Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék
SZAKDOLGOZAT
A titkos örökbefogadás múltja, jelene, jövője The secret adoption in the past, at present, in the future
Konzulens:
Készítette:
Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea
Magyari Kinga
Egyetemi docens
Jogász szak, levelező tagozat
2013
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .............................................................................................................................. 1 Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 I. Az örökbefogadás történeti áttekintése ........................................................................................ 5 1.1 Az örökbefogadás története ókortól a 19. századig ...........................................................5 1.2 Az első jelentős törvények és az Árvaszék szerepe...........................................................8 1.3 A 20. századtól napjainkig ............................................................................................. 10 II. Az örökbefogadás szereplői .......................................................................................................14 2.1 Az örökbe fogadható gyermek ....................................................................................... 14 2.2 A vérszerinti szülő......................................................................................................... 18 2.3 Az örökbefogadó szülők ................................................................................................ 22 2.3.1 Örökbefogadás a nevelőszülői családokban ............................................................. 27 2.3.2 Azonos nemű párok örökbefogadása ....................................................................... 27 III. Az örökbefogadás típusai .........................................................................................................29 3.1 Örökbefogadás Magyarország területén ......................................................................... 29 3.2 Örökbefogadás Magyarország területén kívül ................................................................ 30 3.2.1 Örökbefogadási adatbank........................................................................................ 32 IV. A titkos örökbefogadási eljárás ................................................................................................34 4.1. A gondozásba történő kihelyezés .................................................................................. 35 4.2 Az eljárás lefolytatása.................................................................................................... 36 V. Az örökbefogadás joghatásai .....................................................................................................38 5.1 Az örökbefogadott gyermek jogállása ............................................................................ 38 5.2 Névviselés ..................................................................................................................... 40 5.3 Tájékoztatás a vér szerinti szülők adatairól .................................................................... 41 VI. Az örökbefogadás megszűnése .................................................................................................43 6.1. Megszűnéssel és felbontással ........................................................................................ 43 6.2. Hatálytalanná válással .................................................................................................. 49 VII. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ................................................................52 Összegzés .........................................................................................................................................56
1
Irodalomjegyzék .............................................................................................................................59 Jogszabályjegyzék ...........................................................................................................................62 Táblázatjegyzék ..............................................................................................................................63
2
„Tessék nekem megmondani, mi vagyok én? Örökbefogadott vagy örök befogadott? Melyik szeretnél lenni? – kérdezem. Az örökbefogadott. Mert az örök befogadott csak aludni megy oda, cselleng egész nap.” /Virág Teréz/
Bevezetés
Mindenki ismer szűkebb vagy tágabb környezetében örökbe fogadó szülőket, örökbe fogadott gyermeket vagy felnőtteket. Az örökbefogadás kérdését a közvélemény magánügyként kezeli, sok titok vette és veszi körül, mind a mai napig.1
A gyámhatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jogerőre emelkedése után az örökbe fogadott gyermek szülőt és gyökeret vált. Születését újra anyakönyvezik, vér szerinti szülei adatait törlik születési anyakönyvéből, örökbefogadóit jegyzik be vér szerinti szüleiként. Az örökbe fogadott gyermek születéskor kapott családi neve örökbe fogadó szülei családi nevére változik, utónevet is ők választhatnak neki. A Családjogi Kódex kimondja, hogy az örökbefogadás után a vér szerinti szülőkkel a gyermeknek minden kapcsolata megszakad.2
Az örökbefogadás a családi élet természetes formája. Sok tekintetben az örökbe fogadott és a vér szerinti gyermek nevelése ugyanazt jelenti. Az örökbe fogadottságnak azonban mégis van egy eltérő minősége, melyet az örökbe fogadott gyermek is érez. Minden örökbe fogadott gyermek foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy róla a vér szerinti szülei lemondtak. Ő valakinek nem kellett. Ezzel pedig nem könnyű szembenézni. Ezek a gyerekek sokat gondolkodnak azon, hogy hasonlítanak-e vagy sem örökbe fogadó szüleikre, fantáziálnak vér szerinti családjukról, esetleges vér szerinti testvéreikről. Kamaszkorukban
nagy
valószínűséggel
mélyebb
identitásproblémáik
lesznek
bizonytalan gyökereik miatt.
1
Szilvási Léna – Az örökbefogadásról, másképpen, Esély 1997. 2. szám, 75. oldal Korbuly Ágnes: A vér szerinti szülő reprezentációja mint “fantom”, örökbefogadó családokban, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 3. szám, 13. oldal 2
3
Eltérő a gyerekek helyzete azokban a családokban, amelyekben az örökbefogadásról lehet, illetve nem lehet beszélni. Ma Magyarországon az örökbefogadást a családok nagy része nemcsak a tágabb környezet, hanem gyakran még az örökbe fogadott gyerek előtt is titokban tartja. Még mindig tabu. A gyerekek nem tudnak szüleikkel nyíltan beszélni, teljesen magukra maradnak kérdéseikkel, nem fejezhetik ki érzelmeiket.3
Valóban vannak nem kívánt terhességek, gyűlölt magzatok, megölt csecsemők. Azok a nők, akik végső elkeseredésükben ilyet tesznek, szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Más nők a terhességük alatt családjuk teljes szeretetét és figyelmét igénylik és kapják meg. Ezek a nők azonban érzelmileg magukra maradtak, nincs mellettük senki, és kétségbeesésüket csak fokozza, hogy a magzat egyre nő, meg fog születni, és ők nem lesznek képesek gondoskodni róla. Vagy azért, mert nagyon szegények, vagy azért, mert családjuk kitaszította őket. A gyermeküket örökbe adó nők közül sokan életük végéig emlékeznek megszült gyermekükre, soha nem múló bűntudatot éreznek, és életük végéig gyötri őket a kétség, mivel nem tudják, él-e, jól van-e a gyerekük.4
Ma Magyarországon 2 380 000 gyermek él. Ebből 23 000 állami gondozásban. A 23 000 állami gondoskodás alatt álló gyermekből 8700 él nevelőszülőnél. Évi 2-300 gyermeket helyeznek ki nevelőszülőkhöz, ebből 40-50 kerül vissza Intézetbe. A nevelőszülőnél élő gyermekek 5 %-át fogadja örökbe nevelőszülője. A nevelőszülőnél élő gyermekek 1 %-a kerül máshoz örökbefogadásra. Átlagosan 6 évet kell várni a szándék kinyilvánításától az örökbefogadásig. Az örökbefogadásra jelentkezők 97 %-a bizonyul alkalmasnak az örökbefogadásra. Évente átlagosan 120 állami gondozott válik nagykorúvá, és kezdi el az "Életet" úgy, hogy sosem élt családban.5
3
Szilvási Léna – Az örökbefogadásról, másképpen, Esély 1997. 2. szám, 81. oldal Szilvási Léna – Az örökbefogadásról, másképpen, Esély 1997. 2. szám, 82. oldal 5 http://adoptalas.uw.hu/links.html 4
4
I. Az örökbefogadás történeti áttekintése Az örökbefogadás célja, rendeltetése a társadalmi fejlődés során többször változott és nem kizárt az sem, hogy az párhuzamosan több célt is szolgál.
1.1 Az örökbefogadás története ókortól a 19. századig Az ókori népek nagy részénél az elhagyott gyermekek sorsát a célszerűség határozta meg. Jelentős szerepet játszhatott a nemzetségek és a vagyonos családfők közötti harcban, hiszen ha nem volt az örökhagyónak gyermeke, akkor a nemzetség örökölt. A római jog az örökbefogadás két formáját ismerte - az arrogatiot és az adoptiot, azaz vagy egy önjogú személy, vagy valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadását – amely elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy atyai hatalom, vagyis "patria potestas" keletkezzen. 6
Az arrogatio önjogú örökbefogadásnak számított, mely először a comitia calata előtt, a pontifex maximus közreműködésével történt, ahol az örökbefogadó előadta, hogy koránál vagy betegségénél fogva gyermeke már nem lehetne, és az örökbefogadandó személyről szavazott a népgyűlés. Itt eredetileg csak önjogú, fegyverforgatásra képed férfi volt örökbefogadható, mert csak ilyen személy jelenhetett meg a népgyűlés előtt. A császárkorban császári rescriptummal ment végbe az arrogatio, s ennek során a serdületlenek és a nők is arrogálhatók. Antonius Pius császár úgy rendelkezett, hogy serdületlen önjogú csak úgy arrogálható, ha az örökbefogadó cautióval biztosítja azt, hogy az arrogáltat serdületlensége idején nem bocsátja el az apai hatalma alól, s ha igen, akkor kiadja az örökbefogadottra eső vagyont, illetve törvényes örökségképpen az arrogator vagyonának részét. Iustinianusnál az arrogatio az örökbefogadónak a bíróság előtt tett nyilatkozatával történt. Az arrogatio jogi hatása abban nyilvánult meg, hogy az örökbefogadottat a családgyermek személyi és vagyoni helyzetébe juttatta, manusos házasságban élő feleségével és gyermekeivel, valamint vagyonával együtt.
6
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 32. oldal
5
Az adoptio hatalom alatti személy örökbefogadását jelentette, amely háromszori színleges eladással, s ez után az örökbefogadó által indított színleges perrel ment végbe. Ennek eredményeként a praetor az örökbefogadónak ítélte a gyermeket, mint annak fiát vagy leányát. A jusztiniánuszi korban az adoptio csak akkor eredményezett apai hatalmat, ha az örökbefogadó az örökbefogadott felmenője volt, és eme intézmény neve volt az adoptio plena, ellenkező esetben csak az öröklési jogot biztosította az örökbefogadó után (adoptio minus plena).7
Örökbefogadási képessége nem volt a herélteknek és a nőknek, akik atyai hatalmat sem szerezhettek. Szülő saját, de házasságon kívül született gyermeket nem adoptálhatta.8 Kr. u. 530-ban Jusztiniánusz császár átfogóan megreformálta az örökbefogadás szabályait, mely során változatlanul hagyta azt az alapelvet, hogy a nők főszabály szerint nem fogadhatnak örökbe, mindazonáltal különleges lehetőséget nyitott bizonyos, szánandó helyzetben levő nőknek, akik saját vér szerinti gyermekük elvesztése esetén, vigaszból, a császár kegye alapján örökbe fogadhattak egy idegen gyermeket. Ezen adoptio természetesen nem eredményezett patria potestas-t a gyermek felett.9 Szükséges volt az örökbefogadáshoz az is, hogy az örökbefogadott beleegyezzen, az örökbefogadó legalább 60 éves legyen és gyermektelen. A kánonjog kizárta a papokat is, akiknek kizárt, hogy gyermekük szülessen.10
Az örökbefogadás döntően vagyoni céljai mellett a nemzetség, majd a család fennmaradásának, a családi név átruházásának eszköze is lett.11
A Római Birodalom bukása utáni időkben nőtt az elhagyott gyermekek száma, egyre több lelencet hagytak templomlépcsőkön. Ebben az időben az egyház bevezette az ún. obláció gyakorlatát, melynek keretein belül az elhagyott gyermekek a kolostor falai között élhettek. Az obláció jelentette az első lépést az intézményesedés felé, mely
7
Brósz – Pólay: Római jog, Tankönyvkiadó, Budapest 1992, 161-162. oldal Fleischner Samu – Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny, 1869. (4. évf.) 10. szám, 74. oldal 9 Péter Orsolya Márta – A nők által gyakorolt örökbefogadás problémái a római jog és irodalom forrásaiban, Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica 2009., Tomus 27/1, 94. oldal 10 Fleischner Samu – Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny, 1869. (4. évf.) 10. szám, 74. oldal 11 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 33. oldal 8
6
árvaházak magalapításával folytatódott. Ugyanebben az időben megkezdődött a gyermekek családban való elhelyezése. A fiúkat iparosok vehették magukhoz inasként, a lányokat kiházasíthatták az intézmény felügyeletével. Később az árvaházak arra törekedtek, hogy a gyermekeket olyan megegyezések alapján helyezzék el, melyek családtagként való gondozásukat biztosították. Sokan e modell elterjedését tartják az első modern örökbefogadási törvény előzményének, melyet 1851-ben Massachusettsben hoztak. Az örökbefogadás fejlődésének következő állomásához a növekvő Egyesült Államok jutott el. A nagymértékű bevándorlás és az Észak- Dél háború az árvaházak túltelítettségéhez vezetett. Charles Loring Brace, protestáns pap megoldását a Legjobb módszer kolduló és hontalan utcagyerekeinktől való megszabadulásra (1859) írta le, amely
elindította
az
Árva
Vonat
mozgalmat.
