1173
mert ezek segélyével a kifogástalan tűzifa különösen Magyarországon még számotlevő tért biztosithatna magának. A mig a dél-német birodalom és különösen a Schwarzwald oly példásan feltárt erdőségeinek tüzifaterméke a kőszénnel szemben fenn tudta tartani szerepét s fogyasz tása elég szép jövedelmet biztosított az erdőgazdaságnak, addig valóban fontos és megfontolandó jelensége hazai viszonyainknak, hogy immár nemcsak az Alföld, de az erdős hegyvidékek környezte városokban is hova-tovább nagyobb tért foglal a kőszén és koaks, a fának és ekként az erdőgazdálkodásnak leghatározottabb hátrányára. (Vége k ö v e t k e z i k . )
A vadászerdei m. kir. erdööri szakiskola és alsóbb erdészeti szakoktatásunk fejlődése. I s m e r t e t i : Csemy
Győző
kir. a l e r d ő f e l ü g y e l ő .
A t a p a s z t a l a t azt bizonyítja, hogy még a szerényebb kereseti pályáknál is — t a r t o z z a n a k azok az őstermeléshez, az iparhoz, a kereskedelemhez vagy m á s szakhoz — n e m nélkülözhető a helyes alapon nyugvó elméleti kiképzés, mely forrását az erre a czélra b e r e n d e z e t t tanfolyamokban vagy szakiskolákban leli. Igy az e r d ő g a z d a s á g n a k is egyik föfeltétele az, hogy a n n a k az erdőbittokosnak, a ki erdejében okszerűen kíván g a / d á l k o d n i , a m a g a s a b b képzettségű intéző-személyzeten kivül értelmes, kép zett, megbízható műszaki (erdőőri) segédszemélyzet álljon rendel kezésére. Az e r d ő g a z d a s á g ugyanis külterjesebb lévén más gazda sági ágazatoknál, a m a g a s a b b képzettségű m u n k a e r ő n e k n a g y o b b m é r t é k b e n való a l k a l m a z á s a itt a r á n y l a g költségesebb, miért is az alkalmazott intéző tiszti személyzet oly fontos teendők végrehaj t á s á t kénytelen az alárendelt segédszemélyzetre bizni, melyek teljesítésénél n e m c s a k gyakorlati ügyességre, de bizonyos fokú önállóságra és szakértelemre elkerülhetetlenül szükség van. A segédszemélyzet ilyen i r á n y b a n való kiképzésével
hazánk
1174 e r d ő g a z d a s á g á b a n azelöLt nem igen foglalkoztak. Liptóujvárott a kincstári u r a d a l o m b a n létezett ugyan — ha jól é r t e s ü l t e m — m á r 1801. évben egy az erdööri szakiskolához hasonló tanfolyam, ez a z o n b a n 1813-ban m e g s z ű n t . Általában a z o n b a n az erdészeti segédszolgálatra elég minősítésnek tekintették azt a* gyakorlatot, mely az illető e r d ő g a z d a s á g b a n lassankint m e g s z e r e z h e t ő volt, sokszor m e g egyedül a katonaviseltséget, sőt egyes m a g á n u r a d a l m a k b a n gyakran a jól végzeit cselédszolgálatot is, a mi, sajnos, egyes nagyobb erdőbirtokosnál még mai n a p is előfordul. Az erdészeti alsóbb szakoktatás állandósítása ügyében később az ötvenes években megindított mozgalomból kifolyólag különösen a nagyobb kincstári u r a d a l m a k b a n nyert bizonyos megszabott s z á m ú ifjú mint erdölegény házi iskoláztatást az irodai és külső e r d ő g a z d a s á g i teendőkben. Az alsóbb erdészeti (erdööri) szakok t a t á s r e n d s z e r e s í t é s e é r d e k é b e n végre az 1870-es évek végén országos erdészeti egyesületünk, mely m á r oly sok hasznos alkotás m e g t e r e m t é s é n e k volt a kezdeményezője, emelt szót. Részben ennek köszönhető, hogy földmüvelésügyi kormányunk az 1879. évi XXXI. t.