Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Nevelés- és Sporttudomány Tudományági Doktori Iskola
PhD Tézisek
A tornasport nevelő hatásának empirikus vizsgálata
Batta Klára
Témavezető: Dr. Gombocz János egyetemi tanár
Budapest, 2002.
4
1. A kutatás célja, feladatai, kérdésfeltevései Az utóbbi években a társadalom részéről észrevehetően megnövekedtek az igények a neveléssel és a neveléstudománnyal szemben, egyre inkább előtérbe kerül a nevelőmunka
hatékonyságának
fokozása,
a
mainál
eredményesebb
személyiségformálást garantáló iskola megteremtése. A gyermek életmódjába a testnevelés és a sport szerves beépítésének nemcsak az ad aktualitást és társadalmi jelentőséget, hogy ösztönözni kell fizikai fejlődését, de az a szükségszerűség is, hogy a gyermekre nevelő hatást kell gyakorolni. A sportban a versenyszerű jelleg a gyermekek és fiatalok számára egy nagyon fontos, vonzó motívum. A fizikai képességek és készségek fejlesztésének egyik leghatékonyabb tevékenysége lehet, és pedagógiai, pszichológiai, szociológiai nézőpontból is rendkívül érdekes problémákat vet föl. Ezek a felismerések késztettek arra, hogy a tornasport, azon belül is a versenysport személyiségre kifejtett hatását pedagógiai aspektusból vizsgáljam. A versenytorna műhelyei a nevelési folyamatnak olyan színterei lehetnek, amely során a személyiségfejlesztés, és ezekkel egységben a magatartásés tevékenységformálás jelentős mértékben megvalósulhat. 1.1. A vizsgálat hipotézisei Feltételezzük, hogy 1.
a tornasportnak nevelő hatása van, és jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányba történő fejlődéséhez
2.
az élsportolók bizonyos személyiségjegyei eltérő sajátosságot mutatnak a nem sportoló egyénekhez képest
3.
a tornászok befelé fordulók, zárkózottabbak, kevésbé ingerlékenyek és aggodalmaskodók, érzelmeik kontroláltabbak
4.
a
fejlesztő
hatásokkal
párhuzamosan
bizonyos
negatív
tendenciák
jelentkezhetnek a tornászok személyiségében az intenzív sportolás hatására 5.
a tornasport népszerűsége csökken az általános iskolai tanulók körében.
5
is
1.2. Kérdésfelvetések A
fenti
hipotézisek
bizonyítása
vagy
elvetése
a
következő
kérdések
megválaszolását teszi szükségessé: ♦ Felmerül a kérdés, hogy mely személyiségjegyekben mutatható ki eltérés a felnőtt és a serdülőkorú tornászok körében? ♦ Választ
szeretnénk
kapni
arra
a
kérdésre,
hogy
az
említett
személyiségdimenziók között milyen korrelációs összefüggések mutathatók ki versenytornászok, illetve nem sportoló serdülőkorúak és felnőttek esetében. ♦ Információt szeretnénk kapni arról, hogy mely személyiségjegyekben mutatható ki eltérés a felnőtt és a serdülőkorú nem sportoló személyek körében. ♦ Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a mai sportoló és nem sportoló 13, 14 és 15 évesek leányok és nők extrovertáltabbak-e, agresszívabbak-e, erőszakosabbak-e, impulzívabbak-e, érzelmileg labilisabbak-e, empátiakészségük alacsonyabb-e, mint hasonló korú társaiké a nyolcvanas években. ♦ Arra szeretnénk választ kapni, hogy az edző nevelői gyakorlata mennyire céltudatos, szervezett és eredményes. ♦ Vizsgálatunkban arra keressük a választ, hogy a tornászok hogyan vélekednek edzőik nevelő munkájának hatékonyságáról, illetve az edzők saját nevelői tevékenységükről más sportágakkal való összehasonlításban. ♦ Meg szeretnénk tudni, hogy ez a sportág milyen specifikumokat hordoz a nevelési lehetőségeiben a többi sportággal való összehasonlításban. ♦ Arra is választ szeretnénk kapni, hogy a tornászok mit csinálnának másképpen, ha ők lennének az edzőjük helyében, milyen hibákat rónak fel edzőjüknek nevelési tevékenységével kapcsolatban. ♦ Vajon milyen a testnevelés pozíciója a többi iskolai tantárgy között. ♦ Felmerül a kérdés, van-e összefüggés a testnevelés sikere és az azt tanító testnevelő személyiségének megítélése között. ♦ Vajon milyen a torna megítélése az általános iskolai tanulók körében a többi sportággal való összehasonlításban.
6
2. Vizsgálatok bemutatása A következőkben több vizsgálatot mutatok be, melyek összefüggnek egymással, és más-más oldalról tárják föl a problémát. Ha áttekintjük mind a négy vizsgálatot, akkor láthatjuk, hogy az első két vizsgálat a sportág személyiségre kifejtett hatását, a nevelés hatékonyságát vizsgálja a tornasportág közegében. A kontrollcsoport és a nyolcvanas évek személyiségvizsgálatainak statisztikai összehasonlítása az elmúlt 15-20 év távlatában tárja fel a személyiségben bekövetkezett változásokat, ezzel is segítve a nevelői tevékenység hatékonyságát. Végül a testnevelés és a torna népszerűségének vizsgálata a sportág nevelő hatásának lehetőségeit tárja fel. Az eredményeket SPSS statisztikai programmal dolgoztuk fel, az összefüggések feltárására átlagszámításokat, kétmintás t-próbát és korrelációs számításokat végeztünk. 2.1 Versenytornászok személyiségjegyeinek vizsgálata Eysenck-féle személyiség és az impulzivitás, kockázatvállalás, empátia kérdőívekkel Vizsgálatunkkal választ szeretnénk kapni arra a feltételezésre, miszerint a versenytornászok bizonyos személyiségjegyekben eltérést mutatnak a nem versenyszerűen
sportoló
populációval szemben. A kérdőív a következő
személyiségjegyeket teszi mérhetővé: pszichoticizmus (P), extroverzió (E), neuroticizmus (N), tartalmaz még hazugság skálát (L), amelyet szociális konformitás skálájaként is használnak. Ez egyben a kérdőív megbízhatóságának ellenőrzésére is szolgál. Később Eysenck még készített egy másik tesztet (IVEQ), amely az impulzivitást (I), kockázatvállalást (K) és az empátiát (E) vizsgálja. A kérdőív kitöltői serdülő, ifjúsági és felnőtt válogatott tornászok voltak. A következő táblázatokban (1., 2., 3.) láthatók az életkor, a sportéletkor és a minősítési szint szerinti százalékos megoszlás.
