A Városi Kollégium Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve (egységes, módosított szerkezetben)
Szolnok
Bevezetés A Városi Kollégiumot 1996. augusztus 1-jén alapította Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az öt tagintézménnyel, de egy igazgatás alatt működő intézmény 10 megye, 134 település középiskolás tanulóinak biztosítja a tanulási és lakhatási feltételeket. Tanulóink többsége Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezik, de egyre inkább érvényesül a regionális, sőt országos beiskolázás is. Az intézmény részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézményvezetés testületi szerve az Intézményi Tanács, amely stratégiai döntéseket hoz és összehangolja a tagintézmények munkáját. Az intézmény egésze egy pedagógiai programmal, egy szervezeti és működési szabályzattal, egy házirenddel és egy minőségirányítási programmal rendelkezik. A pedagógiai program átfogó és keretjellegű, tartalmazza mindazokat a munka- és tevékenységformákat, amelyek biztosítják a gyermek- és személyiségközpontú nevelés megvalósítását, építve a tanulók igényeire és a pedagóguskompetenciákra. Kollégiumaink tevékenységrendszere sokszínű. Legfontosabb feladataink: a tanulás segítése, szabadidő biztosítása és hasznos eltöltésének támogatása, az egyéni képességek kibontakoztatásának elősegítése valamint az egyéni érdeklődést kielégítő foglalkozások rendszerének működtetése. Mindezek megvalósítása érdekében felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket nyújtó foglalkozások egész sorát működtetjük. Hangsúlyt kapnak munkánkban a tanulás-módszertani technikák, a személyiségfejlesztő foglalkozások, a konfliktuskezelési eljárások, az egyéni és differenciált bánásmód valamint a konstruktív életvezetési minták. A Városi Kollégium egyik legnagyobb szabású projektje a Varga Katalin Gimnáziummal közösen – 2000. szeptembere óta – működtetett Arany János Tehetséggondozó Program. A programban résztvevő tanulók szabályozott keretek között, közvetlenül az OKM irányítása és felügyelete mellett 5 éves gimnáziumi képzésben vesznek részt. A program lehetőséget nyújt a felsőoktatásba való bejutás esélyeinek növelésére, a hátrányok csökkentésére, nyelvtudás és olyan képességek megszerzésére, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a permanens tanulásra, így munkaerőpiaci esélyeik növelésére. A program tudományos hátterét a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete biztosítja. A 2007/2008. tanévben sikeres pályázatot nyújtottunk be a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Programjára. Vállaltuk, hogy az együttműködő szakiskolákkal a programba bevont tanulókat piacképes szakmához juttatjuk. Kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezünk. Munkánk segítői, támogatói: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Sulinova Kht., a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, a Debreceni Egyetem, az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete, a Magyar Tehetséggondozó Társaság, a középfokú oktatási intézmények és kollégiumok, közművelődési intézmények valamint a civil szervezetek. Intézményünk információs és módszertani bázisként szolgál a megye középiskolai kollégiumai számára. A Közoktatási Esélyegyenlőségi terv elkészítése során a következő jogszabályokra építettünk: A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 2
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) kormányrendelet Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. V. 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről – az igazságos társadalom irányában Vizsgált dokumentumok: • • • • • • • •
