A városnövekedés főbb összefüggései Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI

A városnövekedés főbb összefüggései

© 2014. Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI

Bevezetés A városok tipológiája azért lehetséges, mert rendkívül sokszínűség mögött közös feltárható folyamatok húzódnak  közös térhasználati formák,  közös város formáló erők,  közös társadalmi problémák, A városfejlődést formálják:  környezeti,  gazdasági,  technológiai,  társadalmi,  demográfiai,  kulturális,  és politikai erők

Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

A város és arcai

A földrajzi arca A várost „központi hely”-nek nevezi a hagyományos geográfia, vagyis egy olyan településnek, amely nem mindennapi specializált szolgáltatásaival, igazgatásával központjául szolgál a várost körülvevő falvaknak. (pl.: Christaller)

A közgazdasági arca A város rendkívül fontos gazdasági szervezet. Kettős értelemben is: egyrészt teret ad, működési keretet nyújt a szó szoros értelmében vett anyagi termelésnek s az ehhez kapcsolódó kutatási kereskedelmi, piacszervezési, pénzügyi, biztosítási szervezeteknek, másrészt magának a városnak a működtetése a közművekkel közlekedéssel, a városépítéssel fontos szektor. Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

A történeti arca A városrendszernek nagy a stabilitása, a város gazdasági szerkezetében beálló módosulások is általában alkalmazkodnak a város infrastruktúrájához, a helyi munkaerőforrás méretéhez s minőségéhez, az erős helyi identitáshoz. A város történelméből nem a színes események a fontosak , hanem a hosszan tartó folyamatok, a múlt pályái, nem az eseménytörténet, hanem a társadalom- és gazdaságtörténet.

A demográfiai arca A város lakosságát alkotó embercsoport biológiai jellemzőit mutatja: a születési és halálozási arányokat, a betegségeket és a halálokokat, nem-kor szerinti megoszlást, stb.


A társadalmi arca A város lakói a városi társadalom szervezeteiben élnek. Ez talán a legfontosabb arc, hiszen minden, ami a városban történik, a társadalom működéséből ered. A nagyvárosok társadalma bonyolult, sokrétegű szerkezetű, s ez a szerkezet sokféle formában jelenik meg.

A közjogi- közigazgatási arcai A város működését a közjog biztosítja, mely a város igazgatási rendjét (városrendezési jogi szabályozás), a városépítési, várospolitikai rendjét szabályozza. Mindez hosszú múltra tekint vissza. Például a város határainak kijelölése, a város kormányzásának módjára, vagy akár az építés jogi szabályokra (városkép). Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Urbanisztikai arculata A város demográfiai arculatából következik, hogy kis területen sok ember él s dolgozik. Következésképpen a város beépítésének valamilyen szabályokat, terveket kell követni. Biztosítani kell legalább a városon belüli közlekedést, a lakóterületek megfelelő elhelyezkedését, a fontos közterek jó elérhetőségét.

Természeti arca A természet földrajzi vagy tájökológiai vizsgálatoknak a városméretű természet nagyon csekély léptékű. Végül is a környezetvédelem hívta fel elsőnek a figyelmet a városok természeti környezetére.


Várostípusok

A városok időbeli változása Római birodalom Római birodalom bukása

Ipari forradalom Agglomerációk kialakulása Napjaink


Típusok 1. Megavárosok  10 millió főnél nagyobb népességű városok  10-15 ezer km2 lapterületű  Kritérium a lakosság száma, így különböző funkciójú és fejlettségű városok alkotják ezt a kategóriát.  Globalizáció hatására alakulnak ki, leginkább Ázsiában és latin Amerikában


Típusok 2. Nagyvárosi régiók  Hagyományos nagyvárosi agglomerációkat váltja fel.  Szolgáltató és információs hálózat itt csomósodik  Erősödésének hátterében a  a magasan képzet munkaerő  a foglalkozásváltás gyors lehetősége  a sokszínű oktatási kulturális kínálat eredményezi

 Belső térszerkezete bonyolult,  egyközpontú de sok funkciója kitelepül a külső agglomerációs gyűrűben  a napi munkába járás több irányú  a gyűrűben fontos alközpontok alakulnak ki  saját munkaerővonzó övezetek  társadalma bonyolult, a tömeges bevándorlás véget. Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Típusok 3. Globális városok  A világgazdaság árú-, pénzügyi, gazdasági döntéshozatali folyamatában vesznek részt  Fejlődésüket a külső hatások erősen befolyásolják.  A globális világban több-központú hálózatok közvetítik az információkat, a gazdasági döntéseket, a kulturális mintákat s e hálózatok irányító központjai a globális városok.  Globális városrendszer  Globális város mérése nehéz, 3 szélesebb körben elfogadott módszer létezik  Ágazati szempontok szerint is lehet globális városokat rangsorolni Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Városnövekedés általános kérdései

Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a város hálózat szerkezete? A jelen városnövekedés nem arányosan változtatja a történelmileg kialakult városhálózatokat, hanem mindenekelőtt növekedést jelent . A 19. század elején a nagyvárosi szerkezet  egy üzleti-közigazgatási városközpont,  a központot körülvevő belső lakóövezet,  ezután vegyes övezet,  ipari övezet,  s ehhez kapcsolódó külső lakóövezet jellemezte. A19. század második felében kialakultak a nagyvárosi agglomerációk. Ez esetben az előző szakaszok kibővülnek az agglomerációs gyűrű településeivel


Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a város hálózat szerkezete? Napjaink nagyvárosi régiói egymagvúak, de több alközpontúak, a különböző méretű városok között jelentős a funkcionális munkamegosztás. Az egyenrangú települések horizontális együttműködése, hálózatba szerveződése váltja fel a korábbi hierarchizált tagoltságot.


