1
2
3
Miskolci Egyetem- Gazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet
Záródolgozat
A Tokaji Borfesztivál múltja, jelene és jövője a magyar gasztrorendezvények sorában
Konzulens neve, beosztása: Dr. Bene Zsuzsanna, egyetemi docens
Készítette: Stefán Edina
Miskolc, 2017 4
Tartalom 1.
Bevezetés.................................................................................................................................... 6
2.
Irodalmi áttekintés ...................................................................................................................... 8 2.1.
Gasztroturizmus, gasztrorendezvények, gasztrofesztiválok ............................................... 8
2.2.
Szürethez kapcsolódó rendezvények, mulatságok, fesztiválok ........................................ 11
2.3.
Tokaji Borvidék bemutatása............................................................................................. 15
2.4.
Tokaji hagyományok ........................................................................................................ 18
3.
Kutatási célkitűzés.................................................................................................................... 25
4.
Kutatási módszer ...................................................................................................................... 26
5.
4.1.
Mélyinterjú ....................................................................................................................... 26
4.2.
SWOT-analízis ................................................................................................................. 26
Kutatási eredmények ................................................................................................................ 28 5.1.
Király Lászlóval készített mélyinterjú ............................................................................. 28
5.2.
SWOT- elemzés ............................................................................................................... 31
5.3. Tokaji Borfesztivál múltja ..................................................................................................... 32 5.4.Tokaji Borfesztivál 2016 ........................................................................................................ 33 6.
Összefoglalás............................................................................................................................ 38
7.
Felhasznált irodalmak .............................................................................................................. 40
5
1. Bevezetés „Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.” (Kölcsey Ferenc: Himnusz, részlet) Témaválasztásom egyik fő oka a világhírnévből ered. Tokajt gyakran nevezik a világörökség gyöngyszemének, történelmi borvidéknek. A borról híres települést a világ minden pontján ismerik. 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt, amelyben megemlítette Tokaj szőlővesszeit. A műben a „nektár” jelző a helyi borok édességére vonatkozik. Ha más borvidékek borait kóstoljuk, az édes illetve aszú borok kevésbé olyan édesek, mint a tokaji. Ezért is páratlan a tokaji bor, nem túlzás azt kijelenteni, hogy itt készül a legfinomabb aszú a világon. További oka a témaválasztásnak Tokaj közelsége. Mádon élek, mindössze 17,7 km-re Tokajtól. Mádon is rendkívül híres borok vannak forgalomban. Születésem óta hallom és látom, hogy a híresebbnél híresebb borászok milyen szőlőterületen, milyen szőlőfajtákkal dolgoznak. Beleszülettem ebbe a közegbe, amely teljesen magával ragadott. Családomnak is van egy kisebb szőlőterülete, aminek köszönhetően átlátom a szőlőkkel kapcsolatos feladatokat, a szezonális munkákat. Mindemellett az iskola és az általam választott szak is a segítségemre szolgált abban, hogy megtanuljam a borvidékünk szőlőfajtáit, talaját, jellemzőit. Rendkívüli előny számomra, hogy ha ránézek egy borra, tudom, hogy mennyi munkával járt, amíg lepalackozva a boltok polcaira került. Érdemesnek tartom megemlíteni magát a borfesztiválok hangulatát. A sok ember, kiállítók, híres borok, koncertek remek hangulatot biztosítanak. A Tokaji Borfesztivál világhírű rendezvény. Külföldi és belföldi vendégek egyaránt megtalálhatók, akik kitűnő hangulatot teremtenek. Gondosan törekednek a szervezők a változatos programokról, előadókról, hogy
minél
szélesebb
körű
célközönséget
tudjanak
megragadni.
Az
utcák,
vendéglátóhelyek, pincék 3 napon keresztül színig lesznek. Különlegessége a Tokaji Borfesztiválnak a felvonulása is, amely a környéken rendezett borfesztiválok közül a leghosszabb felvonulás. A tokaji iskolák tanulói lovas szekéren vagy sétálva vonulnak
6
végig a városon népi viseletbe öltözve. Emellett a környékről is érkeznek a vonulók közé. Csodálatos látványt nyújt, ahogyan az egész város megtelik élettel. Irodalmi áttekintés, elméleti anyagok prezentálása után a dolgozatomban bemutatom a Tokaji Borfesztivált a kezdetektől majd a kutatási módszerekről írok és a mélyinterjút részletesen ismertetem. Befejezésként összefoglalom a dolgozatot és annak eredményeit. A záródolgozathoz a mélyinterjút Király Lászlóval készítettem, aki a tokaji Furmint Borszaküzlet ügyvezetője. Mély ismeretei a tokaji borok, a hozzájuk kapcsolódó feladatok, munkák valamint Tokaj élete és rendezvényei iránt, nagymértékben hozzájárult a dolgozatom megírásához. Rengeteg emberrel találkozott már, hosszú évek óta részt vesz és bekapcsolódik a borfesztivál életébe, ezért jelentős tapasztalatot szerzett.
7
2. Irodalmi áttekintés
2.1.
Gasztroturizmus, gasztrorendezvények, gasztrofesztiválok
A fesztiválok jelen vannak minden ember életében. Megkülönböztethetünk számos fesztivált célközönség, fajta, stílus szerint. Minden történést meg tudnak ünnepelni, amelynek elengedhetetlen kelléke a fesztivál vagy valamilyen rendezvény. Legnépszerűbb típusú fesztiválok (Smith, M. 2009 Turizmus Bulletin XIII. Évfolyam 3. szám 23-26):
művészeti fesztiválok
amatőr művészeti és felmenőversenyek
gasztronómiai fesztiválok
egyéb, nem művészeti fesztiválok
Továbbá a fesztiválokat rendszerezni tudjuk még időtartamuk szerint (egy- vagy többnapos rendezvény), témájuk szerint valamint rendszerességük szerint (ismétlődő vagy egyszeri esemény). Manapság azonban ahhoz, hogy sikeres legyen egy fesztivál nem elegendő, hogy egyetlen témára építsék a rendezvényt. Fontosak az újítások, magas színvonalú programok. Törekedni kell arra, hogy egy ország, egy település megtalálja egyediségét, amely hozzájárul a nagyszámú turisták vonzásához. Ezeket az egyediségeket kitűnően látják el a különböző fesztiválok, főképp Magyarországon. Hiszen, ha keresünk fesztivált hazánkban, már-már minden nap találunk valamilyen eseményt, amelyből széles körben tud választani minden korosztály. Akár a helyi, akár a regionális fesztiválok főképp pozitív hatást érnek el. Ezek a következők lehetnek:
„erősíti a közösség identitását,
mozgósítja, lelkesíti a helybélieket,
teret ad a közösségi cselekvésekre,
az amatőr mozgalmakban való részvételen keresztül az önkifejezés számos formáját teremti meg, ami növeli az önbizalmat és az önbecsülést,
munkaalkalmat teremt” (Hunyadi, Inkei, Szabó, 2006)
8
A gasztronómia jelentősen hozzájárul a fesztiválokhoz, hisz napjainkban már nincs egyetlen olyan fesztivál, ahol a gasztronómia ne lenne jelen valamilyen formában. A gasztronómia, mint fogalom széles körben megtalálható az interneten, könyvekben. A legátfogóbb a következő: „A gasztronómia a kultúra és az étel közötti összefüggés tudománya vagy művészete, de sokan vallják azt is, hogy a „kettő együtt”. Hozzátartozik a terítés, a felszolgálás művészete, az étkezés kultúrája és minden más, ami az étkezéshez kapcsolható.” (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gasztron%C3%B3mia) A magyar gasztronómiához hozzátartozik a magyar konyha a sajátosságaival. A magyar emberek számos szokást hoztak és tanultak külföldről, aminek következtében kialakultak a magyar konyha jellegzetességei. Általában mi magyarok sokkal fűszeresebben eszünk, szeretettel használjuk a fűszerpaprikát, ezen kívül a vöröshagyma alap kellék a konyhában. Kedvelt továbbá a tejszín, tejföl használata és a magas szénhidráttartalmú ételek. A gasztronómia fejlődésének köszönhetően egyre több turista érkezett hazánkba a magyar konyha megismerésének érdekében. Kialakult a gasztroturizmus, mint fogalom. A gasztroturizmus egy adott terület gasztronómiai értékeinek megismerését célzó helyváltoztatás. A gasztroturizmus az a turizmusfajta, amelyben legközelebb kerülnek a vendégek és a lakosok egymáshoz. A gasztronómiai rendezvényeken a hagyományápolást a népművészetek, a népszokások, a népi mesterségek felelevenítése kísérheti. A gasztroturizmus a vidéki turizmus változatosságának egyik legnagyobb lehetőségét hordozza magában. A gasztroturizmus átfogó jelentéssel bír, és számos területe van. Leginkább az ételekkel és italokkal kapcsolatos szabadidős tevékenységet soroljuk ide és a legjellemzőbb rendezvényei a különböző fesztiválok. A gasztrorendezvényeket több féle képen tudjuk csoportosítani. 1. Magyaros ételekhez, italokhoz kapcsolódó, 2. Jeles napokhoz kapcsolódó, 3. Szakmai jellegű vagy 4. Népi tájjellegű rendezvények A gasztrofesztiváloknak, mint minden fesztiválnak vannak előnyei és hátrányai. Kisebb településeknél fő előny, hogy a település vonzerejévé válhat egy-egy rendezvény, valamint akár turisztikai desztinációvá alakulhatnak népszerűségük miatt. További előnye, hogy korosztálytól függetlenek az ilyesfajta események, a magyar gasztronómia híres a határon 9