A
történelem
legnagyobb
gyermekmigrációja során egy-egy vonat közel 200 ezer gyereket vitt a kelet városaiból a nyugati vidék területeire. A hozzáállás csak a II. világháború és a náci fajelmélet bukása után változott meg.12
A feudális és kapitalista jogrendben az öröklési szerződésből fejlődött ki az örökbefogadás. Itt a cél az volt, hogy az örökbefogadást ne ismerjék el, azért hogy a vagyon a vérszerinti családban maradjon.13
Magyarországon az örökbefogadás tartalma és célja jelentős változáson ment keresztül. Az örökbefogadással először Werbőczy Hármaskönyve foglalkozott. Itt még hangsúlyt kap annak vagyonjogi jellege, de emellett teret kaptak olyan szempontok is, mint a fiú utód biztosítása, a család kihalásának megakadályozása, nevek, rangok továbbvitelének lehetősége. Megengedett a kiskorúak és a nagykorúak örökbefogadása.14 A Tripartitum VIII. valamint a LXVI. címe a következőképpen szabályozzák ezt a jogintézményt: „Továbbá, még más módon is lesznek nemesek, ugyanis örökbefogadás útján; midőn tudniillik a főurak vagy nemesek valamelyike egy paraszti állapotú vagy nem nemes személyt örökbe fogad, s javainak örökösévé és a maga jogutódává tesz; s ha azután az örökbefogadáshoz királyi jóváhagyás is járúl, végül pedig a jószágba való törvényszerű igtatás is megtörtént, (mivel az örökbefogadás, éppen úgy, mint a fiúsítás, 12
http://www.prherald.hu/cikk2.php?idc=20101206-180904 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 33. oldal 14 Weiss Emilia – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. szám, 181. oldal 13
7
a királyi jóváhagyás mellett jószágadomány erejével bír): akkor az a nem nemes, valamint gyermekei is, valóságos nemeseknek tekintetnek.”15 „Jegyezzük meg tehát, hogy bármely birtokos emberek vagy más személyek között javaiknak az egyik fél megszakadása esetében a másikra való átszállása felől kötött szerződést, mely tudniillik akár a király jóváhagyásával láttatott el, akár pedig a bevalló személyek többségénél fogva a fönt említett módon megerősűlt, az egyik félnek megszakadása után egy év leforgása alatt (mint mondtam) törvényes igtatással foganatosítani kell. 1. § Addig is azonban a túlélő fél az efféle szerződés vagy testvérré fogadás folytán őt megillető öröklési jog erejénél fogva a magtalanul elhalt félnek, neki tudniillik mintegy osztályos atyafiának, jószágait egyszerűen elfoglalni és birtokba venni (hacsak valamely törvényes akadály nem áll ellen) jogosítva van. 2. § A szerződés vagy testvérré fogadás pedig abban áll, hogy valaki (kinek törvényes örökösei nincsenek) egy tőle idegen más személyt a maga jószágaiban, engedély mellett örököséül helyettesít. 3. § Nyomatékosan mondám, hogy: a kinek törvényes örökösei nincsenek. Mert ha valóságos és törvényes örökösök és utódok élnek, a testvérré-fogadásnak nem lesz helye. De ilyenek nem létében, a testvérré vagy fiúvá fogadott személy nyeri meg azon jószágok örökösödésnek erejét és jogát. 4. § Mondottam továbbá, hogy engedély mellett történik a helyettesítés; mivel engedély, vagyis a fejedelem jóváhagyása nélkűl az ily helyettesítés vagy örökbefogadás semmi jogerővel nem bir s nem birhat, hanem a javak háramlása egyenesen a fejedelemre és a szent korona joghatóságára fog nézni és tartozni. A fejedelem jóváhagyása nélkül az örökbe fogadott testvér vagy fiú nem is léphet az olyan jószágok birtokába, és azokat el nem tulajdoníthatja.”16
1.2 Az első jelentős törvények és az Árvaszék szerepe E jogintézmény első, lényegesnek ítélhető jogi dokumentuma az 1877. évi XX. törvénycikk a Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, amely kimondta, hogy az
15
Werbőczy István: Tripartitum (A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve), Téka Könyvkiadó, Budapest 1990, 71-72. oldal 16 Werbőczy István: Tripartitum (A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve), Téka Könyvkiadó, Budapest 1990, 178-179. oldal
8
atyai hatalom átszáll az örökbefogadó szülőre. Külön rendelkezik a Gyámtörvény a nő általi örökbefogadásról: „36. § Nő általi örökbefogadás esetében, ha a törvényes atya az atyai hatalmat vagy az anya a törvényes gyámságot fenn nem tartotta, a törvényes és természetes gyámság az örökbefogadó anyát illeti.” „20. § Az atyai hatalmat gyakorló atya köteles a gyámhatóság jóváhagyását következő esetekben kikérni, ha saját kiskorú gyermeke más által örökbe fogadtatik;17
A nagykorúak közötti szerződést a gyámhatóság hagyta jóvá. Az örökbefogadási szerződés érvényességéhez az igazságügyi miniszter megerősítésére is szükség volt. A kiskorúak örökbefogadásának két formája volt ismert a szülői felügyeletnek az örökbefogadókra való átszállással járó ún. adoptio plena és a szülői felügyeleti jognak a vér szerinti szülőknél hagyásával járó ún. adoptio minus plena.18
A főváros gyámhatósági feladatait Budapest Székesfőváros Árvaszéke látta el. Az Árvaszék 1877-ig a tanács keretében működött, ekkor, az egész árva- és gyámügyet új alapokra helyező 1877. évi XX tc. megszületése folytán, függetlenítették tőle. Az Árvaszék feladatai közé tartozott az örökbefogadási szerződések jóváhagyása, a 18. életévüket betöltöttek nagykorúvá nyilvánítása, 20 évesnél fiatalabb kiskorúak házasságkötésének engedélyezése.19
Az örökbefogadás egy további célja lehet, a házasságon kívül született gyermek törvényesítése, a gyermek családi jogállásának az apa részéről ezen az úton való rendezése. Az örökbefogadás szolgálhatja a családi név továbbvitelét, irányulhat az örökbefogadó állampolgárságának megszerzésére, s lehetnek más céljai is. Ilyen célja lehetett az örökbefogadásnak ingyen munkaerő szerzése, ami adott esetben, különösen a kiskorú örökbefogadott munkaerejének kizsákmányolásához is vezethetett. Már e korban hangsúlyozták mindenütt, ahol kiskorúak örökbe fogadhatóak voltak, hogy az
17
www.1000ev.hu Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 35. oldal 19 http://bfl.archivportal.hu/id-1147-gyermekvedelem_es_gyamugy.html 18
9
örökbefogadásnak a kiskorú érdekét kell szolgálnia, és ezt az örökbefogadási eljárás során vizsgálják.20
1.3 A 20. századtól napjainkig Jelentős szerepet az örökbefogadás jogintézménye terén az 1953. január 1-jén hatályba lépő Csjt.-nek tulajdoníthatunk (1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról). "Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. "21 Kizárta a nagykorú személy örökbefogadásának lehetőségét, akinek az esetében már nem valósulhat meg az örökbefogadás célja a családi nevelés. Megszüntette a nem teljes hatályú (adoptio minus plena) örökbefogadást.22 A tényleges áttörést a Csjt.-nek az 1960. évi 12. törvényerejű rendelettel való módosítása hozta meg. Az 1960. évi 12. törvényerejű rendelet hatálybalépéséig pedig rokoni kapcsolat csak az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között jött létre. Az örökbefogadottnak az örökbefogadó rokonaival tehát nem keletkezett rokoni kapcsolata. A Csjt. 1952. évi szövegével szemben az 1960. évi 12. törvényerejű rendelet teljes rokoni kapcsolatot létesített az örökbefogadott és az örökbefogadó, valamint annak rokonai között abban az esetben, ha az örökbefogadást 1960. május 1. napja után engedélyezték. 23
Az örökbefogadással kapcsolatos társadalmi igények változásai a Csjt. szabályaiban is több változást eredményeztek, így a Csjt. rendelkezéseit 1974-ben, 1986-ban, 1990-ben, 1995-ben és 2002-ben is módosították. Az 1974. évi I. törvény a Házasságról, a családról és a gyámságról használja először a titkos örökbefogadás fogalmát:
20
Dr. Csiky Ottó – Dr. Filó Erika – Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 204. oldal 21 Csjt. 46. § 22 Dr. Csiky Ottó – Dr. Filó Erika – Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 204. oldal 23 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 36. oldal
10
„A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig - szükség esetében - intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.”24 Az 1974. évi módosítás feljogosította a gyámhatóságot arra, hogy a gyermek érdekében az örökbefogadást a szülő hozzájárulása nélkül is engedélyezze. Ezt a Csjt. 1986. évi módosítása kizárta, mert ez a nyilatkozat a szülő legszemélyesebb joga, ettől csak a bíróság foszthatja meg.25
Az 1990. évi XV. törvény a családjogi törvény módosításáról az 1952. évi IV. törvény 48.§ -ában további változtatásokat eszközöl. A titkos örökbefogadások körét kibővítette az örökbe fogadhatónak nyilvánítás jogintézményével. Elismeri, hogy a külföldre történő örökbefogadás a családból kiemelt gyermekek számára is csak másodlagos eszköz lehet, ha származási országában nem helyezhető el a helyettesítő családban vagy gyermekintézményben.26
Az 1995. évi XXXI. törvény ismét módosítja a Csjt.-t. Bekerül a törvényi szabályozásba a külföldről történő örökbefogadás. Továbbá fontos elemként megjelenik, hogy az örökbefogadás nem sértheti sem a kiskorú érdekét, sem a közérdeket.
Ezt követően az 1997. november 1-jén hatályba lépő A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) is több vonatkozásban módosította az 1952. évi IV. törvényt. Az örökbefogadásnak a jogszabályban is megfogalmazott két alapvető eleme: 1. A vérségi kapcsolattal azonos értékű kötelék jön létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között, annak minden családjogi és öröklési jogi konzekvenciájával együtt.
24
Csjt. 48.§(3) Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 36. oldal 26 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 37. oldal 25
11
2. Az örökbefogadott családi nevelésének biztosítása. Az örökbefogadó, az örökbefogadó rokonsága és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között rokoni kapcsolat jön létre, az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének vér szerinti jogállásába lép. Az örökbefogadó az örökbefogadott kiskorúsága alatt szülői felügyeletet gyakorol az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Az örökbefogadott gyermek ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a vérszerinti gyermek. Az örökbefogadott az örökbefogadó vérszerinti gyermekével testvéri viszonyba kerül. Az örökbefogadással járó rokoni kapcsolat a vérszerinti gyermekével azonos törvényes öröklési kapcsolatot is létrehoz. A törvény többek között rendelkezik az Országos Család-, és Gyermekvédelmi Intézet felállításáról, melynek számos feladata közül az egyik az örökbefogadást elősegítő országos nyilvántartási rendszer kialakítása és működtetése. További fontos lépésként megjelenik a törvényben a titkos örökbefogadás mellett a nyílt örökbefogadás lehetősége.
A Csjt. szabályozásának kiegészítését, tökéletesítését egy olyan világtendencia váltotta ki, amely a jog eszközével szabályozni és biztosítani kívánja a gyermekek jogainak védelmét. E folyamat jelentős állomása volt a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989-ben elfogadott Egyezmény. (Magyarországon kihirdetve az 1991. évi LXIV. törvénnyel). A külföldi örökbefogadások hatékonyabbá tételét a Gyermekek Nemzetközi Örökbefogadásáról szóló 1993-ban létrejött hágai egyezmény szolgálja.27
A 2002. évi IX. törvény módosítja a
Gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvényt. A 34. § a következő új bekezdéssel egészül ki: „Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából [Csjt. 48/A. § (1) bek.] nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá
az
évenkénti
egy-két
látogatás.
A
kapcsolattartás
formájának
és
gyakoriságának elbírálása során a gyámhatóságnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is.”
