A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása

Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Egyeztetési változat

2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................... 4 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása... 4 Célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása ............... 4 A célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása ................................................. 7 A prioritások azonosítása ........................................................................................................ 7 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése ..................................................................... 7 2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása ........................ 26 3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés ......................................................................................................................... 33

Az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek ................................................. 48 Partnerségi program .............................................................................................................. 48 A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; ............................................................................................................................. 48 Monitoring és értékelési terv ................................................................................................. 48 Területi (társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat .................................................................. 48 Környezeti értékelés (külön kötetben is dokumentálva) .................................................... 48 A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése ............................................................ 48 A környezeti értékelés tematikája ..................................................................................................... 49 A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz .............. 49 A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges megyei program alakulására ........... 49 A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, a vélemények figyelembe vétele .............................................................................................................................. 50 Információhoz való hozzáférés...................................................................................................... 50 Az egyeztetési eljárás és a beérkezett észrevételek ismertetése, az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások ....................................................................................................... 51 A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése ......................................... 51

A Fenntarthatósági értékrend érvényesítése ....................................................................... 51 Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak, következményeinek feltárása ................................................................................................ 58 Veszprém megye új Területfejlesztési Programja kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket ............. 58

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak vizsgálata .......... 59 2 2013. december


A Program megvalósulása következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére a Programban javasolt intézkedések hatékonyságának értékelése, további szükséges intézkedések ............................................................................................................................ 59 Javaslat a megyei területfejlesztési Program által befolyásolt más tervekben figyelembe veendő környezeti szempontokra, intézkedésekre .............................................................. 59 A Stratégiai Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése ............................ 59 A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) szerinti vizsgálat a Natura 2000 területek vonatkozásában ...................................................................................................................... 59 Összefoglalás ........................................................................................................................... 60

3 2013. december


Bevezetés A hatályos jogszabályok a megyei jogú város támogatását is szükségessé teszik a megyei koncepció elfogadásához, ezért a Veszprém megyei Közgyűlés és Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése együttes ülésen tárgyalta és fogadta el a megyei területfejlesztési koncepciót. A Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót elfogadta. Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése 383/2013 (XII.19.) számú határozatával egyetértett a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióval. A területfejlesztési koncepcióval összhangban, arra építve megkezdődött Veszprém megye területfejlesztési Programjának kidolgozása. Jelen dokumentum ennek munkaváltozata.

A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása Kidolgozása folyamatban.

Célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása Veszprém megye középtávú – a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra szóló területfejlesztési programjának célja és feladata a Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.) számú határozatával elfogadott „Veszprém megye területfejlesztési koncepciója” részét képező nagytávú jövőkép elérését szolgáló középtávú programok megfogalmazása a hosszú távú területfejlesztési koncepcióban elfogadott fejlesztési célrendszer és a megye térségei és városai fejlesztési prioritásai együttes figyelembevételével. Veszprém megye jövőképe: Vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása. A jövőképben megfogalmazottak elérése érdekében Veszprém megye és térségei fejlesztésében a jóváhagyott területfejlesztési dokumentumok szerint prioritást élvez o a versenyképesség növelése, o a térség gazdaságának az itt élők megélhetését segítő fejlesztése, 4 2013. december


o valamint a megye lakossága életminősége javítása, „jól léte” biztosítása. A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek. A megye jövőképe olyan távlatot rajzol fel, amelyben - a Nemzeti Fejlesztési Koncepcióban kitűzött országos szintű stratégiai célkitűzések megvalósulásától is függő ütemben és mértékben - Veszprém megyében: a helyi erőforrások széleskörű kihasználásával erősödik a gazdaság úgy az ipari ágazatok, mint a mezőgazdaság, illetve a szolgáltatások vonatkozásában, erősödik a gazdaság térségi beágyazottsága, nő a versenyképessége, javulnak a lakosság életkörülményei, a gazdaság minden versenyképes szektorában javulnak a fejlődési lehetőségek, nő a foglalkoztatás, az aktív korú lakosság minden rétege és a tenni kívánók számára esély lesz a munkavállalásra, illetve a megélhetést biztosító önfoglalkoztatásra, a XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények megyei jelenléte megerősödik; a helyi szereplők együttműködése révén a megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a megyén belül marad, a térség gazdasági szereplőit és polgárait gazdagítja; fejlődnek a települések, javul a környezet állapota és a lakosság életminősége, nő a megye népességmegtartó és népességvonzó képessége, amelynek eredményeként csökkennek a megyén belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és érdektagolt helyi társadalom konfliktusai jól kezeltek. javulnak a gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei úgy a K-Ny irányú közúti és vasúti, mint az É-D-i irányú közúti és vasúti (Veszprém – Győr) kapcsolatok vonatkozásában, a belső közlekedési hálózat javításával valamint a közösségi közlekedés feltételei javításával javul a munkahelyek és az ellátást biztosító központok elérhetősége, az információs társadalom legújabb vívmányai elterjedtek, és alkalmazásuk megjelenik a gazdasági és társadalmi életben, megvalósulnak klímavédelmet és az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztések, nő a megújuló energia termelésének és felhasználásának súlya és aránya úgy a megye gazdaságában, mint településeiben és a háztartásokban, a (Székesfehérvár) Várpalota – Veszprém – Ajka gazdasági és innovációs tengely a térségi gazdaságfejlesztés és a tudásipar meghatározó célterületévé válik, bővül Pápa gazdasága és Győr gazdaságával való együttműködése, erősödik a táji-, természeti erőforrások fenntartható használata és a helyi potenciálokra és termelési hagyományokra, valamint a bővülő értékesítési lehetőségekre alapozva nő a helyben termelt és felhasznált egészséges élelmiszer mennyisége és aránya, kialakulnak a térségi sajátosságokat figyelembevevő tájgazdálkodás feltételei, a táji, természeti adottságokra és kultúrtörténeti hagyományokra épülve, a helyi környezeti 5 2013. december


feltételekhez igazodva javul a vidéki térségek értékteremtő képessége, szerepe az e térségekben való megélhetésben, a vidék népesség- és képességmegtartásában, kiteljesedik a térségi sajátosságokkal bíró szőlőtermesztés és borászat, a helyi karaktert adó egyedi termékek termesztése és feldolgozása, a települések megőrzik és gazdagítják természeti- és épített értékeiket, ápolják helyi hagyományaikat, amelyek így a fejlesztés erőforrásaivá válnak, javul a megye térszerkezete, azon belül javul az egyes települések szerkezete is, a társadalmilag indokolt és a gazdasági fejlődéssel összehangolt ütemben folytatódik a városközpontok funkcióbővítő megújítása és megkezdődik a vidéki településeken a helyi értéket és karaktert hordozó településközpontok és településrészek revitalizálása, bővülnek a zöldfelületek, egyaránt növekszik azok használati értéke és biológiai aktivitása, fokozatosan kialakulnak a települések zöldfelületi rendszerei (hálózatai), tovább nő a megye erdősültsége, javul az erdők állapota és ez egyaránt hozzájárul a térségi gazdaság erősödéséhez, az ökológiai-, a turisztikai- és rekreációs potenciál növekedéséhez, bővül a turizmus, javulnak a vendégül látás feltételei, a Balaton-felvidék kihasználja a kiemelkedő turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségeket, kialakul a Balaton-felvidék és a Bakony turisztikai és fejlesztési együttműködése, Veszprém megyei jogú város integrálódik a Balaton Kiemelt üdülőkörzetbe, a Bakonyalja térségében bővülnek a falusi vendéglátás, a rekreáció lehetőségei, javulnak annak feltételei, térségi együttműködései, biztosítottak és elérhetők az alap-, a közép-, valamint a felsőfokú minőségi oktatás és a képzés, valamint a munkaerő-piaci igények változásához való alkalmazkodást biztosító élethosszig való tanulás feltételei, kialakul a lakosság sokoldalú ellátásának hatékony rendszere, biztosított az intézményhálózat elérhetősége, Veszprém erősödik, mint a felsőfokú képzés és a térségi gazdasággal együttműködő innováció regionális központja (Székesfehérvárral való együttműködésben), tovább nő a születéskor várható élettartam, a megye településein biztosítottak az egészséges élet megőrzésének, illetve a gyógyulás feltételei, megőrződnek a gazdag hagyományok és tradíciók, nő a kultúra szerepe a térségi és a helyi identitás erősödésében, nő a kultúra szerepe a térség és a települések fejlődésében (fejlesztésében),

Veszprém megye jövőképe egy dinamikusan megújuló harmóniát tükröz, annak megteremtését vetíti előre. Harmóniát, amelyet ez a táj - a Balaton part, a Balaton-felvidék, a Bakonyalja, a Bakony, a Somló – is tükröz, harmóniát a rendelkezésre álló sokszínű potenciálok és azok kihasználása között, harmóniát az itt élő emberek képességei, elvárásai és a térség és települései fejlődése között, harmóniát települési környezetben és harmóniát a társadalomban. A megyei fejlesztési koncepció átfogó célja tehát ennek a harmóniának megteremtése, olyan vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása, amely az itt élők, és az ide látogatók szélesen értelmezett „jól lét”-ének is feltétele. A megyei területfejlesztési stratégiai program a jövőkép elérését előmozdító hosszú távú célokhoz kapcsolódó prioritásokat és a középtávú, 2014-20 közötti időszakra szóló programokat határozza meg.

6 2013. december


A célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása A megyei területfejlesztési stratégiai program prioritásai a területfejlesztési koncepció céljainak elérését segítik elő. Az átfogó koncepcionális célokat egy-egy prioritás támogatja a Programban.

A prioritások azonosítása Veszprém megye elfogadott területfejlesztési koncepciója által meghatározott fejlesztési célok és a célok elérését szolgáló prioritások, középtávú programok (a koncepció fejlesztési célkitűzései struktúrájához kapcsolódva):

1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése 1. Program a gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés szolgálatában 1.1. Program a gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztésre a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével Cél a fenntartható gazdasági növekedés, a kiszámítható, érték-, tudás- és munkaalapú, hozzáadott értéket növelő és közhasznokat eredményező gazdasági fejlődés és jövedelemtermelés biztosítása. 1.1.1. A járműipar és a hozzá kapcsolódó gép- és elektronikai ipar fejlesztése (a Pannon Egyetem innovációs, kutató- fejlesztési munkájára is alapozva), Ajka, Veszprém, Pápa és Zirc térségében. A járműipari klaszterhez tartozó kiegészítő (pld. az autóbelső kialakításhoz tartozó) ipari termelés és fejlesztés elsősorban Győr, másodsorban Esztergom autógyártásához kapcsolódva. 1.1.2. A vegyipar fejlesztése (azon belül kiemelten a műtrágya, a növényvédőszer és a gyógyszer alapanyag termelés) és az ehhez kapcsolódó fejlesztések támogatása a környezetvédelmi követelmények szigorú érvényesítésével Balatonfűzfő és Pétfürdő térségében.

7 2013. december


1.1.3. A turizmus fejlesztése kiemelten a megye Balaton üdülőkörzethez tartozó térségekben, a balatoni turisztikai kínálatot bővítő és kiegészítő módon a Bakony és a Bakonyalja településeiben, Veszprémben, a Somló térségében, kiegészítő jelleggel pedig – foglalkoztatást és megélhetési lehetőséget bővítő módon – a megye vidéki térségei sajátos és egyedi helyi turisztikai potenciállal rendelkező településeiben (térségi programkínálattá szervezve) 1.1.4. Az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése a helyben termelt egészséges élelmiszereknek helyben, illetve a térségben történő feldolgozottságával, a hozzáadott érték helyben tartása érdekében. Minden termék vonatkozásban támogatott a teljes terméklánc térségi érdekű alakítása. A helyi mezőgazdasági termelésre alapozott élelmiszer feldolgozóipar a helyi potenciálok kihasználását biztosító (háztáji-, kis- és középgazdasági) termelésre épülő a termékláncok kialakításán belül kiemelt Pápa térségében a térségi állattenyésztésre alapozó húsipari és tejipari vertikum fejlesztése, a történelmi borvidékeken pedig a helyi szőlészetre épülő minőségi borászatok fejlesztése. 1.1.5. Az építőanyag-ipar fejlesztése, (elsősorban az exportképes cserép-, szigetelőanyagés burkolóanyag gyártás) kapacitásainak bővítése 1.1.6. A környezetipar, ezen belül elsősorban a hulladékok újrahasznosításához valamint az alternatív energiahordozók hasznosításához kapcsolódó termékek fejlesztése és azok előállításának bővítése (elsősorban Veszprém, Pápa és Tapolca térségében) Az országosan is stratégiainak tekintett ágazatokon túlmenően Veszprém megye egyes térségeiben stratégiai jelentőségű: 1.1.7. Az alumíniumipar fejlesztése, ezen iparágban kialakult - egymásra épülő – gazdasági vertikum fejlesztése (Ajka és Várpalota térségében) a bányászat fenntartása (Zirc térségében) a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével. 1.1.8. Az üveg és porcelánipar a hungarikumok és az egyedi gyártási eljárással készülő exportképes termékcsoportok bővítésével, a térségben meglévő termelési munkakultúra és sajátos tudás kihasználásával (Ajka és Herend térségében). 1.1.9. A faipar és bútorgyártás a magas erdősültségre és a kialakult munkakultúrára, mint helyi erőforrásokra alapozva (Veszprém, Pápa és Zirc térségében). Megyei szinten prioritást élvez a kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok helyzetbe hozása, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítása és a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása elsősorban a megye vidéki térségeiben.

8 2013. december


1.2. Program a térségi és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztésre: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal •

Program Veszprém megye Balaton üdülőkörzet részét képező térségeinek fejlesztésére Mivel a Balaton Régióra 2007-ben kidolgozott és a Térségi Fejlesztési Tanács által elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepció jól szolgálja az üdülőkörzet területéhez tartozó Veszprém megyei térségek fejlesztését, ezért Veszprém megye új területfejlesztési koncepciója a Balaton vonatkozásában integrálja a koncepció célrendszerét. A Somogy-, Zala- és Veszprém megyéhez tartozó Balaton Régió fejlesztésének deklarált célja, hogy a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója legyen. Váljon ez a több megyére kiterjedő, összehangolt tervezést és fejlesztést igénylő térség a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építve, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetté.

