A vaj elıállitása és szállitása. Igen elterjedt nézet, hogy a vaj jóságát a köpülıben vagy pedig az utólagos kikészités által nyeri. E nézet határozottan téves. Amint bármely készítmény jósága elsı sorban a felhasznált nyersanyag minıségétıl függ, úgy a vaj jóságát is elsı sorban a tej minısége határozza meg. De, mert a tej jósága ismét a tehénfajtától, individualitásától, egészségétıl, az utolsó borjazástól eltelt idıtıl, takarmányozástól, a napi fejések számától, a fejés módjától, az állatok tisztántartásától, a fejésnél betartott tisztaságtól stb, függ: ezért, ha jóminıségü vajat akarunk elıállitani, elsı sorban a felsorolt körülményekre kell figyelemmel lennünk. Befolyással van a vaj minıségére továbbá a tejföl - mint a vajkészitésre közvetlenül szolgáló nyersanyag - nyerésmódja. Messze vezetne, ha mindezen pontokat beható tárgyalás alá vennık, mert ez egyértelmü volna egy tejgazdasági kézikönyv megirásával, és ezért a nyersanyagot - a tejfölt - mint adottat tekintve, csak a szorosabb értelemben vett vajkészitésrıl fogunk szólni; azaz a tejföl kezelésérıl a köpülıben s a vaj további kikészitésérıl. A tejföl kezelésénél a köpülıben, a köpülésnél, elsı sorban figyelemmel kell lenni a tejföl kellı hımérsékére, a köpülés gyorsaságára, a hımérséknek és a köpülı alakjának megfelelıleg; másodsorban veendı csak figyelembe a köpülés beszüntetésének ideje; még kevesebb fontossággal bir - ellentétben a nagyon is elterjedt nézettel - a köpülı alakja. Hogy a vajkészitésnél felállitandó szabályokat megérthessük, mindenekelıtt szükséges: tiszta képet nyernünk a köpülésnél végbemenı folyamatról. A vajzsír tudvalevıleg nem a köpülésnél képzıdik, hanem készen van az már a tejben, illetve a tejfölben. A tejben vagy a tejfölben szabad szemmel azért nem láthatni a vajzsírt, mert az igen apró golyócskák, a tejtestecskék, alakjában van jelen. Ezen tejtestecskék nagysága 0⋅002-0⋅01 m/m. Nem könnyü dolog: ezen testecskék nagyságáról csak megközelitıen helyes fogalmat alkotni. Ha a tejgolyócskák átmérıjét átlag 0⋅0033 m/m, a tej fajsúlyát 1⋅032 (1 k/g tej tehát = 969 O c/m), a tej százalékos zsírtartalmát 3⋅5 s a vajzsír fajsúlyát O⋅92-re tesszük: akkor kiszámíthatjuk, hogy a tejgolyócskák száma a tejben 2 billiónál több; oly óriási szám ez, hogy elszámlálására egy embernek 66.666 évre volna szüksége, ha egy évben, 300 napon át, naponta 10 óra alatt 100.000-ig számlálna. Az 1 k/g tejben tartalmazott összes tejgolyócskák fölülete mintegy 68 □m/-t tesz ki, s ha 2 billió tejgolyócskát olvasószerüen sőrőn egymásmellé raknak, 6600 K/m = kerekszámban 880 földrajzi mértiöld hosszuságu vonalat adnának; egy rétegben, egy síkban, sőrőn egymásmellé helyezve, 21⋅8 □m/ területet foglalnának el. A tehéntejben két tejgolyócskának átlagos távolsága egymástól akkora, hogy közöttük még egy harmadik elférne, s ekkor még két golyócska között a tej golyócska egyötödének megfelelı köz maradna. Ezen végtelen finom eloszlódottság következtében a tejzsír a tejgolyócskákban még oly hımérséknél is folyékony állapotban marad (túlhőtöttnek mondott állapotban), mely jóval alantabb van azon hımérséknél, amelynél a vajzsír nagyobb darabokban megmerevedik. A tejben a tejgolyócskák nem teljesen szabadon uszkáló zsírcseppecskék, hanem a tej sótartalma által közvetitett tejréteggel