A terv jóváhagyásra vár!!!! Alsóújlak Község Egészségterve

A terv jóváhagyásra vár!!!! Alsóújlak Község Egészségterve 2013-2017

o Alsóújlak

2014. február

1. Állapotleírás

Készült a TÁMOP-6.1.2. előírásai alapján

Az egészségterv Alsóújlak Község Önkormányzatával együttműködve készült. A tervben a KSH Népszámlálási adatok 2011., Vas Megye Környezeti Állapota, 2012. dokumentum, Vas Megye Öt Évre Szóló Egészségügyi Szakmai Fejlesztési Programja 2006-2010. dokumentum, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja adatai, Alsóújlak községben elvégzett egészségügyi állapotfelmérés megállapításai, az alsóújlaki lakosok körében lekérdezett kérdőív adatai és a lakosok által összeállított SWOT analízis került feldolgozásra.

1.1. A település földrajzi helyzete Alsóújlak község a Nyugat-Dunántúlon, Vas megye délkeleti részén, a Vasvári kistérségben, a 8-as főút mentén, Vasvártól 5 kilométerre északkeletre található. A 8-as főút keresztülhalad a községen, ezzel két részre osztja azt. A kemenesaljai dombvonulat és a Rába folyó határozzák meg a táj jellegét, ahol dombok és völgyek váltják egymást, gyönyörű kilátással. Nevezetességei a román stílusú, 13. századból származó római katolikus temetőkápolna és a 15. századi Szent István templom.

1.2. Demográfiai jellemzők A legfrissebb népszámlálási adatok szerint 2011. október 1-jén Vas megyében 256 629 fő élt. Ez Magyarország lakosságának 2,6 %-át jelenti, így Nógrád valamint Tolna megyét követően a harmadik legkisebb lélekszámú megye. Az előző népszámláláshoz viszonyítva 11,5 ezer fővel, azaz 4,3 %-kal fogyott a népessége, ami tendenciájában megegyezett az általánosan megfigyelhető folyamatokkal. Az 1980-as évektől kezdve a halálozások száma Vasban is felülmúlta az élveszületésekét, a természetes fogyás az elmúlt tíz évben 14,4 ezer főt tett ki. A gyermekvállalási kedv az országoshoz hasonlóan egyre kisebb a megyében, így az élve születések száma már közel 7000 fővel volt kevesebb, mint az előző évtizedben. Ellenben a halálozások számában kedvező változás következett be, melyre a korábbi évtizedekben nem volt példa. 2001 es 2011 között közel 4,7 ezer fővel kevesebben hunytak el, mint az 1990-es években. A vándorlás is jelentősen befolyásolja a megye népességének nagyságát, az elmúlt tíz évben már közel 3000 fővel volt magasabb a Vasban letelepedők száma, mint az elköltözőké. A pozitív vándorlási egyenleg azonban nem tudta ellensúlyozni a természetes népmozgalmi folyamatokból eredő csökkenést. A megyére az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A megye 216 települése közül 134 az 500 lakosnál kisebb lélekszámú települések közé tartozik. A megyeszékhely – Szombathely - környékén végbemenő agglomerációs folyamatokat jelzi, hogy az elmúlt tíz évben 10 % feletti népességnövekedés mindössze 14 községben történt, melyből hét Szombathely közvetlen közelében helyezkedik el. Alsóújlakon a lakosság száma az elmúlt 30 évben drasztikus mértékben csökkent. Egyrészt az élveszületések számának csökkenése, másrészt az elvándorlás miatt. A népesség számának alakulása település 1980 év 822 Alsóújlak

Lakónépesség száma (fő) 1990 év 2001 év 697 633

2011 év 619

Forrás: KSH, Népszámlálási adatok 2011.

Alsóújlak Község Egészségterve 2013-2017

2

A népesség korcsoport és nemek szerint (fő), 2011 település 0-14 15-39 40-59 60-69 éves 92 204 185 68 Alsóújlak Vas megye 34 398 85 237 74 991 31 801 összesen

70-

összesen

Férfi

Nő

70 30 202

619 256 629

296 123 800

323 132 829


Alsóújlakon a 2011. évi népszámlálási adatok szint a népsűrűség 1 km2-re: 29,4 fő.

1.3. Munkanélküliség és foglalkoztatottság Nyilvántartott állásnélküliek száma és aránya Aslóújlak településen, 2013. augusztus, november Nyilvántartott összesen (fő)

365 napnál hosszabb folyamatos nyilvántartás (fő)

Járadék típusú ellátás (fő)

Segély típusú ellátás (fő)

2013. augusztus

22

7

1

1

431

5,1 %

2013. november

16

5

0

1

431

3,71 %

Munkavállalási Relatív korú népesség mutató (fő) (%)

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A munkanélküliségi helyzet Alsóújlakon kifejezetten jónak mondható. A terület nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően a megye fejlettségi mutatói jobbak az országos átlagnál. Gazdaságának húzóereje az ipar, a gazdasági válság leginkább a megyében ezt az ágazatot érintette. A válság előtt, - 2007 októberében - megyei szinten a munkanélküliség mértéke 5,8% volt. Ez az érték 2009. második felében 10,1 %-ra nőtt. Az ország egész területén nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, azonban a legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúl munkaerőpiacát érintette. 2010 szeptemberére a munkanélküliségi ráta 8,5 %-ra csökkent, 2013. augusztusára 6,6 %-ra. A kedvező helyzet mögött a gépipar fellendülése áll, mint ahogy kezdetben ennek az iparágnak a teljesítménycsökkenése érintette legérzékenyebben a megyét. Alsóújlakon 2013. augusztusában a relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva) 5,1 % volt, novemberben 3,71 %-ra csökkent. A relatív mutató nagy arányú pozitív változását novemberben a közfoglalkoztatás bevezetése befolyásolta. Alsóújlakon a népesség gazdasági aktivitása %-os megoszlásban nem tér el nagy mértékben a Vas megyei adatoktól. 2012-ben a főváros után Vas megyében regisztrálták a második legmagasabb foglalkoztatási és Győr-Moson-Sopron után a második legalacsonyabb munkanélküliségi rátát. Ez az eredmény Alsóújlak településen is megmutatkozik. A településről elmondható, hogy munkanélküliségi és foglalkoztatottsági szinten nem tartozik a depressziós területek közé.


