MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSTANI INTÉZET
A vállalkozói hajlandóság alakulása és motivációi a KKV szektorban
KOVÁCS ILONA
2014
-1-
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................... 4 1. A vállalkozó, a vállalkozás és a KKV-k jellemzői ............................................. 6 1.1. A vállalkozások fogalma, kialakulásuknak története ..................................... 7 1.2. Vállalkozói szellem alakulása Magyarországon a rendszerváltásig ................... 8 1.3. A KKV-k fogalma a statisztikában ............................................................... 10 1.4. Társas vállalkozások jogi formája ................................................................ 11 1.5. A KKV-k számának alakulása a napjainkig ................................................. 12 1.6. Vállalkozások számának alakulása napjainkban .......................................... 15 1.7. A vállalkozói hajlandóság alakulása napjainkban konkrét mérőszámokkal . 19 2. KKV-k szerepe a gazdaságban ......................................................................... 25 2.1. A KKV-k szerepe a foglalkoztatásban.......................................................... 25 2.2. KKV-k a hozzáadott érték szerint................................................................. 27 2.3. KKV szektor nehézségei, bedőlési arány ..................................................... 30 3. KKV szektor finanszírozása ............................................................................. 35 3.1. OFA – Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ....................... 35 3.2. CEE Women Startup..................................................................................... 36 3.3. H2020 ........................................................................................................... 37 3.4. Európai Vállalkozásösztönző Díj ................................................................. 37 3.5. FIVOSZ ........................................................................................................ 38 4. Empirikus kutatatás a vállalkozói hajlandóság felmérésére ......................... 39 4.1. Kutatási eredmények .................................................................................... 39 4.2. Vállalkozási motivációk ............................................................................... 40 4.3. A vállalkozások megalapításának nehézségei .............................................. 42 4.4. Vállalkozások támogatása ............................................................................ 44 4.5. Vállalkozások talpon maradásának esélye .................................................... 45
-2-
5. Javaslatok ........................................................................................................... 47 6. Összegzés ............................................................................................................ 48 7. Irodalomjegyzék ................................................................................................ 50 7.1. Felhasznált szakirodalom: ............................................................................ 50 7.2. Internetes hivatkozások: ............................................................................... 50 7.3. Ábrajegyzék .................................................................................................. 52 7.4. Táblázatjegyzék: ........................................................................................... 52 8. Summary ............................................................................................................ 53
-3-
Bevezetés Diplomamunkám témája a vállalkozói hajlandóság vizsgálata a kis- és közepes (KKV) vállalati szektorban, valamint gazdasági szerepük a foglalkoztatás és a hozzáadott érték szempontjából. Dolgozatom elején tisztázom, hogy a vállalkozás és a vállalat nem egy és ugyanaz jelentését tekintve. A magyar szóhasználat elkezdte helyettesíteni a vállalat kifejezést a vállalkozás szóval. A vállalkozás maga a tevékenység, amelyet akár egy személyben is lehet végezni, mint egyéni vállalkozó. A vállalat pedig ennek a tevékenységnek a formája, azaz Kft, Rt, stb. Dolgozatomban a vállalkozás a gazdasági szervezetet jelöli, ha nincs külön utalás az ellenkezőjére. Nemzetközi összehasonlítást is végeztem a KKV-k alakulásáról és ezzel együtt a vállalkozói hajlandóságról. A nemzetközi összehasonlítást napjainkra vonatkozóan végeztem el. Saját kutatásom arra irányult, hogy milyen a vállalkozói hajlandóság a mai fiatalok körében, miért döntenek egy vállalkozás megalapítása mellett vagy ellen, mely tényezők befolyásolják őket leginkább a döntés meghozatalában. Témaválasztásom annak köszönhető, hogy mindig is érdekelt egy vállalkozás létrehozása és működtetése, valamint, hogy milyen gazdasági lehetőségei vannak egy vállalkozásnak, és mely területen érdemes befektetni Magyarországon. Miért fontos, hogy egy országnak jól működő vállalkozásai legyenek? Egy-egy ország gazdasága javarészt a vállalatok tevékenységére épül, így összességében a világgazdaság is. Végeznek ugyan gazdasági tevékenységeket más gazdasági egységek is, de ezek csak kiegészítő szerepet töltenek be. A vállalkozásoknak fontos szerepe van a foglalkoztatottság szempontjából is. A vállalatok nagy szerepet játszanak a munkahelyek megteremtésében. Vegyük példának Magyarországot. A KSH legfrissebb adata szerint 9.879 ezer fő Magyarország jelenlegi népessége. Ebből munkaképes a népesség több mint 2/3-a, vagyis több mint 6 millió ember. 2013-ban a mikro, kis- és közepes vállalkozások foglalkoztattak 1.777.696 főt, vagyis megközelítőleg a munkavállalók 2/3-át. A KKV-k az üzleti szférában foglalkoztatottaknak 73,8%-ának biztosítanak megélhetést. Ebből is láthatjuk milyen kiemelkedő e szektor megléte.1 Sokáig csak a nagyobb „mamut” vállalatokkal foglalkoztak a világ nagy részén, azon beül is a nagyobb méretekből adódó megtakarításokra irányult a figyelem. A kisebb vállalatok jelentőségével először az Egyesült Államok, majd Japán kezdett el foglalkozni.
1
Központi Statisztikai Hivatal, Népesség, népmozgalom, (1949- )
-4-
Az 1970-es években pedig az olajválság hatására vált nyilvánvalóvá a KKV-k gyors alkalmazkodó képessége, sajátos szerepe. Azóta folyamatosan nőtt az érdeklődés a kisebb vállalatokkal kapcsolatban. Magyarországon a 90-es években kezdtek el egyre több kutatást végezni a témakörben. (Román, 2002) A 70-es, 80-as években volt megfigyelhető a KKV-k számának gyors ütemű növekedése. Minek volt köszönhető ez a növekedés? Egyrészt annak, hogy megnőtt azoknak az ágazatoknak az aránya, melyekben a kisvállalatoknak volt nagyobb súlya, másrészt pedig megjelent a „kihelyezés” (outsourcing) jelensége. Ez azt jelenti, hogy a nagyvállalat megmarad a főtevékenységnél és a „mellék” tevékenységeket kihelyezi egy külső és általában kis vagy közepes méretű egységhez, amely lehet régión belül, vagy kívül és akár országon kívül is. Napjainkban is elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások kiemelkedő szerepe egyrészt abban rejlik, hogy nőnek a fogyasztói igények. Ezáltal egyre speciálisabb elvárások elé állítják a termelőket, melyeket sok esetben a KKV-k tudnak kielégíteni. A tevékenységek bizonyos része jóval olcsóbban elvégezhető kisvállalkozások által. (Román, 2002) Dolgozatomban legelőször a vállalkozók és a vállalkozások történetét, később pedig a KKV-k jellemzőit mutatom be. Ezután kitérek a KKV-k gazdasági szerepére és a KKV szektor finanszírozására, végül pedig saját empirikus kutatásomat vázolom fel. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal), Eurostat, a Global Entrepreneurship Monitor és az SME (small and medium enterprises) adatait vizsgálva feltérképeztem a KKV-k számának alakulását mind a 90-es években, mind pedig az ezredforduló utáni időszakban. A vállalkozói hajlandóság vizsgálatához kérdőívet készítettem. Megvizsgáltam, mely okok miatt nem mernek belefogni egy vállalkozásba a mai fiatalok. Arra jutottam, hogy nagyban befolyásolja a döntésüket, hogy sok vállalat ment csődbe a 2008-as válság következtében, de még napjainkban is sokszor halljuk hány cégnek kell „bezárnia kapuit”. Emellett nem könnyű olyan innovatív ötlettel előállni, ami biztos talpon állna meg a mai világban. Honnan tudjuk, hogy sikeresek leszünk? Honnan teremtsük elő a szükséges önerőt, ha hitelt szeretnénk felvenni vállalkozásunk megalapításához? Mi lesz, ha tönkremegy a vállalkozásunk? Ezekre a kérdésekre nehéz válaszokat adni. Emellett sokszor hiányzik a szülők és a család támogatása is, ami szerintem nagyban befolyásolja a döntés meghozatalát.
-5-
1. A vállalkozó, a vállalkozás és a KKV-k jellemzői Mielőtt belemélyedünk a kis- és közepes vállalkozások méretstruktúrájába, érdemes áttekinteni a vállalkozó fogalmát, valamint a vállalkozások történetét és jellemzőit. A vállalkozó szó egy francia igéből (entreprendre) származik, mely magyarul vállalkozást, kockáztatást, próbálkozást jelent. Már a XIV. században szervezett utakat Marco Polo gazdasági célból, árut árura cserélt. Ricard Cantillon vezette be a vállalkozó szót, mint olyan racionálisan gondolkodó és döntést hozó személyt, aki kockázatot vállal és menedzsmentet biztosít egy üzlet számára. Adam Smith és Alfred Marshall a vállalkozókat belefoglalták egy munkás kategóriába. A vállalkozókat speciális gyakorlattal rendelkező személyeknek tekintették. Jean Baptista Sail a vállalkozót az ügynökkel tekintette azonosnak. Ő már elválasztotta a vállalkozói nyereséget a tőkenyereségtől. A vállalkozó/vállalkozás témakörét tekintve Schumpeter volt az egyik legkiemelkedőbb személy. Különbséget tett a feltaláló és az innovátor között. A vállalkozót kiváló innovátornak tekintette, olyan embernek, aki hirtelen változásokat vezet be a mindennapi gazdasági tevékenységekbe. David McCellan pszichológus a vállalkozói lét létrejötte mögött nem gazdasági, hanem pszichológiai okokat gondolt. Úgy vélte, hogy a teljesítmény szükséglet elve alapján vannak emberek, akik a sikerre vágynak, magas teljesítményre, arra hogy kockázatot vállaljanak, nem pedig a pénzre. Peter Kilby a vállalkozót úgy írta le, mint „Nagy és fontos élőlény, akinek jellemzői és sajátosságai teljesen a szemlélő nézőpontjától függnek.” (Fülöp Gyula, 2004, 14. o.). Lippen úgy vélte, hogy vannak vállalkozói törekvéssel rendelkező személyek, akinek azonban a szükséges erőforrásai nincsenek meg. (Klement, 2012) Solomon fejlesztette ki a vállalkozó ma használt definícióját: „innovatív személy, aki valami változást hoz létre az értékben, időt és fáradtságot szentelve erre, vállalva a … pénzügyi,
pszichológiai
és
szociális
kockázatot…
egy
tevékenységorientált
perspektívában… és pénzbeli és személyes viszonzásként elfogadja a létrejött jutalmakat és büntetéseket.” (Fülöp Gyula, 2004, 14. o.) A vállalkozókat jellemző főbb tulajdonságoknak tekintik a kockázatviselést, kreativitást, innovációt és a függetlenség iránti vágyat. Emellett természetesen sok vállalkozói karakter létezik személyiségtől függően. A vállalkozók élet- és pályatörténetét vizsgálva azonban megállapíthatunk egy-két közös tulajdonságot. A vállalkozók nagy része férfi. Ugyanilyen arányúak az egyetemet és főiskolát végzettek. A vállalkozók többsége a fővárosban, vagy valamely vidéki nagyvárosban lakik. Már a 90-es években -6-
sem a fiatalok domináltak a vállalkozók körében. A legtöbbjük 40 év felett kezdett bele vállalkozásába. Külön csoportnak tekintjük azon vállalkozókat, akik kevés saját tőkével rendelkeztek és ezt felhasználva, illetve nagyobb összegű hitel felvételével lettek a vállalat vezetői, tulajdonosai. A vállalkozók egy másik része saját pénzét összegyűjtve, vagy mások tőkéjét igénybe véve privatizációs pályázatokon hirdetett vállalatokat, vagy vállalatrészeket vásároltak meg, majd adták el másoknak. Akik a szocializmus összeomlása környékén alapítottak vállalatot, kevés önerővel rendelkeztek. Végül voltak olyan vállalkozók, akik bekapcsolódtak a privatizációba, miközben új vállalatot hoztak létre. (Laki-Szalai, 2013)
1.1. A vállalkozások fogalma, kialakulásuknak története Miután
megismertük
a
vállalkozó
fogalmát,
vállalkozókat
jellemző
tulajdonságokat, nézzük meg, mit tekintünk vállalkozásnak. Sok meghatározás létezik, én Vecsenyi János szavaival élek: ”A vállalkozás olyan út, amelyen a vállalkozóknak végig kell menniük az üzleti lehetőség felismerésén, a vállalkozást indító felkészülésen, a létrehozott vállalkozás működtetésén és fejlesztésén keresztül a vállalkozás esetleges megszüntetéséig, eladásáig, újraindulásig.” (Vecsenyi, 2009, 19. o.) A vállalkozások története egészen a 13. századig nyúlik vissza. A „vállalkozó” már ekkor megjelent Angliában: kihasználta a gyapjúexportban rejlő lehetőségeket. Mivel olyan csoportról volt szó, akiket meg lehet adóztatni, az állam még támogatta is a polgári vállalkozók tevékenységét. A 16. században nagyobb lendületet vett a vállalkozások terjedése. A világgazdasági átalakulással az angol üzletemberek ki tudták használni az agrár-árforradalom lehetőségeit, s ezzel együtt megjelent a városi tőke a mezőgazdaságban, amely szorosabbá fűzte a juhtenyésztés és az ipari feldolgozás közti kapcsolatokat. A különböző területek egymáshoz közel kerülésével együtt megindult a városiasodás, majd a polgári átalakulás. Ez a folyamat lett a későbbi angol gazdaság alapja. Az abszolút monarchia megjelenésétől fogva segítette a vállalkozásokat. Ennek egyik formája az angol kereskedelem katonai védelme volt, amely egyre fontosabbá vált. Megemlíthetjük azonban a vámpolitikát, vagy a hajózási törvényeket. A hajózási törvények értelmében Angliába csak az angol vagy az import árut előállító ország hajói szállíthattak árut, Ezzel kirekesztették Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol területekre irányult. A törvény következtében háború tört ki, amely Hollandia vereségével fejeződött be 1654-ben, és így Anglia lett a vezető ország a közvetítő kereskedelemben. Mivel az átalakulás szerves -7-
volt, a gazdaság és a társadalom egészét érintette. Ennek következtében a vállalkozók csoportja is széles társadalmi alapra támaszkodhatott. 18. században a vállalkozók között nagy számban akadtak nagybirtokosok, kereskedők, gentryk, szabadfoglalkozásúak, de mégis a középréteg adta a vállalkozók többségét. (Kaposi, 2010)
1.2. Vállalkozói szellem alakulása Magyarországon a rendszerváltásig A 15. században mutatkozott először a magyarországi nemesség körében a vállalkozói aktivitás. Ez eltartott egészen az 1620-as évek végéig. A második nagy vállalkozói hullám a 18. században ment végbe. Ezek a tények egyértelműen ellent mondanak annak a nézetnek, hogy a magyar nem kereskedőnek termett. Másrészről azt is figyelembe kell venni, hogy ekkor még nem járt tőkebefektetéssel a tágabban értelmezett gazdálkodási vállalkozások működése. Magyarországon a 18. század második felében alakultak ki a modern értelemben vett gazdaságok elődjei. A folyamat több területen jelentkezett és széles körben érintette a társadalmi csoportokat. A 18. század végén a hadiszállítás és az áruellátás fellendült, melyek következtében gyors ütemben jöttek létre kereskedő cégek. A kerekedők két nagy csoportját különböztették meg. Egyrészt a testületi kereskedőket, akik főleg városlakó polgárok voltak. Másrészt a zsidó nagykereskedőket, akik nagyrészt mezővárosokban laktak és a Monarchia nyugati részéről érkeztek. A testületi kereskedők nagy arányban német polgárok voltak, azonban a Monarchia idején gyakori volt, hogy a magyarországi városok teljes mértékben német lakta települések voltak. A telepesek hosszabb távra terveztek, és cégeik sokáig fenn is maradtak. A tevékenységük ugyan nem járt nagy nyereséggel, de a megélhetést biztosította számukra. (Kaposi, 2010) A zsidó nagykereskedők előretörése jellemezte a 18. század második felét. Már akkor sok megszorítást vezettek be a zsidóság ellen. Ennek egyik példája, hogy 1840-ig nem költözhettek be a szabad királyi városokba, és a földvásárlási tilalom értelmében zsidó nem rendelkezhetett magyar földdel. Ennek következménye, hogy hasonlóan más európai országokhoz az ipar és a kereskedelem területén dolgozott a zsidóság. Természetesen voltak rövid életű vállalkozásaik, ahogy tartósak is. Egyes esetekben, több városban is működtettek céget. Az ország fejlettebb vidékein megjelent a kereskedői tőke-és szakértelem. Ez gyorsította a piachoz jutást és a tőkemegtérülést, emellett összefűzte az eltérő adottságú országrészeket a külkereskedelem révén. A kereskedői tevékenység gyakran fonódott össze a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával a zsidó vallásúak körében. A -8-
hagyományos magán-kölcsönrendszer megmaradt, miközben a hitelrendszer egyre jobban intézményesült. A pénzügyi vállalkozói szektor egyik kiemelkedő alakja Ullmann Móric volt, aki vagyonát gyapjú-, nyersbőr- és dohánykereskedéssel szerezte, majd az infrastruktúrában kezdett el tevékenykedni. Az 1841-ben létrehozott Pesti Magyar Kereskedelmi Bank első elnöke, később pedig elnökhelyettese lett. A Gyáralapító Társaság alaptőkéjének nagy részét bankján keresztül ő fedezte, később pedig az első vasút megépítését
finanszírozta.
