A trichinellosis hazánkban *
Dr. NEMESÉRI László Országos Állategészségügyi Intézet,
Budapest
Az emberiség számára o l y veszélyes z o o a n t h r o p o n o s i s , a t r i c h i n e l l o s i s - a világ számos országában még manapság i s előfordul, ennélfogva továbbra i s f o n t o s közegészségügyi és állategészség ügyi problémát okoz. Hazánkban az emberi t r i c h i n e l l o s i s nem t a r t o z i k a g y a k o r i parazitás betegségek közé, s p o r a d i k u s a n , kü lönösen az utóbbi években azonban egyre gyakrabban d i a g n o s z t i zálják. Az 1891-ben l e i r t első h a z a i emberi trichinellosis-.jár vány óta e l t e l t 60 év folyamán, tehát 1 9 5 0 - i g hazánkban 9 jár ványeset során összesen 114 személy b e t e g e d e t t meg és 9 h a l t meg t r i c h i n e l l o s i s b a n . Az utóbbi 20 évben (1950-1969) v i s z o n t a trichinellás megbetegedések száma jelentősen megnövekedett, u g y a n i s 45 járványesetben 422 személy l e t t beteg és 9 h a l t meg. A t r i c h i n e l l o s i s gyakoribbá válása az utóbbi években megítélé sem s z e r i n t csak látszólagos. Valószínű, hogy hazánkban ez a betegség a korábbi években i s g y a k o r i b b v o l t , a nem megfelelő d i a g n o s z t i k a i eljárások folytán, különösen a s p o r a d i k u s esetek ben azonban nem ismerték f e l . Végeredményben a hazánkban e d d i g diagnosztizált 54 járvány folyamán összesen 536 ember betege d e t t meg és 18 (3,3 fi) h a l t meg t r i c h i n e l l o s i s b a n . (lásd a táb lázatot! )
*A w r o c l a w i II.Nemzetközi Trichinellosis-Konferencián 1969. június 28-án e l h a n g z o t t előadás alapján.
Kimutatás a Magyarországon megállapított emberi trichinellosisokról L i s t o f Human T r i c h i n e l l o s i s O u t b r e a k s i n Hungary
Év Year 1891 1918 1924 1924 1924 1924 1926 1929 1936 1950 1950 1951 1952 1954 1954 1956 1956 1957 1957 1957 1957 1957 1957 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1958 1959 1959 1959 1959 I960 I960 I960 I960 I960 1963 1963 1963 1963 1964 1964
Hely Locality Diósgyőr Kolozsvár Enying Kispest Kispest Kispest Ercsi Szentgál Gödöllő Urkut Urkut Salgótarján Debrecen Debrecen Bagamér Váraszó Putnok Debrecen Vérteskozma Debrecen Ózd Eger Salgótarján Mátranovák Sirok Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Ózd Hortobágy-Budape s t Debrecen Szakoly Debrecen Nagyléta Sztálinváros Kazincbarcika Debrecen Noszvaj Nyíregyháza Hajdúböszörmény Budapest Cserépfalu
Megbetegedés No o f P a t i e n t s 23 4 8 12 4 1 6 43 13 12 5 6 15 24 6 6 5 4 6 14 4 8 6 3 5 1 2 1 1 1 1 3 4 6 2 7 4 3 2 2 19 12 9 38 116 5
Halálozás Deaths
1 5 3 1 2
1
1
1 3
Êv Year
Hely Locality
Megbetegedés No o f P a t i e n t s
1965 1965 1965 1965 1966 1966 1968 1968
Nyíregyháza Kisvárda-Dunaujváros Kisvárda-Budapest Egerbocs Lónya Lőrinci-Csecse Tornaszentjakah Tiszakerecseny
1 8 3 2 19 9 6 6
Halálozás Deaths
