(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Csobánka község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005.(II.25.) KTr. sz. és 23/2005.(XI.25.) KTr. sz., valamint 4/2006.(II.24.) KTr. sz., 16/2006.(VI.30.) KTr. sz. és 25/2006.(XII.15.) KTr. sz.*, továbbá 3/2007.(II.26.) KTr. sz., 4/2007.(II.28.) KTr. sz., 11/2007.(VI.29.) KTr. sz. és 16/2007.(XI.30.) KTr. sz., valamint 20/2007.(XII.21.) KTr. sz., továbbá a 9/2008.(VI.27.) KTr. sz., 17/2008.(XI.28.) KTr. sz., 18/2008.(XII.18.) KTr. sz., 19/2008.(XII.19.) KTr. sz., a 12/2009.(VI.26.) KTr. sz., a 20/2009.(XI.30.) KTr. sz., 2/2010.(I.29.) KTr. sz. és 16/2010.(XI.29.) sz. ÖK. rendeleteivel módosított

15/2004. (XI.22.) KTr. sz. rendelete A települési környezet védelmét szolgáló helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról* (a módosításokkal egységes szerkezetben) Csobánka község Önkormányzatának Képviselő-testülete  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bek.-ben,  Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. §. és 4. §. (4) bek.-ben,  A környezet védelmének általános szabályairól szóló (módosított) 1995. évi LIII. törvény 58.§. (1) bek.-ben, A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62.63.§., és Az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§.-ban,  továbbá az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (2009. évi XXVIII. törvény által módosítottan beemelt) 45.B és 45 C §-aiban,  valamint A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1.§. (2) bek.-ben,  és A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A.§ és 26.§ (4) bek.-eiben foglalt felhatalmazása alapján, - figyelemmel az előbbiekben felsorolt törvényekben, valamint  A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 21.§.-ában,  A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 85.§. (1) bek. c), e) és i) pontjaiban,  A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EÜM együttes rendeletben,  A hulladékgazdálkodásról szóló - 2003. évi CXX. tv. 28.§-val és a 2005. évi CXXXI. tv. 70-76.§-aival, valamint a 2007. évi CXLVI. törvény 18. § (1) módosított - 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 23.§-ban és a 31.§ (2) bek.-ben,  a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Kormányrendeletben,  valamint A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1)

A rendelet célja a település lakossága és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek védelme, a község közigazgatási területén a köztisztaság és az egészséges környezet fenntartása, az ezzel kapcsolatos feladatok, kötelezettségek és tilalmak helyi sajátosságoknak megfelelő meghatározása.

* = A R. 71.§ (1) bek.-t 2006. január 1.-i hatállyal módosította a 4/2006.(II.23.) KTr. sz. rendelet (2006. évre szóló csatornahasználati díjról), az általa hivatkozott 14. sz. melléklet 2009. január 1-i hatállyal érvényes díjtételeit a 18/2008.(XII.19.) KTr. 4.§-a rögzítette.

2 (2)

A települési környezet védelme, a köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(3)

A rendelet területi hatálya Csobánka község közigazgatási területére, személyi hatálya pedig a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.

(4)

A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a veszélyes és a termelési hulladékra, melyek elhelyezéséről magasabb szintű jogszabály rendelkezik.

(5)* (Hatályon kívül helyezte 2005. február 25.-vel a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 1.§-a)

II. fejezet Az ingatlanok és közterületek fenntartása, gondozása 2.§.

(1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, parlagfűtől, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon növő bokortól megtisztítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről (a járdák kivételével), továbbá szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről és karbantartásáról az önkormányzat közhasznú munkások foglalkoztatása útján gondoskodik.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából közterület minden közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Ilyenek: utak, utcák, terek, közök, hidak, lépcsők, közparkok és parkosított területek, patakpartok, gyermekjátszóterek, középületekkel ellátott, illetve elfoglalt területek.

(4) A

köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában, az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítésével és a tilalmak tiszteletben tartásával mindenki köteles hatékonyan közreműködni.

(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szervezet, illetve személy feladata.

(6) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. Ha a gyalogosközlekedés célját szolgáló útterület nincs felismerhetően elkülönítve a járműforgalom céljára szolgáló útterülettől, ott a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan mentén lévő 1,0 m széles területsávot kell járdának tekinteni. Ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett az útszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni (a továbbiakban együtt: járda). (7) Az ingatlan előtti járda tisztántartása, a gyalogos forgalomra szolgáló járdarész hó- és jégmentesítése az ingatlan tulajdonosának/használójának a kötelessége. Intézmények,

3 kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e.

(8) A tulajdonos kötelessége a (6) bekezdés szerinti járdán növő gaz kiirtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése, hogy a gyalogos közlekedést, a forgalombiztonsághoz szükséges kilátást, valamint a telefon- és elektromos vezetékeket ne veszélyeztessék (bokor a saroktól 50 m-en belül 80 cm magas, a fa 2,2 m-re feltisztítva). A légvezetékeket zavaró ág eltávolításáról, illetve eltávolíttatásáról a fa tulajdonosa – elektromos vezetékek esetén az ELMÜ-vel történő kötelező egyeztetést követően - saját költségére, maga köteles gondoskodni. A növények telken belüli – telekhatárhoz viszonyított - ültetési (telepítési) távolságára vonatkozó helyi előírásokat e Rendelet 10. sz. melléklete tartalmazza.

(9) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) - szükségeshez mérten, de legalább a reggeli és esti órákban egyszer-egyszer - naponként fel kell hintetni. A felhintésre bomló szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt, stb.) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.

(10) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégeznie, hogy abból ne származzon baleset. 3.§.

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) TILOS az összerakott hó elhelyezése: a) a gyalogos közlekedési útvonalon; b) az útkereszteződésben; c) az úttorkolatban; d) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között;

e) hídon. (3) Járdáról a havat (ha szükséges) naponta többször is el kell takarítani. 4.§.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, gyommentesítése, a csapadékvíz és hóolvadék akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti/melletti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának kötelessége. A lakosság által kirakott hordalék elszállításáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A helyi közút alatti átereszek tisztítása szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, az Önkormányzat feladata. Az útárkok kapubejárók alatti átereszeinek tisztítása szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a kapubejáró tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia úgy, hogy az a terepen és az építményekben, továbbá a

4 szomszédos telkeken, építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt, vagy zárt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékekben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. Az ingatlantulajdonos köteles törekedni a csapadékvíz keletkezési helyén történő szikkasztására.

(4) Az épület tulajdonosa - az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai szerint – köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára, közterületre ne csorogjon.

(5) A csapadékvíz elvezető árokba, közcsatorna víznyelő aknájába szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni, dugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) szórni, betölteni, beönteni vagy bevezetni TILOS! (6) A Kovácsi- és Dera-patakba, más élővízbe illetve vízmosásba, tiszta csapadékvízen kívül más anyagot bevezetni érvényes szakhatósági engedély nélkül, valamint partjaikat szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni TILOS! (7) Állati hullát, valamint olyan anyagot vagy dolgot, ami bűzével és/vagy kémiai hatása következtében a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, vagy egyébként undort kelthet, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni, tárolni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi és állati ürülékkel) szennyezni TILOS! (8) Állatot közterületen engedély nélkül legeltetni vagy járatni nem szabad. A közterületre kiszabadult háziállatokért a gazda tartozik felelősséggel. Az esetleg okozott kárt köteles megtéríteni, a beszennyezett közterület feltakarításáról gondoskodni. (9) Használaton kívüli ásott kutakba bármilyen tárgyat, anyagot, még szennyezetlen vizet is tilos behelyezni, bevezetni érvényes szakhatósági engedély nélkül. (10) Szemetet, hulladékot, építési törmeléket közterületre, más tulajdonában/használatában álló magánterületre üríteni, illetve ott tárolni tilos. (11) A házi szennyvíz-elvezető rendszer bármilyen jellegű összekapcsolása csapadékvízelvezető árokkal és talajvíz összegyűjtésére szolgáló vezetékkel tilos. Ilyen összeköttetés gyanúja esetén a Polgármester jogosult megvizsgálni (pl. füstgyertya alkalmazásával), vagy kivizsgáltatni, hogy az összeköttetés létezik-e. 5.§.

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. (A felvonulási és építési terület lekerítését szükség

5 szerint – saját államigazgatási hatáskörében - az építkezést I. fokon engedélyező építésügyi hatóság rendelheti el.)

(3) TILOS közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, a közlekedést gátló anyagot, illetve szemetet szállítani és kihelyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles (felszólítás nélkül is) 48 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(4) * (Hatályon kívül helyezte 2005. február 25.-vel a 3/2005.(II.25.) KTr. 2.§-a. Utóbbi rendelet 3.§-a a következő – jelen rendelet 5.§ (5) – bekezdés szövegének negyedik mondatát a dőlt betűvel jelöltek szerint módosította!)

(5) Az építtető – közterület-foglalási engedély hiányában - köteles az építési anyagot a közterületre történő kirakást követően azonnal, de legfeljebb 24 órán belül felhasználni vagy a telekhatáron belülre továbbszállítani. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. Az építési törmeléket és egyéb hulladékot/göngyöleget csak engedélyezett törmeléklerakóhelyre szabad szállítatni. A törmelék elszállíttatója a Polgármesteri Hivatal kérésére a fuvaros számlájával igazolja, hogy a törmeléket engedélyezett lerakóhelyre történő deponálás érdekében a fuvarosnak átadta. Amennyiben a törmelék elszállíttatója számlát felmutatni nem tud, úgy kétség esetén neki kell bizonyítania, hogy az építési törmeléket/göngyöleget engedélyezett lerakóhelyre szállíttatta. Ilyen esetben a fuvarozó által kiváltott törmeléklerakási jegy, vagy más olyan bizonylat lehet elfogadható bizonyíték, ami igazolja, hogy a sitt és/vagy a göngyöleg engedélyezett lerakóhelyre került.

(6) Építési törmelék a község területén véglegesen csak az Önkormányzat által kijelölt törmeléklerakó-helyen helyezhető el. Ha ilyen területet az Önkormányzat kijelölni nem tud, akkor a törmeléket olyan lerakóhelyre kell szállítani, mely a helyben illetékes önkormányzat engedélyével rendelkezik. A Polgármester – személyesen vagy megbízottja útján - jogosult ellenőrizni, hogy az építési-bontási munkálatokat végző a keletkezett építési törmeléket és göngyöleget engedélyezett törmeléklerakó-helyre szállíttatta-e.

(7) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a Polgármester, ill. a felhatalmazása esetén nevében eljárni jogosult Településgazda, az országos közúthálózatba tartozó utak esetében pedig a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. Közművek meghibásodása esetén a közmű kezelője köteles a Polgármesternek bejelentést tenni és 72 órán belül utólag megkérni az útfelbontási engedélyt. A hibaelhárítás után az időjárás függvényében a helyreállítást haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül véglegesen el kell végezni.

(8) Beépítetlen, vagy csak időszakosan használt ingatlanokon a tulajdonos az utcafront felől jól láthatóan egy minimum 20 x 10 cm-es, tartós anyagból készített táblát köteles elhelyezni, amelyen az ingatlan utca- és helyrajzi száma látható. A köztisztasági kötelezettség alanya kilétének megállapítása céljából, valamint a tűz- és vagyonvédelem biztosítása érdekében a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatára is le kell adni a tulajdonos vagy használó nevét, címét és telefonszámát. 6.§. (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, földet, építőanyagot, tüzelőt, mezőgazdasági terméket, falevelet, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállító

6 járműből semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha akár rakodás, akár a szállítás közben köz- vagy magánterület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során köz- vagy magánterületet beszennyez, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul eltakarítani, megszüntetni. Amennyiben a szállító ill. a rakodó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek részére, illetőleg akinek érdekében a szállítás történt. Amennyiben a szállítás/rakodás utáni eredeti állapot visszaállítását az erre kötelezett nem teszi meg, a közterület rendjét az Önkormányzat állíttatja helyre a kötelezett költségén.

(3) Az anyag fel- vagy lerakásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyak, műtárgyak valamint a fák, növények szabadon maradjanak.

(4) A közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, műtárgyat, fát vagy más növényt beszennyezni, rongálni és/vagy megcsonkítani, kiirtani tilos.

(5) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét végezni vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy környezetszennyezés ne történjen.

(6) Ha bármilyen jármű üzemelése során köz- vagy magánterület beszennyeződik (pl. olajjal), a jármű üzembentartója haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról és/vagy semlegesítéséről gondoskodni.

(7) Közterületen folytatott, szennyeződéssel járó tevékenység esetén a tevékenységet gyakorló köteles a környezetet folyamatosan tisztán tartani, a keletkezett szemetet összegyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre történő elszállításáról a saját költségére gondoskodni. (8) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni TILOS! 7.§.

(1)

Közterületek, a sportolás és szabadidő eltöltés céljára szolgáló területek, valamint az erdei turistautak, kiránduló és táborozó helyek, vízfolyások és a határba vezető utak beszennyezése TILOS! E bekezdés tekintetében közterülettel azonos elbírálás alá esik a Szentkút és környezete is. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír, gyümölcshéj, stb.) szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni TILOS!

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni. A szeméttárolók kihelyezése, rendszeres ürítése (üríttetése) továbbá karbantartása lakott területen az Önkormányzat, természetvédelmi területen a tulajdonos feladata.

(3) Aki közterületet, kiránduló helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

7 (4) Közutakon történt állat elhullását az azt észlelőnek a Polgármesteri Hivatalban azonnal be kell jelenteni. 8.§. (1)

Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(2)

Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére az árusítónak zárható edényt kell kihelyezni és azt (saját költségen) elszállítani, illetve ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

(3) * (Hatályon kívül helyezte 2005. február 25.-vel a 3/2005.(II.25.) KTr. 4.§-a. III. fejezet Az egészséges környezet fenntartására vonatkozó rendelkezések A gyomnövények elleni védekezés 9.§.

(1) Csobánka község közigazgatási területén a magán- és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban, a bérlők a bérleményükben) lévő területek tisztán tartásáról és gyommentesítéséről maguk kötelesek gondoskodni, a területet – a parlagfű okozta allergiás betegségek csökkentése érdekében – a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú területeken történő parlagfű irtást az Önkormányzat végzi kivéve az intézmények területét.

