A térképek névrajza •
A névrajz a térképlapon található földrajzi nevek, számok és magyarázó megírások összessége.
A névrajz problémái • Mely neveket tüntessük fel? • Milyen írással, helyesírással? • Milyen típusú, méretű stb. betűkkel? • Hogyan helyezzük el?
Magyar földrajzi névírás • MTA 1879-től foglalkozik vele • Takács József szabályzata (1927, 1940) • Földrajzi nevek írásának MTA szabályai (1965, 1998) • •
Tartalmi helyesség (a jelölt helyre vonatkozzon) Nyelvi helyesség ( a használó és az olvasó szerepe) – nemzeti névrajz – nemzetközi névrajz kérdése
• •
Névrajz időszerűsége Névrajz olvashatósága: rajzi rétegként Legfelül
Nevek elhelyezése • Pontra vonatkozó nevek: kerettel, fokhálózati vonallal párhuzamosan, • Ponttól jobbra, fölé, alá, balra. • Vonalra vonatkozó: pl. vízfolyások (folyónév zárt) • Felületre vonatkozó: az olvasás iránya, megírás hossza (enyhe ívek), ritkítás
Névváltozatok • Egy név több alak – Bécs, Belgrád, Fokváros − Arad
•
Egy név, többféle írás – Kairó, Cairo, El-Káhira, Al Qāhirah – Peking, Peiching, Beijing
• • •
Egységesítési törekvések (ENSZ, FNB) Szabályok − hagyományok Politikai érzékenység – Japán-t. − Keleti-t., Erdély, Elefántcsontpart
•
Átírások – Transzliteráció (betűk szerinti átírás) – Transzkripció (szótag és szójel hangzás szerinti, kiejtést megközelítő ‘belföldi’ átírása) • Pl. s (magyar), ch (francia), sh (angol), sch (német), sz (lengyel), sj (holland), š (cseh)
– Hazai, közvetítő nyelvi és nemzetközi át-írások (átadó és átvevő elv) – Kiadvány célja szerinti névhasználat
Tematikus térképek
A „céltérkép” • Meghatározott célja nem általános, • nem a térbeli tájékozódás segítése a különböző tereptárgyak helyzetének ábrázolásával, • hanem többnyire egyetlen téma helyről-helyre való változásának, azaz térbeli szerkezetének, eloszlásának szemléltetése. A tematikus térkép • A tematikus térképek általában a közvetlenül nem érzékelhető jelenségeket, egyes tárgyak tulajdonságait, szerkezetét, funkcióit mutatják be. • Az ábrázolás témája, a szaktartalom rendkívül sokféle lehet, de a tematikus térkép egyetlen – esetleg néhány, egymással funkcionális vagy térbeli kapcsolatban lévő – témát ábrázol.
Háttér + téma viszonya • • • • •
A tematikus térképek alapja, háttértérképe egy általános térkép, melynek célja, hogy a térképen ábrázolt tematika térbeli elhelyezkedése értelmezhető legyen. Bármilyen jelenség ábrázolható tematikus térképen, amelynek lényeges a földrajzi elterjedése. A tematikus kartográfia ábrázolási módjai lehetővé teszik az adott téma számára legalkalmasabb megjelenítés használatát, sőt lehetővé teszik többféle tematika egyidejű bemutatását is. Az ábrázolt téma földfelszínre vonatkoztatása mellett a háttértérkép és az ábrázolt jelenség közötti kapcsolat növeli az ábrázolás szemléletességét és érthetőségét. A szaktartalom grafikus ábrázolásához az ábrázolt jelenség tárgyi ismérvei alapján a kartográfia ábrázolási módszerek közül választunk.