Az
1830-40-es
években
vidéken
is
megjelentek
a
pénzkölcsönzők. (Kaposi, 2010) Az 1867-es kiegyezés után lendült meg ismét a vállalkozói szellem hazánkban, amely az iparban, építőiparban és élelmiszeriparban is megmutatkozott. A gazdasági fejlődés a társadalmi életben is érzékeltette hatását. Egymás után nyíltak a kávéházak, színházak. E korszak kiemelkedő vállalkozója volt a cukrász Gerbeaud Emil, akiről a ma ismert süteményt is elnevezték, valamint a vendéglátós Gundel János. A fellendülés a két világháború közti időszakban is tartott, azonban a második világháború következtében az ország gazdasága hanyatlott. A háború utáni újjáépítés során minden gazdasági eszköztől megfosztották az embereket: földektől, gyáraktól, bankoktól egészen a kisüzemekig. Az 1949 és 1970 közötti időben a kis- és középgazdaságok aránya 51,3%-ról 2,6%-ra visszaesett, ami rendkívüli mértékű csökkenés. A tervutasítás időszaka következett, szinte minden állami tulajdonba került. A reformerek a gazdaság hatékonyságán kívántak javítani. 1968 januárjában bevezették az újgazdasági mechanizmust, mely következtében a vállalati önállóság megnőtt a beruházások és a termelés terén. Az 1970-es évek végén kezdett megváltozni a kisvállalatok szerepe. Különféle engedélyek voltak szükségesek egy vállalkozás beindításához, emellett az alkalmazottak számát is előírták. A tiltás fokozatosan csökkent az idő múlásával. Az 1980-as években már a szükséges jogi hátteret is biztosították a vállalkozó kedvűek számára, a társaságok száma folyamatosan nőtt. (Juhász, 1993)
-9-
1.3. A KKV-k fogalma a statisztikában A vállalkozói kedv egyik „statisztikai” mutatóját, vagyis a vállalkozások számát elemzem a következő fejezetben, a kis- és közepes vállalkozásokra helyezve a hangsúlyt. Szeretném ismertetni a kkv-k méretkategória szerinti csoportosítását, majd pedig a jogi formákat is. A 2004. évi XXXIV. törvény szerint az a vállalkozás számít kis- és középvállalkozásnak Magyarországon, amely legfeljebb 249 főt foglalkoztat, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót. Az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25%-ot külön-külön vagy együttesen. Statisztikai csoportosítás azonban kizárólag a létszám-kategória alapján történik.2 Vállalatok csoportosítása méret szerint
Foglalkoztatottak száma
1. táblázat
Mérőszám
Vállalatkategória
0-9 foglalkoztatott
mikrovállalat
10-49 foglalkozatott
kisvállalat
50-249 foglalkoztatott
középvállalat
250- foglalkoztatott
nagyvállalat
forrás: Fülöp Gyula, Kis- és középvállalati gazdálkodás, 2004
A KKV szektor kategóriáján belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, melyben az alkalmazottak létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalat esetén, ahogy a táblázatban is látjuk, a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 49 főt. Az éves forgalom, vagy a mérlegfőösszeg 10 milliónál kevesebb. Középvállalkozásoknál a foglalkoztatottak létszáma 50- és 250 fő közé esik, az éves forgalom pedig nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszeg a 43 millió eurót. (Vecsenyi, 2009) A fenti meghatározás alapján, a Magyarországon működő vállalkozások nagy része mikro, kis vagy középvállalat. A kis- és középvállalkozások nagyvállalatokkal szembeni előnye vagy hátránya nehezen mérhető egyértelműen, azaz egzakt módon. A gyakorlati életben mégis azt láthatjuk, hogy a kis- és középvállalkozások olyan sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek a szűkebben vett gazdasági és a tágabb értelemben 2
Statisztikai Tükör: A kis- és-középvállalkozások helyzete hazánkban, 2013.
- 10 -
vett társadalmi szempontok alapján előnyt jelentenek számukra. Együttesen fontos szerepet töltenek be a jövedelemszerzésben, beruházásokban vagy foglalkoztatásban. A későbbiekben ezekről bővebben lesz szó. (Fülöp, 2004)
1.4. Társas vállalkozások jogi formája A vállalkozás létrehozását fontolgatóknak egyik legfontosabb feladatuk a vállalkozási forma kiválasztása. Tekintsük át röviden az egyéni vállalkozást és a társasági formákat. Legelőször szeretném az új törvényt ismertetni. 2014. március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), amely jelentős változásokat hozott. A törvény értelmében a jogi személyiség nélküli gazdasági társasági forma megszűnt. Elsőként a Kkt. és a Bt. szabályai kerültek megvizsgálás alá. A két társasági formának egyik formai újdonsága, hogy az új törvény jogi személyiségű gazdasági társaságokká nyilvánította őket.3 A legegyszerűbb vállalkozási forma az egyéni vállalkozás Népszerűségét annak köszönheti, hogy egyszerű a létrehozása és működtetése. Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottakat, családtagot. Az egyéni vállalkozások előnye az egyszerűség mellett, hogy nem kell osztozni a nyereségen, különböző adózási kedvezmények vonatkoznak rá, és könnyebben átlátható. A hátrányok közé tarozik, hogy az egyéni vállalkozó vállára nehezedik minden felelősség, és a nyereség is alacsonyabb az egyéni vállalkozásoknál. (Vecsenyi, 2009) A társas vállalkozásokban két- vagy több személy vesz részt. Előnye, hogy a partnerek szabadon döntenek a nyereség és veszteség felosztásán. A felelősség szintén megoszlik. Hátránya, hogy nagyobb összegű tőke szükséges a megalapításához, fennáll a konfliktus veszélye a tagok között, emellett a társas vállalkozásokra bonyolultabb szabályok vonatkoznak. (Varga, 1990) Közkereseti társaság (Kkt.) olyan társasági forma, „ahol a tagok társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak.” (Fülöp Gyula, 2004. 58.o). Az ehhez szükséges tőkét biztosítják a társaság számára. A társaság valamennyi tagja lehet üzletvezető. Jellemzője, hogy egyszerű az alapítása és működtetése is. Sokszor családok, vagy kisebb létszámú vállalkozások választják ezt a formát. (Fülöp, 2004) 3
Fábián Erika: Változó társaságban - Gazdasági társaságok joga az új Ptk.-ban – Jogi Fórum konferencia
- 11 -
Betéti társaság (Bt.) szintén társasági szerződéssel jön létre. A szerződésben a tagok „üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett költségekre korlátlan, és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.” (Fülöp Gyula, 2004, 59. o.). Minden tagot terheli a vagyoni részvételi kötelezettség. Ez a forma is egyszerűen létrehozható, működtethető és megszüntethető. Jellemzően a kis- és középvállalkozások cégformája. (Fülöp, 2004) A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) előre meghatározott összegű jegyzett tőkével indul, és a tagok kötelezettsége alapvetően saját pénzbeli hozzájárulásuknak a biztosítása. Jellemzője, hogy akár egy személy is megalapíthatja, és bizonyos fokig könnyű a társasági jogviszony megszűntetése, vagy az üzlet egy részének az átruházása. Ügyvezető bármelyik tag lehet. Ez a legelterjedtebb cégforma Magyarországon. (Fülöp, 2004) A részvénytársaság (Rt.) „olyan gazdasági társaság, melyet előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapítanak” (Fülöp Gyula, 2004, 61. o.). Az üzletvezetésre és képviseletre az ügyvezető szerv, valamint az elnök-vezérigazgató jogosult. Lehetnek zárt részvénytársaságok (zrt.), és nyílt részvénytársaságok (nyrt.). A tulajdonosi jogok értékpapír formájában testesülnek meg. Ha a tagok száma lecsökken egy főre, a társaság egyszemélyes társaságként tovább működhet. Nem a kisvállalkozások tipikus formája. (Fülöp, 2004)
1.5. A KKV-k számának alakulása a napjainkig Először szeretném bemutatni, hogyan alakult Magyarországon a KKV-k száma a rendszerváltás előtt, majd közvetlenül a rendszerváltás után. Ezután kitérek a mai tendenciákra nemzetközi viszonylatban is. A magyar gazdaság vállalati szerkezete a kommunista hatalomátvételig hasonló volt a más gazdaságokban kialakult struktúrákhoz a méretkategóriák tekintetében. A II. világháború után, vagyis 1945-ös években, a gyors helyreállítás idejében hasonló maradt a szerkezet, de a kommunista hatalomátvétel a magánszektort rövid idő alatt szinte teljesen felszámolta. A kis- és középvállalkozásoknál és a nagyvállalatoknál a foglalkoztatottak aránya 1/3-2/3 volt a magyar gazdaságban a rendszerváltás idején. 1989 végén 359 997 vállalkozást regisztráltak, melynek többsége egyéni vállalkozás volt. A kkv-k körében a kisvállalkozások tették ki a vállalkozások túlnyomó részét, 97,8%-ot. A közepes - 12 -
vállalkozások 1,4%-os arányúak voltak, tehát elég csekély számban voltak jelen. Ez az arány a rendszerváltást követő években tovább csökkent. Azonban mégis a vállalkozások számának
gyors
nagyságkategóriák
növekedése
volt
megfigyelhető
foglalkoztatottsághoz
és
a
a
90-es
bruttó
években,
hazai
illetve
termékhez
a
való
hozzájárulásának erőteljes eltolódása. (Román, 2002) Vállalkozások számának változása 1989-2000 között Gazdálkodási forma
2. táblázat
Változás 1989-1995
1995-2000
1989-2000
Kft.
+98.213
+64.336
+162.549
Rt.
+2.879
+1.186
+4.065
+775
-805
-30
Bt.
+105944.
+81.030
+186.974
Társas vállalkozás összesen
+222.383
+149.760
+372.143
Egyéni vállalkozás
+470.877
-108.571
+362.306
Vállalkozás összesen
+693.260
+41.189
+734.449
Szövetkezet
forrás: Román Zoltán, Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban, 2002
A rendszerváltás után a magyar gazdaság vállalati szerkezetében két nagy változás ment végbe: a tulajdonosi viszonyok és a vállalati méretstruktúra átrendeződése. Az állami tulajdon túlnyomó része nagyvállalatokban összpontosult. A szövetkezetek között is többségben voltak a nagy- vagy közepes vállalatok. A tulajdonarányok változásával és a magántulajdon térnyerésével egyidejűleg a kis- és középvállalkozások száma folyamatosan növekedett. Ezt az időszakot a „vállalkozási boom” korának is nevezik. A regisztrált vállalkozások 5 év alatt (1990-1995) megduplázódtak, 1995 után azonban már csekély mértékben nőtt a számuk. Az egyéni vállalkozások aránya csökkent. 1995 és 2000 között összesen 108.571-el kevesebb egyéni vállalkozás jött létre. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások száma folyamatosan emelkedett, ugyanazon időszakban 149.760-al több társas vállalkozás lett. A szövetkezetek száma 1995 után fokozatosan csökkent. (Román, 2002)
- 13 -
A regisztrált és működő vállalkozások száma 2001. június 30-án (db) 3. táblázat Regisztrált Gazdálkodási forma
Működő
A működő vállalkozások
vállalkozás
aránya (%)
Jogi személyiségű társas vállalkozás
186 717
155 630
83,4
Kft.
170 320
142 216
83,5
Rt.
4 414
3 821
86,6
Szövetkezet
7 329
5 753
78,5
Egyéb
4 654
3 840
82,5
Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás
233 810
198 346
84,8
Bt.