•

Program a Balaton térség versenyképességének javítására - A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a foglalkoztatás bővítése és a vállalkozások jövedelem termelőképességének javítása - Környezet minőségének javítása érdekében a táji és természeti értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő gazdaság fejlesztés és a települési környezet minőségének javítása - Területi és társadalmi kohézió érdekében - Életminőség javítása

•

A Balaton-felvidék és a Bakony térsége összehangolt fejlesztése valamint Veszprém megyei jogú városnak az üdülőkörzetbe integrálásának programja

•

Program a gazdasági fejlettséghez, a munkavállalók képességeihez igazodó társadalmilag elfogadott jövedelmeket biztosító foglalkoztatás bővítésére az itt élő népesség biztonságosabb megélhetése, a szociális feszültségek csökkentése érdekében. A foglalkoztatottság bővítését szolgáló programelemek: Az egészség megőrzését és helyreállítását segítő helyi programok kidolgozása és megvalósítása, Az erősen munkaintenzív ágazatok (a mezőgazdaság, a zöldinfrastrukturális építőipar) támogatása elsősorban a megye vidéki, a városi foglalkoztató központoktól távol eső térségeiben,

9 2013. december


A több foglalkozatott alkalmazását jelentő, magasabb foglalkoztatottságot biztosító ipari és szolgáltató fejlesztések letelepítésének megyei, térségi és települési szintű támogatása, A munkaerőpiacról kiszorult, jellemzően az alacsony végzettségűeknek, vagy más szempontból hátrányos helyzetűeknek a munka világába való visszavezetését segítő térségi és helyi programok kialakítása (kiemelten Veszprém és Vas, illetve Zala megye határszéli településeiben valamint a belső periféria által érintett településekben) Atipikus foglalkoztatási formák megerősítése: részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, bedolgozói rendszer alkalmazásának kiterjesztése, a kisgyerekes szülők és a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, Az élethosszig tartó tanulás feltételei biztosítása, ezzel a munkaerő-piaci kereslet változásaihoz jobban alkalmazkodni tudó képességek megszerzésének elősegítése, A munkaerő képzettségének növelése, a helyi gazdaság munkaerőigényéhez igazodó szakképzettség biztosítása, illetve a munkakultúra javítása, A foglalkoztatásban meghatározó jelentőségű kis és középvállalkozások erősítése. Az önfoglalkoztatás támogatása, A szociális foglalkoztatásban településenként rejlő lehetőségek kihasználása.

A megyei gazdaság erősítését és fejlesztését szolgáló térségileg specializált programok: Program Veszprém „high tech” központtá, e célra kijelölt területének pedig vállalkozói tudásparkká fejlesztésére a Pannon Egyetem valamint a városban és a megyében működő innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének bázisán. o az innovatív, magas K+F igényű gazdasági tevékenységek ösztönzése, ezen nagyvállalatok technológiai és tudományos parkba való koncentrálása o vállalkozások, beruházások vonzása o helyi vállalkozások fejlesztése o gazdaságfejlesztéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése o vállalkozásbarát környezet kialakítása. Program a Székesfehérvár – Várpalota – Veszprém – Ajka ipari- és innovációs tengely erősítése érdekében Veszprém térségében a kutatási-, innovációs potenciál erősítésével a magas hozzáadott értéket adó ágazatok fejlesztésével, vállalkozásfejlesztési zóna kijelölése, fejlődésének támogatása. Ennek az ipari és innovációs tengelynek Veszprém megyén belüli két vége - Várpalota és Ajka térsége - egyúttal az ipari szerkezetváltás és az újraiparosítás kiemelt célterülete is. E térségekben támogatott programok: o a szerkezetátalakításhoz szükséges termelőeszközök, üzemépületek átalakítása, kifejezetten a meglevő iparterületeken, barnamezős ingatlanokon. o az új szükségletekhez igazodó át- illetve továbbképzések. o a kapcsolódó műszaki infrastruktúra fejlesztése (pl. infokommunikációs, környezetbiztonsági, logisztikai, közösségi közlekedési fejlesztések).

10 2013. december


o az új ágazatok piacra jutásának és tartósan kedvező piaci pozíciójuk megszerzésének elősegítése (pl. szabadalmak, termékminősítések megszerzésének segítése). o rugalmas, az ipari parkok működéséhez hasonló komplex szolgáltatásokat nyújtó iparterület-menedzsment kialakítása az érintett településeken. Program a Veszprém – Zirc – Győr gazdasági tengely vasúti kapcsolatra alapozott fejlesztésre, Veszprém és Győr járműipari együttműködésének bővítése, Veszprém gazdasági szerepének térségi erősítése érdekében. Program a Pápa – Győr gazdasági tengely kapcsolatrendszerének erősítésére elsősorban a járműipari klaszter támogatására és kibővítésére, Program a megye Ipari Parkjai fejlesztésére, a parkok által nyújtott szolgáltatások bővítésére, új megyeközponti Ipari Park létesítése Veszprémben Program „Szabad Vállalkozási Zónák” kijelölésére Várpalota-Pét, illetve Ajka– Devecser térségében. Létrehozásának célja a térség gazdasági fejlődése érdekében a helyi sajátosságokkal és hasznosítható erőforrásokkal összhangban álló, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a versenyképesség és a jövedelemtermelő képesség erősítése, valamint az infrastrukturális feltételek javítása. Program az inkubátorházak létrejöttének és szolgáltatásainak támogatására a foglalkoztatási központokban, a megye várostérségi központjaiban a mikro- és kisvállalkozások megerősödésének elősegítése érdekében. Cél a vállalkozások körének bővítése, a vállalkozások fejlődését és eredményes tevékenységét segítő megoldások támogatása. Program az innováció terjedésének támogatására a kutatás-fejlesztés eredményeinek mielőbbi alkalmazásának elősegítésére Veszprém megyei jogú város, a Pannon Egyetem valamint a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében, a kis és középvállalkozások innovációs potenciáljának erősítése érdekében. Program a történelmi borvidékhez tartozó Somló (Tájvédelmi Körzet) és környéke fejlesztésére a megye vidéki térségei gazdaságának megerősítése, valamint az egyedi értékek és sajátosságok megőrzése és fejlesztése érdekében

11 2013. december


1.3.Program a vidékies térségek értékalapú megújítása, a vidék élhetőségének és életképességének fokozására e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítására A vidéki térségek felzárkóztatásának kulcskérdése a helyben történő boldogulás feltételeinek megteremtése. Veszprém megye vidéki térségeiben cél a mező- és erdőgazdasági adottságok hasznosítása, illetve a tradíciók erősítése, szükség esetén újraélesztése. A program fő elemei: - Önfoglalkoztatás, családi gazdaságok és a középbirtokok élénkítése - Fiatal helyi gazdák helyzetbe hozása - Mezőgazdasági termékek feldolgozása helyben A mezőgazdaságban előállított termékek esetében cél, hogy lehetőség szerint a feldolgozás is helyben történjen. A helyi mezőgazdaságra építő feldolgozóipar kiteljesedésével megyei élelmiszer terméklánc alakul ki, amely a megye sajátos térségeiben az adottságok és a hagyományok szerint szakosodik: - Zirc térsége: szántóföldi növények közül burgonya, sertés- és szarvasmarha ágazat, juhtenyésztés, tejtermékek kisüzemi előállítása - Tapolca és Sümeg térsége: szőlőtermesztés, borászat - Pápa térsége: szántóföldi növénytermesztés, sertéstenyésztés, húsfeldolgozás - Balatonfüred, Balatonalmádi térsége: szőlőművelés- és feldolgozás, nemzetközi és hazai országos piacon versenyképes borászat - Várpalota térségi tavak: specifikummá teendő az intenzív haltenyésztés, értékesítés További programok a vidéki térségek felzárkóztatására: - Termelői piacok létrehozása - Helyi oktatási-nevelési intézmények számára alapanyagok, élelmiszerek biztosítása - Földtörvény változásából következő új helyzethez való alkalmazkodás - Piaci igényekhez igazodó termékskála - Kapcsolódás a turizmushoz – termékutak kialakítása

Veszprém megye területfejlesztési programjainak kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztés 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs, valamint Vidékfejlesztési Operatív Programjaihoz GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM A GINOP intézkedései az alábbi specifikus célokat tűzik ki maguk elé, amelyek mindegyike releváns Veszprém megye területfejlesztési programja esetében is: 1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés 2. Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése 12 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat 3. K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság 4. Integrált infokommunikációs fejlesztések, az IKT szektor és gazdaság fejlesztése 5. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése PRIORITÁSI TENGELYEK 2.1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA 5. cikk (3) a): A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubátorokat is. SPECIFIKUS CÉL 1: Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése A vállalkozói kultúra fejlesztése érdekében – a vállalkozások közvetlen támogatása mellett – szükség van a működésüket közvetve támogató vállalkozói környezet fejlesztésére. Ennek érdekében kiemelt cél a vállalkozások indításához és működéséhez szükséges fejlett infrastrukturális háttér megteremtése és fejlesztése, a vállalkozások együttműködésének, klaszteresedésének, és beszállítói hálózatokba történő integrálódásának ösztönzése, valamint a vállalkozók menedzsment képességeinek fejlesztése. 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése: • Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése • A vállalkozói együttműködések ösztönzése • Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése SPECIFIKUS CÉL 2: Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése. Ennek érdekében célunk a vállalkozások differenciált fejlesztése, ezen belül a kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások fejlett kapacitásainak megteremtése és bővítése, amely elősegíti ezen vállalkozások piacokon való megjelenését, piacainak megtartását és további terjeszkedését. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése A foglalkoztatás szintjének növelése érdekében célunk olyan fejlesztések támogatása, amelyek a vállalkozások munkahelyeinek megőrzését és új munkahelyek teremtését eredményezik. Ezen fejlesztések kapcsolódhatnak a vállalkozások fejlett kapacitásainak megteremtéséhez és bővítéséhez, a munkaerő-mobilitás javításához, az atipikus és családbarát foglalkoztatási formák alkalmazásának elősegítéséhez, a munkavállalók képességeinek javításához, valamint a társadalmi és szociális gazdaság erősítéséhez. 2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai:

13 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat •

•

A nemzetközi termelési láncokhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások fejlesztéseinek támogatása keretében kiemelten támogatjuk a hazai vállalatok erősebb bekapcsolódását a termelési láncba. A jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban működő vállalkozások fejlesztését szolgáló programok keretében a hazai gazdaság fenntartható növekedése szempontjából kiemelt jelentőségű, kkv-ra alapozó ágazatokban, vagy alágazatokban tevékenykedő vállalatok támogatását kívánjuk megvalósítani.

3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai: • A kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programjai keretében területi és innovációs fókuszokhoz is igazodó szempontok alapján fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok, amelyek központjában nem kizárólagosan a megyei jogú várostérségek állnak, de akár több megyei jogú városra és más településekre is kiterjednek. • A szabad vállalkozási zónák (SZVZ) gazdaságfejlesztési programjai keretében a legnehezebb helyzetben lévő térségeknek kívánunk támogatást biztosítani. • A Balaton térség gazdaságfejlesztési programja keretében a Balaton térségének komplex fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni. 4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése: 5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései:

2.2. Tudásgazdaság fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA rendelet-tervezet 5. cikk (1) b): A vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által. A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásnak és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése. SPECIFIKUS CÉL 1: A tudásfelhasználás segítése Az üzleti haszonnal kecsegtető tudás kiaknázását elsősorban a tudás- és technológia-intenzív vállalkozásoknál várhatjuk. Ezért a specifikus célhoz kapcsolódó intézkedés az induló vállalkozásoktól kezdve, a kkv-kon át a K+F+I tevékenységet végző nagyvállalatokig kiemelten fontosnak tartja ezen célcsoport támogatását, valamint a számukra kedvező környezet megteremtését a magasabb hatásfokú tudásfelhasználás, a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. SPECIFIKUS CÉL 2: A tudásáramlás erősítése A tudásáramlás erősítésének célja, hogy a nemzeti innovációs rendszer szereplői között megerősödjenek az innováció felé vezető kapcsolatok, fejlődjenek az innováció-menedzsment készségek és képességek, erősödjenek a fejlett integrált innovációs szolgáltatások, amelyek együttesen javíthatják mind a magánszektor, mind pedig a közösségi-állami szektor hatékonyságát. Ezért a kapcsolódó intézkedés az együttműködések ösztönzését, a tudás- és technológiatranszfer hatékonyságának növelését segíti elő.

14 2013. december


1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása 2. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: ERFA rendelet-tervezet 5. cikk (1) a): A kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása. SPECIFIKUS CÉL 3: A tudásbázisok megerősítése A magas színvonalú, élenjáró eredményeket elérő tudásbázisok fejlesztésével az üzleti szektor új tudás-igénye közvetlenül kiszolgálható. A specifikus célhoz kapcsolódó intézkedés ezért a kiemelkedő kutatóhelyek nemzetközi színvonalra történő fókuszált fejlesztését, a kutatási infrastruktúrák versenyképességének erősítését és az ehhez szükséges háttér megteremtését kívánja megvalósítani. 3. intézkedés: Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések

2.4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: (4. prioritástengely) (6c): A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése SPECIFIKUS CÉL 1: Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása Hazánk kulturális és természeti örökségeinek turisztikai hasznosítása a gyógyhelyek, a kulturális, ökoés aktív turizmus fejlesztése révén hozzájárul az értékek megőrzéséhez és fenntartásához. SPECIFIKUS CÉL 2: A Balaton turisztikai célú fejlesztése a kulturális és természeti örökségekre alapozva A Balaton egységes turisztikai desztinációként való megjelenítése, versenyképességének erősítése a hazai és a nemzetközi piacon. 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása - Nemzeti kulturális örökség megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása - Természeti értékek megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása - Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése 2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, nemzeti természeti kincs. Vonzerejét kellemes, lágy édesvize, kedvező klimatikus adottsága, a változatos szépségű táj, valamint a térség gazdag kulturális öröksége adja. A Balaton a fiatalokat, a fiatal felnőtteket, illetve a gyermekes családokat vonzza elsősorban (a gyógyulási szándékkal a régióba érkező vendégek mellett). A térség a családi üdülés, az aktív turizmus, és az egészségturizmus területén egyaránt jelentős adottságokkal rendelkezik, a jelenlegi kínálat azonban nem alkalmas arra, hogy a nagyon rövid turisztikai szezonon kívül gazdasági

15 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat lehetőségeket biztosítson a helyi lakosságnak és vállalkozásoknak. A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyságnövelését célzó fejlesztéseinek támogatása 3. intézkedés - Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása 4. intézkedés - Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása

2.5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i: Munkaerőpiaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén SPECIFIKUS CÉL 1: A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása SPECIFIKUS CÉL 2: A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása 1. intézkedés: Munkaerő-piaci belépés segítése • A munkanélküliek és inaktívak vállalkozóvá válásának támogatása • Munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások • Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása • Munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) a) ii.: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése SPECIFIKUS CÉL 3: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése Elősegíteni a munkába állását, illetve az elhelyezkedéshez szükséges képzettség, tudás, kompetenciák megszerzését azon 15-24 éves nem foglalkoztatott fiatalok esetében, akik nem vesznek részt szakképzésben és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat. 2. intézkedés: Fiatalok (15-24 évesek) munkaerő-piaci integrációja BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) b) v.: A szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése.

