tudomány
2006 / 3. szám
Kádárné Horváth Ágnes
Vállalati növekedés
A vállalati növekedésre ható tényezők és a növekedés hatásainak feltérképezése A vállalati növekedés alapos körbejárására következetesen szeretném végig vinni az általam képviselt logikát. E szerint a kutatás során meg kell vizsgálni, melyek azok a tényezők, amelyek hatással vannak a vállalati növekedésre. Ezeket három csoportba sorolom, vannak a vállalat adottságaiból, valamint a mikro-és makro környezet sajátosságaiból fakadó támogató vagy akadályozó elemek. Ennek bemutatására kidolgoztam egy háromszor nyolc tényezőcsoportot magába foglaló modellt (lásd később). Ezután mindenképpen át kell gondolni, hogyan lehet mérni, számszerűsíteni a vállalati növekedést. Ennek lehetséges mérőszámait szintén egy ábra segítségével foglalom össze, melyben elkülönítem az erőforrásjellegű és teljesítmény-jellegű mutatószámokat. A kutatásom során célként fogalmazom meg egy komplex, kombinált mutatószám megalkotását, mely megbízhatóan alkalmazható a vállalatok nagy részénél. A logikai vezérfonalat követve miután megnéztük a mérési lehetőségeket, valamint a növekedésre ható tényezőket, meg kell vizsgálni, hogy mi történik a vállalati növekedés következményeként. Ez kihat a vállalat összes érintettjére. Ezeket az érintetteket is külön lehet választani vállalaton belüli, mikro-szintű és makro-szintű érintettekre. Természetesen a növekedés kétféleképpen éreztetheti a hatását. Egyrészt lehetnek pozitív hatásai, másrészt viszont számos problémát, megoldandó feladatot vet fel, amelyek természetes velejárói a növekedésnek. Ezektől nem kell megijedni, szükségszerűen felmerülnek, a vállalatnak arra kell törekedni, hogy ezekre felkészüljön, elébe menjen, és minél hamarabb megoldást találjon rájuk. Az ábrák megszerkesztése során a színek következetes alkalmazásával igyekszem még érthetőbbé tenni a logikai vonalvezetésemet. A sárga szín a vállalaton belüli elemeket jelképezi, a narancssárga a mikrokörnyezeti, a piros pedig a makrokörnyezeti tényezőket.
www.e-tudomany.hu
III - 1
tudomány
2006 / 3. szám
A vállalati növekedés érintettjei Vállalkozó/ Tulajdonos(ok) Alkalmazottak Szervezet
Makrokörnyezeti Mikrokörnyezeti Vállalaton belüli tényezõk
VÁLLALATI NÖVEKEDÉS
tényezõk
Szállítók Vevõk Együttmûködõ partnerek Hitelezõk/Befektetõk Versenytársak Környék lakói Önkormányzat Állam Természeti környezet
tényezõk
A vállalati növekedés eredményei
A növekedés POZITÍV eredményei
A növekedés révén felmerülõ PROBLÉMÁK, megoldandó feladatok
1. ábra A vállalati növekedés „előidézői” és hatásai
A vállalati növekedés mérési lehetőségei A vizsgált témával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés azt meghatározni, hogy miként lehet számszerűsíteni, azaz miben mérhető a vállalati növekedés. Általánosan azt mondhatjuk, hogy a vállalati növekedés teljesítmény-mutatók, erőforrás-mutatók javulásában mérhető. A szakirodalomban különféle indikátorokkal jellemzik a cégek növekedési ütemét. Legtöbbször a forgalom, vagyis a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám szerepel, de ezeken kívül egyéb mutatókkal is találkozhatunk. A teljesség igénye nélkül tekintsünk át néhány jellegzetes megközelítést. Tóth (1998) is ennek a két tényezőnek az alakulásából vonta le következtetéseit. De nem véletlen az sem, hogy a vállalatok méret szerinti besorolása is a nettó árbevétel, a foglalkoztatotti létszám és a mérlegfőösszeg alapján történik. Kőhegyi (2001) a növekedést egyrészt valamilyen teljesítménymutató növekedésében értelmezi, említi többek között az üzleti forgalom, az árbevétel növekedést, de a legalkalmasabbnak a létrehozott új érték mutatóját, a hozzáadott értéket tartja. Másrészt vizsgál néhány erőforrás mutatót is, köztük a saját tőke és az alkalmazotti létszám változását. Ezen mutatók alapján növekvőnek tekintett egy vállalkozást, ha az adott mutató a vizsgált időszakban reálértéken növekedést mutatott, és zsugorodónak, ha a mutató értéke a vizsgált időszakban csökkent. Megpróbálkozott egyes mutatók együttes figyelembevételével is, így
www.e-tudomany.hu
III - 2
tudomány
2006 / 3. szám
akkor tekintett egy vállalatot növekvőnek, ha az adott vállalat mindkét mutatójában növekedés volt érezhető. Kőhegyi arra is felhívja a figyelmet, hogy mind a mutatók kizárólagos alkalmazása, mind mutató-párok együttes vizsgálata során előfordulhat, hogy bizonyos vállalatok kiesnek a növekvő kategóriából. Ezen hibalehetőségeket számításba kell venni, és lehetőség szerint minimálisra csökkenteni.