194 708
165 169
84,8
8 244
7 125
86,4
30 858
26 052
84,4
Társas vállalkozás összesen
420 527
353 976
84,2
Egyéni vállalkozás
692 861
452 555
65,3
1 113 388
806 531
72,4
Kkt. Egyéb
Összesen
forrás: Román Zoltán, Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban, 2002
Azt, hogy a regisztrált vállalkozások közül mennyi volt ténylegesen működő az 1995 előtti években nem tudni, mivel a statisztika csak 1995-ben kezdte el ezt vizsgálni. 1995. december 31-én a működő vállalkozások aránya 57,5% volt, a következő években jelentősen nőtt az arány, majd 75-80 százalékon stabilizálódott. A vállalatok nagyságkategória szerinti százalékos megoszlása jelentős eltéréseket mutatott az országok között. A közepes vállalkozások aránya rendkívül alacsony volt több országban is, 2-3% körül mozogott, mialatt mikrovállalkozások száma növekedett. Az egy vállalatra átlagosan jutó létszám nagysága az EU átlagában 6 fő, Magyarországon pedig 3,6 fő volt. 2001. január 30-án az összes 1.113.388 regisztrált vállalkozás közül 806.531 db (72,4%) volt ténylegesen működő. Az egyéni vállalkozások között már ekkor is nagy arányban voltak kényszervállalkozások, ezt bizonyítja, hogy mindössze 65,3%-a volt ténylegesen működő. (Román, 2002)
- 14 -
Az első ábrán 1992 és 2001 között láthatjuk a mikro-kis és közepes vállalkozások nagyságkategóriai szerinti megoszlását. Kitűnik a mikrovállalkozások, és ezzel együtt az egyéni vállalkozások számának gyors ütemű növekedése. A növekedés nem torpant meg a vizsgált időszak után, sőt egyre több mikro és egyéni vállalkozás jött létre Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a közepes vállalkozások száma 1992 és 2001 közti időszakban csökkent (kivétel 1997 és 1998 éve, amikor nőtt a számuk). A kisvállalkozások száma volt a legalacsonyabb a vizsgált időszakban, számuk kismértékben még tovább is csökkent.
1400 1200 1000 800
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás
600
Középvállalkozás
400 200 0 1992. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 1. ábra: KKV-k megoszlása méretkategória szerint (db), forrás: saját szerkesztés; Szerb László: A vállalkozás és a vállalkozói aktivitás mérése, 2004 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2004/2004_06-07/2004_06-07_545.pdf
1.6. Vállalkozások számának alakulása napjainkban 2002 és 2011 között a ténylegesen működő KKV-k száma 680 és 700 ezer között ingadozott, 70% feletti volt az arányuk, általában 75-77% közötti (2004 és 2005 kivételével). A gazdálkodási formák között az egyéni vállalkozások tették ki a legnagyobb részt, 66%-ot. A kisvállalkozások száma a 2011-et megelőző években jellemzően 900 ezer körül mozogtak. Jelentősen befolyásolták a vállalkozások számának alakulását az újabb jogszabályok, előírások, melyek a gazdasági társaságokra vonatkoztak. Ezzel együtt - 15 -
változtak a gazdálkodási formák is. A regisztrált kisvállalkozások között kft-ből volt a legtöbb, 41,9%. Az egyéni vállalkozások 38,6%-ot tettek ki, a betéti társaságok aránya 18% volt. A mikrovállalkozások aránya rendkívül magas volt a kisvállalkozások között (96,7%). 2011 utolsó negyedévéhez képest csökkent a 250 fő alatti létszámmal rendelkező cégek száma, azonban 2012-ben még mindig a kis- és közepes vállalkozások tették ki az összes vállalkozás 99,5 százalékát, amely 956.300 céget jelentett. A KKV szektoron belül a kisvállalkozások száma 2002. óta 30-33 ezer között mozgott. 2012 végén 31.300 db volt. A középvállalatok száma ehhez képest jóval alacsonyabb volt, 2001. és 2011. között végig 5000 alatt mozgott a számuk. Ez alól egyedül 2009 a kivétel, amikor elérte az 5130 db-ot. A regisztrált középvállalkozások száma a KKV szektoron belül mindössze 0,5%-ot tett ki. A középvállalkozások majd háromnegyede Kft. formájában működött.4 Társasági forma szerinti megoszlás: 2012-2013 (db) Társasági forma
2012
2013
32469
27136
Részvénytársaság
401
351
Betéti társaság
623
2841
Korlátolt felelősségű társaság
4. táblázat
forrás: MNO: 32 ezer céget alapítottak 2013-ban, 2014. http://mno.hu/gazdasag/32-ezer-ceget-alapitottak-2013-ban-1208179
A 4. táblázatban láthatjuk 2012-ben és 2013-ban a társasági formák szerinti megoszlást. Mint korábban említettem dolgozatomban, a korlátolt felelősségű társaság a legnépszerűbb társasági forma Magyarországon. Ezt az adatok is bizonyítják. 2012-ben 27.136 Kft alakult, 2013-ban pedig már 32.469. Részvénytársaságból 351 indult az azt megelőző évi 401 után, tehát csökkent a számuk. A betéti társaságok nagymértékű növekedését lehet kiolvasni az ábrából. 2012-ben 623 betéti társaság jött létre, 2013-ban már újabb 2481 alakult. A feltűnően magas növekedéssel a dohány-kiskereskedelem átalakításával megjelenő új piaci szereplők állnak összefüggésben. Ezt bizonyítja, hogy a 2013-ban alapított betéti társaságok között 701 nevében szerepel a „trafik”, a „tabak” vagy a dohány kifejezés, míg 2012-ben mindössze 20 ilyen betéti társaság volt. A betéti társaságok „népszerűségét” az a tény is növeli majd vélhetőleg, hogy az új Ptk.
4
Statisztikai Tükör: A kis- és-középvállalkozások helyzete hazánkban, 2013.
- 16 -
(2014.03.15) értelmében a Kft-k alapításához most már 3 millió forint szükséges, melyet nem tudnak, vagy nem akarnak majd sokan rendelkezésre bocsátani.5 Jelentős területi eltérések figyelhetők meg a kis- és középvállalkozások számának alakulásában Magyarországon. A közép-magyarországi régió és a főváros a cégalapítás középpontja. Ezt mutatja az az adat is, miszerint 2012-ben az összes KKV 45 százaléka közép-magyarországi régióban elhelyezkedő, ezen belül is 31 százaléka Budapesten található volt. A működő vállalkozások tekintetében 40, illetve 27 százalék volt ez az arány. A mai adatok is azt bizonyítják, hogy továbbra is Budapest és a központi régió a vállalkozások alapításának középpontjai. 2013-ban a részvénytársaságok közel 2/3-a, és az összes vállalkozás 40%-a Budapesten alapult meg. A vállalkozások nagyobb fele KözépMagyarországon indult be. Ezzel szemben a fejletlenebb régiókban, mint Borsod-AbaújZemplén, Nógrád vagy Heves megyében, az egy főre jutó vállalkozások száma alacsonyabb volt. Összehasonlítás képen Nyugat-Dunántúlon Vas, Zala-és Győr-MosonSopron megyében a legmagasabb a vállalkozók aránya, ahol 21 lakosra jut egy egyéni vállalkozó. A dél-alföldi régióban nagyjából 25, az észak-alföldiben pedig 27 emberből kerül ki egy vállalkozó. Az észak-magyarországi régióban a legrosszabb a helyzet, ahol csupán minden harmincadik lakos rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal. Ugyan Közép-Magyarország és a főváros területén 28 lakosra jut egy vállalkozó, de ennek oka, hogy sokan dolgoznak a közszférában. A Complex Kiadó céginformációs adatbázisa alapján a magyarországi lakosok csupán 4%-a regisztrált egyéni vállalkozónak. Magyarországon közelítő adatok alapján 384 ezer ember rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Budapesten és Pest megyében összesen mintegy 105 ezer jelenleg is aktív vállalkozó él. A magas aránynál azonban figyelembe kell venni azt is, hogy ezen a területen él a magyarországi lakosok csaknem 30 százaléka. A Dél-Dunántúlon és ÉszakMagyarországon viszont csak a 10-10 százaléka tevékenykedik az egyéni vállalkozói rétegnek.6
5 6
MNO, 32 ezer céget alapítottak 2013-ban, 2014. HR portal: Mekkora a vállalkozói kedv hazánkban? 2011.
- 17 -
Most, hogy megnéztük Magyarországon a vállalkozások számának alakulását, térjünk át a nemzetközi összehasonlításra is. Ehhez a SME Performance Review adatait vettem alapul. Az ábrán, mint láthatjuk mikro, kis- és közepes vállalati kategória szerint lettek csoportosítva a vállalkozások számbeli alakulásai. Vállalkozások számának alakulása 2013-ban (db)
5. táblázat
Micro
Small-sized
Medium-sized
Vállalkozások
Vállalkozások
Vállalkozások
száma
száma
száma
Magyarország
521 981
24 882
4 211
Románia
389 206
39 928
7 992
Horvátország
140 801
10 333
1 872
3 491 826
183 198
19 265
513 780
14 978
2 301
2 103 390
120 940
15 484
Szlovákia
362 026
13 616
2 450
Csehország
897 895
34 339
6 814
2 334 664
128 552
20 628
Írország
122 643
14 248
2 478
Hollandia
602 149
45 078
8 497
Belgium
480 906
26 572
4 248
Ausztria
263 585
32 250
4 897
Németország
1 763 465
328 593
55 510
Anglia (UK)
1 495 648
145 350
25 727
Olaszország Görögország Spanyolország
Franciaország
forrás: Enterprise and Industry, SME Performance Review, 2013. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm;
Az 5. táblázatban a mikro, kis- és közepes vállalkozások számait láthatjuk 2013ban. Az országok kiválasztásánál a gazdasági fejlettségi szintet vettem alapul. Magyarország mellett Románia, Horvátország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Szlovákia, Csehország, melyek Magyarországgal közel azonos fejlettségi szinten állnak, valamint Franciaország, Írország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság került megfigyelés alá. Amit mindegyik országnál megállapíthatunk a fejlettségtől és népességtől függetlenül, hogy a mikro vállalkozások száma volt a - 18 -
legnagyobb. Ebbe beletartozik az egyéni vállalkozás is. Ezzel szemben a közepes (medium-sized) vállalatok száma elég csekély volt, mindegyik országban a legkevesebb. Magyarország a középmezőnyben helyezkedett el területéhez és népességéhez viszonyítva a vállalkozások számát tekintve, összehasonlítva a többi országgal. Kiemelkedett vállalkozásaiknak
magas
számával
Olaszország,
Spanyolország,
Franciaország,
Németország és az Egyesült Királyság, ahol 2 és 3 milliói között mozgott 2013-ban a vállalkozások száma a mikro kategóriában, emellett a kis- és közepes vállalkozások esetén is magasabb számban voltak cégeik. Ez azt bizonyítja, hogy nem a fejlettségi szint határozza meg a KKV számát, sokkal inkább az ország népességével áll összefüggésben. A legtöbb vállalkozás 2013-ban a KKV szektorban, Olaszországban volt (3.694.289 db), a legkevesebb vállalkozás pedig Írországban (139.369 db).
1.7. A vállalkozói hajlandóság alakulása napjainkban konkrét mérőszámokkal Dolgozatom bevezető részében szó volt arról, hogy a vállalkozók körében a 40 év felettiek dominálnak. Ez is jelzi, hogy a mai fiatalok között alacsony a vállalkozói hajlam. Az 1980-as években a mai tendencia ellenkezője mutatkozott. Elsősorban a fiatalokra volt jellemző a vállalkozói hajlam növekedése, például a műszaki végzettségű pályakezdőkre. A legtöbb kisvállalkozás a számítástechnika, tervezés, fejlesztés területén jött létre. Az akkori fiatalokat a többletjövedelem mellett az motiválta, hogy szakmai tudásuknak és képességeiknek megfelelően tudnak munkát vállalni. Másik fontos tényezőként említették, hogy egy vállalkozás létrehozásával tudásuk bővül, olyan területeket is megismerhetnek, amelyek nem végzettségükhöz kapcsolódik, mint a gazdasági, szervezési ismeretek. Ehhez a tényhez hozzátartozik, hogy a 1980 után enyhítettek a különféle szabályozáson, így egyre többen alakíthattak magánkézben lévő vállalkozást. (Bossányi, 1983) Napjainkban nem a fiatalság dominál. Ennek több oka is van. 1980 óta ugyan folyamatosan növekszik a vállalkozások száma, de az akkor létrejött és még ma is működő vállalkozások nagy részének tulajdonosai, vagy társtulajdonosai az előző generáció. A vállalkozások növekedése következtében a piac telítődik, és nehéz olyan innovatív vállalkozást létrehozni, amely egyedülálló az adott területen. A Fivosz (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetség) 2013-as felmérései alapján, Magyarországon a fiatalok 96 százaléka nem mer belekezdeni egy vállalkozásba, ami rendkívül magas arány. Magyarországon a 15-34 év közötti korosztálynak csupán 3,7 százaléka vállalkozik (2,3 millió főből 87,7 ezer fő). Mivel a kis- és közepes vállalkozások rendkívül fontos szerepet töltenek be a mai - 19 -
gazdaságban, nagy problémát jelent az alacsony vállalkozói hajlam. A vállalkozói hajlandóság csökkenése negatív hatással van a gazdaság alakulására, ahogy az egyéni megélhetésre is. De miért félnek annyira a mai fiatalok belefogni egy vállalkozásba? Nagy szerepe van ebben a bizonytalanságnak. Egy vállalkozás elindítása nem jelent biztos bevételt, vagy csak évek után számolhat a cég pozitív mérlegfőösszeggel. Addig azonban valamiből „meg kell élni”. Sok fiatal nem engedheti meg magának ezt az instabilitást. Egy családalapítás előtt álló pár, egy kisgyermekes család, vagy egy pályakezdő fiatal jobban meggondolja, hogy kockáztassa-e biztos megélhetését. Jobban átgondolják, hogy félretett tőkéjüket érdemes-e befektetni egy vállalkozásba. Ha pedig mégis belekezd egy vállalkozás megalapításába, de nincs elég önereje, akkor hitel felvételére kényszerül, és még nagyobb lesz a kockázat számára. Sokszor hiányzik a család támogatása is, amely szintén hátráltató tényező lehet.7 A Gobal Entrepreneurship Monitor – röviden GEM – kutatásai szerint a vállalkozói aktivitás és a gazdasági fejlettségi szint között nem lineáris a kapcsolat, vagyis nem igaz, hogy minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb a vállalkozói aktivitása. A GEM ma már világszinten készít kutatásokat a vállalkozói hajlandóságról. Vizsgálataik alapján 30 ezer dolláros egy főre eső GDP-ig csökken a kezdő vállalkozói aktivitás, majd csak ezután emelkedik. A fejletlen országok magas vállalkozói hajlandósági rátáját sok esetben a kényszervállalkozók húzzák fel.8 Kényszervállalkozónak azt a magánszemélyt tekintik, aki munkaerő-piaci kiszolgáltatottsága miatt rákényszerül arra, hogy munkaviszony helyett színlelt jogviszonyt létesítsen, és így foglalkoztatása megmaradjon.9
7
Piac és profit: Gazdaság vállalkozók nélkül?, 2012. Györfy Lehel: Vállalkozói kedv Romániában, 2013 9 Cégvezetés: Leplezett foglalkoztatás és az adóhatóság, 2005. 8
- 20 -
A GEM egyik kutatási része a vállalkozói aktivitás szintjének mérése a különböző országokban. Ennek a kutatásnak az eredményeit láthatjuk a 2. ábrán, általam kiválasztott országokon bemutatva. Figyelembe kell venni, hogy a GEM nem kifejezetten a fiatalok vizsgálatára összpontosít, hanem a társadalom egy szélesebb csoportjára.