(3) A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni. (4) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(5) A parlagfű vegyszeres gyomirtását az engedélyezett szerekkel lehet csak végezni, betartva a vonatkozó egészségügyi, munka- és környezetvédelmi előírásokat. 10.§.

(1) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az Önkormányzat szórólapokon, valamint a helyi újságban megjelentetett cikkek segítségével gondoskodik.

(2) A község belterületének azon részein, ahol a parlagfű irtási kötelezettségének az ingatlan tulajdonosa nem tesz eleget, a Jegyző, ill. felhatalmazása esetén a nevében eljáró hatósági ügyintéző hatósági kötelezést adhat ki, amely az államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok szerint végrehajtható.

(3) Külterületen a parlagfű irtási kötelezettségét elmulasztó ingatlan tulajdonossal szemben - a Jegyző, ill. felhatalmazása esetén a nevében eljáró hatósági ügyintéző jelzése alapján - a Pest Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás jogosult eljárni.

8 Az egészségre káros rovarok és rágcsálók irtása 11.§.

(1) Az egészségre ártalmas rovarok/ízeltlábúak (pl.: szúnyog, bolha, házi poloska, légy, svábbogár, csótány, kullancs, atka, tetű) és rágcsálók (patkány, egér, stb.) irtása, elszaporodásuk megakadályozása mindenkinek kötelező.

(2) A szúnyogok szaporodására alkalmas vizek (belvizek, tócsák, vízpangások) levezetése, megszüntetése közterületen az Önkormányzat, egyéb ingatlan területén a használó kötelessége.

(3) A rágcsálók nagymértékű elszaporodását vagy tömeges elhullását az ingatlan használója köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni.

(4) Szükség esetén az általános és kötelező rágcsálóirtást – magántulajdon esetén az ingatlan tulajdonosának költségére, közterületen az Önkormányzat költségére – a Polgármester, ill. felhatalmazása esetén a nevében eljáró hatósági ügyintéző rendeli el. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésére vonatkozó, valamint egyéb levegőtisztaság védelmi szabályok 12.§.

(1) Mindenki köteles megőrizni és óvni Csobánka és környéke jó levegőjét. (2) Csobánka község közigazgatási területén, avar és kerti hulladékon kívül, egyéb hulladék nyílt téri égetése TILOS!

(3) Fűtéshez az alábbi anyagok használata TILOS: műanyagok, gumik, festékek, vegyszerek, permetezőszerek, mérgek.

(4) Avart és kerti hulladékot lehetőleg komposztálással kell hasznosítani. (5) Avart és kerti hulladékot csak úgy szabad égetni, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa és az égéstermékek (füst, pernye) kárt ne okozzanak.

(6) A kerti hulladékok gyűjtése tároló edényben történik (kuka, tartály, konténer, papír- vagy műanyagzsák).

(7) A kerti hulladékok elszállítására – az Önkormányzat és a közszolgáltatást ellátó vállalkozás közötti megállapodás alapján - a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(8) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot.

(9) A háztartásokban összegyűlt avar, gally és egyéb növényi hulladék égetése október 1. és március 31. közötti időszakban minden pénteken megengedett – április 1. és szeptember

9 30. között az égetés tilos.* Ha esőzés miatt az égetés meghiúsul, csak a következő pénteken lehet égetni.

(10) A falu földrajzi fekvése miatt nagy mennyiségű füstöt termelő anyagot égetni tilos. A tüzelést végző túlzott füst- illetve koromképződés esetén köteles a tüzet vízzel tökéletesen eloltani és a levegőszennyezést megszüntetni.

(11) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(12) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén (vagy ha arra szükség nincs) a tüzet azonnal el kell oltani.

(13) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(14) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést. (15) A levegő tisztaságának megóvása érdekében nem szabad a gépjárműveket 5 percnél hosszabb ideig üresben járatni, melegíteni, és ezzel a környezetet indokolatlanul szennyezni. IV. fejezet A felszíni és felszín alatti vizek és a kutak védelme 13.§.

(1) Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken csak vízöblítéses rendszerű illemhelyeket lehet létesíteni, melyet a csatorna-rendszerbe be kell kötni. Vízhálózattal ellátott, csatorna nélküli területeken vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz zárt rendszerű tárolóban gyűjthető, melyet rendszeres ürítéssel ki kell tisztítani. Vízhálózattal nem rendelkező ingatlanon az építési előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyeket kell létesíteni.

(2) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (táborokban, mezőgazdasági, munkaterületeken, stb.) a közegészségügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is létesíthetők.

(3) ** A telkeken keletkezett házi szennyvizek telekhatáron kívülre történő vezetése szigorúan TILOS! * = A 12.§ (9) bek.-e első mondatának szövege a 16/2006.(VI.30.) KTr. sz. rendelet 2.§-val megállapított szöveg, mely 2006. július 1.-től hatályos. ** = A 13.§ (3) bek.-e a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 5.§-val megállapított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos.

14.§. (1) Minden magán- és közhasznú illemhelyet (árnyékszéket) állandóan használható állapotban, jó karban, tisztán, bűz-, rovar- és rágcsálómentesen kell tartani.

10 (2) Az árnyékszéket a szükségeshez mérten, évente többször kell fertőtleníteni. 15.§.

(1) A település közigazgatási területén szippantott szennyvizet elhelyezni, leereszteni TILOS! (2) A csatornázatlan település-részeken keletkező szennyvíz szakszerű és biztonságos gyűjtéséről (szippantásáról) és elszállíttatásáról – arra működési és telep-engedéllyel rendelkező vállalkozó megbízásával - az ingatlan tulajdonosa (használója) maga köteles gondoskodni.

(3) A

Csobánkán keletkező szennyvíz elhelyezésére szennyvízfogadó állomáson van lehetőség.

elsődlegesen

a

szentendrei

(4) A szennyvíz-szippantó tartálykocsival a település útvonalain csak úgy szabad közlekedni, hogy azokból a szennyvíz elfolyni ne tudjon. 16.§. (1)

Szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztítóba befolyó szennyvizet derítés, biológiai tisztítás és fertőtlenítés után sem szabad a Kovácsi- és Dera-patakba engedni. Az így tisztított szennyvíz locsolásra történő felhasználásához előzetesen ki kell kérni az ÁNTSZ szakvéleményét.

(2) Szennyvíz, szennyvíziszap, fekália bármilyen mezőgazdasági felhasználása tilos. 17.§. (1) Közkutat nem háztartási vízszükséglet kielégítésére (építkezésre, járműmosásra, stb., igénybe venni TILOS! (2) Az Önkormányzat által működtetett közkutak körét e Rendelet 1. sz. Függeléke listázza. 18.§. (1) Állati trágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz gyűjtőcsatornával és aknával ellátott helyen lehet tárolni.

összegyűjtésére

szolgáló

(2) Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolható. (3) Kizárólag szigetelt alapú, szivárgásmentes aljzattal ellátott helyen tárolhatóak:  fémhulladék;  vegyszert, olajat tartalmazó tartály, hordó, vagy bármilyen tároló edény, ami környezetet károsító anyagot tartalmazott;  munkagép, mely olajszivárgással fenyegethet;  gépjárműroncs, vagy gépjármű karosszéria elemei, alkatrészei. 19.§. (1) A csatornahálózatba be nem kötött, zárt rendszerű szennyvíztárolóval nem rendelkező, életvitelszerűen lakott ingatlanokon 2006 év végéig zárt rendszerű tárolót kell kialakítani.

11 (2) Életvitelszerűen lakott ingatlanokon a különálló űrgödrös WC-t meg kell szüntetni, és vízöblítéses WC-t kötelező kialakítani 2006 év végéig. (3) Mindazon ingatlantulajdonosok, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, 2005. január 1-i hatállyal talajterhelési díjat kötelesek fizetni. Azt az ingatlantulajdonost, akinél a rákötési lehetőség csak 2005. január 1.-t követően válik biztosítottá, a díjfizetési kötelezettség a műszaki rendelkezésre állástól számított 90. naptól terheli, amennyiben a csatornára nem köt rá. A díjfizetés szabályait jelen rendelet X. fejezete tartalmazza.*

V. fejezet A települési épített és természeti környezet védelme 20.§.

(1) Az Önkormányzat az építészeti örökségnek azon elemeit, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őriznek, az ott élt emberek közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, helyi védettség alá helyezi, azok a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, műemlék jellegű épületek, a hozzájuk tartozó ültetett fák, facsoportok, fasorok, terek, parkok, amelyek megóvása közérdek.

(3) A helyi építészeti értékvédelemről, a védett és védő területekről a Helyi Építési Szabályzat rendelkezik.

(4) A Duna-Ipoly Nemzeti Park országos védettségű, Csobánkához tartozó természetvédelmi területeit a 34/1997.(XI.20) KTM rendelet 1.számú melléklete tartalmazza. (ld. e Rendelet 2. sz. Függelékében)

VI. fejezet Az élővilág védelme 21.§. Az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. * = A 19.§ (3) bek.-e a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 6.§-val megállapított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos.

Zöldfelületek védelme 22.§. (1) A külterületi közutak mentén tájképi és ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése szükséges.

12 (2) A településkép, a zöldfelületek növényállományának megóvása érdekében a szabályozási tervek készítése során szükséges a meglévő fás növényzet lehető legnagyobb mértékű megtartása. (3) Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén 6 méter szélességű út esetén kétoldali, ennél keskenyebb, de legalább 4 m széles út esetén egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4 2 m -nyi burkolatlan felületet kell hagyni, vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. (4) A település faállományának védelme és fejlesztése érdekében az Önkormányzat – a Környezetvédelmi Alap terhére - 2006. végéig faállomány-fejlesztési tervet készít, mely az Önkormányzat Környezetvédelmi Programja részeként folyamatosan karbantartandó. A fákat érintő út- és közműépítés csak a faállomány-fejlesztési tervvel összhangban végezhető. (5) Utcai fasorok telepítésénél az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe kell venni (légvezeték, közvilágítás, föld alatti közművek), és a területen őshonosan élő fákat kell ültetni. (6) Építmények megvalósítása során a természetes terepfelületet és az értékes növényállományt csak a szükséges mértékben (fakivágási és favédelmi terv, vagy növényvédelmi terv alapján) szabad megváltoztatni. Az előírás betartásáról – az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTMr. és a 253/1997.(XII.20.) Korm.r. 45.§ (1) bek.-ben foglaltakra figyelemmel – az építésügyi hatóság gondoskodik.

VII. fejezet Az állattartásról Általános és értelmező rendelkezések 23.§. (1) A rendelet ezen fejezete szabályainak hatálya kiterjed Csobánka község közigazgatási területén: a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb.) lévő ingatlanon állatot tartanak; b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik; c) A 2002. július 1.-t követően Csobánka község közigazgatási területén, adott állatfaj tekintetében megkezdett állattartásra. (Az időpont bizonyítására ebek oltási könyve, továbbá marhalevél – egyéb esetekben az állatorvos, illetve két tanú nyilatkozata alkalmas.)* (2) E fejezet szabályainak hatálya nem terjed ki ugyanakkor: cirkuszra, állatkiállításra, állatvásárokra, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre, gyepmesteri telepre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására.

13 24. §. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából: gazdasági haszonállat: a) számosállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske b) kisállat:  baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös)  galamb és díszmadár  nyúl és nagyprémes állat (ezüst- kékróka)  kisprémes állat (nyérc, nutria, stb.) (2) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik, kivétel a kalitkában tartott dísz- és énekesmadár. (3) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.) (4) Kisüzemi állattartásnak minősül az az állattartás, amely az e Rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott állatlétszámot nem haladja meg. (5) Nagyüzemi az az állattartás, ahol a kisüzemi állattartásnál meghatározottnál több állatot tartanak. (6) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1-2 napig a lakásban, illetve a hozzátartozó melléképületben tartott 2-3 db baromfi. (7) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő. (8) Kutyafuttatásnak minősül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken. (9) Őrző-védő kutya az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. (10) Vakvezető az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (Bp. Május 1. út 47.) igazolvánnyal látott el. (11) Jelzőeb a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. (12) Zárt rendszerű az a galambtartás, ahol az állattartó gondoskodik arról, hogy galambjai a tartásukra szolgáló térből kiszállni nem tudnak. * = A 23.§ (1) bek. c.) pontja dőlt betűvel jelölt részei a 11/2007.(VI.29.) KTr. 2.§-a szerinti rendelkezések, melyek 2007. július 1.-től hatályosak.

Az állattartás általános szabályai 25. §. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításakor. Állatot tartani belterületen kizárólag saját tulajdonú telken – külterületen pedig e célra bérelt ingatlanon is lehet.