vannak bevonva. Innen van, hogy a tejgolyócskák, daczára cseppfolyós állapotuknak, ha egymással érintkeznek, nem folynak össze, s hogy olyankor, midın a tej állni hagyatik, nem gyülekeznek össze gyorsan a tej fölületén tiszta zsírréteg alakjában, hanem a megnedvesitı tej réteg által terhelve, csak lassanként jelennek meg a fölületen tejföl alakjában, vagy választatnak ki a lóditó-gép segélyével. A tejgolyócskák megnedvesitettsége legbensıbb a frisen fejt tejnél; késıbb annál inkább meglazul, minél inkább savanyodik a tej, minél inkább megalszik a sajtanyag. A tejet vagy a tejfölt a köpülésnél azért kell mozgásba hozni, hogy a tejgolyócskáknak egymáshozütıdésük által a beburkoló tejréteg a két golyócska összeütıdési helyérıl eltávolíttassék, s ezek egymással vagy a már elıbb egyesült tejgolyócska-conglomeráttal egyesülhessenek. A tejföl vagy a tejnek erıs mozgásbahozása már magában véve elegendı az eddig folyékony állapotban meglévı tejgolyócskákat szilárd
állapotuvá változtatni. A tejgolyócskák a tej megszilárdulási hıfoka alatti hımérséknél csak addig képesek cseppfolyós állapotban maradni, amíg igen finoman vannak eloszlódva; de szilárddá lesznek, amint több golyócska egyesül. A cseppfolyós állapot megszüntével a tejtestecsek golyóalakja is megszünik, szögletessé lesznek, s így fölületük nagyobbodni fog; nyilvánvaló tehát, hogy a már megszilárdult golyócskák egyesülése gyorsabban és könnyebben megy véghez, mint a cseppfolyósaké; eltekintve attól, hogy talán a tejserum is jobban tapad a tejtestecsekre, amíg azok cseppfolyós állapotban vannak. Soxhlet vizsgálataiból valóban az tünik ki, hogy a vaj képzıdése csak akkor kezdıdik észrevehetı mértékben, amidın a köpülés: következtében a tejgolyócskákban tartalmazott vajzsír a cseppfolyós állapotból átmegy a szilárdba. A halmazállapot ezen megváltozásakor, physikai törvények értelmében, meleg lesz szabaddá, de hogy mily mértékben, az még nincs megállapítva. Általános tapasztalat ugyan, hogy a köpülés közben a tejföl hımérséke emelkedik; de be van bizonyítva, hogy a tejföl mozgatása által keletkezı surlódás is képes a hımérsék emelkedését elıidézni. A vaj elıállitására használt nyersanyag minısége szerint, hasonló eredmény elérésére, a mozgatásnak különbözınek kell lenni: erısebbnek, ha a tejgolyócskák egymástól távolabb, gyengébbnek, ha egymáshoz közelebb vannak; legerısebbnek kell tehát lenni a tej köpülésénél, gyengébbnek a híg és leggyengébbnek a sőrő tejföl köpülésénél; hasonlóképen erısebbnek a még lehetıleg édes, mint a savanykás tej vagy tejföl köpülésénél; ennél ismét erısebbnek, mint a már megaludténál. Miután a több mozgás több surlódással jár, a hımérsék nagyobb mértékben fölemelkedik; az elmondottakból azon általánosan érvényes szabály vonható le, hogy ha nem akarunk puha, alakját meg nem tartó vajat nyerni, mindazon esetekben, amidın gyorsabban kell köpülni: a tej vagy tejföl hımérsékének alacsonyabbnak kell lenni. Köpülési hımérséknek a köpülendı anyagnak a köpülés kezdetén való hımérsékét értjük, miután a hımérsék a köpülés közben változik. Miután pedig a hımérsék megváltozására a köpülés közben azon helyiségnek hımérséke is befoly, ahol köpülünk: ezért a köpülési hımérsék megállapitásánál erre is figyelemmel kell lenni. Hővös helyiségben magasabbra, meleg