A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja XXVI. évfolyam 10. szám október 14. Ingyenes. Ősz van

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXVI. évfolyam 10. szám • 2015. október 14. • Ingyenes

Ősz van …

Talán ez az évszak csalogat ki a legtöbbünket az erdőbe, s itthon ugye természetes számunkra, hogy ez az erdő a Farkassziget. Mert nincs az a szelíd fényeivel hívogató októberi nap, aminek ellen lehetne állni ilyenkor. A látvány iránt nem tudunk közömbösek lenni, mert a színek és fények játéka évente ismétlődik ugyan, de sohasem ugyanúgy, sohasem egyformán. Ahogy nem lehet egy folyóba sem kétszer ugyanúgy belelépni. Ilyen az ősz. Nagy tanító, de szemfényvesztő is egyben. Leveti az év közben magára szedett jelmezeit, miközben megtéveszti az embert a színeivel, meleg ragyogásával. Rövid pillanatokat kapunk tőle az elmúlás előtt, mégis benne van az ígéret és a remény is ebben a színesen kavargó melegségben. Csak hát eljön a pillanat, amikor feladja ezt a számunkra –emberek számára olyan nagyon kedves játékot. Amikor elérkeznek a zord, ködös, nyirkos napok, amikor elvesznek a színek, és csak a szürkeség marad. Egyik pillanatról a másikra tűnik el a melegség, a színek, és megfagy a világ.

Ám, mint minden rosszban, ebben is felfedezhetjük a jót, mert lássuk be, az emberi szív sokszor csak ekkor él igazán. Hiszen, ahogy ellobban a fény kint, úgy gyullad fel bent, az otthonokban. Több idő jut másra, egymásra és ami fontos: magunkra. A gondolatainkra. Ez az időszak -ahogy a tavaszi, nyári hónapok- már nem az építkezésről, nem a lendületről szól. Sokkal inkább a békességről, a nyugalomról, a szeretet ismételt felfedezéséről, melyet egymás és nem utolsó sorban magunk iránt érzünk. Azt olvastam valahol -és igaz lehet-, hogy talán épp azért vannak a ködös, szürke reggelek és nappalok, hogy ne a távolba merengve keressük a fényt, a csodát, hanem önmagunkban és a körülöttünk élők szemének csillogásában leljük meg azt, így ősszel. Sári Andrea Fotó: Farkassziget, Arborétum. Készítette: Dienes Zoltán (2014.)

2

Püspökladányi Hírek 2015. október 14.

Püspökladány is bemutatkozott az első megyei közfoglalkoztatási kiállításon Első alkalommal rendezték meg szeptember 16-án a Hajdú-Bihar Megyei Közfoglalkoztatási Kiállítást Hajdúnánáson. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal és Hajdúnánás Város Önkormányzata közös szervezésében 35 Hajdú-Bihar megyei település mutatta be a Start munkaprogramban előállított termékét, valamint azt, hogy az elmúlt időszak során a programban végzett értékteremtő tevékenységük hogyan szolgálta a helyi közösségek javát. A megnyitó ünnepség Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármesterének köszöntőjével indult, aki elmondta, hogy a közfoglalkoztatást nem az elsődleges munkaerőpiaccal kell összehasonlítani, hanem egykori önmagával. Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében kiemelte, hogy a kiállított termékek mind értéket jelentenek a helyi közösségek számára, valamint hangsúlyozta azt is, hogy az értékteremtés emberi ösztön, és a települések önmagukkal való foglalatoskodása önmagában érték. A rendezvényt Réthy Pál belügyminisztériumi főosztályvezető nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy 2011 óta a kormány egyre magasabb költségvetési forrással támogatja a közfoglalkoztatást. A jövő évi költségvetésben 340 milliárd forint fog rendelkezésre állni a magyarországi közfoglalkoztatás támogatására. A megnyitóünnepség után a Kéky Lajos Városi Közművelődési Központban szakmai konferenciát tartott Réthy Pál, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztályának főosztályvezetője, valamint Lőrincz Leó, szakmai főtanácsadó. A konferencia célja a 2015-ös év tapasztalatainak bemutatása volt, hogyan indult az idei év a közfoglalkoztatás szempontjából, milyen kormányzati célok és források mentén alakult. A szakmai programon ismertették a 2016-os közfoglalkoztatási tervezetet is. Hajdúnánás főterén 10 órától egészen este 6 óráig voltak megtekinthetőek a települések kiállításra szánt termékei. Püspökladány a Start munkaprogram keretében termelt zöldségek mellett, savanyított termékeket, száraztésztákat, valamint a varróműhely és betonelemgyártó produktumait is bemutatta. A kiállításra szánt, öthektáros területen termelt paprika,

paradicsom, padlizsán, uborka, sütőtök, burgonya minősége kifogástalan állapotban volt, valamint a zöldségekből készített savanyúságok is remek esztétikai látvánnyal bírtak. Számos szemlélődő megállt a püspökladányi standnál, és érdeklődéssel nézte a varróüzemben készített termékeket. Láthattunk fakanál tartókat, kenyereskosarakat, az önkormányzati intézményekben dolgozóknak szánt köpenyeket, valamint az óvodák számára varrt állatfigurás ágyneműhuzatokat is. Püspökladány Város Önkormányzatának képviseletében Márkus Gábor alpolgármester jelent meg a rendezvényen. Alpolgármester úr pozitívan értékelte a közfoglalkoztatásban megtermelt és előállított termékeket, mindemellett a program fontos hozadékának tartja, hogy a város konyháin felhasználják a munkaprogramban termesztett alapanyagokat, ez az önkormányzatnak megtakarítást jelent. A települések között különböző megállapodások és szerződések alapján cserekereskedelem működik, ennek megfelelően például az előállított betonoszlopokat az egyik környező településsel drótkerítésre cserélik. A standok mellett kísérőprogramokkal várták a látogatókat Hajdúnánás főterén. 10 órai kezdettel főzőversenyen vehettek részt a települések. 24 bográcsban főttek az adott helységhez kötődő étkek. Püspökladány a város helyi specialitásával, kakaspörkölttel indult a megmérettetésen, melyet végül Tetétlen nyert meg struccpörköltjével. A püspökladányi kakaspörkölt hozzávalóit is mind a Start munkaprogram keretén belül termelték, illetve nevelték. A szabadtéri színpadon 12:30-tól néhány település kulturális programja volt megtekinthető, a szórakozás tehát garantált volt. A rendezvény nem titkolt célja az volt, hogy a kiállítás révén a lakosság is megismerje és teljes körű tájékoztatást kapjon a közfoglalkoztatási program keretében végzett értékteremtő munkáról és a közfoglalkoztatási rendszer kézzel fogható eredményeiről. Lehetőséget nyújtson arra, hogy a települések ötleteket, tapasztalatokat gyűjtsenek, cseréljenek egymással, s akár a jövő évi programot új elemekkel bővítsék. Kiss Dóra

Itthon vagy. Magyarország, szeretlek! Idén is különleges volt a Szent Mihály-nap hétvégéje Püspökladányban. Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is csatlakozott városunk az országos programhoz, melynek célja, hogy bárhol is éljünk a világban, kerekedjünk fel, látogassunk el szülőhelyünkre, kedvenc településeinkre, és ünnepeljünk azon a helyen, ahol igazán jól, igazán otthon érezzük magunkat. Az idei rendezvényt a Dorogi Márton Művelődési Központban tartották meg, melynek első állomása a könyvtár volt, ahol előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Először Dr. Móri Antal a magyarságról, a magyar ősi szellemvilágról és a spiritualitásról tartott előadást, majd Seres László történész beszélt a táltosokról, valamint egy saját novelláját olvasta fel.

A hétvégi rendezvényt már harmadik alkalommal szervezték meg városunkban. A korábbi évektől eltérően most nem pályázati forrásból valósult meg a program. A Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum és a Fantasztikus Hármas Zenei Egyesület közös szervezési munkájával jöhetett létre a rendezvény, melynek célja, hogy a helyi kultúrákat és a helyi értékeket megismertessék a lakosokkal. A szervezők számos kísérőprogrammal is kedveskedtek az érdeklődőknek. Az intézmények dolgozói kézműves és játszósarokkal, báb- és miskakancsó kiállítással készültek, ezzel is színesítve a szórakozási lehetőségek tárházát. A kísérőprogramok mellett a színházteremben is elkezdődtek az előadások, ahol elsőként Püspökladány Város Önkormányzata nevében Kovács Krisztina, önkormányzati képviselő mondta el köszöntőjét. Képviselő asszony lapunknak elmondta, hogy a rendezvényre szeretettel várták azokat is, akik esetleg már nem a városunkban élnek, hiszen aki most visszatér, hosszú évek után, óriási változásokat vehet észre a településen. A köszöntő szavak után kezdődtek a színpadi műsorok, ahol számos helyi civil szervezet képviseltette magát, táncos és énekes produkciókkal szórakoztatták a közönséget. A Fantasztikus Hármas Zenei Egyesület elnöke, Dienes Zoltán lapunknak elmondta, hogy második alkalommal szervezik meg a (folytatás a 4. oldalon)

3


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai napot tartott városunkban Több mint 200 falugazdász és szaktanácsadó érkezett az elmúlt hónapban városunkba. Szeptember 16-án Püspökladány adott otthont a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett szakmai napnak. A rendezvényen elsőként kaptak átfogó és hiteles tájékoztatást Jász -Nagykun- Szolnok, Békés, valamint Hajdú-Bihar megye falugazdászai az agrár- és környezetgazdálkodás lehetséges pályázatairól és az új Vidékfejlesztési Programról. - A nap folyamán számos szakmai előadást hallgathattak meg a szakemberek. Gyakorlatilag négy nagy blokk van az elején, az elvi kérdéseket letisztázzuk, ami a természetvédelem, agrárkörnyezet gazdálkodással kapcsolatos. Utána beszélünk a konkrét pályázati kiírásokról, ebéd után végigvesszük, hogy milyen ellenőrzések lesznek a nyertesek esetében, és a legutolsó szekcióban jönnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalnak a szakértői, hogy a konkrét technikai dolgokat is végigbeszéljük, a végén már csak a kérdéseket kell megvitatni. Egyébként összesen 12,3 milliárd euró uniós támogatáshoz jut a magyar mezőgazdaság a 20142020 közötti, következő uniós költségvetési ciklusban, ez 1,9 milliárd euróval több a most záruló időszak támogatásánál - mondta el lapunknak Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától. A rendezvényen elsőként Papp Gergely köszöntötte a megjelenteket, és bemutatta az elkészült Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új kézikönyvét. Ezt követően Dr. Roszik Péter a biogazdálkodás környezeti előnyeiről, helyzetéről, illetve jövőbeli lehetőségeiről tájékoztatta a megjelenteket. Majd az agrárgazdálkodást érintő talajvédelmi kihívásokról tájékoztatta

a NAK szakembere a falugazdászokat. Ezt követően a Magyar Madártani Egyesület előadása következett. A megkérdezett fő falugazdászoktól megtudtuk, hogy megyéik valamennyi falugazdásza eljött a találkozóra, hiszen fontos, hogy elsőként értesüljenek az aktuális agrárkérdésekről, melyekről a későbbiekben tájékoztatják a gazdákat, őstermelőket egyaránt. Az országban 6 helyszínen folynak a továbbképzések, így megtiszteltetés, hogy városunkra esett a választás. 2015-ben a területalapú támogatások feltételei gyökeresen megváltoztak, valamint a vidékfejlesztési program keretén belül is nyíltak olyan lehetőségek, amelyek eddig nem voltak. Megtudtuk, hogy az agrár környezetgazdálkodási pályázatok meghirdetése őszre várható, és a pályázatokat 5 éves időtartamra lehet majd benyújtani. Délután tovább folytak a szakmai előadások. Itt a támogatásokkal kapcsolatos feladatokról, a pályázatok benyújtásának határidejéről kaptak bővebb információt a megjelentek, majd a rendezvény végén a falugazdászok kérdéseket is feltehettek az előadóknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy napos továbbképzést tartott városunkban szaktanácsadók és falugazdászok részére. A szakemberek feladata az elkövetkező hetekben az lesz, hogy tájékoztassák a mezőgazdasági vállalkozókat, őstermelőket, kerttulajdonosokat az agrár- és környezetgazdálkodás lehetséges pályázatairól és az új Vidékfejlesztési Programról. Tüdősné

Defibrillátor használat – bemutató

Katasztrófavédelmi gyakorlat

Szeptember 29-én a defibrillátor használatának bemutatására került sor a püspökladányi rendelőintézetben. Az elmúlt időszakban 2 új defibrillátorral gazdagodott a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. eszközállománya a város önkormányzatának jóvoltából. Az új készülékeket a felújított orvosi rendelőkben helyezik el a Petritelepen, illetve az Újtelepen. Az újonnan vásárolt készülékek kapcsán került sor a gyakorlati oktatásra, azonban Komoróczy Károly, a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. intézményvezetője elmondta lapunknak, hogy ők is rendeznek minden évben ehhez hasonló oktatást, hiszen a rendelőintézet is rendelkezik újraélesztő készülékkel a portán, valamint az ügyeleten. Fontos az ismeretek felelevenítése, éles helyzetben viszonylag ritkán van alkalmuk a dolgozóknak gyakorolni az újraélesztést, de bármikor adódhat olyan helyzet, amikor a készülék alkalmazására kerülhet sor. A tanfolyamon a legfontosabb elem az ambubaba volt, mely folyamatosan visszajelzéseket ad az újraélesztés során, így ez a mesterséges környezet nagyon hasonlít a valódi szituációra. Az oktatást Szilágyi Krisztina, a Celerus Bt., Elsősegély és Munkahelyi Egészségvédelmi Vállalat munkatársa tartotta, aki bemutatta, hogyan működik a készülék, valamint hogyan kell végrehajtani egy szabályos újraélesztést, mik a teendők a defibrillátor érkezése előtt, és mik azok után. Az oktatás célja tehát az egykoron már elsajátított ismeretek felelevenítése mellett a készülék bemutatása volt. Vészhelyzetben másodperceken, perceken múlhatnak emberéletek, ezért is fontos minél több alkalommal bemutatni az újraélesztési eljárást. Kiss Dóra

A Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség gyakorlatot tartott a sárréti járási és települési önkéntes mentőcsoportoknak szeptember 10én. A katasztrófavédelmi nap jelentősége, hogy az önkéntesek felkészülhetnek a jövőben esetlegesen kialakuló katasztrófa helyzetekre és azok megoldására.