14 (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 26. §. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni. (4) Igavonó állat (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly) tulajdonosának/használójának kötelessége gondoskodni arról, hogy az állat a közterületet ne szennyezze. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodása során az állatot felügyelő személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített eszközöket (lapát, zsák; ló esetében az állat hátára erősített trágyagyűjtő tarisznya), és ezek segítségével a keletkezett szilárd szennyeződést köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. Az állattartásra alkalmas épület meghatározása a 9. számú mellékletben található. (6) Az állattartónak tevékenysége során – akár gazdasági célból, akár kedvtelésből tartja őket – be kell tartania az állatok védelméről és kíméletérő szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezéseit. 27. §. (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) TILOS az állatviadal fogadáskötés.

szervezése,

az

állatviadalon

való

közreműködés,

részvétel,

(3) TILOS állatviadal céljára:  állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni vagy forgalmazni;

15 

építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(4) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Az állat életének kioltása kábítás útján történhet. 28. §. (1) A község belterületén – figyelemmel a település hagyományaira is – csak a 24.§. (1) bek. b). pontjában felsorolt állatok, valamint ebek és macskák tarthatók. A község közigazgatási területén az e § (4) bek.-ben részletezett IV. Állattartási övezet kivételével ebekből maximum 2 egyed tartható.* (2) A község bel- és külterületén a 24.§. (1) bek. a). pontjában felsorolt állatok tartása csak a Polgármester által kiadott egyedi engedély alapján történhet. Az engedély megadásának feltétele az ingatlanon a trágya – e R. 4. sz. mellékletében előírt módon történő – elhelyezésének biztosítása, valamint egy, két és három szomszédos ingatlan esetén legalább az egyik ingatlan tulajdonosai, négy és több ingatlan esetében a szomszédos ingatlanok felének tulajdonosai tartáshoz hozzájáruló írásbeli nyilatkozata.** (3) Csobánka község belterületén az egészségügyi intézmények, élelmiszer előállító, készítő, illetve árusító üzemek, vagy üzletek, valamint oktatási és művelődési intézmények telkének határától 50 méteren belül tilos gazdasági haszonállatot tartani. Amennyiben a fenti intézmények 50-100 m közötti távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az Állategészségügy Hatóság szakvéleménye alapján kell a védőtávolságokat meghatározni. (4) Az állattartás szabályozása szempontjából a község az alábbi állattartási övezetekre tagozódik: I. Állattartási övezet: Ide tartoznak az 1.sz. melléklet a) pontjában szereplő ingatlanok. Ebben az övezetben csak ebek és macskák tarthatók. Állattartás célját szolgáló épület (épületek) elhelyezése tilos. II. Állattartási övezet: Ide tartoznak az 1.sz. melléklet b) pontjában felsorolt utcákban lévő ingatlanok. Ebben az övezetben, külön engedély nélkül, a 24.§. (1) bek. b) pontjában felsorolt állatokból az e rendelet 3. sz. mellékletében megadottak szerinti számú, de mindösszesen legfeljebb 50 egyed tartható. Külön engedély kiadásakor sem haladhatók meg a kisüzemi állattartás keretei (3.sz. melléklet). III. Állattartási övezet: Ide tartoznak a község belterületéhez tartozó, de az e Rendelet 1. sz. mellékletében fel nem sorolt utcákban lévő ingatlanok. Ebben az övezetben a 24.§. (1) bek. b) pontjában felsorolt állatfajok legfeljebb a 3.sz. melléklet szerinti kisüzemi állattartásnak minősülő létszámban tarthatók. * = A 28.§ (1) bek. második mondatának dőlt betűvel jelzett szövege a 3/2005.(II.25.) KTr. 7.§-a szerinti, 2005. február 25. óta hatályos rendelkezés. ** A 28.§ (2) bek. második mondatának dőlt betűs szövege a 11/2007.(VI.29.) KTr. sz. rendelet 3.§-a szerinti rendelkezés, mely 2007.07.01.-től hatályos.

IV. Állattartási övezet: Ide tartozik a község külterülete. Ebben az övezetben a 24.§. (1) bek. b) pontjában felsorolt állatfajok, valamint ebek számkorlátozás nélkül tarthatók.

16 (5) Az állattartó engedélyes-köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül) továbbá baromfi és nyúlállományok esetén annak száz egyed feletti nagyságáról az engedélyező I. fokú hatóság nyilvántartást vezet. Az állattartó köteles a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről vagy szüneteltetéséről az állat-állományt ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat Jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.

(6) A község közigazgatási területén állatokat tartani csak a 2. számú mellékletben szereplő védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) szabad.

(7) TILOS gazdasági haszonállatot tartani lakóházban (alagsor, szuterén, pince, padlás), kivéve a galambokat.

(8) A 28.§.-ban meghatározottaktól eltérő, illetve nagyobb létszámú állattartást egyedi engedéllyel, valamint egy, két és három szomszédos ingatlan esetén legalább az egyik ingatlan tulajdonosai, négy és több ingatlan esetében a szomszédos ingatlanok felének tulajdonosai hozzájáruló nyilatkozatával lehet folytatni a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján.*

(9) (Hatályon kívül helyezte 2009. június 26.-val a 12/2009.(VI.26.) KTr. 1.§-a.) (10) (Hatályon kívül helyezte 2009. június 26.-val a 12/2009.(VI.26.) KTr. 1.§-a.) (11) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni, és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani.

(12) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(13) Azokon a területeken, ahol az általános és részletes rendezési tervek a terület más célú felhasználását irányozzák elő, ott gazdasági haszonállatot tartani TILOS!

(14) Az egyedi engedélyt vissza kell vonni, illetve az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg az e § (6) bekezdésben rögzített jogszabályok előírásainak, vagy az engedélyezettől eltérő számú és fajtájú állatokat tartanak. Az állattartás megtiltása a szakhatóságok szakvéleménye alapján történik.

(15) A lebontásra kerülő lakásokból - vagy egyéb okból - történő elköltözés esetén a tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állataira nem tart igényt, úgy előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével köteles a gyepmesterrel történő elszállításról gondoskodni. * A 28.§ (8) bek. dőlt betűs szövege a 11/2007.(VI.29.) KTr. sz. rendelet 4.§-a szerinti rendelkezés, mely 2007.07.01.-től hatályos.

(16) Az állattartó köteles az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint a trágya (trágyalé) kezelését folyamatosan végezni.

17 Az ebtartás szabályozása 29.§. (1) Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain lakásonként 1 eb - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - a 6. sz. mellékletben felsorolt ebek kivételével tartható, az alsó, felső és oldalsó közvetlen falszomszédok felének* hozzájárulásával. A hozzájárulás megkérése a jelenleg meglévő és nyilvántartásba vett ebekre nem vonatkozik. (2) A 28. §. (1) bekezdésében meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben – az e R. 5. sz. mellékletében részletezett államigazgatási eljárás alá tartozó veszélyes ebek esete kivételével - külön polgármesteri engedéllyel, a 7. sz. mellékletben meghatározottak figyelembevételével tartható. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a tartani kívánt ebek számát, fajtáját, a tartás célját, valamint csatolni kell a szomszédok nyilatkozatát a tartással kapcsolatosan. 30. § (1) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, - szükség esetén megkötve, zárt helyen (kenelben) - hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet megkötés nélkül akkor lehet tartani, ha a bekerített és zárt helyről történő kiszabadulása illetve kiharapása biztos módon megakadályozható. A telek, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani TILOS! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Ebet épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani TILOS! Közös használatú udvaron ebet tartani a szomszédok beleegyezésével szabad. 31. § (1) Közterületen ebeket sétáltatni mindenhol lehet, kivéve, ahol tábla tiltja. Kutyasétáltatás fogalmán az állatnak közterületen, pórázon történő vezetése értendő. (2) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, és azt szükség esetén (az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni. (3) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvoshoz vinni megvizsgáltatni, és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni. * A 29.§ (1) bek. dőlt betűs szövege a 11/2007.(VI.29.) KTr. sz. rendelet 5.§-a szerinti rendelkezés, mely 2007.07.01.-től hatályos.

(4) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne

18 szennyezze (gyalogjárda, sétány, park, stb.). Az e területeken keletkezett szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenőrzés esetén bemutatni. 32. §. (1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe. (2) A vakvezető és rendőrségi kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni: a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre; b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe; c) játszótérre, sportpályára; d) patakba. (3) A (2) bekezdés a) pontjában leírt létesítményekbe illetve területekre, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrző-védő kutyák bevihetők. (4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani TILOS! (5) Tömegközlekedési (VOLÁN) járművön ebet csak szájkosárral és az érvényben lévő közlekedési szabályok betartásával lehet szállítani. 33. §. (1) Eb-tenyészetet Csobánka község közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kiadásakor előzetesen ki kell kérni a hatósági állatorvos, az ÁNTSZ, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete területileg illetékes szervezete véleményét. Ezeken túlmenően a helyi körülményeket – a közvetlen szomszédol érdekeit - figyelembe véve, az ebtartó speciális feltételek betartására kötelezhető (pl.: kerítés, zajártalom elleni védelem). Az engedély - kártalanítási kötelezettség nélkül - visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. (2) Eb-megőrző (kutya-panzió) létesítésére is az e §. (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 34. §. Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartó a rendelet 28., 29., 30., 31., 32. §-aiban foglaltakon túlmenően - a helyi körülményeket figyelembe véve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom védelem) kötelezhető. 35. §.* * = A 35.§-t, továbbá a 36.§ (1) és (3) bekezdését 2009. június 26.-val hatályon kívül helyezte a 12/2009.(VI.26.) KTr. sz. rendelet 2.§-a!

19 36. §. (1) Hatályon kívül helyezte 2009. június 26.-val a 12/2009.(VI.26.) KTr. 2.§-a.) (2) Hatályon kívül helyezte 2011. január 1.-vel a 16/2010.(XI.29.) KTr. 1.§-a.) (3) Hatályon kívül helyezte 2009. június 26.-val a 12/2009.(VI.26.) KTr. 2.§-a.) (4) A védőoltás alól elvont ebet, valamint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell irtani. 37. §. (1) Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell, és a szabályok megsértőivel szemben el kell járni. Amennyiben az eb tulajdonosa az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi, és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére, a gyepmester végzi el. (2) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történő szállításáról – az Önkormányzat saját költségvetése terhére kötött megbízási szerződés útján - a Polgármester gondoskodik. (3) A befogott ebet - a tartás költségeinek megtérítését követően - igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebekkel a Gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja stb). (4) A ki nem váltott és fajtatiszta, vagy annak látszó ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a Gyepmester köteles értesíteni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete helyi Szervezetét és az Állatbarát Alapítványt. (5) Azt az ebtulajdonost, akinek kutyáját a gyepmester a Gyepmesteri Telepre szállítja, a Polgármester az eb-befogási díj rá eső részének megfizetésére kötelezi.* A macskatartás szabályozása 38. § (1) Kertes családi házakban és udvarán a macskák száma nincs korlátozva feltéve, hogy a környezetét nem zavarja. (2) Egynél több lakásos társasházakban és udvarain lakásonként 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. (3) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni. * = A 37.§ (5) bek.-e a 11/2007.(VI.29.) KTr. sz. rendelet 6.§-a szerinti rendelkezés, mely 2007.07.01.-től hatályos.

20 (4) A macskatartásra egyebekben értelemszerűen az ebtartásról szóló fejezet 31.§. (3)–(4) bek., 32. §., 36. §. és a 37. §. (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak. Az állat egészségvédelme, állatbetegségek megelőzése és leküzdése 39. §. (1) Az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi előírásokat. Ezeket érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredetű élelmiszer és állati eredetű termék előállítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása során is. (2) Az állati hulladék, illetve tetem ártalmatlanná tételének költségét annak tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. Ez alól kivétel a járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja, mely a központi költségvetést terheli. (3) Közterületen talált elhullott állatot a Polgármesteri Hivatalban kell bejelenteni. (4) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig – eláshatja, a szomszédos ingatlan határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m vastag földréteggel kell befedni. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania. (5) A települési önkormányzat az állati hulladék ártalmatlanná tételére szerződést köt engedéllyel rendelkező, nyilvántartási számmal ellátott vállalkozóval (Gyepmesteri Telep). (6) A 100 kg-ot meg nem haladó súlyú állati hullák és melléktermékek begyűjtése, őrzése és ezek ártalmatlanná tétele a Gyepmesteri Telepen történik. Az állati hullák begyűjtését, őrzését, megsemmisítését a telepkezelő végzi. Az elszállításig zárt göngyölegben, műanyag zsákban kell az elhullott állatot tartani. A 100 kg-ot meghaladó súlyú állati hulla elszállíttatásáról - bejelentés alapján, a hatósági állatorvos egyidejű értesítése mellett - a Polgármester, ill. felhatalmazása esetében a nevében eljáró környezetvédelmi referens gondoskodik. (7) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis- és nagyállat fertőző megbetegedését, illetve annak gyanúját, valamit fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kereskedelmi hálózatban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati eredetű élelmiszereket - amennyiben az eljáró állatorvos úgy rendelkezik - a Gyepmesteri Telepre kell elszállítani. A szállítási költség a kereskedelmi egységet terheli. (8) A Gyepmesteri Telepről állati hullát, illetve mellékterméket kiszállítani TILOS! Ez alól kivétel az Állati Fehérje Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodásban rögzített tevékenysége. (9) Közterületről származó, valamint hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak a telepre történő elszállíttatásáról a Polgármester, ill. felhatalmazása esetében a nevében eljáró környezetvédelmi referens gondoskodik.

21 (10) Ha az állati hulladék tömege kisebb, mint ötven kilogramm, ezért begyűjtése és feldolgozása aránytalanul magas ráfordítást igényel, azt - a (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a Gyepmesteri Telep által megjelölt állatihulladék-temetőben, állatihulladékemésztő veremben kell ártalmatlanná tenni. (12) Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles azt elsősorban az állatorvosnak, vagy a község Polgármesterének bejelenteni. 40. §. (1) Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) tulajdonosa az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 21. § (1) által meghatározottak szerint köteles külön jogszabály szerint meghatározott okiratot (marhalevelet) váltani és kezeltetni.* (2) Állatvásárt, állatkiállítást, állatversenyt, állatbemutatót – ideértve az állattal történő mutatványos tevékenységet - tartani az illetékes jegyző által engedélyezett helyen és időben lehet.** 41. §. A rendelet 25.–27. §-ban szabályozott ügyekben a Jegyző, a 23.–24., valamint a 28.–40. §ban szabályozott kérdésekben a Polgármester rendelkezik hatáskörrel. A rendelet alapján engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezésével, a nyilvántartások vezetésével kapcsolatos hatáskör-telepítések szabályairól az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – a 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet 7.§ (2) bek.-e szerinti állatok kivételével – az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.*** Vegyes rendelkezések 42. §. Aki a rendelet ezen fejezete 29. §., 30.§ (3) bek****., 31. §. (1), (2), (4) bek., 32. §., 35. §., 38. §. (2) bekezdésében foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. VIII. fejezet A Környezetvédelmi Alap 43. §

(1) Csobánka község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi környezetvédelmi feladatai megoldására az Önkormányzat költségvetésén belül Környezetvédelmi Alapot tart fenn.

(2) Az önkormányzat éves költségvetésében a Környezetvédelmi Alap részére elkülönített összeg az önkormányzat eredeti bevételi előirányzata bruttó összegének 0,5%-a.