2. ábra: A vállalkozói hajlandóság alakulása 1. forrás: Global Entrepreneurship Monitor, Visualizations, 2014. http://www.gemconsortium.org/visualizations
A diagram azt mutatja, hogy 2007 és 2013 között a 18-64 év közötti korosztály hány százaléka tervezte egy vállalkozás elindítását 3 éven belül. Mivel az ábrán nem láthatjuk a pontos adatok, készítettem egy táblázatot róla. (6. táblázat)
Vállalkozói hajlandóság 1. (%) Országok/Évek
6. táblázat
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
8,7
6,2
13
13,8
19,5
13
13,7
Románia
11,7
8,5
6,3
8,6
24,7
27
23,7
Horvátország
10,5
9,7
7,9
7,4
17,9
19,3
19,6
Olaszország
10,3
7,1
4,5
4
7,7
10,8
9,8
Görögország
11,8
12,6
14,6
12,8
10,5
9,5
8,8
4,5
5
4,3
5,8
8
11,1
8,4
Magyarország
Spanyolország
forrás: saját szerkesztés, Global Entrepreneurship Monitor, Visualizations, 2014. http://www.gemconsortium.org/visualizations
- 21 -
Az országok kiválasztásánál hasonló szempontokat követtem, mint a vállalkozások számának alakulásánál, tehát a fejlettségi szintet vettem alapul. Szlovákia és Csehország pontos adatok hiányában nem került be a táblázatba, de az összehasonlítást elvégeztem erre a két országra is. A 2008-as gazdasági válság erősen kihatott a vállalkozói szellem alakulására Európában. A legtöbb országban nagymértékben lecsökkent a vállalkozói kedv. Ugyan nem esett vissza a vállalkozói aktivitás Spanyolországban a válság következtében, mégis ott figyelhetők meg a legalacsonyabb adatok. Értékei szinte végig 10% alatt mozogtak (kivétel a 2012-es év a maga 11,1 százalékával), mellyel a legutolsó helyre került. Spanyolországot Olaszország követi, ahol kétszer is 5% alatti volt az arány. Görögországban egész magas értékek figyelhetők meg, 2011-ig végig 10 % feletti volt a vállalkozói hajlandóság. Románia értékei a leghullámzóbbak: 2009-ben csupán 6,3%, 2012-ben pedig már 27% volt a vállalkozói aktivitás értéke. Csehország vállalkozói aktivitása a válság után folyamatosan növekedett, 2011-ben érte el tetőpontját, majd kis mértékben csökkent. Szlovákiát nem rég óta tanulmányozza a GEM, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy 2012-ben nagy visszaesés következett be. Horvátországban az utóbbi 3 évben folyamatos növekedés figyelhető meg. Magyarország a közép mezőnyben helyezkedik el a 8 vizsgált ország között, ami nem rossz érték, főleg, ha majd megtekintjük a többi általam vizsgált európai ország adatait is. A harmadik ábrán szintén a GEM adatait láthatjuk 2007 és 2013 között százalékban megadva, a fejlettebb országok szempontjából.
3.ábra: A vállalkozói hajlandóság alakulása 2. forrás: Global Entrepreneurship Monitor, Visualizations, 2014. http://www.gemconsortium.org/visualizations
- 22 -
Ahogy az előző országoknál, itt is megfigyelhetjük a 2008-as gazdasági válság hatásait Belgium és Svájc kivételével, ahol kis mértékben ugyan, de nőtt az arány. Ausztriát megfelelő adatok hiányában nem tudtam az elemzésbe belevenni. Vállalkozói hajlandóság 2. (%) Országok/Évek Franciaország
2007
2008
7. táblázat
2009
2010
2011
2012
2013
15,3
12,7
15,9
14,2
17,7
17,3
12,6
Írország
7,7
6,4
6,2
6,1
5,8
5,4
12,6
Svájc
6,9
7,0
7,2
6,7
9,5
7,3
9,8
Hollandia
4,0
3,6
5,5
5,5
8,5
8,6
9,1
Belgium
5,6
6,4
5,2
8,2
10,9
9,1
7,9
Anglia (UK)
5,6
5,3
4,3
5,1
8,9
9,5
7,2
Németország
4,8
4,2
5,3
6,4
5,5
6,0
6,8
forrás: saját szerkesztés, Global Entrepreneurship Monitor, Visualizations, 2014. http://www.gemconsortium.org/visualizations
A fejlettebb országok között egyértelműen Franciaországban volt a legmagasabb a vállalkozói hajlandóság aránya a vizsgált időszakban. Ennek ellenére csökkent 2007-hez képest az aktivitás, 15,3%-ról 12,6%-ra. 2013-ban Írország és Franciaország érékei megegyeztek és egyben a legmagasabbak voltak, mégis csak 12,6% volt az értékük. A többi vizsgált országban szinte végig 10 % alatt mozgott a vállalkozói hajlandóság értéke, azt azonban, hogy melyik országban volt a legalacsonyabb, nehéz megállapítani, mivel több államban is közeli értékek mutatkoztak. Ez a tény is bizonyítja a GEM állítását, miszerint nincs lineáris kapcsolat az országok fejlettségi szintje és a vállalkozói aktivitás között. A 2013-as évben Magyarországon a vállalkozói hajlandóság meglehetősen jó arányú (13,75%) volt az európai országokhoz viszonyítva. Figyelembe kell venni azonban azt a tényt is, hogy az Egyesült Államok átlagos vállalkozói kedvéhez képest a vizsgált európai országok, így Magyarország értékei is jelentősen le voltak maradva. 2013-ban az átlagos vállalkozói aktivitás az EU-ban 11,53% volt, míg az USA-ban 28% körül mozgott. Az elmúlt 10 év adatait figyelembe véve még nőtt is a különbség az USA és az EU között. Még a 2003-as felmérés óta az amerikaiaknál 8 százalék ponttal, addig Európában csak 2 százalékponttal
emelkedett
a
saját
vállalkozás
beindítását
fontolgatók
aránya.
Természetesen változna az Európai Unió-s arány, ha az összes EU tagállam polgárainak - 23 -
vállalkozói kedvét megvizsgálnánk, de egyes átfogó vizsgálatok azt mutatják, hogy még így is csak 15% körüli lenne az érték.10 Az eurobserver.com oldal kutatása szerint az európaiak és amerikaiak között nem csak a vállalkozói hajlandóságban mutatkozik eltérés, hanem abban is, hogy melyik vállalkozási formában (mikro, kis-vagy közepes) dolgoznak szívsebben. Az európaiak a biztonság, és a fix fizetés szempontjából inkább egy vállalatnál dolgoznak, mint hogy önfoglalkoztatók legyenek. Ezzel szemben az amerikaiak pont az önfoglalkoztatást részesítik előnyben. Természetesen Európán belül is vannak eltérések. Az északi országokban kevésbé tartanak az egyéni vállalkozás létrehozásától, mint a délebbre fekvő államokban. A bizottság jelentése szerint az is csökkenti a vállalkozói hajlandóságot Európában, hogy sokan nehezen tudják előteremteni a szükséges alaptőkét. Az Európai Unió 2000-ben a lisszaboni csúcstalálkozón hirdette meg nagyszabású elképzelését, miszerint 2010-re az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezetévé válik. Ennek fontos része lett volna a vállalkozói hajlam erősítése is, az adatok azonban azt mutatják, hogy „kudarcot vallott” az elképzelés.11 A vállalkozókat motiváló tényezők különbözőek. Valakit a függetlenség, önállóság motivál. Megint másokat az, hogy valóra válthatják elképzeléseiket, és tudásukat azon a területen kamatoztathatják, amely közel áll hozzájuk. Olyanok is akadnak, akiket a pénzszerzés ösztönöz egy vállalkozás létrehozására. Végül egyes esetekben az emberek kényszerből vállnak vállalkozóvá, különböző befolyásoló tényezők miatt. Azonban a motiváció nem elegendő a sikeres vállalkozás működtetéséhez. Szükség van megfelelő képességekre is. Ez a két tényező együttesen eredményezi a sikeres vállalat működtetését. (Fülöp, 2004)
10 11
Vállalkozás klub: Miért alacsony a vállalkozó-kedv az európaiaknál az amerikaiakhoz képest? KSH: Kis- és középvállalatok és a vállalkozói készség, 2006
- 24 -
2. KKV-k szerepe a gazdaságban A vállalkozások valamint a vállalkozók térnyerésének idejét éljük napjainkban. A vállalkozások a gazdaság hajtómotorjai. A kis- és közepes vállalti szektor fontos szerepet tölt be a gazdasági életében, a munkahelyek teremtésében, a nemzeti jövedelem termelésében. A 2000-es évektől kezdve folyamatosan növekszik a KKV szektor szerepe a világgazdaságban. A kutatások szempontjából többek között emiatt lettek kiemelt szerepűek. (Vecsenyi, 2009)
2.1. A KKV-k szerepe a foglalkoztatásban Az új vállalkozások alakulásával új munkahelyek jönnek létre. Európában több mint 20 millió kis- és közepes vállalkozás van, amelyek több mint 87 millió embert foglalkoztatnak. Mivel a kis- és közepes vállalkozásoknak jelentős hatása van az európai gazdaságra, nagyobb szükség lenne fejlődésük támogatására. Fejlődésükkel együtt a termékkínálatuk is bővülne, valamint új munkahelyek is létrejönnének. Magyarországon az alkalmazottak száma a KKV-kon belül alacsonyabb az EU-s átlagnál, de foglalkoztatási hatása így is számottevő. Az Európai Unióban átlagosan 4 főt alkalmaznak a KKV szektorban, ezzel szemben Magyarországon közel 3 főt. A foglalkoztatottak átlagos létszáma eltér a mikor, kis- és közepes vállalkozásokban. A mikro vállalkozások körében a legalacsonyabb a vállalkozásra jutó alkalmazott (1,6 fő). A közepes vállalkozásokra jut a legmagasabb létszám (97,9 fő), míg a kisvállalkozásokban 19,1 fő a foglalkoztatottak átlagos létszáma Mindez azonban a vállalatok méret szerinti besorolásából következik.12 A kis- és közepes vállalkozásokban 2008 és 2012 között folyamatosan csökkent az alkalmazottak létszáma az EU-ban. Az ötéves csökkenő tendenciát azonban felváltotta a növekedés időszaka 2013. év elején. A foglalkoztatottak számának növekedésére számítanak az elemzők 2014. végére. Ha a mikro gazdasági körülmények nem romlanak, az a válság végét is jelentheti. Tekintsük meg a jelenlegi helyzetet a foglalkoztatottság szempontjából a mikro, kis-és közepes vállalkozásokban.13
12
Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020, Társadalmi egyeztetésre készített tervezet, 2013 13 Enterprise and Industry: SME Performance Review, 2013
- 25 -
Alkalmazottak száma a mikor-kis és közepes vállalkozásokban (fő)
8. táblázat
Micro
Small-sized
Medium-sized
Alkalmazottak
Alkalmazottak
Alkalmazottak
száma
száma
száma
Magyarország
885 167
472 315
420 214
Románia
889 271
804 960
827 897
Horvátország
310 321
194 605
191 612
6 930 947
3 236 764
1 861 089
916 074
282 808
227 958
4 318 258
2 297 597
1 513 350
489 527
243 200
253 654
Csehország
1 076 383
674 343
696 760
Franciaország
4 167 624
2 735 962
420 214
265 628
263 233
220 959
1 438 484
1 102 544
1 012 041
Belgium
841 234
523 931
415 341
Ausztria
659 975
619 981
491 152
Németország
4 859 922
6 140 520
5 348 281
Anglia (UK)
3 294 670
3 227 189
2 865 822
Olaszország Görögország Spanyolország Szlovákia
Írország Hollandia
forrás: saját szerkesztés; Enterprise and Industry, SME Performance Review, 2014. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm
A 8. táblázatban azt láthatjuk, hogyan alakultak az egyes országok foglalkoztatási létszámai 2013-ban a mikro, kis- és közepes vállalkozások felosztásában. Az adatokat több országban is megvizsgáltam hasonlóan a vállalkozások számának alakulásával. A vállalkozások számával összevetve megállapítható, hogy minél több a vállalkozás, annál több a foglalkoztatott is. Nyílván a nagyobb népességű országokban (pl. Olaszországban) nagyobb a kategórián belüli foglalkoztatottak létszáma is. A legtöbb embert a KKV szektorban a vizsgált országok között Olaszország foglalkoztatta (12.028.800 fő), a legkevesebbet Horvátország (749.820 fő). Meglepő számomra, hogy a mikro vállalkozások foglalkoztatták a legtöbb embert összességében, és ezekhez képest a közepes vállalkozások jelentős mértékben elmaradtak foglalkoztatási szint alapján. Kivétel Németország, ahol fordított volt az arány. A kis (small-sized) vállalkozásokban dolgozott a legtöbb ember (6.140.520 fő), utána a közepes (medium-sized) vállalatokban (5.348.281 fő), majd pedig a - 26 -
mikro vállalkozásokban (4.859.922). Magyarországon 885.167 főt foglalkoztatott a mikro vállalati szektor, 472.315 főt a kisvállalati, és 420.214 főt a közepes vállalati szektor. Az adatokból is láthatjuk, hogy a kis- és középvállalkozások minden országban nagy szerepet töltenek be a foglalkoztatás szempontjából.