A gyakorlaton több mint 30 önkéntes jelent meg, akiket Dombi Imréné polgármester asszony és Vadász Ferenc, a Püspökladányi Járási Hivatal vezetője köszöntött a Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében. Beszédükben elmondták, hogy az önkéntességre nagyon nagy szükség van, hiszen bármikor kialakulhat olyan helyzet, amikor a katasztrófavédelemnek szüksége lehet az önkéntesek segítségére. A mentőcsoportok jelentősége abban rejlik, hogy szükség esetén az azonnal reagáló egységeket segítik, illetve hátteret tudnak biztosítani azok munkájához. A gyakorlaton megjelentek a nap folyamán elméleti és gyakorlati oktatásban is részesültek. A délelőtti elméleti felkészítés során polgárvédelmi, illetve balesetvédelmi oktatáson vettek részt, melyet Bende Zsolt tűzoltó alezredes tartott. Ezt követően elsősegély-nyújtási ismeretekről tartott előadást Dr. Antos Bernadett háziorvos. Az elméleti oktatás utolsó pontjaként a TIVIZIG Hajdúszoboszlói Szakaszmérnökség munkatársától, Korompai Attilától kaptak ár- és belvízvédelmi felkészítést az önkéntesnek. A délután folyamán a mentőcsoportok gyakorlaton vettek részt a Püspökladányi Városüzemeltető Kft. telephelyén. A külső helyszínen az önkéntesek feladata homokzsákok megpakolása, nyúlgátépítés és szivattyúzás volt. A gyakorlat után a katasztrófavédelem munkatársai értékelték a csapatok munkáját, akik sikeresen teljesítették a feladatokat. Mivel Magyarországon a kontinentális éghajlat uralkodik – ami szélsőséges időjárási viszonyokkal is járhat -, bármikor bekövetkezhetnek olyan krízishelyzetek, amelyeket a katasztrófavédelem nem képes egyedül megoldani. Ilyenkor még nagyobb szükség van azokra, akik önként vállalják, hogy segítenek bajba jutott embertársaikon. O.V.

4


Hamarosan véget ér az „Iránytű az esélyhez” elnevezésű pályázat Az „Iránytű az esélyhez” elnevezésű TÁMOP-os pályázat a végéhez közeledik. A pályázatot 2012-ben nyújtotta be az akkori fenntartó, Püspökladány Város önkormányzata, mellyel 30 millió forintot nyert akkor a Többcélú Nevelési, Oktatási Intézmény. A konstrukció alapvető célja, hogy a közoktatási intézmények alkalmassá váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű diákok, köztük a roma gyermekek eredményes nevelésére-oktatására, valamint az intézmény támogassa a tanulók iskolai sikerességét. Az elnyert pályázat az intézmények különválása után is folytatódott, erről tájékoztatta a Ladányi Híreket Pató Józsefné a Kálvin Téri Általános Iskola intézményvezetője. - A megnyert pályázat címe: TÁMOP 3.3.8 B-12-2012-0065 Iránytű az esélyhez. Ez egy esélyegyenlőségi pályázat, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára íródott. A program keretében kiteljesedett a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségi alapú oktatása a püspökladányi iskolákban. Emellett számos szabadidős foglalkozás, kirándulás, színházi látogatás is megvalósult az elmúlt években. A pályázat továbbá hozzájárult a szabadidő

hasznos eltöltéséhez, és ahhoz, hogy a hagyományos programjainkat az iskola pedagógusai még színvonalasabbá tegyék, illetve újabb rendezvényeket szervezzenek meg – mondta el lapunknak Pató Józsefné, a Kálvin Téri Általános Iskola intézményvezetője. Megtudtuk, hogy a pályázat során megtörtént az intézmények eszközállományának bővítése is, mely elősegítette a nevelő-oktató munka színvonalának emelését is. A Kálvin Téri Általános Iskolában is számos program valósult meg az elmúlt időszakban, a pályázatnak köszönhetően. Nyáron gólyatábort, az elmúlt héten pedig fiókavatót tartottak az iskola diákjainak az intézmény dolgozói. Az „Iránytű az esélyhez” elnevezésű pályázat hozzájárult a püspökladányi általános iskolák hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosításához. Számos kirándulás, kulturális program, hagyományőrző rendezvény is megvalósulhatott a pályázat révén az intézményekben az elmúlt 2 évben. Tné

Hungarikum evolúció Folytatódott a Hungarikumok nyomában című előadássorozat a városi könyvtárban szeptember 25-én, péntek este. Rásó János, Püspökladány alpolgármestere Hungarikum evolúció címmel tartott előadást a felnőtt könyvtár olvasótermében. A rendezvény célja a folyamatosan gyarapodó hungarikumok, illetve a kiemelt nemzeti értékek listájának áttekintése volt. Az előadássorozat 2014-ben kezdődött, amikor a Boldogasszony-halmot, illetve a Hungarikum Bizottság által felvett értékeket mutatta be Rásó János. Azóta eltelt másfél év, így újra megérett az idő arra, hogy a különböző kategóriákba besorolt értékeket bemutassák. Az előadás a Hungarikum evolúció nevet viselte, melyben a biológiából kölcsönzött fogalom arra utal, hogy melyek azok az életképes ötletek, amelyek bekerülhetnek az értéktárakba, és melyek azok, amelyek kudarcra vannak ítélve. A rendszerváltás után indult el az a folyamat, melynek célja, hogy olyan értékgyűjteményt állítsanak össze, amely kiemelkedő a magyarság szempontjából, ebből következik az is, hogy mit nevezünk hungarikumnak: azt a megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével a magyar nemzet csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon. Lehet természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít. Rásó János előadásában bemutatta azokat a szakmai ágazati bizottsá-

terméknapot, melyre most közel 20 termelő fogadta el a meghívást. A Mihály-napi termékbemutatón olyan kézműves termékek kerültek bemutatásra, melyeket püspökladányiak és környékbeliek készítettek. Fontos, hogy a püspökladányi termelők is elő tudnak állítani olyan minőségi és egyedi árucikkeket, amelyeket szívesen vásárolunk meg. A kiállított termékek között megtekinthetőek és megvásárolhatóak voltak többek között házi készítésű szappanok, krémek, kézműves játékok és szatyrok, horgolt terítők, valamint ékszerek, sütemények.

gokat, amelyek a hungarikum adott kategóriákba való besorolásáról döntenek. Hat kategóriát különböztetünk meg ez alapján: agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti és épített környezet. Jelenleg Magyarországon 50 hungarikumot jegyeznek, amelyek a legnagyobb értéket képviselik, ilyen például a Törkölypálinka, a Csabai kolbász, a Béres Csepp, vagy akár a Kassai-féle lovasíjász módszer. A hungarikumok mellett jelenleg 126 kiemelt nemzeti értéket tartanak számon, általában ezek közül emelik ki a hungarikumokat. Ezen értékek számontartása és megőrzése a magyarság nemzeti identitásának fontos része, hiszen ezek az értékek képviselik múltunkat, illetve jelenünket. Kiss Dóra

Az est sztárvendége Tarnai Kiss László volt, aki magyar nótákat adott elő a közönség legnagyobb örömére. Az ő fellépésével zárult a harmadik Magyarország, szeretlek! rendezvény városunkban, mely idén is számos programmal várta az érdeklődőket. Szombat délután a művelődési központban minden látogató talált a kedvére való programot, hiszen volt lehetőség kézműves termékek készítésére és vásárlására, valamint színpadi műsorok megtekintésére is. Orbán Viktória

5


Megkezdődött a 2015-16-os tanév városunk középiskolájában Püspökladányban a középfokú oktatás gyökerei a II. világháború előtti időre nyúlnak vissza, azonban a hagyományos értelemben vett középiskolai képzésről 1951-től beszélhetünk. Óvónőképzéssel kezdődött, de hamarosan bővült a képzés profilja. Elindult a gimnáziumi, a ruhaipari szakközépiskolai, majd a szakmunkásképzés is. A Karacs Ferenc nevet 1959-ben kapta az iskola. Jelenlegi épületében 1962-től kezdődően folyik a tanítás. A rendszerváltás (1989) után egy bő évtizeddel a gimnáziumot összevonták a szakképző iskolával. Az intézmény mindegyik igazgatója a tanári karral és diákjaival együtt arra törekedett, hogy az iskola - néhány év alatt megszerzett- jó hírnevét öregbítse. Jelenleg Petőné Papp Margit vezeti a püspökladányi középiskolát. Őt kérdezem az új tanévről. - Igazgatónő 2. éve irányítja a helyi középiskolába folyó munkát. Érez-e különbséget az ez évi, ill. a tavalyi évkezdés között? - A legnagyobb különbség, hogy a 2015/16-os tanév előkészítő munkálatait vezetőtársaimmal együtt közel egy hónapon keresztül elvégeztük. Az előző tanév esetében- néhány korrekciót kivéve- ezt a feladatot a helyettesek oldották meg. Nem volt könnyű, egyszerű a tantárgyfelosztás elkészítése, végig arra törekedtünk, hogy a kötelező óráját mindenkinek ki tudjuk adni. - Igazgatónőnek korábbi, több éves tapasztalata van az iskolavezetésben. Ha összehasonlítja a néhány évvel ezelőtti vezetői munkát a jelenlegivel, hogy látja, van-e különbség? Ha igen, mi az?

- A vezetői munka soha nem volt, és nem is lesz rutinfeladat. A törvényi változások, a fenntartóváltás mindig új kihívás elé állítja a regnáló vezetést. Nem volt ez máshogy az én esetemben sem. Az önállóan működő intézmények a gazdálkodásukat a GESZ által irányított módon valósították meg az elmúlt években. Miután a KLIK lett a fenntartó - a helyi középiskola esetében is - a gazdálkodással kapcsolatos feladatok nagy része a fenntartóhoz került. A szakmai irányítás teljes mértékben az intézménynél maradt. A nyári fenntartóváltás ezen különösebben nem változtatott. - Történt-e változás az iskola életében az új tanévben? - Az új tanév legfontosabb változása, hogy a BSZC Karacs Ferenc Gimnáziuma és Szakképző Iskolájaként látjuk el feladatunkat. Tagintézményként funkcionálunk. Minden képzésünk-a gimnáziumi is- változatlan formában működik tovább. - Hogyan értékeli a jelenlegi beiskolázást? - A jelenlegi beiskolázás a demográfiai mutatók szerint valósult meg. Csökkenő gyermeklétszám mellett ugyan, de minden képzésünk változatlan formában működik. Ettől a tanévtől - a szakképzési törvény változását figyelembe véve - módunk volt esti tagozaton két osztályt indítani. Nagy örömünkre szolgált, hogy milyen sokan érdeklődtek, illetve jelentkeztek ezekre az ingyenes képzésekre. - Van-e információ az ez évben érettségizett tanulók felvételi eredményeiről? - Az érettségizettek felvételi eredményeiről csak áttételesen jutunk információkhoz. Annak nagyon örültünk, hogy megtudtuk, a nyelvi előkészítőn érettségizett 27 diák közül 24-et felvettek főiskolára vagy egyetemre.

Azon tanulók közül - akik nem a felsőoktatásban tanulnak - többen iskolánkat választották szakmatanulás céljából nappali, illetve esti képzésen. - Kérem, mutassa be az iskola profilját! Kiket, milyen diákokat vár az iskola a különböző képzési területekre? - Iskolánk gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzést egyaránt folytat. Várjuk azokat a diákokat, akik a tehetséggondozást fontosnak tartják, azokat, akik olyan szakmákat szeretnének tanulni, amelyekkel a munka világában helyt tudnak állni. A gimnáziumi képzésben továbbra is indítjuk a hat évfolyamos nevelés-oktatást, a belügyi rendészeti fakultációt, az emelt óraszámú angol és matematika, valamint az általános tantervű képzést. A szakközépiskolában ipari gépész, informatikai rendszergazda, szociális szakgondozó, mezőgazdasági gépésztechnikus, környezetvédelmi technikus képzést valósítunk meg. A szakiskolai részen az asztalos, épület –és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, festő-mázolótapétázó, eladó, szociális gondozó és ápoló, kőműves és hidegburkoló szakmákra lehet jelentkezni terveink szerint. Ettől a tanévtől a felnőttoktatás keretében autószerelőket, pedagógiai-és családsegítő munkatársakat, eladókat, szociális gondozó és ápolókat is képezünk. - Hogyan értékeli az idejáró diákok munkáját, magatartását, közösségi tevékenységét az iskolában és városunkban? - Diákjaink mind az iskola, mind a város közösségi életében tevékeny részt vállalnak. A nyári programokon, bemutatókon, közösségi foglalkozáson részt vesznek, segítik a minél színesebb megvalósulást. Iskolánkban nagyon jól működő diákönkormányzat van, az iskolarádió, változatos rendezvények segítségével erősíti az összetartozás érzését. - A tanárok fizetésemeléséről sok szó esik mindenfele; kevesebb arról a munkáról, amit el kell végezniük. Mi a véleménye erről igazgatónőnek? - A pedagógus Gárdonyi szerint a „nemzet napszámosa”. Ez igaz. A jövő nemzedék nevelése van rábízva, és ennek honorálása még most sem elegendő. Az életpálya-modell, a tanfelügyelet, a minősítés nem új fogalmak számunkra. Még emlékszem a tanfelügyelői látogatásokra, amely során számot adtunk felkészültségünkről. Most is az a cél, hogy egymás munkáját megismerve reális képet kapjunk az iskolákban folyó nevelőoktató munkáról. Hiszek a pedagógusok elhivatottságában, abban, hogy bár a terhek nőnek, de a kitartás erősíti a feladatellátás színvonalának további emelkedését. - Ha a jelenlegi gondokról és örömökről kellene beszámolni, mi az, amit kiemelne? - Pozitív szemléletű ember lévén inkább az örömökről szólnék. Örömmel tölt el a versenyeken való jó szereplés, a közösségünk céltudatos tenni akarása, az épületeink környezetének javulása, és az, ha ezt azok is észreveszik, akik gyermekeiket ránk bízzák. - A jövőben milyen perspektívát lát igazgatónő a Sárrét központjában lévő püspökladányi középiskolának? - Iskolánk a járás egyetlen nappali rendszerű oktatást folytató középiskolája, továbbra is megmarad a gimnáziumi képzés, minden ellenkező híresztelés ellenére. A szakképzés átalakul a törvényi változások miatt, új elnevezések bevezetése várható a következő tanévtől. Azért nem szeretnék erről bővebben szólni, mert még jöhetnek olyan módosítások, amelyeket nem tudunk. Itt jegyezném meg, hogy a képviselői és a tagintézmény- vezetői feladatok ellátása törvényileg nem összeférhetetlen, tehát ha valaki véleményt fogalmaz meg – dehonesztálót- akkor győződjön meg arról, hogy az állítása igaz-e. A BSZC Karacs Ferenc Gimnáziuma és Szakképző Iskolája fenntartója nem a KLIK, hanem az NGM 2015. július 1-jétől. A testületi ülésen képviselőként vagyok jelen, nem vezetőként. (a szabadságom terhére) A testületi ülésen az Oktatási, kulturális és sportbizottság elnökének van jogosultsága bejelentést tenni. Igazgatónő bátor, határozott iránymutatása bizakodásra ad okot. Be kell azonban vallanunk, hogy a XXI. század Európájában nagyon nehéz tervezni. Nehéz megtervezni Magyarország jövőjét. Hazánk sorsa befolyásolja városunk, iskolánk életét. Tudnunk kell, hogy a nagy gépezet apró láncszemei vagyunk. Ha azonban olyan erősen kapcsolódunk össze, mint ahogy a láncszemek tartják egymást, életben maradunk. Ha összhangban, együttműködve végezzük a ránk bízott feladatot, akkor alkotni, teremteni tudunk. Bíznunk kell megmaradásunkban. Tódor Györgyné