16 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat SPECIFIKUS CÉL 4: Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése 3. intézkedés: Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása A szociális gazdaság fejlesztése, társadalmi vállalkozások támogatása A szociális gazdaságon belül ez az intézkedés az alábbi két fő területre koncentrál: • Társadalmi vállalkozások ösztönzése és támogatása • „Tranzit” foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek számára • Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 4: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3. cikk (1) c) iii.: Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez való jobb igazítása, beleértve a szakoktatás és képzés színvonalának a javítását, a munkahelyi tanulási és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek, mint pl. a duális oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését. SPECIFIKUS CÉL 5: Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása Célunk az, hogy a felnőtt lakosság minél nagyobb aránya vegyen részt oktatásban/képzésben, és lehetőségük legyen a munkaerő-piaci szempontból releváns készségek, megszerezésére. SPECIFIKUS CÉL 6: A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása Célunk az, hogy a szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer minél rugalmasabban és gyorsabban tudjon reagálni a gazdasági változásokra, és a képzési kimenetek megfeleljenek a vállalkozások igényeinek. 4. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével • Kompetencia-fejlesztés és képzés • A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 5: (6. prioritástengely) ESZA rendelet 3.cikk (1) a) v.: A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez SPECIFIKUS CÉL 7: A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása Ennek alapvető eleme a működéshez igazított rugalmas munkaszervezési módszerek elsajátítása 5. intézkedés: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése • Munkahelyi rugalmasság elterjesztése • A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: ERFA 5. cikk (3) c:) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2: ERFA 5. cikk (8) a): Üzleti inkubátorok létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatásba, mikrovállalkozásokba és cégalapításba való beruházások támogatása 17 2013. december


SPECIFIKUS CÉL 1: Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása A gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása érdekében fontos a vállalkozások teljesítményének erősítése, versenyképességének javítása. A finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó vállalkozások verseny- és foglalkoztatási képességének fejlesztését forrásbevonási lehetőségeik javításával is ösztönözni kell. Ezen cél elérését támogatja a pénzügyi intézményrendszer képzési programokkal és a támogatott források közvetítéséhez szükséges informatikai háttér kiépítésével megvalósuló fejlesztése is. 1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása 2. intézkedés: Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejleszté-se

BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3: ERFA 5. cikk (1) b): A vállalatok innovációba, kutatásba, a vállalatok közötti szinergikus kapcsolatok kialakításába, a K+F központokba és felsőoktatás-ba irányuló beruházásai révén, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegí-tésére, a technológiaátadásra, társadalmi innovációra, öko-innovációra és közszolgálati alkalmazásokra, a keresletélénkítésre, a hálózatépítésre, a klaszterekre és a nyílt innováció keretében megvalósuló intelligens specializációra, a technológiai és alkalmazott kutatásokra, a kísérleti programokra, a korai termékhitelesítési intézkedésekre, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatására, illetve az általános célú technológi-ák terjesztésére. SPECIFIKUS CÉL 2: Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében 3. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projek-teknél BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 4: ERFA 5. cikk (4) b): A vállalkozásoknál az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 5: ERFA 5. cikk (4) c:) Az energiahatékonyság, az intelligens energiamenedzsment és a megújuló energiák használatának elősegítése a köztulajdonú infrastruktúrákban, beleértve (ERFA esetében a középületeket) és a lakásépítési ágazatot. SPECIFIKUS CÉL 3: Vállalkozások és önkormányzatok külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében 4. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél

18 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 1. PRIORITÁS: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása A vidék sorsa az ott élő emberek és az ott működő vállalkozások készségein, szemléletén, tudásán is múlik, kiemelten fontos ezért az oktatás, szakképzés, szakmai tanácsadás, a korszerű gazdálkodási ismeretek terjesztése. Fontos az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése is. Így jelen prioritás az alábbiakat foglalja magába: • a vidéki térségekben működő innovációs és tudásbázisra alapozott szaktanácsadás fejlesztése; • interaktív innováció • a mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, és az erdészet, területén a kutatás-fejlesztés és innovációs, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködés fejlesztése; • az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése; • a tudástőke bővítése, az egész életen át tartó tanulás és szakképzés előmozdítása az agrárgazdasági (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripar) vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében; • a legújabb tudományos és technikai ismereteket, lehetőségeket felhasználó, ügyfélbarát szakigazgatási szolgáltatások (jó állam) erősítése. 1.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek • 15.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések • 15.2 Bemutató üzemi programok • 15.3Tájékoztatási szolgáltatás Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások • 16.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás • 16.2 Szaktanácsadók továbbképzése • 16.3 Csoportos szaktanácsadás • Együttműködés o Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése 2. PRIORITÁS: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése

1.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának rövid, összegző leírása A prioritás a versenyképes, diverzifikált és fenntartható agrártermelés, valamint a versenyképes és fenntartható élelmiszeripar megvalósítását elősegítő intézkedéseket foglalja magába. A prioritás az alábbi tématerületekre koncentrál:

19 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat •

A meglévő, üzemelő gazdaságok bel- és külpiaci versenyképességének megteremtése és/vagy fokozása érdekében történő beavatkozások összessége, amely magában foglalja a növénytermesztési- és állattartási technológiák fejlesztését, innovatív technológiák bevezetését, állategészségügyi- és állatjóléti fejlesztéseket és a produktív termelés érdekében szükséges, esetleges szerkezeti változtatásokat. Az agrárgazdasági piacaink kevés kivételtől eltekintve csak a megfelelő minőségű, azonos színvonalú termékek befogadására nyitottak. Annak érdekében, hogy a piaci igények kielégítése hazai árualappal megtörténhessen, elengedhetetlen a minőségi termelésre való ösztönzés, illetve fontosságának felismertetése.

Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot mind az alapanyag termelés, mind a feldolgozás számára a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Ezek alapján törekedni kell a különleges minőségű, ill. különleges fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására, a réspiacok igényeinek kielégítésére. 1.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások összegző felsorolása Beruházások tárgyi eszközökbe • A kertészeti és állattenyésztési gazdaságok általános technológiai fejlesztése - az általános technológia lemaradások, illetve a hatékonysági mutatók összágazati hátránya (EUösszehasonlításban) felzárkózásának elősegítése. • A prosperatív, nagy hozzáadott értéket termelő, a technológiai fejlesztésbe leginkább bevonható és a nemzetgazdasági szempontokból is kívánatos ágazatok hangsúlyos fejlesztése (kertészet, ültetvények). A hivatkozott ágazatok élőmunka-igénye is jelentős, amely a vidéki foglalkoztatottsági mutatókra is jelentős hatással bír. • A megtermelt árualap kedvezőbb piaci elhelyezésének érdekében történő beruházások támogatása, mellyel az alapanyag-termelés fázisát közvetlenül követő tevékenységek hozzáadottérték-előállítása fokozható, s amelyek elősegítik a termés kedvező beltartalmi értékeinek megmaradását, piacra juttatását (csomagolás, tárolás). • A meglévő öntözési rendszerek, vizi létesítmények víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítése, valamint az öntözőberendezések hatékonyságának a javítása, hozzájárulva ezzel a komplex vízgazdálkodás rendszeréhez. Melioratív talajművelés támogatása különös tekintettel a szántóföldi kultúrákraA takarmány-hasznosulás és a takarmánytárolás, telepi mozgatás, minőségmegőrzés innovatív módszereinek elterjesztése, valamint alternatív takarmányozási rendszerek bevezetése. • A nagy területeken dolgozó erdőgazdálkodás számára a korszerű erdőgazdálkodás és erdővédelem – és egyéb erdei haszonvételek és szolgáltatások – számára szükséges logisztikai háttér biztosítása. Ez által a vidék munkaerő megtartó képességének növelése, a vidéki termelési és jövedelmezőségi feltételek javítása, az erdők védelmével a termelés biztonságának fokozása.

3. Prioritás: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása:

20 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Jelen prioritás kapcsolódva a 2. prioritásban megfogalmazottakhoz a versenyképes, diverzifikált és fenntartható agrártermelés megvalósításán túl kiemelt figyelmet kíván fordítani az élelmiszerfeldolgozás során hozzáadott érték növelésére, valamint az Európai Uniós és a nemzeti minőségi és kockázatkezelési rendszerek ben való részvétel előmozdítására. A prioritás az alábbi tématerületekre koncentrál: • A jelenleginél szélesebb körben ismertté kell tenni az Európai Unió minőségpolitikai intézkedéseit, kiemelten azokat az Uniós szintű tanúsítási lehetőségeket, amelyekkel egy-egy termék, vagy termékcsoport eredetét, ökológiai állapotát, különleges hagyományos minőségét lehet kiemelni és megkülönböztető jelzéssel ellátni a hasonló termékek kínálatából az Unió egész területén. • Ösztönözni és segíteni kell a termelők, termelői közösségek jelentkezését és részvételét az Uniós rendszerekben. • Ki kell dolgozni egy széles körű kockázatkezelési eszköztárat, és ösztönözni kell a termelőket a csatlakozásra, fokozva ezzel az üzemek piaci és klimatikus sokkokkal szembeni ellenállóképességét. • Ösztönözni kell a termelőket a hozambiztonságot eredményező kockázatcsökkentési módszerek, eszközök használatára. • Ki kell dolgozni a hatékony és következetes ellenőrzés rendszerét. Elő kell segíteni az értéknövelést, marketinget szolgáló nemzeti minőségrendszerek bevezetését (termék-, termékcsoport szintű rendszerek, regionális rendszerek), ill. a már meglévő rendszerek működését tovább kell fejleszteni. • Ezen kívül a rövid ellátási lánc tematikus alprogram kidolgozását is elhatározta, amelynek során a rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját, a termelői részvétel és felkészültség erősítését tűzi ki célul. 3.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása • • • •

• • •

Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása (Beruházások tárgyi eszközökbe) Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához kapcsolódó beruházások támogatása Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy kísérleti projekt beruházások A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek minőségrendszereinek fejlesztése o Új részvétel támogatása EU minőségrendszerekben o Új részvétel támogatása nemzeti minőségrendszerekben o Új részvétel támogatása önkéntes terméktanúsítási rendszerekben o Részvétel nem élelmiszer jellegű minőségi rendszerekben (pl. PEFC) Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése Kis gazdasági szereplők közötti együttműködés elősegítése Mezőgazdasági kockázatkezelés o Természeti katasztrófák és egyéb katasztrófaesemények megelőzését és a sérült kapacitások helyreállítását célzó intézkedése

21 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat A víztározó kapacitás fejlesztése az elmúlt időszak csapadékos, majd aszályos időszakait figyelembe véve az egyes gazdaságok, illetve azok társulásai számára – bizonyos ágazatokban és méretkorlátokkal. o Olyan kisléptékű beruházások támogatása, amelyek elősegítik az üzem elemi károkkal szembeni védelmét és termelésbiztonságát. Szintén támogatott a minősített káresemények következtében sérült vagy megsemmisült egyes tárgyi eszközök pótlása. Állatjóléti intézkedés o Az állattartó gazdaságok támogatása azon fejlesztések megvalósításában, amelyek az állatok kedvezőbb tartási körülményeinek és termelési feltételeinek kialakításában segítenek, hozzájárulva a veszélyes állatbetegségek, járványok leküzdéséhez és az állattartók munkakörülményeinek javításához. Termelői csoportok létrehozása o Termelői együttműködések támogatása o Azonos, vagy közel azonos technológiai szinten termelő, szövetkezeti alapon együttműködő, a beszerzési, termelési és értékesítési műveleteiket összehangoló termelő egységek támogatása elsősorban a hatékonyabb piaci fellépés, másodsorban a termelési színvonal emelése céljából. A rövid ellátási láncok (REL) fejlesztése o A hagyományos és újszerű (tradicionális és neo-tradicionális) rövid ellátási lánc együttműködések kialakítása és fejlesztése o A rövid ellátási láncok élelmiszerbiztonságának növelése a nyomon-követés és a jogszabályi megfelelés fejlesztése o A rövid ellátási lánc szereplők kereskedelmi és marketing ismereteinek fejlesztése o A rövid ellátási lánc szereplők értékesítéshez kapcsolódó beruházásánainak támogatása o A rövid ellátási lánccal szembeni fogyasztói bizalom növelése promócióval o A rövid ellátási lánc szereplők tudástranszferjének és innovációs aktivitásának erősítése o A rövid ellátási lánc szereplők érdekképviseletének és hálózatosodásának erősítése. o A rövid ellátási lánccal kapcsolatos rendszeres adatgyűjtés és elemzés kialakítása o

•

•

•

5. Prioritás: A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

5.1. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása A prioritás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a környezetvédelem és erőforráshatékonyság megvalósulását célozza meg. Kiemelt figyelmet kíván fordítani a természeti értékek, ökoszisztémák és erőforrások megőrzésére, a fenntartható gazdálkodás megvalósítására. Ennek tükrében az alábbi tématerületekre koncentrál: • az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések; • ökológiai gazdálkodás támogatása; • a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésének támogatása; • biodiverzitás fenntartása és javítása; • NATURA 2000 területek megőrzése • vizeink mennyiségi és minőségi védelme; 22 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat • • •

talajok védelme, fenntartható hasznosítása; erdei biodiverzitás védelme és fejlesztése kiemelten a magas természetességű erdőkben; minőségi rendszerek (PEFC), faanyag eredetigazolási rendszer bevezetése.