helyiségben alacsonyabbra kell azt venni. A legmegfelelıbb köpülési hımérsék igen szők határok között ingadozik. Ha a következıkben a tej köpülésétıl - mint nem igen jövedelmezı eljárástól - eltekintünk, akkor a megfelelı köpülési hımérsék legtöbb esetben az édes tejfölnél 10-12, a savanyu tejfölnél 1215o C. Hogy melyik hıfok a legmegfelelıbb, azt csak naponkénti pontos följegyzések segélyével lehet megállapitani. A felsorolt tényezıkön kivül figyelembe veendı még az évszak és a takarmány. A köpülési hımérséknek alacsonyabbnak kell lenni nyáron, mint télen; alacsonyabbak oly takarmányfélék etetésénél, amelyek - mint a zöldtakarmány, repczepogácsa, búzakorpa stb. - puhább, könnyebben olvadó zsírt adnak, mint az oly takarmányfélék etetésénél, amelyek - mint a széna, répatörköly stb. - ellenkezı hatásuak. A vaj minıségére az elmondott okokból már ½ °C. különbség is befolyást gyakorol; szükséges ezért a hımérsék leolvasására oly hımérıt használni, melyrıl a fél, sıt a negyed fokok is leolvashatók. Igen gyakori nagy hiba, hogy a tejföl hımérsékét a köpülıben szabályozzák; sokszor csak akkor, midın eredménytelen köpülés után meggyızıdnek, hogy a hımérsék nem megfelelı. Messze vezetne, ha az ily eljárásnál elkövetett hibákat s ezek káros befolyását a vajra egyenként fel akarnók sorolni. Elég legyen azon egyszerü szabá1y fölemlitése, hogy a tejfölt még a köpülés megkezdése elıtt kell a kivánatos hımérsékre hozni, és pedig víz hozzákeverése nélkül. Ha savanyu tejfölt használunk köpülésre, akkor igen könnyü e követelménynek eleget tenni azáltal, hogy a tejfölt azon helyiségben hagyjuk savanyodni, ahol a köpülést végeztetjük, és e helyiségben oly hımérséket idézünk elı, amely a köpüléshez kivánatos.
Édes tejföl köpülésénél, mi alacsonyabb hımérséknél nyeretik, szükséges leend a tejfölt elızetesen fölmelegítni. Anélkül, hogy a sokféle melegitési eljárások megbeszélésébe bocsátkoznánk, mint gyakorlatilag legajánlatosabbat a következıt említjük meg. A megköpülendı tejföl 1/5-1/6 részét visszatartják, a többi beleöntetik a köpülıbe; itt pár perczig lassan kavarják, amíg a köpülı s a tejföl hımérséke kiegyenlitıdik. Most meghatározzák a tejföl hımérsékét a köpülıben, s ennek megfelelıleg a visszatartott tejfölt egy tiszta üstben olyannyira fölmelegíttetik, hogy a melegités után a köpülıben lévı tejfölhöz töltve s összekeverve, a kivánatos hımérsék elıálljon. Ez teljes biztossággal sikerül a következı képlet szerint:
K a megköpülendı tejfölmennyiség, T a kivánt hımérsék, k' a melegitésre elvett tejfölmennyiség, k = K-k', t ennek hımérséke és t' azon hımérsék, amelyre k' fölmelegitendı, hogy K-k' ha kevertetik, a kivánt hımérsék elıálljon. Ezen képlet a Richmann-féle törvényen alapszik; mely szerint, ugyanazon folyadékból, két különbözı hımérsékü súlymennyiség az összekeverés után oly hımérséket mutat, mely egyenlı a mennyiségeknek a hımérsékkel való szorzatainak, összegével, osztva a tömeggel. Egy példából legjobban meggyızıdhetünk az eljárás egyszerüségérıl. Tegyük fel, hogy k 25 /g tejfölt akarunk megköpiilni, a kivánt hımérsék legyen 12°; a köpülıben van 20 k/g 8o hımérsékkel, a tőzön van 5 k/g. Az a kérdés: hogy mily hımérsékre kell ezen 5 k/g tejfölt fölmelegítni, hogy a 8. foku 20 k/g tejjel összekeverve 12o hımérsék keletkezzék.