(3) Az alap megnevezése: Csobánka község Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja. * A 40.§ (1) bek.-e a 12/2009.(VI.26.) KTr. 4.§-a szerinti módosítással 2009. június 26.-tól hatályos szöveg. ** A 40.§ (2) dőlt betűs rendelkezései a 16/2006.(VI.30.) KTr. sz. rendelet 4.§-a szerinti szövegezéssel 2006. július 1.-től hatályosak. *** A 41.§ utolsó mondata a 9/2008.(VI.27.) KTr. sz. rendelet 3.§-val megállapított rendelkezés, amely 2008. július 1.-től hatályos! **** A 42.§-ban jelölt 30.§ (3) bek.-e szerinti szabálysértési tényállás a 11/2007.(VI.29.) KTr. 7.§-a szerint, 2007.07.01.-től hatályos!

22 (4) Az alap bevételi forrásai a következők: a) Az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege; b) A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által Csobánka község közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a; c) A környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok tv.-ben meghatározott része; d) Az önkormányzat költségvetésében a környezetvédelemre elkülönített összeg; e) Fakivágási bírság, fapótlási díj; f) A hatásterület átnyúlása miatt más önkormányzattal megosztott bírság; g) Az Alap lekötéséből származó kamatbevételek; h) Az állampolgárok, a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az alap részére történt befizetések, illetve bármely, az alapot illető bevétel; i) A talajterhelési díjból származó bevétel.*

(5) Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

(6) ** Az Alap felhasználási céljairól, és a célokhoz rendelt keretösszegekről a Képviselőtestület a Környezetvédelmi Programból lebontott éves intézkedési tervben dönt. Az Alap – Intézkedési Tervben meghatározott – elemi előirányzatainak felhasználását a Pénzügyi Bizottság felügyeli. Az elemi előirányzatok közötti évközi átcsoportosításokat kizárólag a Pénzügyi Bizottság – saját hatáskörében hozott döntésével – engedélyezheti.

(7) Az Alapot Csobánka község közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni: a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállítása; az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására; a helyi védettségű természeti értékek fenntartására, fejlesztésére, állaguk megóvására; a helyi jelentőségű építészeti örökség állagának megóvására; a felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi megőrzésére; környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok megvételére; környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészíttetésére, elkészítésére; pályázati pénzalapok képzésére; a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére, környezetvédelmi ismeretek terjesztésére, környezeti nevelés támogatására; j) a lakosság környezetvédelmi szerveződéseinek támogatására; k) a települési környezetvédelem népszerűsítésére; l) parkok, fák, fasorok és egyéb községi zöldterület létesítésére, állapotának javítására; m) veszélyes hulladékok évenkénti egy-két alkalommal történő gyűjtésére és elszállítására; n) A Tiszta Udvar Rendes Ház mozgalom támogatására. a) b) c) d) e) f) g) h) i)

(8) Az alapba befolyt összeget, amely az (5) és (6) bekezdésekben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni. (9) A Környezetvédelmi Alap kezelésének számviteli szabályait, ezen belül a kötelezettségvállalással, utalványozással, ellenjegyzéssel, továbbá ellenőrzéssel kapcsolatos jog- és hatásköröket a Polgármester külön utasításban szabályozza. * A 43.§ (4) bek. b./ pontjának dőlt betűs kiegészítése, továbbá a bekezdés i.) pontja a 16/2006.(VI.30.) KTr. sz. rendelet 5.§-a szerinti szövegezéssel 2006. július 1.-től hatályos. ** A 43.§ (6) bek. második-harmadik mondata a 4/2007.(II.28.) KTr. sz. rendelet 18.§ (2) bek.-vel megállapított szöveg, mely kihirdetése napjától hatályos – azon belül a Pénzügyi Bizottságra történő hatáskör-telepítés a 12/2009.(VI.26.) KTr. sz. rendelet 5.§-a értelmében, 2009. június 26.-tól hatályos.

23 IX. fejezet A hulladékgazdálkodás 44.§ A rendelet ezen fejezetének alkalmazása szempontjából: a) települési szilárd hulladék: a rendszeres és a lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladék (szemét), valamint a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más szilárd hulladék; b) rendszeres háztartási szilárd hulladék: a lakás, üdülés, pihenés során az ingatlanon (így a lakásokban, valamint nem lakás céljára használt egyéb helyiségekben és területeken) folyamatosan keletkező, a szolgáltató által meghatározott gyűjtőtartályokban átmenetileg tárolható, rendszeres gyűjtőjárattal, a jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható hulladék (így pl. salak, rongy, söpredék, hamu, korom, háztartási edény, kisebb háztartási eszköz, üveg, papír, konyhai hulladék, továbbá a kisebb mennyiségű falvakolat, csomagolóeszköz, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa), továbbá a lakásban, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben és területen folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, feltéve, hogy együttesen elhelyezhető a 46.§. (6) bek-ben meghatározott tartályokban, és ártalmatlanítható a tulajdonos által kötelezően igénybe vett közszolgáltatás keretében a kijelölt ártalmatlanító-helyen. c) lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladék: a lakás, üdülés, pihenés során az ingatlanon (így a lakásokban, valamint nem lakás céljára használt egyéb helyiségekben és területeken) alkalmilag képződött, nagyobb méretű darabos hulladék (így pl. nagyobb háztartási eszköz, berendezési tárgy, bútor, ágybetét stb.) amelyet a rendeletben kijelölt szolgáltató évente egyszer – előre közzétett időpontban történő – lomtalanítás során elszállít. d) esetileg szállítható alkalmi háztartási szilárd hulladék: a c) pont alá nem tartozó, eseti megrendelés alapján ártalmatlanítás céljából elszállítandó hulladék (pl. építési, bontási törmelék, autóroncs). e) termelési hulladék: a kitermelő, feldolgozó, szolgáltató és beruházó tevékenységéből származó technológiai, illetve amortizációs hulladék; f) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék); g) tárolóedény: kuka, tartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák; h) települési folyékony hulladék: a lakásban tisztálkodás, mosás, mosogatás és az emberi szükségletek végzése során keletkező szennyvíz, melyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; i) veszélyes hulladék: az a hulladék, amely, vagy amelynek bármely összetevője illetve átalakulási terméke a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy azáltal az élővilágra, az emberi életre és az egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetén károsító hatást fejt ki;

24 j) természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek; k) fenntartható használat: a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg a megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és a jövő generációk életlehetőségeit. A szilárd hulladékok kezelése 45.§ (1) Az önkormányzat a települési hulladékra vonatkozó közszolgáltatás ellátására nyilvános pályázatot hirdet meg. (Hgt.27.§.(4)) (2) A települési önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt azzal a hulladékkezelővel, aki a Hgt.-ben foglaltaknak megfelel, illetve eredményesen pályázott. (3) Csobánka község Önkormányzata e rendelet hatálybalépésekor a 90/2001. (06.28) kpvt. határozat alapján, a SAUBERMACHER-Bicske Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel (továbbiakban: Szolgáltató) kötött – és a 176/2007.(XI.29.) KT-határozat szerint módosított* - szolgáltatói szerződés értelmében, ezen Szolgáltató útján biztosítja a települési szilárd hulladék gyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának elvégzését. A közszolgáltatás rendje és módja 46.§ (1) Csobánka község Önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az Önkormányzat által szervezett – a Szolgáltató által végzett – köztisztasági közszolgáltatás útján történik. A szolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, bérlője) köteles a szolgáltatást igénybe venni és a szolgáltató részére a közszolgáltatás – e rendelet 11. sz. mellékletében meghatározott – ellenértékét (díját) megfizetni. E rendelet 11. sz. melléklete a tárgyévben alkalmazható díj legmagasabb mértékét adja meg. A Képviselő Testület 2005. január 1.-től kezdődően minden évben az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben állapítja meg a tárgyévre (időszakra) vonatkozó háztartási szilárd hulladék közszolgáltatás keretében történő elszállításának díjtételeit. (2) A szolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését akkor sem, ha a háztartási szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Szolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (3) ** A Szolgáltató minden évben köteles a 64/2008. (III. 28.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően díjkalkulációt készíteni, és azt a tárgyévet megelőző év november 1. napjáig az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A díjkalkuláció tartalmazza az egységnyi díjtételt. Az önkormányzat a díjkalkuláció alapján rendeletben állapítja meg a közszolgáltatás tárgyévi díját, mely a közszolgáltató által az adott közszolgáltatásra alkalmazható díj legmagasabb mértéke. (4) ***A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és az ürítések mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata. (5) ** A közszolgáltatás kiterjed Csobánka község teljes közigazgatási területére. Az üdülőingatlan-tulajdonosok időszakosan, 2008.01.01-i hatállyal 04.01.-től 09.30.-ig

25 terjedő időszakra fizetik a közszolgáltatás díját. Az üdülőingatlan-tulajdonosoknak is kukában kell a hulladékot elszállításra átadni. Üdülőingatlannak minősülnek mindazok az ingatlanok, melyeknek tulajdonosai, illetve használói állandó lakosként nem jelentkeztek be az adott ingatlanra. (6) **** A települési szilárd hulladék begyűjtésére és szállítására szolgáló edények típusai:  a lakosság tulajdonában lévő: 60 literes kuka; 120 literes kuka;  a Szolgáltató tulajdonában lévő: 1100 literes kiskonténer (bobr), mely a Szolgáltatótól is bérelhető. A telepített kiskonténerek helyét e rendelet 13. sz. melléklete tartalmazza. (7) **** A hulladékgyűjtő járművel járhatatlan utcákban a Szolgáltató tulajdonában lévő 1100 literes kiskonténerekben történik a hulladékgyűjtés. A közszolgáltatási díjat ezen utcák lakói is kötelesek megfizetni. (8) A Szolgáltató a hulladék gyűjtését az önkormányzattal egyeztetett program alapján heti gyakorisággal – hétfőnként – végzi (járatnap). (9) Amennyiben a járatnap ünnepnapra esik, a hulladék az azt követő első munkanapon kerül elszállításra. Az ettől eltérő esetekben a Szolgáltató előzetesen, írásban tájékoztatja a lakosságot és az Önkormányzatot az eseményt megelőző szállítási napon.***** (10) Az indokoltan elmaradt szolgáltatás 24 órán belül pótlásra kerül, akadályoztatás esetén a Szolgáltató megoldási javaslatot tesz. (11) ****Az ingatlantulajdonos köteles a tárgyév első negyedévi szemétszállítási számlájával együtt megkapott, és a hetente átlagosan termelődő hulladék mennyiségének megfelelő matricát az edényre felragasztani. A Szolgáltató köteles a gyűjtés gyakoriságának megfelelően a hulladékgyűjtő edényen elhelyezett matricán szereplő hulladékmennyiséget a tulajdonostól elszállítani. Az esetenkénti többlet hulladék elszállítására a Szolgáltató által forgalmazott, Saubermacher-Bicske feliratú, 60 és 120 literes szabványzsákok szolgálnak. A zsákok megvásárolhatók a Szolgáltató székhelyén, telephelyén, valamint a jelen rendelet 16. számú mellékletében felsorolt üzletekben. (12) A Szolgáltató a települési szilárd hulladékot ürítés céljából az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében közterületen, illetve a megfelelően kialakított konténertároló helyeken veszi át. (13) A hulladék átvétele és szállítása során olyan gondosan kell eljárni, hogy a hulladék sem a szállítójárműbe való ürítéskor, sem a szállítás folyamán ne szóródjon szét, ne porozhasson, és környezetszennyezést ne idézzen elő, ezért a Szolgáltatónak ennek megfelelő zárt rendszerű célgépeket kell használni a gyűjtési és szállítási rendszerben. * A 45.§ (3) bek.-ben jelölt hivatkozás a 16/2007.(XI.30.) KTr. sz. rendelet 2.§-a szerint, 2007. november 30-tól hatályos rendelkezés – míg a „Saubermacher-Bicske Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.” (mint jogutód) megnevezése a 12/2009.(VI.26.) KTr. sz. rendelet 6.§-a értelmében került a rendelet-szövegbe! ** A 46.§ (3) és (5) bek.-ei a 16/2007.(XI.30.) KTr. sz. rendelet 3-4.§-aival megállapított szövegezéssel 2007. november 30-tól hatályosak – az új jogszabályi hivatkozás pedig a 12/2009.(VI.26.) KTr. sz. rendelet 7.§-a értelmében került a rendeletszövegbe! *** A 46.§ (4) bek-e a 3/2007.(II.26.) KTr. sz. rendelet 3. §-val megállapított szövegezéssel 2007. február 26-tól hatályos. **** A 46.§ (6)-(7) és (11) bek.-ei a 16/2007.(XI.30.) KTr. sz. rendelet 5-6-7.§-aival megállapított szövegezéssel 2007. november 30-tól hatályosak – a 46.§ (11) bek.-be a 60 literes szabványzsákra vonatkozó pótlólagos szövegmódosításta 12/2009.(VI.26.) KTr. 8.§-val megállapított szöveg! ***** A 46.§ (9) bek. második mondatának második tagmondata a 3/2007.(II.26.) KTr. sz. rendelet 7.§-ával megállapított szövegezéssel 2007. február 26-tól hatályos.