6


Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Petri napot Zsúfolásig megtelt a Petritelepi Általános Iskola udvara szeptember 18-án pénteken, a délutáni órákban. Az intézmény az évek óta nagy sikerű Petri napot rendezte meg, ezen a napon immár nyolcadik alkalommal, amely elsősorban a sportról szól, ám évről évre egyre több és gazdagabb programmal készülnek a város diákjai és családtagjaik számára az iskola dolgozói. - Idén összesen 4 iskola képviselteti magát a rendezvényen. A Petri nap célja egyrészt a diákok részére rendezett szabadidős foglalkozás, másrészt, hogy a városrészen lakóknak nyújtson egy kis kikapcsolódást, szórakozást. 2008-ban állíttatott szobrot a város ezen településrész névadójának Dr. Petri Pálnak. Éppen ezért az iskola dolgozói, diákjai, valamint a város képviselői egy rövid megemlékezést tartottak a szobornál a rendezvény kezdete előtt – mondta el lapunknak Oláh Attiláné tanítónő, DÖK titkár. Rásó János alpolgármester is jelen volt a megemlékezésen. A Ladányi Híreknek elmondta, hogy a kultuszminiszteri államtitkár, a térség országgyűlési képviselője ötnegyedes mellszobrát a róla elnevezett püspökladányi városrészen, a Petritelepen helyezték el. Megtudtuk, hogy Petri Pál önzetlen áldozatvállalásának kö-

szönhető, nevéhez köthető a helyi iskolarendszer és a Petritelepi városrész kiépülése is. A koszorúzás után az iskola udvarán folytatódott a rendezvény. A pályán a Kálvin Téri, a Petőfi és a Petritelepi Általános Iskola, valamint az Erőss Lajos Református Általános Iskola 5. és 6. osztályos tanulói versenyeztek. 2 x10 perces foci, illetve kézilabda mérkőzések voltak. A Petri napon az sem unatkozott, aki nem tartozott a versenyzők vagy szurkolók sorába, hiszen a kisebbek élvezettel próbálták ki a különféle népi játékokat és a trambulint is. A Dorogi Márton Művelődési Központ dolgozói kézműves foglalkozással készültek a gyerekeknek. Mint minden évben, a gyerekek most is a meccsek és az egyéb programok mellett a bolhapiacot várták a legjobban. Itt a gyerekek használt vagy megunt játékaikat adták tovább csekély összeg ellenében. Idén már 8. alkalommal tartották meg a Petri napot. A Pertitelepi Általános Iskola közösségében elsődleges szempont, hogy családias légkört teremtsenek a gyermekek számára, ezáltal a diákok örömmel járjanak az intézménybe, és a tanulást is megszeressék. Tüdősné

Diákcsemeték napja Fiókaavató a Kálvin Téri Általános Iskolában Amikor egy tanév elkezdődik, és a gyerekeknek lassacskán újra természetessé válik a koránkelés és a tanulás, olyankor mindig nosztalgiázva gondolnak vissza a nebulók a gondtalan nyári napokra, a kellemesen pihentető, hosszú, akár hétköznapi alvásra és a sok programra, amelyen részt vettek a nekik kijáró szünetben. A Kálvin Téri Általános Iskola nevelőtestülete emiatt minden tanévben igyekszik a hétköznapokat olyan programokkal tarkítani, hogy az iskola ne kizárólag a koránkelést és a tanulást jelentse, hanem kicsiknek és nagyoknak egyaránt olyan szórakoztató feladatot és játékot, amiben a tanulás mellett örömüket lelik az iskola falai között. Az osztálykeretből ezúttal kissé kilépve, együtt mozdult az egész alsó tagozat szeptember 24-én, ahol a már régóta élő, szép hagyomány, a Fiókaavató az idei tanévben is megszervezésre került, kicsik és nagyok határtalan örömére. Az egész intézményre kiterjedő program a TÁMOP 3.3.8. -B-12-2012-0065 pályázat keretében valósult meg. A Fiókaavató Balázsné Nagy Éva pedagógus, DÖK vezető ünnepi köszöntőjével indult útjára, melyben azon túl, hogy tájékoztatást nyújtott a különböző játékos, kreativitást igénylő állomások lehetőségeiről a diákok számára, kiemelte, hogy a tét nem kisebb, mint az osztályközösségeknek szánt ajándékok. Az osztályok, kiváltképp a kis „fiókák”, az első évfolyam tanulói, érdeklődve hallgatták a nekik szóló verseket, dalokat a 2.b osztály előadásában, melyre

vidáman készültek a dráma tehetséggondozó műhely tagjai. Az osztályok helyi menetlevél szerint haladtak a mesebirodalommá változott alsó évfolyamok termeiben és a teraszon, ahol mesebolt, illetve népi játékok várták a játékos kedvű gyerekeket. A kisdiákok bepillantást nyerhettek Hamupipőke bál előtti pillanataiba, és segíthettek neki a nehéz lencseválogatásban, majd egy mesebeli királykisasszony kísérte őket végig a Mese akadályversenyen, ahol mindenki kitűnően szórakozott és teljesített. Nagy kihívást állított eléjük a Mese puzzle állomás, ahol nemcsak kirakni és elmesélni kellett egy-egy mesét, de az osztályuk maguk is kreáltak saját történetet. Óriási sikert aratott a Mesebolt próba, ahol az üzlet kínálatai között fel kellett ismerni az egyes mesékben szereplő kulcsfontosságú elemeket. Természetesen a nagyobbak sem maradtak program nélkül, olyan szédületes állomások kínálatából válogathattak, mint a Varázsmese, a Sárkányföld vagy a Tengerjárás és a Mese akadálypálya, amely a tornateremben tárt érdekesebbnél érdekesebb teljesítendő feladatokat a gyerekek elé. A próbák hosszú sorának teljesítése után a rendkívül ügyes és szemfüles elsősök hivatalosan is az iskola polgáraivá váltak, amelyet ünnepélyes fogadalomtételükkel pecsételtek meg, az iskola színe- java előtt. Ettől a naptól fogva az a jutalmuk, hogy büszkén viselhetik a Kálvin Téri Általános Iskola egyedi pólóját, amelyet az emelkedett pillanatban, a hagyományos szertartáshoz hűen, mindegyikük nagy örömmel magára is öltött, így láthatóan és lelkületükben is épp olyan „Kálvinosokká” változtak, mint magasabb évfolyamra járó társaik, akik szintén az egyen pólót viselték. Természetesen nem maradhatott el a megígért jutalmazás sem, s mivel a kis „fiókák” mindegyike sikeresen teljesítette és kiállta a próbákat, így valamennyien kedves meglepetést kaptak az iskolájuktól. Az osztályoknak sem volt okuk panaszra, senki sem tért vissza a termébe üres kézzel. A verőfényes napsütés, a pazar programok, az ütős jelmezek és a pompás dekoráció adták a nap tartalmát, de jelentéssel, komoly üzenettel a szeretetreméltó gyerkőcök és a pedagógusok töltötték meg. Dombi Katalin

7


Színes programokkal tarkított lesz az idei tanév az általános iskolákban Mint ahogy arról már korábbi lapunkban beszámoltunk, mindhárom önkormányzat által működtetett általános iskolában fennakadás nélkül indulhatott el az idei tanítási év. A napokban ismét felkerestük az intézmények vezetőit, hogy megtudjuk, hogyan telt az elmúlt 1 hónap, és milyen programokkal készülnek a diákok számára az új nevelési- oktatási évben. - 325 beiratkozott tanulónk kezdte meg a tanévet a 2015/2016-os tanévben. A személyi és tárgyi feltételeink adottak. A Kálvin Téri Általános Iskolában az idei tanévben 2 első osztály indult 18 és 20 fős létszámmal. Iskolaotthonos rendszerben folyik a gyerekek nevelése-oktatása. A tanulás és a szabadidő váltakozik, szem előtt tartva a gyermekek terhelhetőségét. 5. évfolyamon egy osztály indult az intézményben. A 32 fős osztályban több tantárgy megtartása csoportbontásban valósul meg, ezzel segítve a diákok felzárkóztatását, illetve tehetséggondozását egyaránt. Az intézményben évek óta emelt szinten történik a felső tagozaton a matematika és az angol nyelv oktatása. Az iskola a tehetséggondozás és a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatása mellett nagy hangsúlyt fektet az egészségmegőrzésre, mozgásfejlesztésre is. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka mellett nagyon aktív a diákönkormányzati élet. A pedagógusok az idei tanévben is sok programot szerveznek a már hagyományos rendezvények mellett. Fióka- és Bocsavató, Káposzta fesztivál, Less Nándor túra, Megyei Szövegértő Verseny, adventi játszóházak, karácsonyi koncert, nyílt napok és még számos rendezvény áll a diákok előtt – tájékoztatta lapunkat Pató Józsefné a Kálvin Téri Általános Iskola intézményvezetője. A Petritelepi Általános Iskola 220 diákkal kezdte meg az idei nevelési évet. Az intézmény a város legkisebb, családias hangulatú, szép környezetben lévő iskolája. A személyi és tárgyi feltételek is adottak az intézményben, hiszen számítógépek, interaktív táblák segítik a pedagógusok munkáját. - A Petritelepi Iskolában zökkenőmentesen indult be a tanév. 11 osztályban a gyerekek nagy örömmel kezdték meg a tanulást ebben az évben is. A személyi, tárgyi feltételek megvannak ahhoz, hogy a minőségi oktatást biztosítsuk minden itt tanuló diák számára. Az intézményben 2 osztályban kezdték meg az idei tanévet az elsősök. Az iskolaotthonos rendszerben a tanítónők igyekeznek családias légkört teremteni a gyermekek számára, akik ezáltal örömmel járnak iskolába, és a tanulást is megszeretik. Az 5. osztályos diákoknak is zökkenőmentes volt a tanévkezdés. Az

Drogprevenció Közismert, hogy a hazai halálozási arányok több évtizedre visszanyúló folyamatos romlásában az életmód tényezőknek, ezen belül is az egyes kockázati magatartásformáknak, az alkohol- és drogfogyasztásnak, a dohányzásnak kiemelkedő szerepe van. Napjainkban egyre elterjedtebb az illegális szerek használata, ezért fontos a megelőzés. Sajnos egyre könnyebben beszerezhetőek a tiltott szerek. A szerek utáni vágy, függőség nagyon hamar kialakul, ezért kell az első jelek észrevétele után már segítséget kérni, hiszen a későbbiekben nehezebben kezelhető az érintett. Térségünkben is található több olyan szervezet, ahol segítséget tudnak nyújtani, Debrecenben működő központban fogadják a kábítószer problémával küzdőket. A rendszeres fogyasztóknál először a személyiség változik meg. Azok a dolgok, amikkel eddig örömmel töltötték el a szabadidejüket, valamint a munka, az iskola a függőség kialakulása után csak másodlagos, harmadlagos szerepet tölt be az életükben. Más lesz a családdal, illetve a munkatársakkal, barátokkal való közvetlen kommunikáció minősége és men�nyisége is, éppen ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk a környezetünkben élőkre, hiszen minden apró jel számít. Amikor már egyértelmű jeleket látunk: a bőr öregedése, nem gyógyuló sebek, hajhullás, általános állapotromlás, hanyagság és a testi higiéniával történő nem foglalkozás, akkor mindenképpen segítséget kell kérni.

intézmény a múlt hagyományait, értékeit megőrizve folyamatosan törekszik a megújulásra, arra hogy diákjainak alkalmazható, maradandó tudást közvetítsen. Éppen ezért a biztos, szilárd alapok megteremtése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra és az esélyteremtésre a pedagógusok. Hagyományos rendezvényeket és számos tanórán kívüli tevékenységet biztosít az idei tanévben is az iskola. Így a Petri nap, a Köztársaságnapi Kerékpáros Emléktúra, a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódó projektnapok, karácsonyi koncert, klubdélutánok, farsang, valamint a Mesél a Sárrét megyei mesemondó verseny és az Alapműveleti matematika verseny is megrendezésre kerül - mondta el a Ladányi Híreknek Griger Mihályné, a Petritelepi Általános Iskola intézményvezetője. A Petőfi Sándor Általános Iskolában is elkezdődött az új nevelési év. Nagy Sándornétól megtudtuk, hogy problémamentesen indult az idei tanév 20 osztályban. - Az intézményben az idei évben 1 első osztály indult 21 fővel. Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekek hamar beilleszkedtek az iskola életébe, játékos foglalkozások keretében ismerkednek a betűk és számok világával. Szintén hamar beilleszkedtek a felső tagozatba az iskola 5. osztályos diákjai. Ők 54-en vannak, és 3 osztályban tanulnak. Az 5 éve bevezetett kéttannyelvű tagozat diákjai most lettek felső tagozatosok. A Petőfi Sándor Általános Iskola városunk központjában működő, nagy múltra visszatekintő intézmény. A Pedagógiai Programban szerepel az idegen nyelvi képzés, valamint a testnevelés emelt óraszámú tanítása. Az itt dolgozó tanárok kiemelt feladatként kezelik a tehetséges tanulókkal és a hátrányos helyzetűekkel való differenciált bánásmód kérdését is. Az iskola a nevelési és oktatási célok megvalósítása mellett nagy hangsúlyt fektet a tanítási órán kívüli tevékenységek megvalósítására is. Számos hagyományőrző tevékenység mellett minden tanévben megemlékezést tartanak október 6-án, október 23-án. Lesznek klubdélutánok és karácsonyi koncert is. A tanév második felében is számos szabadidős tevékenységet kínál az intézmény. Februárban farsang és idegen nyelvi est várja a diákokat, tavasszal pedig az intézmény névadójára emlékeznek különböző iskolai rendezvények formájában. Szeptember elsején tehát becsengettek. Püspökladányban több mint 1000 általános iskolás diák ült iskolapadba, akiknek nincs más dolguk, mint élni a lehetőséggel, és megszerezni azt a tudást, amit az életben hasznosítani tudnak. Tüdősné Rábai Sarolta