5.2. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása •

•

•

•

•

•

Környezetvédelemhez és a magas természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. o az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatosan kitűzött célok teljesítéséhez, így a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéhez, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra kerülő, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben o a NATURA 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és aktualizálása; o természeti örökség, vidéki tájak és a nagy természeti értékű területek megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások o olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településeken, illetve azokhoz közel található épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések. o Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelői csoportoknak, valamint mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon csoportjainak, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveleteknek mezőgazdasági földterületen történő végrehajtását, amelyek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését szolgálják. o Az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésének támogatása (állati és növényi egyaránt). Ökológiai gazdálkodás o Áttérés támogatása ökológiai termelésre, HMT után hektáronként o Azon konvencionális termelést folytató gazdálkodók támogatása, akik termelésükkel áttérnek az ökológiai gazdálkodásra. o Ökológiai termelés jövőbeni folytatásának támogatása, HMT után hektáronként. o Azon gazdálkodók támogatása, akik folytatják az ökológiai termelést. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések o Kompenzációs kifizetés hektáronként a N2000 erdőterületeken o Kompenzációs kifizetés hektáronként a mezőgazdasági N2000 területeken o Kompenzációs kifizetés hektáronként a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeknek Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések 23

2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Kompenzációs kifizetések a HMT után hektáronként más, hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken o Kompenzációs kifizetések a HMT után hektáronként egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken Együttműködés o Környezetvédelmi projektekre és alkalmazott környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések o Az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás o Natura 2000 erdőkben az erdőgazdálkodási korlátozások kompenzációja biodiverzitás megőrzési céllal o Erdő-környezetvédelmi beavatkozások biodiverzitás megőrzési céllal innovatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, áttérés a folyamatos erdőborításra o Települések és természeti-kulturális értékek védelmét szolgáló közjóléti erdőgazdálkodás innovatív fejlesztése, módszerinek elterjesztése, szemléletformálás o Az erdők közjóléti funkciójának megőrzése és erősítése nem termelő erdészeti beruházások által: az erdei épített, valamint táji (természeti) örökség értékőrző megújítása, hasznosítása (a szabadon hozzáférhető turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztések is) Fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek fejlesztése o Komplex erdészeti vízrendezési program o Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás erdészeti beruházásai (fafaj-politika váltás, erdőszerkezet-átalakítás o Erdővédelem , erdészeti potenciál megőrzése vagy helyreállítása (katasztrófák, biotikus vagy abiotikus károsító események megelőzése) o

•

•

•

6. Prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.4. A prioritás tervezett intézkedési tartalmának összegző leírása A prioritás a vidéki közösségek megerősítésére, a vidéki népesség életminőségének javítására, az öngondoskodó, élhető és életképes vidék megteremtésére koncentrál. Kiemelt figyelmet fordít az alábbi területekre: • új foglalkoztatási formák támogatása a szegénység és a munkanélküliség kezelésére: társadalmi gazdaság stb; • mélyszegénység kezelése és újratermelődésének mérséklése; • a vidéki lakosság életminőségét segítő, helyi gazdaságot ösztönző alapvető szolgáltatások, infrastruktúra biztosítása beleértve a szociális alap és kiegészítő szolgáltatásokat; • gazdasági diverzifikáció, nem mezőgazdasági vállalkozások segítése, önfoglalkoztatás fejlesztése, vállalkozóvá válás, ehhez kapcsolódóan a háztáji integráció és kapacitások kihasználása, helyi termék potenciál kihasználása közösségi helyi termék, megújuló energia kapacitások; • a vidéki területek sokszínű kulturális (szellemi)-, épített, valamint táji (természeti) örökségének értékőrző megújítása, hasznosítása;

24 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat • • • • •

a vidéki kulturális, közösségi és tudástranszferre szolgáló terek, szolgáltatások fejlesztése, IKT használat növelése a vidéki épített-, valamint táji (természeti) örökség értékőrző megújítása, hasznosítása; társadalmi befogadás előmozdítását, a roma integrációt elősegítő tevékenységek támogatása; a társadalmi befogadás és kohézió elősegítése a kultúra eszközeivel, szociális-közösségi fejlesztésekkel Az intézkedések megvalósítási keretét alapvetően a CLLD eszköz használatával tervezzük.

6.5. A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések struktúrája, és az egyes intézkedések keretében tervezett beavatkozások indikatív és összegző felsorolása Az EMVA rendelettervezet az alábbi intézkedésekre tesz javaslatot a prioritáshoz kapcsolódóan, melyek véglegesítésére a későbbiekben kerül sor a többi prioritás intézkedési tartalmával összehangolva. • Mikrovállalkozások fejlesztése, diverzifikáció • Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben o Falufejlesztési, valamint a NATURA 2000/MTÉ területek kezelésére vonatkozó tervek támogatása o Kisméretű infrastruktúra és megújuló energia beruházások támogatása első sorban lokális biomassza alapú vagy vegyes, többségi közösségi tulajdonban álló megoldások által o Beruházások támogatása a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető szolgáltatások létrehozására o Helyi természeti, táji és kulturális értékekre alapozott rekreációs és turisztikai infrastruktúra beruházások támogatása • Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) . A közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD), a helyi akciócsoportok szervezeti kereteinek kialakítását és működését a LEADER intézkedés biztosítja, amely az alábbiak finanszírozására nyújt lehetőséget: o LEADER kezdőcsomag o Kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés helyi fejlesztési stratégia kidolgozása o Helyi fejlesztési stratégia végrehajtása o Előkészítő technikai támogatás együttműködési projektek számára o Területek közötti együttműködési projektek o Transznacionális együttműködési projektek o Működési költségek és szervezési tevékenységek

25 2013. december


2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése átfogó cél elérését szolgáló programok 2.1. Program az egészséges társadalom megteremtése szolgálatában A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javításának érdekében szükséges programelemek:

Földrajzi- (térségi) és szakterületi ellátás-fejlesztési programok kidolgozása és társadalmi együttműködéssel történő megvalósítása a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és minőség javítására. Az egészségügyi ellátórendszer további fejlődésének elősegítése, a strukturális átalakítása pozitív eredményeinek stabilizálása, a kialakuló betegút-szervezést támogató intézményrendszer erősítése, Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése (a Semmelweis Tervben megfogalmazott célkitűzések megvalósítására) a térségi és települési sajátosságok figyelembevételével, A nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakuló betegutak folyamatos figyelemmel kísérése (monitoringja) hatékonyságának értékelése, a nem hatékony, az egészség helyreállításának célkitűzéseit nem szolgáló megoldások változtatása, Az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez való hozzáférés biztosításának - az intézmények elérhetőségének - javítása, megközelítésük könnyítése, (az ellátáshoz való hozzájutás társadalmilag elfogadott idő alatt való biztosítása a megye minden településében) a sajátos közlekedésszervezési megoldások kiterjesztéséhez, valamint az egészségügyi centrumok elérését nehezítő közlekedési kapcsolathiányok fokozatos felszámolásával. A megye határain túlnyúló – országos és nagytérségi szerepű - egészségügyi szolgáltatások megőrzése és fejlesztése kiemelten Balatonfüreden és Tapolcán. (A geológiai gyógyhelyeket egy nemzeti gyógyturisztikai program részeként kiemelten kell kezelni). A egészségügyi intézményi rendszer átalakítása során kialakult gyógyturisztikai intézmények fejlesztése, speciális szolgáltatásaik bővítése.

2.2. Program a kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása szolgálatában Program a K+F+I szektor erősítésére A program fő elemei:

26 2013. december


A megyei és a térségi gazdaságba hasznosulni és integrálódni képes kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása a Pannon Egyetem bázisán, az eredmények felhasználásával a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek bővítése elsősorban Veszprémben és a Székesfehérvár – Veszprém – Ajka tengely mentén valamint Balatonfüred és Pápa térségében. Cél az egyetem-kutatóintézet-ipar klaszterek, platformok működésének támogatása, a kapcsolatrendszerek erősítése. Az innováció támogatása. Az összesített innovációs mutató alapján mért teljesítmény Veszprém megyében haladja meg az országos átlagot és közelítsen az EU országok felső harmadának szintjéhez, A K+F+I infrastruktúra, a szakterületi elérésének erősítése és összehangoltabb kihasználása Az informatikai oktatás fejlesztés a Pannon Egyetem bázisán, Az infokommunikációs technológiák elterjedésének támogatása a gazdaság termelékenységének növelése, a versenyképessége javítása, az esélyegyenlőség és az életminőség javítása szolgálatában, A kis és középvállalkozások innovációs törekvéseinek támogatása a Pannon Egyetem és a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara bázisán. Az e-kereskedelem, a költséghatékony e-ügyintézés támogatása, feltételeinek megteremtése,

Program a közoktatás fejlesztésére A program fő elemei: Bölcsődei-, óvodai férőhelyek bővítése a fiatal anyáknak a munka világába való könnyű visszavezetése, a gyerekek képességei fejlesztése érdekében, A nyelvoktatás fejlesztése egyrészt a turizmus szolgálatában, másrészt a jelentős német kisebbség identitásának megőrzés érdekében, A helyi kultúra és a helyi hagyományok beépítése a közoktatásba részben a turizmus fejlesztése, részben pedig a térségi és települési népességmegtartó képességet is erősítő helyi identitástudat növelése érdekében,

A szakképzés és felnőttképzés programja A program fő elemei: Veszprém megye gazdasági sajátosságaira, piaci igényeire tekintettel lévő oktatásfejlesztés úgy a szakképzés, mint a felnőttképzés vonatkozásában elsősorban Veszprémben, Ajkán és Pápán. A gyakorlati tudás átadására alkalmas műhelyek, gyakorlóhelyek fejlesztése A térségi gazdaság szereplőinek erőteljesebb bevonása a gyakorlati tudás elsajátításába A távoktatás lehetőségeinek bővítése a felnőttképzésben

27 2013. december


A felnőttképzés egyéb területeinek fejlesztése – a nem-formális pedagógia módszertanára épülő képzések, az önművelésre, az önképzésre, a közös tanulásitanítási folyamatokra épülő, a közösségi művelődés intézményrendszere által életre hívott és támogatott szakkörök, illetve a népfőiskolai tevékenység támogatása.

Program a Felsőoktatás fejlesztésére A program fő elemei: Veszprém megye, illetve a Közép-Dunántúli térség gazdasági sajátosságaira, piaci igényeire tekintettel lévő oktatásfejlesztés a Pannon Egyetem bázisán A program keretében el kell érni az innovációs potenciál erősítését, a gazdaságfejlesztés és a kutatás-fejlesztés fő irányainak összehangolását valamint az innováció, a kutatás-fejlesztés eredményeinek integrálását a megye gazdaságába. Az innovációs potenciál erősítéséhez elengedhetetlen: A megye felsőoktatásának fejlesztése, a felsőoktatáshoz integrálódó kutatás-fejlesztés és a megyei gazdaságfejlesztés irányainak összehangolása,

Az innováció célirányainak meghatározása a Pannon Egyetem fejlesztésére vonatkozó tervek integrálásával: o a megye stratégiai ágazataiként meghatározott iparágak fejlődését szolgáló alap és alkalmazott kutatások kibővítése o az egyetemi kutatási eredmények, az Egyetem által rendelkezésre álló szellemi bázis hasznosítása, az eredmények hatékony integrálása a támogatott ágazatok vállalkozásainak tevékenységébe, o az egyetemi kutatási eredmények hasznosításának kiszélesítése az Egyetem partnerségi kapcsolatainak bővítésével, szolgáltatási és tanácsadói munkája hatékonyságának emelésével o a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodással, az ökológiai gazdálkodással (annak kiterjesztésével), a vidékfejlesztési célokkal összhangban folyó sokirányú kutatások és fejlesztések széles körben történő alkalmazása és hasznosítása a megye vidéki térségeiben.

2.3. Program a közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása szolgálatában A hatékony szociálpolitika programja A program fő elemei:

28 2013. december


A felnőtteket és a gyerekes családokat szükségleteik szerint erősítő, - települési szinten egy egységes struktúrát alkotó - szociálpolitikai szolgáltatások rendszerének létrehozása a megye településeiben (illetve együtt élő településcsoportjaiban) az egyes települések lakosságának jellegzetességei figyelembevételével. Szociális szolgáltatások és intézmények infrastruktúra fejlesztése. A fogyatékos személyek, megváltozott munkaképességűek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának elősegítése. Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe.

Társadalmi felzárkóztatási program A program fő elemei: A perifériák lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok csökkentése kiemelten Veszprém megye Vas és Zala megyei határ menti településeiben valamint a belső periféria településeiben.

Program a kultúra fejlesztésére A program fő elemei: A gazdag helyi-, térségi- és nemzeti tudat, önbecsülés és összetartozás erősítése a közösségi művelődés eszközeivel. A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági, mint társadalmi erőforrás fenntartható megőrzése, értékeinek kibontakoztatása, hozzáférésük javítása. A turizmusban kapcsolódó épített örökségi helyszínek bővítése és értékkibontakoztató helyreállítása (kastély és kúriaprogram, valamint templom és kápolnaprogram kezdeményezése az alulhasznosított, illetve elhanyagolt – ugyanakkor jelentős helyi értéket képviselő - létesítmények fejlesztésére, a vallási turizmushoz kapcsolódó egyházi létesítmények és azok környezete megújításának támogatására. Örökségbarát fejlesztéspolitika felépítése, a kulturális örökségvédelem beépítése a megye várostérségei fejlesztési terveibe. A kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődés lehetőségeihez való hozzáférés támogatása, a területi különbségek csökkentése érdekében a kulturális szolgáltatások fejlesztése, a kulturális javakhoz és értékekhez való hozzáférés javítása. Az alulhasznosított épített örökségi helyszínek tekintetében Veszprém megye jelentős helyi értéket képviselő felhagyott katonai létesítményekkel is rendelkezik (pl. Hajmáskér laktanya főépülete, Hajag-tető BARS-állomás, Tótvázsony és Szentkirályszabadja objektumai). Javasolt ezek hasznosítása, illetve környezetük helyreállítása.

29 2013. december


Program a megye sportjának fejlesztésére A program fő elemei: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein A sport szerepének növelése az egészségmegőrzésben A sportbeli hagyományok támogatása Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése, A sportlétesítmények korszerűsítése és közösségi szabadidős használatra történő megnyitása Nemzetközi versenyek támogatása a megye sikeres sportágaiban.