Szolnok Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve Szolnok Város Minőségirányítási Programja Az OKÉV Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Regionális közoktatás-fejlesztési koncepciója A Városi Kollégium pedagógiai programja A Városi Kollégium Minőségirányítási Programja A Városi Kollégium Házirendje A Városi Kollégium mentálhigiénés terve A Városi Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Vezetői Program
Az intézkedési terv területi hatálya Az intézkedési terv a Városi Kollégium (5000 Szolnok Baross Gábor u. 68.) minden tagintézményére kiterjed. A Városi Kollégium tagintézményei: 1. sz. Tagintézmény Szolnok, Baross út 68. 2. sz. Tagintézmény Szolnok, Béla király út 2-4. 3. sz. Tagintézmény Szolnok, Bán út 9. 4. sz. Tagintézmény Szolnok, Tiszaparti sétány 10. 5. sz. Tagintézmény Szolnok, Gyermekváros út 1. 3
I. Helyzetelemzés: 1. Intézményünk társadalmi környezet A kedvezőtlen társadalmi, gazdasági folyamatok sem a régiót, sem Szolnok várost nem hagyták érintetlenül. A város lakossága az elmúlt tíz évben 7,3%-kal csökkent. Az oktatásban érintett korosztályok számaránya pedig 24,4 %-kal lett kevesebb. A gyermekek számának csökkenése alapvetően a házasságkötések számának a csökkenésével köthető össze. Az elköltözési igény különösen a középkorosztály és a fiatal felnőttek körében jelentős (30-36%). A gyermeklétszám csökkenése együtt járt a kollégista tanulók létszámának a csökkenésével is. Intézményünk vonzáskörzetében jelentőssé vált a munkaerőpiacon ma már gyakorlatilag versenyképtelen, legfeljebb 8 osztályt végzett csoportok aránya. A munkanélküliség, az elszegényedés, a szociális bizonytalanság miatt nőtt a rendezetlen családi körülmények között élő, hátrányos helyzetű gyermekek száma is intézményünk vonzáskörzetében. A veszélyeztetettek közé kell sorolnunk a pályakezdő fiatalokat is, akik közül sokan rendelkeznek a munkaerőpiacon túltelített végzettséggel, mert gyakorlati szakmai tapasztalatok híján értéktelenebbek a munkáltatók szemében, és eleve esélytelenül szállnak versenybe. A Régióban a pályakezdők aránya tartósan több százalékponttal meghaladja az átlagot, és a legmagasabb az országban (jelenleg 8% az országos 6,4%-kal szemben), bár ebben nagy szerepet játszik a népesség fiatalosabb korszerkezete is. A kollégisták családjának növekvő számban vannak napi megélhetési gondjaik. Csökkent a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó családok száma.
2. A Városi Kollégium belső világa: 2.1. Személyi és tárgyi feltételek: A Városi Kollégium nevelőtestülete szakmailag jól felkészült. Pedagógusaink a kompetenciák széles spektrumával rendelkeznek. A kollégiumi tevékenység sokrétűsége, összetettsége miatt erre szükség is van. Az új feladatok és kihívások állandó megújulást kívánnak a nevelőktől; a hátrányos helyzetű,- a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók számának növekedése pedig indokolná a pszichológus, fejlesztő pedagógus és mentálhigiénikus kompetencia megjelenését. Az infrastruktúra folyamatos odafigyelést és karbantartást igényel, hiszen az öt épület állaga eltérő színvonalú. Az 5. sz. tagintézmény rendelkezik a legkorszerűbb műszaki állapottal, a többi épület állapota a folyamatos fejlesztések ellenére is ettől elmaradottabb. Az épületeink akadálymentesítése jelenleg még nincs megoldva. A tagintézmények felszereltsége és berendezése általában megfelelő.