Zsupanekné (1998) szintén több síkon értelmezte a vállalati növekedést. Említette a termelési volument, a foglalkoztatottak számát, a beruházások volumenét, az árbevételt, a vállalati vagyont, a tőkeérték növekedését. Ezen kívül utalt arra, hogy a vállalati növekedést a vállalat egyik életciklusaként is tekinthetjük. Bemutatja a mikroökonómia megközelítését, mely szerint a vállalati növekedés a termelési volumen emelkedéseként értelmezhető. Látható tehát, hogy egész konkrétan megfogható lehetőségek vannak a vállalati növekedés mérésére, mégis további elmélyülést igényel, hogy a sokféle indikátor közül helyesen, a lehető legkevesebb hibalehetőséggel, torzítással tudjunk szelektálni. Az
említett
szakirodalmi
megközelítések,
valamint
az
egyéni
gondolatmenet
továbbgöngyölítése alapján az alábbi ábrán összefoglalom a vállalati növekedés mérési lehetőségeit.
www.e-tudomany.hu
III - 3
tudomány
2006 / 3. szám
Nettó árbevétel
Kínálatbõvülés
Létszám Profilbõvítés (vertikáli san)
Szervezeti szintek
Telephely
Vevõk/ Ügyfelek száma
Termelõ kapacitás
Piaci részesedés
Saját tõke
Vállalati növekedés
Beruházás
EBITDA
Mérlegfõösszeg
Term-i/ érték-i volumen
Nyereség (pl. NOPAT)
(Bruttó) hozzáadott érték
2. ábra A vállalati növekedés mérési lehetőségei A modellen a belső körön inkább erőforrás-jellegű, a külső körön inkább teljesítmény-jellegű mutatókat vettem számításba. Véleményem szerint ezen indikátorok közül nem szabad egyetlen tényező alakulásából messzemenő következtetéseket levonni a vállalat növekedésére vonatkozóan. Csupán egyetlen tényező figyelembe vétele a vállalati növekedés kimutatására, félrevezető, torzító eredményeket is hozhat. Ha például csupán a létszámnövekedés alapján akarjuk növekedőnek minősíteni a vállalatot, ebből önmagában nem következtethetünk arra, hogy valóban növekedés következett-e be, és nem csak indokolatlan létszám felvételről van-e szó. Másrészt a létszám csökkenése sem jelenti feltétlenül a vállalat „zsugorodását”, előfordulhat, hogy csak a folyamatok racionalizálása, vagy éppen a technológia fejlesztése indukálta a leépítést. Ezért mindenképpen több mutató együttes figyelembe vétele szükséges, ekkor azonban át kell gondolnunk az esetleges hibalehetőségeket. Kutatásom során célként fogalmazom meg egy olyan komplex, kombinált növekedési mutatószám kidolgozását, melyben több releváns mérési indikátor változása egyszerre
www.e-tudomany.hu
III - 4
tudomány
2006 / 3. szám
szerepel. Elképzelésem szerint első lépésként ki kell választani a releváns mutatókat. Ezeket fontosságuk alapján rangsorolni, (esetleg) súlyozni kell, úgy, hogy együttesen 100% legyen a súlyuk. A komplex mutatóban pedig ezen mutatók előző időszakhoz képesti százalékos változásának, és a súlyuknak a szorzata szerepelne. Természetesen ez jelenleg még csak az elképzelésemnek az elméleti körvonalazódása, egy ilyen a gyakorlatban is jól alkalmazható komplex, kombinált mutatószám megalkotásához mindenképpen empirikus tapasztalatok szükségesek, kezdve a releváns tényezők kiválasztásától a fontossági súlyok megállapításáig. Ezen
empirikus
tapasztalatokat
a kutatásom
során
elvégzett
kérdőíves felmérés,
interjúkészítés során kívánom megszerezni.
