007. április 15. Érdeklõdni: 06-30-328-2750-es telefonon.
A VÁROSVÉDÕ
2007/2
3
Mi lesz a Fundoklia-völggyel?
Fundoklia-völgy Gyerekkoromban, Érden még számtalan beépítetlen telken lehetett „bandázni”, focizni, szánkózni. Ezeken a többteleknyi gyepes, bozótos részeken – még Érd mértani közepén is – gyakran találkozhatunk fácánnal, nyúllal, majd a természetvédelem megerõsödése idején, védetté nyilvánított virágokkal. Nemzedékünk egyik kedvelt grundja volt az Érd tárnoki szélén húzódó Mély-árok (a mai Fundoklia-völgy) és hajdan a szélében megbúvó kõbánya. Akkor senkinek sem tûnt fel a közterületi parkok hiánya, hiszen nem is volt rájuk szükség. Legfeljebb a korszerû sportpályák és uszodák után vágyakoztunk… Aztán a 70-es évek második felének „anyagi jólétekor” beindultak az építkezések, bungalók és merész családi házak kezdték kitölteni az utcák foghíjait, az õshonos természet kiszorult a peremekre. A 80-as, 90-es években jelentõs védett értékek
semmisültek meg a Lõcsei - Szovátai út menti beépítésekkor. Ezeket a dolgokat akkor még a helyi hatóság természetvédelmi tájékozatlanságának, a hivatásos természetvédelem gyengeségének és a számos jogi hézagnak lehetett betudni. Amikor eltûntek az utolsó üres telkek, akkor derült ki, hogy az utcákon kívül Érd Város nagyobbik részén nem maradtak olyan közterületek, amelyek közparkként, vagy játszótérként funkcionálhatnának. Még a Riminyáki-tó is be lett építve, pedig a források védelme stratégiai fontosságú közérdek. Kialakult egy arctalan, ápolatlan kertváros-massza, amely a kertet még csak-csak mutatja, de a városi létbõl már semmit. A csatornázatlanság hiányára hivatkozva az utcákat évtizedek óta nem lehet rendbe tenni. Igaz „fasorok” több utcában is láthatók, mivel hála a közszolgáltatók megegyezési hajlamának: a meglevõ légvezeték hálózat mellett, külön oszloperdõt állítottak a telefonvezetéknek is. De sebaj – gondolták sokan – ott van nekünk a Duna-part, a „Doberdó”, no meg a Fundoklia … A Fundoklia-völgy védett értékeire már a 80-as második felében ráirányult a figyelem, amikor szóba került, hogy a Fõváros szemétlerakójává válik. Azóta a területet szinte kétévenként járta át egy-egy botanikához értõ egyetemista, tanár, vagy biológus. Nekik köszönhetõen elmondhatjuk, hogy a növényvilágot viszonylag jól ismerjük.
Frissen lerakott törmelék Az Érd-Sóskúti-fennsíkba 15–35 m mélyen bevágódó, különbözõ mikroklímájú részeket felsorakoztató aszóvölgy és a környezõ fennsík igazi csemege a természet iránt érdeklõdõknek: az alig 30 hektáron elõforduló, több mint 300 féle növénybõl 30 a védett faj. (Sajnos több ritkaság eltûnt már az utóbbi években!) A száraz, kopár plató ellenére, a völgy mélyén, a hegyvidékekre jellemzõ hûvös klímát, üde talajt kedvelõ gyertyános-tölgyes jelenik meg. A fehérlõ oldalakon pedig szinte félsivatagi körülmények uralkodnak. A terület 10-12 növénytársulásából 5 fokozott védelemre, és 1 védelemre javasolt. A völgy és környékének állatvilágából eddigi tudásunk szerint - mintegy 25 védett gerinces és közel 20 védett gerinctelen faj jelenlétét bizonyították, de várható még jó Folytatás a 4-5-6. oldalon
4
A VÁROSVÉDÕ
párnak az elõkerülése. Az itteni – hajdan nagy területû – szarmata-mészkõ elõfordulások e még megmaradt utolsó foltját és élõvilágát mindenféleképpen meg kell õriznünk az utókor számára, mert hazánkban másutt nem látható Tavaszi hérics ilyen gazdagságban. Ezért a terület mintegy évtizedes huzavona után lett védett, 1999 májusában. Az akkori védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáról nincs információm, de utóhatásait tekintve, feltételezhetõen nem volt eléggé szakszerû, talán jogszerû sem. Bár az önkormányzat tagjai olykor-olykor a civilekre mutogatnak, hogy „miattuk alakult ez így, õk a hibásak”, ez a vélemény azonban nevetséges, a védettség kimondásához a képviselõ testület döntése szükséges, ennek jogszerû elõkészítése pedig a hivatal dolga, nem a laikus (jogilag és közigazgatási ügyekben képzetlen) civileké. Nos, a védetté nyilvánítási eljárás után, a védettséget kimondó 9/1999. (V.21.) számú önkormányzati rendelet is igen furcsára, – mondhatni – nehezen értelmezhetõvé sikeredett. Azonban a rendelet 1.