A templom története? Avagy „Vagyon egy régi kőtemplom” Kélmánné Szilvási Beáta: A méhteleki Református Egyházközség története című szakdolgozatából (részlet) Méhteleken 1570 és 1629 között terjedt el a
Ez a felújítás a „Reformáció megindulásának
reformáció. 1653-ban már a református
400 éves évfordulóján, 1917-ben épen 140
egyház szükségei szerint állították helyre,
éves. Torony nincs. – A milléniumi emlék”.
vagy
Ekkor
renoválták
templomot,
mely
épülhetett,
s
templomnak
a
már
a
15.
amely
meglévő században
akkor
csak
a
a
fele
egyenes
záródású
a
fenyőfákkal
körülvett
templom mellett harangláb állt.
Az
mai
eredetileg egyhajós támpilléres szentélyű
vagy
templomnak táblás festett mennyezete
kétharmadnyi része lehetett. Nyugati
még
volt. falának
A
következő
száz
esztendőről
a
közepén volt a főbejárata. A nyolcszög
templomot illetőleg nem sok feljegyzés
három oldalával záródó szentélyének az
maradt. A fa harangtornyát többször
északi falában található volt egy másik
kellett felújítani, utoljára 1896-ban, mikor a
bejárat, amely az oltárhoz vezetett.
már nem használatos malomból nyerték ki
Geczeő István prédikátor 1809. április 30-
a szükséges faanyagot hozzá. Az bizonyos,
án
áll:
hogy sokat romlott a templom állaga, mert
„Vagyon egy régi kőtemplom, mely mikor
1905-ben a templom akkora már rozzant
építtetett nem tudatik, hanem megújítattott az
deszkázott
1777. esztendőben az ecclesiának költségén,
templomot renováló mester tanácsára,
mely felől a régi öregek úgy beszélnek, hogy
stukatoros
Kunn Erzsébet kisasszony építtette. Két
valamint tetejét cseréppel borították be.
harang is vagyon, a nagyobbik 102 fontos, a
1911- ben Balogh Lajos, hat társával együtt
kisebbik 30 fontos, mindkettőt ez ecclésia
lebetonozta a templombelsőt, s mindezt
önttette.”
kizárólag csak az egyház iránti jóakaratból
írt
jelentésében
a
következő
tették,
s
fogadtak el
mennyezete
mennyezet
fáradozásukért
helyett,
lett
a
készítve,
pénzt
nem
1926-as
esztendőben
került
először
közgyűlésnek,
és
megtárgyalásra a templom renoválásával
Reformátusm
kapcsolatban
választmányának.
egy
templomtorony
általa
a
Magyar
Segélyegylet
építésének a terve. Ehhez a célhoz a
Közalapi tőkekamat segély iránt is adott
gyülekezeti tagok szűkös anyagi helyzete
be kérvényt Méhtelek templomépítésre,
miatt
mégpedig 3.000 pengőnek megfelelő 150
országos
adománygyűjtést
indítottak, és kérvénnyel fordultak az
pengőt
illetékes minisztériumhoz is.
esetben is az alacsony lélekszámot, kicsiny
Templomépítési
segély
megállapodást
kötöttek
gyűjtésére a
gyűjtésre
vállalkozókkal, kiket 30% járulék illetett
kért.
Indoklásként
ebben
az
földterületet (8 kat. hold) illetve a magas adóterhet említi. Véleményes javaslatnál csupán ennyi állt:
meg, hogy azonnal kezdjék meg a munkát.
„Méhtelek.
A
kölcsön
ajánltatik.”A közeledő templom építéséből
felvétele mellett is döntött, s az építési
adódóan szükségessé vált egy szűkebb
tervek,
elkészítésével
körű bizottság megalapítása. A torony
Kozma Rezső csengeri építészt bízták meg.
építését megelőzően az egyháztagok újból
Az
megerősítették
presbitérium
5000
pengő
költségvetések
egyházmegye
bizottságának gyűlésére
október
a
Magyar
segélyosztó 10-én
melegen
elhatározásukat
a
tartott
munkálatok mellett. Az adományokból
Református
ekkora már csaknem 12.000 pengő állt
Segélyegylethez a méhteleki gyülekezet a
rendelkezésre
következő
pengő
kérvényt
Másodsorban
nyújtotta
be:
(A
Minisztériumtól
segély érkezett,
az
500
egyetemes
„Templomépítésre 500 pengőt kér. Indokai:
konvent pedig kérvényezésre 4-500 pengő
lélekszám 312, másfelekezetűeké 217; egyházi
segélyt
adó 255 százalék, építkezési költségvetésének
döntöttek a torony elhelyezkedéséről is. 17
végeredménye: országos gyűjtésből 11.000
szavazattal, 12 ellenében a közgyűlés
pengőt nyert, s a többi templomépítési (6.000
kimondta, hogy a torony a terv szerint a
pengő) költség a hívek terhe.”
templom oldalába, szemben a főutcával
A javaslat szerint a kérelem alaposan
helyezendő
indokolt, s így a kért összegnek erejéig a
versenytárgyalást
legmelegebb
építkezésre.
pártolásra
ajánlja
a
segélyosztó bizottság az egyházmegyei
helyezett
el
kilátásba).