26 (14) Az átvétel és szállítás közben keletkezett szennyezések eltávolítását, a terület megtisztítását a Szolgáltatónak azonnal el kell végeznie. (15) A Szolgáltató tulajdonát képező gyűjtő- és szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését rendszeresen a telephelyén kell végeznie, beleértve a féreg- és rovar-mentesítést is. A Szolgáltató tulajdonát képező gyűjtőtartály karbantartását, felújítását, szükség szerinti kicserélését a Szolgáltató végzi. A hulladékkal közvetlenül foglalkozó dolgozóknak egyéni védőeszközökkel és védőruházattal kell rendelkezniük. (16) A szolgáltatást igénybe vevő tulajdonát képező, rendeltetésszerűen használt gyűjtőtartály tisztításáról, karbantartásáról illetve cseréjéről a tulajdonos köteles gondoskodni. A gyűjtőedény ürítése során keletkezett károkat a Szolgáltató köteles megtéríteni. A tulajdonos a kárigényét a károkozáskor azonnal köteles bejelenteni a Szolgáltatónak és a károkozás tényét tanúkkal bizonyítani. (17) A Szolgáltató köteles a konténerek mellé elhelyezett hulladékot is elszállítani, és a területet összetakarítani. (18) A Szolgáltató az önkormányzattal kötött külön szerződés (szerződés melléklet) szerint ellátja az illegális lerakók felszámolását. (19) A Szolgáltató évenként egyszer – előre egyeztetett időpontban – ingyenes lomtalanítást hajt végre a község területén. (20) A Szolgáltató a kötelező közszolgáltatás keretében megtagadhatja a szilárd hulladék elszállítását, ha azt nem a rendszeresített gyűjtőtartályban vagy a Szolgáltató által forgalmazott* zsákban adja át a tulajdonos elszállításra. (21) A hulladékgyűjtő tartályban tilos mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes hulladékot, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, mely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozó testi épségét, vagy a műszaki berendezésben rongálást idéz elő, vagy veszélyezteti a környezetet. (22) Amennyiben a hulladékgyűjtő tartályban mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes vagy egyéb olyan anyagot tárolnak, mely a dolgozók testi épségét veszélyezteti, vagy a műszaki berendezésekben rongálást idéz elő, vagy veszélyeztetheti a környezetet, és ezt a Szolgáltató dolgozói észlelik, úgy a Szolgáltató e hulladék elszállítására nem kötelezhető. (23) A tulajdonosnak a gyűjtőtartályban a hulladékot tömörítés nélkül úgy kell elhelyeznie, hogy a hulladék átöntését a szállító járműbe lehetővé tegye. (24) A háztartási hulladék elszállítása céljára kihelyezett tartály nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. (25) A gyűjtőedényben tárolt hulladékot a tulajdonos köteles a megadott szállítási napon, elszállítás céljából a Szolgáltató rendelkezésére bocsátani. * A 46.§ (20) bek-nek dőlt betűvel jelölt szövegrésze a 3/2007.(II.26.) KTr. sz. rendelet 9.§-a szerinti rendelkezés, mely 2007. február 26-tól hatályos.

27 (26) A tulajdonos a gyűjtőtartályt az ingatlanán köteles tárolni, azt közterületre csak a gyűjtés napján helyezheti ki, és ugyanezen a napon köteles a közterületről bevinni. (27)

Gyűjtőtartály közterületen csak a Polgármester engedélyével tárolható.

(28) A háztartásokban összegyűlő (lomtalanítás alá tartozó) alkalmi háztartási szilárd hulladék, nagyobb méretű, a rendszeres hulladékgyűjtés során szabványos gyűjtőedényben el nem helyezhető, így el nem szállítható tárgyak, eszközök, bútorok, háztartási gépek (ún. egyéb szilárd hulladékok) csakis évente egyszer a – kellő időben meghirdetett – lomtalanításkor helyezhetők ki közterületre, ahonnan a szolgáltató térítésmentesen átveszi azokat. A lomtalanítás időpontjáról az önkormányzat a helyi lapban és hirdetményeken tájékoztatja a lakosságot. (29) A lomtalanítás keretében nem követelhető háztartási hulladék, építési törmelék, föld, állati tetem, veszélyes hulladék, autóroncs, továbbá autó-alkatrész összegyűjtése és elszállítása. (30) A szolgáltatást igénybevevő köteles együttműködni az Önkormányzattal és Szolgáltatóval azon kezdeményezésekben, ahol a veszélyes-hulladék komponenseit elkülönítetten gyűjtik, vagy szelektív hulladék gyűjtését kezdeményezik. (31) A szolgáltatást igénybevevő köteles a Szolgáltató által a helyi újságban, hirdetőtáblákon jelzett értesítéseit és felhívásait tudomásul venni. (32) A szemétgyűjtést érintő minden esetben a lakosság köteles tudomásul venni – az előre közzétett – gyűjtési nap megváltoztatását, az ünnepek körüli gyűjtési rendet és a díjbeszedő változást. (33) Amennyiben a hulladék ürítése során a szolgáltatást végző kiszórja a szemetet, a tulajdonosnak jogában áll felszólítani a szállítót a keletkezett szennyezés megszüntetésére, a terület megtisztítására. (34) Az 44.§ (1) d) és e) pontjába tartozó hulladék engedélyezett lerakóhelyre történő elszállításáról a hulladék tulajdonosának kell gondoskodnia. A községhez legközelebb eső hulladéklerakók listáját a 12. sz. melléklet tartalmazza. (35)* Az Önkormányzat a tárgyév első negyedéves számlájának kiküldésével egy időben, a tárgyévre vonatkozó, a Szolgáltató által biztosított matricát küld a szolgáltatást igénybevevők közül azoknak, akik nem rendelkeznek szemétszállítási díjhátralékkal. A matricáról a kuka űrtartalma is leolvasható, ezáltal a 120 literes kuka 60 literessé minősíthető át. A díjhátralék kiegyenlítését követően az Önkormányzat haladéktalanul megküldi a tárgyévre vonatkozó matricát. (36)* A szemétszállítást igénybevevő az önkormányzattól kérheti 120 literes kukájának 60 literessé történő átminősítését, amennyiben a nála képződő szemét mennyisége a heti 60 litert nem haladja meg. (37)* A Csobánkán működési és telepengedéllyel rendelkező vállalkozások hulladékszállítását a Szolgáltató egyedi szerződésekben szabályozza. A Szolgáltató feladata ezen vállalkozások díjának beszedése. * A 46.§ (35)-(36)-(37) bek-ei a 16/2007.(XI.30.) KTr. sz. rendelet 8-9-10.§-aival megállapított rendelkezések, melyek 2007. november 30-tól hatályosak. Ugyanekkortól az eredeti (37) bek. számozása (38) bekezdésre változott.

28 (38)** A szolgáltatással ellátott területen működő gazdálkodó szervezet – kivéve azt, amely a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által engedélyezett, települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas hulladék-kezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik – köteles a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött hulladékára vonatkozóan igénybe venni a szolgáltatást abban az esetben, ha a) a jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga a hulladékot nem hasznosítja vagy ártalmatlanítja, vagy: b) az Önkormányzat által biztosított közszolgáltatást – a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezeti szempontból az a) pontban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik. A közszolgáltatás – előbbiek alapján történő – igénybevétele esetén a gazdálkodó szervezetre is a jelen § előírásai érvényesek. A díjfizetési kötelezettség 47.§ (1) *** A Szolgáltató jogosult a szolgáltatás díját negyedévente leszámlázni a szolgáltatás igénybevevőjének, és a közszolgáltatási díjat beszedni az ingatlantulajdonosoktól. Felek ettől eltérően is megállapodhatnak oly módon, hogy az Önkormányzat – díjkedvezmény fejében – magára vállalja a számlázás és díjbeszedés feladatainak ellátását. (2) *** A szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás díját az Önkormányzat a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles kiszámlázni – a díjat pedig a tulajdonos az azt követő 15 napon belül köteles befizetni. 15 napon túli kiegyenlítés esetén az Önkormányzat az esedékes összeg után késedelmi kamatot számít fel. A késedelmi kamat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével egyezik meg. A közszolgáltatás díja a számla költségét tartalmazza. (3) A tulajdonos megtagadhatja a díj megfizetését abban az esetben, ha a Szolgáltató közszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. (4) Nem tagadható meg a díj fizetése a (3) bekezdés szerint, ha a Szolgáltatót a közszolgáltatás nyújtásában az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a Szolgáltató az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolja mulasztását. (5) *** Nem tagadható meg a díj fizetése azon a címen sem, hogy a szolgáltatást a tulajdonos nem veszi igénybe. Ugyanakkor a tulajdonos legalább 30 nappal a kívánt időpont előtt írásban kérheti a Szolgáltatótól a hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás szüneteltetését távolléte idejére, ha legalább 30 napig megszakítás nélkül nem tartózkodik ingatlanán, és az ingatlant más sem használja. (6) ***Tulajdonos-változás esetén a Szolgáltatónak és az Önkormányzat Hivatalának történő bejelentés napjáig a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás díját a régi tulajdonos viseli. ** A 46.§ (38) bek. első mondatának dőlt betűs kiegészítése a 16/2006.(VI.30.) KTr. 6.§-a szerinti rendelkezés, mely 2006. július 1.-től hatályos. *** - A 47.§ (1)-(2) bek.-ei, az (5) bek. második mondata és a (6) bek. dőlt betűs kiegészítése, a 16/2007.(XI.30.) KTr. sz. rendelet 11-12-13-14.§-aival megállapított rendelkezések, melyek 2007. november 30-tól hatályosak.

29 (7) A Polgármester – a Képviselő-testület Hivatal útján - folyamatosan tájékoztatja a Szolgáltatót a jogerős használatbavételi (működési) engedélyekről, melyek jogerőre emelkedését követő hónap 1. napjától lép életbe a kötelező közszolgáltatás, és annak fejében a díjfizetési kötelezettség. (8) * Az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül az Önkormányzat felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. (9) A Jegyző a Hgt. 26.§ (4) bek.-e alapján – mint I. fokú Adóhatóság – a nevében és felhatalmazásával eljáró hatósági ügyintéző útján a külön jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. (10) ** A közszolgáltatás díját tartalmazó számla adataival, illetve összegszerűségével kapcsolatban a tulajdonos az Önkormányzatnál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésével kapcsolatos kötelezettségre nincs halasztó hatálya. A tulajdonos által írásban tett kifogásra az Önkormányzat – egyet nem értése esetén is – 30 napon belül írásban válaszolni köteles. Ha a tulajdonos túlszámlázást megállapító kifogásának az Önkormányzat helyt ad, a tulajdonosnak a többlet összeget 15 napon belül visszafizeti, vagy a tulajdonos kérésére az esedékes díjfizetési kötelezettségébe beszámítja. (11) ** Ha a Szolgáltatónak felróható okból a közszolgáltatás díját tartalmazó számla bemutatására a díjfizetési időszaknál ritkábban kerül sor, vagy a Szolgáltató több hónapon keresztül nem mutat be számlát, a Szolgáltató az elmaradt díjat annyi egyenlő részletben számlázhatja, ahányszor a számla bemutatását elmulasztotta. (12) Közterületen keletkező szilárd hulladék gyűjtése és szállításra történő átadása a Polgármester, ill. az általa irányított közterület-fenntartók feladata - melynek díjtétele az Önkormányzatot terheli.

* A 47.§ (8) bek. első mondatának dőlt betűs kiegészítése a 16/2006.(VI.30.) KTr. 7.§-a szerinti rendelkezés, mely 2006. július 1.-től hatályos, a vastag dőlt betűs módosítás pedig a 16/2007.(XI.30.) KTr. 15.§-a szerinti rendelkezés, mely 2007. november 30-tól hatályos. ** A 47.§ (10)-(11) bek.-ei és a 48.§ a 16/2007.(XI.30.) KTr. 16-17-18.§-ai szerinti rendelkezések, melyek 2007. november 30tól hatályosak.

Szociális kedvezmények 48.§** (1)

Az Önkormányzat – 60 liter/ingatlan mértékben – díjmentességet biztosít a 70 éven felüli, egyedülálló lakosok részére, akik nyugdíja nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét.

(2)

A 70 éven felüli házaspárok az Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Kisebbségi Bizottságához címzett, de a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtandó kérelmükben (jövedelmük összege, eltartottak száma – egyedi elbírálás alapján) igényelhetnek legfeljebb 50%-os díjkedvezményt, amennyiben e szempontok szerint (a szociális ellátásokról szóló helyi rendelet értelmében) eleve rendszeres szociális segélyre szerezhetnek jogosultságot.

30 49.§ (1) A Szolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani.

részletes

(2) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok betartásának ellenőrzéséről Csobánka község Önkormányzata a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik. 50.§ (1)

* A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatással összefüggésben az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatala – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartásával – a következő személyes adatokat kezeli:  közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme;  születési helye és ideje;  anyja neve.

(2)

* Az (1) bek.-ben meghatározott adatok kezelésére – kizárólag az e rendelet 46-47. §-ban foglalt kötelezettségek teljesülésének biztosítása céljából – csak a Hivatal I. fokú adóhatósági feladatokat ellátó ügyintézői jogosultak. 50/A.§** A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet 15.sz. melléklete tartalmazza.

X. fejezet A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz-elhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjról, valamint a talajterhelési díjkedvezményekről és mentességekről szóló rendelkezések, továbbá a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályok 51.§ (1) Az Önkormányzat a csatornahálózat és bekötéseinek, a település fő átemelőberendezéseinek, továbbá a nyomás alatti házi-csatornák és ingatlanon belüli átemelőberendezések üzemeltetésére és fenntartására a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. -vel mint Szolgáltatóval a 137/2003.(XI.18.) KT-határozat rendelkezései szerint szerződést kötött. (2) Jelen fejezet rendelkezéseinek személyi hatálya arra a környezethasználóra terjed ki, aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a talajba (a továbbiakban: kibocsátó). (3) A rendelkezések területi hatálya Csobánka község teljes közigazgatási területére kiterjed. * Az 50.§ (1)-(2) bek.-ei a 16/2007.(XI.30.) KTr. sz. rendelet 19-20.§-aival megállapított rendelkezések, melyek 2007. november 30-tól hatályosak.

**

Az 50/A. § a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 12.§-val megállapított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos. (A módosító rendelet 8-9-10-11.§-val megállapított értelemszerű javításokat lsd. előzőekben dőlt betűvel jelölve!)