túl is, széles érdekeltségi körű turistát vonz egy-egy területre (pl. hagyományőrző csoportok, természetkedvelő emberek, gasztronómiát szeretők). Hátrány lehet, amikor az ilyen alkalmak során a szervezők törekszenek a turisták igényeinek kielégítésére. Ez a turistaorientáció gyakran a helyiek véleményével, stílusával szembe ütközik, aminek köszönhetően helyi elégedetlenség, akár szponzorok elvesztése alakulhat ki. Másik hátránya a kistelepüléseknek a szponzorok hiánya, a finanszírozás megoldása. Ezt a problémát szponzorok találása mellet ki lehet küszöbölni megfelelő piackutatással. A gasztrorendezvények diverzifikáltak, meghatározza a milyenségüket egy terület, hagyomány, népszokások, helyiek, stb. Segíthetnek abban, hogy a helyi termékeket megismertessék a látogatókkal. Általában tipikus régi, hagyományos gasztronómiára vannak építve, ahol a környezetben főznek, régimódi felszerelésekkel, berendezésekkel. Ez visszaadja a múlt szépségeit, nosztalgikus hangulatot varázsol. Tükrözi a népszokásokat, hagyományokat. Nagyobb részt ez a vidékekre jellemző, számos település attrakcióját ez adja, valamint segít egy térség imázsának kialakításában. Összekapcsolható a turizmussal a hatalmas számú turisták miatt. Egyetlen probléma, hogy a látogatók nem egy adott fesztivál miatt érkeznek egy területre, hanem véletlenül vesznek részt rajta. Az lenne az elsődleges, hogy ezt megváltoztassák, és azért válasszák azt a bizonyos régiót, települést, mert akkor rendeznek meg valamilyen híresebb fesztivált. A gasztro rendezvényekhez tudjuk csoportosítani a borfesztiválokat is. Ezek olyan rendezvények, amikor a bor kerül előtérbe, párosítva a gasztronómiával és általában valamelyik borvidéken szervezik. A borfesztiválok kialakulásában nagy szerepet játszik, hogy lényegessé vált a bor fogyasztása kulturált kereteken belül. Egyre népszerűbbek azok az események, amelyek egy térség adottságait hangsúlyozzák, ilyenek például a borvidékeken rendezett fesztiválok, amelynek köszönhetően ismertebbek, népszerűbbek lesznek, valamint növekszik a turizmus a településeken, nő a turisták száma, megtelnek a vendéglátó- és vendégfogadó helyek, fejlődik az adott tájegység marketingje. A bormarketingnek egyik leglényegesebb eszköze a borfesztivál. A bor, mint termék hihetetlenül változatos. Sok féle képen meg tudjuk különböztetni, akár fajtája, minősége, ára szerint. Ha bort szeretnénk vásárolni, nagyon széles választék tárul elénk. Épp ez az oka annak, hogy amikor piacra dobunk egy bort, a marketing eszközöknek is ilyen sokrétűnek kell lennie. Megesik, hogy egy adott terméket elég szórólapon vagy óriásplakáton reklámozni, azonban a legfontosabb a személyesség, a közvetlen találkozás.
10
Ugyanis egy bornak is saját jellegzetessége, önállósága van, amelyet a legjobban személyesen lehet közvetíteni, eljuttatni a célcsoportnak.
2.2.
Szürethez kapcsolódó rendezvények, mulatságok, fesztiválok
A szőlő szüretelése, borkészítés évtizedekkel ezelőtt még fontosabb eseménynek bizonyult, mint napjainkban. A ligeti szőlőt már a Kr.e.-i időkben ismerték, amelynek néhány ezer évvel később megjelent a bortermő fajtája is. Európában a szőlő kultúráját a görögök terjesztették szét. A borkészítés egészen Dionüszosz istenig nyúlik vissza, aki rájött, hogy a szőlők összepréseléséből bort lehet készíteni. Ez megalapozta a borok készítését, felszolgálását, valamint ezek kultúráját. A lakomákon, mulatságokon külön keverőmester felelt azért, hogy a borok kellően édesek vagy vizesek legyenek. A dionüszoszi lakomákon előfordult, hogy a bor hatására mámorba estek, és akik az útjukba kerültek azokat lekaszabolták.
1. ábra: 18-19. századi szüret (Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-esnepszokasok/osz/unnepek-jeles-napok-es-nepszokasok-2) A szüret, mint fogalom a 18. században vált ismertté. Ekkor még szüretnek csak a szőlő begyűjtését nevezték, manapság már bármilyen gyümölcs esetében használják ezt a szót, de amikor megemlítjük a szüretet, mindenki a szőlőszüretre és a hozzá kapcsolódó mulatságokra gondol. A szüret kezdése tájanként eltérő, általában október- november a szüret időszaka, azonban a természeten kívül az emberek is meghatározzák a kezdést. Valamilyen szent napjához szokás kapcsolni, amelyet úgy határoztak meg, hogy közrejátszott a szőlőfajta és a terület jellegzetessége is. Erdélyben és a Dunántúlon Terézia napkor, október 15-én, az Alföldön és Eger környékén Mihály napkor, szeptember 19-én,
11
Borsodban október 18-án, Tokaj- Hegyalján pedig október 28-án volt jellemző a munkálatok megkezdése. A szüretet társas munkaként említik, mégis a 19. század előtt robotmunkások végezték a szüretet. Munka közben a dolgozóknak énekelni kellett, ami bebizonyította, hogy nem esznek a szőlőből. Maga a szüretelés is fontos esemény volt, a mulatságok mégis zárásként jelennek meg. Ezeket azonos szokások alapján rendezték meg. Amikor befejeződik a munka, felvonulást, bált szerveznek. Készítenek szüreti koszorút, amelyet az uraságnak adnak köszöntés céljából.
2. ábra: Felvonulás, szőlőkoszorú (Forrás: saját készítés) A gazda általában megjutalmazta a munkásokat lakomával, de jelen voltak a mulatságok során a Bacchus- figurák, néhol farsangi felvonulás zajlott álarcokkal. Napjainkban próbálják ezeket a népszokásokat feleleveníteni, megújítani és így szervezik meg a szüreti fesztiválokat. Előfordulhat az is, hogy a báloknak, koncerteknek nincs köze a szürethez, de legtöbb esetben igyekeznek erre odafigyelni és ápolni a hagyományokat. A www.programturizmus.hu –n végzett „fesztivál” keresési eredménye 518 db esemény, 98db ajánlat és 11 db hír. Magyarországon számottevő fesztivált rendeznek egész évben. Törekszenek arra, hogy akár külföldről akár belföldről érkező turisták az év egészében, az ország különböző területein megtalálják a számukra kedvező eseményt. Rengeteg féle fesztivállal
találkozhatunk,
amelyet
próbálnak
az
egyes
tájak
szokásaihoz,
hagyományaihoz, kultúrájához kötni. Megtaláljuk az ilyesfajta fesztiválok mindegyikén a gasztronómia kisebb-nagyobb részét. Számos kiállítók, árusok jelennek meg, akik saját termékeiket kínálják eladásra. Lehet szó saját recept alapján készülő finom magyar
12
ételekről, újdonságokról, kézműves termékekről. Az ország gazdag fesztiváljait tekintve. Januártól egészen decemberig több mint 500 rendezvény közül választhatunk. Januártól márciusig a legjellemzőbb témájú fesztiválok a farsangi vígasságok, disznótoros rendezvények és a karneválok. Néhol tavasz köszöntőt rendeznek, máshol, például Kecskeméten Csokoládé Fesztivált tartanak. Emellett tipikusak a zenei fesztiválok. Áprilisban megjelennek a húsvéti mulatságok, de erre az időszakra is jellemző a tánc, film illetve zenei rendezvények. 2017. május 18-21. rendezik a Gourmet Fesztivált. Májusban ezen kívül az Orbán napi ünnepek a jellegzetesek. Nyáron szerveznek nyárnyitó, strandfesztiválokat, amelyek leginkább a Balaton környékére tehetőek. A fiatalok legkedveltebb fesztiváljai a nyáron rendezett zenés fesztiválok. Júniustól augusztusig megtelik az ország számos rendezvénnyel, amelyek széles célközönséget megmozgatnak. Szeptember-október a szüreti, valamint borfesztiválok időszaka. Novemberben a Márton Napot ünneplik az emberek, decemberben pedig egyre szélesebb körben elterjedtek a karácsonyi fesztiválok, vásárok.