4
A működés során újra kell gondolni az alapító okiratunkban megnevezett férőhelyszámokat is, mert közben változtak az építésügyi hatósági előírások is. (Mai számításunk szerint ez önmagában mintegy 10 %-kal csökkentené a maximális férőhelyszámot)
2.2. Tanulók: A kollégista tanulóink létszáma a 2008. október 1-i statisztikai adatoknak megfelelően 765 fő. Ennek 27,32%-a hátrányos helyzetű, 9,67%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 2,48%-a pedig sajátos nevelési igényű tanuló. A számszerű adatokat vizsgálva, az 1-es, a 2-es és az 5-ös sz. tagintézményben a legnagyobb a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók aránya. A három tagintézmény létszámadatait tekintve nem véletlenszerű a nagyobb részarány, mert ezek a kollégiumok az AJTP és AJKSZP projektek befogadó intézményei. A programokban folyó sajátos szakmai munka biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes felkészítését, valamint szociális és szocializációs hátrányaik kompenzálását. 2.3. Pedagógiai munka; az intézmény oktatási és nevelési gyakorlatának vizsgálata: Pedagógiai tevékenységünk tartalmát a közoktatási törvényben és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott követelmények, közvetlen partnereink – fenn-tartó, középiskolák, tanulók, szülők – elvárásai, igényei, a feladatellátás belső –humán és tárgyi – feltételrendszere határozzák meg. Programunk a diákok közreműködésére aktív, tevékeny részvételére épít, ezért az eredményesség mértéke is elsősorban ezen keresztül realizálódik. A tagintézmények hagyományai szerint; vegyes életkorú, illetve homogén kollégiumi csoportok működnek. A csoportok a közösség alapegységei, szervezik, tervezik, értékelik tagjaik tevékenységét. A csoportok szervezésénél semmilyen szegregációs törekvés nem érzékelhető. A tagintézmények minden foglalkozásukat integráltan szervezik. A közösségek életét a diákönkormányzat szervezi, irányítja, a diákönkormányzatot segítő tanár, a csoportvezető tanárok és a kollégiumvezetők támogatásával. A diákönkormányzati tevékenység eltérő hagyományú és színvonalú. Továbbfejlesztésük fontos az intézményi nevelésfilozófia alapján, hiszen az önigazgatás – a felnőtt szerepre való felkészülés mellett – az intézményi munka szervezésének alapjává is válik. Csak így lehet a közvetett nevelő hatások biztosításával eredményeket elérni. A csoportba kerülő kollégisták neveltségi színvonala, tanulási szokásai – képességei jelentősen eltérnek egymástól. A csoportvezető tanárok felelőssége, hogy segítsék a kollégiumba való beilleszkedést, az új életritmus megtalálását, szeretettel, türelemmel támogassák a csoport közösséggé válását. Mindennapi munkájuk sokrétű, hiszen a nevelői – „gondozói” tevékenység mellett szaktanári munkát is kell végezniük.
5
Nagy szükség van az egyéni és kiscsoportos foglalkozások rendszerének további kihasználására, önismereti-kommunikációs, konfliktuskezelő programok működtetésére a tanárok és diákok számára egyaránt. A tanulmányi munka segítése, a tanulási feltételek megteremtése jól kialakult rendszerben történik. A szabadidős tevékenységeknek saját hagyományai vannak, bár nem mindenütt elég széles a tevékenységrepertoár. Néhol kevés a szakkör, önképzőkör. Legtöbbször az anyagi feltételek hiányoznak. Egy-egy pályázat időlegesen javít a helyzeten. Az igényekhez való alkalmazkodás leginkább a korrepetálásoknál történik meg. A fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások a szaktanári kompetenciák használatát teszik szükségessé, elkezdődött a tanári munka specializálódása. A fentiekből is látszik, hogy milyen sokrétű tevékenységet folytat a kollégium; ezeken, a foglalkozásokon, rendezvényeken minden tanuló korlátozás nélkül résztvehet, sőt részt is vesz. A tanulókat úgy irányítjuk, hogy használjanak is ki minden lehetőséget, melyet a kollégium számukra kínál, illetve lehetővé tesz. Alapelvünk; hogy az oktatási esélyegyenlőség növelése érdekében intézményünk valamennyi diákja számára megadjuk az egyéni képességeinek kibontakoztatásához szükséges segítséget és lehetőséget. Tevékenységünk tartalmi irányai Esélyadás: intézményünk nevelési tevékenységével hozzájárul az oktatási esélyegyenlőség növeléséhez, azáltal, hogy tanulóink számára biztosítjuk a hátránykompenzációra, a tehetséggondozásra, valamint a felzárkóztatásra irányuló pedagógiai szolgáltatásokat. Alapkészségek, jártasságok, kompetenciák fejlesztése: nevelőmunkánk az életben hasznosítható tudás, képességek és személyes kompetenciák kialakítására, az egész életen át tartó tanulás megalapozására épül. Partnerközpontú működés: intézményünk folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a középiskolás korosztály nevelésében-oktatásában érdekelt közvetlen és közvetett partnerekkel. Pedagógiai tevékenységünk szervezésében törekszünk a partneri igényeknek – elsősorban a tanulói, szülői, közoktatási társintézményi, fenntartói igényeknek - való megfelelésre, az elégedettség növelésére. Testi-lelki egészségvédelem: a kollégiumi nevelést olyan pedagógiai tevékenységnek tekintjük, melynek keretében támogató környezetet kell biztosítanunk diákjaink számára ahhoz, hogy felkészülhessenek a felelős, felnőtt életvitelre. Önálló életvezetési készségeik megalapozásához a pozitív egészségmagatartás fejlesztését célzó tevékenységeinkkel és szolgáltatásainkkal járulunk hozzá.