31 52.§* (1) A talajterhelési díj fizetésének kötelezettsége 2005. január 1-i hatállyal azt a kibocsátót terheli, aki számára a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés műszakilag biztosított ugyan, de a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. (2) Az (1) bek. hatálya alá nem tartozó kibocsátót a talajterhelési díj fizetésének kötelezettsége a szennyvíz-csatorna hálózatra történő rákötés lehetőségének műszaki rendelkezésére állásától számított 90. naptól terheli. (3) Az (1)-(2) bek. szerinti díjfizetési kötelezettség szempontjából kibocsátó az, aki a bekötési vízmérő vagy mellékvízmérő (továbbiakban együtt: vízmérő) által mért vízmennyiség után fizetendő díj (továbbiakban: vízdíj) megfizetésére köteles. Mérési lehetőség hiányában kibocsátó az ingatlan tulajdonosa, illetve használója. (4) Több kötelezett esetén a talajterhelési díj olyan arányban terheli az egyes kötelezetteket, amilyen arányban őket a vízdíj-fizetési kötelezettség terheli. 53.§* Az 52.§. szerinti díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a kibocsátót, aki a 174/2003.(X.28.) Kormány rendelet 2.§. alapján meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és teljesíti a 2003. évi LXXXIX. törvény 11.§. (2)-(3) bekezdéseiben ezzel kapcsolatban előírt kötelezettségeket. A díj meghatározásának módja 54.§* A fizetendő éves talajterhelési díj mértéke: TTD=ExAxT, ahol TTD: fizetendő éves talajterhelési díj, E: egységdíj (Ft/m3), 3 A: díjfizetési alap (m ), T: területérzékenységi szorzó. 55.§** (1) A talajterhelési díj alapja (A) a vízmérő által mért vízfogyasztás m 3-ben számított mennyisége. A közműves ivóvízhálózatba be nem kötött ingatlan esetén a díj alapja a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában a (3) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott átalány vízfogyasztás. (2)

Az (1) bekezdés szerinti díjalap csökkenthető: a.)* (hatályon kívül helyezte 2005. február 25.-től a 3/2005.(II.25.) KTr. 17.§-a!) b.) mellékvízmérő által mért, locsolásra felhasznált vízmennyiséggel; c.) azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

* = Az 52. § (1)-(3) bek.-nek, továbbá az 53.§-nak a módosított szövege, és az 54.§ a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 13-1415.§-aival megállapítva, mely 2005. február 25.-től hatályos. ** = Az 55. § a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 16-17-18-19..§-a szerint módosított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos.

32 (3) Mérési lehetőség hiányában a talajterhelési díj alapjául szolgáló vízmennyiséget a 47/1999.(XII.28.) KHVM rendelet 5.§. és 3.sz. melléklete szerint az önkormányzati adóhatóság köbméterben határozza meg. 56.§ (1) (2)

3

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke (E): 120 Ft/m . A Csobánkára vonatkozó a) területérzékenységi szorzó értéke (T): 3 b) (hatályon kívül helyezte 2005. február 25.-től a 3/2005.(II.25.) KTr. 20.§-a!) 57.§

Az 54. § szerinti éves díjnak 2005. évben 20% -át,* 2006. évben 50% -át, 2007. évben 75% át, 2008. évben 90% -át, 2009. évtől 100% -át kell megfizetni. A díjfizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése 58.§** A díjfizetési kötelezettség a) a közműves ivóvízhálózatba bekötött ingatlanoknál a kibocsátó személyében történő változás esetén (új vízmérő tulajdonos) a szolgáltatóhoz bejelentett vízmérő állás alapján, a bejelentés napján, illetve b) a közműves ivóvízhálózatba be nem kötött ingatlanoknál a kibocsátó személyében történő változás esetén (új tulajdonos, illetve használó) a birtokba vétel napján keletkezik.” 59.§*** A díjfizetési kötelezettség a) a közcsatorna-hálózatra történő rákötés napján, b) a közműves ivóvízhálózatba bekötött ingatlanoknál a kibocsátó személyében történő változás esetén a szolgáltatóhoz bejelentett vízmérő állás alapján, a bejelentés napján, illetve c) a közműves ivóvízhálózatba be nem kötött ingatlanoknál a kibocsátó személyében történő változás esetén a birtokba adás napján szűnik meg. Mentességek és kedvezmények 60.§**** (1)

Bejelentés alapján mentesül a talajterhelési díj, illetve díjelőleg megfizetése alól az a 70 éven felüli, egyedülálló állandó**** lakos, akinek a tárgyévi nyugdíja nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át.

(2)

A kedvezmény és mentesség iránti kérelem a jogosultság igazolásával együtt Csobánka község Polgármesteri Hivatalánál terjeszthető elő minden év február 28-ig.

(3)

A mentességi kérelmek elbírálása Csobánka község Önkormányzat Képviselőtestülete Szociális és Kisebbségi Bizottságának hatáskörébe tartozik.

* = Az 57. § 2005. évre vonatkozó adata a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 21.§-val megállapított mérték. ** = Az 58. § a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 22.§-val módosított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos. *** = Az 59. § a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 23.§-val módosított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos. **** = A 60. §-t 2011. január 1.-vel hatályon kívül helyezte a 16/2010.(XI.29.) ÖK. sz. rendelet 2.§-a.

33 A díjfizetési kötelezettség bevallása, bejelentése 61.§ (1)

A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31– ig tesz bevallást, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon.

(2)

Az 58-59.§-ban megjelölt esetekben, a díjfizetési kötelezettség keletkezéséről, illetve megszűnéséről, a változást követő 15 napon belül kell bejelentést tenni az önkormányzati adóhatósághoz.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bevallást - a tárgyévi tényleges vízfogyasztás alapján a) díjfizetési kötelezettség keletkezése esetén a tárgyévet követő év március 31–ig b) megszűnése esetén a változás időpontját követő 15 napon belül kell benyújtani. (4)

Az 55.§ (1)-(2) bekezdésben említett, a vízfogyasztást, valamint a locsolási célú felhasználást igazoló dokumentumokat (számlákat) 5 évig kell megőrizni. A díjelőleg befizetése 62.§

(1)

A kibocsátó negyedévente díjelőleget köteles fizetni.

(2)

A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.

(3)

Az 58-59. §-ban megjelölt esetekben a) díjfizetési kötelezettség keletkezése esetén a változás évében nem kell díjelőleget fizetni, b) díjfizetési kötelezettség megszűnése esetén a változás időpontjának negyedévében esedékes díjelőleget nem kell megfizetni.

(4) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni. Az éves díj befizetése 63.§ (1)

A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31–ig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és a 62. § (1)-(2) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja, vagy visszaigényli.

(2)

Az 58-59. §-ban megjelölt esetekben a) díjfizetési kötelezettség keletkezése esetén a bevallás alapján számított éves díj teljes összegét a tárgyévet követő év március 31–ig kell megfizetni,

34 b) díjfizetési kötelezettség megszűnése esetén, a bevallás alapján számított díj és a már befizetett díjelőleg különbözetét a változás időpontját követő 15 napon belül kell megfizetni, illetve túlfizetés esetén visszaigényelni. 64.§* A kibocsátó a talajterhelési díjat az Önkormányzat 11742087-15393678-03920000 számú talajterhelési díj beszedési számlájára fizeti meg. 64/A. §* A vízfogyasztás mérésének lehetősége hiányában a 61., 62., és 63. §.-okban szereplő tényleges vízfogyasztás, illetve kibocsátás helyett értelemszerűen az 55.§. (3) bekezdése szerint meghatározott átalány vízfogyasztási értéket kell alkalmazni. 65.§ A talajterhelési díj Csobánka község Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának bevételét képezi. Jogkövetkezmények 66.§ A talajterhelési díj adók módjára végrehajtandó köztartozás. A 61-64.§-ban foglalt kötelezettségek elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott rendelkezéseket, szankciókat kell alkalmazni. A kéményseprő-ipari szolgáltatás 67.§ A kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatásokat a Képviselő Testület 3/1997.(01.30.) sz. határozata alapján a Pest megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat végzi. XI. fejezet A környezetvédelem népszerűsítésének és a környezetvédelmi információk terjesztésének módjai 68. §

(1) Csobánka község Önkormányzata a települési környezet védelmével kapcsolatos intézkedéseit, terveit, programjait a Csobánka című helyi újság aktuális számában közzé teszi, ezzel is elősegítve a polgárok környezetvédelmi kultúrája növelését.

(2) A Képviselő Testület meghirdeti a Tiszta Udvar Rendes Ház („Szép kert”) mozgalmat, melynek pénzügyi fedezetét a Környezetvédelmi Alapból támogatja. A mozgalom értékelését év közben – az általa meghatározott értékelési szempontok alapján - a Képviselő-testület végzi, mely minden év szeptemberéig dönt a mozgalom nyerteseiről. A Testület szeptember harmadik vasárnapján hirdet eredményét, mely alapján a nyertesek a Falunapon részükre átadott, elismerő címről szóló táblát ingatlanukon kifüggeszthetik.** * = A 64. § és a 64/A.§ a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 25-26.§-val módosított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos. ** = A 68.§ (2) bek. második mondata a 19/2008.(XII.19.) KTr. sz. rendelet 4.§ (1) bek.-vel megállapított szöveg, amely 2008. december 19.-től hatályos. (E bekezdés harmadik mondatát ugyanezen rendelet hatályon kívül helyezte!)

35 (3) Az önkormányzat az ismeretterjesztés, oktatás és a vendégforgalom elősegítése részeként biztosítja az értékes (védett) természeti területek bemutatásra alkalmas állapotának megőrzését.

látogatásának

lehetőségét,

és

(4) Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek - a lakosság, különösen az ifjúság - a természet védelme iránti elkötelezettséget kell szolgálnia. A május 10-i rendezvények szervezését illetve támogatását a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság – ilyen szakbizottság hiánya esetén a Pénzügyi Bizottság - koordinálja.

(5) A környezeti ismeretek oktatásának anyagi támogatása a Környezetvédelmi Alapból történik. 69.§.

(1) Csobánka község Önkormányzata a lakóhelyi környezet állapotának, az esetleges pályázatok eredményhirdetésének, stb. céljából szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot Falugyűlés, és az azt előzetesen népszerűsítő Csobánka című lapban közölt publikáció formájában.

(2) A Falugyűlés elsődleges célja a lakosság környezetvédelmi problémáinak a megismerése. E környezetvédelmi fórumot a képviselő-testületi Közmeghallgatást követő fél éven belül kell megrendezni. XII. fejezet A környezetvédelmi rendelkezések betartatásának ellenőrzése, szabálysértési rendelkezések 70. §. (1) A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken a jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a Polgármester a településgazda és a környezetvédelmi referens útján gondoskodik.*

(2) Aki ezen rendelet 2.§. (7)-(8) bek., 3.§., 4.§. (1)-(4), (8), 5.§., 8.§., 9. §. (1) bek., 12.§. (9) bek., 17.§. (1) bekezdésében foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000 Ft- ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, (beleértve e Rendelet – 70. §. (2) bek.-ben fel nem sorolt – előírásait), vagy azokban megállapított határértéket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó összegű – környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi bírság befolyó teljes összege a helyi Környezetvédelmi Alap bevétele.

(4) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy a korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(5) A környezetvédelmi bírság összegéről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény végrehajtására vonatkozó jogszabály rendelkezik.

36 XIII. fejezet Záró rendelkezések 71.§ (1)

E rendelet 2004. november 30.-án lép hatályba, de X. fejezetének – talajterhelési díj fizetésére vonatkozó – rendelkezéseit csak 2005. január 1.-től érvényesen kell alkalmazni. A tárgyévben érvényes csatorna-használati díjakat e rendelet 14. sz. melléklete tartalmazza.*

(2)

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg – az általa hatályon kívül helyett rendeletekre, így A választási propagandáról szóló 2/1994. (II.24.) KTr. sz. és Az állattartásról szóló 1/2001. (I.25.) KTr. sz. rendeletre s az utóbbi rendelet 12.§-t módosító 18/2001. (IX.28.) KTr. sz. rendelet 3.§ -ra, továbbá A köztisztaságról és annak felügyeletéről szóló 12/2001. (V.31.) KTr. sz. és A helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 15/2001. (VI.28.) KTr. sz. rendeletekre kiterjedő érvénnyel – hatályát veszti A települési környezet védelméről szóló 12/2002.(VI.21.) KTr. sz. rendelet, az azt módosító 18/2002.(IX.27.) KTr., 20/2003.(X.31.) KTr. sz., 23/2003.(XII.10.) KTr. sz. és 2/2004.(II.27.) KTr. sz. rendeletekkel, továbbá a 13/2003.(VI.27.) KTr. sz.,rendelet 112.§-val együtt.

(3)

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.**

(4)

A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. Csobánka, 2004. november 18. Török István s.k. polgármester

Dr. Finta Béla s.k. jegyző

* = A R. 70.§ (1) bek. és 71.§ (1) bek., a 3/2005.(II.25.) KTr. sz. rendelet 27.-28.§-val módosított szöveg, mely 2005. február 25.-től hatályos. (Utóbbi Rendelet 29.§-a a Tartalomjegyzéket 15. sz. melléklettel egészítette ki – ld. a továbbiakban!) ** = A 71.§ (3).-bek.-e szerinti ún. „jogharmonizációs záradék” a 12/2009.(VI.26.) KTr. 10.§-val megállapított szöveg, amely 2009. június 26.-tól hatályos.

Fentiek hiteléül: Csobánka, 2010. november 30. Dr. Finta Béla jegyző

37 TARTALOMJEGYZÉK A települési környezet védelmét szolgáló helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelet mellékleteiről és függelékeiről - 2011. január 1-i állapot szerint Melléklet:

Tárgy

Hivatkozási pont a Rendeletben 28.§ (4) bek. 28.§ (6) és (10) bek. 24.§ (4), 28.§ (4) bek. 28.§ (2) és (16) bek. 29.§. (2) bek.

3.

Állattartási övezetek Állattartásra szolgáló épületek és trágyatárolók védőtávolsága A kisüzemi állattartás fogalma

4.

Útmutató az állattartás higiénéjéhez

5.

A veszélyes ebek tartásának főbb szabályai

6.

Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain nem tartható ebfajták felsorolása A 28.§ (1) bek,-ben meghatározottnál több eb tartása engedélyezésének eljárási szabályai (hatályon kívül – a 36.§ (2) bek.-vel együtt! Az állattartásra alkalmas épület meghatározása Növények telepítési távolságaira vonatkozó előírások A települési szilárd hulladék szállításának 2011. január 1.től érvényes közszolgálati díjtételei A községhez legközelebb eső hulladéklerakók listája Szilárdhulladék gyűjtésére kihelyezett konténerek címjegyzéke A település szennyvízcsatorna-hálózata használati díjának 2011. január 1.-től érvényes díjtételei DPÖTKT együttes hulladékgazdálkodási terve 2004-2008. A többlethulladék gyűjtésére szolgáló zsákokat értékesítő elárusítóhelyek listája

29.§ (2) bek.

Az Önkormányzat által működtetett közkutak köre A Duna-Ipoly Nemzeti Park országos védettségű, Csobánkához tartozó természetvédelmi területei

17.§ (2) bek. 20.§ (4) bek.