A legnagyobb kiterjedésű h a z a i járvány 1964-ben v o l t , melynek során 116 személy b e t e g e d e t t meg és 3 meghalt. Egy pesterzsébe t i l a k o s 1963 decemberében sertést (anyakocát) vásárolt egy Bu dapest I X . kerületi lakostól. 1964. februárban a sertést kény szervágták, és a hus nagy részét kolbásznak dolgozták f e l . A füstölt kolbászt ezután árusitani kezdték. A kolbász fogyasztá sa után néhány nap múlva több személy b e t e g e d e t t meg hasmenés, rosszullét, láz kíséretében. Az orvosok influenzára gyanakod tak, és a b e t e g e k e t a László Kórházba utalták. A korházban a betegek a szokásos kivizsgálás a l a t t álltak, majd a magas e o s i n o p h i l i a nyomán parazitás betegség gyanúja i s felmerült. A be tegekből származó vérmintákat mikroprecipitációs eljárással megvizsgálva p o z i t i v eredményt kaptam. A betegek által f o g y a s z t a n i k e z d e t t kolbászból származó mintákban nagy számban ( l g húsban 100-200) izom-trichinellát mutattam k i . A t r i c h i n e l l o s i s diagnózisa tehát beigazolódott. A sertés fertőződése a szövet t a n i vizsgálat s z e r i n t két hónapnál régebben történt, tehát még az előző tulajdonosnál. M i n t kiderült, e t u l a j d o n o s a sertést az Aszódi u t i szeméttelepen t a r t o t t a ; valószinü, hogy az állat i t t fertőződött a szemétbe került trichinellás hulladék e l f o gyasztása utján. Az e d d i g i e k során élőkben diagnosztizált megbetegedésekről szó. A t r i c h i n e l l o s i s elterjedtségéről valamely országban vábbi tájékoztatást nyújt az emberi hullák izomzatának a chinella-lárvák kimutatása céljából végzett vizsgálata.
volt to triTöbb
szerző" (GENERSICH 1 8 9 1 , 1 8 9 4 ; MAKARA és HARY 1 9 4 0 ; JENEY és B I RO 1 9 5 3 ; NEMESÉRI 1 9 5 5 )
által hazánkban
eddig
mesterséges e-
mésztési eljárással megvizsgált 1 1 4 1 e m b e r i hullából rekeszizom
közül 1 8 ( 1 , 5 fi) b i z o n y u l t k i s f o k b a n
E vizsgálatok eredményei
származó
fertőzöttnek.
i s a z t mutatják, hogy a lakosság l a p
pangó trichinellás fertőzöttsége nem t a r t o z i k
hazánkban a
rit
kaságok közé. A házi- és a vadon élő állatok trichinellás fertőzöttségéről az alábbi a d a t o k k a l rendelkezünk.
Hazánkban l e g n a g y o b b jelentősé
ge a sertesáliomány fertőzőttségének v a n , m i v e l a g y a k o r i s e r téskolbász-fogyasztás
jelenti
nálunk a l e g n a g y o b b veszélyt a
lakosság trichinellákkal való fertőződésében. A XIX. század vé gén Szászországba exportált u n . b a k o n y i nelloszkópia kat.
során
Magyarországról
trichinellás.
exportált
1935-ben
sertésben
találtak
ser
Ausztriában két, trichinellákat.
szemben a téliszalámi gyártására felhasznált sertésekben
az 1922 óta f o l y t a t o t t tak.
trichi-
találtak trichinellá-
I g y p l . 1895-ben a Szászországban megvizsgált b a k o n y i
tések 0,024 fi-a. v o l t Ezzel
sertésekben a
meglehetősen g y a k r a n
hazai
vizsgálatok n e g a t i v eredményt a d
1962 óta a közfogyasztásra levágott sertéseknek a vágóhi-
dakon történő kötelező
trichinella-vizsgálata
során
évenként
néhány e s e t b e n észlelnek fertőzött állatot. A kutyák és a macs kák fertőzöttsége a Hajdú-Bihar megyei enzootiás területen 2 fioa v o l t .
Legmagasabb hazánkban a rókák trichinellás fertőzött
sége, átlagosan
5
fi-oa,
az enzootiás területeken természetesen
magasabb. A vaddisznók fertőzöttsége k b . 0,5-1
fi-oa.