1. 2. 3. táblázat
7
A vizsgált személyek életkor, sportéletkor, minősítési szint szerinti megoszlása százalékos arányban 2. sportéletkor
fő
%
7
11
24,4
1.
3.
életkor
fő
%
8
18
40,0
minősítési szint
fő
%
13
12
26,7
9
4
8,9
felnőtt válogatott
10
22,0
14
19
42,2
10
3
6,7
Ifj. válogatott
27
60,0
15
3
6,7
11
2
4,4
serdülő I. o.
8
17,8
16-23
11
24,4
12
3
6,7
összesen
45
100
13
2
4,4
14
1
2,2
16
1
2,2
A kérdőívek kitöltésére 2000-es év folyamán került sor. Kontrollcsoportként évfolyamonként megközelítőleg 60-60 fő (13 évesek: 73fő, 14 évesek: 67 fő, 15 évesek: 54fő) nem sportoló tanuló és 43 fő főiskolás hallgató töltette ki a kérdőíveket. A tanulók kiválasztásánál szempont volt, hogy megközelítőleg azonos
arányban,
egy
nagyváros,
kisváros
és
egy
falu
általános
és
középiskolájának tanulói vegyenek részt a mintában. 2.1.1. Eredmények Feltételezésünk, miszerint a tornász versenyzőinkre az introverzív beállítódás jellemző, beigazolódott, de csak a 13–14 éves korú mintában. Ez a különbség a felnőttek
esetében
már
nem
volt
kimutatható.
Ez
a
viselkedésmód
összefüggésben van az agyi folyamatok sajátosságával, mint erre már korábban utaltunk. Eysenck elmélete szerint az agy arousol vagy éberségi szintje az introvertáltaknál magasabb, ezért keresik az ingerszegényebb közeget pszichés egyensúlyuk fenntartása érdekében. A sportág mozgásanyaga és edzésmódszerei is ezeket a vonásokat erősítik a tornászban. Ennél a korosztálynál ezzel párhuzamosan a kockázatvállalás is alacsonyabb, ami körültekintően és megfontoltan kockáztató személyiséget tükröz. A korrelációs számítások is szignifikáns összefüggést mutattak a két dimenzió között, ami igazolja, hogy
8
kerülik az olyan szituációkat, helyzeteket, amelyek megemelnék feszültségüket, éberségi szintjüket. Felmerül a kérdés, hogy a felnőtteknél miért nem tapasztalható az introverzívebb beállítódás a serdülőkorú tornászokhoz hasonlóan. Ennek oka lehet a felnőtté válás folyamata, ambiekvális, kiegyensúlyozottabb irányulás és a szociokulturális hatások összessége, amelyek ilyen jellegű változást hozhatnak a személyiségben. Másik feltételezésünk, miszerint a tornász versenyzőinkre alacsonyabb mértékű neuroticizmus jellemző, nem nyert bizonyítást. A felnőtt versenyzők alacsonyabb értékei a neuroticizmusban tendenciaként értelmezhetők, s ez stabilabb személyiség körvonalait tükrözi de az eredmények nem szignifikánsak és a minta is elég szűk. Személyiségdimenziók közötti korrelációs összefüggések Izgalmas kérdésként merült fel, hogy a vizsgált személyiségdimenziók között milyen kapcsolat mutatható ki. Különösen a serdülőkorúak esetében a megfelelő nevelési (eszközök) hatásrendszer azonosítása miatt érdekes, hogy milyen összefüggések jelentkeznek. A pszichoticizmus a nem sportoló tanulók esetében az extroverzió és a neuroticizmus skáláival, a tornászok esetében a pszichoticizmus és neuroticizmus skáláival, a felnőtt tornásznőknél az impulzivitással jelez szignifikáns összefüggést. Az extroverzió skálája a 13, 14 és 15 éves nem sportoló tanulók esetében a hazugság skálájával szignifikánsan negatív, az impulzivitás és a kockázatvállalás skáláival pozitív korrelációt eredményezett. A felnőtt nem sportoló nőknél az extroverzió skálájának korrelációja az impulzivitás és a kockázatvállalás skáláival szintén
szignifikáns.
A
serdülőkorú
tornászoknál
az
extroverzió
és
a
kockázatvállalás skálái szignifikánsan korrelálnak, a tornászoknál az átlagértékek mindkét esetben szignifikánsan alacsonyabbak voltak a kontrollcsoporthoz képest; tehát statisztikailag is bebizonyosodott, hogy a tornászlányok introvertáltsága alacsonyabb kockázatvállalással párosul mint már ezt korábban is említettük. A neuroticizmus skálája a tornászlányok és a kontrollcsoport esetében az impulzivitással és az empátiával mutat szignifikáns korrelációt.