1. 2.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

29.§ (2) bek. 26.§ (5) bek. 2.§ (8) bek. 46.§ (1) bek. 46.§ (34) bek. 46.§ (6) bek. 71.§ (1) bek. 50/A. § 46.§ (11) bek.

Függelék:

1. 2.

38 1. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez

Állattartási övezetek a.) Hanfland 406/1 helyrajzi számtól 406/137 helyrajzi számig, Barackvirág utca Kilátó utca Cinke utca Nádas utca Fácán utca Őzgida utca Gólyahír utca Panoráma utca külterületi oldala Hubertus köz Pipacs utca Hunor utca Pitypang utca Kápolna utca Üdülők útja Kelta árok Vadvirág utca

b.) Ady Endre utca Áfonya utca Ősz utca Béke út (Híd utcáig tartó szakasza) Bem utca Damjanich utca Diófa utca Fő utca Gyurgyalag utca belterületi oldala Híd utca Hegymászó köz Ignatovity Jakov utca József Attila utca Kőfaragó utca Kossuth Lajos utca Múzsa utca Mogyoró utca Panoráma utca belterületi oldala Pataksor utca páros oldala Rákóczi Ferenc utca Rózsa utca Szalóky Sándor utca (volt Ságvári E. utca) Széchenyi utca Szegfű utca Szellő utca Szerb tér Táncsics utca Templom köz Vörösvári út (lakóterületi övezete)

39 2. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez Állattartásra szolgáló épületek és trágyatárolók védőtávolságai méterben

Melléképületek

Lakóépülettől*

Ásott kúttól

Fúrt kúttól

Kerti csaptól

Baromfi, galamb 20 állatig 8 10 5 21-50 állatig 10 10 5 51-500 állatig 15 15 10 Prémes állat és egyszeri szaporulata 3 éves korig 10 állatig 10 10 5 11-20 állatig 15 15 10 Juh, kecske, sertés öszvér, szamár és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig 1-5 állatig 10 10 5 6-10 állatig 15 15 10 11-20 állatig 20 15 10 Szarvasmarha, ló, bivaly és egyszeri szaporulata 1 éves korig 1-2 állatig 15 15 5 3-5 állatig 20 20 10 6-10 állatig 20 20 15

2 2 5 2 5 5 5 5 2 5 10

* A telekhatártól előírt távolság azonos a lakóépület elhelyezésére vonatkozó építésügyi jogszabályok által előírt távolsággal. (Állattartásra szánt épület előkertben nem, csak a lakóépület mögötti területen – a lakóépület folytatásaként, vagy annak vonalában szabad területen helyezhető el. Oldalkertes beépítés esetén a kerítéstől való távolság min. 3m, hátsó kert esetén min.6 m. kell, hogy legyen).

40 3. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez

A kisüzemi állattartás fogalma A rendelet alkalmazása szempontjából kisüzemi állattartásnak minősül az, ahol az állatlétszám nem haladja meg: 1./ Ha a telek 540 m2-nél (150 nölnél) kisebb: Szarvasmarha Sertés juh, kecske Baromfi Anyanyúl Ló Galamb Nutria nagyprémes állat Méh

esetén az ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’

0 2 2 50 5 0 40 15 0 /kaptár/ 0

2./ Ha a telek 540 - 900 m2 (150 - 250 nöl) között van: Szarvasmarha Sertés juh, kecske Baromfi Anyanyúl Ló Galamb Nutria nagyprémes állat Méh

esetén az ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’

2 5 5 100 10 2 80 30 5 /kaptár/ 5

3./ Ha a telek 900 - 1.260 m2 (250 - 350 nöl) között van: Szarvasmarha Sertés juh, kecske Baromfi Anyanyúl Ló Galamb Nutria nagyprémes állat Méh

esetén az ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’

4 10 5 200 15 4 150 50 10 /kaptár/ 10

41 4./ Ha a telek 1.260 - 1.620 m2 (350 - 450 nöl) között van: Szarvasmarha Sertés juh, kecske Baromfi Anyanyúl Ló Galamb Nutria nagyprémes állat Méh

esetén az ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’

8 20 10 300 20 6 200 80 15 /kaptár/ 15

esetén az ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’ ‘’

10 20 15 500 20 10 300 100 20 /kaptár/ 20

2

5./ Ha a telek 1.620 m2 (450 nöl) -nél nagyobb: Szarvasmarha Sertés juh, kecske Baromfi Anyanyúl Ló Galamb Nutria nagyprémes állat Méh

42 4. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez

ÚTMUTATÓ az állattartás higiénéjéhez 1.) Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart a lakóház környékétől elkerítve, tisztán kell tartani. 2.) Az ólat, istállót, aklot, ketrecet stb. rendszeresen, naponta legalább egyszer, de szükség esetén naponta többször kell takarítani. 3.) Az állati trágyát naponta az ingatlanon létesített trágyatárolóba kell helyezni. 4.) A trágyatároló elkészítésének módja: A trágyatárolót és a trágyalé aknát az állattartás célját szolgáló melléképülettel egy időben kell megépíteni. A trágya és trágyalé aknát zártrendszerűen kell megoldani, felnyitható tetővel kell ellátni. 5.) Biztosítani kell, hogy a csapadékvíz ne folyjon a trágyaaknába, az aknából a szennyvíz ne folyhasson ki, a talajt, talajvizet ne fertőzze. 6.) A trágya-tárolóba szállításig a trágyát fedett tartályban kell gyűjteni. Az épületeket gyakori meszeléssel, az aklot mésztejjel vagy mészporral, esetleg klórmésszel való behintéssel és 2 %-os hypó oldattal kell tisztán tartani. A trágyát folyamatosan keverni kell 5 dkg/m2 szuperfoszfáttal. Saját és a szomszéd lakóháza felől a bűzt élő sövénnyel, sűrű falombbal, gyorsan növő futónövényekből létesített lugassal stb. kell elszigetelni. 7.) A rovarok elszaporodását rendszeres takarítással, fertőtlenítéssel és rovarirtó szerek (pl. Neo Mustox) használatával kell megakadályozni. 8.) A rágcsálók irtásáról szükség szerint gondoskodni kell.

43 5. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez I. A veszélyes ebek tartásának főbb szabályai A pitt-bull terrier és keverékei tulajdonosainak mindenekelőtt gondoskodniuk kell ebük ivartalanításáról (e kötelezettségük 1996. XII. 07. óta él!) és tartós egyedi azonosítóval (bőr alá ültetett mikro-chippel) történő ellátásukról - mely kötelezettségük teljesítéséről igazolást kapnak a szükséges beavatkozást elvégző állatorvostól. Az ivartalanítást kérelmező nyomtatvány a Polgármesteri Hivatal illetékes előadójától is kérhető, annak kitöltése után a nyomtatványt az állatorvosnak kell átadni. A beavatkozások elvégzéséről tanúskodó állatorvosi igazolásokkal ismét a szakelőadónál kell jelentkezni az ebtartás engedélyezését kérve, a tőle kapott (engedély iránti kérelem szempontjait tartalmazó) nyomtatványt kitöltése után, abban megjelölt kötelező mellékletei kíséretében, az engedélyezési eljárás 25.000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjának önkormányzat javára történő befizetését igazoló nyugtával együtt kell visszahoznia a kérelmezőnek a szakelőadóhoz, aki a kérelem elbírálása alapján 8 napon belül köteles határozatot hozni az ügyben (kiadmányozásra jogosult: környezetvédelmi referens). Magának az engedélynek a kiadását az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó személy a tulajdonossal együtt kérheti. Az engedély kiadása előtt a Polgármesteri Hivatal illetékese helyszíni szemlét tart, melyen meghívására a hatósági állatorvosnak és a rendőrség megbízottjának is részt kell vennie. Az engedély kiadásának előfeltételeit a Jegyző szükség esetén tenyésztési és más szakértők bevonásával vizsgálhatja, a feltételeknek megfelelő tartást pedig (a hatósági állatorvos és a Hivatal illetékes szakelőadója útján) rendszeresen, évente legalább egyszer ellenőrzi. Az eljárás nyomán engedélyező, vagy a kérelmet elutasító (esetlegesen az eljárást megszüntető) határozat születik, mellyel szembeni fellebbezést másodfokon a Közigazgatási Hivatal bírálja el ugyancsak 8 napon belül és ugyancsak további 25.000 Ft-ot kérve a jogorvoslati eljárás megindításáért! Tényleges engedély kiadásra csak az engedélyező határozat jogerőre emelkedésekor kerül sor! 2003. évtől tehát (a türelmi időszak letelte után) veszélyes eb csak a települési jegyző engedélyével tartható! Az engedély az engedélyező határozat jogerőre emelkedése után kerül kiadásra, kiállításától számított 1 évig érvényes, és meghosszabbításáért évi 20.000-20.000 Ft-ot kell minden alkalommal fizetni. (A meghosszabbítás ügyében hozott újabb elsőfokú határozat ugyancsak a Közigazgatási Hivatalnál fellebbezhető, a másodfokú eljárás pedig szintén további 20.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetése után indul!)

44 II. A veszélyessé minősített ebek tartásának főbb szabályai A veszélyessé minősített eb abban különbözik a törvény által eleve veszélyesnek nevezett pittbull terrier és keverékeitől, hogy veszélyessé (állategészségügyi szakhatóság közreműködése alapján) a település jegyzője minősíti - mégpedig olyan esetekben, amikor az eb (ingerlése nélkül) embernek vagy állatnak súlyos sérülést okoz és az emiatt - kérelemre vagy hivatalból induló hatósági eljárás során az ebet veszélyessé minősítő határozat születik. (Jogorvoslati utakat lásd a korábbiakban részletezve!) Ebben az esetben a veszélyessé minősítő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az eb tulajdonosa köteles az eb tartós egyedi azonosítóval történő ellátásáról gondoskodni, és az ennek megtörténtéről tanúskodó állatorvosi igazolást a Polgármesteri Hivatalnak bemutatni - egyidejűleg az eb tartásának engedélyezéséért folyamodni a jegyzőhöz (a fentebb már részletezett szabályok alapján). A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek egyedi azonosításának díja 6.000 Ft + ÁFA, melyet az ehhez szükséges beavatkozást végző (az Állategészségügyi Állomás által erre feljogosított) állatorvosnak kell számla ellenében átadni. A veszélyesnek minősített eb tartásának szabályai innentől kezdődően azonosak a veszélyes ebekével, azzal az eltéréssel, hogy ivartalanításukra a tulajdonos csak akkor köteles, ha az eb (az ebtartás szabályainak megsértése következtében) embernek 8 napon belül gyógyuló, vagy állatnak kisebb sérülést okoz, és emiatt hatósági beavatkozásra került sor! Hasonló esetben ha a veszélyes ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb embernek vagy állatnak sérülést okoz, továbbá a veszélyesnek minősített eb ismételten kisebb vagy első ízben súlyos sérülést okoz embernek vagy állatnak, akkor egyaránt a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek kiirtását kell elrendelni! III. További tudnivalók 1.) A jogerős határozattal elrendelt hatósági beavatkozások (úgy mint ivartalanítás, tartós egyedi azonosítás, lefoglalás, elkobzás, állategészségügyi megfigyelés, kiirtás) költségei az eb tulajdonosát terhelik, kártalanításra nem tarthat igényt. 2.) Szigorú szabályok vonatkoznak az ebek engedélyezett tartására is: nyakörvén bilétát kell elhelyezni, mely minimum 5 cm átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos nevével és lakcímével, másikon az eb azonosító számával és fekete színnel írt "VESZÉLYES"-felirattal, tartása megfelelően zárt, be- vagy elkerített, fedett helyen (kennel) engedélyezett, mely megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon. Az eb tartására szolgáló ingatlan be- illetve kijáratain (jól látható helyen és megfelelő módon) „Vigyázat! Engedéllyel tartott veszélyes eb!" - feliratú, támadó ebet ábrázoló grafikát is feltüntető, legalább 20 x 15 cm-es táblát kell elhelyezni, melyen a tartót és a tartási engedély számát is fel kell tüntetni! - Közterületen vezetni, valamint tömegközlekedési eszközön szállítani (a fuvarozási szabályzatok rendelkezésein túl) az ebet

45 * * * * *

harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral, kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, 2 m-nél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad.

Az ebet a pórázról elengedni, a szájkosarat levenni tilos, az eb felügyelete még ideiglenesen sem ruházható át a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre. 3.) A rendelet hatálya alá tartozó (veszélyes és veszélyesnek minősített) eb elhullását, elvesztését, tulajdonos megváltozását illetve tulajdonjogának átruházását, továbbá találását, befogását 24 órán belül (munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon) be kell jelenteni a jegyzőnél, s egyidejűleg az új tulajdonosnak tartási engedélyt kell kérnie (illetve a befogott ebet át kell adni a hatóság képviselőjének). Az eb elpusztulásáról, elvesztéséről, tulajdonos változásról szóló adatokat a Polgármesteri Hivatal (azaz illetékes szakelőadója) 3 évig tartja nyilván az e célra is rendszeresített nyilvántartásban. A nyilvántartott ebek tartásának ellenőrzése során az ebtartó mindenkor köteles az ellenőrzésre jogosult hatósági állatorvos felhívására a tartási engedélyt bemutatni.

46 6. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez

Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain az alábbi ebfajták nem tarthatók Bernáthegyi Bullmasztiff Dobermann Dog Hovawart Ír farkaskutya Leonbergi Nápolyi masztiff Német juhász Rhodesiai ridgeback Rottweiler Sarplaninai juhász Óriás schnauzer

Újfundlandi Berni pásztor Briard Kaukázusi juhász Komondor Kuvasz Pireneusi hegyikutya Boxer Vizslák Pointerek Vérebek Szetterek Agarak

A felsorolt állatok testsúlya a 40 kg-ot, marmagassága a 60 cm-t a szakirodalom szerint meghaladja. A vadász- és juhászkutyák tulajdonságait figyelembe véve, az ilyen tartás az állatok szempontjából sem ajánlott. (A már meglévő és nyilvántartásba vett kutyákra ez a rendelkezés nem vonatkozik.)