Egész évben a
gasztrofesztiválok a leglátogatottabb események, amelyek leginkább a sör, bor, pálinka, valamint az ételek mellett a zöldségekhez, gyümölcsökhöz kapcsolódó alkalmak. Megjelentek már a bodzavirág, tök, gesztenye, babfesztiválok is, amelyek különlegességük mellett egyre vonzóbbak a látogatók számára. 1. táblázat: észak magyarországi borfesztiválok Bogácsi Szüreti Mulatság Bor Mámor Bénye BÜKKVINFEST- Bükkaljai Borfesztivál és Nemzetközi Borverseny Egri Bikavér Ünnep Egri Csillag Borfesztivál Gyöngyösi Bornapok Mádi Furmint Ünnep Mindszent Havi Mulatság Téli Boros- Toros Tokaji Borfesztivál Tolcsvai Borfesztivál (Forrás: http://borfesztival.lap.hu/eszak-magyarorszagi_borfesztivalok/15935882) Észak- Magyarországon 4 borvidék terül el a 22-ből. A tokaji, bükki, egri, mátrai borvidékek. Fontos szerepet játszik az itt található települések életében a szőlőművelés,
13
borkészítés és az egyes munkák, munkafolyamatok, sikerek megünneplése. Ennek köszönhetően számottevő a borfesztiválok száma is e területen. Bogácson, Erdőbényén, Tokajban, Bodrogkeresztúron, Mádon, Tolcsván, Gyöngyösön, Markazon és Egerben rendezik ezeket a mulatságokat, amelyeknél a bor áll a főszerepben, de természetesen a híres magyar ételekkel is találkozhatunk. A Tokaji Borfesztivál talán mégis a legfontosabb rendezvény, nemcsak a tokaji lakosok életében, de az észak-magyarországi fesztiválok közül is ez a legjelentősebb alkalom. Köszönhetően annak, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék középpontjában áll a település, óriási borászati múlttal rendelkezik, meghatározó építészeti értékekkel bír, valamint lényeges, hogy Tokajban rendeztek először borfesztivált. Ennek hatására folytatták a hagyományt a környező települések is. Hatalmas gondot fordítanak a szervezésre, gondoskodnak arról, hogy a borvidék borai megjelenjenek. A városban a fesztivál fő helyszíne a Sétáló utca, ahol nagy számban vonulnak ki híres borászatok. Kínálják saját boraikat, újdonságokkal készülnek és a tapasztalatok alapján jelentősen népszerűek a boros standok. Továbbá a tokaji borok mindig az emberek kedvencei, ezért is híresebb ez a fesztivál a társainál. Prémium, kiváló minőségű borokkal csábítják ide a látogatókat, ahol a gasztronómia is szerepet kap. Fontos esemény még a felvonulás, amely a környék szokásaihoz tartozik, ám itt Tokajban a legkimagaslóbb. A környékről is érkeznek lóval felvonulni, ezen kívül a tokaji iskolások beöltözve, népi öltözetbe és lovas szekérrel vonulnak.
3.
ábra: Tokaji felvonulás (Forrás: saját készítés)
Vannak hangszerrel érkezők, akik a hangulatért felelnek a vonulás közben. Rengeteg embert vonz a felvonulás, amely az egyik leghosszabb esemény sok látványos elemmel. 14
2.3.
Tokaji Borvidék bemutatása
Az 1737-ben alakult borvidék az első zárt borvidék, amely a világon megalakult. 5500 hektár területen fekszik, Magyarország északkeleti részén. 87 km hosszan és 3-4 km szélességben nyúlik. 4 meghatározó hegy tartozik ide. A Kopasz-hegy, Sátor-hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi hegy.
4. ábra: Mádi dűlők
(Forrás: http://www.mad.info.hu/tokaji-borvidek)
A zárt jelző jelentése, hogy a borvidékre más bort, mustot, szőlőt tilos behozni, tehát ezen a területen csak a saját, jellemző szőlőfajtákkal és azokból készült borokkal lehet foglalkozni, így kialakulnak a borkülönlegességek. A történelmi borvidék 28 települést foglal magában, ahol a folyamatosan megőrzött tradíciók fontos szerepet játszanak. Jellemzők a területre az évszázados hagyományok mellett újabb módszerek is. A borkészítés, tárolás, érlelés egyedülálló (aszúkészítés, kis fahordóban érlelés). Talaját tekintve is változatos, színes a borvidék. Barna erdőtalaj a jellemző, amely andezit és riolit, valamint ezek tufáiból megvalósult vulkáni talaj. A terület nagy részén agyagos talajjal találkozhatunk, amelynek rendkívüli előnye, hogy mélyebb rétegei miatt nem száradnak ki, így az ültetvények jobban bírják az aszályt. A Kopasz-hegy sajátos talaja a lösztakaró. Ha a Tokaj-hegyaljai borvidék éghajlatát nézzük, kedvező, optimális. A Zemplénihegység déli-, délkeleti részén helyezkedik el. Kontinentális éghajlatú a térség, amely a szőlők számára legkedvezőbb, déli, délnyugati fekvésű.
15
A zárt területnek köszönhetően öt szőlőfajta engedélyezett. A Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály, Zéta, Kövérszőlő. Legnagyobb százalékban a Furmint és a Hárslevelű fajták jelennek meg a térségben, aztán a Sárga muskotály. Mindegyik szőlőfajta fehérszőlő.
5.-6. ábra: Hárslevelű és Furmint szőlőfajta (Forrás: http://www.csemegeszolo.hu/harslevelu.html http://www.csemegeszolo.hu/harslevelu.html) Mindezeknek köszönhető, hogy 2002-ben az UNESCO Világörökség részévé vált a borvidék, Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék és Kultúrtáj néven. A borvidék egyik sajátossága a nagymértékű Botrytis cinerea, amely egy gombafajta.
7. ábra: Botrytis cinerea (Forrás: http://www.apsnet.org/publications/imageresources/Pages/bean052.aspx) Fakultatív parazita penészgomba, nemcsak növényen, hanem élettelen szerves anyagon is szaporodik. Többnyire súlyos kártevő (szürkerothadás), de speciális körülmények között nemesrothadást okoz. Ivartalan szaporodása blasztokonídiumokkal történik, amelyek egyszerű, elágazó tartók végén, gömb alakú csoportokban, szabadon helyezkednek el. A konídium- csoportok alakja gyakran szőlőfürthöz hasonlít, amely nyomán kapta a gomba tudományos nevét a görög szőlőfürt szóból.(Bene, 2007)
16
Ez a gomba nemes rothadást okoz, így segíti az aszúsodást. A hosszú, napos ősz, párás reggelek, meleg, csapadékos nyár, nagyszámú ködös napok októberben elősegítik a nemes rothadás kialakulását. Ezért itt a legnagyobb mértékű a Botrytis előfordulása. Továbbá a környező folyók, kedvező szőlőfajták, termőhely, mikroklíma következményeképp évről évre létrejön az aszúsodás. A mikroklímát alakítják a folyók (Bodrog, Tisza) és fontosak a kialakult mocsaras, vizes területek. Az aszúsodáshoz nélkülözhetetlen a nedves időjárás, amely a szőlők egészét kell, hogy érje, de a bogyóknak épnek kell lenniük, valamint fontos, hogy a párás, esős időszakot hosszú, száraz, napos idő kövesse. Lényeges, hogy ezek együttesen érvényesüljenek, és ez gombafertőzést eredményezhet.
8. ábra: Oremus Pincészet, pincepenész (Forrás: http://www.cephas.com/Details.aspx?Ref=1230666&searchtype=&contributor=0&licenses =1,2&sort=DATE&cdonly=False&mronly=False) Mindemellett a másik jellegzetessége a területnek a pincepenész, másik nevén Cladosporium cellare, amely a világon csak itt és a Rajnai borvidéken fordul elő. Hozzájárul az aszúborok sajátos, friss kenyérre hasonlító ízéhez, sötét sárga színéhez, magas alkoholtartalmához. A pincepenész kialakulásában jelentős szerepet játszik, hogy a tokaji borvidék pincéi riolittufába vájt pincerendszerek. Tokaji név alatt általában az oxidatív borokat értjük. Borokat szemlélve az itt készült borok kimagasló minőségűek. Számottevő a borászok, borászatok száma. A legkiválóbb bor az aszú, amely 3-4-5-6 puttonyos lehet és az aszúszemekkel kevert „élő” fürtökből létrejött édes-, ill. száraz szamorodni. Készülnek ebben a térségben is reduktív eljárással borok.
17
9. ábra: Tokaji aszú (Forrás: http://www.biharlap.hu/hir/9274/Ujraszabalyozzak-a-tokajiaszu-kesziteset.html) Elsősorban ínyencek, szakértők, borbarátok kérésére tudnak ilyen borokat mutatni szélesebb kínálatban. Reduktív eljárással készült bor például az Aszú Esszenciák, Esszenciák, Fordítások. Továbbá az újabb eljárással készült borokat is ide tudjuk kategorizálni, mint
a késői- vagy válogatott
szüretelésűeket,
amelyek
inkább
gyümölcsösebb, minőségi borok. Árakat tekintve 1500-5000 Ft között lehet kalkulálni, amely függ a borok minőségétől, évjárattól. Fajtakülönlegességeket magasabb áron tudjuk megtalálni. Mádon, Tállyán, Tokajban, Tarcalon, Tolcsván készítik a legjobb minőségű tokaji borokat. Kísérleteztek már délebben fekvő borvidékek is hasonló borok készítésével, azonban ez meghiúsult. A tokaji borok kitűnő színvonalához a borászok szakmai tudása mellett az éghajlat és a talaj is hozzájárul.
2.4.