9
A hazugság skála a serdülőkorú nem tornászok és a felnőtt nők esetében negatív korrelációban van az impulzivitással és a kockázatvállalással. A serdülő tornászlányok esetében a hazugság és a kockázatvállalás skálái között szintén negatív korreláció van. Végül a 13, 14 és 15 éves nem tornászlányok esetében az impulzivitás és a kockázatvállalás skálái között pozitív a korrelációs összefüggés. 2.2. Az Eysenck-féle személyiség-kérdőívvel a nyolcvanas években és az általunk elvégzett személyiségvizsgálat eredményeinek összehasonlítása 13, 14 és 15 éves lányok és felnőtt nők körében A kontrollcsoportként használt egyének kérdőíves személyiségvizsgálatának eredményei jelezték, hogy érdekes összefüggések lehetnek a 80-as években (Matolcsi, Kozéki 1982) és a napjainkban elvégzett személyiségvizsgálatok összehasonlítása során. 2.2.1. Eredmények Ha összességében vizsgáljuk az eredményeket, akkor azt tapasztaljuk, hogy amint az életkorban lefelé haladunk, egyre több személyiségjegyben találunk eltérést. Míg a felnőttek esetében csak az extroverzió eredményeinek különbsége mutat igen erős szignifikanciát, addig a 15 éveseknél a pszichoticizmus igen erősen szignifikáns, de az empátia értékeinek különbsége is szignifikáns. A 14 éveseknél a pszichoticizmus és az extroverzió értékeinek különbségében igen erős szignifikancia jelentkezik, továbbá szociális konformitásban is, vagyis a társadalmi elvárásokkal való szembenállásban és az alacsonyabb empátiakészségben is szignifikáns a különbség. Végül a 13 éveseknél a pszichoticizmus, a szociális konformitás és az impulzivitás igen erős, az extroverzió, a neuroticizmus és az empátiakészség eredményeinek szignifikáns különbsége látható. Tehát a mai 13 éves lányok már agresszívabbak, kifelé
fordulóbbak,
társaságkedvelőbbek,
neurotikusabbak,
impulzívabbak,
alacsonyabb az önkontrolljuk, kevésbé tudják viselkedésüket szabályozni, öntörvényűbbek
a társadalmi elvárásokkal szemben és mérsékeltebb az
empátiakészségük. Sajnos ezek a tendenciák bizonyos jegyek esetében nem túl kedvezőek, hiszen erőszakosabb, impulzívabb, szorongóbb és kevésbé empatikus felnövekvő
10
generáció képe rajzolódik ki, akik ugyanakkor nyitottabbak, társaságkedvelőbbek és kritikusabbak a közeg elvárásaival szemben. 2.3. Nevelő hatás kérdőíves vizsgálata a tornasportban A nevelő hatás vizsgálata két oldalról közelíthető meg, a nevelő, esetünkben a tornaedző és a nevelés „alanya”, a tornász oldaláról. A tornasport nevelő hatásának vizsgálatára kérdőíves kutatási módszert alkalmaztunk. Dr. Gombocz János "Sportedzők nevelő munkájának vizsgálata Magyarországon a szakirodalom és egy empirikus vizsgálat tükrében" című kandidátusi értekezéséből adaptáltuk a kérdőíveket. Az 1. számú kérdőívet 137 tornász töltötte ki, 38 férfi és 99 nő, 24 fő alapszinten, 77 fő minősített szinten, 36 fő válogatott szinten űzte vagy űzi a sportágat. A 2. sz. kérdőívet 55 edző töltötte ki, a megkérdezettek 55,4%-a férfi, 42,9%-a nő volt. A minta mindkét esetben reprezentatívnak tekinthető. 2.3.1. Eredmények Az edző nevelői szerepkörének jelentős mértékű hatását reprezentálja az előkelő 3-4. helyezés a tornászok személyiségének fejlesztésében fontos szerepet betöltő személyek között. A tornaedzők és tanítványaik a tornasportág nevelési szituációit, annak személyiségre kifejtett hatását szignifikánsan magasabbra értékelik más sportágakkal történő összehasonlításban, ami a sportág jellegével, specialitásával, az ehhez kapcsolódó nevelési szituációkkal hozható összefüggésbe. A tornászok a személyiségükben bekövetkezett változások közül elsőnek az élményekben való gazdagodást, majd az akaraterő fejlődését, az egészséggel kapcsolatos
ismeretek
bővülését,
végül
szorgalmuk
és
önértékelésük,
önállóságuk fejlődését emelik ki. A legutolsó helyen az általános műveltség áll. Az edzők és tornászok magasra értékelik az edzettségben, egészségben, udvarias viselkedésben és a jellembeli dolgokban bekövetkezett pozitív változásokat, míg a kultúra, műveltség és az esztétikai nevelés eredményeit az edzők szignifikánsan magasabbra értékelik tanítványaik megítélésével szemben. A tornászok kevésbé érzik ezeken a területeken a személyiségükben bekövetkezett pozitív irányú változásokat.