§ (3) bekezdése az igen szigorú megkötéseket tevõ, 1996. évi LIII. törvény, az úgy nevezett természetvédelmi törvény (a továbbiakban Tvt.) elõírásaira bízza a védett terület sorsát. Sajnos (és jogsértõen) a rendeletet nem követte sem a változtatási tilalom elrendelése, sem a földhivatali bejegyzés, sem a településrendezési terv azonnali átdolgozása. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a „patópálurak” országában, az Érdi Újságban hivatalosan is közzé tett rendeletre évekig nem reagáltak az ellenérdekeltek, így a késõbbiekben már csak bonyolult jogi utak bejárásával tehették volna meg. Igaz a hivatal sem vett tudomást saját munkáltatója rendeletérõl, hiszen a demokratikusan meghozott, magasabb rendû jogszabályok ellenére építési engedélyeket adott ki a területre, arra hivatkozva, hogy a megtagadásnak nincs jogi háttere. Nos ez egyszerûen nem igaz. Mivel a jogalkotó a Tvt. elõírásaira bízta a Fundoklia-völgy sorsát, az pedig egyértelmûen rendelkezik: 31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. 35. § (1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja; b) gondoskodni kell a vadon élõ szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megõrzésérõl;
2007/2
37. § (3) Védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. (4) Védett természeti területen a hatáskörrel rendelkezõ hatóság - szükség esetén a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére - építési, telekalakítási tilalmat, illetõleg egyéb, jogszabályban meghatározott használati korlátozást köteles elrendelni. 38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; 39. § (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévõ vagy azt közvetlenül érintõ más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként mûködik közre, így különösen: a) földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása; b) telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; 42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élõhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A fent idézett jogszabályszemelvények a „hatóság” alatt természetesen nem az Önkormányzat építési hatóságát értik, hanem a Jegyzõt, aki helyi jelentõségû természetvédelmi területen az önkormányzati természetvédelem letéteményese, „bástyája”. Tehát az építési engedélyek nem helyettesítik a természetvédelmi haNagyezerjófû tóság engedélyeit. A hatósági határozatok pedig nem lehetnek ellentétesek magasabb rendû jogszabályokkal, így a fent idézett törvénnyel sem. A földhivatali bejegyzés hiányára sem lehet hivatkozni, mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló, 1997. évi CXLI. törvény 3.§ (4) bekezdésében így rendelkezik: „e törvényben meghatározott egyes jogilag jelentõs tények, illetõleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkezõ jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a hozzájuk fûzõdõ joghatást nem érinti.” Vagyis a jogalkotó, egy kihirdetett magasabb rendû jogszabály sorsát nem bízza esetleges ügyintézõi tévedésre, mulasztásra. Ez alapján a saját tulajdoni lapját nézegetõ ügyfél esetleg még hivatkozhatna jóhiszemûségre – bár az is jogszerûtlen lenne, egy kihirdetett jogszabálylyal szemben –, de a saját önkormányzati rendeletét nem ismerõ/el nem ismerõ!!! köztisztviselõ aligha. Azonban a pénztelen Önkormányzat megrettent a kártérítést követelõ „tömegektõl”, ezért ahelyett, hogy az újonnan belterületbe vonandó önkormányzati földekbõl kárpótolná a közel fél-
2007/2
A VÁROSVÉDÕ