Tokaji hagyományok
A szüret minden időben nagyon sokat jelentett az emberek számára, ugyanis nem egy egyszerű munkáról van szó. Egész évi munka eredménye a szüret kezdése és befejezése is, így akár ünnepnapnak is tekinthető. Takáts Sándor feljegyzéseiben olvashatjuk: „ A szüret a XVI. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statutumai szerint szüret idején még a törvényszék is szünetelt! A vidámság és a jókedv ütött tanyát ilyenkor a szőlőkoszorúzta hegyeken és szőlőskertekben. Hogy imittamott verekedés és egyéb efféle csetepaté is folyt, mondanunk sem kell. Az ilyesmi 18
természetes következménye a huzamosabb borivásnak. A régi szüreti rendszabások szerint azonban az ilyen verekedő s káromkodó atyafiakat menten lekapták s a furatossal jól megverték. A kik nagyobb vétket követtek el azokra nagyobb büntetés is járt. A szüreten elkövetett fajtalanság miatt például Ábrahám kebelébe tették az illetőt, azaz, hogy kivégezték.” A szüret mindenki számára fontos esemény volt. A 18. században nagy részben fiatal munkások érkeztek a hegyaljai városokba. Elsődleges okuk nem a napszám szerzése, hanem a dudák hangja, közös mulatozások, éneklések voltak. Bármilyen nehéz is volt az életük, a szüreti vígasságok alkalmával mindenki kicsit felszabadult. A munkásokon kívül érkeztek a városokba nemesek, borászok, szőlősgazdák, városi lakosok még a határon túlról is. Találkozhattunk rácokkal, lengyelekkel, görögökkel, oroszokkal, németekkel. A magyar nyelv mellett a legtöbbet a német fordult elő, de jelen voltak a lengyel és szlovák nóták is, amelyet előszeretettel dúdoltak. A 19. században nem csak ünnepnek tekintették a szüretet, ilyenkor a városok vendégváró településekké váltak. A bor mellett készültek ételekkel, ezeken felül pedig zenétől, nótától volt hangos a vidék. Mulatoztak, táncoltak, játszottak az emberek. A filoxéra pusztítása után a népszokások is elhalványultak. Darányi Ignác, aki a földművelésügy minisztere volt, próbálta életre kelteni ezeket a hagyományokat. Jelentős részét sikerült is megmenteni, de nem voltak olyan eredetiek, mint korábban, mert ezek már rendezve voltak.
10. ábra: Szüreti mulatság a 19. században (Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Tapiobicske/pages/015 _iskola_es_muvelodes.htm) Amikor a puttonos a szőlőben az utolsó fordulatát tette, eldalolt egy nótát. Ez a hegyaljai tradíciók közül az egyik legfontosabb, amelyek nagyobb birtokokhoz fűződnek. A nóta a következő: 19
„Szedjük a furmintot, Hadd teljék puttonom, Ki elsőnek végzi rendjét, Azt én megcsókolom” A második híres népszokás, amikor korán már kiválasztottak két szedőt. Az ő feladatuk volt a koszorú elkészítése. Az uraság az udvart előkészítette és várta a szüretelőket. Lugast készítettek lombokból, amelybe padokat helyeztek. Az elkészült koszorút egy hordóabroncsra fogatták, majd félgömb alakúra alakították. Ezt egy rúdra erősítették és elindult a menet. Fehér ruhás lányok szállították a koszorút, utánuk ment a vincellér, a vajda, a szedők és puttonyosok, majd a legvégén a cigánybanda. Végigmeneteltek a falun, hogy mindenki lássa őket. Közben nótáztak, énekeltek.
11. ábra: Szüreti koszorú (Forrás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktoberszureti-honap-szuret-es-szureti.html) Az uraság várta az előkészített udvaron a szüretelőket, majd a gazdát a vincellér vagy vajda versben vagy prózában üdvözölt. Tállyán és Mádon is jegyeztek fel különböző prózákat, köszöntőket, amelyek még általánosabbak. Erdész S. által írt próza Mádról: „Méltóságos asszony és kedves családja! Hálás szívvel köszönjük az irántunk folytonos kegyességét és szívességét. Az összes munkások hálás szívvel gondolnak magukra és kívánják, hogy hosszú életadás mellett élvezzen számos bő szüretet. Az isten sokáig éltesse!” Általában ilyen köszöntők során a gazdák megköszönték az üdvözlést és megkínálták a munkásokat egy pohár borral. Ezt követően a szállásra, vagy haza mentek a szüretelők, megmosakodtak, felöltöztek ünnepi ruhába az esti vígasságra. A mulatságok során a sátor vagy szabad ég alatt elfogyasztottak magyar ételeket, mint a gulyásleves vagy különböző pörköltek. Mellé bort kortyoltak. A vacsora elfogyasztását követően a cigányok 20
nótát húztak és elkezdődött a tánc, amely általában éjfélig tartott. Mádon végzéstáncnak, Tállyán szüreti mulatságnak nevezték. Ilyenkor nem csak a szüretelők, munkások táncoltak, de részt vettek a hivatalnokok is. Abaújszántón a gazdák és az urak külön bandákban mulatoztak. Azoknak a gazdáknak, akik sajnálták az ételt és a bort, külön nótát énekeltek, arról, hogy olyan koszorút készítenek, amilyen kosztot kaptak. Tehát nem kaptak szőlőkoszorút az effajta gazdák. Az olyan munkáltatót, aki a végzés idejét nem tartotta be, a következő évben elkerülték a munkavállalók. A végzés fontos esemény volt a kapások életében, ezért még a mai napig ragaszkodnak a hagyomány megőrzéséhez. Léteztek ebben az időben ún. Kapás és Fáklyás Társulatok. Azok az ünnepségek, amelyeket ezek a társulatok rendeztek sokkal jelentősebbek voltak. Másik nagyon lényeges alkalom, a Baksus ünnepség volt, amelyet közösen rendeztek meg. Legtovább Erdőbényén, Olaszliszkán és Mádon maradt meg. A Baksus ünnepségnek tulajdonítottak egy központi alakot, aki egy figura volt, huszár ruhába öltöztetve, egyik kezében lopótököt, a másikban egy poharat tart, amely koccintásra kész. Jórészben hordóra ültették. Két rudat erősítettek a hordóra és a baksus vivők így a vállukra téve vinni tudták.
12. ábra: tokaji Bacchus-figura (Forrás: saját készítés) Ez az ünnepség Sárospatakhoz kötődik és a kialakulása a 18. század második felére tehető. Ennek oka, hogy ebben az időben fokozódik a borok iránti érdeklődés. Megjelennek róla könyvek, tudósítások. A Bacchus ünnepek nem csak hegyalján léteztek, 1811-ben a Genfitó mellett is tartottak ilyen mulatságokat. 4 falun keresztül vitték a Bacchus-oltárt, majd a 21
Bacchus főpapnője következett. Megálltak nevezetesebb helyeken, daloltak, verseket mondtak. A hegyaljai baksus ünnep antik mintákra alakulhatott ki, ugyanis óriási múltra visszatekintő ez az alkalom és a 18-19. században építhették újjá, amikor az antik szokásokhoz való ragaszkodást keresték. Nagy hangsúlyt fektettek az ünnepségre. A baksus hordót szénásszekérre rakták, amelyet négy vagy öt ökör húzott. A szekér széleire venyigét állítottak sátorszerűen, amelyekre szőlőket függesztettek. Két kapást beöltöztettek rigó madárnak, akik hosszú csőrükkel „csipegették a szőlőt”. Ezekre a figurákra még az öregek is emlékeznek, de manapság már nem fordulnak elő ilyenek a felvonuláson. Területenként eltérő a Bacchus ünnep megtartása. Erdőbényén a szokások megegyeznek a lakodaloméval, amelynél követik a felvonulás felépítését valamint az aratóünneppel, melynek átvették néhány jellemzőjét. Mégis a középpontban a Bacchus ünneplése áll, amelyet sokszor kifiguráznak. A felvonulást a nagysáfár vezeti és irányítja, hogy a kissáfár (aki a címert viszi) melyik szőlősgazdához menjen be. Elmond egy verset, majd a tőkevivő lányok közül az egyik következik egy másik rigmussal. Aztán a két sáfár a kapás címerrel szemben is elmond egy- egy prózát. A nagysáfár versében jól hallható, hogy a Kapás Társulatokhoz, Céhekhez milyen könnyű belépni, hisz csak az volt a lényeg, hogy tudják fogni a kapanyelet. A céhek egyik fontos helye volt a helberg, az a hely, ahol a céhtagok össze tudtak gyűlni, a messziről érkezők meg tudtak szállni. Leginkább Tállyán és Mádon találhattunk ilyen épületeket, azonban ezek a századforduló alatt teljesen leégtek. A második sáfár költeménye inkább tréfásabbra sikerült. A sáfárok előadása ekkor még nem ért véget. Az első nagysáfár a Baksus figura elé állt, megkínálta egy pohár borral, majd köszöntőt mondott neki. Ebből kiderül, hogy a sáfárt később kulcsárnak nevezik. Mialatt a köszöntőt hallhatják, a gazda bort tölt a baksus hordójába. Ez is a kapás bál költségeihez járul hozzá. Ezt követően a gazda kiáltva éljenzi a helyi szőlőművelőket, majd a cigányság segítségével hatalmas nótába kezdenek. Így járják a fontosabb gazdákat és udvaraikat. Miután végeztek, általában az iskola udvarán feloszlanak. Mádon általában ez a rendezvény farsangkor, azon belül is vasárnap történik, amikor a katolikus és református istentisztelet véget ért. Rendszerint a reformátusok külön tartják a felvonulást és a bált is. A felvonulást az ún. egyesületi udvaron kezdték, ahol a cigány elhúzta a Rákóczi nótát. Amikor megérkezett mindenki és a menet összeállt, elindultak. Elöl a szőlőpásztorok ostort csattogtatva vonultak, majd az inasok a nagykelepet forgatták.