Mivel magyarázható a modern gazdaság földrajzi koncentrációja, nagyvárosokba tömörülése?  A vállaltok egymás közelébe településének már nincs technológiai indoka.  A közelség technológiai indoka tehát elhanyagolható, de gazdasági jelentősége korántsem (technológia elkerül, de a központ marad).  Az ipar jelentős része kiköltözött a városokból, de a fejlesztések jelentős része még mindig ezekben a városokban történik.  A divat befolyásolt ipari szektor jelentős része is a városokban maradtak, hiszen így tudnak a kereslet változásaira a leggyorsabban reagálni.  A szolgáltatások is úgy szerveződnek, hogy a lehető legtöbb projektet és ügyfelet kitudják szolgálni, ezért ezek is a városban telepednek le.  A nagyvárosokban koncentrálódik a interaktív tanulás, kreativitás, innováció és új ösztönző hálózatok alakultak ki valamennyi ágazatban.  Vállalatoknak kedvező egy szorosan összekapcsolódó és térben koncentrált hatalmas részeként működni. Így csökken a tranzakciós költségek, javul a gazdaság rugalmassága és javul az információ áramlás.  A gazdasági fejlődés és a városnövekedés összekapcsolódása megszűnik. Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Fenntartható –e a városnövekedés jelenlegi üteme? Enyedi György kutatásai szerint a jelenlegi város növekedés üteme és formája hosszú távon nem tartható fenn. Mert:  nem tartható fenn a környezet terhelése okán,  nem tartható fenn a további terjeszkedő nagyvárosi régiók irányítási, térszervezési nehézségei, a dráguló gazdasági externáliák okán,  nem tartható fenn a megavárosok megbomló társadalmi egyensúlya okán.


A városnövekedés szakaszai

Városnövekedés szakaszai  Lados Mihály: o urbanizáció o szuburbanizáció o dezurbanizáció o reurbanizáció  Enyedi György: o városrobbanás o viszonylagos dekoncentráció o dezurbanizáció o az informatika urbanizációja ---- globalizáció urbanizációja. Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Város robbanás - Urbanizáció 1. szakasz

Város robbanás - Urbanizáció  Nyugat-Európa: 18. században kezdődött agrárforradalom tette lehetővé ebből eredően növekedet a faluból a városba irányuló vándorlás erős ösztönző volt a kereskedelem illetve nemzetközi kereskedelem (kereskedő városok – felhalmozott tőke) o továbbá fontos volt a pénzügyi szolgáltatások, a szakképzés koncentrációja, a kialakuló nemzetállamok igazgatási hatalmi szerveinek jelenléte is. o o o o

 Észak – Amerika: o 1860-as években terjed át Európából o Keleti-Atlanti partvidék és a Nagy Tavak vidéke volt az első két fő terület. o Nem a faluból a városba költözés volt a jellemző a növekedés során, hanem a bevándorlók száma. Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Város robbanás - Urbanizáció  Félperifériák (Kelet- és Közép-Európa, Dél-Európa, LatinAmerika, Kelet-Ázsia): o kevés késedelemmel kezdődött meg o hazánkban a kiegyezés (1867) után jelent meg.

 Fejlődő országok o A II. világháború után függetlensége elnyerése után lépett a modern urbanizáció útjára. o Hatalmas tömeg vándorolt a városokban – nagyobb mértékű mint a 18 század elején Nyugat-Európa városaiba o A városrobbanás ketté vált: • Emelkedő gazdaság (pl.: Ázsia keleti része): ipari urbanizáció útján fejlődött (fejlett országból ide települt ipar) • Eufemisztikusan „fejlődő” (pl.: Afrika): a nyomorból való kilábalás reményében a városokba költőzök eredményezte az városrobbanást – mértéke nagyobb volt mint a munkaerő iránti kereslek. Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Város robbanás – Urbanizáció - Összefoglalva  200-250 év alatt elterjedt a földön  Alapvető jellemző: o a város növekedés hirtelen o robbanásszerű megjelenése az ipari forradalmat követően

 Kiváltó közvetlen ok a gazdasági funkciók gyors bővülése, a munkaerőigényének hitelen növekedése  A növekedés forrása mindenütt a bevándorlás  Módosulást okoz o o o o

a településhálózatban a város belső szerkezetében és működésében a városok és a falvak kapcsolatrendszerében a városi civilizációban


Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció 2. szakasz

Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció  A nagyvárosi agglomeráció legegyszerűbb modellje: Egy központi nagyváros és az azt körülvevő, ahhoz funkcionálisan kapcsolódó települések gyűrűje.