6
Gyermek- és ifjúságvédelem: a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító környezet megteremtésére törekszünk. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk fókuszába a tanulók és a szülők jogainak érvényre juttatását állítjuk. Ennek megvalósítása érdekében működünk együtt a családdal, valamint minden – a jogvédelemben, jogorvoslati eljárásban- érdekelt személlyel, intézménnyel és szervezettel. A tevékenység szervezésének alapelvei: •
A hátránykompenzációs tevékenységet a tanulók egyéni megismerésére építjük, figyelembe véve a család, az iskola és a gyermekvédelmi intézmények jelzéseit, véleményét.
•
A tanulók foglalkoztatását a differenciálás elve alapján szervezzük meg, vagyis minden diák számára a neki megfelelő, optimális fejlesztést igyekszünk biztosítani, figyelembe véve előzetes tudását, fejlettebb és gyengébb képességeit, érdeklődését, törekvéseit, erős és gyengébb vonásait (érzelmi-akarati életének sajátosságait).
•
A hátrányok mérsékelése olyan komplex nevelési tevékenységet jelent, amelyben kiaknázzuk a közösségek együttélésében rejlő szocializációs lehetőségeket, valamint a pedagógus és a tanuló közötti személyes kapcsolatok motivációs, modellnyújtó funkcióit.
•
Intézményünkben olyan pedagógiai környezetet teremtünk, melyet előítéletmentesség, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, társas tolerancia jellemez mind a diákok, mind a nevelők részéről.
•
Alapvető a tanulóval való együttműködő viszony kialakítása, érdeklődésének, belső késztetésének felkeltése, sikerélményhez juttatása, a tudás értékének elfogadtatása.
•
Intézményünkben az önálló tanulás képességének, az alapkészségek és kompetenciák, valamint a szociális kompetenciák fejlesztésének módszerei gyakorlatorientáltak, a tanulók életkori és egyéni sajátosságaira, aktivitására épülnek.
•
A sajátos nevelési igényű tanulók számára lehetővé tesszük, hogy iskolai felkészülésük során alkalmazzák a számukra legeredményesebb tanulási módszereket, technikákat (hangos tanulás, egyéni tanulás), valamint igénybe vegyék a tanulásukat segítő eszközöket, segédleteket (számítógép, magnó, szótárak, lexikonok).
•
Az egyéni törődést nyújtó foglalkozások keretében segítjük a tanulókat közösségi beilleszkedésükben, személyes problémáik, alkalmazkodási nehézségeik leküzdésében, pozitív jövőképük kialakításában a bizalom elve alapján.
•
Nevelőink figyelemmel kísérik a tanulók pszichés fejlődését, a lelki zavarok – alkalmazkodási, magatartási, beilleszkedési és más személyiségproblémák – korrekciója érdekében együttműködnek az intézmény speciális szakembereivel, a mentálhigiénés szakemberrel és a pszichológussal.
•
A program megvalósításában közreműködő pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók egyéni fejlődését, és visszajelzik az eredményeket az érdekeltek- tanuló, szülő, iskola – felé.
7
•
Az eredményesség érdekében együttműködéseket, partnerségi kapcsolatokat építünk ki a szülői házzal, a város középiskoláival, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a gyermekvédelmi, egészségügyi intézményekkel és más érintett szervezetekkel, személyekkel.
A Városi Kollégium pedagógiai munkájában kiemelt jelentőségű, hogy a fentieken kívül, két – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által is támogatott – projektben veszünk részt. a.) Az első ilyen projekt a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, b.) A második idekapcsolódó projektünk a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany Kollégiumi – Szakiskolai Programja. A programok megvalósításának jogi keretét az évenként megkötött háromoldalú szerződés jelenti, amely az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Városi Kollégium és a fenntartó között jön létre.