47 7. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez A Rendelet 28.§. (1) bekezdésében meghatározottnál több eb tartása engedélyezésének eljárási szabályai: Jelen rendelet 28.§. (1) bekezdésében meghatározottnál több eb tartásához a Polgármester engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárás kérelemre indul, eljárási illetéke 2.000 Ft. Az engedély kiadását a tulajdonos kérheti. Az engedélyezésre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: - az ebtartó nevét /születési adatait/, - az ebtartó lakcímét, - az ebek tartási helyét, a tartási hely leírását, - a tartás célját, - az ebek fajtáját, nevét, színét, nemét, születési idejét. A kérelemhez csatolni kell: - a hatósági állatorvos javaslatát, - a lakóközösség véleményét 1. közös tulajdonú ingatlan esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát, 2. több lakásos házban lakók esetében az ott lakók nevét, címét, a tartáshoz történő hozzájárulást. Az engedély megadása, ill. megtagadása határozattal történik, melynek kiadása előtt a Polgármester a Polgármesteri Hivatal szakelőadója útján köteles helyszíni szemlét tartani. A szakelőadó meghívására a szemlén a hatósági állatorvosnak is részt kell venni. A határozat elleni fellebbezési illeték 4.000 Ft. Az engedély visszavonásig érvényes. A Polgármester az engedélyezett tartásról nyilvántartást vezet, az állattartásra vonatkozó előírások betartását a hatósági állatorvos útján rendszeresen ellenőrzi. Az ebtartó a tartás körülményeiben bekövetkezett változást köteles 8 napon belül a Polgármesternek bejelenteni. A Polgármester feladatkörét a kijelölt szakelőadó gyakorolja, aki egyúttal az engedélyező határozat kiadmányozója.

48 8. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez A hatósági állatorvos feladatai. Hatályon kívül helyezve 2011. január 1.-től a 16/2010.(XI.29.) KTr. 1. §-a által! 9. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez

Állattartásra alkalmas épület meghatározása Az állatok tartására szolgáló épületekben az előírások szerint engedélyezhető állatlétszám tartható. Ennek megfelelően az állatok férőhelyigénye: - csibe mélyalmon 8 hetes korig: 18-20 db/m2, - tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m2, - tojótyúk ketrecben: 15-20 db/m2, - kocaellető: 2,25 x 2,4 m/db - kocaszállás: 2,25 x 0,65 m/db - hízó: 0,6 x 0,8 m/db - szarvasmarha kötetlen tartásban: 6m2/db - növendék szarvasmarha kötetlen tartásban: 3-5 m2/db - ló istállóban: 10m2/db, valamint 300m2 karám - számosállat, azaz 1 ló, vagy 1 szarvasmarha, vagy 2 koca, vagy 4 juh, vagy 4 süldő, vagy 6 malac kötetlen tartásban: legalább 300 m2 szabad területtel.

49 10. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez

Növények telepítési távolságára vonatkozó előírások A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától: a)   

b)

      

belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén: szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter; 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter; 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs. és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter. külterületnek a zártkerten kívül eső részén: gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter; minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter; birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter; törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter; vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter; cseresznyefa esetében 5,00 méter; dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter.

c) külterületnek a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:  1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter;  2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter;  2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter;  fa esetében 8,00 méter.

50 11. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez (a 16/2010.(XI.29.)KTr. sz. rendelet 1. sz. Melléklete szerint!)

A települési szilárd hulladék elszállításának közszolgáltatási díjtételei (2011. év) A díjtétel számításának alapegységei:  60 literes kuka/ingatlan (heti ürítéssel)  120 literes kuka/ingatlan (heti ürítéssel)  240 literes kuka/ingatlan (heti ürítéssel)  1100 literes bobr (heti ürítéssel)

A díjtétel legmagasabb mértéke 2011. január 1-től 2011. december 31-ig: 60 literes kuka: 214 Ft/ürítés + 25 % ÁFA, azaz: 268 60 literes kuka: 11104 Ft/52 heti ürítés + 25 % ÁFA, azaz 13880 60 literes kuka: 925 Ft/kuka/hó + 25 % ÁFA, azaz: 1157

Ft/ürítés, azaz Ft/52 heti ürítés Ft/kuka/hó

120 literes kuka: 120 literes kuka 120 literes kuka:

427 22208 1851

Ft/ürítés + 25 % ÁFA, azaz: Ft/52 heti ürítés + 25 % ÁFA, azaz Ft/kuka/hó + 25 % ÁFA, azaz:

534 27760 2313

Ft/ürítés, azaz Ft/52 heti ürítés Ft/kuka/hó

240 literes kuka: 240 literes kuka 240 literes kuka:

854 44416 3701

Ft/ürítés + 25 % ÁFA, azaz: Ft/52 heti ürítés + 25 % ÁFA, azaz Ft/kuka/hó + 25 % ÁFA, azaz:

1068 55520 4627

Ft/ürítés, azaz Ft/52 heti ürítés Ft/kuka/hó

1100 literes bobr:

3915

Ft/bobr/hó + 25 % ÁFA, azaz:

4894

Ft/bobr/hó

A díjszabás a fentiek alapján (a vonatkozó jogszabályban előírt kerekítésekkel):  állandó lakosok részére: 60 literes kuka: 2782 Ft/kuka/negyedév + 25 % ÁFA, azaz: 120 literes kuka: 5565 Ft/kuka/negyedév + 25 % ÁFA, azaz: 240 literes kuka: 11128 Ft/kuka/negyedév + 25 % ÁFA, azaz: 

Ft/kuka/negyedév

6955*

Ft/kuka/negyedév

13910*

Ft/kuka/negyedév

üdülőtulajdonosok részére IV.01.-IX.30. közötti 6 hónapra, az állandó lakosok számára megállapított díjak szerint.

 az 1100 literes bobr edényzet bérleti díja: 1100 literes bobr: 3915 Ft/bobr/hó + 25 % ÁFA, azaz: 

3480*

4895*

Ft/bobr/hó

A többlet hulladék elszállítására szolgáló zsákok díjszabása megegyezik a megfelelő űrtartalmú kukák egyszeri ürítési díjával, azaz 60 literes zsák: 214 Ft/ürítés + 25 % ÁFA, azaz: 270* Ft/ürítés 120 literes zsák: 427 Ft/ürítés + 25 % ÁFA, azaz: 535* Ft/ürítés

*kerekítés szabályai szerint módosítva

Az érvényben lévő Szolgáltatási szerződés VI./2 pontjának megfelelően a Közszolgáltató minden szerződött ügyfélnek évente 12 db 60 literes zsákot díjtalanul biztosít. A 2012. évi közszolgáltatási díjak legmagasabb mértékéről a 2011. novemberi KT ülés dönt.

51 12. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez Hulladéklerakók listája A 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti 20-as főcsoportba tartozó települési szilárd hulladékok lerakhatók a következő lerakókban: 1. RWE Tatabánya Rt. 2800 Tatabánya, Erdész út „E”. 2. Rumpold-Bicske Kft. 2060 Bicske, Kossuth u. 60-62. 3. Pusztazámori lerakó – Fővárosi Közterületfenntartó Rt. 1081 Budapest, Alföldi út 7. A 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti veszélyes hulladékok befogadására alkalmas lerakóhelyek megállapításához a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének segítségét kell kérni. Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 68.

52 13. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez A 16/2007.(XI.30.)KTr. sz. rendelet 2. sz. melléklete szerint Kihelyezett 1100 literes kiskonténerek jegyzéke 1/ Bem utca 2/ Bornemissza utca 3/ Cseresznyéskert utca 4/ Fő út – Óvoda 5/ Kevély utca 6/ Kossuth utca teteje 7/ Plandics tér 8/ Szabadsághegy utca 9/ Vaddisznós utca

1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 2 db 4 db 5 db 2 db

Összesen:

20 db

53 14. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez

A település szennyvízcsatorna-hálózata használati díjának 2011. január 1-től érvényes díjtétele (a 16/2010.(XI.29.) KTr. sz. rendelet 4.§-nak rendelkezése szerint) Csobánka község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Duna Menti Regionális Vízmű Rt.-vel, mint Szolgáltatóval a 137/2003.(XI.18.) KT-határozat rendelkezései szerint megkötött szerződés, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. 7.§. alapján az alábbiak szerint rendelkezik: A csatorna m3-díj 2011. évben: 238,- Ft/m3 + ÁFA Havi alapdíj: 220,- Ft/hó + ÁFA A csatornahasználati díjon felül – annak kiegészítéseként – a vízfogyasztó külön Kormányrendeletben meghatározott mértékű vízterhelési díjat köteles fizetni, melynek díjtételét és összegét a Szolgáltató a víz- és csatornadíjról szóló számlán tünteti fel. A 2012. évi csatornahasználati díj mértékéről – a Szolgáltató 2011. október 31-ig benyújtandó díjkalkulációja és hatósági árajánlata alapján – a Képviselő-testület 2011. novemberi ülésén meghozott rendelettel dönt. Csobánka, 2010. november 25.

Winkler Sándor Józsefné s.k. polgármester

Dr. Finta Béla s.k. jegyző

54 15. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez Helyi hulladékgazdálkodási terv 2004-2008.

55 16. sz. melléklet – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez A 16/2007.(XI.30.)KTr. sz. rendelet 3. sz. melléklete szerint Az alkalmanként keletkező többlet hulladék gyűjtésére szolgáló 60 literes és 120 literes zsákok forgalmazására hivatott elárusítóhelyek

1./ „Kati Bolt” – Metzger Jánosné, Csobánka, Fő tér 1. 2./ A Közszolgáltató székhelye: Bicske, Kossuth u. 60-62. 3./ A Közszolgáltató telephelye: Pilisvörösvár, Fácán u. 4.

56 1. sz. Függelék – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez Csobánka Község Önkormányzatának közkút nyilvántartása Működő kutak Sorszám Utca 2. Ady Endre u. 22. 4. Ady Endre u. 27. 8. Béke út 1. 10. Béke út – József A. u. sarok 11. Béke út – Vörösvári út sarok 15. Csiperke u. 19. Fő út 33. 24. Kossuth Lajos u. 39. 33. Nádas u. – Hubertus köz sarok 41. Pataksor – Hunor u. sarok 43. Petőfi Sándor u. 15. 45. Rózsa u. – Gyurgyalag u. sarok 46. Szabadsághegy u. 44. 48. Táncsics Mihály u. 396.hrsz. Lezárt kutak 1. Ady Endre u. 7. 3. Ady Endre u. 53. 5. Béke út 36. 6. Béke út 44. 7. Béke út 54. 9. Béke út 60. 12. Bem u. 3. 13. Cinke u. – Őzgida u. sarok 14. Cseresznyéskert u. 16. 17. 18. 20. 21. 22. 23. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 34. 35. 36.

Megjegyzés Sirokai Dezső használja Vedres Lászlóné használja Várhegyi Antalné használja Seres Miklós használja nem használják Pichler Jenőné, Bajtek Pál használja turisták használják üdülősök használják Lengyel Gábor, Csanda István használja több család használja Halmányi Jánosné használja több család használja turisták használják

lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben 2 db lezárva, 1 db hibaelhárítás miatt kiszerelve 1995-ben Dózsa György út 15. lezárva 1995-ben Dózsa György út 1. lezárva 1995-ben Fő út 16. lezárva 1995-ben Fő tér Posta előtt hibaelhárítás miatt kiszerelve József Attila u. 8. lezárva 1995-ben Kápolna u. – Hubertus köz sarok lezárva 1995-ben Kossuth Lajos u. 33. lezárva 1995-ben Kossuth Lajos u. 28. lezárva 1995-ben Kossuth Lajos u. 51. lezárva 1995-ben Kőfaragó u. 11. lezárva 1995-ben Lejtő köz 7. lezárva 1995-ben Margitliget lezárva 1995-ben Mária u. 7. lezárva 1995-ben Muskátli u. vége lezárva 1995-ben Múzsa u. 8. lezárva 2003-ban Napsugár u. vége lezárva 1995-ben Ősz u. 4. lezárva 1995-ben Panoráma u. 14. lezárva 1995-ben

57 Sorszám 37. 38. 39. 40. 42. 44. 47. 49. 50. 51. 52. 53. 54.

Utca Panoráma u. 524.hrsz. Panoráma u. – Diófa u. sarok Pataksor u. 18. Pataksor u. 2. Pataksor – Sarok u. sarok Rákóczi Ferenc u. 2. Szabadsághegy u. 15. Táncsics Mihály u. 2. Táncsics Mihály u. vége Üdülők útja 2866.hrsz. Üdülők útja 2971.hrsz. Üdülők útja – Kápolna u. sarok Vörösvári út 12.

Megjegyzés lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben 3 db lett lezárva lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben lezárva 1995-ben

58 2. sz. Függelék – a 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelethez A Duna-Ipoly Nemzeti Park országos védettségű, Csobánkához tartozó természetvédelmi területeinek helyrajzi száma

02/2-5, 030/2-7, 032-038, 039/1-2, 040-043, 044/1, 044/4, 044/9-10, 044/13, 044/16-21, 045, 047, 048/2-4, 049/2, 050/1-2, 050/5-10, 051, 052/1, 052/3, 052/6, 053/2, 054/1, 054/4, 059, 060, 062/4-9, 0105-0108, 0109/2-5, 0110, 0111, 0113, 0138/1-23, 0139, 0246/1-2

0140/1-53, 0141, 0142/1-2 0142/6-10 0142/73 0142/76 0142/80-81 0145 0146/9 0147 0148/7-9 0150/1 0151/18 0152 0153/5 0154 0155/1 0156 0157/1 0158 0159/1 0160 0161/3-4 0162 0163 0165 0167 0169 0170/51 0170/53-54 0170/56-58 0170/60-62 0171-0173

0174/31 0175 0176/8 0177 0178/1-11 078/13-34 0178/56 0178/77 0178/80 0178/82-86 0178/88 0178/90-91 0179-0183 0184/1-8 0185 0186/1-3 0187 0188 0191 0192 0193/57 0194 0195/6 0195/12 0195/28 0196 0197/2 0197/11 0197/14 0199 0200/1 0200/10 0201

0202/2 0203 0204 0205/9 0206 0207 0208/13 0208/140 0209 0210 0211/7 0211/71 0213/1-14 0214 0215/1-12 0216 0217 0218/1-3 0219 0220/70 0221 0222/112 0223-0226 0227/1-11 0228-0230 0231/6 0232/40 0232/74 0233 0234/13 0235 0236/19 0245/2