11
A tornászok a sikeres edzői személyiség legfőbb ismérvei között elsőként a magas szintű szakmaiságot említik, majd az önfeláldozó, elkötelezett munkavégzést, ezt követi hasonlóan magas pontszámmal a változatos, jó módszerek használata és a szigor fontossága. Az érzelmekben gazdag, vonzó személyiség csak az utolsó ismérvek között szerepel. Ennek ellentmondanak az egyéni vélemények alapján született eredmények, a válaszadók fele ugyanis a nagyobb empátiaérzékkel, az egyéni problémákkal foglalkozó, beszélgető edzőt hiányolja, akivel mélyebb baráti kapcsolatot lehet kialakítani. Ennek az ellentmondásnak az lehet az oka, hogy az elsődleges cél a siker, a magas szintű eredmények elérése, amelyhez a már korábban említett edzői erények fontosak, de ezzel párhuzamosan jelentkezik a megértő, emberséges, lelkiekben is gondoskodó edzői szerep hiánya, amely inkább burkoltan, az egyéni véleményekből derül ki. Az edzők és tanárok összehasonlításában az edző nevelői tevékenysége súlyozottabban szerepel a tornászok megítélése alapján, ami az intimebb nevelői kapcsolatból és a közösen eltöltött idő nagyobb terjedelméből következik. A nevelés tervezése és spontaneitása egyaránt megfigyelhető az edző nevelő munkájában. A nevelési módszerek kiválasztásában a korábbi sportági tapasztalatok a dominánsak, és csak ezek után következik a család, majd a tanulmányok szerepe. A szoktatást teszik az edzők az első helyre, ezt minimális különbséggel követi a meggyőzés és az ellenőrzés. Az edzők nevelői tevékenységükkel kapcsolatban elfogultabbak, mint tornászaik, ami természetes, de a többi sportághoz képest mégis pozitívabb képet kapunk a tornaedzőkről, ami a sportág jellegéből, gyakorlatanyagából és nem utolsósorban tradícióiból fakad. 2.4. A torna népszerűségének vizsgálata általános iskolai tanulók körében A vizsgálattal információkat szerettem volna kapnia a testnevelés és a testnevelést tanító tanárok népszerűségéről, tanítják-e a tornát a testnevelők; ha igen, mely szereken tornáznak a tanulók és a tornasport mennyire népszerű a testnevelők és a tanulók körében a tanulók válaszai alapján.
12
A vizsgálat kérdőívvel történt. Az 1998-1999-es tanévben összesen 1714 általános iskolai tanulót kérdeztünk meg (6. és 8. osztályosok). A minta Keletmagyarországi régióban volt reprezentatív. 2.4.1. Eredmények Összességében megállapíthatjuk, hogy a testnevelés a tantárgyak közötti rangsorban a negyedik helyen áll, míg a testnevelő egy kicsivel hátrébb kerül. A testnevelés és a testnevelő megítélése korrelációs összefüggést mutat, tehát a tanár és a tantárgy kedveltsége szoros összefüggésben van, ami jelzi a tanárok többszörös felelősségét tantárgyukkal szemben. A tantárgy megszerettetésének elsődleges célja az egészséges testi fejlődés elősegítésén túl a fizikai és a koordinációs képességek fejlesztése, a felnőttkori szabadidős testedzési modell kialakítása. A tornaszerek használatánál a „ritkán” megjelölés volt a domináns, ami jelzi, hogy a testnevelők nem túl gyakran iktatják be a sportág gyakorlatanyagát a testnevelés órák tananyagába. A torna iránti érdeklődést mutatja, hogy a tanulók 43%-a többet szeretne tornázni; tehát nem temetni kell ezt a sportágat, hanem inkább megőrizni, hogy újból elnyerje régi rangját a többi testgyakorlati ág között. A torna sportágon belül a talaj és a szekrényugrás oktatása a gyakoribb, ami ezzel párhuzamosan a tanulók kedveltségének sorrendjével is megegyezik. A tornát a testnevelésen belül igen nagy százalékban oktatják, ha nem is nagy gyakorisággal mint az előző eredmények bizonyítják, de legalább szerepel a testnevelők palettáján, ami jelzi a sportág létjogosultságát. A sportágak rangsorában a torna inkább a középmezőnyben helyezkedik el, ami csak további megerősítést jelent a szükségességéről és kedveltségéről. A lányok kedvezőbb pozícióba helyezik mint a fiúk, tehát a leányok esetében nagyobb a sportág iránti szimpátia. A nyolcadikos fiúknál szintén szignifikáns a visszaesés mértéke, vagyis az életkor előre haladtával csökken a torna iránti lelkesedésük, és inkább a labdajátékokat helyezik előtérbe.
3. Összegzés, kitekintés
13
A versenytornászok és az edzők véleményei alapján igazolódott az a hipotézisünk, hogy a tornasportnak nevelő hatása van, és hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú fejlődéséhez. Mind az edzők, mind a versenyzők több személyiségjegyben (edzettség, egészség, udvarias viselkedés, jellembeli dolgok) igen magasra értékelték a sportágban eltöltött idő alatt bekövetkezett pozitív irányú változásokat. Élsportolók esetében bizonyos személyiségjegyekben eltérését tapasztaltunk a 13, a 14 és a 15 éves tornászoknál. Ezek a versenyzők introvertáltabbak és kevésbé kockázatvállalók, mint hasonló korú nem aktívan sportoló társaik. Nem igazolódott be az a feltevésünk, hogy a versenytornászok érzelmileg stabilabbak, kontrolláltabbak hasonló korú társaikhoz képest, csak tendencia jellegű eredmények születtek felnőtt tornásznők esetében. A fejlesztő hatások mellett negatív tendencia nem volt tapasztalható a felmérések alapján. A tornászok az általános műveltség, kultúra és az esztétikai nevelés terén észlelnek hiányosságokat, és a bensőségesebb, barátibb, közvetlenebb edzői magatartást hiányolják. Az a hipotézisünk, hogy a tornasport népszerűsége az általános iskolai tanulók körében csökken, nem nyert bizonyítást, mert az igény a sportág iránt megvan a tanulókban, a gond inkább a sportág testnevelési órán való űzésének alacsony gyakoriságában keresendő. Kitekintés A kutatás eredményeit többek között a versenytornászok felkészítésében lehet hasznosítani. Az eredmények jelzik, hogy a szakmailag jól felkészült, következetesen szigorú, már-már fanatikus edző személyisége a vonzó, aki ugyanakkor nagy empátiakészséggel, az egyéni problémák iránti fogékonysággal rendelkezik, és közvetlen baráti viszonyt, jó kapcsolatot tud kialakítani versenyzőivel. A többi sportággal való összehasonlításban ez a sportág a nevelési szituációk széles spektrumát mutatja, ami összefügg sajátságos gyakorlatanyagával és a segítségadás által teremtett közvetlenebb függőségi viszonnyal. Az általános műveltség, a kultúra és az esztétikai nevelés terén az edzőknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk tanítványaikra.