A vállalati növekedés meghatározó tényezői Azt, hogy egy vállalat mutat-e hajlandóságot, illetve képes-e növekedni, számos tényező befolyásolja. Megközelítésem szerint ezen tényezők egy része magától a vállalat adottságaitól függ, másik része pedig a vállalatot körülvevő mikro- és makro környezet sajátosságaiból fakad. Ezen tényezők lehetnek támogató, de akadályozó erői is a növekedésnek, attól függően, hogy az adott vállalatra nézve hogyan alakulnak. A növekedést meghatározó tényezőket tehát három csoportba osztottam, vállalati tényezőkre, mikro- és makrokörnyezeti tényezőkre. E gondolati vezérfonal mentén a tényezőket modellbe foglaltam, melyet beosztás alapján akár 3x8 modellnek is el lehetne nevezni.
www.e-tudomany.hu
III - 5
tudomány
2006 / 3. szám
Vállalkozó
Háttérkörülmények
Termék, szolgáltatás
Folyamatok
Vállalati tényezõk
Kultúra
Erõforrá sok
Tudás Szervezet
Makrokörnyezeti Mikrokörnyezeti
Vállalaton belüli tényezõk
tényezõk
tényezõk
Politikai
Iparág Egyéb
Helyi, reg. intézm-i háttér
Környezeti
Piac
Mikrokörnyezet
Verseny
Üzleti partner telj-e
Országo sintézmi háttér
Vevõk Tõkepiac fejlettsége
Gazdasági
Makrokörnyezet
Nemzet közi
Társadalmi
Technológiai Jogszabályi
3. ábra A vállalati növekedésre ható tényezők Most tekintsük át részletesen az egyes csoportokat. A vállalati növekedésre ható vállalaton belüli tényezők Ezek a tényezők a vállalat sajátosságaiból fakadnak, azaz ezek azok a tényezők, amelyek teljesen a vállalat irányítása alatt állnak, azaz jelentősen befolyásolhatók. Ezeken belül is 8 tényezőt különítettem el, melyek általam értelmezett tartalmát az alábbiakban kifejtek.
www.e-tudomany.hu
III - 6
tudomány
2006 / 3. szám
Háttérkörülmények
Vállalkozó
Termék, szolgáltatás
Vállalati tényezõk
Kultúra
Erõforrá sok
Folyamatok
Tudás Szervezet
4. ábra A növekedésre ható vállalati tényezők -
Vállalkozó: személyiségjegyei, képességei, szaktudása, elkötelezettsége, vezetési-, kommunikációs stílusa, a fejlesztési/üzleti lehetőségek felismerési képessége, a hajlandósága/szándéka a növekedésre.
-
Termék,
szolgáltatás:
kínálata,
versenyképessége,
termékkísérő
szolgáltatások
komplexitása -
hatékonysága,
Folyamatok:
átláthatósága,
rugalmassági
foka,
ellenőrizhetősége,
termelésbővítési lehetőségek, a termelés rugalmassága. -
Tudás: üzleti- és vezetési képességek, szaktudás, tapasztalat, innovativitás, kreativitás, kulcsalkalmazottak.
-
Szervezet: a szervezeti forma, a döntési-, felelősségi- és hatáskörök letisztultsága, formalizáltság, centralizáltság.