Veszprém megye területfejlesztési programjainak kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztés 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjához 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén Az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén elnevezésű prioritási tengely kizárólag egy tematikus célra, mégpedig a 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem elnevezésűre terjed ki. A tematikus célon belül az alábbi két beruházási prioritás terén fog beavatkozni: a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésébe; és b) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása. 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely:) Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése (9.a) 1. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása 2. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése A támogatandó intézkedések 1. A szegénységben élő gyermekek életesélyeinek növelése, az önálló életkezdés segítése 2. A befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése • A társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra fejlesztése • Az egészségügyi rendszer infrastrukturális fejlesztése • A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 30 2013. december


2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely): A rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása (9.b) 3. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Területi leszakadási folyamatok megállítása Cél a foglalkoztatottsági és jövedelmi adatok alapján leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a szegregálódástól, az etnikai arányok átrendeződésétől leginkább érintett települések/ településrészekben élők kikerülése a hátrányos helyzetből, mélyszegénységből. 4. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése Cél a társadalmi bizalom növelése, a közösségekben rejlő erőforrások aktivizálásán keresztül a helyi közösségek megtartó és életminőséget javító képességének erősítése, az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása révén. A támogatandó intézkedések 3. Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal • A települési leszakadási folyamatok megfordítása 2. prioritás: Befogadó társadalom 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (2. prioritási tengely:) A társadalom peremére szorult közösségek befogadása (9.e) 8. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Területi leszakadási folyamatok megállítása Cél a területi hátrányok csökkentése, a társadalmi kohézió erősítése, valamint a jövedelmi szegénység és más hátrányok okán a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének elkerülése. A területi leszakadási folyamatok megállítása tekintetében a beavatkozások három nagy célt szolgálnak: a) a hátrányos helyzetű emberek, mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és az őket segítő szervezetek hatékonyságának növelését, valamint a hátrányok felszámolását célzó innovatív és modellprogramok végrehajtását; b) a telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok társadalmi és területi integrációjának fenntartható megvalósítását, a szegregációs folyamatok megállítását és az integrációs folyamatok felgyorsítását. Folytatni kell a 2007-2013 között megkezdett, a szegregátumok integrációját, illetve felszámolását célzó komplex programokat, amelyek elsősorban a cigány nemzetiség helyzetének érdemi javításához járulnak hozzá. Kiemelt jelentőségű e programok lépcsőzetes kialakítása a személyes támogatásoktól olyan lakhatási elemek biztosításáig, amelyek lehetővé teszik a telepfelszámolást vagy a teleprehabilitációt; c) a hátrányokkal küzdő térségek és települések felzárkózását segítő, valamint a leszakadási lejtő elején álló települések esetében a leszakadási folyamatokat megelőző komplex humán beavatkozásokat, amelyekhez ütemezetten kell biztosítani az EFOP különböző prioritási tengelyei alatti, valamint a kapcsolódó operatív programok fejlesztéseit. Támogatni kell a folyamatos szakmai jelenléten alapuló integrált programokat a nyomortól sújtott településeken, valamint szegregálódott településrészeken. Biztosítani kell az esélyegyenlőségi

31 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyerekek, idősek, nők, fogyatékossággal élők) helyzetének változását szolgáló helyi esélyegyenlőségi programok összehangolt, országosan egységes módszertan mentén megtámogatott végrehajtását és nyomonkövetését. Lehetővé kell tenni a helyi társadalomépítést, közösségi szolgáltatások megvalósítását a helyi közösségek megtartó és életminőséget javító képességének fokozásához.

3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (2. prioritási tengely): A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása 9. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés 10. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek A fejlesztések céljai • Az egészségügyi human erőforrás hiányának enyhítése és motivációjának fokozása • A lakosság egészségtudatosságának növelésével az egészség megőrzése • Az ellátórendszer eredményességének és hatékonyságának fokozása • Az egészségügyi intézmények megkezdett struktúraváltásának befejezése, ami az 1. prioritási tengelyen keresztül valósul meg infrastrukturális fejlesztésekkel. 14. A lakosság egészségtudatosságának növelése 1. alintézkedés: egészségműveltség fejlesztése 2. alintézkedés: közösSégi lelki egészség fejlesztése 3. alintézkedés: a lakossági fizikai aktivitási szint fokozása 4. alintézkedés: függőségek megelőzése és visszaszorítása (pl.: dohányzás, alkohol, drog) 5. alintézkedés: életmóddal összefüggő betegségek és szövődményeik megelőzése 6. alintézkedés: lakossági szűrések elterjesztése és korszerűsítése 7. alintézkedés: speciális célcsoportok egészségügyi ellátása

14. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 15. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken

32 2013. december


3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés A térszerkezet tudatos alakítása, a versenyképességet segítő szerkezetfejlesztése, a várostérségek összehangolt fejlesztése 3.1. Program a természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára, az energiahatékonyság és környezetünk védelmére Veszprém megye jelentős, sajátos és több vonatkozásban egyedi természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyre építve – a hosszú távú fenntarthatóság követelményeinek is eleget téve – jelen nemzedék érdekében tovább erősíthető és bővíthető a gazdaság, hatékonyabban kihasználhatók (és kihasználandók) a táji-, természeti környezetben, a termőföldben, a vizekben és a rendelkezésre álló ásványi nyersanyagokban rejlő potenciálok. Fontos fejlesztési erőforrás és lehetőség is a hosszú távú gazdasági potenciált és az életfeltételek javítását is biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára, mind mennyiségben, mind minőségben. Fentiek mellett fontos - az országos célkitűzésekhez és az Operatív Programokhoz is kapcsolódva - az élelmiszer- és energiabiztonság, a környezetbiztonság és a környezettudatosság erősítése, a klímabiztonság megteremtése, az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése. Veszprém megye kiemelkedően gazdag természeti erőforrásokban, amelyek így a megye és térségei fejlesztésének meghatározó erőforrásai. Ezért a megyei fejlesztési koncepció csak olyan fejlesztési irányokat és beavatkozásokat támogat, amelynek eredménye nem jár a táji-, természeti potenciálok helyreállíthatatlan károsításával, a tájkép harmóniájának sérülésével, a biológiai sokszínűség elszegényedésével. Ebben a koncepcióban olyan fejlesztési irányok élveznek preferenciát, amelyek anélkül használják ki ezeket a potenciálokat a mai generáció érdekében, hogy azzal az értékek hosszú távú megőrzését veszélyeztetnék. Program Veszprém megye természeti táj gazdagsága, változatossága és harmóniája megőrzésére Veszprém megye területfejlesztési programja elősegíti az országos koncepciónak a Balaton térség fejlesztésére vonatkozó sajátos célkitűzéseinek elérését, mint olyanokat, amelyek a térség egészére korábban elkészített (a Balaton fejlesztési tanács által elfogadott, de a kormány által meg nem erősített) hosszú távú fejlesztési koncepció célrendszerével

33 2013. december


egybehangzanak, amelyek a Balaton térség Veszprém megyei területeinek fejlődését is jól szolgálják. Ezek a célok: A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire és erőforrásaira épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, valamint magas színvonalú szolgáltatások nyújtása annak érdekében, hogy a térség újra a gazdasági növekedésünk egyik kiemelt színtere lehessen. A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése. Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és „értékesítése” a parttól távolabbi településeken. A Balaton, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a Balaton part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése. A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem). Ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók). A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése. A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése. Az országosan megfogalmazott –fenti - célkitűzéseket Veszprém megye területfejlesztési programja az alábbi (további) programelemekkel egészíti ki: A Balaton, mint fürdésre, vízisportolásra alkalmas tó hosszú és nagytávon való fenntarthatóságának biztosítása, a vízszint változások folyamatos figyelemmel kísérése és az üdülési potenciál alakulása szempontjából kedvezőtlen változások lehetőségének csökkentése. A Balaton-felvidék és a Bakony (Bakonyalja) fejlesztésének összekapcsolása a térség egésze turisztikai potenciáljának bővítése érdekében. A Bakony hegyvidéki jellege, aprófalvai települési és építészeti karaktere, a tájkép gazdagsága, a kiterjedt erdőségek, a gazdag vadállománya olyan potenciálok, amelyek – a térségek közötti kapcsolatrendszerek erősítése estén – jól egészítheti ki a Balaton térség turisztikai kínálatát. Az összehangolt fejlesztés hozzájárul a Bakony és a Bakonyalja potenciáljai kihasználásához, az érintett településeinek fejlődéséhez, a Balaton térsége vonatkozásában pedig a turisztikai kínálat gazdagításához, az üdülési szezon meghosszabbításához.

34 2013. december


•

•

Veszprém megyei jogú város területeinek és szolgáltatásainak teljes körű beintegrálása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe, (az üdülőkörzet határainak É-i irányba való kiterjesztése) A különleges táji- és kultúrtörténeti értékekkel, egyediséggel bíró kultúrtájak - azok között is kiemelten a történelmi borvidékek: a Badacsonyi borvidék, a BalatonfüredCsopaki borvidék, valamint a Balaton-felvidéki borvidék - megőrizve fejlesztése, a szőlő és borkultúra fejlődése eredményeinek erőteljesebb kihasználása a turizmus fejlesztésében, a borutak integrálása a térség tematikus útvonalai rendszerébe.

A területfejlesztési program az alábbi programelemeket tartalmazza a különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetekre: A jellegzetes táji környezethez alkalmazkodó, hagyományőrző és a tájképet megőrző gazdálkodás támogatása (szőlők, legelők, kisparcellás gazdálkodás). A kulturális örökség megőrzése. Az épített örökség mellett a településszerkezet és településkép is megőrzendő érték ezekben a térségekben. Az épített örökség és tájhasználat megőrzését támogatja a térségre jellemző hagyományos mesterségek, haszonvétek, iparágak megőrzése és fenntartható fejlesztése. Helyi közösségek, helyi identitástudat fejlesztése, tudatosságának erősítése. A jellegzetes táji sajátosságokra épülő fenntartható turizmus fejlesztése, a helyi értékek bemutatása, a lokális adottságokhoz alkalmazkodó idegenforgalmi infrastruktúra, szálláshelyek, desztináció menedzsment kialakítása. Az idegenforgalom igényei szerint alakuló, koncentrált területhasználat kialakulásának megelőzése vagy tudatos irányítása; a túlzott mértékű, a táj- és településképet romboló beépítés megakadályozása. Az időben és térben koncentrált vendégforgalom szétterítése, a szezon meghosszabbításával, sokoldalú turisztikai kínálattal. Több lábon álló gazdasági szerkezet fejlesztése, az idegenforgalomtól való túlzott függés legalább szezonális csökkentése a turizmus igényeivel, érdekeivel összhangban. ,,Silver-economy” lehetőségeinek kihasználása. A fokozott környezeti terhelés megelőzése illetve környezettechnológiai fejlesztésekkel annak kezelése, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, zajvédelem, levegőminőség-védelem fejlesztése fokozott prioritás ezekben a térségekben. A helyi lakosság számára is hosszútávon élhető lakóhelyként kell megőrizni frekventált településeket, amit célirányos ingatlanpolitikával, szabályozással, képzésekkel, a fiatalok munkahelyhez és lakáshoz jutásának támogatásával, családbarát települések kialakításával lehet segíteni.

35 2013. december


További programok: A természeti és a táji értékek védelme és fejlesztés Vizek nyújtotta potenciálok kihasználása a térség fejlesztésében A Balaton, mint kiemelkedő potenciált jelentő üdülőtó mellett a megye gazdag vízkincse a hatékonyabban és többcélúan hasznosítható felszíni vizek, a kiemelkedő értékű karsztvíz kincs, illetve az ásványvizek vonatkozásban is kihasználható lehetőséget jelent a megye és térségei fejlesztése során figyelembe véve a Víz Keret Irányelvben foglaltakat. Programelemek: • A felszíni víztárolás lehetőségének kihasználásával (új domb- és hegyvidéki víztározók, szükségtározók létesítésével) a térség vízgazdálkodásának javítása, a visszatartott vizek mennyisége növelése és hasznosítása, egyúttal a lezúduló felszíni vizek okozta károk csökkenthetése. • A térségileg kiemelkedő karsztvíz bázis védelme, a karsztvíz kincs kihasználása mind nagyobb térségben az érintett lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítására. • Ásványvíz, mint térségi jellegzetes természeti érték (és fogyasztható egészséges ivóvíz) védelme és kihasználása, az erre épülő vertikum erősítése a Balatonfelvidéken, kiemelten Tapolca térségében. • A talajvíz minőségének védelme az általánosan terjedő jellemzően nitrát szennyeződés miatt. 2020-ig el kell érni településenként a minimum 65%-os közcsatorna bekötöttségi arányt. • A vízfolyásokat kísérő fás bokros vegetáció védelme vízminőség védelmi, tájképi szempontokból és emellett klímavédelmi okokból. Az ásványkincsek nyújtotta potenciálok figyelembevétele és kihasználása Program indoklása: Az elmúlt évtizedekben a térségi erőforrások közül sokszor indokolatlanul háttérbe szorultak az ásványi nyersanyagok. Veszprém megye kivételes készletekkel rendelkezik barnaszénből, bauxitból valamint oxidos és karbonátos mangánércből, melyek korábban az ipari termelés meghatározó nyersanyagai voltak. Programelemek: A megye bauxitvagyonának hasznosítására építő program: Veszprém megyének, illetve az érintett térségeknek (gazdasági és foglalkoztatáspolitikai) érdeke és feladata a bauxitra épülő teljes vertikum fejlesztése, fejlődésének szigorú környezeti feltételrendszer közötti biztosítása.

36 2013. december


A megyében fellelhető kőszénkészletek hasznosítása: a szénbányászat és a szén hasznosítása középtávon még nem lesz újra stratégiai ágazata a megye gazdaságának, ezzel az ásványkinccsel és hasznosításával hosszú távon számolni kell. Viszont indokolt már a középtávra szóló megyei területfejlesztési programba is beemelni a barnaszénvagyon hasznnosítását. A program keretében indokolt kihasználni a kiemelkedő vegyészeti kutatási tapasztalattal rendelkező Pannon Egyetem tudásbázisát is.

A termőföld jelentette potenciál kihasználása Program indoklása: Veszprém megye felszínének tagoltsága, az erdők jelentős kiterjedése miatt – a Kisalföld kivételével – országos összehasonlításban kevéssé alkalmas mezőgazdasági termelésre. A termőföld jelentette potenciál kihasználása mégis stratégiai jelentőségű a megyében is. Programelemek: Veszprém megye Kisalföldhöz tartozó ÉNy-i részének országos összehasonlításban kiváló és jó termőhelyi adottságú területein cél a racionális földhasználat kialakítása, a hatékony és eredményes szántóföldi gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Ehhez program feladat: o a parlagterületek csökkentése, o a termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás támogatása, o a takarmánytermesztésre alapuló állattenyésztés és a feldolgozóipar (húsipar, tejipar) fejlesztése, o az energianövények termesztésének elkerülése az élelmiszertermelés elsődlegességének fenntartása érdekében. (A jó mezőgazdasági adottságú területek – a „Nemzeti Fejlesztés 2020” szerint is - funkcionálisan is elkülönülő „éléstár” térséget alkotnak, melynek kedvező adottságaira e célra még nemzedékeken át számítani kell.) o az üzemi gazdálkodásra kevéssé alkalmas birtokméretek esetén a kiegészítő, háztáji gazdálkodás feltételeinek javítása, a felvásárló, feldolgozó hálózat kiépítése a termék-utak racionalizálása.

A megye közepes termőhelyi adottságú térségeiben program feladat: o a termőhelyi adottságoknak megfelelő gazdálkodás kialakítása és támogatása o a munkaintenzív kertészeti ágazatok támogatása o a kiegészítő, háztáji gazdálkodás feltételeinek javítása a termékek mind nagyobb részének helyben történő értékesítésével és feldolgozásával.