2.2. KKV-k a hozzáadott érték szerint Miután láttuk a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepüket, vizsgáljuk meg a hozzáadott értéküket. „A gazdasági hozzáadott érték (economic value added) az adózott üzemi eredmény és a lekötött tőke költségének különbsége.” (Hódiné Hernádi Bettina, Vállalatértékelés, egyetemi jegyzet, 2012.). A kis- és középvállalkozások szerepe nemcsak a foglalkoztatásban jelentős, de nagy számukból adódóan a bruttó hazai termék előállításában is lényeges részt képviselnek. A KKV szektor térnyerésével csökken a nagyobb vállalatok szerepe, jelentősen függnek a nagyvállalatok a kis- és közepes vállalatoktól. Az Európai Unió hozzáadott értéknek közel 60%-át a kis- és közepes vállalkozások teszik ki. Ezen belül a mikro vállalkozások 21,1%-ot, a kis- és közepes vállalkozások pedig megközelítőleg 18%át teszik ki a hozzáadott értéknek. Konkrét vállalkozások esetén hozzáadott réték alatt a vásárolt áruk, illetve szolgáltatások különbségét vesszük.14
14
Baki András: A mikro-, kis- és középvállalkozások, mint Európa és Magyarország gazdasági motorja, 2011.
- 27 -
A hozzáadott értékeket láthatjuk az 4. ábrán milliárd euróban megadva. A foglalkoztatottsághoz hasonlóan, az értékeket több európai országban is megfigyeltem és két táblázatot készítettem az jobb átláthatóság érdekében.
200 150 100
Mikro Kis
50
Közepes
0
4. ábra: Hozzáadott érték 1.(milliárd euró); forrás: saját szerkesztés: Enterprise and Industry, SME Performance Review, 2014. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm
Magyarországon a hozzáadott értéket vizsgálva közel azonos szinten helyezkedett el a vizsgált országok között (26 millió euró) a KKV szektor tekintetében. Hasonlóan a vállalkozások számánál és a foglalkoztatottak létszámánál, Olaszország (422 millió euró) és Spanyolország (284 millió euró) lényegesen magasabb értékekkel rendelkezett. A legalacsonyabb a hozzáadott érték Horvátországban volt (12 millió euró) A fentebb említett országok közül is alulmarad egy pár az átlaghoz képest, például Horvátország, Szlovákia, Románia, melyeknek mind kisebb a hozzáadott értéke a magyarországi arányokhoz képest.
300 250 200 150 100 50 0
Mikro Kis Közepes
5. ábra: Hozzáadott érték 2. (milliárd euró) forrás: saját szerkesztés, Enterprise and Industry, SME Performance Review, 2014. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm
- 28 -
Láthatjuk, hogy átlagban mennyivel magasabb a gazdaságilag fejlettebb országokban a hozzáadott érték (5. ábra), azonban Írország, Hollandia, Belgium és Ausztria adatai lényegesen elmaradnak Franciaországtól, Németországtól és Angliától. Németországban volt a legnagyobb a hozzáadott érték (745 milliárd euró) a kis-és közepes vállalkozásokban. A mikrovállalkozás
tekintetében Franciaország rendelkezett
a
legnagyobb hozzáadott értékkel (223 milliárd euró). Összességében Magyarországon 2008 után felgyorsult a hozzáadott-érték és a foglalkoztatottak számának csökkenése, ezért is szükséges a gazdaság fellendítése. Franciaországban a foglalkoztatottak létszáma kevésbé gyorsan nőtt a KKV szektorban, mialatt a hozzáadott érték többé-kevésbé stagnált. Németországnak sikerült talpon maradnia a válság után is, és ma is fejlődő tendenciát mutat. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatottak száma nőtt, miközben a vállalkozások száma, és a hozzáadott érték kis mértékben ugyan, de csökkent az elmúlt pár év alatt. Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban nagymértékben hatott a 2008-as válság, Spanyolországban azonban gyors növekedés következett be a gazdaságban a válság után. Hollandiában az alkalmazottak száma és a hozzáadott érték a 2010-es előtti szintre emelkedett. Belgiumban egyaránt növekedett a foglalkoztatottság és a hozzáadott érték 2008 és 2013 között. Romániát jobban sújtotta a válság, de már a helyreállás időszakában van, a hozzáadott érték is növekszik. Horvátországban a válság következtében pangás következett be a foglalkoztatás és a hozzáadott érték tekintetében egyaránt. A kormány sok intézkedést tett a gazdasági fellendülés érdekében. Írországban a KKV szektorban fellendülés kezdődött a 2008-as krízis után, azonban a talpra állás még jelenleg is tart. Szlovákiában modernizációra van szükség a gazdaság fellendítése érdekében, ugyanis kevésbé versenyképes a KKV szektor ebben az országban. Csehországban hasonló a helyzet. Ausztria egyike azon EU-s országoknak, ahol megfelelően tudták kezelni a válságot, és ma is jól teljesít a KKV szektor.15 A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a mikrovállalkozások száma a legnagyobb mindegyik országban. A foglalkoztatottak száma, valamint a hozzáadott érték szintén ebben a kategóriában a legmagasabb. A vállatok számát tekintve a kisvállalkozásból van a második legtöbb, a foglalkoztatottak számában és a hozzáadott értékben ez már nem ekvivalens.
15
A recovery on the horizon? Annual report ont European SMEs 2012/2013
- 29 -
2.3. KKV szektor nehézségei, bedőlési arány Miután megismertük a kis- és középvállalkozások szerepét a gazdaságban, lássuk, mely tényezők nehezítik a meglévő vállalkozások fennmaradását és fejlődését, és hogy milyen a KKV szektor bedőlési aránya. E témában csak magyarországi adatokat vizsgáltam. A kockázat hozzátartozik a vállalkozások életéhez. Gondoljunk csak vissza a dolgozat elején írtakra, mi szerint a vállalkozó szó a francia entreprendre igéből származik, mely kockáztatást jelent. Aki vállalkozást hoz létre, számolnia kell a lehetséges kockázati tényezőkkel, melyeket sokszor lehetetlen elkerülni. A felkészülés azonban segíthet a kockázatok mértékének csökkentésében. A kockázatok sok módon érhetik az üzletet. Ide tartozik a piaci kockázat, a pénzügyi nehézségek, de felelősség az alkalmazottakért, a vagyonkár és még lehetne sorolni. A jó vállalkozó megismeri a lehetséges kockázatokat, és megtanulja kezelni azokat. (Andrew J. – Dan S., 1989) A 90-es évek környékén alapított társaságok már a gazdasági világválság kialakulása előtt szembesültek a forgalom, illetve bevétel csökkenésével vagy stagnálásával. Itt tehát nem a válság, hanem más piaci tényezők csökkentették a teljesítményt. Például, hogy a kereslet átrétegződése következtében a vállalkozók által kínált termékek, szolgáltatások iránt csökkent a kereslet. A 2008-as világgazdasági válság széles körben befolyásolta mind a régi cégek, mind az új vállalkozások teljesítményét. Az építőiparban már 2005-2006 során visszaesett a kibocsátás. A gazdaság többi szektorát később 2008 második felében, illetve 2009 elején érte el a visszaesés. A válság közvetlen következménye a forgalom gyors és nagymértékű visszaesése volt. Egy 2000 KKV vállalkozás bevonásával készült interjú alapján a megkérdezettek 88 százaléka jelezte, hogy csökkent az árbevétele valamely mértékben. A válaszadók 69,1 százaléka számolt be 20 vagy 20-nál több százalékos bevételcsökkenésről. A gazdaság csökkenő teljesítménye a vállalatok többségénél jelentősen rontotta a forgalom növelésének esélyét. Erre jó példa, hogy 2009 első negyedévében 25 százalékkal alacsonyabb volt az ipari rendelésállomány, mint 2008 ugyanazon időszakában. A Gazdasági Minisztérium felmérésiben a vállalkozások növekedését akadályozó tényezők között 2009-ben a válaszadók 62 százaléka említette, hogy nincs elég megrendelése. 2008-ban még 48%, 2007-ben pedig még csak 45 % volt ez az arány. (Laki-Szalai, 2013) Természetesen akadtak olyan vállalatok is, melyeknek nem csökkent a bevétele, ellenkezőleg nőtt a forgalma a válság során. Mint az egyik ingatlanközvetítéssel foglalkozó középvállalkozás is, melynek tulajdonosa így nyilatkozott: „Ez a válság rettenetesen jól jött - 30 -
ki nekünk, mert nagyon megnövekedett az igény a kiadó lakásokra. Bizonytalanná vált a fiatalok helyzete, akár fiatal pár, akár fiatal család. A munkahely is bizonytalanná vált, a napi fizetésük és a napi megélhetésük, emiatt nem jutnak hitelhez. Aki felvállalta előbb a hitelt, az nem bírja a törlesztőt.”. (Laki-Szalai, 2013, 77. o.) Miután megnéztük mely tényezők csökkentették a vállalkozások talpon maradásának esélyét a 2008-as válság idejében térjünk át arra, mit tartanak a jelenlegi vállalkozások a vállalatok növekedését akadályozó főbb tényezőknek.
6. ábra: Vállalatok növekedését akadályozó főbb tényezők 1-5 skálán forrás: Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 http://www.kormany.hu/download/1/c2/e0000/KKV_strat_t%C3%A1rsadalami_egyeztet%C3%A9sre.pdf
A válaszok alapján a magas adó és társadalombiztosítási terhek jelentik a legfőbb akadályozó tényezőt a jelenlegi vállalkozások számára. Ezért is fontolják meg jobban milyen jogi formát válasszanak, hiszen más-más adózási szabályok vonatkoznak az egyes társasági formákra, és így más adókedvezmények is. Szinén nagy akadályozó tényezőnek tekintik a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát. Gondoljunk csak bele mennyi új szabályozást vezetnek be, melyeket folyamatosan nyomon kell követnie az adott vállalkozásnak. A nem kielégítő kereslet szerepel harmadik indokként. Már dolgozatom legelején megemlítettem, hogy a fogyasztói igények egyre változnak és egyre speciálisabb terméket kell kínálni, hogy legyen kereslet egy adott termék vagy szolgáltatás iránt. A - 31 -
2008-as gazdasági világválságot elszenvedő vállalkozások vezetői közül is sokan nyilatkoztak úgy, hogy nagymértékben csökkent a keresletük a válság következtében, így csődbe ment a cégük. A tisztességtelen verseny és az adminisztrációs terhek közel azonos szinten szerepelnek a felmérés alapján. Mindkét tényezőre úgy tekintenek, mint erősen akadályozó tényezőre. Adminisztrációs terhek alatt értem a számviteli és pénzügyi terhekkel, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi előírásokkal járó adminisztrációs költségeket. Ezeket sajnos nem lehet elkerülni, csak a költségek minimalizálására törekedni. A tisztességtelen verseny ellen szintén nem tud tenni az ember, az mindig lesz a gazdaságban. A tőkehiány, az erős verseny, és a vevők fizetési késedelmei még szintén sokat rontanak a vállalkozások növekedési lehetőségeiben. Kevésbé számítanak ugyanakkor a beszerzési nehézségek, szakképzett munkaerő hiánya és a hitelhiány. 16
7. ábra: Bisdone Bedőlési Index alakulása: 2012-2013 forrás: Piac és profit, Stabilabb a cégvilág, de még nem az igazi, 2013. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/stabilabb-a-cegvilag-de-meg-nem-az-igazi/
A 8. ábrán a Bisdone Bedőlési Index (továbbiakban BBI) értékeit láthatjuk, amely a csődök és a felszámolások cégszámhoz viszonyított arányát mutatja. A BBI értéke 2008ban még 2,33% volt, 2010-ben már 3,2 % körül mozgott. Az elmúlt öt évben évről-évre nőtt az arány, ami azt mutatja, hogy egyre több vállalkozás válik fizetésképtelenné. A fizetésképtelenség növekedésével párhuzamosan azonban nőtt az üzleti tudatosság, azaz a
16
Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020, Társadalmi egyeztetésre készített tervezet, 2013
- 32 -
vállalkozók óvatosabbak lettek, jobban figyelnek a kockázatokra. 2012 év elejétől nőtt az arány 4,17 százaléktól egészen 4,25 százalékig, onnantól kezdve azonban folyamatos csökkenés figyelhető meg. 2013 júliusára egészen 3,14 százalékig lecsökkent, ami 2010-es adatokkal egyezik. A BBI adatiból az is kiderült, hogy nő a létrejövő vállalkozások száma, azonban a növekedés mértéke egyre kisebb. Ezt jól mutatja, hogy 2008-ról 2009-re 5 százalékkal nőtt a cégek száma, 2012-ben pedig már kevesebb, mint 1 százalék volt ez az érték Magyarországon. A BBI minden esetben 12 hónap felszámolási és csődeljárási adatait viszonyítja az átlagos cégszámhoz, így biztos képet kapunk a fizetésképtelenség alakulásáról. Ugyan a cégek alapításának csökkenése tapasztalható, azonban ez nem feltétlenül negatív dolog, ha kisebb, de stabilabb cégek jönnek létre, melyek képesek fejlődni is. A vállalkozások alapításánál egyre jobban figyelnek az adóhatóságok arra, hogy megfékezzék a „látszatvállalkozásokat”, illetve lépéseket tesznek azért, hogy a tartozásokkal rendelkező cégek más névvel ne alakuljanak újjá.17
8. ábra: 10 legnagyobb bedőlési arányú iparág forrás: Piac és profit, Stabilabb a cégvilág, de még nem az igazi, 2012-2013. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/stabilabb-a-cegvilag-de-meg-nem-az-igazi/
A 8. ábrán a 10 legnagyobb bedőlési arányú iparágakat láthatjuk 2013-ban. Összehasonlítás képen a 2012-es adatok is szerepelnek. Amit megállapíthatunk, hogy az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2012-ben és 2013-ban is az első két helyen szerepelt a BBI index (Bisdone Bedőlési Index) legrosszabbjaként. Ezért is figyeltem fel arra a hírre, hogy 2014 februárjában 28,3 százalékkal emelkedett meg az építőipari termelés volumene. Az épületek „termelése” 21,3, az építményeké pedig 39,2 százalékkal növekedett. Az emelkedéshez hozzájárult a kedvező februári időjárás is. Az év 17
Piac és profit: Stabilabb a cégvilág, de még nem az igazi, 2013.