-
Erőforrások: a rendelkezésre álló erőforrások minősége, mennyisége, hozzáférés új erőforrásokhoz. o Tőke, nyersanyag rendelkezésre állása o Telephely:ügyfél, nyersanyag közelsége, infrastruktúra, ipari csoportosulások o Információhoz való hozzáférés, információkezelés o Társadalmi tőke:
www.e-tudomany.hu
családi, rokoni háttér, informális tőkeszerzési lehetőség,
III - 7
tudomány
2006 / 3. szám
kapcsolati tőke: formális, informális kapcsolatháló (szervezeten belül és kívül), hosszú távú kapcsolatok, kapcsolatok rutinja, személyre szabott, magas hozzáadott értéket képviselő kapcsolatok, kapcsolat módja, hatékonysága, gyakorisága, kapcsolatok átláthatósága
o Jó minőségi munkaerő megléte. -
Kultúra: bizalom, elkötelezettség, kötődés, elfogultság
-
Háttérkörülmények: az alapítói szándék (kényszer-, lehetőség motiválta-, családi vállalkozás), „önfoglalkoztató vagy foglalkoztató”.
A mikrokörnyezet vállalati növekedésre ható tényezői Mikrokörnyezet
alatt
a
vállalat
szűkebb
környezetét
értem.
A
belőle
fakadó
támogató/akadályozó tényezőket szemlélteti az 5. ábra.
Iparág Egyéb
Helyi, reg. intézm-i háttér
Piac
Mikrokörnyezet
Verseny
Üzleti partner telj-e
Vevõk Tõkepiac fejlettsége
5. ábra A növekedést befolyásoló mikrokörnyezeti tényezők
-
Iparág: helyzete, vonzereje, hajtóerők, kulcsfontosságú sikertényezők, ágazat növekedési üteme, árverseny, ágazati koncentráció, tőkeigény, termelési feltételek.
www.e-tudomany.hu
III - 8
tudomány
-
2006 / 3. szám
Piac: piaci kényszer, piaci kereslet változása, új piacok, új piaci szegmensek, piaci űr, piaci rések, sikeres piaci bevezetés lehetősége, piac hatóköre (helyi, regionális, országos, nemzetközi).
-
Üzleti partner teljesítménye
-
Vevők: száma, bizalma, lojalitása, márkahűsége, fizetési fegyelme, referenciák, vevőkör (lakosság, vállalatok, önkormányzat, állam, nonprofit szektor, egyéb).
-
Tőkepiac fejlettsége: kockázati tőke, befektetői piac, bankok feltételei, pótlólagos tőkeszerzési lehetőségek, hitelezők bizalma.
-
Verseny: erőssége, tisztessége, be- és kilépési korlátok.
-
Helyi, regionális intézményi háttér: önkormányzati szervek, KKV fejlesztési alapítványok, szervezetek helyi szervei, hivatalok rendelkezésre állása, bürokrácia, ügyintézés gyorsasága
-
Egyéb.
A makrokörnyezet vállalati növekedésre ható tényezői Természetes, hogy az, hogy egy vállalat akar-e és tud-e növekedni, jelentősen befolyásolják az ország makrogazdasági sajátosságai. Ezen tényezőket szemlélteti a 6. ábra.
www.e-tudomany.hu
III - 9
tudomány
2006 / 3. szám
Politikai Környezeti
Országos intézm-i háttér
Gazdasági
Makrokörnyezet
Nemzet közi
Társadalmi
Technológiai Jogszabályi
6. ábra A növekedésre ható makrokörnyzeti tényezők
-
Politikai: kormányzati politika, politikai rendszer átalakulása, kormány megszorító intézkedései, kormányzat kiszámíthatatlansága, adórendszer, konvergencia program elfogadása.
-
Gazdasági: támogatási politika, piaci kényszer, gazdasági visszaesés, GDP, háztartások fogyasztása, háztartások megtakarításai, munkanélküliség, tőkehiány, nagyvállalati szektor átalakulása, tendenciák (outsourcing, globalizáció, hálózatosodás, klaszter, ipari parkok, beszállítás, bérmunka), konjunktúra, bér és munkaerőköltségek.
-
Társadalmi: vállalkozókkal szembeni attitűd, vállalkozói oktatás minősége, társadalmi beágyazottság.
-
Technológiai: technológiai fejlettség, infrastruktúra, információtechnológia fejlettsége.
-
Jogszabályi környezet: fogyasztóvédelmi, alapítási, EU-s, környezeti, adózási, számviteli, polgári, foglalkoztatási jogszabályok változásai.
-
Nemzetközi környezet: EU és világpolitika történései, valutaárfolyamok ingadozásai, külföldi erőforrások árváltozásai, EU támogatási programja.
-
Országos intézményi háttér: Vállalkozásfejlesztési intézményrendszer, közigazgatás hatékonysága.