Az örökbefogadás elsődleges célja ma világviszonylatban az, hogy új családot, új családi otthont és új családi jogállást is biztosítson olyan gyermekeknek, akiknek 27
Dr. Csiky Ottó – Dr. Filó Erika – Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 205. oldal
12
nincsenek szüleik, vagy ha vannak, valamilyen oknál fogva nem képesek gyermekeik felnevelésére, vagy nem akarják ezt a feladatot vállalni.28
28
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 37. oldal
13
II. Az örökbefogadás szereplői
2.1 Az örökbe fogadható gyermek Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Kiskorúnak az a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy minősül, aki még nem kötött érvényes házasságot. Nem lehet örökbe fogadni azt a kiskorú személyt, akit már örökbe fogadtak - ide nem értve az örökbe fogadó házastársát - és az örökbefogadása nem szűnt meg. Ha az örökbefogadó meghal, ezt követően már más személy is örökbe fogadhatja a gyermeket és az újabb örökbefogadás gyámhatósági engedélyezésével a korábbi örökbefogadás a törvény erejénél fogva megszűnik. 29
Dr. Deli Judit szerint a gyermek saját családjától csak saját érdekében és törvényben meghatározott esetekben és módon választható el, kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetés miatt nem. Joga van családját pótló helyettesítő védelemhez örökbefogadó család, vagy más családot pótló ellátás formájában. Ennek során tiszteletben kell tartani lelkiismereti- és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is származása, vér szerinti családja megismeréséhez. Joga van ahhoz, hogy véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. Joga van ahhoz, hogy jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítsák számára. 30
A Csjt. 46. §-a szerint az örökbefogadás a gyermek érdekében jön létre, akinek nevelésre, családi környezetre van szüksége. Az örökbefogadás tehát kifejezetten a gyermek érdekét kell, hogy szolgálja. A Gyermek Jogairól szóló 1989-es New York-i Egyezmény az első átfogó nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek jogaival és védelmével foglalkozik. Az Egyezmény 21. cikke előírja, hogy a részes államok gondoskodjanak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csak az illetékes hatóságok
29
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.html?ugy=orokbef ogfelt20100128.html#topicissue 30 dr. Deli Judit – Kinek az érdeke? – Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 31. oldal
14
engedélyezzék. A szülő hozzájárulása nélkül történő állami tartós nevelésbe vétel, illetve az örökbeadás súlyos beavatkozás a vér szerinti szülők családi életébe.31
A gyermek érdekét szolgálja, hogy róluk ne nélkülük szülessen döntés az örökbefogadás kérdésében. A Csjt. 1995. évi módosítása óta az örökbefogadáshoz a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulása szükséges. A 14 év alatti, de ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meg kell hallgatni, aki életkorának, értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelően képes az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni.32
A gyermeknek ismernie és értenie kell saját élettörténetét, mert a származás ismerete fontos az identitás és az önértékelés szempontjából. Fontos, hogy az örökbefogadandó gyermeket is felkészíteni az új családba kerülésre. Nagy jelentősége van az úgynevezett élettörténeti könyvek használatának, amely tartalmazza a születés körülményeit, fényképeket, a nevelésbe vétel okait, körülményeit.33
Sok esetben találkozik az örökbefogadók motivációja a gyermek érdekével, de sok esetben attól elválik. A legáltalánosabb indokként fogalmazódik meg az, hogy mivel nincs gyerekük, vagy nem lehet több gyermekük, a gyermek utáni vágyukat örökbefogadás útján teljesítsék. Ez találkozik a gyermek érdekével. Alternatívát jelent, amikor az örökbe fogadni szándékozó személyek meghalt gyermekük helyett kívánnak valakit örökbe fogadni. Gyakran azonban a gyermekben a meghalt
gyermekük
emlékét
keresik,
ezért
indokoltabb
elkerülni
az
ilyen
örökbefogadást. Felmerülhet motivációként, hogy nevelőszülőként a nevelésbe vett gyermeket kívánják örökbe fogadni, mely indok is találkozik a gyermek érdekével. Vannak olyan motivációk is, amikor a házastársak a közöttük megromlott kapcsolatot kívánják helyreállítani azzal, hogy örökbefogadott gyermeket hoznak a családba. A gyakorlat azt mutatja, hogy a házasság felbontása után tehernek érzik a gyermeket és nem kívánnak vele kapcsolatot tartani. 31
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 771772. oldal 32 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 42. oldal 33 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 42-43.. oldal
15
Az örökbefogadás indoka lehet az is, ha valaki egyedülállóként vágyik szülői szerepre, vagy ha a saját gyermeküket már felnevelő idősebb házaspár szeretne még gyermekről gondoskodni. Mindkét indok megfelelő a gyermek érdekeinek. Az örökbefogadók reális kívánsága előmozdíthatja a szülő-gyermeki kapcsolat kialakítását.34
Az örökbefogadott gyermeket illetően különbséget kell tenni a születés után röviddel örökbeadott, vagy esetleg azonnal, nyílt örökbeadással örökbe adott, és az esetleg éveket intézeti ellátásban töltött gyermekek között. A két-három, esetleg több éves intézményes ellátás a patológiás kötődés révén – változó személyek, munkarendfüggő személy, attitűdváltozások, az érzelmi befektetés hiánya – olyan kóros érzelmi, indulati regulációt hoz létre, amely később megnehezíti az örökbefogadott gyermek számára a saját helyzetével való megbirkózást. Akit szülei elhagytak, intézeti ellátásba kényszerült, stigmát szenved el. A stigmával való birkózás meghaladja a gyermek erejét, oldása az örökbefogadó család feladata. A serdülőkorú örökbefogadott gyermek törvényszerűen érdeklődik múltja, vér szerinti szülei után. 1994-ben örökbefogadó szülő csoportot indítottak el a budapesti Vadaskert Kórházban. A csoportüléseken foglalkoztatta a szülőket a „mit, mikor, hogyan” kérdése. Az egyik család elmesélte, hogy hitelesen mertek válaszolni a 13 éves örökbefogadott fiuk „Hol születtem?” kérdésére. Elmondták, hogy Tökölön, egy börtönben, és elmondták mindazt, amit az anyáról tudtak. A fiú később látni akarta a börtönt, hármasban elutaztak és megnézték. Saját beszámolójuk szerint nem volt könnyű egyiküknek sem. Később meglátogatták a csecsemőotthont is, helyreállítva az örökbefogadás előtti és utáni évek törését. A csoportmunka segítségével a szülők jobban kezdték érteni saját magukat és gyermekeiket. A tabuk, titkok felfedésével a családon belüli hiteles kommunikáció létrejött.35
34
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 43-44.. oldal 35 Kardos Ilona – Örökbefogadók és örökbefogadottak, beszámoló egy örökbefogadó szülőcsoportról, Család, gyermek, ifjúság 2002. (11. évf.) 2. szám, 24-26. oldal
16
Megnevezés
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Örökbe fogadásra 989
1078 1140 1338 1354 1114 1184 1469 1656 1708
alkalmas Örökbe fogadható 2764 2764 2394 2369 2321 2327 2161 2036 2191 2003 gyermekek száma ebből fogyatékos
380
548
538
614
691
782
649
3 év alatti
166
156
139
113
10 év feletti
1349 1192 1423 1307
1. táblázat: Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2007, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest 2009
A gyermekek életkor, nemek szerinti megoszlása: lány
fiú
összes
0-1 év közötti
3
6
9
1-2 év közötti
11
16
27
2-3 év közötti
10
14
24
3-4 év közötti
7
6
13
4-5 év közötti
6
5
11
5-6 év közötti
4
5
9
6-7 év közötti
4
5
9
7-8 év közötti
2
2
4
8-9 év közötti
3
9-10 év közötti
3 1
10-11 év közötti
1
12-13 év közötti
2
15-16 év közötti
2
összes
55
1 1
1
3 2
61
116
2. táblázat: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16503
17
Andrási Júlia gyermekvédelmi szakember több éve végez vizsgálatokat az örökbefogadásból gyermekvédelmi gondoskodásba került gyermekek helyzetére vonatkozóan. Az Evangélikus folyóiratban megjelent cikkében esettanulmányok olvashatók. A kiválasztás problémáiról, amikor a gyermeket nem megfelelő helyre fogadják örökbe. Egy esetet szeretnék kiemelni. Emília, egy roma származású kislány, kilenc hónapos korában került örökbe fogadó családjába. Örökbe fogadó apja roma származású volt, örökbe fogadó anyja nem, de közösen döntöttek úgy, hogy nem számít a kislány cigány származása. Hat éves korában a szülei elváltak, és Emília anyjánál nyert elhelyezést. Ettől kezdve apja teljesen eltűnt örökbe fogadott gyermeke életéből. A kislányt 12 éves korában anyja újra intézetbe adta, úgy döntött nem kívánja többé családjában látni őt. A szakértői vizsgálat kiderítette, hogy a kislány nem tudott örökbefogadásának tényéről, több probléma jelentkezett az örökbefogadás után: válás, egyik örökbe fogadó szülő eltűnése, munkanélküliség. Mégis a legjelentősebb az elfogadás. Az örökbe fogadható gyermekek származását nem lehet nyilvántartani. A gyakorlatban viszont a szakemberek nem így gondolják. Roma származású gyermeket olyan örökbe fogadó szülőnek nem szabad ajánlani, aki nem kész cigány kiskorú örökbefogadására, a vegyes házasságok esetében mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni mindkét szülő motivációját.36 Vannak olyan rizikótényezők, amelyek problémássá tehetik az örökbefogadásokat. A gyermek életkora és neme lényegesnek látszik. Mentális vagy komoly testi betegség szintén erősen veszélyeztető tényező. Különösen nehéz a helyzet, ha a betegség csak a gyermek örökbefogadása után alakul ki.37
2.2 A vérszerinti szülő Az örökbefogadás témakörében kulcsfontosságú lélektani fogalom a veszteség, és annak szerepe az örökbe fogadó családok életében. Veszteséget él át a vér szerinti szülő, mikor örökbe adja gyermekét, veszteség éri a gyermeket, akiről anyja lemond és születése pillanatától, vagy vele való rövidebb-hosszabb, sok esetben megszakított 36
Andrási Júlia – Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat 2011. (17. évf.) 1. szám, 53-54. oldal 37 Andrási Júlia – Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat 2011. (17. évf.) 1. szám, 56. oldal
18
együttléteket követően őt nélkülözni kénytelen, és veszteség éri az örökbe fogadó szülőt is, hogy nem született gyermeke. Az örökbe adó anyákat a felmérések szerint sok esetben előítélet, elutasítás övezi, a megkérdezett örökbefogadók egy része így nyilatkozik a vér szerinti szülőkről: „−Ilyen tettre nem lehet mentség. −Nem is ember az ilyen, aki el tudja dobni gyerekét. −Önző dolog nem védekezni.
−Hol van az ilyen embernek a felelősségtudata.
−Elképzelhetetlennek tartom, hogy juthat valaki ilyen döntésre. −Nem kéne engedni, hogy találkozzon vér szerinti anyjával az örökbe fogadott gyerek, csak összetörné a lelkét”. A megkérdezett örökbefogadók másik része megértőbb. Ilyeneket mondanak: „−Nehéz helyzetben lehetett, hogy meg kellett tennie ezt a lépést. −Lehet, hogy intézetben nevelkedett, nem volt hová vinnie gyerekét.
−Szociális problémái lehettek.
−Önzetlen volt, hogy kihordta, és nem elvetette a gyermeket.
−Végül is az
örökbeadással gondoskodott gyermekéről. −Nem volt, aki segítsen neki a bajban. Valójában az örökbeadók többsége olyan szülő, akinek pszicho szociális helyzete, pszichés állapota, életkora, anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy önmagán kívül másról is gondoskodjon, nem áll mögötte olyan család, amelyhez szükség esetén támogató segítségért fordulhatna. Többen maguk is állami gondoskodásban nőttek fel, nem rendelkeznek a problémák megoldásához szükséges családi mintával, megküzdő stratégiával. 38
Az örökbefogadáshoz főszabályként a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges, és csak kivételes esetekben lehet eltekinteni attól. Ezek a következők:
ha a bíróság megszüntette a szülők szülői felügyeletét,
ha a gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánította,
ha a szülő gyermekét inkubátorba helyezte, és hat hétig nem jelentkezik érte,
ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy cselekvőképtelen
38
Korbuly Ágnes - „Más”− e az örökbe fogadott gyerek a vér szerinti családban nevelkedő társaihoz képest ?, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 17-18. oldal
19
az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt.39
A bíróság akkor szünteti meg a szülői felügyeletet:
ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti;
ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte;
ha a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekében megfelelően ellátni;
ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.40
Az örökbe fogadni kívánt gyermek szülőjének nyilatkozata több formában jelentkezik. Egyrészt, mint a gyermek törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozata, másrészt, mint a vér szerinti szülő hozzájáruló nyilatkozata. A szülő nyilatkozata gondoskodást is jelent, hiszen a szülő örökbefogadás útján kívánja a gondozási-nevelési kötetezettségét másra „áthárítani”.41
Az 1974-es Csjt. módosítás tette lehetővé azt, hogy a szülő az örökbefogadók személye és személyes adatainak ismerete nélkül hozzájárulhat az örökbefogadáshoz, ami titkos örökbefogadás, és a szülő nyilatkozatát nem vonhatja vissza.42
39
Dr. Csiky Ottó – Dr. Filó Erika – Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 208. oldal 40 Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? – KET a gyakorlatban. Fővárosi Közigazgatási Füzetek. 2006., 4. oldal 41 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 80. oldal 42 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 803. oldal
20
Magyarországon először az egykori Schöpf-Merei kórház előtt helyeztek ki babamentő inkubátort. A program hazai „atyja” Garamvölgyi György. Egy 2007. márciusi felmérés alapján 33 baba köszönhette a kihelyezett inkubátoroknak életét. A 2005. évi XXII. törvény hatálybalépéséig a csecsemők inkubátorba való elhelyezése kimerítette a Btk. 193. §-ában megfogalmazott családi állás megváltoztatásának tényállását. Nem csak az anyát ítélte el, hanem az egészségügyi dolgozókat is, bűnsegédi magatartás miatt.43
A szülő nyilatkozatát csak személyesen teheti meg. Ha cselekvőképtelen, törvényes képviselője nyilatkozik helyette, ha korlátozottan cselekvőképes nagykorú, törvényes képviselőjének hozzájárulása kell. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek viszont a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül nyilatkozhat akár lemondó szülőként, akár örökbe fogadandó gyermekként: korábban vagy a törvényes képviselő hozzájárulása kellett
nyilatkozatához, vagy nyilatkozhatott
helyette törvényes
képviselője is. Az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges szülői hozzájárulás ítélettel nem pótolható. A bíróság a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdésére tekintettel sem pótolhatja ítéletével, mert a családi viszonyokat a Csjt. szabályozza, és a szülői hozzájáruló nyilatkozat megtagadása adott esetben sem lehet joggal való visszaélés.44
Az anyának a szülészeten tett lemondó nyilatkozata érvénytelen, a nyilatkozatot hatályosan csak a gyámhatóság előtt lehet megtenni. Az inkognitó örökbefogadás lehetősége módot adhat arra, hogy a nem kívánt gyermeket is világra hozza az anya. A lemondó nyilatkozatot rendszerint házasságon kívül szülő nők teszik, akik nem akarják, vagy körülményeik következtében nem tudják a gyermeket nevelni. A gyámhatóság általában nem tesz kísérletet sem a titkos, sem a nyílt örökbefogadások esetében a vér szerinti apa felderítésére, s így ténylegesen nem is nyílik lehetősége az örökbefogadással kapcsolatos nyilatkozattételre, valamint az anya sem kötelezhető arra, hogy megnevezze gyermeke apját. A hatályos rendelkezés nem szabályozza egyértelműen, hogy az anya hozzájáruló nyilatkozata mellet a potenciális apának
43
Dr. Czumpf Eszter: A csecsemőgyilkosságok és az örökbefogadás közötti kapcsolat – és lehetséges megoldási módjai, 2010. március 08., 3. oldal 44 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 81. oldal
21
lehetősége legyen apai elismerő nyilatkozatával, az apaság bírósági megállapításával, vagy akár utólagos házasságkötéssel az örökbefogadási eljárás felfüggesztésére.45
Jelenleg elmondható, hogy a szülő érdekeit valóban sértő módon nem lehet gyermekétől megfosztani, és ha sérelmezi a döntést, jogorvoslattal élhet ellene. Az eljárások során tájékoztatni kell nyilatkozatai, magatartása következményeiről, hogy a számára szükséges segítséget, támogatást megkapja, és emberséges körülmények között, méltóságát tiszteletben tartva hozhassa meg döntését.46
2.3 Az örökbefogadó szülők A Csjt. 47. § (1) szerint örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és aki a gyámhatóság örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. Nem kell vizsgálni a korkülönbséget a rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén, illetve ebben az esetben a felkészítő tanfolyamot sem kell elvégezni.