Jelmódszer • ◦ Jelentés + helyzet fontos (Mi + Hol) • ◦ Képszerű jelek szimbolikus/absztrakt jelek • ◦ jelmagyarázat (a térkép használóinak) ≠ jelkulcs (a térkép készítőinek szól) • ◦ jelek mérete mennyiségi információt hordoz, FONTOS: jelméretarány • ◦ Jelek: mennyiséget , értékegységeket is kifejezhetnek (pl: váltópénz módszer) • ◦ 3D jelek nehezen értelmezhetők, ezért nem ajánlottak • ◦ a jelek a térképen nagyobb helyet foglalnak el, mint amekkorák a valóságban • ◦ alaprajzszerű ábrázolás (földrajzi) ► jelábrázolás (statisztikai) Felületi módszer • ◦ Felületre vonatkozó minőség • ◦ a különböző felületek valamilyen jelentéssel bírnak (pl.: zöld =erdő) • ◦ lehet pontosan lehatárolt ill. vázlatos lehatárolás (pl. elméleti, vitatott határ) • ◦ Raszterek/mintázatok: a felületek különféle kitöltése (ezzel minőségek is kifejezhetők) Pontszórás módszer • ◦ Minimális méret • ◦ minden ponthoz valamilyen értéket rendel • ◦ felületi eloszlást mutat, sűrűséget jelez
Kartogram • Felületkartogram módszer felületek nemcsak minőséget, hanem (relatív) mennyiséget is kifejeznek • Jelkartogram felületre vonatkozó érték, súlypontba helyezve • Torzított kartogram Diagram • ◦ valamilyen mennyiségi érték, és annak fajtánkénti, időbeli megoszlása • ◦ vonatkozhat pontra (pl. egy város) • ◦ vonatkozhat területre (kartodiagram) Mozgásvonal módszer • ◦ Vonal vagy felület mentén való elmozdulást mutat: nyilak. (Térbeli -időbeli mozgás, dinamika) • ◦ Pontos irány – vázlatos irány • ◦ Mennyiség is kifejezhető • ◦ modern térképészet: animáció Izovonal • ◦ Folytonos vagy folytonos eloszlásúnak feltételezett jelenségek elterjedésének bemutatására alkalamas • ◦ Azonos mennyiségeket, értékeket összekötő vonalak Pl.: izohipsza, izobát, izobár, stb. • ◦ „Álizovonal:” nem folytonos jelenség bemutatása (népsűrűség) • ◦ Értékhatárvonal (keresztezhetik egymást) •
HF
Digitális kartográfia • Digitális NEM EGYENLŐ a számítógéppel készített • Digitális: nem analóg kartográfiai modell • Digitális térkép: digitális tárgymodell (domborzati+táj+tematikus modellek) • és megjelenítési modell (kartográfiai megjelenítés/ek lehetősége) • A grafikus adatok, így a térkép is kétféle adatformátumban tárolható digitálisan: • - Vektor-formátum: a grafikus objektumokat jellemző pontjainak koordinátáival tároljuk. • - Raszter-formátum: az ábrázolt felületet egy rácshálóval fedjük le és a háló minden eleméhez egy jellemzőt rendelünk hozzá.