-cz. végrehajtásának folyományaként az erdészeti segéd s z e m é l y z e t kiképzéséről oly h a t h a t ó s a n gondoskodott. Annak követ keztében tudniillik, hogy a törvény 37-ik szakasza é r t e l m é b e n az állam a közvetetlenebb felügyelete alá rendelt birtokosokat belföldön szakvizsgázott erdööri személyzet a l k a l m a z á s á r a köte lezte és hogy e törvény 22 ik szakasza megengedi, hogy kisebb kiterjedésű erdőbirtokok kezelése azok őrzésével egyesittessék, a s z a k s z e r ű erdökezelés igényeinek megfelelő műszaki segéd személyzet neveléséről gondoskodni kellett. liyen előzmények után nyilt meg 1883. év őszén Szeged v á r o s h a t á r á b a n a királyhalmi, 1885. év őszén T e m e s v á r mellett a vadászerdei, 1887. év október h a v á b a n a 'g'orgeny-szenfímrei m. kir. erdőőri szakiskola azzal a mai napig fenálló rendeltetéssel, hogy ugy az állam mint a magánerdöbirtokosok részére olyan erdészeti segédszemélyzetet neveljenek, mely a mellett, hogy az erdőőri szolgálatban teljesen j á r t a s legyen, az erdőgazdaságban előforduló m u n k á k végzésében is oly ügyességre tegyen szert, hogy azokat n e m c s a k m a g a elvégezni, de azok elvégzésére másokat is b e t a n i t a n i , sőt a p r ó b b e r d ő g a z d a s á g o k ügyeit teljesen ellátni képes
1175 legyen. A szakiskolák mellett egy-egy mintaerctőgazdaság létesítése is czélul tüzetett, mely a környezet erdőbirtokosaira szemléltetőleg és oktatólag hasson. Hogy ezt az utóbbi feladatot — a különösen kedvező viszo nyok folytán — a vadászerdei szakiskolánál sikerült eddig leg j o b b a n megoldani, azt a szakiskola e r d ő g a z d a s á g á r a vonatkozó részben foglaltakból fogjuk tapasztalni. Az oktatás ezekhez képest az erdőőri szakiskolákban gyakor lati irányú s a fősuly a helyszínén való begyakorlás mellett a munkák értelmes végrehajtására van fektetve, az elméleti lanitás pedig a nélkülözhetetlen alapismereteket felölelve, m a g y a r á z ó és atmutató irányban halad. Az elméleti oktatás kiegészítéséül s t a p a s z t a l a t o k szerzése czéljából kellő vezetés és m a g y a r á z a t mellett időnkint tanulmányi kirándulások tartatnak. Az intézetbe való felvétel a földmüvelésügyi minisztérium részéről történik s a betöltött 17 éves, de m é g tul n e m haladt 35 éves életkorhoz az olvasásban, s z á m í t á s b a n és írásban való jártassághoz, illetve elemi iskola végzéséhez és teljes testi épséghez stb.-hez van kötve. A tanfolyam minden év október h a v á b a n kez dődik és a második év végén meglarlolt évzáró vizsgával végződik, melynek sikeres elvégzése és /i évi gyakorlati szolgálat kimutatása u t á n a végzett növendék az erre a czélra kijelölt kir. erdőfel ügyelőségek székhelyén minden év október h a v á b a n m e g t a r t o t t erdööri szakvizsgához bocsáttatik, melynek sikeres letétele és a 24-ik életév betöltése esetén feleskethető, miáltal a teljes törvé nyes minősítést elérte.*) 3
A növendékek az említett vizsgán kivül minden év márczius és szeptember h a v á b a n a kiküldött vizsgáló-bizottság előtt az álta lános erdészeti ismeretekből, szám- és m é r t a n b ó l , erdei munkála tokból, vadászati ismeretekből, szépírásból (kisebb fogalmazványok készítéséből) rajzolásból, (kisebb tervrajzok, térképek rajzolása) és ujabban a méhészetből, halászatból és gyümölcstenyésztésből is megvizsgáltatnak. Az intézetben az idő és a m u n k a b e o s z t á s , egyáltalán az egész *) Az é r d e k l ő d ő k n e k s z í v e s e n k ü l d i m e g b á r m e l y i k s z a k i s k o l a az
iskola
szabályzatát, melyből a felvételre, tan- és m u n k a r e n d r e stb.-re vonatkozó b ő T e b b felvilágosítás
meríthető.