A Csjt. nem szabályozza egyértelműen az örökbefogadói kört a rokonok tekintetében. Saját gyermeket nem lehet örökbe fogadni, mivel a törvény által elismert leszármazáson alapuló szülő-gyermeki kapcsolat nem alakítható át örökbefogadási kapcsolattá. Unoka (dédunoka, távolabbi leszármazó) örökbefogadását a Csjt. nem tiltja. Napjainkban sikertelen apasági pert követően fordulhat elő a gyámhatósági gyakorlatban, hogy a nagyszülők leányuk házasságon kívül született gyermekét örökbe fogadják. Testvér által történő örökbefogadást a Csjt. szintén lehetővé teszi, nem tiltja. Feltétele az, hogy a korkülönbség a két testvér között olyan legyen, hogy az alkalmassá váljék a nevelésre.
45
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 805808. oldal 46 dr. Deli Judit – Kinek az érdeke? – Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 33. oldal
22
Egyedülálló személy által történt örökbefogadás fennállásakor más személy nem fogadhatja örökbe a gyermeket. A Csjt. kifejezetten nem rendelkezik róla, de örökbefogadó lehet férfi és nő egyaránt, ha megfelel a feltételeknek. Távoli rokon örökbefogadásának nincs akadálya, az örökbefogadott rokonaiként ismeri örökbefogadóit, nem pedig szülőként tiszteli őket.47
A gyámhatóság a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg. A törvény nem határozza meg az örökbefogadó életkorának felső és alsó határát, de ezt a tényezőt az alkalmasság vizsgálata során figyelembe szokták venni. 48 A Csjt. által megjelölt korkülönbséget kiegészíti a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 40. §-a: A kijelölt gyámhivatal eljárása során vizsgálja - a Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján - az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget. Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.49
A Családjogi törvény hatályba lépésétől a Gyermekvédelmi törvényig elegendő volt, ha az örökbefogadó teljesen cselekvőképes, nagykorú volt, és nem állt szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt. Házastársak vagy egyedülállók fogadhattak örökbe. Azt, hogy az örökbe fogadni szándékozók körülményei, személyisége, egészségi állapota alkalmas-e gyermek nevelésére, a gyámhatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálta, akkor, amikor a gyermek már a családban nevelkedett. A Gyvt. alapvetően átalakítja a korábbi eljárást, új feltételként előírva: az lehet örökbefogadó a korábbi előírásokon felül, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas gyermek örökbefogadására és alkalmasságát a gyámhatóság állapítja meg az 47
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 786788. oldal 48 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.html?ugy=orokbef ogfelt20100128.html#topicissue 49 Szeibert Orsolya – Családi jog, ELTE Jogi Kari Jegyzetek 7., Budapest 2012, 145. oldal
23
örökbefogadás előtti eljárása során. Bevezeti tehát az örökbefogadás előtti eljárást, amelyet a szakszolgálat készít elő: az alkalmassági vizsgálatokat lefolytatja, de a döntést az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye szerinti gyámhatóság hozza.50
A jelentkezők csak egy, a lakóhelyük szerint illetékes szakszolgálathoz adhatják be kérelmüket, így megszűnik a korábbi átláthatatlan rendszer. Az eljárás az örökbe fogadni szándékozók kérelmére indul és folytatható. A jogszabályok meghatározzák az előkészítő eljárás pontos menetét és a határidőket a kérelem benyújtásától az alkalmasságról döntő gyámhatósági határozathozatalig, a jelentkezők nyilvántartásba vételéig. A gyámhatóság határozat két évig érvényes, ami egy évvel meghosszabbítható. Ha a konkrét örökbefogadási eljárásban merül fel új tény, vagy körülmény, ami az alkalmasságot kétségessé teszi, a gyámhatóság újabb vizsgálatokra kérheti fel a szakszolgálatot.51
Nagyon fontos megbizonyosodni arról, hogy azok, akikhez a gyermek kerül, vállalják ezt a felelősséget a gyermek legjobb érdekének megfelelően. Az örökbe fogadó családnak képesnek kell lennie arra, hogy egy olyan gyereket neveljen, aki:
idegen számára,
egy már meglévő múlttal jön hozzájuk, és ezt számításba és figyelembe kell venniük,
sok esetben traumatikus élményeket élt át, a vér szerinti szülő halálát vagy az alkalmatlanságát arra, hogy felnevelje őt, bizonytalanul kötődik a felnőttekhez,
hosszú idejű intézeti elhelyezésben és különféle nehézségekben volt része. Mindezek speciális szükségletekhez vezetnek, és lehetséges forrásai lehetnek különféle problémáknak,
különösen külföldi örökbefogadások esetén eltérő kultúrával, nyelvvel rendelkezik.52
50
dr. Deli Judit – Kinek az érdeke? – Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 33. oldal 51 dr. Deli Judit – Kinek az érdeke? – Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 33. oldal 52 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 66-67. oldal
24
Sokan félnek a gyermek által örökölt génektől. A gének szerepét a fejlődésben számtalan kutatásban vizsgálták, és gyakran éppen az örökbe fogadott gyermekek és szüleik voltak ezeknek a vizsgálatoknak a tárgyai. Abban a legtöbb vizsgálat megegyezik, hogy az öröklés és a környezet egyaránt, egymással interakcióban határozza meg a személyiséget. Az örökbe fogadó szülőkben sok rejtett félelem van a vér szerinti szülő negatív tulajdonságainak öröklődéséről. Ez akadályozza abban őket, hogy teljes elfogadással forduljanak az adoptált gyermek felé.53
Az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően szakmai tanácsadáson vesz részt, melyet a működtető által felkért pszichológus (a továbbiakban: szakértő) meghatározott szakmai irányelvek alapján végez. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő - a személyisége és családstruktúrája alapján - a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak. Ha az örökbe fogadni szándékozó szülő házasságban él, házastársa is részt vesz a tanácsadáson. Ha a szakértő indokoltnak tartja, a tanácsadáson jelen lehet az örökbe fogadni szándékozó szülő saját gyermeke, valamint házastárs, rokon által történő örökbefogadás esetén az örökbe fogadandó gyermek.54
Az örökbe fogadó szülők alkalmassága nem pusztán egy jogi vagy gazdasági fogalom. Figyelembe kell venni etikai, pszichológiai, szociális és orvosi tényezőket, és az alkalmasság megállapításának a kérelmező komoly pszichológiai, orvosi, szociális és jogi kivizsgálásából készült tanulmányon kell alapulnia. A tanulmányt gyermek- és családvédelmi szakembereknek kell elkészíteniük. Ennek a bizalmas tanulmánynak információkat kell tartalmaznia:
a család összetételéről
a leendő örökbe fogadó szülők jogi helyzetéről
a leendő örökbefogadó szülők végzettségéről, szakmai státusukról, lakhelyükről, társadalmi, etnikai, kulturális és nyelvi identitásukról.
53
Mészáros Krisztina – Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 23. oldal 54 29/2003. (V.20.) ESzCsM rendelet
25
Mindezek felmérése után egy (lehetőleg több szakma képviselőjéből pl. szociális munkás, pszichológus stb.) csapat fog dönteni a szülők alkalmasságáról. Ez a csapat küld egy jelentést a döntésért felelős szakmai csoportnak. A jelentés átfogó képet ad a szervezetnek ahhoz, hogy a gyermek és a család legjobb érdekének megfelelő döntést hozza. 55
Az örökbefogadói tanfolyam célja a résztvevők megismertetése az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással együtt járó konfliktusok kezelésének módjaival. A tanfolyam időtartama 21 óra, ami a tanfolyamot lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magába foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 3 óráról hiányzott. Az örökbefogadói tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: örökbefogadó szülő.56
Alkalmasság megállapítása esetén a jogerőre emelkedett határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat nyilvántartásba veszi az örökbe fogadni szándékozó személyt. A határozat két évig érvényes, amely azonban egy évvel meghosszabbítható. Alkalmatlanság esetén új eljárás, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év múlva indítható.57
Az örökbefogadás sikerének az alábbi kimutatható tényezői vannak:
A szülők stabil, boldog, kölcsönösen kielégítő házasságban élnek.
Érzelmi biztonságot nyújtottak a gyermeknek és elfogadták őt.
A gyermeket bátorították, hogy kifejlessze saját egyéniségét.
Nem vitték át a gyermekre a szülőanya iránti negatív érzéseiket.
Nem féltek az örökletes faktoroktól a gyermek viselkedésében.
Nem vártak hálát a gyermektől.