3

1.4. Egészségi állapot A népesség kor és nem szerinti összetétele az egészségügyi ellátás iránti igények, szükségletek alapvető meghatározója. A lakosságszám csökkenése, az „idős társadalom”, a népesség elöregedése korunk egyik legnagyobb kihívása. Az egészségügyi és szociális ellátás differenciált szervezését a megváltozott korcsoporti összetételhez, az időskorúak szükségleteihez és igényeihez (is) igazítani kell. A lakosság nemek szerinti megoszlását illetően 60 éves korig a férfiak, efelett a nők abszolút száma és aránya a magasabb. A 2011-es népszámlálás időpontjában a lakosság a tartós betegségre, valamint fogyatékosságra vonatkozóan adott válaszai alapján Vas megyében 10 ezren (4,9 ezer férfi es 5,1 ezer nő) éltek valamilyen fogyatékkal es 36,4 ezren (15,6 ezer férfi es 20,8 ezer nő) tartós betegséggel. A morbiditási (megbetegedési) viszonyok A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 0-18 évesek főbb betegségi adatai csak országos összesítésben hozzáférhetőek. Gyakorisági sorrendben fiúknál első helyen a tüdőasthma áll, amit a vér-vérképzőszervi betegségek követnek, közülük kiemelkedik a vashiányos vérszegénység. A különböző szemelváltozások, fénytörési és egyéb rendellenességek mellett a deformáló hátgerinc elváltozásokat és a keringési rendszer veleszületett rendellenességeit szükséges megemlíteni. Lányoknál a vérképzőszervi betegségek, - azon belül a vashiány a leggyakoribb, az asthma ritkább, a szemelváltozások és deformáló hátgerinc elváltozások után következik. A vashiányos vérszegénység esetében a Vas megyei lányok adata a régióban a legmagasabb, és az országos átlagot is felülmúlja. Az egyes korcsoportok közül kitüntetett figyelmet érdemel a csecsemőkorúak kiugróan magas anaemia (vérszegénység) gyakorisága különösen Vas megyében, ahol a fiúk értékei az országos átlag felettiek. Itt a vashiányos anaemia miatt, a háziorvosok, házi gyermekorvosok által gondozott gyermekek száma 1473, közülük 627 fiú (42,6%), 846 lány (57,4%). A 19 éves és idősebb korosztályban mindkét nemnél a magasvérnyomás és az ischaemiás szívbetegség (koszorúér szűkületből származó szívizom vérátáramlási zavar) áll az első 2 helyen; a nők azonban úgy magasvérnyomásban, mint ischeamiás szívbetegségben gyakrabban betegednek meg. Férfiaknál a további sorrend: cukorbetegség, csontizomrendszer és kötőszövet betegségei, anyagcsere rendellenességek, idült alsólégúti betegségek. Nőknél jelentős morbiditási tényező a csontritkulás. Vas megyében 35 éves kortól a nők körében tapasztalható fokozatos emelkedés, és 65 éves kor felett már az országos és régiós átlagnál gyakrabban szenvednek magasvérnyomásbetegségben. A diabetes mellitus összmorbiditása férfiakra és nőkre vonatkoztatva is a legalacsonyabb, a régiós és országos átlag alatti Vas megyében. Az alkohol- és drogbetegek morbiditás adatai rendkívül nagy óvatossággal kezelendők: a kliensek betegségük sajátosságai miatt rejtőzködő természetűek, jelentős részük a kezelésre motiváltság hiányában nem jelenik meg az ellátórendszerben, vagy lakóterületétől távoli intézményben kezelik. A Vas megyei addiktológiai gondozókban nyilvántartott betegek száma folyamatosan csökken, a megye drogfertőzöttsége igen kedvező, alacsonyabb az országos átlagnál. Halálozási viszonyok A halálozás főbb halálokok (betegségcsoportok) szerinti megoszlása az országos trendet követi. A halálozások több mint 90%-át a felsorolt sorrend szerinti 5 betegségcsoport teszi ki: szív-érrendszeri betegségek, daganatok, emésztőszervi betegségek, a morbiditás és mortalitás Alsóújlak Község Egészségterve 2013-2017

4

külső okai (baleset, szándékos önártalom, mérgezés), légzőrendszeri betegségek. A sorrend megtartása mellett azonban a vezető halálokok aránya Vas megyében az utóbbi 5 év alatt jelentősen módosult. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás aránya számottevően, az emésztőszervi, légzőrendszeri megbetegedések, valamint a morbiditás, mortalitás külső okainak aránya kisebb mértékben csökkent. Ugyanakkor a daganatos és az egyéb halálokok aránya növekedett. A daganatok, a légzőszervi betegségek, valamint az egyéb okok által előidézett halálozás aránya az összhalálozáson belül az országos átlaghoz és a régió 2 másik megyéjéhez képest is Vas megyében a legmagasabb.