2.4. Az intézmény kapcsolatrendszere: A Városi Kollégium az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése szempontjából is fontos és kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Együttműködünk az illetékes: • Nevelési Tanácsadóval, • a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatokkal, • a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalokkal, • a kollégista tanulók iskoláival • az iskolaorvosokkal és • a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel. 2.5. Mivel korábban ilyen jellegű nyilvántartást nem vezettünk, így a helyzetelemzésünk nem terjed ki a továbbtanulásra, a kompetencia mérések eredményeire.
II. INTÉZKEDÉSI TERV A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését a Városi Kollégiumban. 1. A beiratkozásnál, a kollégiumi felvételnél a következő feladatokat érvényesítjük az esélyegyenlőség érdekében:
8
a. A hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók beiratkozását, kollégiumi felvételét kiemelt feladatként kezeljük és a pályázati feltételek alapján elkészített ütemtervnek megfelelően tervszerűen, szervezzük. b. A kollégium által biztosított lehetőségekről levél formájában és személyes megkeresés útján értesítjük a családokat, az iskolákat és a területileg illetékes önkormányzatokat. c. Nyílt napokat szervezünk a tagintézményeinkben. d. Részt veszünk a pályaválasztási kiállításokon, rendezvényeken, ahol népszerűsítjük a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett programjainkat. e. A kollégium honlapján is lehetőséget biztosítunk programjaink megismerésére és a bekapcsolódás lehetőségének az ismertetésére. 2. Az esélyegyenlőség biztosítása a kollégista tanulók körében az ismeretközvetítésben, a kollégiumi nevelőmunkában két projekt folyamatos működtetésével történik: a. Az Arany János Tehetséggondozó Program esetében •
kiemelt területként kezeljük a személyiségfejlesztést, a szociális kompetenciák kialakítását, fejlesztését. • Hangsúlyt helyezünk a tehetségfejlesztésre, tehetséggondozásra. • Segítjük, hogy a tanulók felkészültek, legyenek a felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra. • Hangsúlyosan támogatjuk, hogy a tanulók angol és német nyelvből középfokú nyelvismerettel rendelkezzenek, informatikából szerezzék meg az ECDL tanúsítványt és lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek. • Biztosítjuk, hogy a tanulók részt vegyenek az országos rendezvényeken, versenyeken, vetélkedőkön, tanulmányi versenyeken. b. Az Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Program esetében •
a hátránykompenzációs tevékenységet a tanulók egyéni megismerésére építjük, figyelembe véve a család, az iskola és a gyermekvédelmi intézmények jelzéseit, véleményét.
•
A hátrányok mérsékelése olyan komplex nevelési tevékenységet jelent, amelyben kiaknázzuk a közösségek együttélésében rejlő szocializációs lehetőségeket, valamint a pedagógus és a tanuló közötti személyes kapcsolatok motivációs, modellnyújtó funkcióit. Intézményünkben olyan pedagógiai környezetet teremtünk, melyet előítéletmentesség, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, társas tolerancia jellemez mind a diákok, mind a nevelők részéről.
•
Alapvető a tanulóval való együttműködő viszony kialakítása, érdeklődésének, belső késztetésének felkeltése, sikerélményhez juttatása, a tudás értékének elfogadtatása. Az egyéni törődést nyújtó foglalkozások keretében segítjük a tanulókat közösségi beilleszkedésükben, személyes problémáik, alkalmazkodási nehézségeik leküzdésében, pozitív jövőképük kialakításában a bizalom elve alapján.
•
Nevelőink figyelemmel kísérik a tanulók pszichés fejlődését, a lelki zavarok – alkalmazkodási, magatartási, beilleszkedési és más személyiségproblémák – korrekciója érdekében együttműködnek az intézmény speciális szakembereivel, a mentálhigiénés szakemberrel és a pszichológussal. 9
•
A program megvalósításában közreműködő pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók egyéni fejlődését, és visszajelzik az eredményeket az érdekeltek- tanuló, szülő, iskola – felé.