A droghasználat növekvő tendenciája mellett lényeges probléma az is, hogy egyre fiatalabb korban történik meg a drogokkal való első találkozás, sok esetben már a középiskolás évek kezdeti szakaszára tehető. Az egészségkárosító hatása mellett az érintett életét is tönkre teszi, hiszen az emberi kapcsolatok háttérbe szorulnak. Emellett a drog használata, illetve terjesztése bűncselekménynek számít, és minden esetben a büntető törvénykönyvben megszabott szabadságvesztést vonnak maguk után. Legfontosabb cél a vészhelyzetek kialakulásának megakadályozása, a fiatalokban egy olyan egészségszemlélet kialakítása, amelynek hatására képessé válnak a drogok visszautasítására. Nagyon fontos, hogy a fiatalok korrekt és hiteles tájékoztatást kapjanak a különböző drogokról, az egészségügyi károkról, illetve a drogok negatív hatásairól, ezért tartanak drogprevenciós előadásokat a Püspökladányi Rendőrkapitányság munkatársai. Tavaly ősszel országosan indult egy program: „A szülők és a családok a rendőrség kiemelt partnerei a kábítószer-bűnözés megelőzésében” címmel, amelyben egy kijelölt drogprevenciós tiszttel tarthatnak kapcsolatot a szülők személyesen, telefonos fogadóóra keretében, valamint e-mailen keresztül is. Rengeteg szervezet végez az országban prevenciót, mégis a családnak van kiemelkedő szerepe megelőzés terén. A szülői modell és a családi légkör nagyban befolyásolja, hogy egy gyerek miképpen viszonyul a különböző típusú drogokhoz, ezért nagy jelentősége van annak, hogy jó példát mutassanak a gyermekeiknek. Orbán Viktória

8


A református iskola első generációja A református általános iskolai oktatás 2 évszázaddal ezelőtt kezdődött Püspökladányban. 5 tanterem volt az akkori épületben. A gyülekezet gondoskodott róla, hogy külön tanulhassanak a lányok, és külön a fiúgyermekek. Az évek múlásával az iskola egyre gyarapodott, épült, bővült. A keresztény nevelést azonban derékba törte a háború utáni kommunista diktatúra. 1948-ban az államosítás során az állam kisajátította (ellenszolgáltatás nélkül elvette) az iskola épületeit. A rendszerváltás (1989) után a Püspökladányi Református Egyházközség visszaigényelte az iskolaépületeket. 2011-ben az egyház tulajdona visszaszállt tulajdonosára, és újraindulhatott a 2 évszázaddal ezelőtt megkezdett nevelés és oktatás. Az iskola a nevét a püspökladányi kötődésű református püspökről, Erőss Lajosról kapta. Az első generáció elballagott. Igazgatójuk és osztályfőnökük Borsosné Lekvár Erika volt, aki jelenleg is az iskola vezetője. Vele beszélgettem. 4 évvel ezelőtt, amikor a Református Egyházközség iskolaalapítási szándékkal állt elő, és felkérte Önt az intézmény vezetésére, miért döntött úgy, hogy elfogadja a felkérést? - Nem volt kérdés számomra, hogy ha felkérnek elfogadom-e a református iskola igazgatását. Sőt, titokban reménykedem abban, hogy engem kérnek fel. A legszebb, de ugyanakkor legnehezebb feladatnak tartottam akkor és tartom most is, amit pályafutása során egy pedagógus kaphat. Ajándéknak tekintem a felkérést, amelyet szolgálattal és alázattal igyekszem „meghálálni” a Jó Istennek. - Hogyan emlékszik vissza az indulás évére? - Az az év minden tekintetben megalapozta az iskola későbbi, akár mai életét is. Olyan pedagógus közösség állt fel akkor, amely az évek múlásával is szeretettel teljes, amit az egymás iránti tisztelet és odafigyelés jellemzett. És jellemez ma is, mert az a tíz ember most is ügyel arra, hogy a folyamatosan hozzánk érkező kollégák (ma már 31-en vagyunk pedagógusok és 10 technikai dolgozónk is van) hamar megérezzék a közösségünk erejét és összetartását. Igazán eredményesen úgy lehet dolgozni, ha ugyanazt a célt látjuk valamennyien, ha ezért a célért mindenki megteszi azt ami tőle telik, ha segítjük egymást, ha arra szükségünk van és természetesen a legfontosabb, ha a munkánkon érezhetjük Isten áldását. Ma visszaemlékezve megdöbbenünk azon, mi mindent elbírtunk akkor. Heti 40 órában voltunk bent az iskolában, amihez esténként a sok-sok értekezlet pluszként tevődött hozzá. Mindenki ismert minden tanulót és szülőt. Akkor alakítottuk ki azokat a hagyományainkat, amelyeket ma is szívesen ápolunk. Szinte hetente voltak iskolai rendezvényeink (így van ez ma is), amelyre természetesen legalább olyan színvonalon készültünk fel, mint a tanítási óráinkra. Nemcsak mi pedagógusok, de a szülők, nagyszülők is érezték a felelősséget és aktívan vettek részt (és vesznek részt ma is) iskolánk építésében. Segítettek gyakorlókertet kialakítani és gondozni, parkettázni, felügyelni, korcsolyapályát önteni, fuvarozni stb. Mikor, mire volt szükség, mindig akadt valaki, aki segített függetlenül attól, hogy szabadidejét, hétvégéjét vagy akár éjszakáját kellett feláldoznia. Ezt az áldozatos munkát és odafigyelést tapasztaltuk meg a gyülekezet tagjaitól, gondnok úrtól és természetesen a lelkipásztoroktól is. Valamennyien magukénak éreztük és érezzük az iskolát, és mint ilyenért nagyon sok áldozatot hoztunk és hozunk. A gyümölcs az első pillanattól nem maradt el: a hozzánk járó gyerekek mosolygós arca, a kedves szülők elégedett és segítő attitűdje megerősít bennünket arról, hogy érdemes. - Milyen a beiskolázás jelenleg? - Az óvodás gyerekek szülei folyamatosan hozzák a szándéknyilatkozatokat, ez alapján tudjuk felvenni a kapcsolatot velük. Akik ilyen módon jeleznek felénk, állandóan tájékoztatjuk a beiskolázási programjainkról. Alaposan kidolgozott, részletes beiskolázási tervünknek köszönhetően egyrészt úgy érkeznek iskolába a gyerekek, hogy ismerik az iskolát, a tanító néniket. Másrészt pedig nem egy-két élmény, esetleg ígéret alapján döntenek a szülők, hanem felkészülten és tudatosan döntenek iskolánk mellett. Már több évfolyamon tudunk két osztályt indítani, ahol az átla-

gos osztálylétszámok a 25 főt is meghaladják. - Az eltelt 4 év során mik azok az események, amik kiemelkedő jelentőséggel bírnak, és erősítették az egyébként is ERŐSS iskolát? - Az elmúlt évek során a pedagógiai építkezésünk a keresztyén értékek mentén tudatos, alaposan kidolgozott volt. A tanítási órák magas színvonalon való megtartása, a felzárkóztató és képességfejlesztő tevékenységeink sok-sok eredményt hoznak. Az elmúlt 4 év alatt évismétlő tanulónk összesen kettő volt, javító vizsgát 5 tanuló esetében szerveztünk. Tanulóink eljutnak országos szintű és rendezésű versenyekre, ahol sok szép eredményt szereztek már eddig is. Matematika és természetismeret tárgyakból országos dobogós, sőt első helyeket is tudhatunk már magunkénak. Programjainkat főbb nevelési célkitűzéseink köré szervezzük, és igyekszünk azokba a szülőket és a családokat is bevonni. Valljuk, hogy a keresztyén nevelésünk csak velük lehet teljes és eredményes. Nehéz kiemelni ezek közül bármit is, mert minden tevékenységünket egy nagy cél hajtja és hatja át: tanulóink teljes értékű és eredményes oktatása, nevelése, kiegyensúlyozott tanulói teljesítmények, mosolygós gyermekarcok. Ha mégis ki kellett emelni programokat, eseményeket, akkor elsőként említeném nemzeti ünnepeink hagyományostól eltérő, élményszerű megünneplését, az adventi időszak sokszínű, ünnephez méltó programokkal történő megélését, télűző farsangi rendezvényeinket a kiszebábégetést és Erőss-bált. Hagyományos módon szoktuk megünnepelni a népmese, magyar kultúra és a költészet napját. A természetnek teremtésvédelmi nap keretében tisztelgünk, minden évben megemlékezünk névadónkról Erőss-nap keretében. Tantermeiket jelentős tanítókról és lelkészekről neveztük el. Keresztyén identitásunkat istentisztelettel egybekötött ünnepségeink, a hétkezdő áhítatok, a pedagógusok bibliaórái tovább erősítik. Iskolánk minden évben megünnepli a reformáció napját, és ünnepi istentisztelet keretében köszöntjük az édesanyákat. Már két alkalommal tudtunk iskolaévkönyvet megjelentetni.

Sok-sok esemény, rendezvény van még, amelyeket jó lenne megemlíteni, de helyhiány miatt nem teszem. - Voltak-e hátráltató tényezők? - Voltak és vannak olyan külső események és tényezők, amelyek nehezebbé tették mindennapi életünket, de nem hátráltatták munkánkat. Ha iskolánkon kívül is csak a jószándék a szeretet és tisztelet irányítanák a mindennapokat, az Erőss Lajos Református Általános Iskolába sem szűrődnének be úgynevezett „hátráltató” tényezők. Itt mindig azt mondjuk, hogy nem kívülre, hanem felfelé kell tekintenünk. Végezzük a munkánkat Isten áldásával. - Milyen az iskola légköre? - Iskolánk igéje a „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe”(I: Kor.16:14). Munkánk és mindennapi életünk során is szem előtt tartjuk ezt. Odafigyelünk egymásra, tiszteljük és szeretjük társainkat a tanításban. Kérés nélkül is szívesen segítünk, ha arra van szükség. Mivel mindenki maximálisan odateszi magát egy-egy feladathoz, a teher cipelésé-

Püspökladányi Hírek 2015. október 14. ben is közösséget vállalunk. Közösségépítő lehetőséget magunk is teremtünk. Egyik például, hogy minden évben Berekfürdőn tartjuk nevelési értekezleteinket, ahol a vendégelőadók mellett mi magunk is tartunk előadást egymásnak. Alapvetően olyan légkörben tudunk dolgozni, ahová jó bejönni. Vezetőként a légkörrel kapcsolatban mindig azt szoktam megemlíteni, hogy ameddig péntek délután még kacagást hallok a tanáriból, addig minden a legnagyobb rendben van. - Ideálisnak mondható-e a tanár-diák-szülő együttműködés? - Az iskola megalakulásától kezdve valljuk, hogy a nevelésben tanárdiák-szülő egyaránt teljes egészben részt kell, hogy vegyen. Azt gondolom, ha nem is ideális, de mindenképpen példaértékű az a kapcsolat, amely e három tényező, kiegészítve a református közösséggel és fenntartóval, között iskolánkban van. Életünk szerves részei valamennyien: a szülők, a családok és a református gyülekezet tagjai is. Vannak olyan rendezvényeink, amelyeket vagy a szülők szerveznek eleve (pl. gyermeknap), vagy amelyeket nélkülük nem is tudnánk megrendezni. Kiszebábégetésünket például a szülők és nagyszülők finom farsangi fánkja nélkül meg sem tartanánk. Aztán olyan rendezvényünk is van, amelyen tanár és szülők együtt, diák nélkül vesznek részt. Ilyen minden évben az Erőss-bál. - Mennyiben tér el az iskola életének rendje az állami iskoláétól? - A NAT elvárásai és a kerettanterv követelményei minden magyarországi iskolára egyaránt vonatkozik. Az iskolánk egyházi jellegéből adódnak azért tantervi különbségek is. Egyik ilyen, hogy minden évfolyamon heti két hit- és erkölcstan óra szerepel, valamint az hogy 4. és 5. évfolyamon egyházi éneket is tanulnak a gyerekek a hagyományos énekóra mellett. Nevelésünk azonban már sokkal inkább hordoz sajátos jeleket. Legnagyobb ünnepeinket istentisztelettel együtt tartjuk meg a templomban, amely tovább emeli ezen ünnepek méltóságát. Minden hét kezdetén közös áhítatra valamennyien a templomban gyűlünk össze. Az itt elhangzó igék, intelmek, történetek és példázatok egész hétre feltöltődést adnak felnőttnek, gyereknek egyaránt. A közös imádságok erejét semmi sem pótolhatja. Az iskola rendjének egyik jellegzetessége az is, hogy itt egyik tanuló sem használhat mobiltelefont. Házirendünk szerint, akinél van, annak kikapcsolt állapotban kell lennie, csak pedagógus engedélyével és indokolt esetben lehet bekapcsolni és használni. - Melyik az elsődleges: a szakmai színvonal tartása vagy az egyéni, személyes bánásmód, ill. közösségfejlesztés? - Nincs az előbb felsoroltak között elsődleges. Mindhárom felsorolt tényező egyaránt nagyon fontos a munkánk és a keresztyén nevelés folyamán. - Az első generáció elballagott. Ön nem csak igazgatójuk, de osztályfőnökük is volt. Hogyan gondol vissza rájuk? - Az elmúlt 4 évet együtt éltük meg. Nagyon sok időt töltöttünk együtt, hiszen napközis tanáruk is én voltam, és ezen kívül 5.-6.-ban matematikát és természetismeretet 7.-8.-ban földrajzot is tanítottam nekik. Azt gondolom a kapcsolatunk szoros és bensőséges volt. Már most nagyon hiányoznak. Úgy búcsúztunk el, hogy minden év júniusának meghatározott napján találkozunk az iskolában, így remélem, sokáig nem fogjuk még elfelejteni egymást. - Milyen a visszajelzések a felvételi tekintetében és az új iskolában való indulásról? - Kevés az eddigi visszajelzés, de több diák és szülő is jelezte már, milyen hasznos volt az évvégi záróvizsga, mert végigtanulták a 2. félévet is, illetve szeptemberben még nem felejtették el a tanultakat. Hozzáteszem, hogy mind a kimeneti mérések, mind a felvételi eredmények kifejezetten sikeresnek mondhatóak. A legtöbb visszajelzés majd a félévi eredmények kapcsán fog érkezni. Ma a keresztény nevelést nem csak az egyház, hanem A Magyar Állam Alkotmánya is biztosítja. Püspökladány város lakosainak örömére szolgál, hogy szélesedik, színesedik a paletta, amiből választhatnak gyermekeik iskoláztatása során. Köszönet és hála illeti Pella Pál nagytiszteletű urat és feleségét, Pelláné Ábrám Anikó lelkészt, valamint az egyházközség valamennyi segítő tagját, akik időt és fáradtságot nem ismerve létrehozták és fenntartják az iskolát. Tódor Györgyné

9 Múltunk kövei Püspökladányban A Kulturális Örökség Napok megszületése egy 1984-es francia kezdeményezéshez kötődik. Abban az évben ugyanis egy hétvégére olyan műemlékeket tettek ingyenesen látogathatóvá, amelyek egyébként zárva tartanak. A program célja az volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a kulturális értékekre, amelyek között a mindennapjainkat töltjük… S amely értékeknek sokszor nem is vagyunk tudatában. A nagy sikert aratott kezdeményezés hamar nemzetközivé nőtte ki magát. Magyarországon 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bízta meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságát, hogy szervezze meg a rendezvényt. A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény évek óta csatlakozik az országos eseményhez. A rendezvény hagyományainak megfelelően minden évben egy-egy témakör köré szerveződik a hétvége. Tavaly az első világháború kitörésének 100 évfordulóján a háború volt a téma. Az idei Kulturális Örökség Napok (2015. szeptember 19-20.) Földbe zárt kincseink néven a régészetre hívta fel a figyelmet. A meghirdetett városnézés, mintegy meglepetésképpen, Baranyai Lajosnak köszönhetően lovas kocsival indult. Múltunk kövei Püspökladányban című programunk első állomása a temető mögött található Árpád-kori kápolnarom volt a Nagyboldogasszony-halmán. Kiszekereztünk a halom lábáig, és felsétáltunk a tetejére. Ott beszéltünk a halomról, az 1986-os ásatásról, Nagyboldogasszonyról, valamint az 1840-es nagy tűzvészről.