- 33 -
első két hónapjában a termelés 22,5 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest. A bányászat, kőfejtés 2012. évéhez képest a 3. helyre csúszott le a bedőlési index alapján. A szállítás, raktározás szintén előrébb került a listában, mégpedig a negyedik helyre. A textilipar stabilan a kilencedik helyen maradt. A nagykereskedelem érétkei javultak 2013ban, a harmadik helyről a nyolcadik helyig csúszott le. A BBI index alapján a humánegészségügy, szociális ellátás volt a legstabilabb ágazat 2012-ben és 2013-ban is. Összességében a bedőlési értékek csökkentek 2012-höz képest. Az építőipar 7,22%-ról lecsökkent 5,27%-ra, a többi iparágban szintén megfigyelhetjük a csökkenő tendenciát. Azonban
18
18
Piac és profit: Stabilabb a cégvilág, de még nem az igazi, 2013.
- 34 -
3. KKV szektor finanszírozása A vállalkozások beindításához és működtetéséhez egyaránt jelentős erőforrásra van szükség, melyeket nem könnyű biztosítani. A szerencsésebb helyzetben lévő kezdő vállalkozónak már rendelkezésére áll a szükséges tőke, de ők vannak kisebb arányban. Korábban említettem szakdolgozatomban, hogy egy egyéni vállalkozás megalapítása lényegesen kisebb tőkével is alapítható, ezért döntenek sokan az otthoni munkavégzés mellett, mint fordító, vagy tanácsadó, hiszen ezek kisebb eszközigényű területek. Azonban egy nagyobb vállalkozásnak nagyobb az eszközigénye is, amely több erőforrást is igényel. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy honnan szerezzék be a szükséges pénzt. Viszonylag sok pénzforrás áll rendelkezésre a mai világban: család, ismerősök, hitelintézmények, bankok, állami támogatások, különféle pályázatok és még sorolhatnám. Ebben a fejezetben kifejezetten a kezdő vállalkozók támogatásáról írok. (Vecsenyi, 2009)
3.1. OFA – Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Az OFA 830 millió forintos keretprogrammal indult el, hogy segítse a fiatalok vállalkozóvá válását. A projekt a közép-magyarországi régió terültére terjed ki. Finanszírozását a Nemzeti Foglalkoztatási alapból tervezik és mintegy 1500 fiatal jelentkezésével számolnak. A program a 18-35 év közötti korosztály vállalkozó szellemű fiataljait segítené a vállalkozások megalapításában. A program előfeltétele, hogy a pályázó Közép-magyarországi
régióban
igazolt
állandó
lakcímmel
rendelkezzen,
vagy
életvitelszerűen ott tartózkodjon. Emellett elvárás, hogy a jelentkezőnek legyen innovatív elképzelése és rendelkezzen a vállalkozót jellemző tulajdonságokkal is, mint a kreativitás, önállóság, jó vezető készség. Jelen sorok írásakor még folyamatban van a program, melynek kifutási ideje 2014. április 30. (Mire dolgozatom elbírálásra kerül, a program befejeződik.) A jelentkezők közül 350 főt terveznek kiválasztani, akiket elméleti és gyakorlati oktatásban is részesítenek majd. A képzés 2014 júniusában fog elkezdődni a fiatalok számára. Az oktatás során a vállalkozói képességet fejlesztik. Az oktatásban részt vett vállalkozó szellemű fiataloknak szeptemberig kell egy üzleti tervet elkészíteniük, mellyel már a program második pillérét képező vissza nem térítendő tőkejuttatásra pályáznak. Ebben a támogatásban maximum 200-an részesülhetnek. Az üzleti terv elfogadása esetén, maximálisan 3 millió forintos vissza nem térítendő juttatásra pályázhatnak a fiatalok. Azonban a jelentkezőknek a beruházás 10 százalékát kitevő - 35 -
önerővel kell rendelkezniük. Támogatható költségek közé tartozik a vállalkozás előkészítésének költsége, mint a cégalapítás, ügyvédi szolgáltatás díja, kötelező engedélyek beszerzésének a díja, eszközbeszerzés, bérlés. Számomra hátrányos helyzetnek tűnik, hogy a támogatásba csak a Közép-magyarországi régióban igazolt állandó lakcímmel rendelkező, vagy életvitelszerűen ott tartózkodó fiatalok jelentkezhetnek, ezzel kirekesztve a támogatásból a hátrányosabb helyzetben lévő fiatalokat.19
3.2. CEE Women Startup 2014-ben indítottak szintén egy másik támogató programot a CEE Women Startup versenyét, melyet a H13 elnevezésű Diák-és Vállalkozásfejlesztési Központ indított. A Startup vállalkozás alatt olyan újonnan alapított cégeket értünk, amelyek innovatív ötlettel, magas növekedési potenciállal rendelkeznek, illetve a nemzetközi piacokra való betörést tűzik ki célul. A régiós verseny azoknak a startup vezetőknek és csapatoknak indult, ahol a tulajdonosok, vagy az alapítók fele nő. Számomra pozitív a kezdeményezés, hogy kifejezetten a nőket támogatják így. Habár jogilag nincs semmiféle negatív diszkrimináció a nők tekintetében, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy 100 európai vállalati vezető közül mindössze 3 nő. Emellett a cégek vezető testületében is alig 13,7 százalék az arányuk. Magyarországon kicsit rosszabb a helyzet az átlagnál. A verseny célja az volt, hogy átfogó képet kapjanak a legjobb női vállalkozói csoportokról, illetve hogy a tehetségüknek és vállalati kompetenciájuknak megfelelően a figyelem középpontjába kerülhessenek. A versenyben nem volt semmiféle tematikai megkötés az ötleteket tekintve, eddig azonban főleg a mobil és biotechnológiai fejlesztéseket ösztönözték. Sok ötlet valósult meg a divat, a művészet és a gasztronómia területén is. A jelentkezők közül a díjazottakat három körben választották ki. A felkészülési hétre eljutott 5 csapatot a VIP zsűri értékelése alapján választották ki. A kiválasztott csapatok 2014. március 24-én prezentálták ötleteiket, hogy elnyerjék a több mint 160 millió forint befektetési alap egy részét, a H13 éves vagy féléves inkubációt vagy egyéb támogatásokat, termékajándékokat. Az üzleti inkubáció kifejezetten az induló vállalkozások fejlesztésének egyik eszköze. Komplex szolgáltatásokat és működési (inkubációs) teret nyújt számukra, melynek alkalmazásával csökkenhet a kezdő vállalkozások bukási aránya.20
19 20
Piac és profit: Vállalkozna? Most van rá nyolcszázmillió!, 2014. CEE Women Startup Competition, 2014
- 36 -
3.3. H2020 Az uniós Horizont (röviden H2020) program keretében 15 millió forintnak megfelelő eurós támogatásban részesülhet ötszáz innovatív pályázat. Olyan ötleteket támogatnak, amelyek segítik az innovatív termékek és szolgáltatások létrejöttét. Biztosítják az innovatív ötletek megvalósítását pénzbeli hozzájárulással, ezzel is segítve az Európai Unió versenyképességét. A H2020 az EU kutatási-fejlesztési keretprogramja. Ennek a programnak az előnye az, hogy szabályrendszere egységes, könnyen megpályázható és gyorsan megtörténik az elbírálása. A projekt végéig a jelentkezőknek egy jól kidolgozott üzleti tervet kell elkészíteniük. A program többek között a következő területeken várja az innovatív technológiai és üzleti megoldásokat: biotechnológia, élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, hatékony energia, éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és még sorolhatnám.21
3.4. Európai Vállalkozásösztönző Díj A
vállalkozókat
támogató
sok
program
közül
az
egyik
az
Európai
Vállalkozásösztönző díj, amely 2006 óta jutalmazza a kimagasló teljesítményt és vállalkozói szellemet, ezzel népszerűsítve a kisvállalkozásokat mind országos, regionális és helyi szinten. A program sikerességét mutatja, hogy indulása óta 2500 pályázat érkezett be, és így 10.000-nél is több új vállalkozás jött létre. A díj az Európai KKV hét keretén belül kerül kiosztásra. A vállalkozások és vállalkozói tevékenységek ösztönzését segítő programok felismerése az egyik célja a díjnak. Emellett a lehetséges vállalkozók segítése, a vállalkozások gyakorlati életben történő működésének a bemutatása szintén célja a programnak. A pályázatra valamennyi EU tagállambeli lakos, illetve izlandi, norvég, török és szerb nemzetiségű benevezhet, azonban a határon túli kezdeményezések esetén valamennyi résztvevő országnak engedélyeznie kell a nevezést. A pályázaton részt vehetnek az országos szerveztek, települések, városok, közösségek és régiók, valamint oktatási programok és üzleti szervezetek együttműködésével megvalósult PPP (PublicPrivate Partnership) projektek is.22
21 22
Piac és profit: Pénzhez juthatnak az innovatív kkv-k, 2014. Vállalkozáspolitika és ipar: Díj az európai vállalkozások ösztönzésére, 2014.
- 37 -
A PPP egy összefoglaló elnevezés. A közszolgáltatásokat biztosítja úgy, hogy az állam a magánszektort is bevonja a közfeladatokhoz szükséges intézmények és eszközök finanszírozásába, üzemeltetésébe.23 A verseny két-fordulós, a jelentkezőknek először hazai, majd nemzeti szinten kell helyt állniuk. A hazai verseny során minden ország két versenyzőt indíthat az európai versenyen. Az európai fordulóra az összes résztvevőt meghívják a díjátadó ünnepségre, ahol lehetőségük van személyesen bemutatniuk munkájukat. A jelöltek az eredetiség, megvalósíthatóság, a helyi gazdaságra gyakorolt hatás és a helyi érdekelt csoportok közötti kapcsolatok javításának a szempontjai alapján kerültnek elbírálásra.24
3.5. FIVOSZ A korábban megemlített Fivosz (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) kutatásai során megállapította, hogy a 15 és 34 éves korosztály mindössze 3,7 százaléka vállalkozik, amely nagyjából 87 ezer főt tesz ki. Ezért célja a szövetségnek a következő vállalkozói generáció támogatása, és egy biztos vállalkozói réteg megteremtése, akik cégeiket hosszútávon, és sikeresen tudják irányítani, ezzel is hozzájárulva a KKV szektor és a magyar gazdaság megerősödéséhez. A szövetség a 18 és 35 év közötti fiatalokat segíti a vállalkozások indításban és a vezetésben egyaránt. Azokat a fiatalokat is támogatják, akik a megfelelő ismeretek hiánya miatt nem mernek, vagy nem tudnak vállalkozást indítani. Úgy vélik „az ország gazdaságának meghatározó szereplője 5-10 éven belül a ma még 18-35 év közti korosztály lesz, így nagyon fontos a tisztességes vállalkozói környezet és az érvényesülés feltétel-és eszközrendszerének megtanítása számukra.” (Kovács Patrik, 2011). A Fivosz legnagyobb rendezvénye a Global Entrepreneurship Week világmozgalom keretében megrendezésre kerülő Fiatal Vállalkozók Hete, melyen 2011-től minden évben 4000-4500 fiatal vesz részt.25 A fentebb megemlített támogató programok nagyban hozzájárulnak a sikeres vállalkozás megalapításához. Azonban a vállalat vezetőjének rendelkeznie kell a megfelelő képességekkel. Egy jó vezető kreatív, jó szervezési készségekkel rendelkezik, másokat megfelelően tud irányítani, jó a tárgyalóképessége és az jó emberi kapcsolatok kialakításhoz is ért. Természetesen ritka, hogy minden szükséges adottsággal rendelkezzen
23
Kozma Miklós Attila: Értékteremtés Public-Private Partenship keretében, 2009. Vállalkozáspolitika és ipar: Díj az európai vállalkozások ösztönzésére, 2014. 25 Fivosz: Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, 2011. 24
- 38 -
egy vezető, ezért fontos, hogy folyamatosan elemezze a sikereket és a kudarcokat egyaránt. (Dr. Pál Józsefné, 1989.)
4. Empirikus kutatatás a vállalkozói hajlandóság felmérésére A kis-és közepes vállalkozások rendelkeznek előnyökkel, ahogyan hátrányokkal is. Erősségeik a kisebb tőkeigény-és logisztikai költség, rugalmasság, a versenyképes ár kialakítása. Gyengeségeik közé tartozik, hogy nagyobb a pénzügyi kockázat, a termékpaletta nem széles, jellemzően egy-két termék, szolgáltatás előállítására, nyújtására jönnek létre, tevékenységük munka-intenzív. Tekintsük át, mi motiválja a mai fiatalokat egy vállalkozás létrehozására, illetve mit tartanak a kis- és közepes vállalkozások nehézségeinek. (Lukács Edit, Vállalatgazdaságtan, egyetemi jegyzet, 2010.)
4.1. Kutatási eredmények Kutatásomban a vállalkozói hajlandóságot vizsgáltam meg a 20-30 év közöttiek körében, melyhez írásban feltett, előre meghatározott kérdésekre válaszoltak a kitöltők. A kérdőívet összesen 130-an töltötték ki, akiknek átlag életkora 24,6 év volt. A kérdőívet kitöltők 62%-a volt nő és 28%-a férfi, tehát jóval nagyobb arányban volt női nemű válaszadó. Kutatásom során arra voltam kíváncsi, hogy a mai fiatalok alapítanának-e vállalkozást, ha igen mely területen és mi motiválná őket a vállalkozás létrehozásában. Ezen kívül kutatásom kiterjedt arra is, hogy miben látják egy vállalkozás nehézségeit és miben lehetne segíteni a vállalkozó fiatalokat, illetve mi kell a sikeres vállalkozás fenntartásához. A kérdőívet kitöltöttek nagy része már BA/BSC vagy MA/MSC diplomával rendelkező fiatal volt, de akadtak még csak érettségivel rendelkezők is. A területi megoszlás alapján 28% fővárosban élő, 48% megyei jogú városban lakó, 9% vidéki nagyvárosi és 15%-a kisebb településen lakó személy volt. A kitöltők nagy aránya jelenleg párkapcsolatban élő. Válaszadóim között a legtöbben jelenleg is diákok, 22% alkalmazott, 9% közalkalmazott. Mindössze egy válaszadó volt, aki vállalkozó. Arra a kérdésre, hogy családjában van-e vállalkozó, 33%-ban igen és 67%-ban nem válasz érkezett. Az igennel felelők közt a következő területeken van vállalkozása a családnak: kereskedelem, állateledel gyártó-és értékesítő, mezőgazdaság, sportbolt, mérnöki/beruházói tanácsadás (építőipar),
informatika
(ERP
rendszerek)
mélyépítés,
- 39 -
szabadidős
tevékenység,
jógaoktatás, könyvelés,
adótanácsadás,
jog,
környezetvédelem, ingatlan
kezelés,
épületgépészet, nyomdaipar, ékszer-kereskedés, vízgazdálkodás és vendéglátás. A vállalkozói kedvet vizsgálva kicsit ellentmondásba ütköztem, mivel korábbi adatgyűjtésem során azt tapasztaltam, hogy a mai fiatalok vállalkozói kedve alacsony. Ennek ellenére a kérdőívemet kitöltött 20-on évesek több mint fele igennel felelt arra a kérdésre, hogy szívesen alapítana-e meg egy vállalkozást. A magyarázat erre az lehet, hogy ez csak egy elméleti felvetés volt, valószínűleg kevesebb igen válasz érkezett volna, ha a kérdés így hangzott volna: A következő 5 éven belül tervezi-e egy vállalkozás létrehozását?