Még egyszerőbb a következı számítás: 20 k/g 8 foku tejfölnél 12°-hoz híányzík minden kilogrammnál 4°, összesen 20 k/g X 4o = 80 k/g fok; ezen 80 k/g-fokot kell az 5 k/g tejföl fölmelegítése által megadni, 1 k/g-mal tehát 16o-ot; de mert szükséges, hogy ezen 5 k/g tejföl is 12o-on maradjon, azért a hımérsékének 12 + 16 = 28o-nak kell lenni. A felhozott példából kitünik tehát, hogy az eljárás a magyarázatra használt képlet daczára - ami ellen sokan ellenszenvvel viseltetnek - oly egyszerü, hogy mindenki, aki a számtan elemeivel tisztában van, eligazodhatik rajta. Ha az anyag mennyiségének vagy a hımérséknek meghatározásánál nem jártunk el kellı pontossággal, úgy hogy a nyert hımérsék egy keveset különbözik a kivánttól: akkor egy kevés hideg, illetıleg meleg tejfölt vagy akár tejet kell hozzáönteni. Nagyobb, gızerıre berendezett tehenészetekben az édes tejföl fölmelegitése vízgızzel történhetik. Igen finom mínıségü vajat kapunk, ha az édes tejfölt közel a forrásig fölmelegítjük, ezután gyorsan lehőtjük és megköpüljük (az úgynevezett párisi vagy pétervári vaj). Ami a köpülést ílleti - eltekintve minden egyéb rendszertıl, - a köpülés gyorsaságára való tekintettel, megkülönböztetünk oly köpülıket, amelyeknél a köpülés tetszés szerint gyorsítható vagy lassítható, s amelyeknél a mozgás gyorsasága szők határok között ingadozik. Ezen kétféle rendszerbe tartozó köpülık közül a gyakorlatban leginkább figyelembe veendı: a javított holsteini vagy dán köpülı, mely az elsı, a Lefeldt-tonna s az amerikai himbáló köpülı (Davis Swing churn), melyek a másik rendszerbe tartoznak.
Habár be van bizonyítva, hogy e három köpülı mindenikében édes és savanyu tejföl egyaránt köpülhetı, - mindazáltal az elmondott okokból a dán köpülı inkább alkalmas az édes tejföl köpülésére, mint a másik kettı. Miután ezen köpülı-alaknál lehetséges nagyobb térfogatu köpülıket (egész 300 litert befogadót) készítni, ezért a dán köpülı fıleg a kiterjedtebb üzemü tehenészetek részére alkalmas, különösen, ha ott gyakran köpülnek édes tejfölt. A dán köpülı vásárlásánál a következı pontok veendık figyelembe: 1. A verıszerkezet egyszerü kétszárnyu keretbıl álljon. 2. A verıléczek a könnyebb tisztogathatás végett kíszedhetık legyenek. 3. A függélyes verıtengely ne a köpülı fenekének mélyedésében forogjon, hanem egy arra erısített csapban. 4. 25 literesnél nagyobb köpülınél a hordó a sarkokon felfüggesztett legyen a felbillenthetés végétt; egyúttal legyen úgy berendezve, hogy járgánynyal vagy gızerıvel hajtható legyen. 5. Gızerıre berendezett köpülıknél legyen egy oly szerkezet, mely lehetıvé teszi, hogy folytonosan egyforma hajtóerınél a mozgás tetszés szerint csökkenthetı legyen. 