A megye mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas - jellemzően dombvidéki területein program feladat: 37

2013. december


o a rét- és legelőgazdálkodás támogatása, o az erdőterületek bővítése (elsősorban a megyei területrendezési terv erdősítésre alkalmas területi lehatárolása figyelembevételével) o a kisüzemi és ház körüli állattartás támogatása, a termékek helyi és térségi piacra jutásának biztosításával, a felvásárlás megszervezésével, o az erózió elleni védelem. A program része mindhárom célterületen a belterületi lakótelkeken való saját célra, vagy kistermelői piacra szánt egészséges élelmiszerek termesztése (és azok piacra juttatása).

Program a megye környezetminőségének javítására A program elemei: • Stabil és jó minőségű környezeti állapot elérése • Alkalmazkodás az éghajlatváltozás okozta újabb kihívásokhoz • A védett természeti területek megőrzése, a biológiai és táji sokszínűség fenntartása • Alprogram a vizek minősége védelmében • Alprogram a levegő minősége javítására • Alprogram a nyugodt lakó és üdülőkörnyezet, a csend biztosítására • Alprogram a hulladékártalmatlanítás fejlesztésére • Alprogram a környezetbiztonság fokozására

3.2. Program a térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképessége javítását szolgáló fenntartható térszerkezet kialakítására Veszprém megye fejlesztésének fontos feltétele az összehangoltan, harmonikusan és fenntarthatóan működő, a meglevő térszerkezet rendszerét építő módon hasznosító és a környező makroregionális kapcsolatokban aktívan részt vevő gazdasági, társadalmi és területi térszerkezet megteremtése, amelyben együttműködő, értékeket teremtő és védő partnerként vehet részt a megye minden térsége és települése. Veszprém megye térszerkezete fejlesztésének két stratégiai fontosságú irányultsága a megyei területfejlesztési koncepció szerint: A megye integrálása a Közép-Dunántúli térség – ezzel közvetetten az ország, illetve Európa - térszerkezetébe (a nagytérségi térszerkezeti összefüggések figyelembevételével).

A megye belső térszerkezetének továbbfejlesztése o az egyes településeken élők életkörülményei és életminősége javítása, a munkahelyekhez és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, 38

2013. december


o a térségi gazdaság versenyképessége fokozása, o valamint az egész rendszer fenntarthatóságának növelése érdekében. A megye Közép-Dunántúli térségbe – ezzel közvetetten az ország, illetve Európa – térszerkezetébe való integrálásának célja elsősorban a megye gazdasága fejlődése lehetőségének kibővítése. Ennek elérését segítő programelemek: A megye külső kapcsolatrendszerének erősítése: • Veszprém-Székesfehérvár • Veszprém-Győr • Pápa-Győr Középtávon megvalósítandó közúti és vasúti fejlesztések A megye ökológiai térszerkezetének fenntartása, hálózatosságának megőrzése A megye térszerkezetének továbbfejlesztése a településrendszer egészének, azon belül a térségi központoknak a fejlesztésével. Ennek programelemei: Veszprém fejlesztése A megye többpólusú fejlesztése, ezen belül kiemelt jelentőségű a megye, illetve térségei fejlődése szempontjából kiemelten fontos a városrendszer (és e városok funkcionális várostérségei) összehangolt fejlesztése: • Pápa • Balatonfüred • Tapolca és Sümeg • Ajka • Zirc • Várpalota A Balaton északi partján formálódó agglomeráció fejlesztése

3.3. Program a városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztésére Veszprém megye programja a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítására törekszik. Ennek célterületei Veszprém megye funkcionális várostérségei Veszprém nagyvárosi térsége, amelynek a veszprémi várostérségen túl része a várpalotai, a balatonfüredi és a balatonalmádi térség. (Utóbbiak együtt képezik a Balaton üdülőkörzet északkeleti térségét). A veszprémi nagyváros-térségen belül – a sajátos üdülési-, rekreációs funkciók prioritása miatt – (a kiemelt üdülőkörzeten belül a tapolcai és a sümegi térséggel is együttműködve) önálló várostérségként fejlesztendő a balatonfüredi és a balatonalmádi térségek együttese.

A várpalotai várostérség – sajátos két nagyváros közötti fekvése és gazdasági kapcsolatrendszere miatt - több szálon kötődik Székesfehérvár nagyvárosi térségéhez is.

39 2013. december


Ajka várostérsége Devecser térségével együtt a 8-as főút mentén szerveződő gazdasági tér magterülete

Pápa várostérsége nagy vonzáskörzettel bíró gazdasági, oktatási, kulturális központ (mely több szálon kötődik Győr nagyvárostérségéhez)

Tapolca és Sümeg ikervárosi várostérsége a Balaton nyugati kaputérsége

Zirc várostérsége a Bakony térsége

Az integrált várostérségi tervezésnek a várostervezés hagyományos tématerületein túlmutatóan foglalkoznia kell: a helyi gazdaság térségi és globális kapcsolataival, a közösségfejlesztés, helyi kezdeményezések és helyi részvétel ösztönzésével a városokban, lakossági és vállalkozói szemléletformálással, a helyi termékek előállításának és értékesítésének fejlesztésével a városban és környező térségben, a helyi gazdasági együttműködések ösztönzésével a város és térsége élelmiszer ellátásának helyi (térségi) alapokra helyezésével, a szűkebb és tágabb környék mezőgazdasági termelőinek bevonásával. a piaci helyszínek biztosításával a városban a környéke, a „vidék” árui számára. az önkormányzat helyi gazdaságfejlesztési tevékenységének elősegítésével a helyi szabályozási eszközök révén. a szociális gazdaság kiépítésével és fejlesztésével, a helyi érdekű képzés, szakképzés kialakításával valamint a munkahelyteremtéssel a városkörnyéken.

3.4. Program a mobilitás támogatására, az elérhetőség javítására, a közlekedés fejlesztésére

A Megye területfejlesztési programjának az abban megfogalmazott közlekedés fejlesztési és egyéb fejlesztéseknek figyelemmel kell lenniük az Európai Unió közlekedésről kialakított jövőbeni elképzeléseivel, valamint az ez alapján elkészített Nemzeti Közlekedési Stratégiában megfogalmazott elképzelésekkel. Ennek megfelelően figyelembe kell venni az Európai Unió az egységes európai közlekedési térség megvalósítását célzó stratégiát, melyet a "Fehér könyv" foglal össze. Az ebben leírt program a múlt tanulságaiból kiindulva vizsgálja a közlekedési ágazat fejlődési irányzatait, és a jövő kihívásait. A versenyképes és fenntartható közlekedési jövőképe az alábbiak szerinti: • •

A közlekedés fejlesztése és a mobilitás támogatása a 60%-os kibocsátás csökkentési célkitűzés elérése mellett, Hatékony törzshálózat a multimodális helyközi utazások és fuvarok lebonyolításához,

40 2013. december


• • •

Világszerte egyenlő versenyfeltételek a nagy távolságú személyszállításban és az interkontinentális árufuvarozásban, Tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom, Tíz cél a közlekedési rendszer versenyképessé és erőforrás-hatékonnyá tételéhez: teljesítménymutatók a 60%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés célkitűzésének eléréséhez o

o

o

o

o

o

o o

o o

o

A városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal működő” gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni; a jelentősebb városközpontok logisztikáját alapvetően szén-dioxid-mentesíteni kell 2030-ra, 2030-re a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia, hatékony zöld árufuvarozási folyosóknak is köszönhetően, 2050-re európai nagy sebességű vasúthálózatot kell létrehozni. 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagy sebességű vasúthálózat hosszát, és minden tagállamban sűrű vasúthálózatot kell fenntartani. 2050-re a közepes távolságú személyszállítást többségében vasúton kell lebonyolítani, 2030-ra teljesen üzemképes, az egész Európai Unióra kiterjedő TEN-T „törzshálózatot” kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni, a kapcsolódó információs szolgáltatásokkal együtt, 2050-re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti – lehetőleg nagy sebességű – hálózatba; gondoskodni kell valamennyi jelentősebb tengeri kikötő megfelelő összeköttetéséről a vasúti árufuvarozási rendszerrel és – lehetőség szerint – a belvízi utak rendszerével. A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve a természetüknél fogva erőforrás-hatékonyabb közlekedési módok fokozott használatát is, A közlekedés és az infrastruktúra-használat hatékonyabbá tétele információs rendszerekkel és piaci alapú ösztönzőkkel, 2020-ra Európában ki kell építeni a korszerűsített légiforgalom-irányítás infrastruktúrát (SESAR12) és be kell fejezni az Európai Közös Légtér megvalósítását. Ki kell építeni az ennek megfelelő szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket is (ERTMS13, ITS14, SSN és LRIT15, RIS16). Ki kell építeni az európai globális navigációs műholdrendszert (Galileo), 2020-ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs, forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszer keretét, A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében, A „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazására és a magánszféra bevonására kell törekedni a piactorzítások – azon belül a káros támogatások – kiküszöbölése, a bevételteremtés és a jövőbeli közlekedési beruházások finanszírozásának biztosítása érdekében.

Az Európai Uniós célkitűzések között kiemelt célként szerepel a közlekedési szolgáltatások minősége, a hozzáférhetőség és a megbízhatósága. Ezek egyre fontosabbá fognak válni a 41 2013. december


következő években, többek között a népesség öregedése és a tömegközlekedés népszerűsítésének szükségessége folytán. A vonzó járatsűrűség, kényelem, könnyű elérhetőség, megbízhatóság és intermodális integráltság: ezek a minőségi szolgáltatás fő jellemzői. A háztól-házig tartó, zökkenőmentes mobilitás szempontjából ugyanilyen lényeges – a személyszállításban és az árufuvarozásban egyaránt – a menetidőről és az útvonalváltozatokról való tájékozódás lehetősége. Az Európai Unió a célok elérése érdekében a következő számunka is releváns intézkedéseket fogalmazta meg: •

•

•

Hatékony és integrált mobilitási rendszer, o Az egységes európai közlekedési térség, o A színvonalas munkahelyek és a tisztességes munkakörülmények előmozdítása, o A közlekedés védelme, o Emberéletek ezreinek megmentése a közlekedésbiztonságra vonatkozó fellépések révén, o A szolgáltatás minősége és megbízhatósága, Innováció a jövő szolgálatában: technológiák és magatartásformák, o Európai közlekedési kutatási és innovációs politika, o Fenntarthatóbb magatartásformák ösztönzése, o Integrált városi mobilitás, Korszerű infrastruktúra és intelligens finanszírozás, o Közlekedési infrastruktúra: területi kohézió és gazdasági növekedés, o Következetes finanszírozási keretek, o A helyes árképzés és a piaci torzulások kiküszöbölése.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia egyeztetési verziója elkészült, jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. A stratégia az egyidejűleg készülő Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásait is figyelembe vétve a 20142050-es időhorizontra tekint ki. Az NKS gyakorlati célja a 2014-2020-as uniós ciklus közlekedési projektjavaslatainak stratégiai megalapozása volt. A stratégia az Európai Unió által megkövetelt összközlekedési szemlélettel, a közlekedési alágazatok egymásra hatásának figyelembe vételével készült, amely középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050) tartalmazza a koncepcionális célkitűzéseket, a mobilitási igényeket meghatározó nemzeti és külgazdasági tendenciák, népességi mutatók, területfejlesztés, stb. kérdéskörök vizsgálata alapján. Ennek megfelelően a Megyei Stratégia kidolgozásának a fenti dokumentummal összhangban kell lennie.

42 2013. december


Veszprém megye területfejlesztési programjainak kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztés 2020 Terület és Településfejlesztési, Integrált Közlekedésfejlesztési valamint Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjaihoz TERÜLET ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Prioritástengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények SPECIFIKUS CÉL 1: Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés A prioritási tengely célja a helyi érdekű gazdaságfejlesztés előmozdítása, a helyi és térségi erőforrásokat hasznosító kis- és középvállalkozások foglalkoztatás ösztönzése. A prioritás keretében a helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás-bővítési célú támogatása helyi gazdaságfejlesztési igényekre reagáló, több elemű beavatkozások megteremtésén keresztül valósul meg. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3 (1. prioritástengely) ERFA rendelet 5. cikk 8 (c): Helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahely teremtés érdekében SPECIFIKUS CÉL 3: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése A családközpontú társadalom és a demográfiai fordulat eléréséhez a munka és magánélet összehangolásának elősegítését célzó intézkedésekre, a gyermekvállalást ösztönző munkarend és atipikus foglalkoztatási formák bevezetése mellett elsősorban az intézményi (és munkáltatói) gyermekfelügyelet megszervezésére, rugalmas, napközbeni ellátási szolgáltatások elősegítésé-re, újjászervezésére, családbarát települések és szolgáltatások kialakítására van szükség. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS ERFA rendelet 5. cikk 4 (e): Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását. SPECIFIKUS CÉL 1: Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a szén-dioxid kibocsátás csökkentése A széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló fejlesztési stratégiák kidolgozása és megvalósítása, továbbá a környezettudatosságot szem előtt tartó kisléptékű közlekedésfejlesztések hozzájárulnak az energiafüggőség csökkentéséhez, a fenntarthatóság érvényesüléséhez és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. Ezen célok különös figyelmet kapnak a városi térségekben. 2.2 Prioritástengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása A települések fejlődésének, a népesség megtartásának elengedhetetlen feltétele azok funkció-inak bővítése, az élhető és egészséges családbarát települési környezet kialakítása. Ennek keretében 43 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat szükséges olyan települési környezet létrehozása, amely vonzó és biztonságos a kis-gyermekek és fiatalok számára, valamint közlekedési és környezet-egészségügyi szempontok alapján javítja a kisgyermekeket nevelő családok kényelemérzetét. A települési környezet fejlesztése terén kiemelkedő jelentőségű a települések felkészítése a klímaváltozási kihívásokra. A környezeti szempontokhoz igazodóan különleges hangsúlyt kell fektetni az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztésére és e területek funkcióváltásának elősegítésére, különös tekintettel a barnamezős területek rehabilitációjára. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS ERFA rendelet 5. cikk 6(e): Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések révén, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is SPECIFIKUS CÉL 1: Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását A népesség megtartásához járulhat hozzá a települési funkciók bővítése, az élhető és egészséges családbarát környezet kialakítása, a településbiztonság feltételeinek megteremtése. A cél a közterületek (elsősorban az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek) újbóli településszerkezetbe illesztése, funkcióváltásának elősegítése. SPECIFIKUS CÉL 2: Települési környezeti állapot javítása A környezeti állapot javítása hozzájárul a lakosság életminőségének emelkedéséhez, ezáltal a lakosság helyben tartásához. A cél a környezeti állapot javítása a települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése révén. 1. intézkedés: A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 2. intézkedés: Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja 3. intézkedés: Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 2.3 Prioritástengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken SPECIFIKUS CÉL 1: Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a szén-dioxid kibocsátás csökkentése BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 9 (b): A városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA) SPECIFIKUS CÉL 1: Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés

2.6 Prioritástengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

44 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat BERUHÁZÁSI PRIORITÁS – ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i.: Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén. SPECIFIKUS CÉL 1: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 2.6.3 A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) 1. intézkedés: A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával 2. intézkedés: A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése

3. intézkedés: A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM 2.1. Prioritási tengely 1: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése. Cél a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás meg-alapozásához nélkülözhetetlen tudásbázis megteremtése, természeti katasztrófákra vonatkozó kockázatbecslési gyakorlat elterjesztése, a lakosság, valamint a helyi, térségi intézmények klímaadaptációs célú tevékenységének ösztönzése. 2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése. Cél a társadalmi igények kielégítése, valamint a víz, mint környezeti érték megőrzése közötti egyensúly megteremtése, a vízkészletek hasznosíthatóságának növelése, vízhiányos időszakban a vizek visszatartása. 3. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése. Cél Magyarország árvíz-veszélyeztetettségének csökkentése mind a síkvidéki folyók mentén, mind – a klímaváltozás hatásaként gyakoribbá váló – dombvidéki, ún. villámárvizekkel szemben.