1176 nevelés teljesen katonai r e n d szerint történik s a növendékek, kik folytonos felügyelet alatt állanak, mind ;n munka elvégzéséhez vannak szoktatva. A négy emiitett szakiskola az 1895. év végéig az országos erdei alap t e r h é r e t a r t a t o t t fenn, azóta a fentartási költségek külön czim alatt szerepelnek. Évenkint összesen 88 n ö v e n d é k vétetik fel, nagyobb része az állam költségén. (A saját költségesek éven kint 300 k o r o n á t fizetnek.) Alapításuk óta a szakiskolák szabály z a t á b a n egyáltalán n e m , t a n a n y a g á b a n és t a n r e n d j é b e n pedig csak az a változás történt, hogy a t a n í t á s keretébe 1900. évben a gyümölcs, 1901. évben a m é h és a h a l t e n y é s z t é s is felvétetett és hogy a szakiskolák az 1898. évben külső erdészeti kísérleti állo m á s s a l lettek kiegészítve. Az 1901. évben a variászerdei szakiskolái érte lényeges változás, a mennyiben újra épült és ujra is rendeztetett be. Ezt a körülményt alsóbb erdészeti szakoktatásunk fejlődése történetében elég fontos és örvendetes eseménynek tartom arra, hogy a vadászerdei iskola történetét, berendezését, az ott ez idő szerint folyó tanítási és különleges gazdálkodási m ó d s z e r t ismer tessem a b b a n a r e m é n y b e n , hogy ezáltal én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy szakunknak még szakközönségünk előtt is alig ismert ezen intézete s az egész intézmény iránt az érdeklődést felkeltsem.
A szakiskola rövid története. A v a d á s z e r d e i szakiskola az 1885. évtől 1901. évig a Temes vár mellett elterülő „ V a d á s z e r d ő b e n " fenállott történelmi neveze tességű, ódon, rozzant, de erre az alkalomra 5866 frt költséggel átalakított kastélyban volt elhelyezve. (60. kép.) Ezen kastély múltját illetőleg kevés a d a t áll r e n d e l k e z é s ü n k r e . Annyi bizonyos, hogy az alatt az idő alatt, a mig a „ V a d á s z e r d ő " k a t o n a i kezelés alatt állolt, a kastély a temesvári h a d p a r a n c s n o k vadászkastélyául szolgált. Különleges építkezése a r r a vall, hogy régente is ily czélra szolgálhatott. Alaprajza ugyanis egy kiterített szarvasbőr körvonalait á b r á zolta. Az első emeleten — egy nagy kandallóról következtetve — ebédlőterem volt, melyből 4 kisebb szoba nyilt. A földszintről fel a m a n s a r d - s z o b á k i g titkos csigalépcső vezetett.
1177 Hogy az épületet ki s mikor építette, a r r a nézve megbízható adatokat feltalálni n e m sikerült. Az 1885. é v b e n végzett átala kítási munkáknál talált tárgyakból s ezüst pénzekből sem lehet biztosan következtetni, m e r t találtak az épület belsejében az a l a p árkolásoknál 1503. évbeli Szűz Mária, t o v á b b á 1541., 1545., 1554. és 1580-beli, Albert b r a n d e n b u r g i h e r c z e g képével ellátott pénzeket) ugyanazon korabeli Zsigmond lengyel király idejéből s z á r m a z ó pénzt, végre különféle 1 6 9 9 — 1 7 1 1 . évbeli „polturát", duariust és sok török ezüstpénzt. A legtöbb ezüstpénz a z o n b a n az 1677.-ik és 1694.-ik évből, t e h á t Lipót császár idejéből való, mig a rézpénzek
60. k é p . A v a d á s z e r d e i e r d ő ő r i s z a k i s k o l a r é g i é p ü l e t e .