A vadonélő
rovarevők és rágcsálók fertőzöttsége az e d d i g i vizsgálatok sze r i n t rendkívül a l a c s o n y n a k tekinthető. Az e d d i g észlelt h a z a i hogy
hazánkban
járványokból a r r a
a trichinellosis
l e h e t következtetni,
szempontjából
5 enzootiás t e
rület v a n . 1 . Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye a legfertő zöttebb, a h o l
az e d d i g i 18 járványeset során 188 személy b e t e
g e d e t t meg. 2. A Mátra és a Bükk vidéke (Heves,Nógrád és Borsod megye), a h o l 16 járványesetben 106 személy b e t e g e d e t t meg. 3. A Bakony és Vértes vidéke (Veszprém és Eejér megye), a h o l
7 jár-
A Magyarországon megállapított 54 emberi t r i c h i n e l l o s i s - e s e t földrajzi elhelyezkedése Geographical D i s t r i b u t i o n o f 54 Endemic Outbreaks o f Human T r i c h i n e l l o s i s i n Hungary
vány során 82 személy l e t t területe i s , a h o l
b e t e g . Említésre méltó Nagy-Budapest
a különböző
sertéshúsok fogyasztása után
helyről
származó
trichinellás
ismételten megállapítottuk
a be
tegséget, (lásd a térképet!) Az e m b e r i megbetegedések forrása a legtöbb e s e t b e n vágás utján
sából készitett volt. konyhai
télen
házi
levágott sertés húsából,illetve lőtt vaddisznó hú nyers
kolbásztöltelék,
ill.
füstölt
kolbász
Több megbetegedés alkalmával a háziasszonyok a sertéshús feldolgozása ( p l . v a g d a l t h u s készitése) folyamán a n y e r s
darált, fűszerezett húsból kóstolgattak és i g y történt a fertő ződés.
A megbetegedések általában családi jellegűek v o l t a k ,
nagyrészt f a l u n f o r d u l t a k elő.
A
betegek
legnagyobb
részében
j e l l e g z e t e s tünetekben nyilvánult meg a t r i c h i n e l l o s i s . t a l o m diagnosztizálására hét múlva került s o r .
A
átlagosan betegség
és
A
bán
a fertőzéstől számitott 4 - 6 kimutatására
igen alkalmas
v o l t a b e t e g e k vérsavójával elvégzett mikroprecipitációs próba. A sertések fertőződésének kivizsgálása
során
hogy a trichinellás sertések t u l a j d o n o s a i n a k g y a k r a n erdész, vadőr, mezőőr, vadász
megállapítottuk, foglalkozása
v o l t , kiknek
igen
éppen f o g
lalkozásuknál f o g v a a l k a l m u k n y i l o t t a r r a , hogy sertéseikkel az e l e j t e t t vadon élő emlősök, megetessék.
főként rókák
és vaddisznók
húsát
Ennek lehetősége annál i s inkább fennáll, m i n t h o g y
hazánkban a vadászok, erdészek,
s t b . évente
k b . 30 000 rókát,
20 000 egyéb szőrmés ragadozót,
4000 b o r z o t ,
1000 vadmacskát,
50 000 kóborkutyát, 35 000 kóbormacskát e j t e n e k e l .
Az a
régi
felfogás, hogy a patkány a trichinellák legfőbb terjesztője, ma már egyre inkább háttérbe
szorul.
Az e d d i g diagnosztizált trichinella-járványokból, v a l a m i n t trichinellosis
elterjedtségére
vonatkozó
végeredményben
megállapítható, hogy
hazai
a
vizsgálatokból
a fertőzöttség
gyakoribb
nálunk, m i n t általában gondolják, ezért feltétlenül szükséges a trichinellosis-prevenció kérdésével f o g l a l k o z n i . rendszabályait v a l a m e l y
országban a
nella-hordozó állatok fertőzőttségének hŐkezelt hus és húskészítmények
A
prevenció
sertések és egyéb mértéke,
fogyasztásának
trichi-
továbbá a
nem
elterjedtsége
s z a b j a meg. Ha a házi-és vadon élő állatokban l a p p a n g a t r i c h i nella-fertőzöttség, továbbá a lakosság körében g y a k o r i
a
bus és húskészítmények fogyasztása,
magánfo
akkor
a köz- és
nyers
gyasztásra levágott sertések, továbbá a lőtt vaddisznók hatósá g i trichinella-vizsgálata i n d o k o l t . s z . r e n d e l e t előírta a
Hazánkban a
közfogyasztásra levágott sertések húsá
nak kötelező trichinella-vizsgálatát. kóppal való
21/1953.M. T.