3. Minden tanulónak egyenlő feltételeket biztosítunk ahhoz, hogy hozzájussanak a kollégium szolgáltatásaihoz: • • • • •
A kötelező kollégiumi foglalkozásokon kívül lehetőséget biztosítunk a tanulók számára, hogy közösen megbeszéljük a tanulási problémáikat. Igény szerint konzultációk, és meghatározott foglalkozások, rendezvények szervezésével segítjük felkészülésüket a tanulmányi,- és egyéb versenyekre. Fejlesztő pedagógusok igénybevételére is lehetőséget tudunk biztosítani. Elősegítjük kollégistáink hozzáférését a kulturális és sportprogramjainkhoz, a tanulmányi kirándulásokhoz. A Házirendben és az SZMSZ-ben rögzítettek alapján, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletbenntartásával biztosítjuk a kollégium helyiségeinek, eszközeinek, berendezéseinek (könyvtár, sporteszközök, internet stb.) a használatát.
4. A tanulók egyéni fejlesztés során figyelembe kell venni az esélyegyenlőség és az egyéni bánásmód elvét. •
A kollégiumi foglalkozások szervezése és a módszerek alkalmazásakor tekintettel kell lenni a fejlesztésre szoruló gyermekek képességeire. • Az észlelt beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarra utaló jeleket-jelzéseket a csoportvezető pedagógusok kötelesek összegezni és jelezni a tanuló iskolájában dolgozó szakembereknek, akik a tanulót szükség szerint szakszolgálatokhoz irányítják. • A szakvéleményben megfogalmazottakat a kollégiumi nevelőmunka során is érvényesíteni szükséges. 5. A tanulók értékelése, minősítése a kollégiumban • • •
a követelmények, és a teljesítmény objektív összehasonlításával kell, hogy megtörténjen. Az értékelés során meg kell fogalmazni azokat a javaslatokat, elvárásokat is, amelyek a tanuló haladásának az előmozdításához szükségesek. Fontos követelmény, hogy a nevelőtanár minél korábban ismerje fel az egyes tanulók esetében a felzárkóztatás szükségességét. Tárja fel az elmaradás okait és a szülőkkel, az iskolával közösen vegyen részt a hiányosság pótlásának a meghatározásában is.
6. A jutalmazások, büntetések, fegyelmezések alkalmával az SZMSZ-ben és a Házirendben megfogalmazott követelményeket úgy kell érvényesíteni, hogy azok ne sértsék az egyenlő bánásmód elvét az intézményben. • •
A jutalmazásokkal, büntetésekkel, fegyelmező intézkedésekkel kapcsolatos véleményeket minden tanév végén értékelni szükséges. Amennyiben szükségessé válik, meg kell fogalmazni a módosító intézkedéseket az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elvének maradéktalan érvényesítése érdekében.
10
7. A továbbtanulásra való felkészítés, a pályaorientációs feladatok végzése során • • • •
Gondoskodnunk kell a tanulók önismeretének a fejlesztéséről A vágyak és a realitások összehangolásáról Elősegítjük a szülők tájékoztatását a továbbtanulással kapcsolatban Biztosítjuk a kollégisták részvételét a pályaorientációs programokon.
8. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szoros, személyes kapcsolatok kialakítására, partnerközpontú együttműködésre törekszünk a szülőkkel, a kollégista tanulókkal, a szakmai és társadalmi környezettel. a. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatokkal, a Szakmai és Szakszolgálatokkal a kapcsolattartást és az együttműködés külön megállapodások, szerződések szabályozzák. b. A szülőkkel a kapcsolattartás az egyéni beszélgetések, a családlátogatások alkalmával és a szülői szervezetek működésén keresztül valósul meg. • •
Fontos számunkra a szülői igények megismerése, a család szokásainak, értékrendjének a feltárása, melyet a rendszeres családlátogatások biztosítanak. A látogatások alkalmat adnak a család erőforrásainak a feltérképezésére és a segítő, tájékoztató munka megszervezésére is.
c. A tanulókkal való kapcsolattartásnak kiemelten fontos színterei • A tagintézmények diákönkormányzatai • A Kollégiumi Diákszövetség • A tagintézmények diákközgyűlései 9. Kötelezettségek és felelősség a.)