6. Legyen arról gondoskodva, hogy a köpülı tartalma a gépolaj vagy lesurlódó vasrészek által el ne tisztátalanodjék. A Lefeldt-féle köpülı nehezebben szellıztethetı és tisztogatható, s ezért e tekintetben külön figyelmet érdemel. A dán köpülıben a verılécz a tejföl minısége és hımérséke szerint 100-180 forgást tegyen egy perczben, a Lefeldt-féle köpülınél a hordó 40-60-at forduljon, a himbáló köpülı 40-45 kettıs ingást tegyen egy perczben. Gyorsabb mozgásnál a két utóbbi köpülı a tejfölt nem köpülné ki teljesen; a Lefeldt-féle köpülınél a háromnyolczad ütemes zörejt kell mindig hallani; olyformán, mint a kézzel való cséplésnél. A viszony a mozgás és a hımérsék között oly módon legyen szabályozva, hogy a köpülés 30-45, legfölebb 50 percz alatt befejezıdjék. A köpülést befejezettnek tekinthetjük, ha a vaj kender- vagy bükkönynagyságu szemcsékben kivált. A köpülést addig folytatni, míg a vaj nagyobb darabokban összeáll, azért nem tanácsos, mert ezáltal az iró leszőrése s esetleg a vaj megmosása megnehezíttetik. Az, hogy a vaj megmosassék-e vagy nem: a felhasználat czéljától függ. Ha a vaj frisen, rövid idı alatt elhasználtatik, akkor jobb a megmosását elhagyni, hanem e helyett szárazan, víz hozzáadása nélkül meggyúrni; ha ellenben a vajat hosszabb idın át akarjuk eltartani, akkor a vaj közül az irót lehetıleg tisztára ki kell mosni. A vaj mosása legczélszerőbben a következı módon történik: a köpülésnél kivált apró vajcsomók egy merıvel - mely szitaszerü vagyis lyukakkal ellátott, a lyukak nem furóval, hanem beégetés által készíttetnek, anélkül hogy a csomók összenyomatnának - kisebb részletekben egy tejszitába meretnek s a szita néhányszor tiszta vízbe alámeríttetik. Miután az ily aprószemcséjü vaj aránylag nagy fölülettel bir, a vajra tapadt irót a víz tisztára lemossa. Ha a vaj nem mosatik meg, akkor a köpülıbıl a vajcsomócskákat szintén az átlyukgatott merıvel szedjük ki, az irót lecsepegni hagyjuk s ekkor a vajat egy fateknıbe tesszük, mely lejtısen van állítva s legmélyebb pontján lyukkal van ellátva, vagy pedig párkányos deszkára hozzuk a megmosott vajat szintén. A vaj itt ½-1 k/g-os darabokban rovátkos falapátkákkal átdolgoztatik, hogy a vaj között lévı nedvesség (iró vagy víz) kinyomassék és lefolyjék. A vaj átdolgozásánál sohasem szabad a vajat kenni, hanem nyomni vagy csapkodni, mert különben a vaj idomíthatóságát elveszíti. A kezdetben nagyobb mennyiségben kikerülı folyadék magától lefolyik; lassanként azonban mindinkább megfogy, úgy hogy végül a vaj fölületén csak finom harmat alakjában mutatkozik, mely nem folyik le, hanem a vajra tapad. Ha lehetıleg száraz, szilárd vajat akarunk, akkor ezen harmatszerü folyadékot is el kell távolítni; erre a czélra tiszta musselinzacskóba bevart szivacsot használjunk, melylyel a vaj fölületén összegyőlt vizet az utolsó cseppig felitathatjuk.