Példa a rétegtechnika alkalmazására: közigazgatási térkép • Vízrajz: fő folyók és tavak kis folyók és tavak • Határok: országhatár megyehatár községhatár • Közigazgatási nevek: országnevek megyenevek, községnevek Állományformátumok: • Raszteres – felbontás – pl. dpi (dot per inch) • - TIFF – platformfüggetlen, a legelterjedtebb • - BMP - eszközfüggetlen • - PCX • - GIF – platformfüggetlen, a Web egyik formátuma • - JPG Vektoros • - DXF, DWG • - HPGL, HPPCL – metafile-formátumnak is tekinthető • - Metafile-formátumok: a két formárum egyidejű kezelésére alkalmasak. • - Postscript - az output formátumok de facto szabványa. AI, PS, EPS • - Adobe Acrobat DTP (Desk Top Publishing) • Bezier-görbék: tetszőleges görbék matematikai modellezése • Postscript • Platform- és eszközfüggetlen lapleíró nyelv, amely lehetővé teszi a nyomdakész filmek megfelelő minőségű elkészítését. Tisztán ASCII állomány
Térképkészítés alapjai , a térképek forrásai (Kartográfiai információnyerés) Terepi adatgyűjtés (közvetlen) • • • •
Földmérés/ Geodézia Légifényképezés – fotogrammetria Távérzékelési módszerek GPS-adatgyűjtés Térvonatkozású tematikus információ – tematikus térképezés (pl. geomorfológia, geológia)
• • • • •
Közvetett információ-nyerés Korábbi térképek Szöveges, grafikus, képi források (analóg) Pl. útinapló, lexikon, rajz, festmény, fénykép Adatbázisok (digitális)
Mérési feladatok (kitűzés) • 1.Hosszak, távolságok mérése • Közvetlen (hosszmérés,mérőpálca, - kötél, lánc stb.)- régen • Közvetett (távmérés optikai, fizikai elven) • 2. Szögek mérése Földmérés Alappontok meghatározása Vízszintes alapponthálózat • • • • •
Háromszögelés, Sokszögelés (poláris pontmeghatározás) Országos GPS hálózat: OGPSH (1992), EUREF: European Reference Frame (Mo:1997), ETRS89, European Terrestrial Reference System 1989 1991: International Terrestrial Reference System, ITRS WGS84: 1994 óta kvázi ITRS
HELYMEGHATÁROZÁS Magassági alapponthálózat
• EOMA, EVRS (Amszterdami alapszint= Balti + 14 cm) • (Nadap adriai magassága: 173, 8385 m • Balti magasság: Adriai – 0,675m) • Ellipszoidi magasság + geoidunduláció= tszf. Magasság Háromszögelés • Trianguláció, először: Gemma Frisius (1533)
Teodolit • univerzális szögmérő műszer • a műszertalp (mérés alatt mozdulatlan) • alhidádé (műszertalpba ágyazott állótengely körül forgatható). A különböző magasságban lévő pontok irányzásához a távcső egy (horizontális) fekvőtengely körül forog. Ez a két forgás lehetőséget ad arra, hogy távcsővel bármilyen térbeli pontot beirányozzunk. • Műszerállvány (háromlábú) • Pontraállás és állótengely függőlegessé tétele • Irányzás: durva (dioptra) + finom (vizszintes és függőleges szál) • Leolvasás: vízszintes kör (limbuszkör) és magassági • Kör Tahiméter • Gyorsmérő: Szögmérés és távmérés • Poláris koordináták és magasságkülönbség • Diagram-tahiméter: közvetlen leolvasás a lécen (külső bázis) a távcső szálkereszt-rendszere segítségével
Magasságmérés • Magasság: abszolút (tengerszint felett (geoid)) – relatív (különbség) • Tengerszint: Osztrák—Magyar Monarchia szintezési főallapontok az adriai tenger szintjétől (Trieszt) • Mo.: Nadap : 173, 8385 m • 1953-tól Gauss-Krüger térképek, EOTR: Balti alapszint ( Nadap + 0,675 mm) Szintezés • Szintezőműszer(vízszintes iránysík (szintezőlibella))+ Szintezőléc (függőleges) (szintezés (0,1 mm – 1 cm)) • Más módszer: trigonometriai magasságmérés (dm), • Barometrikus (m),
Fotogrammetria • Fényképmérés = fotogrammetria • Földi-, légifotogrammetria • Légifénykép: közel függőleges kamaratengellyel, mérőkamarával készült mérőkép (23 x 23 cm): keretjelek • Tájékozási adatok (képtranszformátor) • Ortofoto – térkép Távérzékelés • Elektromágneses hullámok érzékelése, rögzítése és értékelése • Gyorsan frissülő, felületre vonatkozó adatok • Mesterséges holdak (pl: geostacionárius pálya Meteosat) • Foto, kamera, pásztázó letapogató (szkenner) • Multispektrális – több sáv • Multitemporális – több időpont (változás) • LANDSAT- 1972• SPOT, Quick Bird, stb........................