14
A serdülőkorú tornászok esetében az Eysenck-féle személyiség-kérdőívek vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy az introverzív magatartás irányába van elmozdulás, ami összefüggésben van az arousol vagy éberségi szinttel, vagyis a versenytornászok inkább befelé fordulóbbak, az ingerszegényebb közeget kedvelik jobban, ami az edzők számára jelzi, hogy az edzések tervezésében, vezetésében nyugodtabb,
csendesebb
légkör
megteremtése
ajánlott.
Az
alacsonyabb
kockázatvállalási szint összefügg az introvertáltsággal. A nyolcvanas években készült és az általunk 2000-2001-ben végzett felmérés eredményeinek
összehasonlításából
megállapítható,
hogy
erőszakosabb,
impulzívabb, szorongóbb és kevésbé empatikus felnövekvő generáció képe rajzolódik ki, akik ugyanakkor nyitottabbak, társaságkedvelőbbek és kritikusabbak. Ezek az eredmények nemcsak a sportban, de az iskolában és a családban folyó nevelői tevékenységet folytatók számára is jelzésértékűek lehetnek, ezekkel a tendenciákkal a pedagógusoknak szembe kell nézniük, nagyobb odafigyelésre van szükség, akár össztársadalmi szinten is. A testnevelés népszerűsége és a tantárgy kedveltségének összefüggése az azt tanító testnevelő tanár személyével azt mutatja, hogy a testnevelők felelősséggel tartoznak a felnövekvő generáció egészségéért és egészséges életmód modelljéért. A tornasportág fontos szerepet tölt be a tanuló ifjúság testi fejlődésében (lásd korábban a gerincdeformitások számának emelkedő tendenciája) mind a fizikai képességek, mind a koordinációs képességek terén. A tanulók szeretik a tornát, és igénylik is e sportág gyakorlását a testnevelési órákon, ami arra inspirálhatja a tanárokat, hogy azt továbbra se vegyék le a testnevelési órán tanított sportágak palettájáról. A sportág mellett szól, hogy nevelő hatása igen pozitív, amely a testnevelési órákon való gyakoribb alkalmazását vetíti előre.
Az értekezés tárgykörében készült és megjelent publikációk Elektronikus publikáció: Research on the Educational Effects of Gymnastics. 1. Some thoughts about the effects of gymnastics on health and its popularity, among primary school students.
15
2. Some thoughts about the effects of gymnastics on personality 3. Research on the personality traits of gymnasts with the Eysenck personality questionnaire Kajaanin opettajankoulutusyksikön Elektroniset julkaisut. http://herkules.oulu.fi/isbn9514266412 Tanulmányok: Idegen nyelven: Some thoughts about the effects of gymnastics on health and its popularity, among primary school students Концепцiя розвитку галузi фiзичного виховання i спорту в Украïнi. Рiвне, 2001. p. 269-273 Some thoughts about the effects of gymnastics on personality Психолого-педагогiчнi основи гуманзацïi виховання i навчання в школах i вищих навчальних закладах. Рiвне, 2000. Видавництво «Тетiс». p. 195-200. Research on the personality traits of gymnasts with the Eysenck personality questionnaire Психолого-педагогiчнi основи гуманiзацii навчально-виховного процесу в школi та вузi. Рiвне, «Лiста” 2001. p. 523-529. Magyar nyelven: Versenytornászok
vizsgálata
az
Eysenck-féle
Személyiség
és
Impulzivitás,
Kockázatvállalás, Empátia kérdőívekkel Természettudományi Közlemények, Nyíregyháza. 2001. p. 7-19. Az Eysenck-féle személyiség kérdőívvel a nyolcvanas években és napjainkban elvégzett személyiség vizsgálat eredményeinek összehasonlítása, 13, 14, 15 éves lányos és felnőtt nők körében Természettudományi Közlemények, Nyíregyháza. 2001. p. 19-26. Testnevelés népszerűségének vizsgálata általános iskolai tanulók körében Iskolai testnevelés és sport, 2002. 11.
16
17
Doctoral School of Semmelweis University
Abstract of PhD thesis
Empirical Research on the Educational Effect of Gymnastics on the Personality
By Klára Batta
Supervisor: Dr. János Gombocz Professor
Budapest, 2002.
