9710
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 30. szám
(2) A gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli. 15. §
Ez a törvény 2010. május 1-jén lép hatályba.
Sólyom László s. k.,
Dr. Katona Béla s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2010. évi XVIII. tör vény* a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõ ze tes jognyilatkozatok nyilvántartásáról A törvény hatálya 1. §
(1) E törvény hatálya kiterjed a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, az elõzetes jognyilatkozatot tett személyek és az elõzetes jognyilatkozataik adatainak a nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartások). (2) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások.
A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása 2. §
(1) A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásában szereplõ adatok kezelésének célja a gondnokság alá helyezés tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elõsegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme érdekében. (2) A gondnokoltak és a gondnokaik nyilvántartása a következõ adatokat és a változás idõpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza: a) a gondnokolt természetes személyazonosító adatait és lakcímét, b) a gondnokság alá helyezésrõl, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetésérõl, a gondnok kirendelésérõl, felmentésérõl, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetésérõl jogerõs határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát, c) a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése, a gondnok kirendelése, felmentése, a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása, a feljogosítás megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerõre emelkedésének napját, d) ha a bíróság a cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvõképességét egy ügycsoportra vagy egyes ügycsoportokra korlátozta, az ügycsoportok meghatározását, a kötelezõ felülvizsgálat jogerõs lefolytatásáig a cselekvõképességet korlátozó gondnokság általános jellegét, e) a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása esetén ezt a tényt, és a feljogosítással érintett ügycsoportokat vagy ügycsoportokon belüli egyes ügyek meghatározását, f) a gondnokság alá helyezés kötelezõ felülvizsgálatának idõpontját, g) a természetes személy gondnok természetes személyazonosító adatait és lakcímét, h) jogi személy gondnok esetén megnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, a nyilvántartásba vétel idõpontját, a gondnoki teendõket ténylegesen ellátó természetes személy g) pont szerinti adatait,
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 30. szám
9711
i) a gondnok gondnoksága alatt állók számát, j) hivatásos gondnok rendelése esetén ezt a tényt, k) többes vagy helyettes gondnokrendelés esetén ezt a tényt. (3) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a) a gondnokolt halálának tényét és idõpontját, b) a természetes személy gondnok halálának tényét és idõpontját, c) a jogi személy gondnok jogutód nélküli megszûnésének tényét és idõpontját, d) a gondnok felmentésének tényét és idõpontját. (4) A (2) bekezdés b)–k) pontja szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza. 3. §
A gondnokolt és a gondnok adatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a gondnokság fennállása alatt, illetve a gondnokság megszûnését követõ öt évig kezeli. Ha a gondnokot a tisztségébõl felmentették, a rá vonatkozó adatokat a Hivatal a felmentés idõpontjától számított öt évig kezeli.
4. §
(1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres, nemperes vagy büntetõeljárás lefolytatása céljából. (2) A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásban szereplõ alábbi adatokat a cselekvõképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni: a) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási cselekmények ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) pontjában szereplõ adatokat, b) a közjegyzõ polgári nemperes eljárás lefolytatása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) pontjában szereplõ adatokat, c) a rendõrség a fogvatartott gondnokának értesítése, a fegyverengedély-ügyi és a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésével összefüggõ hatósági engedélyezési feladatok ellátása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g), h), k) pontjában szereplõ adatokat, d) az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése, fenntartása vagy módosítása iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h) pontjában szereplõ adatokat, e) a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását vezetõ szerv a 2. § (2) bekezdés a) és c) pontjában szereplõ adatokat, f) a gyámhatóság fa) a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), i), j), k) pontjában szereplõ adatokat, fb) a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata iránti per megindítása miatt a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g) h), i), j) pontjában szereplõ adatokat. (3) A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott. (4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyérõl, hozzáférési jogosultságának terjedelmérõl és feltételeirõl, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követõen haladéktalanul – értesíti a Hivatalt. (5) A központi elektronikus szolgáltató rendszer regisztrációs adatbázisának adatkezelõje viszontazonosítással meggyõzõdhet a saját nyilvántartásában szereplõ és a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásban kezelt 2. § (2) bekezdés a) és e) pontjai szerinti adatok egyezõségérõl vagy eltérésérõl.