45 2013. december

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja – egyeztetési változat Prioritási tengely 2: Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából, a vízi közmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett. Az uniós és hazai ivóvíz-minőségi határértékek biztosítása a szolgáltatott közcélú ivóvíz 100%-ára vonatkozóan. A vízminőségi komponensek közül elsősorban a derogációs határidővel érintett komponensek tekintetében kell a vízminőségi problémák megoldását folytatni. 2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, összhangban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett. Az ellátási hiány csökkentése, a 2000 lakosegyenérték (LE) fölötti agglomerációkban a szennyvízelvezetés és –tisztítás megvalósítása 100%-osan, továbbá a szennyvíziszap kezelés, hasznosítás országosan egységes rendszerének kialakítása. Prioritási tengely 3: Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 3 (prioritási tengely 3: KA rendelet-tervezet 3. cikk c) iv.: A városi környezet javítása, a szennyezett talajú területek helyreállítása és a levegő-szennyezés csökkentése 2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Szennyezett területek kármentesítése. A célkitűzés kármentesítési feladatok végrehajtását helyezi a középpontba, összhangban a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben foglaltakkal: aktualizáló tényfeltárás elvégzését, mű-szaki beavatkozási terv elkészítését, kármentesítési beavatkozást (talajtisztítás, felszín alatti vizek tisztítása). Az állami felelősségi körbe tartozó területeken a felszín alatti kö-zegben valószínűsített környezetszennyezések feltárása, valamint a már ismert szennye-zések felszámolása is kitűzött cél. Prioritási tengely 4: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 (prioritási tengely 4): ERFA rendelet-tervezet 5. cikk 6. e): A biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és -helyreállítás és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása. A célkitűzés keretében megvalósítandó fejlesztések a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javításához szükséges ökológiai feltételek megteremtését, javítását célozzák. Prioritási tengely 5: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Cél a Nemzeti Reform Programban 2020-ig kitűzött 14,65%-os megújuló részarány elérésének elősegítése, az ország fosszilis energiahordozó felhasználásának csökkentése, valamint a klímavédelemhez való hozzájárulás.

46 2013. december


A specifikus célkitűzéshez kapcsolódó intézkedések által elvárt eredmény a megújuló energiaforrások termelésének növelése és a nagyobb mértékű hálózatra történő integrálásuk megteremtése. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország szén-dioxid kibocsátása, energiaimport-függősége és a környezetterhe-lése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint – különösen a biomassza esetében – bővül a vidéki foglalkoztatás. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2 (prioritási tengely 5): KA rendelet-tervezet 3. cikk a)iii.: Az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiaha-tékonyság és a megújuló energia támogatása 2. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Az ellátásbiztonság, versenyképesség, fenntarthatóság szempontrendszerét előtérbe helyezve cél, hogy a Nemzeti Reform Programban kitűzött 10 százalékos teljes energia-megtakarítás eléréséhez hozzájáruljunk. 3. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül cél, hogy az energiafogyasztási szokásaink megváltoztatását, klímatudatosságunk felébresztését célzó intézkedések révén előmozdítsuk a fenntartható fejlődés elérését. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 (prioritási tengely 6): ERFA rendelet-tervezet 5. cikk 4. a): A megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának támogatása 1. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése. Célunk a korlátozottan rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások kedvezményes pénzügyi eszközök-kel történő kiegészítése, annak érdekében, hogy egy hosszú távú és fenntartható finanszírozási struktúra teremtődjön meg a megújuló energetikai beruházások széleskörű ösztönzéséhez. A pénzügyi eszközök alkalmazásával elérni kívánt cél, hogy egységnyi támogatásból nagyságrendekkel több beruházás váljon megvalósíthatóvá, mint a pusztán vissza nem térítendő támogatásokkal történő ösztönzés esetén. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 2 (prioritási tengely 6): ERFA rendelet-tervezet 5. cikk 4. c): Az infrastrukturális létesítményekben és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉS: Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. Cél a korlátozottan rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások kedvezményes pénzügyi eszközökkel történő kiegészítése, annak érdekében, hogy egy hosszú távú és fenntartható finanszírozási struktúra teremtődjön be az energiahatékonysági beruházások széleskörű ösztönzéséhez.

47 2013. december


Az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek Kidolgozása folyamatban.

Partnerségi program Kidolgozása folyamatban.

A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; Kidolgozása folyamatban.

Monitoring és értékelési terv Kidolgozása folyamatban.

Területi (társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat Kidolgozása folyamatban.

Környezeti értékelés (külön kötetben is dokumentálva) A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése

48 2013. december


A környezeti értékelés tematikája A tematika 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott érintett szervek részére

megküldésre került, biztosítva számukra a jogszabályban előírt 30 napos véleményezési határidőt.

A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) jogi alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelenti. A jogszabály 1. melléklete szerint az 1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdés alapján készülő területfejlesztési koncepciókra, így a megyei területfejlesztési koncepciókra is környezeti vizsgálatot kell készíteni. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie (KVT 44. § (1)): a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ez nem egy szokványos stratégiai környezeti vizsgálati (SKV) eljárás keretében készült környezeti értékelés, mivel a megyei területfejlesztési program kidolgozására olyan rövid határidő áll rendelkezésre, hogy a környezeti értékelés tematikájának véleményezésére jogszabályban előírt 30 nap lejárta előtt a programnak a és a környezeti értékelésnek is el kellene készülnie. Ideális esetben az SKV eljárás megindítása egybeesik a vizsgált terv kidolgozásának megkezdésével, biztosítva ezáltal, hogy a környezeti vizsgálatban megfogalmazott javaslatok beépülhessenek a vizsgálat alá vont készülő tervbe, megteremtve ezzel a terv és a környezeti vizsgálat közötti odavisszacsatolást.

A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges megyei program alakulására A fenti bekezdésben ismertetett körülmények következtében a környezeti értékelés során tett javaslatok beépítésére nem vagy csak minimális idő áll rendelkezésre. Fentiektől függetlenül a Programot kidolgozó tervezők (és a megyei önkormányzati szakemberek) és az SKV készítői között folyamatos egyeztetés zajlik, amelynek

49 2013. december


eredményeképpen iteráló jelleggel, konzultációk alapján történik - a lehetőségekhez mérten a környezeti szempontok érvényesítése.

A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, a vélemények figyelembe vétele

Információhoz való hozzáférés A nyilvánosság érintett részének meghatározása A megyei területfejlesztési koncepció módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat Veszprém megye területére terjed ki. Az érintett nyilvánosság a megyei környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények továbbá a megye lakossága. Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a megyei területfejlesztési koncepció társadalmasítási dokumentációja és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentum közzétételre kerül a Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján. (www.veszpremmegye.hu). Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintése a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Veszprém, Megyeház tér 1. hivatali helyiségében lehetséges munkaidőben. Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a megyei önkormányzat honlapján közlemény jelent meg. Általános véleményadási lehetőség A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek, velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalához írásban. A vélemények és észrevételek megadására a nyilvánosságra hozatal időpontjától legalább 30 nap határidőt biztosítunk. A beérkező társadalmi vélemények figyelembevétele A határidőre beérkezett véleményeket feldolgoztuk és a vizsgálatban résztvevő szakértők azokat figyelembe vették a dokumentációk véglegesítésekor. Az érintett nyilvánosság bevonása érdekében az elkészült tematika és a környezeti értékelés egyeztetési változata véleményezésre felkerült a megye honlapjára, és közvetlenül is kiküldésre került a jogszabály szerint - "környezet védelemért felelős szervek"-nek. 50 2013. december


Az egyeztetési eljárás és a beérkezett észrevételek ismertetése, az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások A vonatkozó 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet melléklete szerinti körben megküldésre került a környezeti vizsgálat tervezett tematikája, amely az erre beérkezett vélemények alapján kerül majd véglegesítésre. Ezt követően készül el a környezeti értékelés egyeztetési változata, amely ismételten egyeztetésre kerül a jogszabályban meghatározott módon. A tematikával kapcsolatos megkeresésre reagáltak:

…………..

A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése A környezeti vizsgálat a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, digitális térinformatikai adatbázis és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A környezeti vizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját. Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: Veszprém megye területrendezési terve, 2011 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, 2009-2014) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) társadalmasítási változat, 2012 Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012 A környezeti vizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. Az SKV keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a megyei területfejlesztési program környezeti megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg.

A Fenntarthatósági értékrend érvényesítése A megyei területfejlesztési program környezeti teljesítményének értékeléséhez olyan elemzési-értékelési módszertant alkalmazunk, amely feltárja, hogy a dokumentumnak milyen 51 2013. december


közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti hatások várhatók, illetve a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a várható hatások. A fenntarthatósági értékrend a fenntartható mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatással, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, viszonyítási alapot kívánja rögzíteni. Vizsgáljuk, hogy van e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható hatásokat. Az elemzés arra a korábban elfogadott, regionális területfejlesztési operatív programok esetében sikerrel alkalmazott módszerre épít, hogy a területfejlesztési politika stratégiai szintjét (céljait és prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk. A fenntarthatósági értékrend négy alappillére: A.) törekvés a térségi autonómiára B.) más térségek iránti felelősségvállalás C.) a térség megújuló képességének biztosítása D.) fenntartható térhasználat A négy pillér keretei között fogalmaztuk meg a területfejlesztési politika 16 kritériumból álló értékrendjét, amely a következők:

A. Minél nagyobb fokú térségi autonómiára való törekvés A1 A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása a) Erőforrások védelme A megye területi rendszerében erőforrásnak minősül minden közvetlen anyagi vonatkozásokkal (vagyon és jövedelmi viszonyokkal) összefüggésbe hozható társadalmi, gazdasági, környezeti erőforrás: Ásványkincsek, abiotikus megújuló energiahordozók (szoláris, vízenergia és geotermikus energia), biomassza produkció, termőterületek, kulturális és természeti örökség, termeléshez és szolgáltatáshoz szükséges tudás, munkaerő, infrastruktúra. b) Erőforrások folyamatos feltárása Fontos a kor kihívásaihoz és technológiai színvonalához igazodva a megye erőforrásainak folyamatos számbavétele, új erőforrás potenciálok azonosítása és hasznosítás (pl. megújuló energiák kinyerése, új ásványkincsvagyon feltárása, a vidékies térségek felértékelődő rekreációs potenciáljának hasznosítása, a hagyományos termelési rendszerekkel előállított termékek iránti kereslet növekedésével e rendszerek újjáélesztése). c) Erőforrások hasznosításának hatékonyságnövelése A2 Stabil és kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás a) Törekvés a külső erőforrások igénybevételének minimalizálására: A megyei stabilitást és a globális gazdaság káros következményeihez (térségi adottságoktól független termelési rendszerek: idegen nyersanyagokkal vagy idegen munkaerővel történő termelés vagy hatalmas méreteket öltő mobilizáció) való hozzájárulás minimalizálását szolgálja a külső erőforrásoknak csak indokolt mértékben való igénybevétele. b) Termelj helyben, fogyassz helyben ösztönzése c) Tudatos fogyasztás (térség adottságaihoz, esetleg hagyományaihoz illesztett magatartásformák ösztönzése a globális fogyasztói elvárásokkal szemben)

52 2013. december


d) A mindenkori aktuális megyei adottságokra épülő, a megye erőforrásait hasznosító a térség gazdaságának és társadalmának igényeit szolgáló gazdasági termelés ösztönzése. e) A megyén belüli pénzügyi erőforrásokat és döntéshozatalt igénylő befektetések preferálása. Ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg, így sokkal nagyobb esélye van a térség adottságaihoz illeszkedő, a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosító termelésnek. f) Törekvés a más megyékkel, térségekkel való stabil és kiegyensúlyozott erőforrásáramra. Ha a más megyékkel, térségekkel fennálló gazdasági és társadalmi kapcsolatok kiszámíthatóvá, tervezhetővé vállnak, ha a kölcsönösség jelét mutatják, azaz amikor a megyék képesek szolgáltatni egymás számára, munkamegosztást kialakítani egymás között. (Pl. egy központi, kritikus tömeget megjeleníteni képes térség gondoskodik egy periférikusabb térség humánerőforrásának képzéséről, cserébe a periférikus térség természet közeli termelési módokkal előállított termékeket nyújt, vagy egy térség társadalma számára más térségekben találhatók a népszer, rekreációs helyszínek, de a stabilitás miatt ismerik a rekreációs térség társadalmát, így kulturális gazdasági kapcsoltok is kialakulhatnak, ismeri a környezetét, így mint a sajátját óvja.) A3 A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása a) Jövedelemáramlás és tőke minél hosszabban a térségen belül tartása. A megtermelt jövedelmek, lehetőleg a térségen belül kerüljenek elköltésre, illetve a térségből származó tőke lehetőleg a megyén belüli befektetésekbe vándoroljon. Természetesen olyan befektetésekbe, melyek a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosítják, illeszkednek a megyei, területi adottságokhoz. A megyei gazdaság stabilitásához járul hozzá, ha jövedelemkiáramlás mérsékelt, ill. ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg. b) A tudás és az információáramlás minél hosszabban a megyén belüli tartása. A térség tudása a térségben hasznosuljon, itt váljon erőforrássá, ne más térségekben, miáltal erőforrás veszteséget okozna. Ha a tudást át tudják adni a térségen belüli szereplők egymásnak, és az információk csak akkor hagyják el a térséget, ha már a lehető legjobban hasznosulnak, akkor ez megvalósulhat. Pl. a térség oktatásában részt vevők a térség fiatal generációnak adják át a tudást (ezáltal nagyobb garanciát kap az is, hogy ez a tudás tartalmazni fogja a hely-specifikus ismereteket, a helyi környezeti-társadalmi rendszerek működésével kapcsolatos ismereteket és helyi értékek iránti felelősséget is), ne kelljen máshol hasznosítani ismereteiket, vagy a térség képzett termelőereje, a térségben tudja hasznosítani ismereteit, itt végezzen munkát, itt váljon erőforrássá a tudása, vagy az helyben kialakult innováció, először helyben hasznosuljon, csak aztán más megyében, hiszen így válhat igazi versenyképességet jelentő erőforrássá. c) Az anyagáramok minél hosszabban a megyén belül tartása. A helyi vagy nem helyi erőforrásokon alapuló termelést követően a térség terményei és termékei minél később minél feldolgozottabb módon hagyják el a területet. d) Az energiaáramok minél hosszabban a tervezési területen belül tartása. A térségből származó energia minél nagyobb mértékben a térségben hasznosuljon, a térség 53 2013. december