A vaj kidolgozásának sikerültére befolyással van a vaj hımérséke. A legmegfelelıbb hımérsék 12-15o). Ez okból czélszerü a vaj kidolgozását oly helyiségben végezni, ahol a hımérsék 12-15o C. Ha a vaj nagyon lágy, úgy hogy attól lehet tartani, miszerint kenıdni fog: akkor hideg helyiségbe vagy jégre kell állítni; ellenkezı esetben - ha merev, morzsolódó, nem eléggé gyúrható - meleg helyre vagy pedig - ha a vaj megmosatott - kis darabokban 15-18o C. hımérsékü vízbe rakjuk. Nagyobb tehenészetekben a vaj gyúrása kézzel igen hosszadalmas és lassu munka volna; ily tehenészetekben kitünı szolgálatot tesz az észak-amerikai gyurósajtó. A vaj kellı consistentiájánál elégséges, ha a vaj 10-15-ször megy át a henger alatt, hogy minden nedvesség kinyomassék belıle, ami 2-3 percz alatt megtörténhetik; a vajat, ahányszor a henger alatt átment, mindig ellenkezı irányban kell a henger alá tenni; a forgatásnál arra kell ügyelni a munkásnak, hogy a hengertıl elforduljon, nehogy kezei a henger alá kerüljenek. Amint a tisztaság az alpbája és omegája a tejgazdaságnak, úgyszintén különös figyelem forditandó a köpülı tisztántartására. Közvetlen a köpülés befejezte után az irót ki kell a köpülıbıl önteni, hideg vagy langyos vízzel kiöbliteni, azután forró vízzel kiforrázni; ekkor ki kell nyitni s tiszta levegıben, a nap közvetlen befolyásától védve, lehetı erıs légvonatnak kell kitenni. Valamennyi eszköz, ami a tejjel érintkezésbe jut - így a köpülı is, - a használat elıtt tiszta, frisen mosott, a szabadban megszáritott fehérnemüre emlékeztetı szagu legyen. Egy kissé savanykás szag nem igen árt; ellenben azon dohos, kevéssé desinficiálható szag igen veszedelmes, mely akkor képzıdik, ha hanyagul kimosott tejesedényekhez nem férhet a fris levegı. Ha hanyag tisztitás és szellıztetés következtében ily szag keletkezett, akkor az öblitıvízhez néhány csepp tiszta kénsavat kell tölteni, amikor e szag csakhamar el fog tünni. Egy további szabály - amit a vajkészitésnél sohasem szabad figyelmen kívül hagyni - az, hogy a vaj semmiféle fémedénynyel vagy eszközzel érintkezésbe ne jusson, mert a vaj ezekre tapadva, elkenıdik; csakis faeszközöket szabad használni, melyek azonban, hogy a vaj reájuk ne tapadjon, rövid idıvel a használat elıtt forró vízzel leforrázandók és ezután hideg vízzel lehőtendık. Puszta kézzel szintén nem czélszerü a vajat kidolgozni, mert ritka kéz oly hideg, hogy a vaj azon a helyeken, ahol a kézzel érintkezik: puha, kenıdı, a többitıl tehát elütı tulajdonságuvá ne lenne. Ha kivételképen kénytelenek vagyunk puszta kézzel hozzányulni a vajhoz, akkor a kezeinket elıbb lehetıleg forró, majd meg hideg vízbe kell mártani. Ha a tej, tejföl és a vaj kezelésénél a legnagyobb tisztasággal, járunk is el, mégis elıfordul, hogy porszemcsék, faszálkák stb. keverednek a vaj közé. Hogy ezen tisztátlanságok a vaj gyúrása közben belıle eltávolíttathassanak, gondoskodnunk kell, hogy egy meghegyezett lúdtoll mindig kéznél legyen. A vaj sózásáról nem szólok; mert délibb vidékeken nem szokásos, - szintúgy a vaj festésérıl se, ami - ahol egyszer szokásos - üzleti szempontból nem hagyható el, de semmiesetre se helyeselhetı, mert nem egyéb visszaélésnél, a csalás egy neménél. Ha a vaj messzebb vidékre szállíttatik, akkor azt be kell csomagolni; erre a czélra a vaj formákba hozatik vagy anélkül csomagoltatik. Az utóbbi esetben a vaj vagy tonnákba, vagy papirossal (pergament- vagy fehér, jól enyvezett irópapiros) kirakott ládikákba vagy pedig négyszögletes hasábokban csakis papirosba csomagoltatik; ezen utóbbi módon csakis a hideg évszakban szállítható a vaj. A tonnák vagy ládikák készitésére használt fa legyen szagtalan vagy pedig könnyen szagtalanítható. Nagyobb tonnák készitésére legjobb bükkfát használni, - kisebbek és ládikák készitésére hárs-, nyár- vagy gyantamentes fenyıfát. Az elsı használat elıtt tonnát vagy ládikát vízzel ki kell forrázni, hideg vízzel kiöblítni s ezután légvonatnak kitenni; a használat után, ha ismételve akarjuk a vaj szállitására használni, szódával vagy hamulúggal meg kell sikálni, azután az elıbb emlitett módon kezelni.