1.5. Egészségügyi alapellátás Magyarországon a különböző ellátások iránti hozzáférhetőségben jelentős területi, valamint egyes lakossági csoportokat érintő eltérések léteznek. Vas megyére jellemző aprófalvas településszerkezet, a középvárosok hiánya, valamint a megyeszékhely túlsúlya az egészségügyi alapellátás, mint szakellátás hozzáférhetőségét, telepítését, szervezését mélyrehatóan befolyásolják. A 10 ezer lakosra jutó háziorvosok és házi gyermekorvosok száma alapján az ellátottság Vas megyében kedvező, a régióban a legmagasabb, a háziorvosokat illetően az országos adat feletti. A gyermek háziorvosi ellátottság a régiós átlagnál magasabb, az országossal azonos. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Vas megyében a legkisebb és a régiós illetve országos átlag alatt marad. Alsóújlakon működik háziorvosi ellátás és védőnői szolgálat (vasváron keresztül). Fogászati alapellátás az alsóújlaki lakosok számára Vasváron működik. Az alsóújlaki lakosokat Szombathelyen, a Vas Megye és SzMJV Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórházban látják el. Rehabilitációs kórház legközelebb Körmenden és Szentgotthárdon működik, a Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő. A megyében a mentőállomás-hálózat jó kiépítettségeinek köszönhetően a mentőgépkocsik a megye valamennyi pontját 15 percen belül elérik. Alsóújlakon gyógyszertár nem működik, a legközelebbi Vasváron található, a szomszédos településen, 6 km-re.

1.6. A település egészségügyi helyzetét meghatározó külső körülmények, épített környezet 1.6.1. Vízellátás A megyében a települések egészséges ívóvízzel történő ellátása 1992-re befejeződött. Ma a lakások 98%-a rendelkezik vízbekötéssel. A 216 település vízellátását 47 db kistérségi vízellátó rendszer és 20 db egyedi, egy-egy települést ellátó vízmű biztosítja. A megye településein a vízellátást nagyrészt a VASIVÍZ ZRT. és a Bük és térsége Vízmű biztosítja. Ezeken kívül egy-egy településen szolgáltat még a Kemenesvíz Kft., a SárvárVíz Kft., a Pápai Víz- és Csatornamű Rt., a Bakonykarszt Rt. valamint az Aquazala Kft. Alsóújlak községben a VASIVÍZ ZRT. a szolgáltató. Vas megyében az ivóvíz ellátás 100 %-ban felszínalatti vizekből, azaz mélyfúrású kutakkal feltárt rétegvízből történik. Alsóújlakon a jelenleg szolgáltatott ivóvíz minősége minden tekintetben megfelel a Magyarországon is bevezetésre került egyes komponensekre előírt új határértékeknek.


5

1.6.2. A szennyvízkezelés A közműves vízellátás az országos tendenciával megegyezően Vas megyében is erőteljesebben fejlődött, mint a vízhasználatból származó szennyvizek megfelelő kezelése és elhelyezése. Ezáltal a közműolló fokozatos nyílásából származó környezeti ártalmak növekedtek. Ma Vas megyében 104 településen üzemel szennyvízközmű. A 104 település szennyvize 34 szennyvíztisztító telepen kerül tisztításra. A megyében tisztítatlan szennyvíz az élővízi befogadókba legálisan nem kerül. A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint, 2011. Település Hálózati Házi Meleg Vízöblítéses folyóvíz WC Alsóújlak vízvezeték 261 4 232 230 295 össz.

Köz

Házi csatorna -265


Vas megye településeinek mintegy 52 %-a (112 község) nem rendelkezik közcsatorna hálózattal, közöttük Alsóújlak sem, a település 265 háztartása házi csatornázással oldja meg az elvezetést. Alsóújlak község rendelkezik hálózati vízvezetékkel, a lakások meleg folyóvízzel és vízöblítéses wc-vel, 89%-ban házi csatorna ellátottsággal, azaz elmondható, hogy a lakások közmű ellátottsága megfelelő. 1.6.3. Levegő és zajterheltségi állapot Vas megyére nem jellemző a nagyfokú iparosodottság, kis számban találhatók nagy iparvállalatok és ipari zónák. Az ipari üzemekre a közepes és kisebb méretek jellemzőek. A nagyobb üzemek főleg Szombathelyen, Sárváron, Szentgotthárdon, Kőszegen települtek. A privatizáció során a nagy állami vállalatok felaprózódtak és helyükön több apró társulás, magánvállalkozás jött létre. Ennek megfelelően a különböző technológiák széles skálája jelent meg, és velük együtt növekedett a légszennyező anyagok fajtája, valamint a pontforrások száma. Vas megyében a térségre nagy hatással lévő erőművi vagy vegyipari technológiák nem üzemelnek, ami légszennyezési szempontból kedvező. A megyében folyamatos légszennyezettséget mérő, automata monitoring állomás nem üzemel. Vas megye légszennyezettségi állapotának vizsgálata az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében két településen történik: Szombathelyen és Kőszegen. A mérési eredmények alapján a terület légszennyezettségi állapota általánosságban jónak mondható, a mérőhelyek többségén a légszennyező anyagok koncentrációja határérték alatti. Vas megyében különösen a nagy forgalmat – személygépkocsik és nehézgépjárművek lebonyolító 8-as, 86-os, és 84-es számú főútvonalak településeken (városok és falvak egyaránt) áthaladó szakaszai okoznak légszennyezési problémákat, amelyekre a megépülő elkerülő utak jelenthetnek megoldást. A közlekedési eredetű nitrogén-dioxid kibocsátás legjelentősebb emissziós forrásai a személygépkocsik, míg a szilárd légszennyező anyag döntő hányadát a tehergépjárművek bocsátják ki. Alsóújlakon keresztül halad a 8-as főút, ezzel két részre osztja a települést. Székesfehérvártól Szentgotthárdig tart, ahol eléri a magyar-osztrák határt. A 8-as főút nagy gépjármű forgalmat lebonyolító út, a gépjárművek okozta légszennyezettség és közlekedési zajt is jelentős mértékű és megterhelő a lakosságnak. Üzemi működésből származó zaj Alsóújlakon nem jelentkezik.