energiaellátását minél nagyobb mértékben más térségek erőforrásai nélkül, a helyi adottságokhoz illeszkedő módon elégítse ki. (Ez nem vonatkozik az atomerőműben megtermelt energiára, mely országos hasznosulású) e) A megye és a kistérségek gazdasági szereplői és társadalma közötti kapcsolatok erősítésének ösztönzése. A gazdasági szereplők egymásközti és a társadalommal való kapcsolatainak elmélyítése lehetővé teszi a térségen belüli kereskedelem és munkaerő piac kibontakozását, bátorítja az erőforrások térségen belüli áramlását, valamint a térségi társadalmi és gazdasági igényekhez igazított szolgáltatás, termelés és fogyasztói kultúra kialakulását. A4 Autonóm közösségi döntéshozatal a) A megye saját közösségi döntéshozatali kompetenciáinak növelése. Fenntartható térség nincs, ha az adott térségnek nincs bizonyos fokú döntéshozatali kompetenciája saját közügyeinek, társadalmi és gazdasági folyamatainak szabályozása felett. A térség döntéshozatal felelőssége csak saját kompetenciájáig terjed. b) A térségen belüli egyes közösségek döntéshozatali kompetenciáinak harmonikus növelése. A megyei szintek alatt, a jelenleg a településekben (későbbiekben a járásoknál) jelenik meg újra érdemi menedzsmenti kompetenciákkal rendelkező szint. A települések forrás eszközei ugyan korlátozottak, de jogszabály alkotási kompetenciái meglehetősen tágasak. B. Más térségek iránti felelősségvállalás B1 Problémák helyben való kezelése a) Megyehatáron átlépő káros anyag kibocsátás minimalizálása b) Megyehatáron kívüli társadalmi problémák előidézésének elkerülése B2 Más térségek közösségi döntési kompetenciái csorbításának elkerülése a) Más térségek társadalmainak fenntartható életmódjának bátorítása b) Térség határian kívüli gazdasági problémák előidézésének elkerülése B3 Anyagáramok ciklusainak megyén belül való zárása a) Az energiaáramok közül a megújuló energiaáramok, illetve a termékek és termények (biomassza) életciklusai lehetőségek szerint a térségen belül záródjanak A természetes és fenntarthatón táji ökorendszerekhez hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a térségen belüli anyagmozgás minél inkább egy térségen belüli körforgásban valósuljon meg. Az anyag körforgása lehetővé teszi Az anyag és energiaáramok térségen belüli a térség társadalmát arra is készteti, hogy önmaga oldja meg a saját produktumainak újra feldolgozásának ill. hulladékának elhelyezésének problémáját, azzal ne más térségeket terheljen. C. A megye megújuló képességének biztosítása C1 A társadalom megújuló képességének térségi biztosítása a) A demográfiai megújulás képessége. A kivándorlás vagy a produktivitás csökkenése miatt elöregedő térségek társadalmi pályának elkerülése. b) A generációk harmonikus térbeli egymás mellett élésének biztosítása. Ne alakuljanak ki a térségek között vagy a térségen belül generációk szerint szegregált közösségek. 54 2013. december


c) A generációk közötti igazságos és funkcionális munkamegosztás lehetőségének biztosítása. A generációk találják meg szerepüket a térségi társadalmi munkamegosztásban, ne legyenek jelen a térségben „eltartottnak” mondott funkciót vesztett generációk (pl. idősek tapasztalatátadásának biztosítása, családi vagy közösségi keretben részvállalás a gyereknevelésben, fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása, fiatal munkavállalóknak lehetőség biztosítása). d) Az erőforrásokat - tekintettel a jövő generációira - felelősen kell felhasználni. De ha például új szenes technológiák felhasználásával viszonylag kevés szén felhasználásával környezetkímélő technológia alkalmazásával gazdasági fellendülést lehet elérni, azt ki kell használni a térség fejlődése érdekében. e) Támogatni kell azokat az intézményesített és önkéntes formákat, amelyek elősegítik a nemzedékek közötti tudás és kultúra átadását. Ne szakadjanak meg az életviteli, kulturális, közösségi életmódbeli, termelési ismeretek átadásának láncolata a térségben. Legyen legalább aki ismeri a térség hagyományait, termelési módjait, az ez irányú örökségét összesen, még ha ezek már nem is folytathatók a gyakorlatban. C2 Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása a) Az új kulturális teljesítmények létrejöttének folyamatos biztosítása. b) Az új technológiai és tudományos eredmények létrejöttének biztosítása. c) Az új technológiai és tudományos eredmények alkalmazásának biztosítása. Ez nem csak a térségben létrejött innovációt jelenti, hanem minden kurrens adaptálandó ismeretet. C3 A környezeti elemek megújuló képességeinek biztosítása a) Az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklése, a COx kibocsájtás megyei szintű csökkentése. b) A megye biológiai sokféleségének megőrzése. A tájjellegű környezet- és természetkímélő termelés biztosítása. c) A természetmegőrző mező- és erdőgazdaság, ökológikus vidékfejlesztés c) A vízkészletek és vizes élőhelyek megóvása. d) A megújuló természeti erőforrások (nap- és szélenergia, biomassza, termálvíz) hasznosítása, a térségen belül tartása. Hasznosításuk csak a megújuló képességüket figyelembe véve lehet igénybe venni. e) A térség jó környezeti és ökológiai állapotának megőrzése érdekében törekedni a szennyezések és a hulladék kibocsájtás megelőzésére, a kibocsájtások minimalizálására. D. Fenntartható térhasználat D1 Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat a) A fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie, a termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételét nem érintő, környezetét nem terhelő helyszínnek. b) Fejlesztés csak abban az estben helyezhető el termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételével, ha nincs más alternatívája. c) A természetes erdőtársulások nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során nem pótolható, áthelyezhető. D2 Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége 55 2013. december


a)

A fejlesztések során a közkincsek nyilvános elérésének, megközelítésének, megszemlélésének lehetőségét nem szabad korlátozni. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik lehetővé. Közkincsnek minősül: természetes folyó és állóvizek partjainak, erdőterületek, hegycsúcsok, szigetek, a fényszennyezéstől mentes éjszakai égbolt, kilátópontok, védett természeti és kulturális értékek (kiv. szigorú természetvédelem alá vont területek). Korlátozásnak minősül, ha a fejlesztések következtében a nem motorizált közlekedéssel a színhelyek megközelítése jelentősen leromlik, a szükséges idő növekedik, vagy ha a fogyatékkal élők hozzáférési lehetőségei nem javulnak a fejlesztések során b) A fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjármű mozgást, mely egyébként is szigorú kontroll alatt tartandó. Az ilyen jelleg, szabadidős tevékenységek csak korlátozott kiterjedés, és kijelölt területeket érinthetnek, a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken nem végezhetők. c) A fejlesztések megvalósítása során nem támogatható az igényekhez igazodó tömegközlekedési eszközökkel nem látogatható új létesítmények, rendezvények megvalósítása. d) Nem támogatható olyan fejlesztés, mely a társadalom fogyatékkal élő csoportjainak a létrejövő új létesítmények, rendezvények látogathatóságát nem teszik lehetővé, ill. a meglévő attrakciók hozzáférését nem javítják. D3 Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése a) A fejlesztések nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket és kultúrtájakat, társadalmi csoportok településterületét (pl. nemzeti kisebbség). b) A fejlesztések megvalósítása csak a terhelhetőség határáig növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területek állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. A lakónépesség növelésének célterületei a nem védett tájak, kiemelten a települések belterületei és az azokhoz kapcsolódó természetvédelem alatt nem álló területek. c) A fejlesztések megvalósítása nem eredményezhet ugrásszerű, és a helyi lakónépességet sokszorosan meghaladó üdülőnépesség megjelenését a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken. d) A fejlesztések (kiv. kombinált közlekedésre irányuló fejlesztések) megvalósítása nem növelheti többszörösére a lakott területeken, természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező térségekben a koncentrált parkolási igényeket. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. D4 A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez a) A biomassza, mint megújuló energiaforrás használata csak kisléptékű autonóm energiagazdálkodási rendszerekben támogatható. Ez az energiaforrás csak akkor tekinthető 56 2013. december


megújulónak, ha felhasználása a népességhez közel történik, átlátható és nyomon követhető az újratermelése és a felelősség teljes fenntartható használata. b) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a területtel rendelkező magántulajdon gondozása iránti felelősség tudatosítását. c) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a szűkebb helyi környezet értékeinek megismerését és tudatosítását (mi hogyan és miért valósult meg). d) A mező- és erdőgazdálkodásban a természetközeli gazdálkodási gyakorlatot, mint fenntartható gazdálkodási módszereket kell támogatni és azt a lakosság számára megismerhetővé tenni. D5 Az utazási idő csökkentése és kulturált hasznosítása a) A fejlesztések megvalósítása nem hathat a térségek lakosságának rendszeres közlekedési idejének és távjának növelése irányában (beleértve a nem motorizált, pl. gyalogos és kerékpáros közlekedést is). A fejlesztések így nem növelhetik a napi városi munka- és lakóhely közötti ingázás idejét, távolságát (kiv. új munkahelyek létesítése). b) A munkahelyteremtő fejlesztések helykiválasztásában prioritásként meg kell jelennie, a minél rövidebb munkába járási időnek is. c) A fejlesztéseknek nem szabad akadályozni a településen belüli nem motorizált (gyalogos, kerékpáros) ingázás lehetőségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek az akadályok felszámolását segítik. d) A közlekedési fejlesztéseknek segítenie kell, hogy a népesség (különösen agglomerációs és vidéki) helyben ki nem elégíthető szükségletei időben és távolságban rövidülő utazási kényszerrel tehesse meg, melynek fejlesztésén belül: − Elsődleges prioritással bír a nem motorizált gyalogos és kerékpáros közlekedés, illetve a központi funkcióknak az ilyen formában elérhető hatótávolságon belüli kialakítása; − Másodlagos prioritással bír a tömegközlekedés fejlesztése (valódi az igényekhez igazodó szolgáltatásként); − Harmadlagos prioritást jelent a kombinált (parkolj és utazz) rendszerek fejlesztése; − Csak utolsó sorban jelenhet meg az egyéni motorizált közúti közlekedési lehetőségek fejlesztése. e) A motorizált tömegközlekedés-fejlesztésen belül kiemelt prioritással bír: − a gyalogos-kerékpárosközlekedés vasúttal (városon kötöttpályás, elektromos és gázüzem, is) vagy vízi közlekedéssel (másodsorban busszal) kombinált rendszerei (állomások megközelíthetősége: járható út, közvilágítás; kiszolgálóhelyiségek; kerékpártárolás; kerékpárszállítás); − a vasúti (városon kötöttpályás, elektromos ill. gázüzem, is) belül és vízi közlekedésfejlesztés, valamint a vasút-busz, hajóbusz kombinált közlekedés. f) A fejlesztések nem csökkenthetik az utazással töltött idő kulturális és szociális célú kihasználásának lehetőségeit. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek növelik ezeket a lehetőségeket. D6 Az áruszállítás károkozásának mérséklése a) Az áthaladó tranzit áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztés a közúti szállítás arányának csökkentésére, illetve a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használatára irányuljon.

57 2013. december


b) A cél vagy kiinduló állomásnak tekintő áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztésben prioritást kell, hogy élvezzen a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használata. c) A regionális és nemzetközi közúti közlekedési folyosók kiépítése során minden esetben sorrendi prioritást kell élvezni a tervezett elkerülő szakaszok kiépítésének.

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) a Veszprém megyei területfejlesztési koncepció feltáró - értékelő vizsgálata (2012. október), és a Program egyeztetési változata (2013. december) alapján készült.

Veszprém megye új Területfejlesztési Programja kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) és a 2011. évi CXCVIII. törvény alapján a megyei szint vált a területfejlesztés legfontosabb szintjévé. A törvények alapján megkezdődött az új tervezési, programozási időszakra (2014-2020) történő felkészülés. A megyei területfejlesztési koncepciók módosítása a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő 1254/2012. (VII. 19.) kormány határozata az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról és a 2013. december 17-én elfogadott új OTK alapján kezdődött meg. A megyék szinte kivétel nélkül elkészítették a területfejlesztési koncepciójukat megalapozó helyzetértékelést, és erre alapozva kidolgozták Koncepciójukat is. A megyei elképzelések legfontosabb elemei megjelentek a 2013. decemberében elfogadott OTK-ban is. A környezeti vizsgálat alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelentette. A kormányrendelet 1. melléklete a környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett tervek és programok körébe sorolta a területi terveket (1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdése szerint). Veszprém megye területfejlesztési programja a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján, annak megfelelő tartalommal készült. Az elkészült megyei fejlesztési program (2013. decemberi változat) szerint a Program céljai: 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének növelése 2. prioritás: A humán erőforrások fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása 58 2013. december


3. prioritás: A gazdaságfejlesztést és a területi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezetfejlesztés Az egyes prioritások és programelemek eltérő súllyal foglalkoznak a környezeti elemekkel, fenntarthatósági kérdésekkel.

Veszprém Megye Területfejlesztési Programja környezeti hatásainak vizsgálata Kidolgozása folyamatban.

A Program megvalósulása következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére a Programban javasolt intézkedések hatékonyságának értékelése, további szükséges intézkedések Kidolgozása folyamatban.

Javaslat a megyei területfejlesztési Program által befolyásolt más tervekben figyelembe veendő környezeti szempontokra, intézkedésekre Kidolgozása folyamatban.

A Stratégiai Programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése Kidolgozása folyamatban.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) szerinti vizsgálat a Natura 2000 területek vonatkozásában Kidolgozása folyamatban.

59 2013. december


Összefoglalás

60 2013. december

A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása

Recommend Documents