leginkább az 1763. és 1800. évben verettek. Az épület egyik, ugy látszik kiváltott szarufájában, az 1763. s z á m volt bevésve. Hogy a „vadászerdőt" m á r r é g e b b e n is különösen vadászati czélokra használták, bizonyítja az 1769. évben Bécsben kelt és Khevenhüller Antal F e r e n c z gróf által aláirt rendelet, mely az iránt intézkedett, hogy ott ezentúl csak az elnöknek (Praesident), a p a r a n c s n o k n a k ( C o m m a n d i e r e n d e r ) , a t a n á c s o s o k n a k (Riithe) és bezárólag az ezredeseknek engedtetett meg a vadászat, miből az is következik, hogy az épületet is tulajdonképen vadászkastélyul használták. Voltak ugyan idők, midőn m á s czélokra is szolgált; igy az
1178 1848 — 49-ki s z a b a d s á g h a r e z idejében T e m e s v á r o s t r o m a a l k a l m á ból Vécsey t á b o r n o k hadiszállása, később pedig kórház volt. Annyi bizonyos, hogy zajosabb eseményeknek is lehetett t a n u j a ; legalább erre vall az a s z á m o s kartács s ágyúgolyó, puska alkatrész, k a t o n a k a b á t , gomb, kengyelvas s emberi csontváz, mely környékén nagy s z á m b a n találtatott. De ezek az idők r é g e l m u l t a k ! A h a r c z b a n elesett hősök p o r l a d o z ó csontjai fölött vidoran tenyész i m m á r az erdő, melyben harczi zaj helyett a kultúra fejlődését b i z t o s i ó békés gazdálkodás folyik, mig a régi kastély helyén az erdészeti szakoktatásnak m o d e r n czélszerüséggel b e r e n d e z e t t hajléka emelkedik. A régi épület ugyanis az időnek sokáig n e m állhatott ellent s minthogy fentartása ugy egészségügyi, mint az élet biztonsága szem pontjából m á r - m á r kifogás alá esett és teljes jó k a r b a helyezése az elérendő czéllal a r á n y b a n n e m álló költségeket okozott volna, Darányi Ignácz földmivelésügyi minister, ki a tárczájához tartozó minden ágazat iránt meleg érdeklődést tanusit és a n n a k fejlődését lelkes hazafiassággal elősegíti, a szakiskola buzgó igazgatójának, Török Sándor m- kir. főerdésznek indokolt előterjesztésére a szak iskolának s az igazgatói laknak újjáépítését s az ebből kifolyólag szükséges átülakitások teljesítését és a felszerelések beszerzését a t ö r v é n y h o z á s engedélye alapján elrendelte oly módon, hogy az erre a czélra szükséges pénzösszeg az országos erdei alapból kölcsönképen felvétetett és a szakiskola t a n u l m á n y i erdejének évi jövedelméből törlesztetik. Az építést Gartner Rezső F e r e n c z t e m e s v á r i jó hirnevü építő m e s t e r — a szakiskola által házilag termelt jó minőségű téglának igénybevételével — 1901. évi május h ó b a n kezdte meg s ugyan azon év október hó elején be is fejezte. A szakiskolai egy emeletes épület építése 51,800, az igazgatói laké 22,049 k o r o n á b a s 22 fillérbe került s igy az összes épitési költség 74,649 k o r o n a 22 fillért tett ki. Az építkezés engedélyezésének kieszközlése és végrehajtása körül nagy érdemeket szereztek Sóltz Gyula országos főerdőmester, ministeri t a n á c s o s és Bartha Gyula m. kir. főerdőtanácsos, kik j ó a k a r ó t á m o g a t á s b a n részesítették a szakiskola é r d e m e s igazgató j á n a k az intézet fejlesztésére irányuló törekvéseit.
1180
Az
intézet
berendezése.