Egészen korán beszéltek a gyermekkel az örökbefogadottságról.58
55
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 60-62. oldal 56 29/2003. (V.20.) ESzCsM rendelet 57 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 791. oldal
26
Az örökbefogadás kimenetele pozitív összefüggésben van azzal, hogy a szülők miként fogadják el a gyermeket, és mennyire tekintik őt családtagnak. Negatív összefüggésben van azonban azzal, hogy a szülők mennyire öntudatosak az örökbefogadói státusz vonatkozásában.59
2.3.1 Örökbefogadás a nevelőszülői családokban A nevelőszülőket képzésük során arra készítik fel, hogy feladatuk elsősorban teljes körű ellátás biztosítása azoknak a gyermekeknek, akik bizonyos időre kikerülnek vérszerinti családjuk gondozásából. Munkájuk végső célja azonban a végleges biztonság megteremtéséhez hozzájáruljanak. Egyre kevesebb nevelőszülő fogadja örökbe a nála nevelkedő gyermeket.60 Vida Zsuzsanna a Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálatának osztályvezetője 2000 őszén felmérést végzett, amelynek során nyilatkoztatták a jogilag örökbe fogadható gyermekeket nevelő nevelőszülőket örökbefogadási szándékukról, s a nemleges válaszukat meg kellett indokolniuk. A nemleges válaszok többségének hátterében az anyagi okokra történő hivatkozás volt. Még egy nagyon fontos tényező nehezíti egyes nevelőszülői családokban az örökbefogadás realizálódását. Nem szerencsés, ha egy családon belül különböző státuszú gyermekek nevelkednek, hiszen ezzel akaratlanul is egyenlőtlenségi, rivalizációs helyzet alakul ki a gyermekek között.61
2.3.2 Azonos nemű párok örökbefogadása A homoszexuális emberek gyermekvállalását általában sehol sem tiltják. A homoszexuális irányultság nem akadálya a saját gyermek vállalásának (a biológiai szülőket szexuális orientációjuktól függetlenül szülőknek ismerik el), és a legtöbb országban a homoszexuális személyek által történő örökbefogadásnak sincs törvényi 58
Mészáros Krisztina – Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 22. oldal 59 Andrási Júlia – Örökbe-fogadás, Család, gyermek, ifjúság 2009. (18. évf.) 2. szám, 16. oldal 60 Vida Zsuzsanna – Örökbefogadás a nevelőszülői családokban élő gyermekek esetében, Kapocs 2003. (II. évf.) 5. szám, 60. oldal 61 Vida Zsuzsanna – Örökbefogadás a nevelőszülői családokban élő gyermekek esetében, Kapocs 2003. (II. évf.) 5. szám, 61. oldal
27
akadálya (bár ebben az esetben az azonos nemű párnak általában csak az egyik tagja lesz törvényesen szülő). A melegek és leszbikusok számára tehát nem az a fő kérdés, hogyan juthatnak gyermekhez, hanem hogy hogyan ismertessék el az azonos nemű pár mindkét tagját törvényes szülőnek.62
Magyarországon a Csjt. 47. §-ának (5) bekezdése alapján az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe. Az azonos nemű partner semmilyen módon nem válhat a gyermek szülőjévé.63
62 63
http://hu.wikipedia.org/wiki/Azonos_nem%C5%B1_p%C3%A1rok_gyermekv%C3%A1llal%C3%A1a Csjt. 47. §(5)
28
III. Az örökbefogadás típusai 3.1 Örökbefogadás Magyarország területén 1. Aszerint, hogy kik között jön létre az örökbefogadás, megkülönböztetünk: mostohaszülői (a házastárs új házastársa általi) és más, családon belüli ún. rokoni örökbefogadást; "idegen gyermekre" irányuló örökbefogadást. A mostohaszülői és a más, családon belüli, rokoni örökbefogadás sajátossága az "idegen gyermek" örökbefogadásával szemben, hogy az előbbi esetben az örökbefogadott nem kerül idegen családi környezetbe, nem kell ismeretlen családba beilleszkednie. Döntően csecsemőkorú vagy más igen alacsony életkorú gyermekre vonatkozik. A nagyszülői örökbefogadásnak csak a nagyszülő magas életkora lehet az esetleges korlátja.64
2. Aszerint, hogy a vérszerinti szülő(k) és az örökbefogadó szülő(k) ismerik-e, ismerhetik-e egymást vagy nem, megkülönböztetünk: titkos örökbefogadást nyílt örökbefogadást. A ma általánosan elfogadott értelemben nyílt örökbefogadás az, amelyben a vérszerinti szülők és az örökbefogadó szülők ismerik, vagy legalábbis közvetlenül az örökbefogadás megtörténte előtt megismerik egymást. Vagyis a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermekét ki fogadja örökbe. A leendő örökbefogadó szülő megtalálása nem feltétlenül a vérszerinti szülő feladata, lehet az örökbefogadás közvetítésével foglalkozó intézmények feladata is. A jogalkotó is belátta, hogy a nyílt örökbefogadást jobban kell szorgalmazni, hiszen ennek során kerülhet a gyermek szinte születése pillanatától új családba, s növelheti esélyeit. Átgondolandó a nyílt örökbeadás intézményét kibővíteni olyan esetekre is, amikor a vérszerinti szülők lemondanak a gyermekről, de nem kívánnak megismerkedni a leendő örökbefogadókkal, mert megbíznak a hiteles és alkalmas közvetítő szervezetben. Mindezt azért, hogy a gyermek egyetlen pillanatra se kerülhessen
64
Weiss Emilia – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. szám, 189. oldal
29
gyermekvédelmi gondoskodásba, vagy ha már ott van, a lehető legrövidebb időn belül onnan kikerülhessen.65 3. Végül aszerint, hogy az örökbefogadással az örökbefogadott csak az örökbefogadó szülőkkel kerül-e jogilag is értékelt rokoni kapcsolatba, vagy az örökbefogadói család egészében nyer családi és öröklési jogokat megkülönböztetünk: egyszerű örökbefogadást teljes örökbefogadást.66
3.2 Örökbefogadás Magyarország területén kívül Részben sajátos elbírálást igényelnek ezek mellett a külföldre és a külföldről történő örökbefogadások. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya az örökbefogadások előmozdítása érdekében 2006. január 1-jétől vezeti a hazai örökbe fogadható gyermekek és örökbe fogadásra váró szülők országos nyilvántartását, elősegíti a megyék közötti örökbefogadások létrejöttét, amennyiben a gyermeknek az adott megyében (fővárosban) nem találnak örökbefogadó családot. A 2005. évi LXXX. törvény kihirdette a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményt, melynek alapján az Egyezménynek megfelelően a nemzetközi örökbefogadási ügyekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának keretén belül működő Központi Hatóság működik közre a nemzetközi örökbefogadások intézésében. Az Egyezmény szerint nemzetközi örökbefogadás minden olyan örökbefogadás, melyet követően a gyermeket külföldi lakhelyükre viszik az örökbefogadók, ami azt jelenti, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is csak a Központi Hatóságon keresztül fogadhatnak örökbe.67
65
Weiss Emilia – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. szám, 189-190. oldal 66 Weiss Emilia – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. szám, 190. olda 67 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16496
30
A részes államoknak, amelyek elfogadják és engedélyezik az örökbefogadást, a gyermek mindenek felett álló érdekeit az alábbiak szerint biztosítják:
gondoskodnak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csakis az illetékes hatóságok engedélyezzék,
a külföldre történő örökbefogadás csak a második lehetőség a hazai örökbefogadás után,
gondoskodnak arról, hogy külföldre történő örökbefogadás esetén a gyermek a hazai örökbefogadással egyenértékű biztosítékok és szabályok előnyeit élvezhesse.68
Elsődlegesen a gyermeket a saját országában kell megpróbálni elhelyezni, vagy a sajátjához hasonló kulturális, nyelvi, vallási környezetben. A külföldre történő örökbefogadásról szóló döntés mindig csak akkor születhet meg, ha a gyermek hazai örökbefogadása sikertelen volt. A gyermek érdekében a kompetens hatóságoknak meg kell vizsgálni, hogy a hazai keresés indokolatlan késlekedés nélkül történt-e. A Hágai Egyezmény meghatározza a nemzetközi örökbefogadás előfeltételeit, a származási és a fogadó ország feladatait az előfeltételek biztosítása terén. A származási ország feladata annak megállapítása, hogy a gyermek örökbe adható és a külföldi örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja. Valamint, hogy a gyermek életkorára és érettségi fokára tekintettel az örökbefogadással kapcsolatban szabadon nyilváníthasson véleményt. A befogadó ország feladata annak megállapítása, hogy az örökbefogadó szülők alkalmasak-e az örökbefogadásra, és engedélyezik-e az örökbe fogadandó gyermek számára a fogadó államban történő beutazását, és ott tartózkodását.69
68
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 795. oldal 69 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 796. oldal
31
2007. évben külföldre örökbe fogadott gyermekek nemenkénti, korcsportonkénti megoszlása Nem Korcsoport
Összesen Fiú
Lány
0-3 év
5
6
11
3-6 év
34
19
53
6-10 év
40
16
56
10-14 év
5
9
14
14-18 év
1
0
1
Mindösszesen
85
50
135
3. táblázat: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16503
3.2.1 Örökbefogadási adatbank Az 1997. november 1-jén életbelépett gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) egyik rendelkezése volt egy örökbefogadási központ létrehozása, melynek feladata, hogy egységesebbé és hatékonyabbá tegye az örökbefogadási gyakorlatot. A központot az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, majd ennek jogutódja, a Nemzeti Családés Szociálpolitikai Intézet működteti. A Gyvt. bevezetése előtt nem volt egységes nyilvántartás azokról a külföldiekről, akik Magyarországról szerettek volna gyereket örökbe fogadni, valamint a külföldi örökbefogadásnak nem volt egységes kritériuma. Ez volt az egyik indoka annak, hogy létrehozták ezt az adatbankot. Ma már csak ezen a nyilvántartáson keresztül lehet gyermekeket külföldieknek örökbe fogadni. Azok a gyerek, akik ebben az adatbankban szerepelnek, többnyire olyan gyerekek, akiknek a saját területükön nem sikerült szülőket
találni.
A megyék felküldik ezeknek a gyerekeknek az általuk kidolgozott adatlapjait, melyek a következő adatokat tartalmazzák a gyerekről: a születési idő, egészségi állapot, származás. Kódszám alapján tartják nyilván ezeknek a gyerekeknek az adatait. Másrészt nyilvántartják azoknak a magyar örökbe fogadni szándékozóknak az adatait, akik akkor, amikor a helyileg illetékes TEGYESZ-nél jelentkeznek, hozzájárulnak ahhoz, hogy az 32
alkalmassági határozat megszületése után az országos nyilvántartásba is bekerüljenek. Tartalmazza azoknak a külföldi szülőknek az adatait, akik magyar gyermeket szeretnének
örökbe
70
fogadni.70
Győrfi Éva – Az örökbefogadási adatbankról, Család, gyermek, ifjúság 2001. (10. évf.) 2. szám. 34-36. oldal
33
IV. A titkos örökbefogadási eljárás
Csjt. 48. § (3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga,
amennyiben nyilatkozata hathetesnél
idősebb gyermekre vonatkozik a
nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhatóság határozata állapítja meg. (4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. (5) Nincs szükség a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §); b) annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §); c) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik; (6) Az örökbefogadási eljárás a (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben titkos.
Jelenlegi hatályos jogunk szerint titkos a gyámság alatt álló tartós nevelésbe vett, valamint az örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbefogadása, ha a szülői felügyeleti jogot a bíróság megszüntette, valamint a vérszerinti szülő gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához hozzájárult. Titkos örökbeadás esetén ma Magyarországon kizárólag a megyei és fővárosi TEGYESZ-ek járhatnak el. Az örökbefogadó család kiválasztása és a gyermek átadása nekik titkosan, tehát a vérszerinti szülők tudta nélkül történik. Vagyis titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az
34
örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.71
A hatályos jogszabályok szerint az anyának lehetősége van arra, hogy terhessége időszakában nyilatkozzon arról, hogy megszületendő gyermeke tekintetében annak örökbefogadásához hozzájárul-e.72
A legtöbb esetben a gyermeket az anya a szülést követően a kórházban hagyja, és többé nem érdeklődik felőle. A gyermek érdekét az szolgálja, hogy ilyen esetekben ne csecsemőotthonba kerüljön, hanem rögtön örökbefogadásra alkalmas, leendő örökbe fogadó szülőnél helyezze őt el a gyámhatóság. Azonban a szülő szülői felügyeleti joga a gyermek hathetes koráig nem szűnik meg. A gyámhatóság a gyermek törvényes képviseletére hivatásos gyámot rendel és ezzel egy időben a leendő örökbefogadónál ideiglenes hatállyal elhelyezi. A hat hét leteltét követően indulhat az eljárás, a gyermek gondozásba történő kihelyezése már nem történik meg, hiszen a hat hét alatt a leendő örökbefogadó gondozta a gyermeket.73
4.1. A gondozásba történő kihelyezés A gyámhatóság előtt a örökbefogadó, a gyermek (illetve a számára kirendelt eseti gondnok) és a gyermek törvényes képviselője (gyámja) együttesen terjesztik elő az örökbefogadásra irányuló kérelmet. A kérelemhez csatolni kell:
az alkalmasságot tanúsító jogerős gyámhatósági határozatot,
az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló okiratot,
az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt.
A gyámhatóság környezettanulmányt készít az örökbefogadó szülőknél, majd meghallgatja személyesen őket, a gyámot és a gyermeket vagy gondnokot, és mindezek
71
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 803805. oldal 72 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 807. oldal 73 Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? – KET a gyakorlatban. Fővárosi Közigazgatási Füzetek. 2006., 36-37. oldal
35
alapján dönt a gondozásba történő kihelyezésről. A gondozási idő legalább 30 napig tart, és a gyermek tartásának költségei az örökbefogadókat terheli.74
A gondozási idő az örökbefogadási eljárás engedélyezése előtti utolsó próbatétel. Arra szolgál, hogy a szakemberek odafigyelő, segítő közreműködésével bizonyosságot szerezzenek arról, hogy az örökbefogadó és a gyermek kapcsolata megfelelően alakul-e, a gyermeknek sikerül-e a tágabb családba is beilleszkedni és megfelelő gondozásban részesül-e. A gondozási idő letelte után a családgondozó – tapasztalatai alapján – javaslatot készít az örökbefogadásra vonatkozóan, amelyet meg kell küldenie az örökbefogadás engedélyezésére irányuló eljárást lefolytató gyámhatósághoz.75
4.2 Az eljárás lefolytatása A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezésére irányuló eljárását a javaslat beérkezését követően folytatja. Az örökbefogadónak nyilatkoznia kell arról, hogy fenntartja-e továbbra
is
örökbefogadási szándékát. A gondozási idő alatt a gyámhatóságnak be kell szereznie több dokumentumot:
a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi kivonatát,
ha a szülők már nem élnek, a halotti anyakönyvi kivonatot,
ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, az erről szóló jogerős bírói döntést,
ha a szülő cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, az erről szóló bírói döntést,
gyámkirendelő határozatot,
amennyiben a gyámhatóság szükségesnek tartja, a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadók egészségi állapotáról.