22
13. ábra: Maskara
(Forrás: https://hegyalja.info/programs/356/madi-furmint-unnep)
Ezt követte a maskara, amely a mai napig a szüreti felvonulás egyik jelképe. A maskara egy lefektetett szekérkeréken, két felöltöztetett női és férfi bábu, amely a szekér után fogatva menet közben forgott. A maskarát követte három lovas. Két szélen beöltözve török basának, középen menyecskével, ami azt jelképezi, hogy egykor ez a valóságban is megtörtént. Őket követték a szőlősgazdák, majd a cigánybanda, akik a hangulatért voltak felelősek. A menet végén a rosszkocsi következett. Ez egy kopott, ócska szekér volt, amelyre rendszerint madárijesztőket aggattak és előfordulhatott az is, hogy a helyi gyerekek, suhancok csínytevését követően a szekér kettészakadt és leborult róla minden. Ez megalapozta a hangulatot. Régi időkben Mádon külön rendezték meg a fáklyás- illetve kapásbált, amelyet táncművészek rendeztek. Híres táncok jellemezték, mint a palotás, csárdás, körmagyar, osztó. Az osztó egy jellegzetes hegyaljai táncfajta, amelynek lényege, hogy mindenkinek megfelelő párja legyen. Ha a táncmesterek azt látták, hogy a lányok közül sokan nem táncoltak, szóltak a cigánynak, hogy húzzon osztót, így máris lett a lányoknak párjuk. Ez a táncfajta egy ütemes, ritmusos séta, amely a továbbiakban hasonlított a francianégyes egyik alakjához. A mádi szüretek és ezekhez kapcsolódó rendezvények, bálok híresek voltak. Szemere Miklós költő, vendégül látta Tompa Mihályt, Arany Jánost, Lévay Józsefet. Vay Ábrahám a Tarcali-hegyen szüretelt. Ezek a híres események, emberek az 1900-as évek elején már csak emlékként voltak jelen, ugyanis a filoxéra (szőlőgyökértetű) pusztítása után ezek is elpusztultak. 23
Sajátos események voltak még a Bacchus-ünnepeken kívül a kapásbálok, fáklyásbálok, aratóbálok, bodnárbálok, hajnaljárás. A bodnárbál is leginkább Erdőbényén és Mádon volt sajátos alkalom. Ilyenkor nem volt jellemző a felvonulás vagy vőfélyhívogatás, csak egy kis cetlire írták fel a bál időpontját. A bál jelképe a bodnártánc volt, amely egy mulatós típusú tánc és csak férfiak táncoltak. A hajnaljárás a felvonuláshoz hasonló, a bál után tartott esemény. Ugyan úgy néz ki a menet, csak ebben a lányok nem vettek részt. A fő cél az volt, hogy a legények bort kapjanak. Az ünnepségeken kívül számos hagyomány, hagyományos alak maradt ránk. Ilyen például a sáfár, amely egy megbízatás volt a 15. századtól. A helye a földesúr és a vincellér között van. Ebben az időben az elsődleges feladata az irányítás. Ő a szőlő megművelésének az elsőszámú irányítója. Későbbiekben szakács, majd a 19. századtól a mulatságok, bálok rendezője, ezek anyagi vonzatának intézője.
14. ábra: Kapáscímer, Erdőbénye
(Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5259.html)
A kapáscímer általában a kapát, ill. a szőlőművelő szerszámokat ábrázolja, de a bor és a szőlő megjelenítése sem maradhat ki. A címert rúdra erősítik, széleire piros kendőt kötnek. Fontos rituálé volt a helyiek életében a megöntözés, amikor az aratás idejében a faluba érkező munkásokat öntötték le vízzel. Másik ilyen hagyomány a megkötözés volt. Jellemző volt ez béraratáskor, amikor a tulajdonost vagy a képviselőjét megkötözték. Ezen kívül előfordult még, amikor a gazda meglátogatta a szüretelőket először, majd amikor a kijelölt asszonyok (ún. kötöző asszonyok) a felvonulás idején megkötöznek egy ismert személyt annak reményében, hogy kapnak érte váltságdíjat.
24
3. Kutatási célkitűzés
A záródolgozati témám a Tokaji Borfesztivál teljes körű bemutatása, annak helye a Magyarországon rendezett gasztrofesztiválok sorában. Lényegesnek tartottam foglalkozni a fesztivállal és Tokajjal, mert hatalmas lehetőséget látok benne. A borfesztivált 2002 óta rendezik meg, amióta Tokaj az UNESCO Világörökség részévé vált. Azóta folyamatosan fejlődik a rendezvény. Bízom abban, hogy a dolgozat megírása után számos ember felfigyel az eseményre, amely világhírűvé fogja kinőni magát. Elsősorban az a célom, hogy megismertessem mindenkivel részletesen a fesztivált, bemutassam az előnyeit, hátrányait és főképp, hogy mennyit fejlődött pár év során. Úgy gondolom, hogy a borvidék világhírnevéből adódóan hatalmas előnyt jelent egy-egy ilyen rendezvény, ugyanis sok ember számára lehetőséget nyújt a borok megismerésére, kóstolására, betekintést enged borokkal kapcsolatos munkák világába. Szeretném elérni, hogy a Tokaji Borfesztivál, valamint Tokaj fejlődést mutasson. Például a nívós vendéglátóhelyek és szálláshelyek terén. Ezek leginkább akkor mutatkoznak meg, amikor nagyobb létszámú eseményt szerveznek. Ilyenkor kevés a szálláshely, a látogatók a közeli településeken szállnak meg. A vendéglátóhelyek hiánya is érezhető, ugyanis nem hallottunk még híres tokaji étteremről, amelyet az egész országban ismernek és elismernek. Mindezeken felül hátránynak mondhatók a fesztivál marketingeszközei. Célomnak érzem a jelenlegi marketing eszközök részletezését, valamint a további eszközök feltárását. Véleményem szerint remekül lehetne reklámozni a rendezvényt különböző ajándék kuponokkal, amelyek manapság egyre népszerűbbek. Ezekkel olcsóbban lehetne venni a kóstoló poharakat vagy kóstoló jegyeket. Játékos programokat szervezni, amelyek sok embert vonzanak, ezen felül különböző munkaeszközöket (prés) a helyszínre lehetne vinni, amelyeket a résztvevők kipróbálhatnának. Biztosan felkeltené az érdeklődésüket, ha „saját” bort, mustot készíthetnének. A legtöbb emberhez a plakátok, szórólapok jutnak el, amelyeket időben el kell kezdeni készíteni, hogy minél nagyobb legyen a vonzáskörzet. Ezek a legfőbb célok, amelyeket szeretnék elérni és közvetíteni minél több ember számára.
25
4. Kutatási módszer 4.1.
Mélyinterjú
A mélyinterjú egy kvalitatív primer adatgyűjtési módszer, egy egyéni interjú. Készítője egy előre megírt vázlat, kérdéssor alapján folytat irányított beszélgetést az interjúalannyal, aki saját szavaival, kötetlen formában válaszol a kérdésekre. A cél a válaszadó véleményének,
nézeteinek
pontosabb
megismerése.
Ebből
kifolyólag
azonban
számszerűsítésre nem ad lehetőséget. Az interjúról általában hang esetleg videó felvétel készül. A technika használható új termék bevezetésénél, egy termék erősségeinek és gyengeségeinek megismerésére, egy kutatás részeként, vagy önállóan egyes piaci folyamatok pontosabb megértése végett. (Bauer és társai, 2007). A mélyinterjút Király Lászlóval készítettem, aki tokaji lakos és a Tokajban található Borszaküzlet vezetője. Szakmai tapasztalata a segítségemre volt az interjú során. Fontos személy Tokaj és a Borfesztivál életében, ezért esett rá a választásom. Jelen van a tokaji rendezvények lezajlásánál, rengeteg emberrel találkozott és tisztában van az esemény részleteivel.
4.2.
SWOT-analízis
A SWOT–elemzés a versenytárs-elemzés és a vállalati belső értékelés egyik legalapvetőbb módszere. Magában foglalja a tényezők
erősségeit (Strenghts),
gyengeségeit (Weaknesses),
lehetőségeit (Opportunities) és
veszélyeit (Threats).