felszerelése,
A vágóhidak
a vizsgálók
kiképzése
trichinoszmegtörtént,
úgyhogy 1962 óta a közfogyasztásra levágott évente k b . 2,5
mil
lió sertés húsát a vágóhidakon 35 trichinella-vizsgáló l a b o r a tóriumban 130 t e c h n i k u s állatorvosi felügyelet m e l l e t t vizsgál j a meg. A házivágás utján levágott évente m i n t e g y 3 millió s e r tés trichinella-vizsgálata azonban ma sem kötelező. Hazánkban tehát, de azokban az országokban i s - különösen a k e let-európai államokban - a h o l még ma i s g y a k o r i a házivágás
és
az ilymódon levágott sertések vizsgálata nem kötelező, a magán vágás utján levágott sertések
jelentik
a l e g n a g y o b b veszélyt a
lakosság trichinellákkal való fertőzésében. i s inkább fennáll, m i v e l
Ez a veszély annál
a lakosság a házivágás alkalmával l e
vágott sertések húsának m i n t e g y negyed részét kolbásznak feldolgozni, gyasztja,
és a kolbászt o l y a n , n y e r s
amelyben a
szokta
füstölt állapotban f o
trichinellák még fertőzőképes állapotban
maradnak. A házivágás alkalmával kóstolót s z o k t a k a r o k o n o k n a k , barátoknak küldeni, és azok a saját sertéseik vágásakor a z t v i szonozzák, ilymódon egy-egy sertésből több család k i l e h e t téve a fertőzésnek. rülő
sertések
Súlyosbítja a h e l y z e t e t , hogy a házivágásra k e háztáji gazdaságokból származnak, a h o l
állatok fertőződésére sok lehetőség n y i l i k , lőre kijáró,
p l . a lege
eleséget kereső állatok kóborlásuk közben könnyen
hozzájuthatnak trichinellás hullákhoz, egyes h e l y e k e n val etetni.
hiszen
p e d i g az
e l t e k i n t v e attól,
szokásos a sertéseket különféle
Ezzel
szemben
hogy
állatok hullái
a közfogyasztásra levágott sertések
nagy része állami hizlaldákból,
állami gazdaságokból, termelő
szövetkezetekből e r e d , a h o l s o k k a l k i s e b b a lehetősége a serté.sek
fertőződésének.
I s m e r e t e s , hogy -30° C hőmérsékleten egy n a p i g t a r t o t t húsban a trichinella-lárvák b i z t o s a n e l p u s z t u l n a k ; a t r i c h i n e l l o s i s - p r e venció azonban magánvágás esetén a p e d i g a húsnak röntgen- i l l .