74
Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? – KET a gyakorlatban. Fővárosi Közigazgatási Füzetek. 2006., 37. oldal 75 Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? – KET a gyakorlatban. Fővárosi Közigazgatási Füzetek. 2006., 46. oldal
36
A gyámhatóság mindezek tartalmáról – még a döntése előtt- tájékoztatja az örökbefogadókat. Ezzel befejeződik a tényállás tisztázására irányuló eljárás és a döntéshozatalra kerül sor.76
Csjt. 50. § (1) alapján az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - annak engedélyezése esetében - már az örökbefogadó halálával beállnak. Az örökbefogadást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a közigazgatási szerv döntését, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatását. Az engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza:
a gyermek örökbefogadás előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát,
a gyermek örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést,
a gyermek születésének újra anyakönyvezéséhez szükséges adatokat,
a gyermek származási helyére vonatkozó adatokat,
a gyermek vagyonának kezelésére vonatkozó rendelkezést,
egyedülállóként történő örökbefogadás esetén a másik szülőként képzelt személy bejegyzéséhez szükséges adatokat,
a vér szerinti szülőként történő bejegyzésre vonatkozó rendelkezést
kötelező gondozási idő eredményes leteltének megállapítását,
a gyermek átmeneti vagy tartós nevelése megszűnésének megállapítását,
az örökbefogadás joghatásait.77
76
Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? – KET a gyakorlatban. Fővárosi Közigazgatási Füzetek. 2006., 47. oldal 77 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 825826. oldal
37
V. Az örökbefogadás joghatásai Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai annak engedélyezése esetében - már az örökbefogadó halálával beállnak.
5.1 Az örökbefogadott gyermek jogállása Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
„Hatályos jogszabályaink értelmében az örökbefogadás teljes rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott és az örökbefogadó, illetőleg rokonai között. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó rokona után csak akkor örököl, ha az örökbefogadás és az öröklés megnyílta egyaránt 1960. május 1. után történt”78
Egyenes ági rokoni kapcsolat létesül az örökbefogadott és az örökbefogadók, valamint azok felmenői között. Oldalági rokoni kapcsolat létesül az örökbefogadott és az örökbefogadó leszármazói, valamint az örökbefogadott és az örökbefogadó oldalági rokonai között. A rokoni kapcsolat azonban eltérően alakul egyedülálló által vagy házastársak által történő örökbefogadás esetén. Azt, akit mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbe fogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni - ez az ún. közös gyermekké fogadás. Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe., azonban ebben az esetben érintetlenül marad az örökbefogadó házastársa és annak rokonai közötti kapcsolat. Az egyedülálló örökbefogadó mindkét vér szerinti szülő helyébe lép, és ebből következően a vér szerinti szülő és a vér szerinti rokonok jogai az örökbefogadás fennállása esetén egyik ágon sem maradnak fenn, és az egyedülálló örökbefogadó rokonai válnak a gyermek rokonaivá.79
78
BH1984.403 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 112-113. oldal 79
38
Az örökbefogadás a törvény erejénél fogva, külön erre vonatkozó nyilatkozat vagy határozat nélkül kihat az örökbefogadott leszármazóira is. A Csjt. nem tesz különbséget, hogy a leszármazó az örökbefogadás engedélyezésekor létezik-e vagy sem. Az így létrejött rokoni kapcsolatból következik a névviselés, a rokontartás, a törvényes öröklés. Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek.80
A gyermek titkos örökbefogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével - szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére - nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg. 81
Az örökbefogadást a születési anyakönyvbe az anyakönyvvezető a gyámhatóság jogerős határozata alapján jegyzi be. Az anyakönyvvezető az örökbe fogadónak a gyámhatóság előtt előterjesztett kérelmére az örökbefogadás tényét a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be. Amennyiben a magyar állampolgár gyermeket nem magyar
állampolgárságú
szülők
fogadják
örökbe,
a
születési
anyakönyv
„Megjegyzések” rovatában a gyermek magyar állampolgárságát is szerepeltetni kell a szülők nem magyar állampolgársága mellett.82
Az örökbefogadással keletkező szülő-gyermek, illetve tágabb körű rokoni kapcsolat törvényes öröklési jogi hatásait tekintve a Ptk. elismeri mind azt, hogy az örökbe fogadott gyermek örökölhessen az örökbe fogadó szülő után, mind pedig azt, hogy az örökbe fogadó szülő is a gyermek örököse lehessen. „Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl.” Ptk. 617.§ (1) Eltérő rendelkezés abból következik, hogy a Ptk. különbséget tesz a titkos és a nyílt örökbefogadás között. „Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között – az örökbefogadás fennállása alatt – nincs törvényes öröklési kapcsolat.” Ptk. 618.§ Ha nyílt örökbefogadás történt, az örökbe fogadott gyermek mind a vér szerinti, mind örökbefogadással keletkező rokonság után örököl. Az örökbe fogadott gyermek után 80
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 113. oldal 81 BH2008.16 82 6/2003. (III.7.) BM rendelet, 77. § (1)-(3)
39
egyidejűleg nem örökölhet „mindkét” rokonsága, így házastárs (bejegyzett élettárs) hiányában az örökbefogadói, illetve rokonai, hiányukban pedig a vér szerinti rokonok örökölnek. Titkos örökbefogadás esetén megszűnik az örökbe fogadott gyermek és a vér szerinti család közötti öröklési jogi kapcsolat, sem a gyermek nem örököl vér szerinti rokonai után, sem a vér szerinti rokonok a gyermek után. 83
5.2 Névviselés Az örökbe fogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve - az örökbefogadó választása szerint - vagy a férje (volt férje), vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbe fogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet. Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.84
A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani. Leggyakoribb formája, hogy az örökbefogadó szülők az addigi utónév elé, első helyre egy másik utónév bejegyzését kérik az anyakönyvbe.85
Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait
83
Szeibert Orsolya – Családi jog, ELTE Jogi Kari Jegyzetek 7., Budapest 2012, 162-163. oldal A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 842843. oldal 85 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 126. oldal 84
40
a gyámhatóság - az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg.86
5.3 Tájékoztatás a vér szerinti szülők adatairól Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhatóságtól vér szerinti szülőjének, testvérének, féltestvérének természetes személyazonosító adatairól. A származás megismeréséhez való jog minden örökbefogadottat megillet, függetlenül attól, hogy titkos vagy nyílt örökbefogadással került az örökbefogadókhoz. A kritérium az, hogy a vér szerinti kapcsolat felfedése nem állhat ellentétben az örökbefogadott érdekével. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell. A tájékoztatás megadásához a vér szerinti szülő, a testvér, féltestvér meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása is szükséges.87
Nincs szükség sem a vér szerinti szülő, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A vér szerinti szülő adatairól való tájékoztatást a fentiek szerinti feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A 14. életévét betöltött örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. A gyámhatóság a vér szerinti szülő adatairól történő felvilágosítás megadása előtt meggyőződik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben. Indokolt esetben a gyámhatóság a tájékoztatás megadása előtt kikéri a gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológiai szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a gyermek személyiségfejlődését az adatokról történő tájékoztatás nem veszélyezteti-e.
86
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 125. oldal 87 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 844. oldal
41
A kiskorú örökbefogadott esetén a tájékoztatás megadásához a gyámhatóság meghallgatja a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vér szerinti szülőt.88
88
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 844845. oldal
42
VI. Az örökbefogadás megszűnése 6.1. Megszűnéssel és felbontással A Csjt. az örökbefogadás megszűnését kölcsönös kérelmen alapuló, illetve kölcsönös kérelem hiányában történő felbontásként szabályozza. Az örökbefogadás felbontása az örökbefogadás joghatásait a jövőre nézve szünteti meg. A Csjt. értelmében az örökbefogadást a gyámhatóság vagy a bíróság bontja fel.89
Megszűnik az örökbefogadás, ha azt a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbontja. Nem esik a kölcsönös kérelem fogalma alá, ha az egyik örökbefogadó meghalt, és az örökbefogadott, valamint az életben lévő örökbefogadó egyetért az örökbefogadás felbontásával. Az eljárásban az örökbefogadó nem képviselheti kiskorú gyermekét, mint törvényes képviselő nem járhat el. A gyámhatóság a gyermek képviseletére eseti gondnokot rendel. A cselekvőképtelen örökbefogadott helyett eseti gondnok tesz nyilatkozatot, a korlátozottan cselekvőképes gyermek maga nyilatkozik. Az eljárás során az örökbefogadott nyilatkozik, hogy az örökbefogadás megszüntetését csak az egyik, vagy mind a két örökbefogadó vonatkozásában kéri-e. A Csjt. lehetővé teszi, hogy közös gyermekké fogadás esetén a gyámhatóság az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó tekintetében bontsa fel.90
Feltétel, hogy a felbontás ne sértse a közérdeket. Amennyiben az örökbefogadott még kiskorú, akkor további feltétel, hogy a felbontás a kiskorú érdekében álljon. A kérelem elbírálása során a gyámhatóság meghallgatja az örökbefogadott gyermeket, az örökbefogadó szülőt, szükség esetén a vérszerinti szülőt illetve a gyermek más közeli hozzátartozóját.91
89
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 141. oldal 90 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 856. oldal 91 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 856. oldal
43
Hiányzik a kölcsönös kérelem, ha a gyermek nevében eljáró eseti gondnok nem tartja az örökbefogadás felbontását a gyermek érdekében állónak, vagy ha azt csak a gyermek törvényes képviselője kéri, de ehhez az örökbefogadó nem járul hozzá. Kölcsönös kérelem hiányában az örökbefogadást csak a bíróság bonthatja fel.92
A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Azt a rokonságot, amit az örökbefogadás létrehozott, az örökbefogadás felbontása megszünteti. A gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.93
II. Az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. Az örökbefogadás felbontása esetén sem lehet a már átszállott örökséget visszakövetelni. ( BH1981. 232.)
A felperes és néhai felesége - mint nevelő szülők - 1975-ben kérelmet terjesztettek elő az 1960-ban született alperes örökbefogadásának engedélyezése iránt. Az első fokú gyámhatóság 1976. március 25. napján kelt, első fokon jogerőre emelkedett határozatával a felperes és az eljárás során, 1975. december hó 16. napján elhunyt házastársa részéről az örökbefogadást engedélyezte. A határozat megállapította, hogy az örökbefogadás a határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba, illetőleg ha az örökbefogadó az eljárás során meghal, az örökbefogadás joghatásai az örökbefogadó halálával beállnak. A felperes 1977. március 5. napján új házasságot kötött és részben erre is visszavezethetően közte és az alperes közötti korábbi jó kapcsolat megromlott. Ennek az eredményeként az alperes a felperes házát elhagyta és a vérszerinti szüleihez költözött. A felperes 1980. februárjában keresetet terjesztett elő az örökbefogadás felbontása iránt. Utóbb csatolta az alperessel kötött megállapodást, amely szerint az örökbefogadást közös akarattal hatálytalanítják. A megállapodás szerint az alperes a felperestől 25 000 92
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 145. oldal 93 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 858. oldal
44
forint értékű szobabútort és 15 000 forint készpénzt kap, melynek ellenében a perben olyan nyilatkozatot tesz, hogy a keresetet nem ellenzi, az örökbefogadás hatálytalanítását tudomásul veszi. Az 1980. március 14. napján tartott tárgyaláson a felperes a 15 000 forintot az alperesnek átadta. Ezt követően a peres felek egyezséget kötöttek, amely szerint a gyámhatóság által engedélyezett „örökbefogadási szerződést” felbontják. Az alperesnek a felperessel szemben semmilyen igénye nincs, miután 25 000 forint értékű szobabútort és 15 000 forint készpénzt kapott. Ezért az alperesnek az 1975. december 16-án elhunyt örökbefogadóval szemben nincs öröklési igénye. A bíróság a peres felek egyezséget jóváhagyta, s miután a felek a fellebbezési jogukról lemondtak, az nyomban jogerőre emelkedett. A Csjt. 56. § (1) bekezdése értelmében az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság bonthatja fel. A (4) bekezdés rendelkezése szerint ez esetben az örökbefogadás a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Az örökbefogadás az ember személyi állapotát, ezen belül családi kapcsolatát határozza meg. Ebből következik, hogy az örökbefogadás felbontására irányuló eljárásban az eljárás tárgyául szolgáló jogviszonnyal a felek nem rendelkezhetnek. Hatályos jogunkban ugyanis az örökbefogadást nem a felek megállapodása hozza létre, ezért az nem is szüntethető meg a felek megegyezésével. A Csjt. említett rendelkezéseiből egyértelműen kitűnik, hogy az örökbefogadást megegyezés esetén is a gyámhatóság, ennek hiányában a bíróság bonthatja fel, az utóbbi a mindenkivel szemben hatályos ítélettel. Függetlenül tehát attól, hogy a bírósági eljárásban a Pp. általános szabályai az irányadók, a felek az örökbefogadás felbontása tárgyában végzéssel jóváhagyható egyezséget nem köthetnek. A 7/1974. (VI. 27.) IM sz. rendelet (Vhr.) 30. §-ának (4) bekezdése szerint az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben sem lehet.94
Ugyancsak megszűnik az örökbefogadás, ha azt a bíróság jogerős ítéletével felbontja. Az 1974. évi Csjt. Novellát megelőzően az egyoldalú kérelmen alapuló felbontásnak feltétele volt a szándékos magatartás és emiatt az örökbefogadás elviselhetetlenné
94
BH1981. 232.