4.2. Vállalkozási motivációk Arra a kérdésre, hogy mi motiválná őket a vállalkozás létrehozásában kaptam sok megegyező választ, ahogy kaptam különbözőeket is. Gyakran szerepelt a lehetőség a jobb keresletre, és az, hogy elképzelésüknek megfelelően alakíthatnák vállalkozásukat. Sokan megemlítették azt is, hogy bizonyos értelemben a maguk uruk lehetnének, nem lenne főnökük, így ők lehetnének a döntéshozók és családiasabb légkörben dolgozhatnának. Szerepelt az önállóság, saját időbeosztás, megélhetés javítása, ahogy az önmegvalósítás, kiteljesedés és a vállalkozás legmagasabb szintű működtetése. Tisztességes piaci magatartás az ügyfél és a partnerek vonatkozásában. Volt, aki azt emelte ki, hogy a jó hír és tapasztalat meghozná számára a befektetett munka gyümölcsét és elismertséget is kapna. Valaki az érdekességet emelte ki, illetve az új kihívásokat, azt, hogy a döntések meghozatalával övé lenne a felelősség, ami szerinte izgalmassá teszi a vállalkozói karriert. Volt, aki úgy gondolta az lenne számára előny, hogy kézben tudná tartani jobban a dolgokat, jobban átlátná a feladatokat. Egyes válaszadókat az motiválná, hogy saját ötleteit valósíthatná meg saját értékrend szerint, valamint hogy saját magának keresné meg a pénzt közvetlenül, nem pedig munkaadója révén. Kiemelték azt is, hogy mivel ők választanák meg kiket alkalmaznak, olyan emberekkel dolgozhatnának együtt, akik szerintük megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, motiváltak és lelkesek, valamint közös célokat is ki tudnának tűzni és együtt megvalósítani. Egy válaszadóm így fogalmazta meg a vállalkozói karrierben rejlő előnyt: „Biztonságos piaci környezet, kockázatok minimalizálhatóságának lehetősége. Lehetőség a banki források csökkentésére (olyan munkavállalói kereslet, amely megfelelő megtakarítást jelent, 5-7 év alatt egy Kft. indításához)”. Végül volt, akinek az otthonról
- 40 -
történő munkavégzés jelentene nagy előnyt, ezzel együtt pedig a rugalmas munkaidőbeosztás is. Arra a kérdésre, hogy mely területen alapítanának vállalkozást, kaptam konkrét válaszokat, ahogy kevésbé egyértelműeket is. Vannak, akik a vendéglátás, élelmiszerelőállítás, kereskedelem-szállítmányozás, területén alapítanának vállalkozást. Volt aki konkrétan egy kocsmát nyitna. Mások a marketing, PR, grafika, honlap készítés, IT (informatika), automatizálás, tanácsadás, pénzügy, „zöld dolgok” területén indítanának be szívesen vállalkozást. Megint mások az egészségügy, gyógyszeripar, egészségmegőrzés, gyermekgondozás, oktatás területét találják számukra érdekesnek. Voltak, akik nem tudtak konkrét választ adni, ők így nyilatkoztak: „Még nem tudom, nincs meg a jó ötlet”, vagy „Amihez értek, és ahol a piaci rés kínálkozik. Nehéz konkrétan megmondani, mert ha találtam volna jó ötletet, akkor már vállalkozó lennék.” Egyik válaszadó így nyilatkozott: „Nem a terület a fontos, hanem az egyediség, szakértelem, családi, baráti háttér.” A válaszadók 58%-a hozna lérte egyéni vagy 10 fő alatti mikrovállalkozást, 40%-a kisvállalkozást, és mindössze egy válaszadóm volt aki az 50-249 kategóriás közepes vállalkozás formáját választaná. Ez is mutatja, hogy manapság az egyéni-és mikro vállalkozások a legnépszerűbbek. Nyílván egyszerűbb és olcsóbb létrehozni kisebb vállalkozást, abból kiindulva hogy hivatalosan nem kell alaptőke egy egyéni vállalkozás létrehozásához. A vállalkozóé az egyedüli döntés, nem kell egyezkedni, megállapodni a társakkal. Természetesen egyesek számára pont ez lehet az ijesztő, mivel az egyéni vállalkozót terheli a teljes felelősség (mind vagyoni, mind pedig egyéb döntéshozatali szempontból). Az egyéni vállalkozásokra más szabályok vonatkoznak, egyszerűbb a könyvelésük is. Ugyanakkor az egyéni vállalkozásoknak rendre kisebb a terrmelésük, forgalmuk. Sokan úgy hoznak létre egyéni vállalkozást, hogy már dolgoznak főállásban egy másik munkahelyen, és jövedelem-kiegészítésként hoznak létre vállalkozást,gondolva arra az esetre, hogy ha a vállalkozás becsődöl, legyen „miből megélni”. Ez az, ami esetleg megfontolásra késztetheti az egyéni vállalkozás létrehozásást tervezőket.
- 41 -
4.3. A vállalkozások megalapításának nehézségei Most nézzük meg a válaszadók véleménye szerint, mely tényezőkben, okokban látják a vállalkozás létrehozásának nehézségeit.
9. ábra: Vállalatok nehézségei forrás: saját kérdőív eredménye
Ahogy az 9. ábrán is láthatjuk, legtöbben a pénzügyi nehészéget, vagyis a saját forrás hiányát tartják a legnagyobb akadályozó tényezőnek (26%). Ez nem meglepő számomra, hiszen egy vállalkozás létrehozásáshoz nem kevés alaptőke szükséges. (még ha csak egyéni vállalkozást akar létrehozni valaki, ahhoz is kell természetesen bizonyos összegű alaptőke). Azok vannak „szerencsésebb helyzetben”, akik a családi vállalkozást veszik át. Azért tettem idézőjelbe, mivel sokan kényszerből veszik át családjuk vállalkozását, másoknak pedig egy nehéz helyzetből kell kisegíteni a szüleiktől megörökölt vállalkozást. Még ha rendelkezünk bizonyos önerővel, akkor is nehéz jó kamatozású hitelhez jutni. Sokan nem tudják elkerülni a hitel felvételét, amivel eleve hátrányos helyzetben kezdik meg vállalkozásuk indítását. Második helyre került az akadályozó tényezők szempontjából az ország aktuális gazdasági helyzete (17%). Halljuk sokszor ugyan, hogy csökkent a munkanélküliségi arány, csökkent az infláció, mégis Magyarország különböző terütelein más-más a fejlettségi szint, és elég nagy eltérések vannak a gazdasági helyzetet tekintve. Véleményem szerint Budapesten és környékén nagyobb az esélye egy vállalkozás fennmaradásának. Gondoljunk csak bele a főváros egy népszerű turisztikai központ, így sokan tudnak - 42 -
elhelyezkedni a vendéglátásban. Legyen az étterem, szálloda, borozó helyiség és még sorolhatnám. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis térségben nem lenne ugyanakkora a forgalom, így a bevétel sem, tehát a fennmaradás esélye is csökkene. Ezért is kell átgondoloni, hogy melyik térségben, milyen területen érdemes vállalkozást létrehozni. Nem sokkal maradt el a jogszabályi háttér (16%) miatti vállalkozói kedv csökkenés. Ez is érthető ok. Ha az egyetemet elvégzett diákok, vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként sok energiát kell fektetni az adminisztratív ügyekre, az adó- és munkajogi szabályozásokra, és egyéb (nem szakmai) ügyekre, akkor nem meglepő, hogy igyekeznek elkerülni a vállalkozás megalapítását. Egy vállalkozónak folyamatosan nyomon kell követnie a jogszabályi változásokat, és annak megfelelően elvégezni az esetleges adminisztratív feladatokat. A nagy piaci konkurencia (15%) került harmadikként a jogszabályi háttér mögé. A kínálat egyre nagyobb, a kereslet pedig a gazdasági helyzettől függően változik. Manapság már nem csak a magyar vállalatokkal kell lépést tartani, hanem egyre több külföldi cég jelenik meg hazánkban, akik olcsóbban kínálják a terméket, és az ár érzékeny fogyasztók nyílván a legkedvezőbb ajánlatot választják. Emellett sokszor ugyanazon a terülten sok hasonló vállalkozás jön létre (például a vendéglátásban), melyek elnyomják egymást. Ezért is kell minél egyedibb, innovatívabb ötlettel megjelenni a piacon. A politikai, közéleti állapotok (13%) is kapott pár „szavazatot”, vagyis úgy látják a fiatalok, hogy az is számít, melyik párt van hatalmon. Nem kívánok belefolyni a politikai helyzetbe, így ezt a részt mellőzöm. A legutolsó három helyen a szakmai tudás hiánya (8%), szakképzett munkaerő hiánya (3%) és a családi állapot (2%) szerepelt. Tehát a megkérdezettek szerint ezek a tényezők, melyek legkevésbé befolyásolják, akadályozzák egy vállalkozás létrehozását.
- 43 -
4.4. Vállalkozások támogatása A következő ábrán azt láthatjuk, hogy a válaszadók szerint miben lehetne segíteni a fiatalokat a vállalkozás megalapításában.
10. ábra: Vállalatok támogatása forrás: saját kérdőív eredménye
Az állami támogatás szerepel 46%-al az első helyen. Ezért is tértem ki részletesen a KKV szektor finanszírozására a 3. fejezetben. Az állami támogatások alatt leginkább arra gondolok,
hogy
vállalkozásoknak,
olyan
vissza
nem
térítendő
támogatásokat
adnak
a
kezdő
melyek nagymértékben hozzájárulnak egy vállalkozás
sikeres
beindításához, vagy már működő vállalkozások bővítéséhez, fejlesztéséhez. Sok olyan támogatás van Magyarországon, amely kifejezetten a fiatalok vállalkozóvá válást segítené, vagy már meglévő vállalkozásokat támogatna. Azonban úgy vélem, hogy a fejletlenebb régiókat jobban lehetne támogatni. Gondolok itt arra az ellenpéldára, amit a KKV szektor finanszírozása fejezetben mutattam be. Az OFA programja kifejezetten a középmagyarországi régióban élő fiatal vállalkozókat segíti. A felkészítő tanfolyamok 25%-al kerültek a második helyre. Magyarországon egyre több tanfolyam indul e téren, véleményem szerint azonban jobban kellene ezeket a tanfolyamokat hirdetni, hogy minél többen halljanak róluk. Biztos vannak sokan, akik szívesen részt vennének a programban, csak éppen nem tudnak róla. 21%-ot kaptak a hitelprogramok. Szerintem nem meglepő, hogy minél többen próbálják elkerülni a hitel felvételét, és ha van rá lehetőségük önerőből hozzák létre a vállalkozást. Ha nincs önerejük, akkor pedig családtagoktól, ismerősöktől kérnek inkább kölcsönt. A hitel felvétele természetesen „szükségszerű”, hiszen a hitelintézmények, pénzügyi vállalkozások ebből élnek meg. Ezért gondolom úgy, hogy lehetne több olyan hitelprogramot indítani, amely kedvező feltételekkel (pl. alacsony kamatozás) biztosítaná a
- 44 -
hitel felvételét egy kezdő, vagy már meglévő és terjeszkedni, fejleszteni kívánó vállalkozásnak.
4.5. Vállalkozások talpon maradásának esélye Legvégül arra térek ki empirikus kutatásomban, hogy miben látják a mai fiatalok a vállalkozások sikerességének, talpon maradásának esélyét.
11. ábra: Egy vállalkozás talpon maradásának esélye forrás: saját kérdőív eredménye
Ahogy már én is említettem korábban nagyon fontos az egyediség, a minél innovatívabb ötlet. A válaszadók sem látják ezt máshogy. 24%-ot kapott az innováció, ötlet, mint a vállalkozás egyik kulcsfontosságú tényezője. A stabil pénzügyi háttér került második helyre. Már az akadályozó tényezők között is szerepelt a saját forrás hiánya, mint legmeghatározóbb akadályozó tényező. Sajnos kevés vállalat mondhatja el magáról hogy stabilnak tekinthető pénzügyi háttere. Sokan, ha szeretnék vállalkozásukat bővíteni, vagy meglévő technológiájukat fejleszteni, esetleg új eszközöket beszerezni, nem tudják önerőből megtenni azt, hitelt kell hozzá felvenniük. A jó kapcsolatok, állandó ügyfelek kerültek a harmadik és a negyedik helyre. A vállalkozás megalapítása csak az első lépés. Utána fenn is kell tartani azt. Nem árt, ha vannak olyan ismerősök, akiknek a támogatására számíthat az ember egy esetleges krízis esetén, de természetesen nem csak ilyen helyzetekben fontos a jó kapcsolat. Lényeges, hogy a vevőkkel, ügyfelekkel is jó kapcsolatot ápoljon a vállalkozó és az alkalmazottai
- 45 -
egyaránt, hiszen ez az ügyfélmegtartás kulcsa. Ha vannak ügyfelek, vevők, akkor van bevétel, és akkor a vállalkozás is sikeresebb. A megbízható munkaerő ugyan csak az ötödik lett a listában, de nem lehet elsiklani felette. Fontos, hogy olyan emberek legyenek a vállalkozás alkalmazottai, akiknek szakmai tudásuk megfelelő és megbízhatóak is emellett. A válaszadók szerint a nemzetközi piacra jutás a legkevésbé befolyásoló tényező a vállalkozás sikerességét tekintve. Ebből kiindulva Magyarországon belül is lehetséges sikeres vállalkozás működtetése, nem kell nemzetközi piacra lépni a siker érdekében.