-
Környezeti háttér: környezeti terhelés, fenntartható fejlődés követelményei.
www.e-tudomany.hu
III - 10
tudomány
2006 / 3. szám
Az általam felállított modellben törekedtem arra, hogy minél több tényezőt figyelembe vegyek, de biztos vagyok benne, hogy még fel lehetne sorolni számos faktort, amely közvetlenül, vagy közvetve hat a vállalat növekedésére. Hogy megvizsgáljam, modellem mennyiben felel meg a szakirodalomban fellelhető véleményeknek, több szerző tanulmányát is áttekintettem. Azt találtam, hogy ezt a kérdéskört többen több nézőpontból megközelítették már. A problémakör jellegénél fogva nem meglepő, hogy ezek a megközelítések többnyire bizonyos elemekben hasonlóak, bizonyos elemekben kiegészítik egymást, van, aki csak egy részt emel ki vizsgálatai célpontjának, s sokszor csak a csoportok elnevezésében különböznek egymástól. Az általam készített modell esetében is több ponton találtam átfedést a szakirodalmi vélekedésekkel, de alapvetően mégis különbözik azoktól a csoportosítás nézőpontja, azok tartalma, és részletessége vonatkozásában.
Természetesen mindezen tényezők hatásának az elemzése és mérése rendkívül nehéz, esetenként lehetetlen volna, ezért célszerű kiemelni közülük néhány fontosabbat, ahogy tette ezt Szerb-Ulbert (2002) szerőpáros is. Ők cikkükben a növekedési potenciált meghatározó legfontosabb faktorok közül a makrogazdasági közeg, az innováció, és az új vállalkozások alapítási motívumainak hatását emelik ki. A makrogazdasági környezet alatt nem csak a piaci, gazdasági, hanem a politikai, társadalmi környezet hatásait is elemzik. Az innovációval kapcsolatosan az innováció és vállalatméret összefüggéseit említik, nevezetesen, hogy a kisvállalatok a gyorsabb adaptáció, a nagyobb rugalmasság, és a hatékonyabb kommunikáció révén az innováció terén számos előnnyel rendelkeznek a nagyobbakhoz képest, hiába rendelkeznek kisebb tőkeerősséggel. Minél innovatívabb egy kisebb vállalkozás, annál nagyobb a benne rejlő növekedési potenciál. A növekedéssel azonban a kisebb méretből adódó előnyök apadnak. Felhívják tehát a figyelmet erre a kettősségre. Az általuk kiemelt növekedési potenciált meghatározó harmadik tényező a vállalkozás alapításának motívuma. Ilyen motivációként említik a korábban jellemző elemeket: a joghézagok kihasználását, az adókönnyítést, a járulékmegtakarítást, a kis tőkebefektetést, de
www.e-tudomany.hu
III - 11
tudomány
2006 / 3. szám
figyelmeztetnek arra, hogy ezek a motivációk manapság már háttérbe szorultak, s sokkal inkább a lehetőség motiválta vállalkozásalapítás kerül előtérbe, a kisebb arányú kényszervállalkozókkal szemben.
A vállalati növekedés érintettjei és a számukra érzékelhető hatásai A
továbbiakban
azt
kell
megvizsgálnunk,
mi
történik
a
vállalati
növekedés
következményeként. Ez kihat a vállalat összes érintettjére. Ezeket az érintetteket is külön lehet választani vállalaton belüli, mikro-szintű és makro-szintű érintettekre. A növekedés kétféleképpen éreztetheti a hatását. Egyrészt lehetnek pozitív hatásai, másrészt viszont számos problémát, megoldandó feladatot vet fel, amelyek természetes velejárói a növekedésnek. Ezektől nem kell megijedni, szükségszerűen felmerülnek, a vállalatnak arra kell törekedni, hogy ezekre felkészüljön, elébe menjen, és minél hamarabb megoldást találjon rájuk.