18
1. Aims, Tasks and Questions of the Research Claims have been noticeably risen on society’s part towards education and pedagogy in recent years, the increase in efficacy of education, the creation of a school which guarantees a more efficient personality training than today have come more and more into prominence. The organic incorporation of physical education and sports into children’s lives is not only relevant and sociologically significant because their physical evolution has to be encouraged but also because of the need to have an educational effect on children. Competition is a very important motivational factor for both children and youngsters. It can be the most effective activity for developing physical abilities and skills on the one hand and it may serve as a very interesting field of research for pedagogy, psychology and sociology. The realisation of these facts has prompted the idea of researching gymnastics and more specifically its effect on the personality from a pedagogical aspect. Workshops of professional gymnastics can be scenes of educational progress, whereby in accordance with the evolution of personality behaviour- and activity training may take place. 1.1. Hypotheses of the Research It is presumed that ♦ gymnastics has an educational effect and contributes significantly to the positive unfolding of personality traits ♦ some personality traits of gymnasts show peculiarity compared to non-athletes ♦ gymnasts are more introverted, more reserved, less neurotic and less anxious, and emotionally controlled in comparison to the non-athlete population ♦ parallel to positive tendencies negative effects may occur in the personality of gymnasts due to intense physical strain ♦ the popularity of gymnastics has been falling among primary school pupils
1.2. Questions
19
The acceptance or rejection of the above mentioned hypotheses make the answering of the following questions necessary: ♦ In which personality traits show junior gymnasts a significant difference from the personality traits of adult gymnasts. ♦ What correlations can be observed in terms of the above mentioned personality dimensions between professional gymnasts and teenager and adult non-athletes. ♦ In which personality traits differ teenager and adult non-athletes. ♦ Can the hypothesis be verified that today’s’ 13-, 14- and 15-year-old active and non-active athletes are more extroverted, more aggressive and violent, more impulsive, emotionally less balanced and finally less empathic in comparison to their counterparts of the 1980s. ♦ To what extent is the educational practice of trainers purposeful, organised and effective. ♦ How do gymnasts judge the efficiency of their trainers’ educational activity, alternatively how do trainers judge their own activity in comparison to other branches of sport. ♦ What specialties does gymnastics have in terms of education compared to other branches of sport. ♦ What would gymnasts do differently if they were trainers, and what do gymnasts blame in their trainers’ educational activity. ♦ What is the ranking of PE among other primary school subjects. ♦ Is there a connection between the popularity of gymnastics and the teacher who teaches the subject. ♦ What is the rank of gymnastics among other sport branches in primary physical education.
2. The Research Several research is to be put forward that are interrelated and highlight the problem from different aspects. Results have been evaluated with the application of SPSS statistical program, for the revelation of interrelations rules for finding averages, the Independent samples T-test and correlational calculations have been applied.
20
2.1. Research on the Personality of Gymnasts with the Application of Eysenck Personality, Impulsivity, Venturesomeness and Empathy Questionnaire The hypothesis is supposed to be verified that the personality traits of professional gymnasts are in some aspects different from the non-athlete population. The following personality traits can be measured with the questionnaire: Psychoticism (P), Extroversion (E), Neuroticism (N), it contains a Lay-scale (L), which is also labeled as the Conformity-scale. This serves to measure the liability of the questionnaire as well. Eysenck has compiled another questionnaire later which examines Impulsivity (I), Venturesomeness (V), and Empathy (E). The questionnaire was filled in by youth, junior and adult national gymnastics team members. The distribution ratio of their age, sporting age and qualification level becomes evident from the following tables (TABLE 1. 2. 3.).
21
TABLE 1. 2. 3. The distribution ratio of the examined people according to their age, sporting age and qualification level 2. Sporting
Number %
of age
people
1.
Age
Number of people
7
11
24,4
%
8
18
40,0
3. Qualification level
Number of people
%
Adult national team 13
12
26,7
9
4
8,9
10
22,0
14
19
42,2
10
3
6,7
team members
27
60,0
15
3
6,7
11
2
4,4
Youth I. class
8
17,8
16-23
11
24,4
12
3
6,7
Altogether
45
100
13
2
4,4
14
1
2,2
16
1
2,2
members Junior national
The questionnaires were filled in 2000. As a control group approximately 60 nonathletes per grade (13-year-olds: 73 pupils, 14-year-olds: 67 pupils, 15-year-olds: 54 pupils) and 43 college students were asked to fill in the forms. Pupils were selected in a balanced proportion from city, town and village primary and secondary schools. 2.1.1. Results The hypothesis, namely that an introverted attitude is characteristic of gymnasts has been verified but only by 13- and 14-year-olds. The same kind of peculiarity could not be verified in the case of adults. This behaviour is supposed to be in relation to special cerebral processes. According to Eysenck’s theory the arousol level of the brain is higher by introverts which explains the fact that in order to maintain their psychic balance these people search for an environment providing less stimuli. Movements and training methods of the sport also reinforce this behaviour. As a parallel to this, this age group displays a lower level of venturesomeness which
22
reflects a personality more carefully venturesome. Correlational calculations have shown a significant interrelation between these two dimensions which justifies the fact that gymnasts avoid situations in which their arousol level may rise. The question arises why the more introverted attitude of juniors cannot be observed in the case of adult gymnasts. This may be due to the maturity process, a more balanced attitude and a sum of sociocultural impacts which can trigger a change of the same kind in the personality. The supposition that a lower level of neuroticism is characteristic of gymnasts was not proved. Lower values in the results of adults can be explained as a tendency which reflects a more balanced personality but these results are not significant. Correlations between personality dimensions It is an exciting issue to look at the relastionship between the examined personality dimensions. To discover these relationships was of special interest to me in order to be able to identify the appropriate educational means or system applicable in the case of juniors. Psychoticism shows significant correlation with extroversion and neuroticism scales in the case of non-athletes, with the neuroticism scale in the case of gymnasts and with impulsivity in the case of adult female gymnasts. The extroversion scale of 13-, 14-, 15-year-old non-athletes show correlation with the Lay-scale and a significantly positive correlation with impulsivity and venturesomeness scales is also significant. The results of juniors show a significant correlation between extroversion and venturesomeness scales, the averages being significantly lower in both cases compared with the results of the control group; so statistics has also proved that introversion of female gymnasts matches with a lower level of venturesomeness as mentioned above. In the case of female gymnasts and the control group the neuroticism scale is in a significant correlation with impulsivity and empathy. As far as teenager and adult female non-athletes are concerned the Lay-scale is in negative correlation with impulsivity and venturesomeness. Considering results of youth female gymnasts a negative correlation can be found between the Lay-scale and the venturesomeness scale. Finally, in the case of 13-, 14and 15-year-old female non-athletes a positive correlation between the impulsivity and venturesomeness scale is observable.