- 46 -
5. Javaslatok Diplomamunkám során a vállalkozói hajlandóságot elemeztem Magyarországon és több európai országban egyrészt a vállalkozások számának alakulásával, másrészt a vállalkozói hajlandóság egyéb mérőszámaival. Empirikus kutatásom arra terjedt ki, hogy a mai fiatalok miért döntenek egy vállalkozás megalapítás mellett vagy ellen és mely okok befolyásolják leginkább a döntés meghozatalában. A kapott válaszok alapján megállapítottam, hogy ha elméletben ugyan igent mondanak arra a kérdésre, hogy megalapítanának-e egy vállalkozást, sok olyan akadályozó tényező van, amely miatt ténylegesen mégsem fognak bele saját cég megalapításába. A magyarországi vállalkozói hajlandóság és a vállalkozások száma ugyan nincs nagymértékben lemaradva a környező országokhoz képest, azonban az EU átlaga az Amerikai Egyesült Államokhoz képest jelentős hátrányban van. Tehát szükség lenne még több intézkedést tenni a vállalkozói hajlandóság növelése érdekében. Még több támogatást kellene biztosítania az államnak a fiatal vállalkozóknak álmaik megvalósításában, melyeket népszerűsíteni is szükséges lenne. Ezen felül jobban kéne tudatosítani a fiatalok körében, hogy egy vállalkozás létrehozása és működtetése lehet olyan jövedelemteremtő hatású, mint alkalmazottnak lenni egy önkormányzatnál vagy egyéb állami szervezetnél, és több befektetett munkával nagyobb sikereket lehet elérni. A pályakezdő fiatalok körében olyan programokat kellene szervezni, melyekben már tapasztalt vállalkozók mutatják be, miért jó vállalkozónak lenni, mire lehet számítani vállalkozóként, és mire érdemes figyelni egy vállalkozás megalapításánál. Kezdő vállalkozóként sok negatív visszajelzésre lehet számítani. Azonban ennek nem szabad eltántorítania a vállalkozás létrehozásától. Természetesen akadnak kockázatok, de a kellő felkészüléssel csökkenthetjük ezek bekövetkezését. Attól, hogy mások nem mernek belekezdeni egy vállalkozásba, nem indok arra, hogy nem lehet sikeres üzletet összehozni, megteremteni a megélhetéshez szükséges forrást. Az országnak szüksége van vállalkozókra és vállalkozásokra.
- 47 -
6. Összegzés Diplomamunkám témája a vállalkozói hajlandóság vizsgálata a kis- és közepes (KKV) vállalati szektorban, valamint gazdasági szerepük a foglalkoztatás és a hozzáadott érték szempontjából. A vállalkozások és a vállalkozó szó kialakulása messzi múltra tekint vissza. Hazánkban folyamatosan változott a vállalkozások méret szerinti csoportosulása. Magyarországon napjainkban a működő vállalkozások nagy része mikro, kis vagy középvállalat.
Együttesen
fontos
szerepet
töltenek
be
a
jövedelemszerzésben,
beruházásokban vagy foglalkoztatásban. Magyarországon a KKV szektorban jelentős változások mentek keresztül. Az 1980-as években indult meg a vállalkozások számának gyorsabb ütemű növekedése. Kezdetekben a nagyobb vállalatok voltak a figyelem középpontjában, majd fokozatosan helyeződött át a hangsúly a kisebb méretű vállalkozásokra. A nagyvállalatok számának csökkenésével párhuzamosan nőtt az egyéni, mikro, kis- és közepes vállalkozások száma Magyarországon. A helyzet hasonlóan alakult a többi európai országban is. Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy egyre többen felismerték a kisebb vállalkozások adta lehetőségeket, mint a gyorsabb alkalmazkodó képességet, másrészt olyan tevékenységek végezhetők el kisebb költséggel, melyet a fogyasztók elvárnak a mai vállalatoktól. A vállalkozói hajlandóság egyik statisztikai mutatószáma a vállalkozások számának alakulása. Magyarországon a vállalkozások száma átlagosnak tekinthető a környező országokhoz képest. A nagyobb népességű országokban nagyobb a vállalkozások száma is, mint Olaszországban, Franciaországban. A foglalkozatás
és
hozzáadott
érték
mindegyik
országban
egyértelműen
a
mikrovállalkozásoknál a legnagyobb. A kis-és közepes vállalkozásoknál azonban nem ennyire egyértelmű a felállás. A vállalkozói hajlandóság a 80-as években a fiatalokra volt jellemzőbb, azonban napjainkban megfordult a helyzet. Alacsony azon fiatalok száma, akik már vállalkoznak, vagy tervezik egy vállalkozás létrehozását. Európában a magyar vállalkozói aktivitás ugyan nincs nagymértékben lemaradva, de figyelembe kell venni, hogy az EU átlaga alacsonyabb az Egyesült Államokhoz képest. Sok tényező megnehezíti egy vállalkozás létrehozását. Át kell gondolni, hogy milyen társasági formát válasszunk (egyéni vagy társas vállalkozást), hiszen ez befolyásolja, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak a cégre. Meg kell ismerni a piacot, ahova be akarunk lépni, és a fogyasztói igényeket is fel kell mérni. Olyan innovatív ötlettel kell előállni, amely segíti a vállalkozás talpon maradását. - 48 -
Azonban sok olyan tényező van, amely a kisvállalatok előnyére válik. Természetesen a megfelelő ötlet nem elég egy sikeres vállalkozás működtetéséhez. A vállalkozónak a vállalkozót jellemző tulajdonságok rendelkezése mellett, folyamatosan nyomon kell követnie a piac alakulását, a fogyasztói igények változását, az újabb jogszabályok bevezetését. A sikeres vállalatok nem csak megszerzik a jó munkaerőt, és fogyasztói réteget, hanem meg is tartják azt. (Andrew J. – Dan S., 1989b) Napjainkban a fiatalok a vállalkozás megalapítását akadályozó tényezőknek a megfelelő pénzügyi háttér hiányát, a gazdasági- és jogszabályi háttér alakulását és a politikai helyzetet tartják. Mivel a vállalkozások fontos szerepet töltenek be a gazdaság alakulásában, törekedni kell arra, hogy ezek a tényezők ne akadályozzák őket a vállalkozás megalapításában. Diplomamunkámat egy vállalkozás megalapítására ösztönző idézettel zárom: „Sikeres üzletmenet láttán gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet!” Peter Ferninand Drucker (http://www.iflgroup.hu/karrier/)
- 49 -
7. Irodalomjegyzék 7.1. Felhasznált szakirodalom: Andrew J. Szonyi – Dan S. Steinhoff (1983): Kisvállalkozások menedzselésének alapjai, Park Kiadó Bossányi Katalin (1983): A kisvállalkozások egy éve, Jelenségek, tendenciák, dilemmák, Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Dr. Pál Józsefné (1989): Vezetési ismeretek kisvállalkozások, gazdasági társaságok vezetői számára, Budapest Fülöp Gyula (2004): Kisvállalati gazdálkodás, 2. átdolgozott, bővített kiadás, AULA Kiadó Juhász Imréné (1993): Kisvállalkozások alapítása és működtetése, Karcagi Nyomda Kaposi Zoltán (2010): Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000, Dialóg Campus Kiadó Klement Judit (2012): Hazai vállalkozók a hőskorban, ELTE Eötvös Kiadó Laki Mihály-Szalai Júlia (2013): Tíz évvel később-magyar nagyvállalkozók európai környezetben, Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest Román Zoltán – Központi Statisztikai Hivatal (2002): Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban, Budapest Varga György (1990): Vállalkozók Amerikája, Budapest Vecsenyi János (2009): Kisvállalkozások indítása és működtetése, Prospektkop Nyomda
7.2. Internetes hivatkozások: Központi Statisztikai Hivatal: Népesség, népmozgalom (1949- ), 2014. március 24. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html
Statisztikai Tükör: A kis- és-középvállalkozások helyzete hazánkban, 2013. december 4. http://www.kaleidoszkop.nih.gov.hu/documents/15428/123426/kkv12 (letöltés
2014.március 27.)
Fábián Erika: Változó társaságban - Gazdasági társaságok joga az új Ptk.-ban – Jogi Fórum konferencia, http://www.jogiforum.hu/hirek/30642 MNO: 32 ezer céget alapítottak 2013-ban, 2014. január 30. http://mno.hu/gazdasag/32-ezerceget-alapitottak-2013-ban-1208179
HR portal: Mekkora a vállalkozói kedv hazánkban? 2011. szeptember 05. http://www.hrportal.hu/c/mekkora-a-vallalkozoi-kedv-hazankban-20110905.html
Piac és profit: Gazdaság vállalkozók nélkül? 2012. január.13. http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/gazdasag_vallalkozok_nelkul
- 50 -
Györfy Lehel: Vállalkozói kedv Romániában, 2013. január 16. http://adatbankcafe.adatbank.ro/?v=86
Cégvezetés: Leplezett foglalkoztatás és az adóhatóság, 2005.november 1. http://cegvezetes.hu/2005/11/leplezett-foglalkoztatas-es-az-adohatosag/
Vállalkozás klub: Miért alacsony a vállalkozó-kedv az európaiaknál az amerikaiakhoz képest? http://vallalkozas.network.hu/blog/vallalkozas-klubhirei/miert_alacsony_a_vallalkozokedv_az_europaiaknal_az_amerikaiakhoz_kepest
KSH: Kis- és középvállalatok és a vállalkozói készség, 2006. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/vallalkozas.pdf,
(letöltés 2014. április 07.)
Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020, Társadalmi egyeztetésre készített tervezet, 2013. május, Budapest, http://www.kormany.hu/download/1/c2/e0000/KKV_strat_t%C3%A1rsadalami_egyeztet%C3%A9sre.pdf (letöltés
2014.április 19.) Enterprise and Industry: SME Performance Review, 2014. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm
Baki András: A mikro-, kis- és középvállalkozások, mint Európa és Magyarország gazdasági motorja, 2011., http://193.6.240.222/konyvtar/uploads/doku_ekonyvtar/digitalis_dolgozatok/dido-2012/10866_baki_andr%C3%A1s_2012jan.pdf (letöltés
2014.
április 18.) A recovery on the horizon? Annual report ont European SMEs 2012/2013, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/files/supportingdocuments/2013/annual-report-smes-2013_en.pdf,
(letöltés 2014.április 10.)
Piac és profit: Stabilabb a cégvilág, de még nem az igazi, 2013.július 17. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/stabilabb-a-cegvilag-de-meg-nem-az-igazi/
Piac és profit: Vállalkozna? Most van rá nyolcszázmillió! 2014.március 10. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkv-palyazatok/vallalkozna-most-van-ra-nyolcszazmillio/
CEE Women Startup Competition 2014. március, http://www.ceews.com/presskit Piac és profit: Pénzhez juthatnak az innovatív kkv-k http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkvpalyazatok/penzhez-juthatnak-az-innovativ-kkv-k/
Vállalkozáspolitika és ipar: Díj az európai vállalkozások ösztönzésére, 2014., http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/best-practices/european-enterprise-awards/index_hu.htm
Kozma Miklós Attila: Értékteremtés Public-Private Partenship keretében, 2009. http://phd.lib.unicorvinus.hu/529/1/kozma_miklos.pdf
Fivosz-Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, 2011. http://www.fivosz.hu/article/2010/mi_a_fivosz/
- 51 -
7.3. Ábrajegyzék 1. ábra: KKV-k megoszlása méretkategória szerint .................................................. 15. oldal 2. ábra: A vállalkozói hajlandóság alakulása 1. ........................................................ 21. oldal 3. ábra: A vállalkozói hajlandóság alakulása 2. ........................................................ 22. oldal 4. ábra: Hozzáadott érték 1. ....................................................................................... 28. oldal 5. ábra: Hozzáadott érték 2. ....................................................................................... 28. oldal 6. ábra: Vállalatok növekedését akadályozó főbb tényezők 1-5 skálán .................... 31. oldal 7. ábra: Bisdone Bedőlési Index alakulása: 2012-2013............................................. 32. oldal 8. ábra10 legnagyobb bedőlési arányú iparág, 2012-1013. ....................................... 33. oldal 9. ábra: Vállalatok nehézségei ................................................................................... 42. oldal 10. ábra: Vállalatok támogatása................................................................................. 44. oldal 11. ábra: Egy vállalkozás talpon maradásának esélye ............................................... 45. oldal
7.4. Táblázatjegyzék: 1. táblázat: Vállalatok csoportosítása méret szerint .................................................. 10. oldal 2. táblázat: Vállalkozások számának változása 1989-2000. között ........................... 13. oldal 3. táblázat: A regisztrált és működő vállalkozások száma 2001. június 30-án ......... 14. oldal 4. táblázat: Társasági forma szerinti megoszlás: 2012-2013. .................................... 16. oldal 5. táblázat: Vállalkozások számának alakulása 2013-ban ......................................... 18. oldal 6. táblázat: Vállalkozói hajlandóság 1. ...................................................................... 21. oldal 7. táblázat: Vállalkozói hajlandóság 2. ...................................................................... 23. oldal 8. táblázat: Alkalmazottak száma a mikor-kis és közepes vállalkozásokban ............ 26. oldal
- 52 -
8. Summary The main goal of my Bachelor Thesis was to analyse the entrepreneurial activity around the 18 and 35 years old people, mainly in Hungary compared to other European countries. I examined the small and medium (SME)-sized enterprises conformation in the 90’s years and nowadays also. What is an SME? The main factors determining whether a company is an SME are number of employees and either turnover or balance sheet total. A business with a headcount of fewer than 250 is classified as medium-sized, a business with headcount of fewer than 50 is classified as small-sized and a business with headcount of fewer than 10 is classified as micro-sized. SMEs relevancy The more than 20 million SMEs in European Union represent 99 % of businesses and are a key driver for economic growth, employment and innovation. In Hungary there are more than 900 thousand small-and medium sized enterprises. 2013 was likely to mark a turning point for the EU SMEs. 2013 was the first year since 2008 when combined increased the employment rate and value added. The total employment in the EU SMEs increased by 0,3% and value added by 1% as compared to 2011. The Hungarian small and medium enterprise sector is in the recovery phase, after of economic decline. The crisis hit Hungary harder than the majority of its neighbouring Europan Union member countries. In Hungary slightly weaker the entrepreneurial activity than it is level of economic development indicates, but in line with neighbouring economies. I made a questionnaire to analysed the Hungarian entrepreneurial activity. I wanted to know why afraid to start a business the young people. The main reasons are the financial resource shortage, the economics, political status and measure foreground. The government needs to give more support to the start-up businesses. Moreover should increase the entrepreneurial activity around the young generation.
- 53 -