A vállalati növekedés érintettjei
A vállalati növekedés eredményei
Vállalkozó/ Tulajdonos(ok) Alkalmazottak Szervezet A növekedés POZITÍV eredményei VÁLLALATI NÖVEKEDÉS
Szállítók Vevõk Együttmûködõ partnerek Hitelezõk/Befektetõk Versenytársak Környék lakói Önkormányzat
Növekedés révén felmerülõ PROBLÉMÁK, megoldandó feladatok
Állam Természeti környezet
7. ábra A vállalati növekedés érintettjei és a számukra érzékelhető hatásai A vállalaton belül a vállalkozó, a tulajdonosok élvezhetik a legjobban a növekedés gyümölcsét, de ők azok, akiknek szembe kell nézni a szükségszerűen felmerülő problémák többségével is. A vállalkozó(k) és tulajdonos(ok) pozitívumként az önmegvalósítás, a siker
www.e-tudomany.hu
III - 12
tudomány
2006 / 3. szám
pátoszán kívül nagyobb osztalékra tehetnek szert, de más gondolkodásmódot, vezetési stílust követel meg egy megnövekedett szervezet, kénytelenek kiadni bizonyos jogköröket a kezükből, megnövekszik a bizalom szerepe. Az alkalmazottak azon kívül, hogy kétség kívül részesei a sikernek, mindenképpen egy biztosabb munkahelyet, biztosabb anyagi megélhetést remélhetnek a növekedéstől, viszont a sok feladat komplexebbé válik, s ez több munkát, és változtatást igényel a napi rutinokon. A szervezetet külön érintettként említem, igaz, hogy ez végső soron az alkalmazottakból és tulajdonosokból áll. Ez lesz az, ami a legtöbb változást „elszenvedi”. Ezeket a változásokat igen szemléletesen mutatják be a különböző életciklus modellek. Ezek arra a logikára épülnek, hogy az életciklus különböző szakaszaiban szükségszerűen fellépnek problémák, melyek orvoslása megoldást jelenthet az egyik szakaszban, de éppen ez lesz az, ami aztán a további növekedés során a következő problémákat generálja. Ez az, ami folyamatosan hajtja előre a szervezetet. Erre részletesebben kitérek a következő részben. A mikroszintű érintettekre áttérve, a szállítók és a vevők nagyobb biztonságot érezhetnek, a szállítók felé megnövekszik a cég kereslete, és stabilabbá válik, a vevők felé pedig javul a kiszolgálás minősége, a kínálat bővül. Számukra kevésbé érezhetők problémás területek. Az együttműködő partnerek valamint a hitelezők/befektetők bizalma is megnő, hiszen bebizonyosodik, hogy érdemes a vállalkozásba tőkét fektetni, valamint érdemes velük együttműködni. A versenytársak számára inkább fenyegetést jelent a vállalatunk megnövekedése, mind a piaci részesedés, mind az elért nagyobb nyereség miatt. Az önkormányzat a helyi adók révén többet profitál, mint eddig, ezen kívül a növekvő vállalatok újabb és újabb befektetéseket vonzanak a körzetbe, valamint valószínűleg munkahelyet is teremtenek. A helyi lakosok mindenképpen profitálnak a fent említett okok miatt, a tekintetben viszont elszenvedői a vállalati növekedésnek, hogy esetleg több zöld övezet eltűnhet a telephelyek növekedése hatására.
www.e-tudomany.hu
III - 13
tudomány
2006 / 3. szám
A makroszintű érintettek közül az állam többek között adóbevételt ér el, a szociális ellátó rendszernek kevesebb embert kell eltartania a munkahelyteremtés pozitív hatásai miatt, valamint a tőkevonzó képesség is további járulékos hasznot jelenthet számára. A természeti környezetnek el kell viselni a környezeti terhelést, ami a növekedéssel szintén nő. A vállalatok felelőssége, hogy minél kevésbé terheljék meg a környezetet.
Vállalati életciklus modellek Érdemes itt röviden bemutatni két jelentős életciklus modellt. Adizes modellje Adizes (1992) modelljében két dimenzió mentén írja le a vállalatok növekedését. Az első dimenzió a növekedési szakasz, a második az öregedés. Mindkét dimenzió mentén több szakaszt különböztet meg, s ezen szakaszokat az ember fejlődésének analógiájára nevezi el és ez alapján jellemzi. Nézete szerint a különböző szakaszokban felmerülnek különböző problémák. Ha a szervezet képes ezen problémák megoldására, akkor a következő fejlődési szakszba lép, ha nem, akkor korai öregedés, vagy a szervezet halála lehet a vége. A modellt most részletesen nem ismertetem, jelen dolgozatnak nem képezi célját.