Visszaszekereztünk a múzeumhoz. A református templom előtti parkban, a település régi központjában, a 15. századi templomról, a reformációról, valamint a bíróság és a múzeum épületéről beszélgettünk. Szóba került az 1848/49-es szabadságharc is, aminek végén egy orosz lovas egység pontosan a református templom előtt hirdette ki a rekvirálandó élelem és gabona mennyiségét. Ezek után, kihasználva a kellemes őszi napsütést, gyalog folytattuk utunkat az új központ felé a Kossuth utcán (volt Uri utca vagy Fő utca). Megemlítettük a régi Hitelszövetkezet épületét (a volt piculát) a Kossuth és a Honvéd utca sarkán. A központi útkereszteződésen átkelve megszemléltük a 19. század közepén épült volt Rákóczi szállodát, és néhány érdekességet is felelevenítettünk a múltjából. Tovább sétáltunk, a katolikus templomnál megemlékeztünk a régebbi katolikus templomról, valamint a sarkon található régi parókiáról. Utunk végső állomásaként a régi városházát tekintettük meg, amely 1851-ben épült. Hozzá kapcsolódva megemlékeztünk Nábrátzky Antal főszolgabíróról, a Muszáj-földről, és a régi városháza egy-két érdekességéről. Igyekeztünk régi épületeket, a múlt valódi köveit bemutatni azoknak az érdeklődőknek, akik megtiszteltek minket a jelenlétükkel, és velünk tartottak ezen a verőfényes őszi délelőttön, amelyen röpke két órára megidéztük Püspökladány ősi szellemét. Seres László munkatárs

10


Egy forradalom margójára Azon a téli reggelen -sosem felejtem el - már megint nagyon éhesek voltunk. Hiába volt édesapám dolgos, vasutas ember, hithű katolikus családként 1953 telén mi még szenet sem vehettünk. Aznap reggel, iskolába menet is ezen a bizonyos „szenes dolgon” ment a diskurzus Bélával, legidősebb öcsémmel, hiszen néhány napig mi is, szüleink is szénhez próbáltunk jutni, sikertelenül. A Tüzépről minduntalan elzavartak minket, azt állították, hogy a vasutas családoknak a vasút biztosítja a szenet, de persze ott is kifogással éltek. Béla összehúzta magán a kis pruszlit, mert nagyon hideg volt. A Kiss Ferenc utca sarkánál, a boltban már kora reggel rengetegen álltak sorba kenyérért. Mi, kölykök, általában élveztük a sorban állást, hiszen jókat nevettünk a körülöttünk álló felnőttek hangos szavain, különös történetein. Olykor előfordult, hogy mire sorra kerültünk, elfogyott az élelmiszer. Ezen a fájdalmasan hideg reggelen is oszladozni kezdett a tömeg a bolt előtt, ebből rögtön tudtuk, későn érkeztünk, nem kerülünk sorra. Talán majd hazafelé az iskolából vagy holnap reggel. Bizakodva kapkodtuk átfagyott lábainkat a hóban az iskola felé, bízva abban, hogy ott végre kicsit megmelegedhetünk. A folyosón az egyik tanár rajtakapott, hogy késtünk, morcos képpel sietett elébünk, őt is szorította a rendszer súlyos lánca. - Hát ti meg hol voltatok nyavalyások? – kiabált ránk úgy, hogy ereinkben megfagyott a vér.

- Kenyérért álltunk sorba Tanár Úr… – vágta rá Béla, s tudtam, még folytatná, de a szigorú tanerő megelőzte. - Hazugság! Azzal nagyot húzott az öcsém irányába, ő pedig félreugrott. Átkaroltam, és együtt szaladtunk kifelé az iskolából, kifelé a világból. Tizenhárom évesen is tudtuk, belülről éreztük, hogy nincs ez így jól, hogy valami komoly baj van a világgal. Ezután mi mindig csak valami komoly terven gondolkodtunk. Egy igazán komoly, világmegváltó terven, ami helyrebillenti ezt a tönkrement országot, de legalábbis a mi családunkat. És akkor egyszer, amikor a másik négy öcsénk a változatosság kedvéért megint nagyon éhes volt, és az utolsó falatunkat is odaadtuk volna nekik Bélával, ahogyan kedves, szentlelkű szüleink is, hallottunk valamit. Csak fél füllel, alig-alig, de hallottuk, ahogyan az egyik szomszéd a másiknak meséli, hogy a fővárosban, a Nyugatival szemben van kenyér és mindenki vehet, akinek van pénze. Szavak nélkül is tudtuk, hogy eljött a mi időnk, cselekednünk kell. Nekünk az öcsémmel egy lyukas garasunk sem volt, de volt jó szemünk és láttuk, hol tartja nagyanyánk a pénztárcáját. - A jó ügyért – mondtam Bélának, amikor elemeltük a pénzt, s az öcsém ugyanezt mondta pirospozsgás, elszánt arccal, amikor a harisnya szárába csúsztattuk az anyánk által féltve őrzött vasutas igazolványainkat. Otthonról elköszöntünk, elindultunk az iskolába, ám akkor még csak mi ketten tudtuk, hogy azt a napot nem tanulással, hanem kenyérvásárlással fogjuk tölteni Budapesten. Amit még mi sem tudtunk, az az volt, hogy ezt a napot soha nem fogjuk elfelejteni. A táskáinkat egy átfolyó alatt dugtuk el, majd sietős léptekkel indultunk meg a misztikus állomás felé, ahonnan ezerfelé indultak emberek, bármiféle, számunkra fel sem fogható ügyben. A vonaton türelmetlenül vártuk a percet, hogy a szerelvény beguruljon a Nyugati pályaudvarra. Az öcsém kérdezgetett, tudom-e, merre kell menni? Létezik-e egyáltalán az a pékség? S ha igen, biztosan kapunk-e

kenyeret? Nem volt-e az egész hiába? Lesunytam a fejem, ahogy Pestre értünk, mert ezekre a kérdésekre nem tudtam neki felelni. Összekapaszkodtunk, és testvérként, barátként, szövetségesként szálltunk le a meleg vonatról, a jéghideg pesti télbe. Rövid keresgélés után megtaláltuk a híres pékséget, ahol akkor, abban a fránya, nyomorult időben is óriási tömeg állt sorban. Odacsapódtunk a sor végére. Az meg egész szépen haladt, mi mindeközben igyekeztünk úgy tenni, mintha teljesen természetes lenne, hogy két püspökladányi suhanc itt áll sorba Pesten, kenyérért. A veknik illatától is jobb kedvre derültünk, Béla úgy mosolygott – sosem felejtem el -, mintha már tele is tömte volna a hasát. - Hány kenyér lesz? – kiáltott oda a pult mögül egy fiatal hölgy, aki még csak ránk sem nézett sok dolga miatt, amikor végre sorra kerültünk. - Négy – böktem oda amolyan laza, pesties stílussal, de egész bensőm remegett. Még lebukhatunk, hiszen még ránk sem nézett igazán. Ha meglátja az öltözékünket, vagy bármi mást kérdez, és megérzi a hanglejtésünkön, hogy vidékiek vagyunk… és ekkor odaadta. Egyszerűen átnyújtotta a pult fölött a négy darab, egyenként két kilós kenyeret, ami annyira lehetetlennek tűnt, hogy egy hosszú pillanatig azt hittem, tényleg álmodom. Fizettünk, hónunk alá csaptunk két-két kenyeret az öcsémmel. Rutinosan indultunk vissza, a pályaudvar irányába, mellkasunkban olyan boldogsággal és büszkeséggel, mintha az egész országot, az egész rendszert kijátszottuk volna, és megkaparintottuk volna a nyeremények nyereményét, a főnyereményt. Ekkor láttam meg őket, egészen messziről. Odasúgtam a testvéremnek, éppen csak a fogam között préseltem a hangokat: - Ávósok. A pályaudvaron egy csapat, tőlünk jócskán idősebb fiatal lézengett, valamiről társalogtak. Feléjük kanyarodva próbáltunk feltűnésmentesen elvegyülni, de a vállam mögött hátrapillantva már láttam, hogy a nyomunkba eredtek. - Honnét hoztátok a kenyeret? – hallottam meg hangos lábdobogás kíséretében az erős férfihangot. Megálltunk, óvatosan fordultunk a keménykezű, félelmet keltő ávósok felé. - Hová viszitek? – kérdezte rögtön egy másik, mi meg rájuk sem mertünk pillantani, csak a kenyeret szorítottuk védelmezően. - Innen, ebből a közeli boltból vettük – böktem a fejemmel abba az irányba, amerre a pékséget sejtettem abban a zavart, meredt állapotban. - Gyertek velünk! – adta parancsba egy magas férfi, s már nyúlt is a hónunk alá, amikor a közelben álló fiatalok alkotta társaságból odalépett egy torzonborz, megviselt külsejű fiú. Rögtön tudtam, nem először van dolga az ÁVH embereivel. - A gyerekek nem mennek sehová. Majd mi megyünk helyettük! – sorakoztak fel mögötte társai, s míg az ávósok lármás szidalmazásba fogtak, mi kereket oldottunk. Miközben lélekszakadva futottunk a vonat felé, dulakodás és kiabálás hangjai ütötték meg a fülemet, de nem néztem hátra. Olyan gyorsan szaladtunk, hogy a körülöttünk elhaladó emberek arcai elmosódtak, számunkra nem létezett más, csak az élet és a menekülés. Futás közben láttam magam előtt anyám sötét, borongó tekintetét, amikor közlik vele: „Legidősebb fiai budapesti garázdálkodás közben életüket vesztették, mindemellett iskolakerülők és kormányellenesek is voltak”. Ha másért nem, anyánkért kellett épségben visszatérnünk, mert ebbe biztosan belehasadt volna a szíve. Lihegve, félig tébolyultan szálltunk fel a vonatra, a kenyereket amennyire csak tudtuk, eldugtuk az ülések alá. Távolinak tűnt az éhség mardosó fájdalma és a hideg tél fagyos érintése. Egyetlen dolog számított, hogy a vonat az ávósok nélkül induljon el Püspökladány felé. Ahogyan a vonat hamarosan elindult, és biztonságban tudtuk magunkat, elmormoltunk egy imát. Még félúton sem járhattunk, a rettegés még egészen ott ült a vállunkon, amikor megegyeztünk, hogy az izgalmakra talán mégiscsak meg kellene kóstolni az egyik kenyeret. Így történt, hogy ketten az öcsémmel, mire hazaértünk, megettünk egy két kilós kenyeret. Persze mikor beléptünk a házba, édesanyámék szigorúan felelősségre vontak bennünket, hogy hol jártunk, mégis mit képzeltünk. A lényeg azonban mégis az volt számukra, hogy épségben hazaértünk, és bár szó szót követett, sosem meséltük el nekik a teljes történetet arról, hogyan menekültünk meg az ávósok karmai közül. Azon a héten minden este jóllaktunk. Aztán sokáig, hosszú-hosszú ideig nem múlt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna megmentőinkre, azokra a pesti srácokra, akik idősebbként, helybéliként megvédtek bennünket, a kis ladányi suhancokat, akik nem világot látni, hanem élelmiszert szerezni jöttek a magyar haza fővárosába. Szeretett Nagyapám, Kövesi József elbeszélései alapján. Dombi Katalin

11


Múzeumpedagógiai tanévnyitó Szeptember 16-án tartotta ünnepélyes múzeumpedagógiai tanévnyitóját a Karacs Ferenc Múzeum, ahol ismertették az idei év múzeumpedagógiai programjait. Az intézmény kiemelt célja az, hogy a fiatal nemzedék tagjai megismerjék a múzeumban őrzött kulturális kincseket. A múzeumpedagógiai foglalkozások lehetővé teszik az óvodások, iskolások számára, hogy a tudást közvetlenebb módon sajátíthassák el, átélhessék, megélhessék a letűnt korok hagyományait, emlékfoszlányait.

A Karacs Ferenc Múzeum azt az alapelvet követi, hogy múltját tisztelő generáció csak akkor nevelhető, ha a hagyományokkal megismertetik a gyerekeket, így aztán később ők is tovább tudják adni azokat. Erre a hagyomány továbbörökítésre remek lehetőség a múzeumpedagógia, amivel a múzeum falain belül is foglalkoznak. Dede Zsoltné Sári Andreától, a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy a tavalyi év minden eddiginél eredményesebb volt múzeumpedagógiai szempontból. Soha annyi látogató nem fordult meg a múzeumban, mint a tavalyi évben. A város és a térség iskoláiból, óvodáiból érkeznek gyerekek és pedagógusok a múzeum foglalkozásaira.