száz tulajdonost, inkább a védettség felszámolásán, de legalább is csökkentésén munkálkodott. Ez a szándék ellentétes a jogilag nem meghatározható, így csak a magasabb ideákban létezõ közérdekkel szemben, de az Alkotmánybíróság több határozatával is: „…A természetben okozott károk véges javakat pusztítanak, sok esetben jóvátehetetlenek, a védeBíbor kosbor lem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg. Emiatt a környezetvédelemhez való jog érvényesülésében nem lehet a gazdasági és társadalmi körülményektõl függõ olyan minõségi és mennyiségi hullámzást megengedni, mint a szociális és kulturális jogokéban, ahol a körülmények megkívánta megszorítások késõbb orvosolhatók. E sajátosságok miatt a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelõzésnek elsõbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. … A környezethez való jog érvényesítése a védelem elért szintjének fenntartásán belül azt is megkívánja, hogy az állam a preventív védelmi szabályoktól ne lépjen vissza...”(28/1994 és 48/1997 AB határozatok). A védett értékek pusztítása – hiszen a beépítés az – pedig a Tvt. fentebb idézett elõírásainak megsértése mellett még a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló, 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk....) 281.§-ban foglaltakat is kimeríti. „281. § (1) Aki a) fokozottan védett élõ szervezet egyedét, b) védett élõ szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élõ szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élõ állatés növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrõl szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élõ szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a) az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegõrzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy
5
b) védett 1. természeti területet, 3. élõ szervezetek életközösségét, vagy azok élõhelyét jogellenesen jelentõs mértékben megváltoztatja. (3) A büntetés bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élõ szervezet egyedeinek olyan mértékû pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élõ szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élõ szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élõ szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztetõ pusztulását okozza, b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegõrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentõségû természetmegõrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élõ szervezetek életközössége vagy azok élõhelye jelentõs károsodását vagy megsemmisülését okozza.” A dolgot tovább színezi, hogy idõközben a terület az Európai Unió „Natura 2000” elnevezésû természet-megõrzési területévé vált, így még nemzetközi bonyodalmak is várnak az Önkormányzatra. Ugyancsak EU-ós (338/97/EK tanácsi rendelet, legutolsó módosítása: 1332/2005/EK bizottsági rendelet) jogszabálynak köszönhetõen néhány, a Fundoklia-völgyben is gyakori védett növény, egyénileg is a Btk. hatálya alá tartozóvá vált valamikor 2001 táján. Ilyen a tavaszi hérics (Adonis vernalis), az orchideákat képviselõ bíboros kosbor (Orchis purpurea), a vetõvirág (Sternbergia colchiciflora), illetve az azóta eltûnt hóvirág (Galanthus nivalis). Az Önkormányzat 08-9378/2004. számú ügyiratában megkereste az akkori állami természetvédelmet egyedül képviselõ
Vetõvirág
6
A VÁROSVÉDÕ
A 4076-77-78-79-80-81-82-83-84-es hrsz. telkeket lekerítették Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy a védett terület csökkentésérõl egyeztessenek. A helyszíni egyeztetést követõen két változat is született, de mindegyik nagyjából a védett terület harmadának elvesztését jelentette. Az akkor még képlékeny Natura 2000-es kijelölést figyelmen kívül hagyva, a „barátságos természetvédelem” engedett az Önkormányzatnak, így az új, 161/2006(VI.22.)ÖK. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv már ezeket a beépíthetõségeket tartalmazza. Akárcsak a védettség 99-es kimondásakor, most sem történtek még meg a megfelelõ jogi lépések, vagy legalábbis nem mindenkit értesítettek róla… Nos, ha végre jogilag, és a telektulajdonosok szempontjából
2007/2