Stabilitás
Legszebb férfikor
Korai öregedés Válás
Arisztokrácia
Beteljesületlen vállalkozó Serdülõkor Fiatalos mozgékonyság
Alapítói vagy családi csapda
Korai bürokrácia Bürokrácia
Csecsemõhalál Csecsemõkor Halva született ötlet
Halál
Udvarlás
NÖVEKEDÉS
ÖREGEDÉS
8. ábra Adizes életciklus modellje
www.e-tudomany.hu
III - 14
tudomány
2006 / 3. szám
Greiner modellje Röviden bemutatom Greiner (1998) megközelítését is a szervezet életciklusára vonatkozóan. Ő a szakaszokat a szervezet nagysága és a szervezet kora függvényében ábrázolja. A különböző szakaszoknál bemutatja, mi az a tényező, ami abban a fázisban a növekedés irányába hajtja a szervezetet, és feltárja, hogy milyen krízishelyzet adódhat az adott szakaszban. Észre kell venni, hogy az előző krízishelyzetre adott megoldás fogja a következő szakaszban a növekedést generálni, de éppen ez lesz az, ami további problémákat vet fel.
Szervezet nagysága
1. szakasz
2. szakasz
3. szakasz
4. szakasz
5. szakasz ??? krízis
Bürokrácia krízis Növekedés a kooperáció révén
Ellenõrzési krízis
Növekedés a koordináció révén
Autonómia krízis
Növekedés a delegálás révén
Vezetési stílus krízis Növekedés a irányítás révén
Revolúció
Növekedés a kreativitás révén
Fiatal
Evolúció
A szervezet kora
Érett
9. ábra Greiner életciklus modellje
A vállalatok életciklusával további szerzők is foglalkoztak. Ezek áttekintésétől most eltekintek. A probléma számos érdekes kérdést vet fel, érdemes ezt külön publikáció keretei között vizsgálni.
www.e-tudomany.hu
III - 15
tudomány
2006 / 3. szám
Felhasznált irodalom ADIZES, I. (1992): Vállalatok életciklusai. Budapest, HVG Rt. KŐHEGYI KÁLMÁN: Növekvő és zsugorodó vállalkozások, Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. április (320–337. o.) , http://epa.oszk.hu/00000/00017/00070/pdf/Kohegyi.pdf KUCZI TIBOR-MAKÓ CSABA: A vállalkozók társadalmi erőforrásai és a vállalkozások növekedési képessége, http://www.bkae.hu/antropologia/main.php?file=files/vall.htm&PHPSESSID=adb6f43328ae3 6f13a21f422eed7102c Letöltés ideje: 2006. október 6. LAKY TERÉZ: A kisvállalkozások növekedésének korlátai, Szociológiai Szemle, 1998. 1. sz. 23. oldal, http://www.mtapti.hu/mszt/19981/laky.htm SCHOLZ, C. – VOLKER STEIN, V.: Lebenszyklusmodell von Ichak Adizes, http://www.orgportal.org/portal/artikel.php?did=156 SCHOLZ, C. – VOLKER STEIN, V.: Wachstumsmodell von Larry E. Greiner, http://www.orgportal.org/portal/artikel.php?did=156 SZERB LÁSZLÓ-ULBERT JÓZSEF: A kis- és közepes vállalkozások növekedési potenciáljának átalakulásáról, Vezetéstudomány, XXXIII. Évf. 2002. 7-8. szám 36-47. o. TÓTH ISTVÁN JÁNOS: A vállalatok pénzügyi fegyelme és növekedési képessége az átalakuló gazdaságban, Közgazdasági Szemle, XLV. Évf. 1998. december (1126-1140.o.) http://epa.oszk.hu/00000/00017/00044/pdf/tothistjan.pdf TÓTH ISTVÁN JÁNOS: [1998B]: A magyar vállalkozások piaci kapcsolatai és rövid távú kilátásai. Külgazdaság, 9. sz. ZSUPANEKNÉ DR. PALÁNYI ILDIKÓ: A fenntartható növekedés makrogazdasági és vállalati szinten EU Working Papers, ISSN 1418-6241 Teljes szöveg (1998/1 számtól): Elektronikus Periodika Archívum 2005. (8. évf.) 4. sz., http://epa.oszk.hu/00000/00026/00029/pdf/2005_4_zsupanekne.pdf
www.e-tudomany.hu
III - 16