6

1.6.4. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés A megye 5 db, műszaki védelemmel kialakított települési szilárd hulladéklerakóval rendelkezik. A környezetvédelmi törvény megjelenését (1995. évet) megelőző időszakban a megye településein képződött szilárd hulladék lerakással való ártalmatlanítására nagy számban jöttek létre műszaki védelem nélküli lerakó telepek. A döntő hányaduk vagy spontán alakult ki, vagy un. helykijelölési eljárás alapján határozták meg a lerakók helyét. Csak néhányuknál került sor egyéb engedélyezési eljárásra. Alsóújlak nem létesült műszaki védelem nélküli lerakóhely. Amíg a megtűrt kategóriába tartozó lerakókon a lakosság rendszeresen helyezett el hulladékot, addig az un. vadlerakók eseti (nem rendszeres) hulladék-elhelyezés eredményeként jöttek létre. Az ilyen hulladéklerakatok szinte valamennyi település határában számos helyen fellelhetők. Alsóújlakon a hulladéklerakót (0363/3) 2013-ban véglegesen felszámolta az Önkormányzat. A szelektív hulladékgyűjtés gyűjtőszigetek működtetésével, illetve házhoz menő zsákos gyűjtéssel a megye nagy részén megvalósul. A szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladékok Vas megyében az 5 hulladékudvarba, a zöld hulladékok pedig 6 komposztáló telepre is szállíthatók. Alsóújlakon a szelektív hulladékgyűjtés megoldott.

1.7. A település egészségügyi helyzetét meghatározó külső körülmények, természeti környezet Vas megye természeti adottságai alapján Magyarország egyik legváltozatosabb területe. Nyugati része középhegység, a Magyar Előalpokkal és az Alpokaljával. A megye délnyugati területe a Dunántúli-dombság része, annak középtája – a Zalai dombság – található itt. A megye területének közel fele síkság, a Kisalföld része három középtájjal: Kemeneshát, Sopron-Vasi síkság és a Marcal-medence. Nyugati fekvéséből és az atlanti hatások erőteljesebb érvényesüléséből fakadóan Vas megye éghajlata kicsit hűvösebb, de kiegyenlítettebb, mint hazánké általában. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 C, kevés a napsütéses órák száma (1750-1800), a csapadék általában 600-700 mm. A szubalpin klíma a tiszta, jó minőségű levegővel kiemelten élhető területté tenné Alsóújlakot és az egész megyét, azonban a településen áthaladó 8-as főút ellene dolgozik ennek a ténynek. Vas megye felszín alatti és feletti vizekben gazdag. Alsóújlak településen Alsóújlaki patak, Csurgó patak és az Öreghegyi patak folyik át, mindhárom befogadó vízfolyása a Szentegyházi vízfolyás a Rába öblözetében. A megye természetes növényzete és állatvilága sok helyen –különösen az egykori határsáv mentén – háborítatlan körülmények között található, s benne keverednek a pannon és az alpi flóra és fauna elemei. A megye legjelentősebb természeti értékei a terület élővilágának jellegét meghatározó erdő- és gyeptársulások. A megye területének 27 %-át borítják erdők, Alsóújlakot három oldalról erdő veszik körül.


7

2. Probléma térkép 2.1. A település SWOT analízise Alsóújlak község SWOT analízisét a helyi lakosok készítették el szakértő moderálásával, 2013. október 21-én. Erősségek Gyengeségek - kiváló háziorvosi ellátás - közlekedési nehézségek (a kerékpárút hiánya a szomszéd községekkel) - jó iskola egészségügyi ellátás - elöregedő lakosság - Karitasz jól működik - játszótér hiánya - helyben megoldott: o a gyermekorvosi ellátás, - egészségügyi felvilágosító programok o óvoda, hiánya o iskola alsó tagozata, - iskolai tornaterem hiánya o közétkeztetés (gyermek, - szervezett sportprogramok hiánya szociális, vendég), - dohányzás, drog, alkohol jelenléte a o házi gondozás, faluban o családgondozás, - mozgáskultúra hiánya o gyermekvédelem - helytelen táplálkozás és életvitel - tiszta a levegő - alacsony részvételi arány a közösségi - sok a zöld terület rendezvényeken - kedvező környezeti adottságok, - a megelőző, szűrővizsgálatok kiváló természeti környezet elkerülése a félelem miatt - összetartó a falu - egymásra oda nem figyelés, - erős civil élet: Alsóújlaki Sport Club, érdektelenség Alsóújlakért Egyesület, énekkar, - gombamérgezések számának kézimunka kör) növekedése a faluban - hitélet a hívők részéről (Rózsafüzér - egészségtelen táplálkozás, kevés társulat, zarándoklat) zöldség, gyümölcs és vízfogyasztás - újjáalakult egyházközség - számítógép függőség - kreatív programok szervezése - helyi humán erőforrás megléte: diabetológus, főnővér helyi lakosok - jó közbiztonság, újjáalakult polgárőrség, részvétel a Hegyhát mentőcsoportban Lehetőségek - egészségház adta lehetőségek kiaknázása - sportolási lehetőségek/tömegsport bővítése - vadvízi evezés lehetőségének kiépítése a Rábán - túrázás, horgászat Jeliben - helyi termékek előállítása, bio


Veszélyek - a 8-as főút kettészeli a falut, ami rendkívül veszélyes - nagy átmenő forgalom (kamionok), balesetveszély - rossz közlekedési viszonyok, gyorshajtás - munkanélküliség - árvíz, belvíz, kóbor kutyák, veszett

8

-

mezőgazdaság szőlőtermesztésre épített egészséges borkultúra táncház mozi konditerem fitnesz-szerda a lelki egészség érdekében önsegítő klub nyugdíjas klub közös kirándulások a mozgásszervi panaszok enyhítésére gyógytorna táplálkozási tanácsadás, gombaszakértő igénybevétele diabetes klub megalakítása közösségi programok szervezése (színház, kirándulás, túrák…) mentális szakember igénybe vétele a hit erősítése a motiváció és kitartás erősítése társasa kapcsoltok erősítése a településen egészséges táplálkozásra nevelés