 A nagyvárosi agglomerációk kialakulásának két előfeltétele volt: o a városi gazdaság szerkezeti átalakulása o a közlekedés technikai fejlődése

 A városi gazdaság átalakulásának első mozzanata: o az ipari szerkezet átalakulása, o illetve ennek megfelelő képzett munkaerő

 A városi gazdaság átalakulásának második mozzanata: o az ipar egészének háttérbe szorulása o sokrétegű szolgáltatások megjelenése

 A két mozzanat szétszakította a korábbi városi épített környezetet. Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció  Nyugat-Európa: o 19. században kezdődött – 1960-as évekig tart (Budapesten és pár félperiférián fekvő városban) o feltétele: • a gazdaság tevékenységek szerkezeti átalakulása • közlekedési hálózat és eszközeinek fejlődése o A városnövekedés áthelyeződik a középvárosokba o Az infrastruktúra fejlődés és a városi civilizáció általános elterjedése jellemzi o Az urbanizált és a rurális térségek közötti határvonal elmosódik

 Észak – Amerika: o itt jelent meg a középosztály kitelepülése az elővárosokba, ahonnan munkába jártak. o Ezek az elővárosok új építésűek és szabályosak o A gépkocsi-közlekedés már elterjedt Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció  60-s évekre Nyugat-Európában általánossá válik az középosztály elővárosai,  a fejlett Európában a motorizáció általánossá válik, de a tömegközlekedés sokkal jelentősebb marad,  Dél-Európa félperifériáin ugyan ez zajlik le csak késve.  Kelet- és Közép-Európa félperifériái az állam szocialista rendszer 40 esztendeje alatt sajátos fejlődést mutat, melynek következménye ma is érződnek. megtorpant a középosztály-jellegű szuburbanizáció, erősödik a munkásjellege az elővárosoknak, egyéni motorizáció alacsony szintű marad, a tömegközlekedés dominál az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása a miatt a falu város szakadék az életkörülményekben fennmarad. o a piacgazdaság helyreállításával folytatódnak az 50-s években megszakadt folyamatok, roppant gyorsasággal pótlódik az elővárosi fejlődés. o o o o


Relatív dekoncentráció – Szuburbanizáció Összefoglalva  150 év alatt az egész világon elterjed.  Jellemzője: a városnövekedés térben dekoncentráltabb folytatódása, a szuburbanizáció és a mélységi urbanizáció formájában.  Magyarázata a gazdasági szerkezet átalakulásában és a közlekedési technológia fejlődésében keresendő.  Számos település egyetlen nagy funkcionálisan összefonódott urbanizálódott térségbe integrálódása, egy nagyvárossal a gyújtópontjában jellemzi.


Dezurbanizáció 3. szakasz

Dezurbanizáció  Első jelei 50-es években jelent meg Nagy-Britanniában, 60as években Észak-Amerikában, 70-es évekre tömegjelenség lett Európában.  Jellemző: o Az ipar jelentősége csökken o A városi foglalkoztatásban nagy többségben a szolgáltatás áll o Technológiai fejlődés lehetővé teszi a munkahely és a lakóhely szétválását o Elterjednek a sok telephelyes vállalkozások a rurális területeken o A szolgáltatások körében a legjellemzőbb a 70-es évektől a turizmus Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

A globalizált világ urbanizációja - reurbanizáció 4. szakasz

A globalizált világ urbanizációja  Kiváltó okok: o növekvő napi munkába járás ideje és költsége o városközpont rehabilitáció o informatikára alapozott gazdaság (átformálja a kapcsolati rendszereket) o információs társadalom

 Nem a nagyvárosok újranövekedését, hanem térbeli átformálódását hozza  Mára egyértelmű, hogy korunk alapvető jellemzője a globalizáció  A globalizáció folyamatát vezérlő hatalmi központok, a gazdasági- pénzügyi világfolyamatokat befolyásoló metropoliszhoz köthetőek. (globális városok)  A városi vonzáskörzetekben is jelentkezik a településrendszer átalakulása  A távolság minimalizálás elve felborul (Christaller) Forrás: Enyedi, Gy. (2012): Városi világ

Urbanizáció: előnyök és hátrányok

Urbanizációs előnyök    

a kedvező infrastrukturális ellátottság, a korszerű kommunikációs infrastruktúra megléte, a széleskörű üzleti és piaci szolgáltatások, a kulturális szolgáltatások, illetve jelentős lokális piac, ami folyamatos keresletet jelent a termékek iránt, egyben azok megújítását is szorgalmazza,  illetve új piacokat nyit meg.


Urbanizációs hátrányok     

a nagyvárosi környezetben jelentős a zsúfoltság a bűnözés jelentős a környezeti szennyezés számottevő magasabbak a megélhetési költségek, a telekárak, a bérköltségek magasabbak, illetve szervezettek a munkavállalók


Köszönöm szépen a figyelmet

A városnövekedés főbb összefüggései Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI

Recommend Documents