anyagilag is rendezõdne a védett terület sorsa, azonnal egy erõs kerítéssel, vagy más mûszaki zárral kellene megoldani a megmaradó értékek megvédését. A beépített részeket pedig a tájba és az adott területhez illõ bokorsor (mogyoró, húsos som, ostorménfa) telepítésével lehetne eltakarni. Természetesen a beépítendõ részekrõl a védett értékeket – hatósági engedéllyel, és szakemberek bevonásával - át kell telepíteni a megmaradó részekre… Szinte már megoldottnak látszott a Fundoklia sorsa. Ezek után érthetetlen, hogy minden felsorolt jogszabállyal ellentétesen hogyan, kinek az engedélyével lehetett kerítéssel szinte kettévágni a védett területet, ki engedte a cserjeirtást és a kõtörmelék lerakását. Ezekhez a munkákhoz három külön engedély szükséges, két különbözõ hatóságtól. Ráadásul a Natura 2000 életbelépése miatt most már Brüsszeltõl is. A kõtörmelék lerakása a Btk. fentebb idézett paragrafusában foglaltakat kétszeresen is kimeríti, mivel Natura 2000-es területet (Btk. 281.§ (2) „a” pontja), és a tavaszi hérics állományát (Btk. 281.§ (1) „c” pontja) is érinti, tehát az elkövetõk alaposan gyanúsíthatók a természetkárosítás bûncselekményének megvalósításával. E sorok írója meg is teszi a rendõrségi feljelentését, ha az Önkormányzat hathatósan nem állítja le a megkezdett folyamatot, és nem gondoskodik a védett terület helyreállítatásáról. A Fundoklia-völgy és melléke az Érd-sóskúti-fennsík legértékesebb része, Érd Város parkvárosi részének utolsó természeti területe. A védett természeti értékek megõrzése nem csak a jogszabályok miatt szükséges, hanem mert elemi érdekünk hogy valamit meghagyjunk a körülöttünk való világból, hiszen az még így megnyomorítva is jobban mûködik, mint az Emberiség által kialakított környezet, még bõven van mit tanulnunk a Természettõl. Halász Antal
Történeti kertként védelem alá került a Jókai-kert. A Jókai által ültetett kert és a benne álló épület az állami Természetvédelem fellegvára volt egészen a tavalyi évig, amikor a Természetvédelmi Hivatalt kiköltözették belõle. Egy beadvány nyomán a kert elsõ körben soron kívül megkapta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ideiglenes védelmi státuszát. Jókai kedvenc lakhelyét õrzõ kert – melytõl sosem akart megválni és ahol sírhelyét is tudni szerette volna - az elmúlt év végéig a magyar természetvédelem fellegváraként Jókai szellemiségéhez méltó módon mûködött. 2006. õszén az egykori Természetvédelmi Hivatalt (ma Természet- és Környezetmegõrzési Szakállamtitkárság) kiköltöztették a Jókai-villa helyén álló épületbõl. Különbözõ a Jókai-kert fennmaradása és sorsa bizonytalanná vált. Ezért fontos volt, hogy a terület mihamarabb védelem alá kerüljön. Kárpáti Tímea beadványa nyomán a kert elsõ körben soron kívül megkapta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ideiglenes védelmi státuszát. A beadvány elkészítését Dr. Szilágyi Kinga, A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának dékánja és a Petõfi Irodalmi Múzeum szakemberei segítették. Az ideiglenes védettség azt jelenti, hogy az értesítés kézhezvétele pillanatától nem lehet a KÖH tudta nélkül privatizálni, vagy bármilyen spekulációt folytatni vele kapcsolatban. A Hivatal teljes mértékben támogatja a Jókai-kert megõrzését és minden jogi eszközét latba veti védelméért. Köszönet illeti az Elnököt és a Kulturális Örökségvédelmi Hi-
vatal szakembereit, kiknek mindenen felül valóban az értékmegõrzés a céljuk és a társadalmi szférát, kiknek összefogása bebizonyította a védetté nyilvánítás szükségszerûségét. A beadványt támogatták: Zugligeti Egyesület Svábhegyi Egyesület Kissvábhegyi Egyesület Budapesti Városvédõ Egyesület Nagyváthy János Gazdaképzõ Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Környezetvédõ Egyesület Érd Hegyvidék SE Természetjáró szakosztály Petõfi Irodalmi Múzeum Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Élõlánc Magyarországért Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola Zugligeti Általános Iskola Kós Károly Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola Pannon Sacra Katolikus Általános Iskola Virányos Általános Iskola Kiss János Általános és Középiskola és több ezer magánszemély