23
2.2. Comparison of results gained with the Eysenck personality questionnaire in the 1980s and today among 13-, 14- and 15-year-old and adult females Results gained from the personality questionnaires of the control group have indicated that interesting interrelations may arise during the comparison of personality research done in the 1980s (Matolcsi, Kozéki 1982) and today. 2.2.1 Results Considered on the whole, results have shown that going down along the age line more and more personality traits differ from each other. Whereas in the case of adults only the difference of extroversion shows a rather strong Significancy, with the 15year-olds psychoticism shows a rather strong Significancy and the difference between values of sympathy is also significant. From the samples taken from 14year-olds it becomes evident that there is a rather strong Significancy in the difference between values of psychoticism and extroversion, whereas in terms of social conformity, i.e. the rejection of social expectations and a lower level of empathy the difference is significant. And finally, the results gained from the samples of 13-year-olds: in terms of psychoticism, social conformity and impulsivity, a rather strong, in terms of extroversion, neuroticism and empathy a significant difference is observable. This means that today’s 13-year-old girls are more aggressive, more extroverted, more sociable, more neurotic and more impulsive; less controlled, i.e. they are less able to control their behaviour, less inclined to live up to social expectations and also display a lower level of empathy. The above mentioned tendencies are unfortunately not positive in all cases since the picture of a more aggressive, more impulsive and more neurotic young generation has been outlined who are more open, more sociable and more critical to wards the expectations of the environment. 2.3. Examination of educational effects in gymnastics in the form of a questionnaire The educational effects of gymnastics can be approached from two different perspectives, that is the educator, namely the gymnastics trainer in the present case and the ‘subject of education’, namely the gymnast.
24
As a method of research to examine the educational effects of gymnastics the questionnaire format has been applied. The questionnaire has been adapted from the candidate thesis ‘The Examination of Trainer’s Educational Activity in Hungary on the basis of Secondary Literature and an Empirical Research’ written by János Gombocz Dr. Questionnaire number 1 was filled by 137 gymnasts, 38 men and 99 women; 24 of whom did or has been still doing gymnastics on an elementary level, 77 of them as a qualified, 36 as a member of the national team. Questionnaire number 2 was filled in by 55 trainers, 55,4% males and 42,9% females. The samples taken in both cases can be considered as representative. 2.3.1. Results ♦ In the category of the most influential person to contribute to the development of a gymnast’s personality trainers were ranked to the 3rd and 4th places, which represent the great effect of the trainer as an educator. ♦ Trainers and gymnasts estimate the value of the educational situations of gymnastics and its effects on the personality higher when compared to other branches of sport, which can be related to the characteristics, peculiarities and the relevant educational situations of this kind of sport. ♦ Among the changes in their personality gymnasts emphasised the enrichment of experiences first of all, then the development of will-power, the broadening of their knowledge about health issues and finally the improvement of their diligence, selfestimation and independence. The last place was occupied by general cultivation. ♦ Both trainers and gymnasts highly value the positive changes that occurred in their fitness, health, polite behaviour and personality as opposed to the results regarding cultural issues, cultivation and aesthetic education which were estimated higher by trainers than trainees. According to gymnasts’ judgement the positive changes they have experienced in the latter fields are of less importance. ♦ Gymnasts have designated as the first among the most important criteria of a successful trainer personality a high degree of professional expertise, which is followed by a self-sacrificing, committed working style and finally it comes to the importance of varied, well chosen methods and strictness with a similarly high score.
25
An emotionally rich trainer with a nice personality is mentioned only among the last few criteria. But this is contradicted by the results gained from individual opinions in which half of the subjects confirmed that they lack a trainer who displays empathy and deals with individual problems. They would like if trainers talked to them and preferred to have a deeper friendship with them. This contradiction may be due to the fact that the first and foremost goal of their cooperation is success, to attain excellent results to which the qualities mentioned above are important. But as a parallel to this there exists a demand for an understanding, humanistic and careful trainer role which only comes to light on the basis of the individual opinions. ♦ |When comparing the educational activity of trainers and teachers trainer’s educational activity was judged by gymnasts as being more significant which is a consequence of a more intimate relationship between trainer and trainee and the greater extent of time spent together. ♦ Trainers are more biased then their trainees concerning their own educational activity, which is natural, but as a matter of fact a more positive picture of gymnastics trainers has been drawn which can be explained with the character, the exercise material and last but not least with the traditions of this branch of sport. 2.4. Research on the popularity of gymnastics among primary school pupils The research was aimed to gain some information about the popularity of gymnastics and of the teachers teaching it; whether they teach gymnastics and if yes, which apparatuses are used and to what extent is gymnastics popular among PE teachers and pupils on the basis of pupils’ answers. The research was carried out wit the help of questionnaires. In 1998-99 altogether 1714 primary school pupils were asked (in the 6th and 8th grades). The samples were representative in the region of East-Hungary. 2.4.1. Results ♦ On the whole it can be stated that PE was ranked at the 4th place (4,03) among school subjects whereas the PE teacher was ranked a bit behind (4,18). ♦ PE and the judgement of PE teacher show correlation to each other, i.e. the teacher and the popularity of the subject are in a close connection which indicates
26
the multiple responsibility of teachers for their subjects. The primary aim of making pupils like PE is not only to promote a healthy physical evolution but to develop physical and coordination abilities and to create the recreational body exercise model for adulthood. ♦ The question inquiring about how frequently gymnastics apparatuses are used the answer ’seldom’ was encircled in a dominant proportion, which means that PE teachers do not build the exercise material of gymnastics into the PE curriculum too often. ♦ 43% of pupils would like to do more gymnastics which reflects pupil’s interest in gymnastics; consequently gymnastics should not be ’buried’, on the contrary, it should be retained so that it can regain its old rank among branches of body exercise. ♦ Within gymnastics the instruction of the floor and board vault is more frequent than the other two, which corresponds to the popularity of these apparatuses among pupils. ♦ The percentage of gymnastics instruction within PE lessons is high, yet not so frequent as previous findings have proved but it is certainly on PE teacher’s palette which indicates the justification of this sport. ♦ In the ranking of sport branches gymnastics can be found in the middle-field, which further justifies its need and popularity. Girls placed into more favourable positions than boys, i.e. sympathy is greater in the case of girls. In the case of boys in the 8th grade the rank of gymnastics sets back significantly, that is as they grow older their enthusiasm about gymnastics decreases and they favour ball games instead.