-

vadállatok miatt fertőzés veszély elöregedő népesség házaló kereskedelem miatt bizonytalan eredetű termékek a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek ellenőrizhetetlensége vegyszerek hatása az élelmiszerekre méhekre fertőző atkabetegség megjelenése kullancsveszély

2.2. Az egészségügyi állapotfelmérés és a kérdőívezés eredménye A 2013.11.30-án Alsóújlak községben tartott szűrővizsgálaton 26 személy jelent meg (21 nő és 5 férfi). Minden résztvevő előzetes regisztráció alapján, önkéntesen vett részt a vizsgálatokon. A rendezvényen a felnőtt lakosság köréből, minden korosztályból, nők és férfiak egyaránt megjelentek. A regisztráció során az állapotfelmérő kártyán rögzítésre kerültek a családban előforduló betegségek és az egészségre ártalmas szokások, valamint a sportolással töltött idő egy hét folyamán. Általános állapotfelmérés eredményei: A szűrésen résztvevők körében - 6 fő dohányzó, - 17 fő aki egyáltalán nem sportol,


9

Sportolási szokások, Alsóújlak, 2013.

Rendszeresen sportol, 35%

Egyáltalán nem sportol , 65%

- 2 fő akinél emelkedett vérnyomást mértek, - 3 fő esetében az élettani érték feletti pulzusszámot mértek, - 6 fő esetében emelkedett kilégzéskori CO szintet-, - 20 esetben határértéket túllépő BMI-t- és

Testtömeg index (BMI), Alsóújlak, 2013. Normál testtömeg index (BMI), 23%

Határértéket átlépő testtömeg index (BMI), 77 %

A testtömeg index (BMI) egy statisztikai mérőszám, mely az egyén testmagasságát és tömegét veti össze. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Széles körben alkalmazzák a túlsúlyosság felmérésére a lakosság körében: Testtömeg index (kg/m2) < 16 16-16,99 17-18,49 18,5-24,99 30-34,99 35-39,99 > 40

Testsúly osztályozás Súlyos soványság Mérsékelt soványság Enyhe soványság Normál testsúly I. fokú elhízás II. fokú elhízás III. fokú (súlyos) elhízás


10

- 22 főnél az egészséges mértéket meghaladó testzsír arányt mértek a szakemberek Testzsír arány Alsóújlak 2013. Egészséges mértékű 15 %

Egészséges értéket meghaladó 85 %

Az elhízás olyan kórállapot, amelynek során a túlzott zsírraktározás oly mértékű, hogy az káros az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet. Normál, túlsúlyos és elhízott állapotra jellemző test és derék körvonalak:

A derékkörfogat megállapítása segít az elhízás típusának megállapításában. A zsírraktárak elhelyezkedése alapján megkülönböztetünk „körte” típusú elhízást, melynek következtében jellemzően a csípőn és a combokon helyezkedik el felesleges zsírszövet, míg „alma” típusú elhízásánál a hastájékra koncentrálódik. Ennek azért van jelentősége, mert a hasi típusú elhízáshoz társulhat szív- és érrendszeri betegség (kóros vérzsírszint, magas vérnyomás), cukorbetegség, metabolikus szindróma. Alsóújlakon a szűrésen megjelentek körében nagyon nagy arányban mértek az átlagosnál magasabb testtömeg indexet (77%) és az egészséges mértéket meghaladó testzsír arányt (85%). A felmérésen megjelent lakosság 65%-a egyáltalán nem sportol, ami szoros összefüggésben van az elhízással.


11

Bőrgyógyászati szűrés: A 2013.11.30-án Alsóújlak községben tartott bőrgyógyászati szűrővizsgálaton 26 személy jelent meg. Elsősorban festéksejtes anyajegyek ellenőrzése, tanácsadás céljából keresték fel a helyszínt. Többségében benignus elváltozások kerültek diagnosztizálásra (naevus pigmentosus, verruca seborrhoica, angioma, lentigo solaris), egy esetben malignusnak intonáló elváltozást, számos esetben javasolt a bőrgyógyász szakember irritációnak kitett, ill. korábban sérült képletek sebészi eltávolítását preventív célból, más esetben a kontrollvizsgálat szükségességét hangsúlyozta. Fentieken felül fényvédelmi tanácsokkal is ellátta a szűrővizsgálatot felkeresőket. Minden esetben a vizsgálatok végeztével a résztvevőket részletesen tájékoztatták az eredményekről, melyeket egészségügyi állapotfelmérő kártyán a rendelkezésükre is bocsájtottak. Felhívták a figyelmüket az eltérésekre, egészségügyi kockázatokra, javaslatot tettek életmódi változtatásokra, nagyfokú eltérések észlelése esetén házi- illetve szakorvos felkeresésére. A résztvevők hangulata visszajelzéseik és megfigyeléseink alapján, a teljes vizsgálat alatt nyitott, együttműködő volt. A rendezvényt betegközpontúnak, a vizsgálatokat és javaslatainkat teljes egészében hasznosnak írták le.

A kérdőív eredményei: A lakosság körében 2013. decemberében 12-ig 30 fő válaszolt a kérdőíves lekérdezésre. A válaszadók között 9 férfi és 21 nő volt. Fizikai dolgozó 16 fő, szellemi dolgozó 6 fő, nyugdíjas 7 fő, tanuló 1 fő, munkanélküli nem volt a válaszadók között. Stresszesnek érzi a munkáját/ életét?

nem releváns, 3%

nem, 13 %

igen, 37 %

néha, 70 %

A stressz negatív következményei: A szervezetünk jeleket küld, ha túl sokat követelünk magunktól: fáradtság, szórakozottság és feledékenység, fokozott vagy csökkent étvágy, a libidó csökkenése, betegségek vagy más diffúz testi panaszok, alvászavarok. Ha nem hallgatunk testünk figyelmezető jeleire, nem pihenünk, és nem nyugszunk meg, a krónikus stressz egy egész sor betegség kialakulásához vezethet:fejfájás, fülzúgás, szív- és érrendszeri megbetegedések, hasmenés, székrekedés, allergia, bőrkiütések, hányinger, gyomorégés, gyomorfájás, hát- és ízületi fájdalom, ajakherpesz, depresszió.