A szakiskola jelenleg h á r o m főépületből áll, ugy mint az egyemeletes intézeti főépületből, egy m a g a s földszinti, öt szobával s a mellékhelyiségekkel ellátott igazgatói lakból, és az intézeti ebédlőt, vendégszobát, konyhát s a főerdőőr lakását m a g á b a n foglaló épületből. (61. kép.) Az egyemeletes intézeti épület alag s o r á b a n egy nagy szertárhelyiség, műhely két anyagraktár, vadat eltartó k a m r a , pincze, fáskamra és gépház van elhelyezve. A föld szinten erdőtenyésztési és erdőkihasználási eszközökkel diszitett 3 m. széles z á r t folyosó, az igazgató és a t a n á r s e g é d irodahelyiségei, egy világos s a külső erdészeti kisérleti állomás részére szükséges tár gyakkal u. m. műszerekkel, főző, pároló és csiráztató készülékekkel, rajzoló, m é r ő s dolgozó asztalokkal felszerelt t e r e m , a kezelési iroda s a kézi szertár, végre két szép t a n t e r e m van 2 0 — 2 0 , esetleg több növendék r é s z é r e . Ezekben a t a n t e r m e k b e n a szükséges asztalokon kivül a gyakorlati e r d ő g a z d a s á g s vadászat körébe vágó s z á m o s taneszköz van elhelyezve, u. m. iparmütani tárgyak, m a g pergetö és vizfogóminták, a növendékeknek b e m u t a t a n d ó összes fegyverek és fegyveralkatrészek a h o z z á t a r t o z ó vadászati szerel vényekkel, tutaj, csúsztató s úsztató csatornaminták, a szenités folyamatát feltüntető minták, az ehető, gyanús és mérges gombák mintái, az összes honi fanemek famintái, rügyei, levelei, m a g j a i ; az e r d ő g a z d a s á g r a nézve fontos rovarok élettanilag összeállított pél dányai, a g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s n é l h a s z n á l t eszközök, szerszámok, ide vonatkozó fényképekkel és festményekkel. A vadászat érthetőbb s szemléleti uion való o k t a t á s a czéljából számos kitömött vadat látunk, melyeket a szakiskola legnagyobbrészt az osztrák-magyar áüamvasnt-társaság nagylelkűségének köszönheti. Az emeleten szin tén egy 3 m. széles zárt folyosó, r u h a t á r , betegszoba a szükséges ágyakkal s egy szekrényben elhelyezett kézi gyógyszertárral, egyegy csinosan b e r e n d e z e t t t a n á r s e g é d i s illetve gyakornoki szoba m a g á n l a k á s u l s végre két világos és t á g a s hálóterem talált helyei. A h á l ó t e r e m b e n a növendékek mindegyikének egy-egy erős s a r u h a n e m ű n e k eltartása czéljából két alsó fiókkal ellátott vaságy van, melyek felett a falon minden 2 növendék szolgálati és vadász fegyverének, valamint oldalfegyverének és vadásztarisznyájának
1181 elhelyezésére szolgáló tölgy-keretes tábla van. Mindkét hálószoba mellett egy-egy mosdófülke van. Az épületek Temesvár sz. Jcir. város közönségének hazafias áldozatkészsége folytán villanyvilágítással és vízvezetékkel v a n n a k ellátva. A város ugyanis a kezelésében lévő villany-telepétől a villanyos vezetéket saját költségén, t e h á t díjmentesen vezette az intézetig s igy az iskola igen csekély költséggel a legtökéletesebb, a legnagyobb tisztaságot biztosító s a r á n y l a g olcsó világításhoz jutott. Ugyancsak T e m e s v á r v á r o s közönségének a szakiskola iránt tanúsított m e g n e m szűnő érdeklődése s r é s z b e n anyagi t á m o gatása tette lehetővé, hogy az intézeti főépülettől egyenes irány b a n Temesvár-felé vezető m ü u t kiépüljön.
A szakiskola A 24 kat. zattól a telepre intézeti főépület jobb oldalán az szobát m a g á b a n
növénykertje.
holdas növénykertben van elhelyezve a főhomlok vezető főút tengelyére merőleges irányban az (61-ik kép), melynek b a l o l d a l á n az igazgatói lakást, élelmező főerdöőr lakását és a hivatalos szálló foglaló épület áll.