26
A SWOT-analízis magyar nyelvi megfelelője a GYELV-elemzés, amely az elemzés egyes területeire utal (gyengeség, erősség, lehetőség és veszély). A SWOT-analízis fogalomkörében erősségek alatt olyan vállalati képességeket értünk, amelyekben a vállalkozás a versenytárssal szemben viszonylagos fölényt élvez. Ezek lehetnek a működés során összegyűjtött erőforrások, illetve a tulajdonos által rendelkezésre bocsátott tényezők. Gyengeségek alatt olyan vállalati jellemzőket értünk, amelyekben az elemzett vállalkozás úgynevezett versenyhátrányban van. Mind az erősségek, mind a gyengeségek relatív kategóriák, azokat a tényezőket jelölik, amelyek a vetélytársakkal szemben előnyt vagy hátrányt jelentenek az adott vállalkozást illetően. A lehetőségek azok a vállalaton kívüli, makro- és mikrokörnyezeti tényezők, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak a vállalkozás számára. Hozzásegíthetik a vállalkozást a piacrészesedés növeléséhez, a pénzügyi háttér stabilizálásához és a tőkemegtérülés javításához. Veszélyek alatt azokat a kedvezőtlen külső hatásokat kell érteni, amelyek megnehezíthetik a vállalkozás működésének gazdaságos fenntartását, megakadályozhatják a szervezet fejlődését, ha nincsenek hatásos válaszlépések. (Forrás:http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/0007_d1_1075_1077_uzletiter v/a_swot_elemzes_JGReK9C3qqHeUPDS.html)
27
5. Kutatási eredmények 5.1.
Király Lászlóval készített mélyinterjú
Az interjú során az alábbi kérdéseket tettem fel és a következő válaszokat kaptam: S. E.: Milyen célközönségnek szervezik? K. L.: A Tokaji Borok Fesztiválja kialakulásához, történetéhez az időben kell vissza nyúlni. A tömeget vonzó rendezvények Tokajban az 1930-as évektől vannak jelen. Azóta – még a háborús években is- a Szüreti Nap, majd a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok a legnagyobb rendezvény. Ez a város és vonzáskörzete lakosai számára jelentett eseményt. A századforduló előtt -1995-től - (1988-tól kapott lendületet a város fejlődése) igényként jelentkezett egy új boros rendezvényre. Ez részint kapcsolódott a Nyitott Pincék országos akcióhoz valójában Pünkösd ünnepéhez kötődött. Az első években 3 db (3x3 borászatnak helyt adó) nádfedeles „esőbeállóból” értékesítettek. Ezek indukálták a fejlesztést. A borok kóstolása mellé estére amatőr zenekar – Szívtiproll- fellépés és utcabál már ezres létszámot vonzott. A turisztikai tevékenység révén már nemcsak a környék, hanem az ország más vidékeiről is jöttek vendégek és résztvevők. A Halfőző versenyre és a kispályás foci tornára 15- 20 csapat nevezett és jött vissza évente. Az ezredforduló után a budapesti Bacchus Art (Nyikos István) megjelenése óriási fejlődést eredményezett. A Tokaji Borok Fesztiválja átgondolt programjaira országos és részben nemzetközi részvételt eredményezett. A programokból ízelítőül: Borárverés, Polgármesterek Borának bemutatása, Speciális borkóstolók Pl. Késői Szüretelésű borok, Múzeumkerti Dionisszák, Csík zkr. Boban Markovics, Carmina Burana a Patkóbányában. Ezekre a Borvidék településeiről, a Testvérvárosokból, a szomszéd országokból Kassáról, Brnoból Kárpátaljáról is jöttek-jönnek borbarátok. S. E.: Hogyan választják ki a kiállítókat?
28
K. L.: A „nádfedeles” szakaszban a helyi kistermelők lédig borokkal jelentek meg. Ez relatíve olcsó árfekvést jelentett. A Borok Fesztiválján már korszerű faházakból a Borvidék élvonalába tartozó borászatok- 15-20 - jelentek meg. A szervezők eleinte a Tokaj Reneszánsz Egyesületre (Tokaji Nagyborok Egyesülete) támaszkodott. Mellettük közepes méretű családi pincészetek is kaptak lehetőséget.
A kiválasztást most így évtizedes
távlatban nézve a tőkeerősség befolyásolta. A 200 000 HUF nagyságú helypénz azt eredményezte, hogy megritkult a Reneszánsz. E tagsága is ez által több nemzetközi mércével mért jelentős borászat nem jelenik meg! Ugyanakkor van – sokak szerint oda nem illő, alacsony minőségű borral megjelenő borászat, aki kezdetektől jelen van. Tulajdonképpen napjainkban is ez a helyzet. Így aztán jelen lehet a gyümölcsbor a Duna túloldaláról és számos vándor kiállító „búcsús” árukínálattal. Ez a vásározó 30-40 kiállítót is jelent. S. E.: Milyen esemény ez a város életében? K. L.: A második legjelentősebb esemény. Megtelnek a szálláshelyek. Előzetes foglalásokkal Szlovákiából és Lengyelországból csoportosan jönnek.
Sok család
elszármazott tagjai is hazalátogatnak. A kiskereskedelemben is megugrik a forgalom, de vásárló erő egyre gyengébb. A prémium kategória kedvelői csak kis számban jelennek meg. Ennek az is az oka, hogy ilyen kínálattal csak 1 -2 kiállító rendelkezik. Új elem hogy a Borvidék más településeire is jönnek- Mád, Sárospatak- ez alkalomból borbarátok. S. E.: Mitől ad többet, mint egy másik rendezvény? K. L.: Tokaj mai életében a 4-5 000 fős Szüreti Napok mögött van a Borok Fesztiválja. Ami többlet talán a nyugodtabb és kulturáltabb borfogyasztás lehet. A város Fő tere ehhez már kicsi. 1-1 nevesebb színpadi fellépő esetén a faházak között szinte lehetetlen közlekedni és „bortúrázni”. Nincs lehetőség a kulturált kvaterkázásra. Megépült a Fesztivál Katlan, 2500 fős nézőtérrel többhónapos –hétvégére szerevezett programmal. Az egyéb eseménysorok, pl. Zempléni Fesztivál, Crescsendó, Írótábor, nem jelentenek konkurenciát. S. E.: Hol hirdetik? K. L.: Ez a leggyengébb pontja a rendezvénynek! A Városi Műv. Központ élén évente van vezető váltás. A kísérő programok az utolsó napokban állnak össze, így a plakátok,
29
szórólapok is 5-10 nappal előtte kerülnek ki. Az utazás szervező cégeknek időben nem tudnak információt adni stb. A
Turisztikai
Desztinációs
Menedzsment
Hírleveleiben,
honlapján-
www.tokaj-
turizmus.hu és a Google hirdetésein, ill. a facebookon jeleníti meg. Média megjelenésre nincs pénz. 1-1 miskolci, nyíregyházai rádiós interjú kevésnek bizonyul. S. E.: Milyen kísérőprogramok vannak? K. L.: A hazai közönségnek – a borbarátok jelentős részének – van igénye kiegészítő programokra. Nem lehet 3 napig kóstolni- netán inni… Bár vannak finomságok a- Kiállítások, találkozások és borbemutatók borászokkal, családi és gyerek programok stb. a Múzeumban és a Világörökségi Múzeumban, a Paulay Színházban ezek kevés embert vonzzanak. Változatlanul a könnyűzene ismert hazai képviselői jelentik a vonzerőt. Pl. Kasza Tibi – szerinte 20 ezer (szerintem 4-5 ezer) ember előtt tobzódott tavaly. S. E.: Milyen erőssége, gyengesége, lehetősége és akár veszélye van egy ilyen rendezvénynek? K. L.: Izgalmas lenne egy swot analízist készíteni… Erőssége és gyengesége talán abban a vulgáris megközelítésben rejlik, hogy „Magyarországon van 21 borvidék meg Tokaj-Hegyalja”! Vannak, akik már felfedezték, Tokaji vagy Furmintrajongók és vannak, akik vörös pártiak vagy egyszerűen sznobok. … Meg az M3-M30 autópálya ellenére is messze van. Igaz Etyekre hamarabb odaérnek a Bp-i borivók, meg a fellépők sem késnek a koncertjükről félórát vagy többet.(Magna cum Laude vagy Fenyő Miklós)! Gyengesége hogy nem jelenik meg rajta a Hegyaljai elitkivétel a Royal Co. Pl. a Mádi Kör egyetlen borászata sem, vagy az OREMUS. Ha… lenne összefogás, és nem megosztottság a klf. csoportosulások között, ha az ország bor imázsán tevékenykedő fizetett állami bürokrata ( van ilyen?) Zászlajára tűzné a régi mondást „A Tokaji Aszú a magyarok zászlós bora. Úgy áll a magyar borok élén, mint hajdanán a király a serege élén!” Ehelyett küzdelem a nemzetközi piacon vörös világfajtákkal és reduktív borokkal olyan mezőnyben, akiknek évszázados előnye, óriási piaca és magas elismertsége van. Tokaj 2002-ben az UNESCO Világörökségi címet a félévezredes bor kultúráért kapta. Azért mert
30
az egész világon sokan hallottak róla, kevesen kóstolták is és egyedi oxidatív borai utánozhatatlanok. S. E.: Hány fő szokott általában részt venni a fesztiválon? K. L.: 2-5 000 fő lehet a 3 nap alatt. Sajnos – egyes szállásadók nyomására újabban nem Pünkösd az időpont. („Pünkösdkor úgyis vannak turisták a panzióban, tegyük odább egy héttel!”) A turisztikai kínálatban ez sok-sok vendég elmaradását okozza. S. E.: Csökken, növekszik vagy stagnál a résztvevők száma? K. L.: Én azt gondolom a stagnálás a jellemző. Igaz ez akkor is, ha a Fesztivál Katlanban ilyenkor is van előadás. S. E.: Az országban rendezett borfesztiválok közül mennyire népszerű a Tokaji Borfesztivál? K. L.: Az első 10-be be lehet sorolni. De tömeget vonz a Borvidéken a Mádi Furmint ünnep péntek estéje, 2-3000 fő, a Tolcsva Borfesztivál 21 nyitott pince, neves előadók és 20000 fős népünnepély. Az ingyenes koncertek indukálják a sokezres megjelenést! Érni akkor lehetne, ha a kiállított borászatok fogyását mérni lehetne. S. E.: Mennyire jellemzők a külföldi résztvevők az eseményen? K. L.: Mint borkereskedő sok külföldivel találkoztam. Mexikóitól az USA-ból jötteken keresztül németek, franciák, olaszok is előfordulnak. Ezek zömében igazi borértők. A legtöbb külföldi a Lengyel desztinációból jön. A TDM Krakkót és Katowiczét teríti kínálattal. Jelenetős a Felvidékről, elsősorban Kassáról jöttek száma is. Román, Kárpátaljai csak jelzés szinten van.