12

Milyen gyakran sétál?

nem sétálok, 7%

havonta, 10 %

hetente, 24%

naponta, 59%

Milyen gyakran kerékpározik? nem kerékpározok, 23%

naponta, 47%

havonta, 17% hetente, 13%

Végez rendszeresen valamilyen testmozgást? soha, 11 %

rendszeresen edzek, 18 %

alkalmanként, 71 %

A rendszeres testmozgás tekintetében a falu lakosságáról – az egészségügyi állapotfelmérés és a kérdőív szerint is -, elmondható hogy nem mozog eleget, noha sokszor elhangzik az, hogy a mindennapi házimunka is elegendő mozgásnak számít. A rendszeres testmozgással megelőzhetők a szív – és érrendszeri betegségek, magas várnyomás, csontritkulás, depresszió, szorongás, stressz, magas vérnyomás, diabétesz. Megőrizhető a hajlékonyság és az izomerő.


13

Hányszor étkezik naponta? általában csak készer étkezem, 0%

napközben nem, csak este eszem nagyobb mennyiséget, 7%

három almalomnál többször étkezem, 23%

minden nap legalább háromszor, 70%

A rendszeres – napi három, vagy annál többszöri – étkezéssel (de nem a folyamatos nassolással) megelőzhető az elhízás és növelhető a munkahatékonyság. Feltétlenül az egészséges táplálkozás előfeltétele. Alsóújlakon a lakosság a rendszeres táplálkozás tekintetében a kérdőív eredménye alapján rendkívül tudatos. Milyen gyakran fogyaszt friss gyümölcsöt, zöldséget? soha, 0% hetente, 20%

hetente többször, 17%

minden nap, 63%

Milyen gyakran fogyasztja a barna kenyeret? hetente többször, 27%

hetente, 17%

minden nap, 3%

soha, 36%

havonta, 17%


14

Milyen gyakran fogyaszt halat? hetente, vagy hetente többször, vagy minden nap, 0%

soha, 7 %

havonta, 93%

Milyen gyakran fogyaszt szénsavas, cukros üdítőt? hetente többször, 14%

minden nap, 14%

soha, 24%

5

hetente, 17% havonta, 31%

A nem megfelelő étkezési szokások az egyik legnagyobb veszélyforrás az egészségre. Alsóújlak településen a friss zöldség és gyümölcs fogyasztását még fontos lenne emelni, főleg annak tudatában, hogy ezek a növények helyben megtermelhetők. A barna kenyér fogyasztása is átlag alatti, a hal fogyasztása kritikusan alacsony. A szénsavas, cukros üdítőitalok fogyasztásának eredménye is javítható lenne. Mennyi vizet iszik naponta? 1 liternél kevesebbet, 7 %

több, mint 2 litert, 7% 1 litert, 37%

2 litert, 49 %


15

Szervezetünk csaknem 80%-a víz, ami esszenciális az élethez. Étel nélkül jóval tovább bírnánk, mint víz nélkül. Víz kell az ízületeknek, a salakanyagok távozásához, a felesleges nátrium eltávolításához, az anyagcsere gyorsításához, a vérkeringéshez, a zsírszövetek mobilizálásához, a dehidratáció megelőzéséhez, az izomtónus megőrzéséhez, a bőr és szövetek hidratálásához, a tápanyagok szállításához, a testhőmérséklet megőrzéséhez. A víz gyakorlatilag a zsírvesztés egyik legfontosabb katalizátora is, mely jó hír a fogyókúrázóknak. A vízfogyasztás mértéke Alsóújlak településen rendkívül alacsony, csupán a lakosság 7%-a fogyasztja a napi előírt mennyiséget, azaz több, mint 2 litert naponta. Nagy számban vannak azok, akik csak kis mértékben maradnak el az ajánlott napi mennyiségtől (49%). Milyen rendszeresen jár fogorvoshoz? csak ha fáj a fogam, 38%

félévente megvizsgáltatom a fogaimat, 15%

évente megvizsgáltatom a fogaimat, 47%

A fog- és fogíny ápolás fontos része az egészség megőrzésének. A szájhigiéniás szokásainkkal foglalkozó kutatásokból kiderül, szinte mindenki tudja, hogyan és hányszor kellene fogat mosni, illetve azt is, mivel járhat, ha nem így cselekszünk. Szomorú tapasztalat, hogy ennek ellenére sem fordítunk erre elegendő időt és energiát. Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO által pár éve végzett felmérés szerint Európában a magyar szájakban található szuvas fogak aránya az egyik legmagasabb, holott lassan az ország lesz Európa fogorvos fővárosa. Alsóújlakon is csak a lakosság 15%-a ellenőrizteti félévente a fogai állapotát, ami rendkívül alacsony érték. Kivel ossza meg bizalmas problémáit? barátokkal, 13%

munkatársakkal 3%

nincsenek ilyen problémáim, 3%

családommal, 81%


16

A családtagoknál gyakran probléma, hogy nem megfelelően kommunikálnak egymással, nem fogalmazzák meg nyíltan gondolataikat, nem beszélik meg egymással gondjaikat, érzéseiket a feszültségek egyre csak halmozódnak. A kommunikációs problémákhoz pedig szorosan kapcsolódnak a pszichoszomatikus zavarok is. A pozitív családi létben élők - a legújabb kutatások szerint – 4,5 évvel tovább élnek, mint az egyedülállók, vagy rossz családi kapcsolatban élők. Alsóújlakon a felmérés szerint a pszichés „védőhálót” elsősorban a család és másodsorban a barátok jelentik. Szorul rendszeresen valamilyen gyógyszeres kezelésre? nem, 41%

igen, 59%

Az országos szakmai elemzések arra utalnak, hogy a folyamatos/rendszeres gyógyszerfogyasztás növekedés jellemzően a krónikus betegségek (magas vérnyomás és vérzsírszint, cukorbetegség, depresszió) kezelésére alkalmazott gyógyszerek esetében látványos. Ezeknek a betegségeknek a többsége megelőzhető lenne az egészséges életmód és a prevenció szem előtt tartásával. Alsóújlakon az áltagot jóval felülmúlja a rendszeres gyógyszerfogyasztók aránya, annak ellenére is, hogy a felmérésen résztvevők közül mindösszesen 7 volt fő nyugdíjas korú.