sertéshús fagyasztása, vagy
gamma-sugarakkal való kezelése ré
vén természetesen l e h e t e t l e n . A sertés-házivágás megszüntetését hazánkban nem t e r v e z i k , gokban a tartási
továbbá nem várható a háztáji gazdasá
és a higiénikus v i s z o n y o k g y o r s javulása sem,
éppen ezért e g y e t l e n lehetőségként marad vágott
sertések
húsának mikroszkópos
a házivágás utján l e
megvizsgálása
az e m b e r i
fertőződés megakadályozása céljából. A házivágás utján
évente levágott k b . 3 millió sertés
nella-vizsgálatának elvégzésére ez idő s z e r i n t kezésre megfelelő intézményhálózat. házivágás i d e j e
nem
Nehézséget
trichi-
áll r e n d e l hogy a
jelent,
jórészt december-január hónapokra e s i k ,
v i s z o n y l a g rövid idő a l a t t
sok mintát k e l l e n e
ezért
megvizsgálni. A
vágóhidak e vizsgálatok elvégzésére többek között azért sem ké pesek,
mert a
magánvágások a r r a az időszakra esnek,
amikor a
vágóhidakon i s a l e g n a g y o b b a f o r g a l o m , továbbá a vágóhídi
tri-
chinella-vizsgáló létszám és felszerelés csak a közfogyasztásra levágott sertések vizsgálatára elegendő. lent
a
lakosság közömbössége,
További problémát j e
a falutól messzefekvő,
elszórt
tanyák esetén a téli közlekedési nehézség i s . Speciális h a z a i v i s z o n y a i n k
eddig
nem tették lehetővé, hogy
a
sertés-házivágás állategészségügyi ellenőrzése országosan beve zettessék. zisnak,
Mindazonáltal az a körülmény,
éspedig a
cysticercosisnak gektől -
trichinellosisnak,
eredetét
a házivágásokban
hogy három parazitó-
az e c h i n o c o c c o s i s n a k , a
- e l t e k i n t v e most az egyéb betegsé kell
keresnünk,
indokolttá
teszi,
hogy azok állategészségügyi ellenőrzését hazánkban i s e l r e n d e l jék.
Az állategészségügyi irányitásnak szándékában áll a távo
l a b b i jövőben, a feltételek megteremtésétől függően a házi s e r tésvágások kötelező husvizsgálatának bevezetése. A d d i g sem néz hető azonban tétlenül hanem módot
kell
esetleges
találni
ujabb
járványok
keletkezése,
a magánvágás utján levágott sertések
húsának mikroszkópos vizsgálatára, egyelőre c s a k a t r i c h i n e l l o -
als
szempontjából enzootiás területeken, majd
san az egész
országban.
Állategészségügyi
később f o k o z a t o
igazgatásunk
ennek
tudatában az elmúlt években 340 trichinella-vizsgáló mikroszkó p o t bocsátott a gyakorló állatorvosok rendelkezésére, ban a fertőzöttnek
ismert
területeken. Á
elsősor
jövőben ezek
számát
növelni fogják. A ' T r i c h i n e l l a s p i r a l i s biológiájának, retében tisztában vagyunk sának módozataival.
az
terjedési módjának isme
emberi t r i c h i n e l l o s i s
felszámolá
A közfogyasztásra és a házivágás utján l e
vágott sertések, v a l a m i n t a vadászok által lőtt vaddisznók chinella-vizsgálata bár i g e n f o n t o s ,
de egyoldalú,
tri
passziv i n
tézkedés, ezért nem elégedhetünk meg csak a trichinelloszkópiáv a l , hanem minden lehetséges módon meg k e l l akadályozni, hogy a vadon élő emlősökből a trichinellák átterjedjenek az ember k u l t u r - és gazdasági körében élő állatokba. A t r i c h i n e l l o s i s állatról emberre átterjedő betegség, ellene való küzdelemben, a orvosok
megelőzésben az állatorvosok és
s z o r o s együttműködése szükséges.-
és a közegészségügyi hatóságok vezetése
tehát az
által
az
Az állategészségügyi
k i a d o t t rendszabályok be
és következetes végrehajtása utján l e h e t esak eredmé
nyesen küzdeni e betegség e l l e n . A vadon élő emlősök, házi hús evők,
rágcsálók' hulláit
semmisiteni, tok
számára.
tereknek, ságnak -
hogy
elégetés vagy
elásás utján
meg k e l l
azok ne szolgálhassanak táplálékul más álla
Az erdészeknek, vadőröknek, vadászoknak, gyepmes
- és azokon a vidékeken, a h o l ez szokásos, a l a k o s r e n d e l e t i l e g meg k e l l t i l t a n i , hogy az e l e j t e t t álla
t o k n y e r s húsát állataikkal megetessék.