45
válása. A Csjt. módosítás óta mód nyílik a felbontásra akkor is, ha célját, társadalmi rendeltetését nem tölti be. Mellőzi a felek magatartásánál a szándékosságot, mint feltételt.95 Felbonthatja a bíróság abban az esetben, ha csak az egyik fél kívánja a felbontást, de abban az esetben is, ha „… az célját és társadalmi rendeltetését már nyilvánvalóan nem képes betölteni [1952. évi IV. törvény 46. §, 57. § (1) bekezdés].”96 Ez utóbbi esetet jelenti, amikor az örökbefogadó felróható magatartásával az örökbefogadott javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti. "Az örökbefogadás felbontására akkor van lehetőség, ha annak fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be." (BH1996. 368.) A kapcsolat elviselhetetlenné válása a bíróság megítélésétől függ, és csak gondos mérlegelés eredménye lehet, hiszen az elviselhetetlenség fogalmát a Csjt. nem határozza meg.97 "Annak megítélésénél, hogy az örökbefogadás társadalmi céljának és rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált-e, a felek kapcsolatát az örökbefogadás teljes időszakára nézve vizsgálni kell." (BH2000/4. 158.)
Mind a Csjt. vonatkozó szakaszai, mind a bírósági gyakorlat arra helyezi a hangsúlyt, hogy az örökbefogadás felbontására csak a valóban megromlott szülő-gyermek viszonyban élők esetében kerüljön sor. Ha van remény az örökbefogadás fenntartására, a keresetet elutasítják.98 "Önmagában a konfliktusok ténye - különösen, ha azok előidézésében a felbontást kérő is közrehatott - nem vezethet az örökbefogadás felbontásához." (BH2000. 19.) "Ha az örökbe fogadó szülő és az örökbe fogadott gyermek között nem alakul ki valóságos szül gyermeki kapcsolat, és annak jövőbeli megvalósulására sincs remény, az örökbefogadás fenntartásához sem a feleknek, sem a társadalomnak nem fűződik érdeke." (BH1995. 349.) 95
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 860. oldal 96 BH2001/7. 323. 97 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 149. oldal 98 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 861. oldal
46
Előfordult, hogy az örökbe fogadó szülők gyermekvédelmi gondoskodásba adták a nehezen kezelhető gyermeket, elhallgatva, hogy örökbe fogadták. Az is előfordult, hogy számon kérték a szakszolgálatot, hogy nem tájékoztatták őket kellő alapossággal a gyermek betegségéről. Ha a szülőanya a gyermek születésekor hozzájárul ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz, és a csecsemő két hónapos koráig nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerül, a vér szerinti családról mélyreható ismeret hiányában nem biztos, hogy felszínre kerülnek a gyermekkel kapcsolatos fontos információk, a csecsemő esetleges genetikai, öröklött betegségei.99
Elviselhetetlenné teheti az örökbefogadást az olyan magatartás, amely bűncselekmény elkövetésében,
züllött,
tettlegességben jelentkezik
erkölcstelen
életmódban,
durva
bánásmódban
vagy
100
Pert indíthat az örökbefogadás felbontása iránt bármely fél kiskorú örökbefogadott érdekében a gyámhatóság és az ügyész a gyámhatóság az összes körülmény vizsgálata alapján dönt arról, hogy a gyermek érdekében áll-e az örökbefogadás felbontása, illetve ez iránti per indítása.101 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 6. § (1) „Az örökbefogadottnak nyilatkoznia kell arról, hogy az örökbefogadás megszüntetését csak az egyik, vagy mindkét örökbefogadó vonatkozásában kéri. (2) Az, hogy a kérelem (kereset) benyújtásakor csak az egyik örökbefogadó él, nem akadálya annak, hogy az örökbefogadás felbontását a még élő örökbefogadó a már meghalt örökbefogadó vonatkozásában is kérje. Erre akár a már meghalt, akár a túlélő örökbefogadóval szemben tanúsított elviselhetetlen magatartás is okot adhat.”
99
Godja Györgyné – Tapasztalatok az örökbefogadásról, az örökbefogadás felbontásáról és az örökbefogadás felbontását kiváltó okokról, Magyar Közigazgatás 2001. (51. évf.) 12. szám, 755. oldal 100 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 150. oldal 101 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 864. oldal
47
„I. Az örökbefogadást nem a felek megállapodása hozza létre, ezért az egymagában a felek megegyezésével nem is szüntethető meg. A felek az örökbefogadás felbontása tárgyában a bíróság előtt egyezséget nem köthetnek.” (BH1981. 232.) Az örökbefogadás az ember személyi állapotát, ezen belül családi kapcsolatait határozza meg. Ebből következően az örökbefogadás felbontására irányuló per a személyállapotra vonatkozó perek körébe tartozik, a személyállapottal kapcsolatos perben pedig az eljárás tárgyát képező jogviszonnyal a felek szabadon nem rendelkeznek.102
Korlátozottan cselekvőképes fél önállóan indíthat keresetet a törvényes képviselője hozzájárulásával. Cselekvőképtelen személy helyett a keresetet a törvényes képviselő terjeszti elő. Az örökbefogadó azonban az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban nem járhat el. Ezekben az esetekben az eljáró gyámhatóság a kiskorú gyermek részére eseti gondnokot rendel. Nem indíthat felbontás iránti keresetet a vér szerinti szülő még akkor sem, ha az örökbefogadáshoz szükséges hozzájárulását nem szerezték be. A perindítás helyett az engedélyező határozat visszavonásának vagy megsemmisítésének van helye.103
Az örökbefogadás a felbontó határozat, illetve ítélet jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg, amely kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Az örökbefogadás felbontása mindenkivel szemben hatályos.104
Az örökbefogadás megszűnésének a joghatása közül a Csjt. a névviselést emeli ki. A névviselés kérdésében mind a gyámhatóságnak, mind a bíróságnak az eset összes körülményeinek gondos mérlegelését követően kell döntenie.
A gyámhatóság az
örökbefogadás felbontó határozatában dönt a felbontás utáni névviselésről.105 „Az örökbefogadás alapján kialakult körülmények és a hosszú időn át fennállt névviselés indokolhatja, hogy az örökbefogadott az örökbefogadás felbontása után is viselje az örökbefogadással felvett családi nevét.” (BH1983.158.) 102
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 865. oldal 103 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 866. oldal 104 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 154. oldal 105 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 868. oldal
48
6.2. Hatálytalanná válással
A hatálytalanná válás esetei:
a hatóság a jogerős engedélyező határozatot visszavonja vagy megsemmisíti,
a leszármazást a bíróság nem az apa, hanem az anya vonatkozásában állapítja meg,
az
örökbefogadó
vagy
az
örökbeadó
nyilatkozat
érvénytelennek
(akarathibásnak) minősítése és ebből az örökbeadás érvénytelenségére következtetés,
az örökbefogadó halála után az örökbefogadottat más személy fogadja örökbe, miáltal a korábbi örökbefogadás megszűnik.106
Ha az apaság vélelme az örökbefogadás hatálybalépését követően jön létre, az örökbefogadás hatálytalanná válik. A hatálytalanná válást úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, mivel a vér szerinti származás és az abból eredő jogok és kötelezettségek a gyermek születésének idejére visszaható hatállyal jönnek létre. A gyermek vér szerinti szülőjének kell tekinteni az örökbefogadót, ha ő az örökbefogadottat tejes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismeri el; őt a bíróság jogerős ítélettel az örökbefogadott apjának nyilvánítja; utólagos házasságkötése révén őt az örökbefogadott apjának kell tekinteni.107
A Csjt. az örökbefogadás hatálytalanná válásának esetei között nem sorolja fel az anyaság bírói megállapítását, mint ritkán előforduló esetet. Azonban ebben az esetben sem lehet ugyanazon személyek között vér szerinti és örökbefogadás útján létrejött kapcsolat, vagyis hatálytalanná válik az örökbefogadás akkor is, ha a gyermeket örökbefogadó nőről a bíróság megállapítja, hogy ő a gyermek vér szerinti anyja.108
106
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 848. oldal 107 A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 849. oldal 108 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 138. oldal
49
A Csjt. értelmében a hatálytalanná válás jogkövetkezménye, hogy úgy kell tekinteni az örökbefogadást, mintha létre sem jött volna, mintha a gyámhatóság megtagadta volna az örökbefogadás engedélyezését. A hatálytalanná válás a törvény erejénél fogva következik be, így erről külön gyámhatósági határozatot hozni csak abban az esetben kell, ha a gyermek családi nevében változás történik. Ha az örökbefogadás hatálytalanságát előidéző vérségi kapcsolatra vonatkozó vélelem megdől, a korábban engedélyezett örökbefogadás hatálya nem áll vissza.109
A 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 5. §-a szerint az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt [Csjt. 56. § (4), 57. § (4)] meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben nem lehet. Ebből következik, hogy az örökbefogadó halála után kezdeményezett örökbefogadás felbontása esetén is ez a szabály az irányadó.
Sor-
Megnevezés
szám
Városi Gyámhivatal
01.
Engedélyezett örökbefogadások száma összesen
723
02.
Ebből (1-ből): tartós nevelt volt
149
03.
örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt
229
04.
a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett - házastársi
138
05.
a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett - egyéb
123
06.
ideiglenesen örökbe fogadónál elhelyezett volt
65
07.
Ebből (1-ből): külföldi állampolgár számára jóváhagyott titkos
144
örökbefogadások száma 08.
Ebből (1-ből): külföldi állampolgár számára jóváhagyott nyílt
16
(házastársi, rokoni) örökbefogadások száma 09.
Külföldi állampolgárságú kiskorú örökbefogadását engedélyező
8
határozatok száma 10.
Felbontott örökbefogadások száma
9
11.
Ebből (10-ből): tartós nevelt volt
2
109
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 852853. oldal
50
12.
örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt
2
13.
a
3
szülő
hozzájáruló
nyilatkozata
alapján
engedélyezett
örökbefogadás volt 14. 15.
Ebből (10-ből): kiskorúak száma
4
nagykorúak száma
5
16.
Örökbe fogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma (tárgyévben)
631
17.
Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma
3118
18.
Örökbefogadásra
alkalmasnak
nyilvánítás
iránti
kérelmek
30
elutasításának száma 4. táblázat: Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2007, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest 2009
51
VII. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Az új Polgári Törvénykönyvben a Negyedik részben XI. Cím alatt található az örökbefogadásról szóló rész. A XII. Fejezet tartalmazza az örökbefogadás célját és feltételeit. Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására,és részt vett az örökbefogadásra felkészítő tanfolyamon és tanácsadáson. Gyámhatóság eltekinthet a korkülönbség feltételétől (45 év), illetve közös gyermekként történő örökbefogadásnál a teljes cselekvőképesség személyi feltételétől az egyik örökbefogadó esetén. A szülői hozzájáruló nyilatkozat nyílt és titkos örökbefogadás esetén egyaránt a gyermek hathetes életkorának betöltéséig visszavonható lesz. Nincs szükség annak a szülőnek hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – az egészségügyi intézményben hagyja, vagy az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik. 110 Örökbe fogadni – a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása kivételével – olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei megfelelően nevelni nem képesek. Az örökbefogadott gyermeket az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után más személy is. Ha az örökbefogadott gyermeket az örökbefogadó halála után fogadják örökbe, a korábbi örökbefogadás megszűnik.111
Titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést és az örökbefogadásról hozott határozat ellen jogorvoslattal nem élhet. A vér szerinti és az örökbefogadó szülő egymás természetes személyazonosító adatairól nem kap tájékoztatást.