2.3. A probléma térkép főbb megállapításai A problématérkép több forráson alapul: egyrészt Vas megye egészségügyi helyzetét felvázoló programozási dokumentumok adataiból, Alsóújlak település lakossága által összeállított SWOT analízis megállapításaiból, az elvégzett egészségügyi állapotfelmérés és a kérdőív eredményeiből. A lakosság fizikai és mentális egészségügyi állapotának legfőbb jellemzői, kiemelkedő kockázati tényezők: I. - mozgásszegény életvitel, a sport hiánya a mindennapi tevékenységben - egészségtelen táplálkozás és helytelen életvitel - elhízás, az egészséges mértéket meghaladó testzsír arány - hipertónia, azaz magas vérnyomás - keringési zavarok - elégtelen fogápolási szokások


17

II. - stresszes életvitel - a közösségi élet, a társadalmi lét, az aktivitás és érdeklődés hiánya - a humán erőforrások kihasználatlansága a közösség mentális és fizikai egészégének javítása érdekében - motiválatlanság, passzivitás, közömbösség a lakossága részéről, alacsony részvételi arány a közösségi rendezvényeken - a megelőző, szűrővizsgálatok elkerülése a félelem miatt - egymásra oda nem figyelés, érdektelenség - fiatalok kábítószer problémái - alkoholizmus és dohányzás - számítógép függőség

A problématérkép dimenziói: - A civil szervezetek, egyesületek, Alsóújlak Község Önkormányzata, valamint a településen működő, egymást is segítő, informáló partnerség. Erre az aktivitásra és különösen a kapcsolati háló kialakítására azért is kell megkülönböztetett figyelemmel lenni, mert ezen szervezek együttműködése erősíti az egészségtervben meghatározott cselekvési program megvalósítását. - A másik dimenzió a partnerkapcsolatok minősége, a kapcsolatok azonosítása és a köztük lévő érdekazonosság felismerése és tudatosítása. Azaz a település önszerveződő csoportjai (Alsóújlaki Sport Club, Alsóújlakért Egyesület, énekkar, kézimunka kör, Rózsafüzér társulat, újjáalakult egyházközség, újjáalakult polgárőrség, Hegyhát mentőcsoport), az Önkormányzat és intézményei (óvoda, iskola, művelődési ház) érdekazonossága a településen élők mozgósíthatósága, aktivitása és érdeklődésének fenntartása. A felismert érdekazonosság segíti a partnerség együttműködését és a közös cél kialakítását.

3. Stratégia 3.1. Az egészségterv célja Az egészségterv általános, hosszú távú (globális) célja: A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Életminőségünk, egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. Az egészségterv tervezésével, megvalósításával olyan változások kezdődnek meg az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő.


18

Az egészségterv specifikus céljai: - Javuljon Alsóújlak község életminősége és egészségi állapota. - Az életminőség és az egészség, mint rendezőelv támogassa a településen élőket. - A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a kompetenciájukba tartozó problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit. Az egészségterv konkrét céljai: - Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt az önkormányzat, szakemberek, civil szervezetek, sportegyesületek és a falu lakossága. - A közösséget, színteret érintő problémákat fogalmazzon meg és tematizálja saját kompetencia és forrásigény alapján. - A saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó programok tervezése, megvalósítása és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakuljon ki, amely: o a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; o erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is.

3.2. A Problématérkép alapján azonosított célkitűzések: 1. A lakosok étkezési szokásainak javítása: a gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, barna kenyér, hal, megfelelő mennyiségű víz és gyógynövények fogyasztásának javítása. 2. A lakosok sportolási szokásainak javítása. A lakosok aktivitásának növelése a közösségi programokban való részvételben. 3. A lakosok egészségtudatossággal kapcsolatos mutatóinak javítása, beleértve a mentális egészségproblémák kezelését is. A kábítószer, alkohol és cigaretta fogyasztásának csökkentése. Horizontális célkitűzés: A hátrányos helyzetű csoportok bevonása a cselekvési programban meghatározott feladatokba. Úgy mint: kisgyermekek, idősek, munkanélküliek, fiatalok, fogyatékosok, roma lakosok.


19

4. Cselekvési program

Cél

A lakosok étkezési szokásainak javítása, a gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, barna kenyér, hal és gyógynövények fogyasztásának javítása évente 5%kal

A lakosok sportolási szokásainak javítása, évente 5%-kal, a lakosok aktivitásának növelése a közösségi programokban való részvételben.