• •
• •
Az esélyegyenlőségi célok megvalósítása érdekében kiemelt feladatunknak tekintjük annak biztosítását, hogy a Városi Kollégiumban a hátránnyal élőket senki, semmilyen módon ne különböztethesse meg társaitól. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló mindennapi pedagógiai tevékenységünk mellett tovább folytatjuk a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját és új évfolyam indításával, bővítjük a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai programjába bevont kollégisták számarányát is. Programjaink keretében biztosítjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásához-neveléséhez a szükséges pedagógiai eszközöket. Továbbképzési programunk megvalósítása során támogatjuk azokat a képzéseket, amelyek a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való hatékonyabb foglalkozásra készítik fel kollégáinkat.
b.) A kötelezettségek teljesítéséért felelősek: •
A Városi Kollégium igazgatója felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők, és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a
11
•
•
•
Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezetők felelősek a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként, fogadja el azt.
III. AKCIÓTERV A helyzetelemzés által feltárt problémák, kockázatok kezelése és Szolnok Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve alapján az alábbiak megvalósítását kezdeményezzük; Helyzetelemzés megállapítása
Cél megfogalmazása
Esélyegyenlőségi felelős
Az esélyegyenlőség gel kapcsolatos operatív feladatok végrehajtása
Helyzetelemzés megállapítása
Cél megfogalmazása
Eltérő szociokulturális környezetből érkeznek a tanulók
Korszerű pedagógiai eszközök biztosítása minden tanuló számára Szociális kompetenciák fejlesztése kollégiumi eszközökkel
Az intézkedés leírása
Felelős megnevezése
Az intézkedés leírása
Pályázati támogatások
Közösségi programok biztosítása Mentálhigiénés szolgáltatás
Az intézkedés felelőse
igazgató
Az intézkedés felelőse
Határidő
2008. Október 31.
Határidő
Kollégiumvezetők
Folyamatos
csoportvezetők
Folyamatos
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon Középtávon Hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év) megbízás Beszámolók Éves Intézkedési beszámolók tervek Intézkedési tervek végrehajtásá nak dokumentálá sa
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon Középtávon Hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év)
Szociális készségek kialakulása
12
Hátrányos, halmozottan hátrányos és SNI-s tanulók Pontos nyilvántartásának megteremtése Pedagógusok módszertani ismereteinek hiányosságai Tanulás technikájának hiányosságai
Naprakész nyilvántartás
Szülői nyilatkozatok begyűjtése Szakértői vélemények bekérése
A pedagógus kompetenciák fejlesztése Tanulás módszertani foglalkozások biztosítása
Tanulási sikertelenségek
Tanulmányi eredmények nyilvántartása HHH tanulók szociális helyzetének javítása
Szociális anyagi nehézségek
Kollégiumvezetők
Tárgy év Szept. 31.
Szülői nyilatkozatok Szakértői vélemények száma
Szülői nyilatkozatok Szakértői vélemények száma
Szülői nyilatkozatok Szakértői vélemények száma
Beiskolázás továbbképzések re
Ped. ig h.
Tárgy év Febr. 28.
Intézményi Beiskolázási Terv
Intézményi Beiskolázási Terv
Intézményi Beiskolázási Terv
A KNAP-os foglalkozások keretében a tanulási kompetenciák fejlesztése Felzárkóztató foglalkozások szervezése Segítségnyújtás a természetbeni ellátások megigényléséhez
Kollégiumvezetők
Tárgy év Okt. 1-től folyamatos
Kollégiumi nevelőtanárok
folyamatos
Évvégi eredmények
A felkészítésben résztvevő tanulók létszáma Évvégi eredmények
Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök
folyamatos
Segítségnyúj tások száma/eredmény
Segítségnyúj tások száma/eredmény
Szakmát szerzők létszáma Segítségnyújt ások száma/eredmény
IV. Megvalósítás 1. Az igazgató az esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításával kapcsolatos feladatok koordinálására esélyegyenlőségi referenst bíz meg. A Városi Kollégium esélyegyenlőségi referense Kavecsánszki Imre. 2. Az intézmény évente vizsgálja, hogy dokumentumaiba milyen szinten épültek be és érvényesülnek az esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelességek, célkitűzések. 3. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat, információkat az esélyegyenlőségi referens rögzíti, értékeli és az értékelés alapján megteszi a szükséges lépéseket az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. 4. Az intézmény az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtására biztosítja a pedagógusok felkészítését.