A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartása 5. §
(1) A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásában szereplõ adatok kezelésének célja a támogatott döntéshozatal tényének, illetve a támogató kinevezésérõl szóló bírói döntés igazolása a támogatott személy jogai gyakorlásának elõsegítése érdekében. (2) A támogatott személyek és a támogatóik nyilvántartása a következõ adatokat és a változás idõpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza: a) a támogatott személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
9712
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 30. szám
b) a támogató kinevezésérõl jogerõs határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát, c) a támogató kinevezésérõl rendelkezõ határozat jogerõre emelkedésének napját, d) azoknak az ügycsoportoknak a feltüntetését, amelyekben a támogatott személy támogatásban részesül, e) a támogató természetes személyazonosító adatait, lakcímét, f) hivatásos támogató rendelése esetén ezt a tényt, g) hivatásos támogató rendelése esetén az általa támogatott személyek számát, h) több támogató kinevezése esetén ezt a tényt. (3) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a támogató kinevezésének visszavonása iránt indított eljárás megindításának tényét és idõpontját, az eljáró bíróság megnevezését és ügyszámát. (4) A (2) bekezdés b)–h) pontja és (3) bekezdése szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza. 6. § 7. §
A támogatott személy és a támogató adatait a Hivatal a támogatott döntéshozatal megszûnéséig kezeli. (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel a támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres vagy nemperes eljárás lefolytatása céljából. (2) A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásából a hivatásos támogatókra és az általuk támogatott személyekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a gyámhatóság a hivatásos támogató felmentése, illetve új hivatásos támogató kinevezése iránti bírósági eljárás megindítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy egy hivatásos támogatónak hány támogatottja van. (3) A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott. (4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyérõl, hozzáférési jogosultságának terjedelmérõl és feltételeirõl, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követõen haladéktalanul – értesíti a Hivatalt.
Az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartása 8. §
(1) Az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplõ adatok kezelésének célja az elõzetes jognyilatkozat érvényességének és az elõzetes jognyilatkozat tartalmának igazolása az elõzetes jognyilatkozatot tevõ személyek jogainak védelme érdekében. (2) Az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartása a következõ adatokat és a változás idõpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza: a) a nyilatkozattevõ természetes személyazonosító adatait és lakcímét, b) az elõzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy) megnevezését, székhelyét, c) az elõzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét, d) az elõzetes jognyilatkozat hatálybalépését elrendelõ bírósági határozat jogerõre emelkedésének napját, e) az elõzetes jognyilatkozat hatálybalépésérõl határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát, f) az elõzetes jognyilatkozatban tett, hatályossá vált rendelkezést.
9. §
(1) Az elõzetes jognyilatkozatot az elõzetes jognyilatkozatot tett személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes helyi bíróság jegyzi be a nyilvántartásba. (2) Az elõzetes jognyilatkozatot közokiratba foglaló közjegyzõ vagy más hatóság, az elõzetes jognyilatkozatot ellenjegyzõ ügyvéd vagy az elõzetes jognyilatkozatot jegyzõkönyvbe vevõ gyámhatóság a kérelmet és az elõzetes jognyilatkozatot tartalmazó okiratot az okiratba foglalást követõ három munkanapon belül küldi meg a bíróságnak. (3) A kérelem tartalmazza a) a kérelmezõ megnevezését, b) a kérelmezõ székhelyét, c) a csatolt elõzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, vagy magánokirat keltét, d) az elõzetes jognyilatkozatot tett személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, e) a kérelem keltének helyét és idejét, valamint f) a kérelmezõ aláírását.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 30. szám
9713
(4) Az elõzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésérõl a bíróság tizenöt napon belül polgári nemperes eljárásban dönt. Az eljárásra – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredõ eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni. Az eljárás során szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye. (5) A bíróság megvizsgálja, hogy az elõzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy) az okiratot az eljárására irányadó külön törvény szerinti alakszerûségeknek megfelelõen állította-e ki. Ha az okirat a bejegyzésre alkalmas, a bíróság az adatokat a nyilvántartásba bejegyzi. (6) Ha az okirat az alakszerûségi követelményeknek nem felel meg, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja. (7) A bejegyzés vagy a kérelem elutasítása tárgyában hozott végzést az elõzetes jognyilatkozatot tett személy részére is kézbesíttetni kell. (8) A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
10. §
Az elõzetes jognyilatkozatot tevõ személyek és az elõzetes jognyilatkozataik adatait a Hivatal az elõzetes jognyilatkozat visszavonásáig, illetve az elõzetes jognyilatkozatot tevõ személy haláláig tartja nyilván.
11. §
(1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres, nemperes vagy büntetõeljárás lefolytatása céljából. (2) A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott. (3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyérõl, hozzáférési jogosultságának terjedelmérõl és feltételeirõl, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követõen haladéktalanul – értesíti a Hivatalt.
A nyilvántartások közös szabályai 12. §
(1) A Hivatal által bejegyzett változások, valamint a közvetlen hozzáféréssel történõ adatszolgáltatás és a kérelemre történõ adattovábbítás tekintetében a Hivatal az adatkezelõ. A Hivatal adategyeztetés céljából az érintett személyre vonatkozó természetes személyazonosító és lakcím adatokat, illetve a halál tényére és idõpontjára vonatkozó adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. (2) A nyilvántartásokba az adatokat a helyi bíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság alá helyezésrõl, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetésérõl, a gondnok kirendelésérõl és felmentésérõl, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetésérõl, a támogató kinevezésérõl, illetve a kinevezés visszavonásáról, a hivatásos támogató felmentésérõl, valamint az elõzetes jognyilatkozat hatálybalépésérõl szóló jogerõs bírósági határozat. (3) A nyilvántartásokat elektronikusan kell mûködtetni.