5.2.
SWOT- elemzés
A Tokaji Borfesztivál elemzését SWOT- elemzéssel készítettem. Ez a legmegfelelőbb, hogy kiderüljenek a fesztivál előnyei és hátrányai. A mélyinterjúból kiderült, hogy Király László szerint is érdemes volt az analízis készítése, mert így a legátláthatóbb, hogy a fesztivál esetében min szükséges változtatni, illetve mik a pozitív tényezői a rendezvénynek. 31
Erősség:
Tokaj központi elhelyezkedése
Kimagasló borkínálat, prémium borok
Gyengeség:
Autópályák távolsága, könnyebben megközelíthetők más borvidékek
Nincs összefogás a tokaji
Magas színvonalú rendezvények
Különböző korosztályú célcsoport
Kevés parkolóhely
megszólítása
Kedvezőtlen időjárási viszonyokra
borászatok, borászok között
nincsenek felkészülve
Nem ütközik más településen lévő borfesztivállal vagy egyéb
gasztrofesztivállal
Állomás távolsága
emberek elszállásolásában
Nincs tömegközlekedés
Ingyenes, több ember ellátogat
Nagy tömeg, kevés hely
Több színpad állítása
Nagyobb területen helyezkedhetne
Veszély:
Egyre magasabb színvonalú borfesztiválok megjelenése
az egész fesztivál, ennek
Szponzorok eltűnése
köszönhetően a tömeg eloszlik
Kiállítók, árusok fokozatosan
A helyieknek több foglalkoztatást biztosítani a rendezvényen
megfelelő hely
A környező települések segítenek az
Lehetőség:
Előadók elszállásolására nincs
Szélesebb körben hirdetni az
csökkennek
Csökken a gasztrofesztiválok népszerűsége
esemény (televízió, rádió)
A borok iránti érdeklődés növelése
5.3. Tokaji Borfesztivál múltja A borfesztivál nem mondható túl régi rendezvénynek, 2002-ben, amikor a tokaji borvidék felkerült a Világörökségi listára, akkor rendezték meg először az igazi borfesztivált. Király Lászlóval készített interjúmból kiderül, hogy a nagyobb tömegeket vonzó események már 1932-től jelen vannak, ugyanis ekkortól kezdték a Szüreti Napok megrendezését. A régebbi időkben, a századforduló után is volt igény az effajta eseményre, amikor a helyi 32
vállalkozók javaslatára meg is rendeztek egy új, borral kapcsolatos rendezvényt. Abban az időben jellemzően még csak 3 darab nádfedeles sátor állt a rendelkezésre, ahol borokat értékesítettek, voltak nyitott pincék és estére valamilyen kisebb zenekart hívtak, akik szórakoztatták a közönséget. Látták, hogy ennek a rendezvénynek fejlesztésre van szüksége, így 3-4 alkalom után a borfesztivál abbamaradt. 2002-ben Nyikos István vette a kezébe a szervezést, amelynek köszönhetően fejlődés indult. Megjelentek a minőségi programok, a Bacchus Art Stúdiónak köszönhette az esemény a pavilonokat, ahol a borászatok értékesíteni tudták boraikat. Bevezették a kóstolójegyet, ill. kóstoló poharat. A tokaji Kulturális és Konferenciaközpont segítette a szervezést, majd 2012-ben Nyikos Istvánnal megszakították a kapcsolatot és a Konferenciaközpontra bízták a szervezést. Az esemény időpontjánál figyelembe vették a Szüreti Napokat is, így azt október első hetére, a Borfesztivált pedig május végére, június elejére tették. Így alakult ki a mai fesztivál, amelynek még szüksége van a további innovációra.
5.4.Tokaji Borfesztivál 2016
A Tokaji Borfesztiválra évek óta ellátogatok személyesen. A rendezvényre elsősorban a környékről érkeznek, de megfordulnak Budapestről és a Dunántúlról is. A legjellemzőbb külföldről érkező vendégek a lengyelek, de előfordulnak Kassáról, sőt Amerikából is. Romániából Király László szerint, csak jelzés szinten vannak jelen. Az ide látogatókat nagyban befolyásolja az időjárás. Június első hetében kánikula valamint eső következtében kevesebb emberrel lehet számolni, általában 3-5 ezer fő jelenik meg. A fesztiválkatlan megépülése még több embert vonzott Tokajba a rendezvény ideje alatt. Tavaly a Tokaji Aszú című előadáson teltház volt, ami 2500 főt jelentett. Nagy hátrány, hogy Tokajban kevés szálláshely van, főleg magas színvonalú. Ezért az emberek a környező településeken szállnak meg (Mád, Tarcal). Vendéglátóhelyeket találhatunk a városban, ebben az esetben is a színvonallal van a probléma. Jelentős fejlődést mutatna, ha minőségi éttermet birtokolna Tokaj. Ezekkel szemben előnynek mondható, hogy a borvidék más városaiban nem rendeznek borral kapcsolatos eseményt, csak Sátoraljaújhelyen, viszont kijelenthető, hogy nem rendelkezik olyan nagy múlttal, mint Tokaj. Tokajban két borral kapcsolatos rendezvény van, amelyekre egyre többen látogatnak el, mégis a Szüreti Napok népszerűbb, mint a Borfesztivál. Ennek oka lehet, hogy a Szüreti 33
Napokat régebb óta rendezik, már a 19. századtól és mindig ugyan akkorra tehető az időpontja (október első hétvégéje). Ugyanakkor ennek az eseménynek a marketingjére sokkal több gondot fordítanak évről évre, több emberhez eljut. A borfesztivál marketinggel kapcsolatos teendőit a helyi TDM szervezet végzi. A TDM szervezet tagjai a TokajHegyalja, Hernádvölgye, Taktaköz Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület. Az Egyesület további tagja Tokaj, amelyért tagsági díjat fizet. Így a szervezet Tokaj, ill. további 23 település számára marketing feladatokat biztosít. Ezen felül a borfesztivált internetes felületen, közösségi oldalakon, valamint Tokaj város honlapján népszerűsítik. Emellett programfüzetekben, helyi sajtóban reklámozzák. A média drágának bizonyul, így az egyik nyíregyházi televíziós hírműsorba is csak meghívással kapott helyet az esemény. Nagy előrelépésnek mondható, hogy készítettek egy saját mobil applikációt, amelynek segítségével könnyen tudnak tájékozódni a programokról, azok részletes leírásiról. Továbbá az Ad Grants kampány is hatalmas segítség, amelyet a Google nyújt nonprofit szervezeteknek. Ez azt jelenti, hogy havonta 3 millió forintot költhetnek különböző Google reklámokra. Ez támogatást jelentett a fesztivál számára A Borfesztivál idén is 3 napos rendezvény lesz (péntek, szombat, vasárnap), amelyet június második hétvégéjén fognak megrendezni. Minden évben 3 nap áll az esemény rendelkezésére, díjmentes esemény. Ez azért fontos, mert a kóstolójegyekből és a bérleti díjakból szerzett pénzből tudják rendezni a programokat. Ez óriási feladat, mert egy-egy híres fellépő akár több millió forintba is kerülhet.
15. ábra: Találkozás a Tokajival (Forrás: saját készítés)
34
A 2016-os fesztivál időpontja június 3-5. volt. Pénteki nappal kezdődött, amikor már délelőtt 10 órától programokkal várták a látogatókat. Találkozhattunk borkóstolóval, nyitott pincékkel, múzeumi borsétával, valamint gyerekprogramokkal, bábelőadásokkal, este pedig a hagyomány őrzése céljából folk zenével és táncházzal. Szombaton ugyanúgy jelen vannak a nyitott pincék, borral kapcsolatos előadások, gyermekprogramok, aszfaltrajzolás, de a szombat különlegessége a felvonulás. Ilyenkor a tokaji lakosok és a környékről érkezők vonulnak végig a városon. Népi viseletbe öltöznek, lóval, lovas szekérrel, hangszerekkel sétálnak, kiváló hangulatot teremtve.