Immár a hetedik múzeumpedagógiai évnyitó zajlott le, mely idén a fenntartó Püspökladány Város Önkormányzata képviseletében érkező Petőné Papp Margit köszöntőjével indult. Az önkormányzat számára fontos, hogy a gyerekek olyan ismeretekhez juthassanak, amelyek a továbbiakban segítheti őket, ezért is tartják fontosnak a múzeum tevékenységét. A 2015/2016-os múzeumpedagógiai tanévet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerületének képviseletében Arnóth Sándorné, oktatási referens nyitotta meg. A megnyitóünnepség után az idei évre való felkészülésről beszélt Ferenczyné Csáki Annamária, a Karacs Ferenc Múzeum tagintézmény-vezetője. Új kihívások, új tervek elé néznek, és bíznak abban, hogy a tavalyi évhez hasonlóan sikeres együttműködés valósul meg a helyi és térségi oktatási intézmények pedagógusaival. Tagintézmény-vezető asszony a megnyitón bemutatta a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ munkáját, honlapját és képzéseit, melyek nagyban segítik a múzeum tevékenységét. A MOKK honlapjának fontos eleme a Múzeumi A’ La Carte, amely az országos múzeumi kínálatot mutatja meg. A honlap az érdeklődők számára a kiválasztott térségben, városban zajló múzeumi programokról ad információt, ezáltal könnyen kiválaszthatja mindenki a számára érdekesnek ígérkező kulturális rendezvényt. Seres László, a Karacs Ferenc Múzeum munkatársa az új tanévre kínált múzeumpedagógiai foglalkozásokat ismertette a megjelent pedagógusok számára. Az állandó kiállítás mellett a különböző ünnepkörökhöz és jeles napokhoz kapcsolódó foglalkozásokkal várják a kicsiket és nagyokat, sőt igény szerint ők maguk mennek ki órát tartani az intézményekbe. A leglátogatottabb foglalkozások a jeles napokhoz és az ünnepkörökhöz kapcsolódóan vannak, ilyen például a Mihály -nap, az adventi és farsangi időszak, valamint március 15. A múzeumpedagógiai tanévnyitón elhangzottak is azt mutatják, hogy a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum egy olyan kulturális intézményként működik városunkban, amely nyitott az újításokra, valamint a hagyományok és történelmi ismeretek élményszerű továbbadására. A múzeum dolgozói színes kínálattal és változatos programokkal várják Püspökladány és a térség óvodásait, iskolásait. Kiss Dóra

Oktató és látványraktárat nyit a múzeum Ismét előnyt kovácsolt a nyáron keletkezett hátrányos helyzetéből a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum. Kiderült ugyanis, hogy ki kell pakolniuk a Petritelepen található múzeumi raktárból, mert annak szerződését felmondta a Gazdasági Ellátó Szervezet. A megnövekedett gyermeklétszám miatt igényt tart az iskola a korábban a múzeum rendelkezésére bocsátott tantermekre. A tagintézmény olyan helyen nyitja meg néhány hónap múlva a raktárát, ami frekventált és új lehetőségeket kínál a szakmai munkában mind a közgyűjteményi, mind az ifjúsági területen. Az intézmény egy újabb esetleges pakolás elkerülése érdekében, saját intézményen belül oldja meg a műtárgyak elhelyezését. Az ifjúsági ház három – használaton kívül eső – termét alakítja át múzeumi raktárrá. Nem egyszerű raktár lesz azonban ez az új hely, hanem egy látvány és oktató teret rendeznek be, ahol az eddig nem látott értékeket, a gyűjtemény jelentős részét meg lehet majd tekinteni, sőt foglalkozásokat, szakköröket, helytörténeti rendezvényeket is fognak szervezni – tudtuk meg Sári Andreától, az összevont közművelődési intézmény vezetőjétől. Ferenczyné Csáki Annamária lapunknak elmondta, hogy nem könnyű feladat egy múzeumi raktár áthelyezése, hiszen törvényeknek és szabályzatoknak kell megfelelni ilyenkor. A tárgyak mozgatásánál figyelni kell arra, hogyan csomagolják azokat, valamint különböző anyagokkal védelmet kell nyújtani a levegő és

akár a környezet káros hatásai ellen. Folyamatos ellenőrzés alatt tartják a dolgozók a műtárgyakat, illetve restaurátori segítséget is kapnak a Déri Múzeumtól. A petritelepi raktárban a nagy méretű tárgyaktól kezdve az egészen apró műtárgyakig minden megtalálható. A múzeum nyilvántartásában több mint 5000 tétel szerepel, melyeknek megóvása a legfontosabb, ezért a pakoláshoz elengedhetetlen a szükséges felszerelés használata, mely minden esetben kesztyű viselését és csomagolóanyag használatát jelenti. A tárgyakat minden esetben először revíziózzák, azaz ellenőrzik, és csak azután kerül sor a csomagolásra és szállításra - mondta el lapunknak Seres László, a múzeum munkatársa. A dolgozók minden nap több órát töltenek majd a műtárgyak áthelyezésével, de így is több hónapig eltartanak majd a munkálatok. A múzeum munkatársai remélik, hogy a pakolás a lehető leggyorsabb ütemben fog zajlani, hogy minél hamarabb megvalósulhassanak a látványraktár tervei és kialakíthassák az oktatásra is megfelelő helyiséget, ezzel újabb lehetőséget kínálva a város lakóinak. Az ifjúsági ház profiljába illeszkedik az oktató jellegű raktár kialakítása, hiszen hagyományőrzésre és a fiatalok hasznos szabadidő eltöltésére így egy épületen belül nyílik lehetőség. Orbán Viktória

12


Répási Róza rajztanár, festőművész kiállítása Füzérradványon

A művészet önmagunk kifejezése, amely több hozzáértő szakértelme alapján tanulható, vasszorgalommal komoly eredmények elérése is lehetséges. Az általános iskolák kötelező kínálatai között szerepel a rajz mellett a technika tantárgy is, így mindannyian megtanulunk idővel legalább a minimum elvárt szinten rajzolni, ecsettel dolgozni, munkálkodni fával, textillel, agyaggal, és mindezek mellett megtanuljuk a legfontosabbakat a művészettörténetről. Mégis keveseknek adatik meg a szerencse, hogy ezen területeken való próbálkozások alkalmával fény derül rejtett tehetségükre, s még csekélyebb azon emberek száma, akik tudnak élni a rendelkezésükre álló talentummal, és kamatoztatni tudják azt életükben szorgalmas munkával, esetleg később hivatásukká válik szenvedélyük. Többféle tehetséghez kötött művészeti ágat ismerünk napjainkban, talán mégis az egyik legelismertebb terület a festészet a képzőművészeti ágak hosszú sorában.

Mindig nagy büszkeség, amikor ismerősi körünkből, szűkebb vagy tágabb környezetünkből kiemelkedik néhány alkotó munkájáról híres, elismert ember. Így általában véve büszkék lehetünk mindannyian, akik püspökladányinak valljuk magunkat, hiszen városunkban festők, szobrászok, építészek élnek, akik mindannyian egy-egy kis, egyedi szeletei a művészetnek, ugyanakkor meghatározó személyiségek, gazdagítói, színesítői városunknak, megyénknek, hazánknak. Talán a legnagyobb elismerés egy művészember számára, ha munkáját nem csak díjakkal, de változatos helyeken való megjelenéssel, tárlatokkal is elismerik. Répási Róza városunkban méltán híres, mindenki által ismert és elismert szaktekintély szakmájában, rajztanárként és festőművészként egyaránt. Generációkat tanított meg rajzolni, vezetett be a művészet szépségeibe, sokakban mélyített el egy szenvedélyt, amely általa is teljesedett ki. Répási Rózának megadatott, hogy díjakkal és számtalan kiállítással büszkélkedhet, ám ő mégis szerény maradt, mindazok ellenére, hogy megan�nyi dicsőséggel járult hozzá városunk nevének ismertebbé tételéhez. Legutóbb Füzérradvány községben öregbítette városunk hírnevét, ahol szeptember 18-án ünnepélyes kiállítás-megnyitó keretében, a csodálatos Károlyi kastélyban köszöntötte az egybegyűlteket, a művészet iránt elkötelezett látogatókat. Pandák Pál, Füzérradvány polgármestere elmondta, hogy Répási Róza művésznő kiállítását és annak megnyitóját egyben az Örökség Napok és az V. Derelye Fesztivál nyitányának szánta. Elmondta, hogy kiváló alkalom a nyugodt, csendes délután arra, hogy a jelenlévők megismerkedjenek a művésznővel és képeivel, amelyből ötven darabot válogattak ki az egyedülálló helyszínen történő megtekintésre. A kiállítás megnyitóját jelenlétével megtisztelte és családját képviselte Károlyi Erzsébet grófnő, akit a jelenlévőkhöz hasonlóan igazán megindított a kiállítás mondanivalója, lelki háttere. - Megszólítottuk az Alföld elismert festőjét, Répási Rózát Püspökladányból és hatalmas öröm számunkra, hogy meghívásunkat elfogadta, élt vele, képeit rendelkezésünkre bocsátotta, hogy itt, a füzérradványi Károlyi kastélyban megtekinthesse őket a közönség. Püspökladány városának köszönhetően olyan baráti kapcsolatokra tettünk szert, ami lehetővé tette, hogy ma itt összegyűljünk, és együtt tekinthessük meg a kiállítást, együtt adózzunk a művészetnek. Örömömre szolgál, hogy Püspökladányból ilyen sokan képviselik a várost, hogy Istennek hála több baráti társaság, érdeklődő érkezett hozzánk erre a különleges alkalomra. Külön köszöntöm Dombi Imrénét, Püspökladány város polgármesterét és Tóthné Szabó Máriát, akik nélkül ez a mai nap nem jöhetett volna

létre – hangzott el Pandák Pál polgármester köszöntőjében. Aki később arról is beszélt, hogy már több ladányi rendezvényen megfordult, és a két települést a kultúra ápolásának fontossága köti össze igazán. Dombi Imréné, városunk polgármestere is kifejezte örömét, hogy létrejött ez a különleges esemény. - Köszönjük, hogy részesei lehetünk a mai napnak, óriási dolog, hogy egy ilyen csodálatos kastély ad ideiglenes otthont Répási Róza művésznő festményeinek. Mi, sárréti emberek is – akárcsak az itteni lakosok – nagyon összetartó emberek vagyunk. Most is büszke vagyok Püspökladányra és az ott élőkre, hiszen bár jelenleg több mint kétszáz kilométer választ el tőlük, körbenézve, a tömegben sok püspökladányi ember szeme tekint vissza rám. Úgy gondolom, bár nélkülözhetetlen, de nem elég, ha egy városnak szép útjai, terei vannak, hiába a fejlődés, ha az ott élők között nincsen béke és szeretet. Püspökladányban és Füzérradványban a kultúra, művészet éltetése mellett az is fontos párhuzam, hogy lakói összetartó, szerető közösséget alkotnak. Polgármester asszony ismertette a jelenlévőkkel Répási Róza életpályáját, s elmondta, büszke rá, hogy barátjának tekintheti őt. - Répási Róza városunk gimnáziumában tanított egészen nyugdíjazásáig. Hosszú éveken, évtizedeken át nyújtott olyan kulturális értékeket városunknak, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Művésznő számos díj tulajdonosa. Püspökladányban működik egy képzőművészeti kör, aminek Répási Róza a hatvanas évektől alapító tagja, s melynek Bíró Lajos festőművész után a vezetője volt. Egy város életében egy ilyen munkásság, egy ilyenfajta tenni akarás mindig példaértékű a többi ember számára is. Püspökladányban több mint tíz kiállítása volt, és testvértelepüléseinken, külföldön is többször megfordultak képei. Büszkeség egy ilyen ember mellett élni, dolgozni és elkísérni őt kiállításaira – fogalmazott Dombi Imréné polgármester. Megnyitó beszédét városunk polgármestere Tamási Áron szép gondolatával zárta: „ A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.” Répási Róza rajztanár, festőművész az ünnepélyes kiállítás megnyitóját most is a rá olyannyira jellemző szerénységgel viselte. Mielőtt a tárlatot birtokukba vehették volna a kíváncsi, szemlélődő szemek, egy történetet mesélt el, mely - ahogy fogalmazott- számára a legtöbbet mondja el a művészetről. -1868-ban a Pireneusokban felfedeztek egy barlangot, az Altamira- barlangot, mely csak 1985-ben lett a világörökség része. Amikor felfedezték, sokak azt mondták, lehetetlen, hogy az ember húszezer évvel ezelőtt ilyen ábrázolásokat készített. Később természetesen kiderült, hogy valódiak a barlangrajzok. Ez is azt bizonyítja, hogy a művészet nem fejlődik, csak változik. Az ember is ugyanolyan, ahogy az Isten teremtette. A művésznek nagy a felelőssége. Petőfi jól fogalmazta meg: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Zárásként Répási Róza kifejezte hálás köszönetét az egyedülálló lehetőségért, és elmondta, hogy számára az alázat a legfontosabb a művészetben, s magát nem tekinti művésznek, sokkal inkább eszköznek a Szentlélek kezében. A tanítás az élete célja és értelme, a rajzolás, festészet csak ezután következik.

A megnyitó végeztével a különleges kiállítás megtekintése és az abban való elmélyülés volt napirenden, később a látogatók a kastélyt is körbejárhatták, megcsodálhatták. A püspökladányi művésznő, Répási Róza egyedülálló helyszínen kiállított képeiből létrejött kiállítás Füzérradványon, a Károlyi kastélyban október 17-ig látogatható, valamint közvetlen közelünkben, a szerepi református templomban is megtekinthető egy kiállítása, amely „Az Úr az én pásztorom” (Zsoltárok, 23, 1/a) címet viseli, s november 30-ig látogatható. Dombi Katalin

13


Szeptember 8- az olvasás világnapja a „Galambfióka” Petritelepi Fiókkönyvtárban Az olvasás világnapját a fiókkönyvtár már az előző évben is kiemelte a napok sorából. A tavalyi jelmondatunknak megfelelően: „A belépés ingyenes, kilépés könyvvel!” - a könyvtár birtokba vételét céloztuk meg, hiszen 2014 májusában nyitottuk meg újra kapunkat az olvasók előtt, és a tanév kezdetével gyarapodó olvasóközönségre számítottunk. „Olvasni jó, jól olvasni élmény” – olvashatták akkor az olvasók az ajtóra tűzött feliraton Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének szavait, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az írás, illetve olvasás nem csupán alapvető emberi jog, hanem minden további tudás alapja. Ezeket a gondolatokat kívántuk megerősíteni idén az olvasás világnapján, az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napján a fiókkönyvtárban. A nap folyamán kis olvasóink közül többen írásban adtak választ arra a nagyon egyszerű, mégis elgondolkodtató kérdésre: Miért olvasol? Nem is olyan könnyű a gyermeknek megfogalmazni úgy a válaszát, hogy ne a tanult és az általa elvártnak vélt feleletet adja. A tanítási órák utáni kis rendezvényünkön, beszélgetésünkön egy kis segítséget is kaptak gondolataik szavakba öntéséhez az alábbi, a helyszínen kifüggesztett versben.

Darvasi László: Azért olvasok…

Azért olvasok, hogy ne féljek. Azért olvasok, hogy otthon legyek. Azért olvasok, hogy ne legyek otthon. Én nem tudom, miért olvasok. Csak olvasok. Én úgy olvasok, mintha engem is olvasnának. Én azért olvasok, mert egy másik embert keresek. Én azért olvasok, mert magamat keresem. Én azért olvasok, hogy megtaláljanak. Én azért olvasok, mert érdekel a múlt. Én azért olvasok, mert érdekel a jövő.

Én azért olvasok,mert érdekel a jelen. Én azért olvasok, mert szeretni akarok. Én azért olvasok, mert keresek. … és amikor olvasok, megtalálom.