Feladat

Felelős

Egészséges táplálkozással és az energia egyensúly megtartásával kapcsolatos események (előadás, főzőverseny, sütőverseny, recept-verseny) szervezése évente legalább 2 alkalommal, ebből 1 alkalommal kiemelten a gyermekek étkezésére a szülők bevonásával Egészséges táplálkozással és az egészséges életmóddal kapcsolatos publikációk megjelentetése folyamatosan Alsóújlak Község honlapján A vízfogyasztás fontosságáról előadás megtartása évente legalább 1 alkalommal Idősek, gyermekek és fogyatékosok bevonásával Évente legalább 1 kerékpártúra megszervezése Évente legalább 1 futballkupa megszervezése Hátrányos helyzetű és roma fiatalok, valamint munkanélküliek bevonásával Folyamatosan működő asszonytorna idősek és fogyatékosok bevonásával Az énekkar létszámának bővítése és a fellépések számának növelése minimum évi plusz 1 alkalommal Évi 1 alkalommal a Rózsafüzér társulat tagjai számára zarándoklat szervezése A depresszió kezelésének lehetőségei előadás megszervezése / Stressz kezelő foglalkozások évi 1 alkalommal

Alsóújlak Község Önkormányzata


Forrásigény/ év



Alsóújlak Község Önkormányzata Alsóújlaki Sport Klub

Alsóújlak Község Önkormányzata Alsóújlaki énekkar

Rózsafüzér társulat Alsóújlak Község Önkormányzata

20

A lakosok egészségtudatossággal kapcsolatos mutatóinak javítása, beleértve a mentális egészségproblémák kezelését is, évente 5%-kal

Kiemelten idősek, fogyatékosok és munkanélküliek bevonásával Alkohol és cigaretta káros hatásairól előadás megtartása évente legalább 1 alkalommal Egészségnap szervezése legalább évente 1 alkalommal Külön programmal az idősek és fiatalok számára Drog prevenció évente legalább 1 alkalommal Kiemelten a hátrányos helyzetű fiatalok számára

Alsóújlak Község Önkormányzata Alsóújlak Község Önkormányzata Alsóújlak Község Önkormányzata

5. Visszacsatolási mechanizmus A visszacsatolási mechanizmus célja annak meghatározása, hogy hogyan fog történni az egészségtervben meghatározott cselekvési tervek, programok eredményeinek felülvizsgálata, elérték- e a programok a céljaikat, melyek a következő ciklus indításának feltételei, hogyan, milyen módszer alapján fog történni a felülvizsgálat, illetve milyen időpontokban van tervezve. A monitoring során vizsgáljuk, hogy a cselekvési programokban meghatározott feladatokat sikerült-e teljesíteni, illetve azok teljesülése esetén, azok hogyan hatottak a kitűzött célok elérésére. A cselekvési programban meghatározott feladatok teljesülését évente kívánja Alsóújlak Község Önkormányzata, mint megbízó ellenőrizni minden év március 31-ig. Annak ellenőrzése, hogy a cselekvési tervben meghatározott feladatokkal sikerült-e a kitűzött célokat elérni szintén évente történik: - A lakosok étkezési szokásainak javítása, a gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, barna kenyér, hal és gyógynövények fogyasztásának javítása érdekében kitűzött célok elérésének vizsgálata: a programokon résztvevők kérdőívezésével, minden év március 31-ig. - A lakosok sportolási szokásainak javítása célkitűzés elérésének vizsgálata: az egészségügy állapotfelméréssel történik 2014. tavaszán, majd azt követően a programokon résztvevők kérdőívezésével minden év március 31- ig. - A lakosok egészségtudatossággal kapcsolatos mutatóinak javítása beleértve a mentális egészségproblémák kezelését is célkitűzés elérésének vizsgálata: a programokon résztvevők kérdőívezésével minden év március 31- ig. A cselekvési tervben meghatározott feladatok között található szűrővizsgálat szintén visszacsatolást biztosít a lakosság egészségi állapotáról, illetve annak változásáról. A szűrővizsgálat a programokon résztvevők kérdőívei eredményeinek függvényében évente


21

történik a cselekvési tervek felülvizsgálata, azonban a teljes egészségtervet 3 évente meg kell újítani szakértők és a lakosok bevonásával.

Készítette: Human Profess Közhasznú Nonprofit Kft.

Melléklet

Kérdőív az egészségügyi állapotfelméréshez Alsóújlak Község Egészségterve 2013-2017

22

Alsóújlak, TÁMOP-6.1.2. Kérjük húzza alá a megfelelő választ! Neme:………………. Életkora: .................... év Testmagassága: .............. cm Testtömege: .................... kg Naponta hány órát tölt számítógép előtt? -1 óránál kevesebbet - 1 órát - 1- 4 óra közötti időtartamot - több, mint 4 órát Jellemzően mivel közlekedik? - gyalog - kerékpárral - busszal - autóval Milyen gyakran kerékpározik? - naponta - hetente - havonta - nem kerékpározok Hányszor étkezik naponta? - három alkalomnál többször étkezem - minden nap legalább háromszor - általában csak kétszer étkezem - rendszerint napközben nem, csak este eszem nagyobb mennyiséget Milyen gyakran fogyasztja a barna kenyeret? - soha - havonta - hetente - hetente többször - mindennap Milyen gyakran fogyaszt halat? - soha - havonta - hetente - hetente többször - minden nap Végez rendszeresen valamilyen testmozgást? - igen, rendszeresen edzek - alkalmanként - soha Milyen rendszeresen jár fogorvoshoz? - félévente megnézetem a fogaimat - évente megvizsgáltatom a fogaimat - csak ha fáj a fogam

Aktivitása jelenleg: - fizikai dolgozó - szellemi dolgozó - nyugdíjas - tanuló - munkanélküli Stresszesnek érzi a munkáját/ életét? - nem - néha - igen Milyen gyakran sétál? - naponta - hetente - havonta - nem sétálok Milyen gyakran utazik autóval? - naponta - hetente - havonta - nem utazok autóval Milyen gyakran fogyaszt friss gyümölcsöt, zöldséget? - soha - havonta - hetente - hetente többször - minden nap Milyen gyakran fogyaszt szénsavas, cukros üdítőt? - soha - havonta - hetente - hetente többször - minden nap Mennyi vizet iszik naponta? - 1 liternél kevesebbet - 1 liter - 2 litert - több mint 2litert Kivel ossza meg bizalmas, lelki problémáit? - nincsenek ilyen problémáim - családommal - barátokkal - munkatársakkal Szorul rendszeresen valamilyen gyógyszeres kezelésre? - igen - nem

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!


23

A terv jóváhagyásra vár!!!! Alsóújlak Község Egészségterve

Recommend Documents