110
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az új Polgári Törvénykönyv családjogi és gyermekvédelmi vonatkozásai, Budapest 2010. március 25. 111 2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 115. oldal
52
Nincs szükség az örökbefogadáshoz az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastárs cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; vagy a házastársak között az életközösség megszűnt.112
Nemzetközi
örökbeadás,
ha
a
gyermek
más
országba
kerül,
függetlenül
állampolgárságától. A külföldre történő örökbeadás – a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével – örökbefogadhatóvá nyilvánított, átmeneti nevelésbe vett vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetén engedélyezhető. Nem engedélyezhető, ha az örökbefogadás a felek vagy az örökbefogadásban közreműködő személyek vagy szervezetek részére indokolt költségeiket meghaladó vagyoni előnnyel jár.113
Nyílt örökbefogadás – a rokonok és a szülőházastársa által történő örökbefogadás kivételével – csak a TEGYESZ vagy működési engedéllyel rendelkező örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre. Kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság azt a vér szerinti szülőt is feljogosíthatja a kapcsolattartásra, aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához. Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását az örökbefogadást elősegítő szervezet a külön jogszabályban foglaltak szerint figyelemmel kíséri és segíti (követőgondozás) az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig. 114
A XIII. Fejezet az örökbefogadás joghatásairól szól. Az örökbefogadott az örökbefogadó és annak rokonai tekintetében az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. A házastársak közös gyermekének kell tekinteni azt, akit mindkét házastárs együttesen vagy külön örökbefogadott. A leszármazáson alapuló rokonságból származó szülői felügyeleti és rokontartási jogok és kötelezettségek megszűnnek, kivéve, ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe.115
112
2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 116. oldal 2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 116. oldal 114 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az új Polgári Törvénykönyv családjogi és gyermekvédelmi vonatkozásai, Budapest 2010. március 25. 115 2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 116. oldal 113
53
Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, van-e testvére, és - ha tizennegyedik életévét már betöltötte - kérheti vérszerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatait. A felvilágosítás megadásához - többek között - a vérszerinti szülő és a testvér meghallgatása is szükséges. Ha a vérszerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása ismeretlen helyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges, illetve, ha a vérszerinti szülő, a testvér a meghallgatás során úgy nyilatkozik, hogy adatainak közléséhez nem járul hozzá, az adatok az örökbefogadottal nem közölhetők. A gyámhatóság az örökbefogadott, a kiskorú örökbefogadott vagy törvényes képviselője kérelmére - a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül – tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős, a vér szerinti szülőre vonatkozó egészségügyi adatokról.116
A XIV. Fejezet az örökbefogadás hatálytalanná válásáról és felbontásáról szól. Hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet következtében az örökbefogadott apjának vagy anyjának kell tekinteni. Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, úgy kell tekinteni mintha nem került, volna rá sor. Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Ha az örökbefogadott még kiskorú, csak a kiskorú érdekében bontható fel. Az örökbefogadás a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg, és a felbontás kihat az örökbefogadóra, az örökbefogadó rokonaira, az örökbefogadottra és az örökbefogadott leszármazóira. Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné vált. A felbontást bármelyik fél kérheti, kiskorú örökbefogadott érdekében a gyámhatóság is indíthat pert, mely esetben a bíróság a vér szerinti szülőket is meghallgatja.117
116 117
2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 117-118. oldal 2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 118. oldal
54
Az örökbefogadás az azt felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – az örökbefogadás felbontása esetén – a kereset megindításának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. Az örökbefogadás megszűnése nem érinti a gyámhatósági eljárás vagy a per megindítása előtt meghalt örökbefogadó után megszerzett jogokat. A már átszállt örökséget ebben az esetben visszakövetelni nem lehet.118 A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében külön törvényben szabályozott közvetítői eljárást vegyenek igénybe.119
118 119
2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 119. oldal http://nincsigazsag.freeblog.hu/archives/2010/02/27/j_Ptk_az_rkbefogads/
55
Összegzés
Az örökbefogadást rendszerint kellemetlen és bizonytalan kimenetelű meddőségi vizsgálatok, hosszan tartó orvosi beavatkozások, a teherbe esést segítő, arra esélyt adó, a nők egészségi állapotát veszélyeztető költséges beavatkozások előzik meg. Az válhat „jó” örökbe fogadó szülővé, aki saját nemzőképtelenségével kibékült, átélte, elgyászolta meg nem született gyermekét, és az örökbefogadást mint alternatív gyermekvállalási lehetőséget elfogadni kész.120
Az örökbefogadók igen sokszor túlzott igényekkel lépnek fel. Például csak szőke, kék szemű kislányt kívánnak örökbe fogadni, és ha az éppen fiútestvérével együtt nevelkedik, hajlandók a testvéreket egymástól is elszakítani, mert a két gyermek örökbefogadása már „teherrel” járna. Arra volna szükség, hogy a gyermeket elfogadják a maga jó és rossz tulajdonságaival együtt, és úgy szeressék őt, amilyen. A gyermek nevelhető. Nagymértékben az örökbefogadókon múlik, hogy belőle szerető gyermeket vagy elfásult idegen, a családdal közös kapcsolatot kialakítani nem tudó személyt nevelnek-e.121
Megváltozott az örökbefogadási gyakorlat társadalmi környezete. Az ötvenes évekig a „bűnös” szülők gyerekei kerültek örökbefogadó családokba. A fejlett országokban ma már minimálisra csökkent a nem tervezett terhességekből következő örökbeadás. Az örökbeadás társadalmi háttere a szegénység. A roma kérdés társadalmunk egyik legsúlyosabb kérdése. A roma kisebbség súlyosan diszkriminált, a szülők iskolázottsága alacsony. Szegénységükből következik, hogy több roma gyerek kerül be az állami gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe. Romának lenni ma Magyarországon nem könnyű. Van, aki felvállalja, van, aki nem. Ez érett döntést igényel.122
120
Korbuly Ágnes: A vér szerinti szülő reprezentációja mint “fantom”, örökbefogadó családokban, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 3. szám, 17. oldal 121 Dr. Bacsó Jenő – Az örökbefogadás egyszerűsítése, Állam és igazgatás 1966. (16. évf.) 12. szám, 1097. oldal 122 Szilvási Léna - Örökbefogadás – Identitás – Sajtó – Botrány, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 1. szám, 5. oldal
56
Gondoskodni kell azokról a gyerekekről, akik ki vannak téve szüleik viszályának, amikor a házastársak elhanyagolják gyermeküket, vagy pedig őket használják fel egymással szemben nem ritkán a zsarolás eszközéül. Gondoskodni kell továbbá az alkoholista, a bűnöző szülő gyermekéről, akik bármely oknál fogva állami gondozásban állnak. A gondoskodás leghelyesebb módja a bizonyos korig szinte kizárólagosan a családi otthon biztosítása. Ennek pedig leghatékonyabb eszköze az örökbefogadás.123
A gyermekvédelmi rendszer egy intézmény. Feladata az, hogy az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket gondozza és nevelje. Felelőssége az, hogy a szülőt pótolva megőrizze a gyermek származására vonatkozó tényszerű és személyes információkat, szakszerűen készített dokumentumok formájában, és azt kellő időben a gyermek illetve örökbefogadó szülei rendelkezésére bocsássa.124
Az előkészítés és a kiválasztás nem megfelelő volta komoly problémát okozhat. Az utánkövetés mint jogintézmény bevezetésével segíthetne ezeken a gyermekeken. Ez egyfajta félig kötelező, félig önkéntes segítségnyújtásként alapvetően az örökbefogadás engedélyezésében
eljárt
szakemberek
számára
jelentene
kötelezettséget:
az
engedélyezést követő bizonyos időn belül tartsák szemmel a család életét, és bármilyen általuk tapasztalt vagy a szülők által jelzett probléma esetén nyújtsanak szakmai segítséget.125 Az új Polgári Törvénykönyv tartalmaz erre vonatkozóan egy passzust: az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását az örökbefogadást elősegítő szervezet a külön jogszabályban foglaltak szerint figyelemmel kíséri és segíti (követőgondozás) az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig.126
Az örökbefogadás egy csodálatos intézmény. Hiszen egymásra találnak a gyermekre vágyó szülők és a szülőkre, családra vágyó gyermekek. Az örökbefogadott gyermekekre
123
Dr. Bacsó Jenő – Az örökbefogadás egyszerűsítése, Állam és igazgatás 1966. (16. évf.) 12. szám, 1104. oldal 124 Szilvási Léna - Örökbefogadás – Identitás – Sajtó – Botrány, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 1. szám, 6. oldal 125 Andrási Júlia – Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat 2011. (17. évf.) 1. szám, 57. oldal 126 2013. évi V. törvény, Magyar Közlöny, 2013. évi 31. szám, 116. oldal
57
így nem vár szeretethiány és kitaszítottság érzése, helyette megismerhetik a valahová tartozás érzését.127
127
Godja Györgyné – Tapasztalatok az örökbefogadásról, az örökbefogadás felbontásáról és az örökbefogadás felbontását kiváltó okokról, Magyar Közigazgatás 2001. (51. évf.) 12. szám, 756. oldal
58
Irodalomjegyzék 1.
A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2007
2.
Andrási Júlia – Örökbe-fogadás?, Család, gyermek, ifjúság 2009. (18. évf.) 2. szám
3.
Andrási Júlia – Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat 2011. (17. évf.) 1. szám
4.
Bogár Zsuzsa fordítása – A gyermekek jogai hazai és külföldi örökbefogadás esetén, Család, gyermek, ifjúság 2001. (10. évf.) 2. szám
5
Dr. Bacsó Jenő – Az örökbefogadás egyszerűsítése, Állam és igazgatás 1966. (16. évf.) 12. szám
6.
Brósz – Pólay: Római jog, Tankönyvkiadó, Budapest 1992.
7.
Dr. Czumpf Eszter - A csecsemőgyilkosságok és az örökbefogadás közötti kapcsolat – és lehetséges megoldási módjai, 2010. március 08.
8.
Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? – KET a gyakorlatban. Fővárosi Közigazgatási Füzetek. 2006
9.
Dr. Csiky Ottó – Dr. Filó Erika – Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003
10.
dr. Deli Judit – Kinek az érdeke? – Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám
11.
Fleischner Samu – Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny, 1869. (4. évf.) 10. szám
12.
Godja Györgyné – Tapasztalatok az örökbefogadásról, az örökbefogadás felbontásáról és az örökbefogadás felbontását kiváltó okokról, Magyar Közigazgatás 2001. (51. évf.) 12. szám
13.
Győrfi Éva – Az örökbefogadási adatbankról, Család, gyermek, ifjúság 2001. (10. évf.) 2. szám
14.
Kardos Ilona – Örökbefogadók és örökbefogadottak, Beszámoló egy örökbefogadó szülőcsoportról, Család, gyermek, ifjúság 2002. (11. évf.), 2. szám
15.
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az új Polgári Törvénykönyv családjogi és gyermekvédelmi vonatkozásai, Budapest 2010. március 25.
16.
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999
17.
Korbuly Ágnes - „Más”− e
az örökbe fogadott
59
gyerek a vér szerinti családban
nevelkedő társaihoz képest ?, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám 18.
Korbuly Ágnes: A vér szerinti szülő reprezentációja, mint “fantom”, örökbefogadó családokban, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 3. szám
19.
Mészáros Krisztina – Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám
20.
Neményi Eszter – Miért nem szóltak előre?, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám
21.
Péter Orsolya Márta – A nők által gyakorolt örökbefogadás problémái a római jog és irodalom forrásaiban, Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica 2009., Tomus 27/1
22.
Pulay Klára – Amit az örökbefogadók veszteségeiről tudni érdemes, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám
23.
Somfai Balázs - A gyermek „származáshoz való joga”, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 6. szám
24.
Szeibert Orsolya – Családi jog, ELTE Jogi Kari Jegyzetek 7., Budapest 2012
25.
Székely Zsuzsanna – Felkészülés, tanfolyam örökbefogadóknak, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám
26.
Szilvási Léna – Az örökbefogadásról, másképpen, Esély 1997. 2. szám
27.
Szilvási Léna - Örökbefogadás – Identitás – Sajtó – Botrány, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 1. szám
28.
Vida Zsuzsanna – Örökbefogadás a nevelőszülői családokban élő gyermekek esetében, Kapocs 2003., (II. évf.) 5. szám
29.
Weiss Emilia – Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. szám
30.
A családjogi törvény magyarázata – KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002
31.
http://adoptalas.uw.hu/links.html
32.
http://www.prherald.hu/cikk2.php?idc=20101206-180904
33.
www.1000ev.hu
34.
http://bfl.archivportal.hu/id-1147-gyermekvedelem_es_gyamugy.html
35.
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.ht ml?ugy=orokbefogfelt20100128.html#topicissue
36.
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16496
60
37.
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16497&articleID=32979&ctag=articlelist &iid=1
38.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Azonos_nem%C5%B1_p%C3%A1rok_gyermekv%C3%A 1llal%C3%A1sa
61
Jogszabályjegyzék 1.
1952. évi IV. törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról
2.
1959. évi IV. törvény: a Polgári Törvénykönyvről
3.
1960. évi 12. törvényerejű rendelet
4.
1974. évi I. törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról
5.
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
6.
1986. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról
7.
1990. évi XV. törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról
8.
1991. évi LXIV. törvény: a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
9.
1995. évi XXXI. törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról
10. 1997. évi XXXI. törvény: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 11. 2002. évi IX. törvény: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 12. 2002. évi XLIV. törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról 13. 2005. évi LXXX. törvény 14. 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 15. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 16. 6/2003. (III.7.) BM rendelet 17. 127/2002. (V.21.) Korm. rendelet 18. 29/2003. (V.20.) ESzCsM rendelet 19. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 20. BH1981. 232. 21. BH1983.158. 22. BH1984.403 23. BH1992.28.I. 24. BH1995. 349. 25. BH1996. 368. 26. BH2000/4. 158. 27. BH2000. 19. 28. BH2001/7. 323. 29. BH2008.16
62
Táblázatjegyzék 1.
Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2007, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest 2009
2.
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16503
3.
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16503
4.
Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2007, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest 2009
63