A verssel nyújtott segítség az egyéni válaszok felé terelte a jobbára alsós gyerekeket, hiszen azt könnyen belátták és felismerték, hogy az olvasás nemcsak tanuláshoz szükséges, hanem kellemes időtöltés is, kikapcsolódás, amelynek során fejlődik az ember szókincse, memóriája, kreativitása. Egyszerre hat a képzeletre és az érzelmekre is. Az is megfogalmazódott bennük, hogy a mindennapi életünk elengedhetetlen része, mivel egy háztartási gép beüzemelése is megkívánja, hogy elolvassuk hozzá a működtetéséhez szükséges leírást. Olvasás! Milyen nagyszerű dolog! Hiszen a Föld teremtményei közül egyedül az ember képes erre a csodára! Ugyanakkor elszomorító, hogy Magyarországon minden 10. gyermek olvasási nehézséggel küzd, és a gyerekek által elsajátított idegen szavak között idővel ott lesz az analfabetizmus is. Ameddig maga az írástudatlanság létező dolog, a nyelvünkben is létjogosultsága van ennek az elszomorító tartalommal bíró szónak. Ezért aztán mi, könyvtárosok mintegy küldetést teljesítve, minden számunkra elérhető eszközzel élve azon vagyunk, hogy felhívjuk a figyelmet az olvasás fontosságára, és az olvasás élményét megosszuk, népszerűsítsük minden nap, a következő olvasás világnapjáig is. Szívből ajánlom Darvasi László sorait azoknak, akik a gyermeki lélek röptéhez a könyv és az olvasmányok nyújtotta élményeket is fontosnak tartják. „A könyvek laposak, de sok szárnyuk van, hiszen mindegyik lapjuk egyegy szárnyacska. Mellékesen, akkor pedig az olvasás repülés is, és hoppá.” Koroknainé Kerekes Mária Zita

Vásári forgatag az óvodákban

A Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézményben a gyermekek nevelésének fontos része az ünnepek, hagyományok, jeles napok és szokások felelevenítése, megélése, a magyar hagyományok megtartása és tovább örökítése. Óvodáinkban minden ünnepet, jeles napot egy hosszabb előkészület előz meg, amely lehetőséget biztosít a gyermekeknek az érzelmi átélésre és a változatos, gazdag tevékenységekre. Így történt ez ebben az évben is. A vásárt megelőző hetek örömteli készülődéssel és lázas izgalomban teltek. Az eladandó portékák már hetek óta nagy gonddal, szívvel- lélekkel készültek a csoportokban. A Mihály napi vásárra készülve felelevenítettük a régi vásári szokásokat, kikiáltókat tanultunk, mézeskalácsot, perecet sütöttünk, agyagtárgyakat, bőrékszereket, népi gyermekjátékokat

készítettünk a gyerekekkel közösen. Ma már több szülő is szívesen készít portékát vagy süteményt a vásárra. Szeptember 29-én, Mihály napján az óvodák udvarai hatalmas vásári forgataggá változtak, ahol árusok, mézeskalácsosok, perecesek, almaárusok, virágárusok csalogatták kikiáltóval portékáikhoz az „asszonyokat”, „leányokat” és a „legényeket”. A gyerekek piacos, vásáros népi játékkal köszöntötték a vendégeket. A vásári kavalkádhoz a szülők, nagyszülők is csatlakoztak. Néptáncos gyerekekkel, népzenére táncolt az óvoda apraja-nagyja. Jó alkalom volt ez az első osztályos iskolások visszacsalogatására is. Boldogan jöttek a tanító nénikkel a volt óvodájukba, csillogó szemmel üdvözölték óvodás társaikat. A vásáron folyt az alkudozás, hogy ki mennyi forintot, fabatkát, pengőt kér, vagy ad a portékákért. Minden míves portéka elkelt, a kosarak, pocakok megteltek, a zsebek kiürültek… Gyarmati- Ruszka Andrea intézményvezető- helyettes

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos: Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Pató Józsefné

Szerkesztőség: 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel: 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés: multimedia design Nyomás: Hektográf Nyomda Püspökladány

14


Pöttöm játszóház Gyermekkönyvtárunk immár harmadik éve várja a kismamákat, kispapákat, nagymamákat és nagypapákat egy kötetlen délelőtti játékra. Játszóházunk kéthetente csütörtökön, 10 órától kerül megrendezésre. Tagintézményünknek az Irodalmi keringő elnevezésű pályázati projektje keretében sikerült olyan fejlesztő játékokat vásárolnia, melyeket szerettünk volna minél szélesebb körben megismertetni a gyermekekkel és szüleikkel. Így született meg a játszóház ötlete. Mivel célközönsége tekintetében már havonta egy alkalommal -minden hónap utolsó szombat délelőttjén-, MELÓDIÁzunk, azaz zenés, mesés délelőttre invitáljuk a kisgyermekes családokat, így arra törekedtünk, hogy jellegében mást kínáljunk fel a kisbabás szülőknek. Ezért esett a választás hétköznapra és szakítva a már fentiekben említett rendezvényünk szervezett, kötött, azaz meghatározott tematikus rendben felépített, ölbeli játékokkal, közös mondókázással, énekléssel, bábozással színesített formájával, a kötetlenebb jelleget részesítettük előnyben. Azt szerettük volna elérni, hogy legyen egy olyan befogadó hely, ahol egymás között az anyukák megbeszélhetik gyermeknevelési tapasztalataikat, kétségeiket, ötleteket meríthessenek problémáik megoldásához, miközben felügyelet mellett gyermekeik egymással és fejlesztő játékainkkal játszhatnak. A mindennapi szabadtéri mozgás mellett ajánlunk egy olyan beltéri közösségi teret, amely az őszi, szeles és téli hófúvásos időszakban részben fizikai melegségével, részben pedig a szó szívélyességével, meghittségével és bensőségességével bíró jelentéstartalmával egyaránt alkalmat teremt a találkozásokra. Az olvasótermünkben kialakításra került babasarokban a meseszőnyegek kedves alakjai, puha szőrmócai és játékai mellett a gyermekek életkorának és érdeklődési körének megfelelő lapozókat, leporellókat és fejlesztő könyveket (pl. Cicó és a színek, Babaszemmel/ Mennyi?, Nézz mögé!/Teherautók, Izgő-mozgó könyv, Nézd meg, kibújt el itt?) is elhelyeztünk, melyek ugyancsak használhatók helyben és kölcsönözhetők egyaránt. S ha a játékos percek alatt a folyóirataink közül a Tudatos szülő egyes lapszámait is kézbeveszik a látogatóink, az abban található értékes, ötletadó információkkal is tovább gazdagodhatnak. Játékaink kiválasztásánál és megvásárlásánál arra törekedtünk, hogy azok természetes, elsősorban fa alapanyagúak legyenek, s közöttük a különböző készségek, az észlelés és érzékelés fejlődését elősegítő fűzősfinom motorikát javító-, tapintós/érzékelős, egyensúlyfejlesztő stb. jellegűek is helyet kapjanak. Rendezvényünket ingyenesen látogathatják az érdeklődők. Épületünk babakocsival, kisbiciklivel, „kismotorral” egyaránt megközelíthető, az

Városvédő szemmel

Elfeledett településrészek – Cigányváros Az egykori Borbás-tó körül, a csak cigányok által lakott területet nevezte így a település lakossága. Ez a terület eredetileg a közbirtokosság legelője volt. Az egykor mintegy 3 hektárt is kitevő a Borbás-tó elnevezés eredetéről nincs emlékünk, és az egyetlen írásos említése is a reformkorból származik. Azt, hogy mikortól volt cigány lakosa Ladánynak, nem tudjuk, de az első írásos bizonyíték 1742-ből származik. Természetesen, mint mindenhol, itt is volt egy választott vajda, aki elöljáróként irányította a közösséget. A település – mint minden más lakosa után – rájuk is kivetette az adót, és feltételül szabta, hogy aki nem fizeti meg az esedékes adót, attól az általa használt telek használati jogát megvonja, és kötelezi a telken található bármilyen építmény elbontására. Városunk híres szülötte, Csenki Sándor- aki a cigány kultúra ismerője és gyűjtője, valamint cigányfolklór-kutató volt- rendszeresen látogatta a Cigányvárost, és szenvedélyesen gyűjtötte a meséket, dalokat, balladákat, melyeket számos szakember, köztük Kodály Zoltán is megismert, és elismeréssel szólt róluk. E gyűjtések anyaga ma is megtalálható, színes elemei kulturális értékeinknek. Rásó János

érdeklődő kicsik és nagyok akadály nélkül juthatnak el gyermekkönyvtárunkba. Életkor tekintetében bárkit szívesen fogadunk. Természetesen látogatóink köre a gyermekek fejlődéséből és növekedéséből fakadóan állandóan változik, de alkalomról alkalomra szívesen látjuk a már bölcsődés vagy óvodás „nagyjainkat” is. Résztvevőink visszajelzései alapján foglalkozásaink nemcsak játékos időtöltésre alkalmasak, hanem a gyermekek szocializációját segítő jellegénél fogva az érintettek közösségi beilleszkedését is nagyban elősegítik. Beszédkészségüket, alkalmazkodásukat fejlesztik és kortársaik elfogadásához hozzájárulnak. Meghatározó szempontként hadd említsük még meg a gyermekek könyves irányultságának kialakulását is, mely majd a későbbiekben meghatározó lesz a betűkhöz, az olvasáshoz, az irodalomhoz való viszonyukat illetően. Iskolásként pedig gyermekkönyvtárunkra, az általuk - rendezvényeink alatt-, megismert könyves környezetre már ismerős helyszínként tekintenek. Végül ugyancsak előnyként fogalmazhatjuk meg, hogy az egyes foglalkozások arra is lehetőséget biztosítanak, hogy új ismeretségek és barátságok alakuljanak ki, szülők és gyerekek között egyaránt. Várunk tehát minden érdeklődő apróságot Pöttöm játszóházunkba! Mészáros Eszter gyermekkönyvtáros Őszi programjaink időpontjai: 2015. október 1. - október 15. - október 29. november 12. - novenber 26.

Elődeink nyomában

A sertéstartás A sertéstartás az egykori Sárréten elsősorban a család szalonna- zsír- és hússzükségletét volt hivatott szolgálni. Ezért általában csak annyi sertést tartottak minden évben, amennyi a háztartás szükségleteit fedezte. A természetföldrajzi adottságok következtében elsősorban a réti disznótartás jellemezte vidékünket. A sertéshúsnak és ezzel együtt a jószág tartásának a jelentősége a 18. század második felében nőtt meg. A gabonafélék mellett elsősorban a kukoricának a szerepe emelhető ki, mivel e növény ekkorra vált nélkülözhetetlenné, elsősorban a takarmányozásban, a hizlalásban. A sertéstartásban a nyájban tartás formája volt a meghatározó. Két nyájforma volt: a naponta kijáró csürhe és az állandóan réteken tartózkodó konda. A csürhe a települések körüli legelőket járta. Az ide hajtható állatok számát igyekeztek korlátozni, így elsősorban az apró malacos, szoptatós kocák és a hizlalásra szánt jószágok őrzési egysége volt a csürhe. A naponta kijáró csürhét úgy állították össze, hogy egy-egy városrész egy-két tized sertései kerültek egy őrzési egységbe. A hajtási útvonalat úgy állapították meg, hogy a terelt nyájat mindenki gyorsan elérhesse, a hazatérő jószág pedig könnyen egyedül is hazataláljon. A sertéstartás általánosabb gyakorlata a réti tartás volt. A gazdag növény- és állatvilág terített asztal volt a sertéseknek. Gyökerek, gumók, füvek, csigák, rákok, apró halak és még sok minden szolgált táplálékként a kondának. Ha közeledett a tél, a sertés „bányát” készített magának, azaz mély gödröt túrt a bomló, ezért meleget adó kotús lápi talajba, ki is bélelte, telehordta nádcsörmővel, gyékénylevéllel, száraz füvekkel. Azon a mocsári szárazulaton, ahova megszokásból mindenkor hálni járt, hatalmas bányát dúrt magának, olyat, hogy ki se látszott belőle. A sertések télen addig maradtak kinn, ameddig csak ott lehetett tartani őket. A sertéstartás elsősorban az önellátás céljait szolgálta, azaz a családok csak annyi jószágot tartottak, amennyi biztosította a szalonna- és hússzükségletüket, így piacra kevés került belőlük. A réti sertéstartásban meghatározó volt, hogy az állatokat fogadott kondások felügyelete alatt tartották. A szántóföldi kultúrák kiteljesedésével, és elsősorban a kukoricatermelés jelentőssé válásával a sertéstartásnak is megnőtt a szerepe, és a 20. századra már az egyik legjelentősebb állattartási ágazatává vált tájunknak. Összeállította: Rásó János

15


Ha rohanunk, akkor elkopnak mellőlünk azok, akik fontosak számunkra…

Egy zarándokút története Létezik egy ősrégi zarándokút, mely a kelta időkben a Tejút szimbóluma volt a Szent Jakab- út, másnevén El Camino. Ez az út Santiago de Compostelába vezet idősebb Szent Jakab földi maradványaihoz. Fábiné Szabó Judit megtette ezt az utat, mely során szerzett élményeit megosztotta lapunkkal. - Elárulná a kedves olvasóknak, mi is ez az El Camino? - Ez egy zarándokút, több mint ezer éve járják az emberek. Kezdetben csakis kizárólag vallási okból gyalogolták végig, ma már sokkal inkább spirituális oka van. Egyes zarándokok túra útnak, illetve teljesítménynek tekintik az út megtételét. A vallás mindig jelen van, bármilyen céllal indul el az ember ezen az úton, mindig találkozik olyan élményekkel, amelyek célt adnak az útnak. - Miért döntött úgy, hogy megteszi ezt a zarándokutat? - Már hallottam korábban erről az útról, egy ladányi ismerősöm megtette már, akkor is érdekelt, de akkor még nem volt lehetőségem családi és egyéb teendőim miatt, hogy elinduljak, és így az érdeklődés is abbamaradt. Néhány éve megint a látóterembe került az El Camino, és nagyon határozottan elkezdtem arra készülni, hogy amikor adódik a lehetőség, elindulok. Aztán egyszer csak adódott a lehetőség, és elindultam. - Mit jelent az Ön számára az El Camino?