2007/2
7
Árpád-kori templomok – könyv és cd-rom rossz állapotban lévõ templomokkal, melyek az Árpád-kor kevés, az idõk viharait túlélõ építészeti emlékei közé tartoznak. Természetesen nemcsak a mai Magyarország, de az elcsatolt területek több mint 1000 egyházi emlékét elemzi a mûvészettörténész-építész kutató. A hajdani országgyûlési képviselõnek, az Antall-kormány környezetvédelmi miniszterének az 1986-ban doktori értekezésként elkészült mû közzétételére nem volt módja és ideje, de kutatásait folytatta, adatbázisát bõvítette. A tudományos értékek közzétételével az építész és mûemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek és a magyarság építészeti értékei iránt érdeklõdõ kívülállók számára is érdekes kötet a 10 éve elhunyt Gyurkó János emléke elõtt tiszteleg. A könyv megtalálható a Csuka Zoltán Városi Könyvtár gyûjteményében. Bazsóné Megyes Klára
Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében címmel 2006-ban jelent meg a fiatalon, 44 évesen elhunyt Gyurkó János könyve. Az eredetileg doktori disszertációként elkészült kötetet Buzás Gergely lektori gondozásában az Érdi Környezetvédõ Egyesület adta ki. A fotókkal gazdagon illusztrált könyvet szakemberek és egyszerû érdeklõdõk is haszonnal forgathatják. Az utóbbiak a szöveges rész és a képek alapján idézhetik föl utazásaik, kirándulásaik emlékeit és tûzhetnek ki új úticélokat. Az építész-történész-régész szakemberek pedig a vizsgálat eszközeként használt peremlyukkártyák alapján készült táblázatok adatait elemezhetik, vizsgálhatják. A könyvben találkozhatunk azokkal az általában elég
A Magyar Rákellenes Liga adószáma, amelyre az 1%-os személyi jövedelmadó felajánlásokat várjuk 19653417-1-43 MUSTÁRMAG Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezet www.erdirakliga.fw.hu •
[email protected] telefon: 06-20-56-55-208 számlaszám: 12001008-00102329-00400001 kiemelkedõen közhasznú egyesület adománya 150 százalékát levonhatja az adóalapból Lelkisegély telefonszolgálat a 06-80-505-675 ingyenes zöld számon hétfõtõl szombatig 9-21 óráig.
A könyv és cd megrendelhetõ a Környezetvédõ Egyesület e-mail címén:
[email protected] vagy a 06-30-328-2750-es telefonon.
Szíves figyelmükbe
8
2007/2
Sirius Állat- és Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány Telefon: 06 30 276-6071 (Böjtös Andrea) • 06 30 910-6987 (Böjtös Éva) Email:
[email protected] • Bankszámlaszám: • 10403136-49534949-49521015
Hirdetésével a Környezetvédõ Egyesületet támogatja! KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS
Jogsegélyszolgálat A Városvédõ és Városépítõ Egyesület minden héten pénteken 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Diósdi út 4/1 (a Ritmus Áruház mellett, a vasút felõli bejárat) Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕ TELEFON: 06-30-850-3047
sitt • kommunális hulladék • lomtalanítás HÁZ- ÉS LAKÁSFELÚJÍTÁS • ács, tetõfedõ, bádogos munkák • hõ- és hangszigetelés • gipszkarton szerelés • víz-, gáz-, gázkészülék és fûtésszerelés • burkolás, kõmûvesmunkák • festés, mázolás • épületek és vasszerkezetek bontása • gépi földmunka I + M UNIVERSAL Bt. 2030 Érd, Kossuth L. u. 176. Telefon: 06-20/386-7579, 06-30/254-5180, 06-70/389-6874 • Fax: 06-23/362-939
GYÓGYÍTÓ,
FRISSÍTÕ MASSZÁZS Bozó Krisztián • Telefon: 06-20-911-0641 Ha ezt a hirdetést magával hozza, a 3. alkalom ingyenes!
HAGYOMÁNY, KÉZMÛVESSÉG, NÉPMÛVÉSZET Egyedi kerámiák igényes kivitelben, nagy választékban a készítõtõl. SZÛCS LÁSZLÓNÉ keramikus 2030 Érd, Fürdõ utca 32. Telefon, fax: 06-23-374748
SZENNYVÍZSZIPPANTÁS DUGULÁSELHÁRÍTÁS, CSATORNATISZTÍTÁS NAGYNYOMÁSÚ WOMA AUTÓVAL. FÜLÖP SÁNDOR VÁRJA MEGRENDELÉSEIKET! Telefon: 23-377-062, 06-20-9368-062
A VÁROSVÉDÕ az ÖKOTÁRS ALAPÍTVÁNY támogatásával jelenik meg. www.okotars.hu