16. ábra: Felvonulás I. (Forrás: saját készítés)
17. ábra: Felvonulás II. (Forrás: saját készítés)
35
A felvonulás kulcs fontosságú esemény, nagyon sokan csak ezért néznek el a fesztiválra. Ezt követően rengeteg ember gyűlik össze a főtéren. Körülbelül 10-15 borászat van jelen a fesztiválon, a Hétszőlő és a Sauska nem bérel külön pavilont közelségük miatt. Így ők saját pincészetükben kínálják boraikat. A kitelepült borászatok pavilonokban fellelhetőek. Találkozhattunk 2016-ban például a Disznókő, Grand Tokaj, Simon Pincészet, Dereszla, Royal, Budányi, Illés Pincészet boraival. Gyönyörű látványt nyújt, ahogyan Tokaj utcája megtelik a környék kiemelkedő borászaival. A borok mellett lényegesek továbbá a gasztronómia különböző formái. Akik igényesebb helyre vágynak, a Bacchus étterem remek választás lehet a Fő téren. Azonban rengeteg étel közül választhatunk a Sétáló utcán végigsétálva. Lángos, kenyérlángos, szarvas burger, kemencés finomságok, lepény és még sok ínyencség akad. Ezen felül tudunk enni édességet is, mint például a gumicukrok, marcipán, mézeskalács, kürtöskalács. De eldönthetjük, hogy melyik kézműves terméket szeretnénk megkóstolni, illetve megvásárolni. Ilyenek a mézek, sajtok, szörpök, lekvárok, borlekvárok, gombák. Rengeteg különleges dologgal találkozhatunk.
18. ábra: Borfesztiválon értékesített termékek (Forrás: saját készítés) 36
2016-ban a fesztivál előadója volt például Palya Bea, akinek számos külföldi koncertje volt már például Londonban, New Yorkban, Amszterdamban, Washingtonban, de turnézott már Japánban és képviselte hazánkat az olimpiai játékokon 2004-ben. Rajta kívül meghívást kapott a rendezvényre Varga Feri és Balássy Betti, Geszti Péter zenekarával. Minden este gondoskodtak a hangulatról utcabállal, folk zenével. A vasárnapi nap még szintén a borról, azok kóstolásáról, nyitott pincékről szólt, de figyeltek a gyerekekre is, számukra is voltak még programok. Például játékok, kreatív programok, aszfaltrajzolás. Tokajhoz való közelségem miatt könnyen el tudok jutni a rendezvényre, amely számomra hatalmas dolog. Rengeteg élménnyel gazdagodom évről-évre a fesztiválnak köszönhetően. A páratlan Tokaji borok remekül párosíthatók az esemény színvonalával. Külön nagyszerű, hogy gondolnak a gyerekekre, akik megfelelően tudják eltölteni az időt és tudnak választani különböző gyermekprogramok közül. A fiatalabb korosztály részére is kínálnak kedvező előadásokat. A helyi és kézműves termékek kínálatából pedig minden generáció megtalálja a számára megfelelőt. Egyértelmű, hogy Tokajnak fejlődésre van még szüksége a borfesztivállal kapcsolatban. A szálláshely, vendéglátóhely minősége és mennyisége mellett a marketingre is nagyobb figyelmet kellene fordítani, de ha ezeket a javítható problémákat figyelmen kívül hagyjuk, egy tökéletes rendezvényt kapunk, amely a világhírű Tokaji köré van építve. Hiszem azt, hogy éveken belül a Borfesztivál is világhírűvé fogja kinőni magát.
37
6. Összefoglalás
A gasztrorendezvények sorában népszerűek az étellel és itallal kapcsolatos események, mint a tokaji Szüreti Napok vagy a Borfesztivál itt Tokaj-Hegyalján. Fontosak, mert hagyományőrző szerepük van. A népszokásokat felelevenítik, megújítják. Rengeteg régi szokást tartottak fenn a tokaji borvidék egyes területein. Ezeknek köszönhetően a fesztiválok, ahogyan a Tokaji Borfesztivál is, nosztalgikus hangulatot teremtenek. Elsősorban a boroké a főszerep, azonban törekednek arra, hogy minél szélesebb körű programokat szervezzenek. Ezek előnyt jelentenek a különböző korosztályok számára. Az árusok is színes kínálattal várják a látogatókat, ahol kicsik-nagyok könnyen tudnak választani a számukra kedvező termékek közül. A Tokaji bort a magyar királyok borának, zászlós bornak is nevezik. A világhírnevet remekül kihasználva fontos eseménnyé válhat a borfesztivál az egész ország területén. Véleményem szerint a rendezvény legnagyobb hibája a marketing hiánya, amelyen lehetne még nagyon sokat fejlődni és kreativitással még több embert Tokajba lehetne csábítani. Korábban említettem az ajándékkuponokat, óriásplakátokat, amelyekkel szélesítni tudjuk a marketing eszközöket. Lényeges továbbá, hogy az embereknek olyan programokat rendezzenek, amelyekről szívesen beszélnek. Nagyon fontos eszköz a propagandában az emberek véleménye, amelynek köszönhetően lehetőség nyílik a tokaji borok és a fesztivál népszerűsítésére. További problémát jelent, hogy a kezdetleges szervező leváltását követően nem alakult ki pontosan, hogy ki lett az elsőszámú szervező. Ez azért jelent bajt, mert senki nem érzi magáénak az esemény megrendezését, így sok lényeges dolgot átugranak, kihagynak. Ha ez a nehézség megoldódna, nagyon sok javulás észrevehető lenne. Mindenen felül, a Tokaji Borfesztivál kiemelkedő esemény. A helyi- és környékbeli lakosok keresztülvonulva a városon kiváló hangulatot teremtenek. A felvonulást követően sem laposodik el a hangulat. Néptánc, mazsorett, óvodás csoportok lépnek fel a színpadon, követik őket népi zenekarok. Hagyományőrző hangulatú az egész rendezvény. Minden elemében jelen vannak a népszokások, hagyományos elemek. Aki ellátogat a fesztiválra, garantáltan jó kedvvel, rengeteg élménnyel fog távozni, és az előbb említett népszokásoknak köszönhetően megismerkedik rengeteg olyan régi dologgal, cselekvéssel,
38
amelyek Tokajra és környezetére voltak jellemzőek. Mindezeken felül még finom Tokaji borokat is kóstolhatnak a térség kiemelkedő borászaitól személyesen. Itt nem csak a borok kápráztatják el a látogatókat, de a szakmai tudás is, amelyek a helyi borászok tulajdonában állnak. Ők kérésre személyesen mesélik el a legfontosabb munkálatokat, megismertetik, hogyan is kerülnek a borok a palackokba, illetve, hogy melyik bor milyen sajátosságokkal bír. A borok kedvelőinek kötelező rendezvény a tokaji borvidéken. Véleményem szerint érdemes ellátogatni, ugyanis a díjtalan belépésnek köszönhetően a borok mellé rengeteg programokat, előadókat és az árusok változatos termékeit is megkapjuk. Összességében úgy gondolom, hogy a Tokaji Borfesztivál magas színvonalú rendezvény, amelyen ajánlatos a részvétel. Tokajnak és a fesztiválnak is szüksége van még a fejlődésre, de mindent megtesznek azért, hogy ez így alakuljon. Az első és legfontosabb, hogy kijelöljenek egy fő szervezőt, aki irányítja a fesztivál szervezését. Ezen kívül azonban csak kisebb változtatásokra van szükség. Tokaj-Hegyalján így is ez az egyik legnívósabb rendezvény, amelyet a fejlődés csak még pozitívabbá fog tenni. Ajánlom mindenkinek, akik szeretik a Tokajit és a minőségi programokat, hogy látogasson el a Tokaji Borfesztiválra.
39
7. Felhasznált irodalmak Irodalomjegyzék Bakos J. (1959): A tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse. Eger: Magyar Néprajzi Lexikon Balassa I. (1991): Tokaj- hegyalja szőleje és bora, Tokaj: Tokaj-Hegyaljai ÁG. Borkombinát Balogh F. (1905): Régi szüret a hegyalján. NÉ. 6:301-305 Barna G. (1985): A Fáklyás Társulat Hegyalján. Borsodi Művelődés 3:31-33. Bene Zs. (2004): Az aszúbogyó élesztő- és penészflórájának tanulmányozása Tokajhegyalján, Doktori- értekezés, SZIE, Gödöllő Erdész S. (1957): A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai. Múzeumi Füzetek 7. Miskolc: Hermann Ottó Múzeum Fornády E. (1989): A borkezelés mestersége, Budapest: Novorg Kiadó Hunyadi Zs., Inkei P., Szabó J. Z. (2006): Fesztivál-világ, NKA- Kutatások 3., Budapest: KultúrPont Iroda Kardos Á. (1926): Hegyaljai gyűjtés. EA. 00096, Budapest Kölcsey F. (1973): Himnusz, Debrecen: Alföldi Kiadó Pap M. (1985): A tokaji, Budapest: Gondolat Kiadó Piskóti I. (2012): Régió- és településmarketing, Budapest: Akadémia Kiadó Smith M. (2009): Fesztivál és Turizmus: lehetőségek és konfliktusok, Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám Sulyok I., Sziva I. (2009): A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái, Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám Takáts S. (1917): Rajzok a török világból. 3. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia
Internetes források
Letöltés: 2017. 02. 04- 2017. 04. 30. 40
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gasztron%C3%B3mia http://gti.ektf.hu/bor_elemei/GASZTROTURIZMUS.pdf http://gti.ektf.hu/bor_elemei/GASZTROTURIZMUS.pdf http://www.hegyaljakapuja.hu/magyar/oldalak/tokaj_hegyalja_bor_borvidek/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Tokaji_borvid%C3%A9k http://anyanyelvapolo.hu/az-ev-utolso-mulatsaga-szuret-koruli-hagyomanyaink/ http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/0007_d1_1075_1077_uzletiterv/a _swot_elemzes_JGReK9C3qqHeUPDS.html http://www.tokaj.hu/esemenyek/tokaji-bor-napok/
41