V. Monitoring és nyilvánosság 1. Az intézményi esélyegyenlőségi referens minden év október 31-ig értékeli az eredményeket és javaslatokat tesz az Intézményi Tanácsnak. Az Intézményi Tanács a következtetések levonása után meghatározza az elvégzendő feladatokat. Munkája során a következőket vizsgálja: • Az előző nevelési évre vonatkozó helyzetelemzésbe feltárt problémák megszűntetését • Tanulók oktatási eredményességét
13
• • • • • •
A nevelőmunka gyakorlatát a HHH tanulók esélyegyenlőségének és az egyenlő bánásmód követelményeinek szem előtt tartásával. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket A pedagógusok felkészítését A statisztikai adatok meglétét A mentálhigiénés szolgáltatások helyzetét Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód megvalósulását a kollégiumi közösségi programokban.
2. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet, valamint az évenkénti helyzetelemzés eredményeit – a személyes adatok védelmének biztosításával – a kollégium honlapján nyilvánosságra kell hozni. 3. A helyzetelemzés elkészítéséért és a nyilvánosság biztosításáért a Városi Kollégium igazgatója a felelős. Az igazgató lehetővé teszi a továbbképzéseken való részvételt, támogatja az önképzést, a pedagógusok ezirányú tevékenységét a teljesítményértékelés során is figyelembe veszi. VI. Konzultáció és visszacsatolás 1. Az intézkedési terv kidolgozása, elfogadása, módosítása során biztosítani kell a konzultáció és a véleményformálás lehetőségét a szülők, a tanulók, a pedagógusok és a megvalósításban érintett szakmai partnerek számára. 2. A szülők az SZMSZ-ben meghatározott fórumokon – Kollégiumi Szék, Szülői Munkaközösség, szülői értekezletek, fogadó órák stb. – formálhatnak véleményt az intézkedési tervről. 3. A tanulók a tagintézményi diákönkormányzatban, a diák közgyűléseken ismerhetik meg pedagógus közreműködése útján az intézkedési tervet és formálhatnak véleményt . 4. A nevelőtestület tagjai írásos formában kapnak tájékoztatást az intézkedési tervben leírtakról. Véleményeiket a tagintézményi munkaközösségi értekezletek keretében fejthetik ki. 5. A konzultációkról feljegyzést kell készíteni. 6. A monitoring vizsgálat eredményét felhasználva – szükség esetén – módosítjuk az intézkedési tervünket.
VII. Szankcionálás Az évenkénti önértékelés során, ha kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; az intézmény a következő intézkedéseket hozza: 1. Alapos és körültekintő vizsgálatot tart, hogy feltárja a sikertelenség objektív és szubjektív okait. Személyi felelősség megállapítása esetén az Intézményi Tanács dönt a további tennivalókról, a szankcionálási lehetőségekről (pl. a mulasztás megszüntetése, az 14
elmulasztott feladat végrehajtása; munkáltatói intézkedések a mulasztó pedagógusokkal szemben stb.) 2. A tanulók részéről történő mulasztás esetén a HÁZIREND előírásai érvényesek 3. Szülői mulasztás esetén a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, valamint a kollégiumvezetők megteszik a szükséges intézkedést a gyermekjóléti szolgálatok felé az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeinek visszaállítása érdekében.
VIII. Elfogadás Az intézkedési tervet a nevelőtestület 2008. október 17-én elfogadta.
IX. Legitimációs záradék Az intézkedési terv a elfogadás napjától visszavonásig érvényes.
Szolnok, 2008. október 17.
Jusztin László igazgató
15