3. Summary, perspectives On the basis of the questionnaires filled in by professional gymnasts and trainers the following hypothesis has been justified: gymnastics has an educational effects and contributes to the positive development of personality traits. Both trainers and trainees have highly estimated the positive tendencies in the change of their personality traits (fitness, health, polite behaviour, characteristics). In the case of athletes the results of 13-, 14- and 15-year-old gymnasts taking part in competitions regularly show a slight alteration in certain personality traits.
27
These competitors are more introverted and less venturesome compared to their non-athlete counterparts of the similar age. The hypothesis that competitors are emotionally more balanced and controlled than their counterparts of the similar age was not justified. In the case of adult gymnasts some of the results may be trend-setting but these were not significant. Besides generative effects gymnasts have also experienced negative tendencies such as the deficiency of general cultivation, cultural and aesthetic education and the lack of a more intimate, more friendly and more informal attitude on the trainer’s part. The third hypothesis that the popularity of gymnastics among primary school pupils has diminished was not proved because the need for this kind of sport exists, the problem lies in the fact that gymnastics is not done frequently enough in PE classes. Perspectives The results of the research can be utilized in the preparation period of gymnasts. Further, results have shown that a professionally prepared, consistently strict, almost fanatic trainer is demanded who is at the same time sensitive to individual problems, shows great empathy and is able to develop an informal and friendly relationship with their trainees. If compared to other branches of sport gymnastics shows a wide spectrum of educational situations which is related to its peculiar exercise material and to a direct dependency due to help giving. Trainers should pay more attention to general cultivation, cultural and aesthetic education of their trainees though. According to research results of the Eysenck questionnaire in the case of youth gymnasts their is a tendency towards an introverted behaviour which in connection with the arousal level, i.e. professional gymnasts are more introverted and prefer an environment with less stimuli. This indicates for trainers that the creation of a calm and peaceful atmosphere is recommended. The lower level of venturesomeness and introversion are interrelated. When comparing the personality dimension results gained from adolescent females in the 80s and adult females today with the help of the Eysenck personality questionnaire it becomes evident not only for educational activity in sports but also
28
in the school and in the family that the picture of a more aggressive, more impulsive, more neurotic and less emphatic upcoming generation can be outlined who are at the same time more open, more sociable and more critical. This tendency becomes the most evident with the young generation, which can be indicative of the fact that this tendency has to be faced, a closer attention is needed, even on a national scale. The interrelation between the popularity of gymnastics and the personality of the teacher instructing it shows that PE teachers are responsible for the health and healthy lifestyle model of the coming generation. Gymnastics plays an important role in the physical evolution of youth, as far as physical and coordination abilities are concerned. Pupils like gymnastics and demand the practice of this sport within the frames of PE lessons. This may inspire teachers not to withdraw gymnastics from the palette of sport branches instructed in PE lessons. It speaks for gymnastics that its educational effects are rather positive, which projects its more frequent application in PE lessons.
29
Publications in the domain of the dissertation Electronic publications: Research on the Educational Effects of Gymnastics. 1. Some thoughts about the effects of gymnastics on health and its popularity, among primary school students. 2. Some thoughts about the effects of gymnastics on personality 3. Research on the personality traits of gymnasts with the Eysenck personality questionnaire http://herkules.oulu.fi/isbn9514266412
Essays: In foreign languages: Some thoughts about the effects of gymnastics on health and its popularity, among primary school students Концепцiя розвитку галузi фiзичного виховання i спорту в Украïнi. Рiвне, 2001. p. 269-273 Some thoughts about the effects of gymnastics on personality Психолого-педагогiчнi основи гуманзацïi виховання i навчання в школах i вищих навчальних закладах. Рiвне, 2000. Видавництво «Тетiс». p. 195-200. Research on the personality traits of gymnasts with the Eysenck personality questionnaire Психолого-педагогiчнi основи гуманiзацii навчально-виховного процесу в школi та вузi. Рiвне, «Лiста” 2001. p. 523-529. In Hungarian: Versenytornászok
vizsgálata
az
Eysenck-féle
Személyiség
és
Impulzivitás,
Kockázatvállalás, Empátia kérdőívekkel Természettudományi Közlemények, Nyíregyháza. 2001. p. 7-19. Az Eysenck-féle személyiség kérdőívvel a nyolcvanas években és napjainkban elvégzett személyiség vizsgálat eredményeinek összehasonlítása, 13, 14, 15 éves lányos és felnőtt nők körében Természettudományi Közlemények, Nyíregyháza. 2001. p. 19-26.
30
Testnevelés népszerűségének vizsgálata általános iskolai tanulók körében Iskolai testnevelés és sport, 2002. 11.
31