- Egy olyanfajta kimozdulás a hétköznapokból, ami végül is a hétköznapokról is szól. Ezt utólag tudja meg az ember, valahol az életút képeződik le ennek az útnak a folyamán gyakorlatilag a születéstől a végéig. Azóta is keresem az analógiákat, tehát melyik részlete az életemnek, melyik szakaszával hasonlítható össze. Ilyen tapasztalataim lettek a zarándokút legyaloglása után. - A legtöbb zarándok keresi valamilyen kérdésre a választ a zarándokút megtétele alatt. Önben milyen kérdések merültek fel az úton? - Persze, mindenki keresi a kérdéseire a választ, és keresi a megoldást. Ezen a zarándokúton főleg a személyes kérdésekre keresik a választ a zarándokok. Van Jeruzsálemben egy Rómába vezető zarándokok útja, ahol zarándokcsoportok mennek, ott nyilván más a téma. Az El Camino során a személyes indíttatás az, ami a legtöbb zarándoknál meghatározó, így nálam is. Mindenkinek vannak az életben problémái, nehézségei, tisztázandó kérdései, ilyen kérdésekre kerestem a választ magam is. - Megkapta a választ? Ha igen, mi volt az? - A zarándokút végiggyaloglása után én is kaptam válaszokat. Megoldódtak olyan élethelyzetek, amelyek eddig problémát és feladatot jelentettek. Ezen kívül még pluszt is kap az ember, és egy nagy adag önbizalmat, megerősítést, sok- sok megerősítést az út során: „Igen, jó úton járok, jó úton haladok, és amerre szeretnék menni, az tényleg az én utam.” - Hogyan zajlott le a zarándoklat? - Öt héten keresztül tartott, ami 900 km gyaloglás volt, napi 20-30 km közötti táv megtételét jelentette, ez függött a tereptől, az időjárástól, az adott hangulatomtól, illetve az erőnlétemtől is. Volt, amikor kevesebbet mentem, mint 20 km, volt, amikor többet tettem meg, mint 30km, mindig az út hozta, hogy meddig jutok el. Előzetesen nagyjából mindig elterveztem, hogy kb. meddig szeretnék menni. Az elején megtanultam, hogy nem kell ragaszkodni a határozott, elképzelésekhez, hanem alkalmazkodni kell az adott helyzethez. Az elején siettem, és 10 km-rel többet mentem, mint kellett volna, így az utolsó 10 km nehéz volt, és amikor megérkeztem, senki sem volt a szálláshelyen. Ha siet az ember, elmaradnak az ismerősök és a barátok. Ez igaz az életre is, mert ha rohanunk, akkor elkopnak mellőlünk azok, akik fontosak számunkra. Erre értettem az elején az analógiákat, hogy analóg tapasztalatok jönnek az út során, aztán az út végére könnyebb volt. Alföldi emberként az elején

az volt a nehéz, hogy hegyvidéki terepen kellett menni. Az első napon, a Pireneusokon kellett átmászni, ami emberpróbáló feladat volt. A második nap már szelídebb volt, még voltak hegyek -nehogy könnyebb legyen az út-, de a felhőszakadást megúsztam. Volt olyan nap, amikor hatalmas égzengéssel indult a nap, leestem az ágyról hajnalban, mikor megdördült az ég. Ilyenkor kér az ember egy kis segítséget, ha már muszáj esnie, akkor essen az eső, de csendes eső legyen. Amikor elindultam, elcsendesedett, olyan szép csendes, áztatós eső volt, a zivatar elmúlt. - Melyek a legemlékezetesebb élményei a zarándokútról? - Az út során volt olyan nap, amikor azt mondtam, hogy én innen egy lépést sem megyek tovább, és gyalog nem teszek meg egy lépést sem ezután. Aztán másnap felkel az ember, és megy tovább. Amikor benne van az ember, és megy az úton, akkor már nem is tűnik olyan nagy teljesítménynek. Már nehézséget sem okoz, amikor már az ember megszokta a hegymenetet, hogy azért kell felmenni, hogy lemehess, és azért kell lemenni, hogy felmászhassunk a hegyre, utána az út újabb nehézséget ad. Megérkeztem a Mezetára, az út harmadánál ez egy viszonylag síkabb vidék, viszont ott nincsenek fák, bokrok. A meleg akkor tört be, tehát jött az új feladat, a meleggel kellett megküzdeni. Miután leküzdöttem az egyik nehézséget, azután jött egy újabb feladat, újabb kihívás, ez igaz az életre is. Amikor megszoktunk már valamit az életünkben, kezdünk belekényelmesedni a helyzetbe. Azután jön egy új dolog, ami új kihívásokkal jár, és annak kell megfelelnünk. Ez az út ezt a feladatot hozta nekem is. - Tervezi a jövőben, hogy újra végiggyalogolja zarándokutat? - Igen. Függővé lehet válni ettől az úttól. Ha az időm, az anyagi helyzetem engedi, akkor én szívesen nekivágok még egyszer ennek az útnak. Sokkal tudatosabban, mint az első útnak. Bátrabban, összeszedettebben és talán célirányosan, céltudatosabban, mert ezeket mind megtanultam ezen az úton. - Más zarándokokkal tartja a kapcsolatot? Alakultak ki barátságok az út során? - Az út elején, a 4. napon találkoztam egy magyar nővel, addig nem találkoztam magyarral. Ő már sokadjára járja az El Caminot. Most nem ment végig a zarándokúton, önkéntes segítőnek ment az egyik szálláshelyre. Másfél két hét volt az az időtartam, ameddig hol együtt mentünk, hol külön. Vele a mai napig tartom a kapcsolatot. Rengeteg segítséget adott a gyakorlati részében, hogy milyen praktikumok vannak, mire figyeljek, hol szálljak meg, ugyanakkor - mivel Ő sokadjára járta - bátorított arra, hogy nyugodtan fogalmazzam meg a kérdéseimet, és meg fogom kapni a konkrét kérdéseimre a választ. Nagyon sokat jelentett a segítsége, és egészen konkrétan oldódtak meg feladatok. - A zarándokok, ha megfelelnek a követelményeknek, oklevélben részesítik őket. Ön is kapott oklevelet? - Először is ahhoz, hogy igazolni tudjam ezeket a követelményeket az első állomáson kiváltottam a zarándok útlevelet, amibe az út során gyűjtöttem a pecséteket a szálláshelyekről, múzeumokból, templomokból és a pihenőhelyekről. Ott adták a pecséteket, melyekkel dátumokkal lepecsételve igazolni tudtam Santiagoban, hogy jártam ezeken a helyeken, és gyalog tettem meg a zarándokutat. Miután megérkezünk, ez alapján állították ki a zarándok oklevelet, melyen feltüntették azt is, hogy milyen céllal indultam el az El Caminon. Ahhoz, hogy valaki megkapja az oklevelet, elég 100 km-t megtenni, de aki komolyan gondolja ezt a zarándokutat, az végigsétálja, így lehet igazán élményekhez jutni. Sok zarándokkal találkoztam, aki idő hiányában szakaszokra bontja a klasszikus francia utat. - A családja hogyan támogatta? - Támogattak, sőt a lányaim jönni akartak velem, csak nekik vizsgaidőszak volt. Jobb is, hogy így alakult, mert ismerve egyik – másik lányomat, lehet- bár tudja a csoda- , hogy az egyik lányom megkért volna: „Anya nehéz, vigyed már egy kicsit helyettem!”Anya meg vitte volna… Egyedül akartam menni mindenképpen, de támogattak, minden segítséget megkaptam tőlük. Telefonon sokat beszélgettünk, fontolgattam az út előtt, hogy itthon hagyok minden kapcsolati eszközt, telefont sem viszek magammal, de a család ragaszkodott hozzá, hogy azért tudni szeretnék, hogy hol járok. Így a család kérésének engedve vittem magammal, de legközelebb lehet, azt sem viszek, csak egyedül végig az úton. Így még teljesebb a befelé fordulás, az önmagamra figyelés, ami a lényege ennek az útnak, ami hozza a megoldást, hogy végre már a saját lelkemből kereshetem ki a kérdéseimre a választ. Szűcs Viktória

16

SPORTHÍREK Papp Melánia negyedszer is magyar bajnok lett

Öt ladányi birkózó állhatott dobogóra a Hajdúnánáson megrendezett Hódos Imre Emlékversenyen: Sárándi Bence és Sárándi Tamás arany-, Horváth Milán ezüst-, Loith Kevin és Udvardi Levente bronzérmet szerzett. A Kazincbarcikán megrendezett nemzetközi viadalon Kovács Bence bronz-, Kárai Barna ezüstéremmel gazdagodott. Miskolcon Sárándi Bencének ezüst-, Tótszegi Tamarának, Ajtai Leonettának és Ajtai Lászlónak egyaránt bronzérem termett. A legnagyobb sikert a Tatabányán megrendezett junior női, és kötöttfogású országos bajnokságon Papp Melánia érte el, aki a 4. magyar bajnoki címét gyűjtötte be.

Fociztak és kéziztek a diákok

A Petőfi iskola immár 21. alkalommal rendezte meg - az egykori kiváló testnevelő tanárra emlékezve - a Bene Gyula labdarúgó tornát, amelyen a hagyományoknak megfelelően az általános iskolás korosztály legidősebbjei mérhették össze a focitudásukat. Fiúk: 1. Petőfi, 2. Petri telep, 3. Kálvin tér. Lányok: 1. Kálvin tér, 2. Petőfi, 3. Petri telep. A 8. alkalommal megrendezett Petri kupán az 5-6. osztályos fiúk kispályás labdarúgásban, a lányok pedig kézilabdázásban dönthették el, hogy ki a legjobb. Fiúk: 1. Petri telep, 2. Erőss, 3. Petőfi, 4. Kálvin tér. Lányok: 1. Kálvin tér, 2. Petőfi, 3. Petri telep.

Dan László vette át a PLE irányítását

A csapattól távozó Károlyi Albert helyett a biharnagybajomi születésű, Debrecenben élő Dan László lett a PLE trénere, akit ezer szál köt a ladányi futballhoz, hiszen anno innen indult a labdarúgó pályafutása, s lett végül a Szombathely, illetve a DVSC színeiben NB I-es játékos. A hajdani kiváló támadó sem tudott azonban rögtön csodát tenni, így a Hosszúpályi elleni hazai meccsen 3-2-re, majd Balmazújvárosban 7-0-ra kapott ki a társaság. Az első sikerre a 7. fordulóig kellett várni, a sereghajtó Téglást 2-0-győzték le a fiúk. Berettyóújfaluban aztán újabb, 4-1 arányú vereség következett, s ezzel továbbra is az utolsó előtti helyen áll a társaság.

Európa-bajnokságra jutottak Lovasék

Kiharcolta a jövő évi Euróba-bajnoki részvétel jogát a püspökladányi Lovas Norbertet is a soraiban tudó magyar futsal válogatott. Az EB-tagsághoz vezető út utolsó állomásaként Románia volt a mieink ellenfele, s miután Romániában 2-2-re végeztek a csapatok, így a debreceni Főnix-csarnokban megrendezett visszavágón dőlt el minden. Itt aztán szintén 2-2 lett a vége, így jöhetett a hos�szabbítás. Ebben itt is, ott is született egy-egy-gól, s már mindenki a büntetőpárbajt várta, amikor a legutolsó másodpercben a magyar válogatottnak mégiscsak sikerült gólt szerezni, s ezzel minden eldőlt. Lovasék így óriási izgalmak közepette jutottak be Európa legjobb nyolc futsal csapata közé.

Három versenyen tekertek a bringások

Az „Optimit-Gemels Püspökladány” néven szereplő csapat tagjaként Tomka János nyerte meg az 55 km távú Tour de Debrecen elnevezésű kerékpárversenyt, s mivel ő még az U 19-es korosztályhoz tartozik, így értelemszerűen abban a kategóriában is a nyakába került az aranyérem. Ebben a korosztályban egyébként a csapataranyérem is ladányi fiataloké lett Tomka János, Bagi László, Tomka Joel, Tomka Boáz révén. A Kékes Csúcstámadás elnevezésű, Gyöngyös-Kékestető 870 méter szintkülönbségű versenyen az U19-es korosztály bronzérmét szerezte meg Tomka János. A Tour de Tisza-tó vviadalon két bronzérem termett: U23-as kategóriában 147 km-en Tomka János, U19-es korosztályban 65 km-en Tomka Joel lett harmadik.


Girdán lett a Randori legtechnikásabbja

Ötven ellenfeles Randorin vettek részt a kick-boksz csapat tagjai, akik szerencsére valamennyien megúszták komolyabb sérülés nélkül ezt a hatalmas igénybevételt jelentő küzdelemsorozatot. A hajdúszoboszlói eseményen mindenki 50 ellenféllel küzdött, egy meccs 2 perces volt, s tíz mérkőzés után, azaz 20 percenként volt pihenő. Így összesen 100 percet kellett talpon maradni mindenkinek. A végén megválasztották a legtechnikásabb versenyzőt is, s az 52 induló közül Girdán Miklós érdemelte ki az elismerő címet.

Sas Ferenc mindent nyert a sziluett ob-n

Kiemelkedően szerepeltek sportlövőink a Füzesabonyban megrendezett 50 méteres Sziluett országos bajnokságon. Sas Ferenc négy számban – két légpuska, egy légpisztoly és egy kiskaliberű puska versenyszámban - indult, s valamennyit meg is nyerte. Szilágyi Sándor egy ezüstérem mellett két 4. helyezést ért el. Ezt követően három versenyt rendezett egyszerre városunk lövészklubja a Bánki arborétumban. Hunter Field Target Országos Bajnokság és Magyar Kupa forduló mellett Nemzetközi nyílt versenyen mérhették össze tudásukat a tereplövők. HFT Magyar Kupa 5. forduló: 3. Sass Ferenc. Ifjúságiak: 1. Kiss Ferenc, 2. Sas Ágnes, 3. Szilágyi Adrienn. HFT Országos Bajnokság: 2. Sas Ferenc. Ifjúságiak: 1. Kiss Ferenc, 2. Sas Ágnes.

Megkezdte a pontvadászatot a PASZE is

11 csapat részvételével – köztük a PASZE alakulatával – megkezdődött a megyei I. osztályú asztalitenisz-bajnokság. Andrásiék rajtja felemásra sikeredett. A Hódos Imre SE-től kikaptak 10-8-ra, a Hajdúnánástól 11-7-re, majd ugyan ilyen arányban legyőzték a Hajdúböszörményt, végül a 4. fordulóban 18-0-ra a három fővel kiálló Vámospércs II. gárdáját. A PASZE II. a 13 csapatos megyei II. osztályban egy győzelemmel és három vereséggel rajtolt.

Váltakozó sikerrel kézilabdáztak

Egyaránt váltakozó sikerek jellemezték a PKE női és férfi kézilabda csapainak legutóbbi mérkőzéseit. A férfiak Polgáron 2826-ra nyertek, a romániai Szalacs gárdáját itthon 29-22-re verték, a Hajdúnánás II-től – ugyancsak itthon – 26-22-re kikaptak, végül Nádudvaron 35-21 arányban maradtak alul. A hölgyek az első hazai meccsükön 21-18-ra legyőzték a Hajdúszoboszlót, utána viszont egyaránt kikaptak a Berettyóújfalutól 27-20-ra, a Nádudvartól 27-21-re, valamint az Amatőr Debreceni KK Hajdúszoboszló csapatától 25-23-ra. A tabellán mindkét csapatunk az utolsó előtti helyen áll.

Három verseny, három aranyérem

Három versenyen nyert aranyérmet Szentpéteri Diána. Elsőként a Tiszafüreden megrendezett Aluminium Man triatlonverseny olimpiai távján bizonyult a legjobb női indulónak. Ezt követte a Balatonkenesén megrendezett BalatonMan triatlonverseny, ahol szintén a dobogó tetejére állhatott. Végül a Sopronból Ausztriába kivezető és onnan visszatérő kétnapos, 180 km-es BikeRunFest nevű kerékpárversenyen bizonyult a legjobbnak.

Nemcsak a medencében lévők lettek vizesek

Egy meghívásos villámtornával búcsúztatták a PLUSZ SE vízilabdázói az idei hazai versenyszezont, s mivel szakadó esőben zajlott a torna, így nem csak a medencében lévők lettek vizesek. Keserű Attila tanítványai végül mind a két korcsoport küzdelmeit megnyerték. Végeredmény: 2002-nél fiatalabbak: 1. PLUSZ SE II., 2. PLUSZ SE I., 3. Hajdúszoboszló. 2002-ben születettek és idősebbek: 1. PLUSZ SE, 2. Hajdúböszörmény, 3. Hajdúszoboszló.

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja XXVI. évfolyam 10. szám október 14. Ingyenes. Ősz van

Recommend Documents