F o n t o s a lakosság szé
l e s körű felvilágosítása
-
enzootiás területekre
a rádió, televizió, a sajtó, plakátok
-
a propagandamunka
és röplapok utján a r r a vonatkozóan,
hogy
a
levágott
húsát a trichinellák előfordulása szempontjából vizsgáltassák meg, n y e r s h u s t , i l l . fogyasszanak,
a vágóhídi
és
koncentrálása az
minden
sertések esetben
húskészítményt lehetőleg ne
háztartási hushulladékot csak ár
talmatlanná t e t t állapotban használják
f e l állati
eleségként.
E z e k k e l a rendszabályokkal nagymértékben elősegíthetjük
at r i -
chinellosis
csökkenését és hozzájárulhatunk az emberiség számá
r a o l y veszélyes betegség f o k o z a t o s megszűnéséhez.
ö s s z e f o g l a l - á s  szerző áttekintést a d a t r i c h i n e l l o s i s magyarországi jelentő ségéről.
Az 1891 óta Magyarországon
észlelt összesen 54 jár
ványeset folyamán 536
ember b e t e g e d e t t meg
meg t r i c h i n e l l o s i s b a n .
(Röviden i s m e r t e t i az 1964-es
legnagyobb
A Magyarországon e d d i g több szerző által
vizsgált,
járványt.) összesen
1141 e m b e r i
hullából
származó
(1,5 fi) b i z o n y u l t k i s f o k b a n fertőzöttnek.
és 18 ( 3 , 3 fi) h a l t
rekeszizom
közül 18
A sertés t r i c h i n e l
lás fertőzöttségéről 1891 óta vannak a d a t o k : egyrészt az i t t h o n levágott,
másrészt a régebben
exportált
sertésekben
többször
m u t a t t a k k i trichinella-lárvákat. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k a hazai
sertésállomány
trichinellás
fertőzöttsége
szerint
alacsony. A
trichinellák természetes gazdái és terjesztői Magyarországon i s a vadon élő emlősök,
elsősorban a
fertőzöttsége átlagosan 5 fi-oa tya
és
t
a macska fertőzöttsége
területen 2
fi-oa
rókák.
A róka trichinellás fi-oa.
a vaddisznóé 0,5-1 a
A ku
Hajdú-Bihar megyei enzootiás
volt.
Az e m b e r i megbetegedések forrása a
legtöbb e s e t b e n
a
téli há
zivágás utján levágott sertés, ritkábban lőtt vaddisznó húsából készült kolbász. A sertés fertőződése legtöbbször vadon élő em lősök, főként rókák hulláinak felfalása utján következik be. 1962 óta bevezettük a közfogyasztásra levágott sertések húsának kötelező
trichinella-vizsgálatát.
Az évente levágott
kb. 2,5
millió sertés húsát 35 trichinella-vizsgáló laboratóriumban 130 t e c h n i k u s vizsgálja meg. 3 millió
A házivágás utján levágott évente k b .
sertés vizsgálata
azonban nem
kötelező. A
fertőződésének a veszélye tehát továbbra i s fennáll, inkább,
lakosság
annál
is
m i v e l a házivágás alkalmával levágott sertések húsának
k b . negyed részét kolbásznak szokták f e l d o l g o z n i , állapotban fogyasztják,
melyben
és a z t o l y a n
a trichinellák fertőzőképesek
maradnak.
Az állategészségügyi igazgatás a r r a törekszik,
egyelőre az enzootiásnak
ismert
területen a házilag
sertések húsát i s megvizsgálják,
ezért az elmúlt
levágott
években 340
mikroszkópot bocsátott e célra a gyakorló állatorvosok kezésére.
hogy
rendel
A szerző végezetül a t r i c h i n e l l o s i s e l l e n i védekezés
egyéb rendszabályait i s m e r t e t i , amelyek a sertésnek a vadon élő emlősöktől való fertőződését vannak h i v a t v a megelőzni.