Az épületek előterét a növendékek által nevelt és gondozott virágszőnyegek, rózsa- s m á s virágcsoportok díszítik. • A növénykert m a g á b a n foglalja az összes gyakorlati értékkel biró erdei fanemeket, sőt az e vidéken m á r meghonosult és h a z á n k e r d ő g a z d a s á g á b a n majd k é s ő b b a l k a l m a z h a t ó külföldi fanemek számos faját is, melyek részint nagyobb csoportokban, részint kettesével, h á r m a s á v a l , részint mint fasorok v a n n a k kiültetve. Az utakat ugy rendezték, hogy mennél hosszabbak legyenek és hogy azokról a facsoportok, melyeket jól müveit pázsit övez, jól megközelíthetők és megtekinthetők legyenek. Szembeötlő a fanemek nagy s z á m a , azok szakszerű kiválasztása, gondos á p o l á s a s a példa szerű tisztántartás. Különlegessége a kertnek az a fasor, a melyben az összes fanemek két-két példányban és oly s o r r e n d b e n v a n n a k kiültetve, milyenben azokat a szakiskolai o k t a t á s n á l vezérfonalul szolgáló „Erdöőr" czimü tankönyv tárgyalja. Érdekes látni valót nyújt még a n e m szakértőknek is a ERDÉSZETI
LAPOK.
78
1182 növénykerti utak mellett fasorként ültetett mintegy 300 fajú, m a g a s , főimagas és törpe gyümölcsfa, t o v á b b á a n n a k h á t s ó részében az igaz gató által illetmény kertjében szakavatottsággal és csínnal beren dezett gyümölcsös, mely két részre v a n osztva. Az egyik rész a m a g a s fákként nevelendő legkülönbözőbb fajú, jó fajtájú alma. körte, baraczk stb. fákat foglalja m a g á b a n , mig a másik kisebb rész táblákra van beosztva, melyben a táblákat vassodrony mellett kihúzott cordon alma, körte stb. gyümölcsfák övezik. E mellett a táblák szélein törpe alakban, a sodronyfonatu kerítés mellett pedig p á l m a a l a k b a n nevelt finom gyümölcsfák v a n n a k ültetve. Ez a gyümöl csös is szép például és mintául szolgál a környékbeli lakosságnak és különösen a növendékeknek, kik a gyümölcstenyésztés terén itt és a gyümöcsfa-csemetekertben becses gyakorlati ismereteket szerez hetnek, melyeket magukkal vive ki az életbe, ott a nép között is terjeszthetik ezen az országra fontos s jövedelmező gazdasági á g n a k mivelését. A n ö v é n y k e r t b e n van még elhelyezve a csinos, kis m é h e s is. (Vége k ö v e t k e z i k . )
Régibb és ujabb faapritó telepek. I r t a : Gabnay
Ferencz,
m. kir. főerdész.
A faapritó telepeken a hajtóerőt mindeddig a gőzgép szol gáltatta, ezt a z o n b a n a gáz s a hol ez nincsen, a benzinmotor szorítja ki. Mert a gőzgép e l ő n y e : az olcsóság s biztos j á r á s csak ott érvényesül, a hol éjjel-nappal állandóan üzemben van. A hol a z o n b a n a n a p n a k csak egy bizonyos szakában, n é h a csak néhány ó r á r a igénylik, olt a költséges előmelegítés *) még olcsóságát is eltünteti s n e m m a r a d meg m á s , mint számos h á t r á n y a ; ilyenek az egész b e r e n d e z é s költséges volta és nagy térszükséglete, a m a g a s kürtők emelésének szükségessége, a füst és szénpiszok, a *) A m í g a k i h ű l t k a z á n t a b e n n e l e v ő
vízzel s m a g á t
az
egész
gépet
ü
10 C°-ról 100 C - r a h e v í t i k , m i n d e n k i l o g r a m m s ú l y r a 90 C a l o r i a m e l e g kell, d e a m i g a 100 f o k o s viz 100 f o k o s g ő z z é válik, m i n d e n k i l ó j á n a k m é g t o v á b b i Caloriára van szüksége, a gépek i g y m é g ez s e m elég.
azonban
540
m a g a s n y o m á s ú gőzzel d o l g o z n a k s