Bármily módon csomagoltassék be á vaj, szükséges, hogy az szilárdan történjék, nehogy útközben a vaj rázassék s ezáltal puha, kenıdı legyen. Formátlan vajat az edényekbe egy faeszközzel kell betömni; a formákbahozottak nagysága, alakja megegyezzék a ládikák alakjával; a netán mutatkozó közök tiszta papírossal kitömendık. Annak eldöntésére, hogy mily alaku tonnák vagy ládikák alkalmasak leginkább a vajnak póstán való küldésére (5 k/g brutto): a német tejgazdasági egyesület két év elıtt pályázatot írt ki és pályabirák által versenyképeseknek nyilvánitott alakokkal két nyáron át próbákat tétetett. A többszöri használatra legjobbnak bizonyultak: Mayer által Steinhauslehenben (Bercktesgaden mellett) készitett tonnák; az egyszeri használatra: Grube által Lübeckben, Pflaum által Esloheban (Westphalia), Krann által Mellenbachban (Thüringia) készitett ládikák. A formákba hozott vaj szállitására legjobb csomagolási eljárásnak bizonyultak a versenynél, amelyeket Amsinek Rudolf Hamburgban hozott javaslatba. A vaj hasábokba, hozatik, a hasáb méretei 12 : 12 : 3½ c/m, ½ k/g netto súlylyal; a prismák egy szabadalmazott ragasztóanyaggal pergamentpapirosba teljesen jól zárólag és tartósan beragasztatnak; az ily módon beburkolt vajprismákból 8-9 kerül egy ládikába, oly módon becsomagolva, hogy benne ne mozoghassanak. Ezen eljárásnak elınyei a következık: 1. A vaj akkor sem szenved, ha a ládikák útközben széttörnek. 2. Nyáron a legnagyobb melegnél se folyik ki a vaj, s így más, a vajjal együtt küldött szállítmányok nem szenvednek kárt. 3. A vaj meg van védve minden bemocskolódástól. 4. Az egy szállítmányban megérkezı vaj könnyen árusítható el több vevınek; mert az egyes darabok szilárdan, pusztán vannak becsomagolva. 5. A vajkereskedı, ha ilyformán becsomagolt vajat több helyrıl szerez be, azon helyzetben van, ha az egyes csomagok a termelı jegyével vannak ellátva, hogy a netán elıforduló panaszoknál kinyomozhatja: melyik termelı által szolgáltatott vaj hibás. Fris asztali vajat, ha készitésénél szabályszerüleg jártunk el, szükségtelen salicylsavval, bórsavval stb. conserválni. A conserváló anyagok alkalmazása a tejgazdaságban csak arra szolgálhat, hogy hanyagabbul, rendetlenebbül járjanak el a tej, vaj kezelésénél; a tisztaságra ne fordítsanak kellı figyelmet, ami nélkül pedig az okszerü tejgazdaság nem képzelhetı. Benno Martiny. -