NEMESÉRI, L . ; Trichinellosis i n Hungary
The a u t h o r d i s c u s s e s epidemic
t r i c h i n e l l o s i s i n Hungary.
cases observed
infected, verest
D u r i n g t h e 54
s i n c e 1 8 9 1 , 536 i n d i v i d u a l s
have been
and 18 (3,3 p e r c e n t ) d i e d o f t r i c h i n e l l o s i s . The s e
epizootic
diaphragms
taken
(1964) from
i s treated
human
corpses
i n d e t a i l . Of t h e 1 1 4 1 and examined by s e v e r a l
w o r k e r s 18 ( 1 , 5 p e r c e n t ) p r o v e d t o have m i n o r i n f e c t i o n s . I n formation
on t h e t r i c h i n e l l o u s
available
since 1891:
r e p e a t e d l y demonstrated
infection
since then
Trichinella
both i n animals
f o r m e r l y i n those exported.
species,
the t r i
p i g s t o c k i s l o w . The n a
and v e c t o r s o f t h e T r i c h i n e l l a e
primarily
l a r v a e have been
s l a u g h t e r e d a t home and
According t o s t a t i s t i c s ,
c h i n e l l o u s i n f e c t i o n o f t h e Hungarian t u r a l hosts
o f t h e p i g has beer-
a r e w i l d mammalian
t h e f o x . T h i s i s t h e case i n Hungary a l s o .
G e n e r a l l y 5 p e r c e n t o f f o x e s have t r i c h i n e l l o u s i n f e c t i o n , and 0,5 p e r c e n t o f w i l d b o a r s . the
Two p e r c e n t o f dogs
e n z o o t i c a r e a o f C o m i t a t Haj d u - B i h a r were
The source o f human i n f e c t i o n i s , i n most cases, p a r e d f r o m t h e meat rarely
of pigs
from w i l d boars
slaughtered
S i n c e 1962, for
public
sausages•pre
on t h e f a r m
shot i n the country.
o c c u r s m a i n l y by t h e i r d e v o u r i n g particularly
and c a t s i n
infected.
the carrion
~,nd o n l y
I n f e c t i o n o f pigs of wild
mammals,
that o f the f o x . i n s p e c t i o n f o r t r i c h i n e l l o s i s o f pork slaughtered consumption
o r export,
h a s been
obligatory:
130
technicians of 35 laboratories established for t h i s purpose examine the meat of about 2.5 m i l l i o n pigs slaughtered annually. However, nearly 3 m i l l i o n pigs slaughtered on the farm are s t i l l exempt from t h i s s t a t u t e . Hence the danger of i n f e c t i o n of the populace s t i l l e x i s t s , and the more so as about onequarter of the pork meat obtained by this means i s processed into sausages that are consumed i n a state which leaves the i n f e c t i v i t y of the T r i c h i n e l l a e unimpaired. Veterinary control measures seek to ensure the inspection of meat from pigs slaughtered on the farm i n enzootic areas; for this purpose 340 microscopes have been made a v a i l a b l e i n recent years to veterinary surgeons i n the country. F i n a l l y , the author discusses further measures taken against trichinellosis,aimed a t preventing i n f e c t i o n of domestic pigs by wild mammals.
I r o d a l o m 1. GENERSICH, A.: Adatok a t r i c h i n o s i s kortanához. - Orvosi Het i l a p , 35. 403-405. 1891. 2. GENERSICH, A.: A t r i c h i n a - i n f e c t i o Kolozsvárt. - Orvosi Het i l a p , 38. 509-512. 1894. 3 . JENEÏ, E. - BIRÓ, Zs.: Személyes közlés. 1953. 4. MAKARA, Gy. - HÁRY, M.: A T r i c h i n e l l a s p i r a l i s gyakorisága. - Népegészségügy, 21. 323-325. 1940. 5. NEMESÉRI, L.: A trichinellózis mint világprobléma; a t r i c h i nellózis jelentősége Magyarországon. - MTA V. Orvosi Tud. Oszt. Közi., 16. 181-193. 1965.
Érkezett: 1969.5.20.
Dr. NEMESÉRI L. Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest, XIV., Tábornok u. 2.