13. §
(1) A nyilvántartásokba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba vételre irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (2) Ha a bíróság a perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban a gondnokság alá helyezésrõl, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetésérõl, a gondnok kirendelésérõl és felmentésérõl, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetésérõl, a támogató kinevezésérõl, illetve a kinevezés visszavonásáról, hivatásos támogató felmentésérõl, az elõzetes jognyilatkozat hatálybalépésérõl rendelkezõ jogerõs bírósági határozatot, vagy annak egy részét hatályon kívül helyezi, az ezzel érintett adatokat a nyilvántartásokból törölni kell. (3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt jognyilatkozat semmis vagy az okirat érvénytelenségét a bíróság jogerõsen megállapítja.
A nyilvántartásokból történõ adattovábbítás közös szabályai 14. §
(1) Kérelemre az adatfelhasználás jogszerû céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet adatokat átadni. A nyilvántartásokból a Hivataltól személyesen, írásban vagy elektronikus úton lehet adatot kérni.
9714
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2010. évi 30. szám
(2) A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezõ nevét, lakcímét (székhelyét), a felvilágosítás-kérést megalapozó jogi érdek ismertetését, valamint annak a személynek a természetes személyazonosító adatait, akirõl a nyilvántartásokban foglalt adatokat kérik. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerû célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell. (3) Ha a kérelmezõ az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult, e törvényi rendelkezés pontos megjelölése szükséges. (4) E § alkalmazásában az adatfelhasználás jogszerû célját és jogalapját jelenti a foglalkoztatási jogviszonyban a cselekvõképességet korlátozó gondnoksággal, valamint a támogatott döntéshozatallal összefüggõ jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez fûzõdõ érdek. 15. §
(1) A nyilvántartásokból való adattovábbítás térítésmentes. (2) A nyilvántartásokban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
16. §
(1) A Hivatal a kérelmet öt munkanapon belül bírálja el. (2) A nyilvántartásokból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérõ rendelkezésére. (3) A Hivatal a kérelmet elutasítja, ha a kérelem hiányait a felhívás ellenére sem pótolják, vagy a kérelmezõ a felvilágosításhoz fûzõdõ jogi érdekét hitelt érdemlõen nem igazolja, vagy a hivatkozott jogi érdek nem támasztja alá az adatfelhasználás céljának jogszerûségét. (4) A Hivatal az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából való adatszolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, ha az elõzetes jognyilatkozat még nem hatályos. (5) A Hivatal döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
Adatkezelési nyilvántartás 17. §
(1) A nyilvántartásokba történõ adatbevitelrõl, illetõleg adattovábbításról az adatkezelõ nyilvántartást vezet. a) a nyilvántartásokba történõ bejegyzésrõl a bejegyzés oka, a bejegyzés idõpontja, és a bejegyzést végzõ feltüntetésével, b) a nyilvántartásokból történõ adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylõ nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás idõpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végzõ azonosító adatainak feltüntetésével. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat azok keletkezésétõl számított öt évig kell megõrizni. (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplõ adatok csak az érintettnek a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12. §-a alapján elõterjesztett kérelme alapján történõ tájékoztatása, valamint az adatvédelmi biztos által végzett adatvédelmi ellenõrzés céljából használhatók fel.
Módosuló törvények 18. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következõ p) ponttal egészül ki: [E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:] „p) a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplõ természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala.”
Átmeneti rendelkezések 19. §
(1) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen vezetett névjegyzék adatait a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásába kell átvezetni. A hatálybalépést megelõzõen vezetett névjegyzékben nem szereplõ, 2. § szerinti adatokat legkésõbb 2011. január 1-ig kell a nyilvántartásba bevezetni.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
9715
2010. évi 30. szám
(2) Az elsõfokú gyámhivatalok az illetékességükbe tartozó gyámhatósági ügyekben az e törvény hatálybalépésétõl számított hatvan napon belül kötelesek megküldeni a területileg illetékes helyi bíróságnak a gondnokoltak és gondnokaik általuk kezelt, e törvény 2. § szerinti adatait. A helyi bíróság a természetes személyazonosító és lakcím adatokat hatvan napon belül bevezeti a nyilvántartásba. (3) Azokra a személyekre nézve, akiket a bíróság cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett, a gondnokság alá helyezés típusát e törvény hatálybalépését követõ hatvan napon belül a cselekvõképességet általános jelleggel korlátozó gondnokságra kell módosítani, és ilyen módon kell nyilvántartani – a változás okának feltüntetésével – a kötelezõ felülvizsgálat alapján lefolytatott perben hozott határozat jogerõre emelkedésének idõpontjáig. (4) 2010. május 1. és 2011. január 1. között a törvény 4. §, 7. § és 11. §-ában meghatározott közvetlen hozzáférésre jogosultak számára is a 14–17. § szerint, kérelemre lehet adatokat átadni.
Záró rendelkezések 20. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. május 1-jén lép hatályba. (2) A törvény 4. §, 7. § és 11. §-ában meghatározott közvetlen elektronikus hozzáférésre vonatkozó szabályozás 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti a) a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés d) pontja, b) a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékérõl és a névjegyzék adataiból történõ felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítésérõl szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet.
Sólyom László s. k.,
Dr. Katona Béla s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