A hirdetett
Ekkor
presbitérium meg
az
A Szatmár és Bereg című lapban
reformátusoknak
többé
nem
volt
megjelent hirdetésre 5 ajánlat is érkezett,
szükségük. Meghagyták viszont a kő
melyek közül Kozma Rezső csengeri
pasztofóriumot. A templom nyugati részét
építőmesterét
kitoldották, és a szimmetria ezt a végét is a
találták
legmegfelelőbbnek.
a
Az építész 15.600
szentély
nyolcszögű
pengő készpénz és a kikerülő ócska
igazították.
A
anyagok
szakaszon meghagyták. Mivel a 27 méter
hozzáadásával
elvállalta
a
templom és tornyának építését.
átalakították,
falakat
bizonyos
magas torony az oldalfaltól kissé előrébb
1929-ben a meglévő templomot teljesen
régi
záródásához
épült, a belsőben kis előtér keletkezett,
kétszeresére
melynek emeleti részébe karzat készült. A
bővítették, homlokzata elé új tornyot
nyolcszor 18 m-es belső térben sík, vakolt
építettek. Templom külseje északkelet -
mennyezet, a nyugati záródásban egy
délnyugati tájolású lett, kereszt alakú
támaszték nélküli fakarzat és 150 ülőhely
alaprajzzal.
lett kialakítva. A késő gótikus eredetű
Közepére,
az
épület
hossztengelyére
merőlegesen,
átépített
gúlasisakos,
neogótikus
műemléké
nyilvánították.
négyszögletes, négyszintes, felső szintjén nyolcszögletes,
templomot
1929, renovált
augusztus templom
18-án új
volt
a
tornyának
tornyot építettek. Az épület hét rövidebb
gombfeltételi ünnepe, melyen Sipos József
oldalát a tízszög felével záruló, hétosztatú,
esperes
bádoggal lefedett támpillérekkel oldották
templom felszentelésére október 20-án
meg. A templom jobb oldali felét a gótikus
került sor dr. Baltazár Dezső püspök úr
szentély formájára építették. Kívülről úgy
szolgálatával,
alakították,
környékbeli
hogy
oldalbejárattal
két
összesen
pillér tíz
között
is
megjelent.
esperes
Az
úr
elkészült
és
a
többi
lelkipásztor
támpillér
közreműködésével. Az építkezések során
helyezkedjék el. A másik rövid oldalzáró
felmerült költségek magasan meghaladták
fala nyílástalan maradt.
a gyülekezet megtakarított pénzét, így
Az átépítések során derült fény a
banki
kölcsönhöz
is
folyamodni
régi, talán a sekrestyéből nyíló befalazott
kényszerültek, hogy az építészt ki tudják
ajtóra,
fizetni.
melynek
megtalálták,
de
szemöldökfáját ez
ajtóra
is a
Ez éveken keresztül többletterhet jelentett
Így
az egyháztagoknak, például rendkívüli
professzor neve,
adókivetés formájában.
Méhteleken lelkész, dr. Varga Zsigmond
A
következő
1954-ben
történtek
vetődött
fel
dr.
Jánossy
kinek édesapja
Imre volt
felújítási
munkák
professzor neve, kinek szintén édesapja,
meg,
melynek
dr. Varga Jenő volt itt helyben lelkész,
befejeztével hálaadó, ünnepi istentisztelet
hogy támogatást kérjenek a templom
tartatott
felújítására.
Pótor
Sámuel
esperes
szolgálatával. A 70-es árvizet követően a presbitérium
1971
decemberében
határozott úgy, hogy a templomot kívülbelül
felújítja.
A
munkálat
A
templom
nyelvű írástöredéket találtak. A javítási munkák végül 1973. október
után
a
áprilisában
A
ünnepség,
templom
talajvíz
vakolatának
rásegített
hullásához.
munkák
közben a hátsó részen, az egyik falon latin
elkerülhetetlenné vált, ugyanis az árvíz emelkedő
felújítási
13-án
fejeződtek
volt melyen
a
be.
1974
templomszentelési esperes
úr
és
a
korábbi költséges munkák miatt, ehhez a
tisztabereki énekkar is szolgált.
felújításhoz kérték az Országos Műemléki
Utolsó jelentősebb felújítása a templomnak
Felügyelőségtől
2002-ben
a
teljes
összegű
valósult
meg
a
Széchenyi
támogatást.
pályázat útján Borbély Géza, rozsályi
Sajnos a Műemléki Felügyelőségtől nem
helyettes lelkipásztor idején.
érkezett támogatás, így a presbitérium
Korábbi feljegyzések szerint két harangja
először a gyülekezet belüli megajánlásokat
is volt az egyháznak. A nagyobbik 151
számlálta össze.
kilogramm súlyú volt, de elhasadt. Így
Többen a presbiterek közül jelezték, hogy
annak becserélésével 267 forint és 40
ők a tizedüket szánják oda a templom
koronáért, vert vas koronával
felújítására.
a
együtt öntetett egy újat a gyülekezet a
templomra egyházmegyei segítség sem
következő felirattal: „A méhteleki ev. ref.
volt
presbitérium
egyház öntette saját költségén 1888. december
egyöntetűen kiállt amellett, hogy hozzá
hónapban. Öntötte Novotni Antal Temesvár.”
kell látni a munkálatoknak. Előjött annak
Belső oldalát magyar korona díszítette,
lehetősége is, hogy meg kellene keresni a
felső része lyukasztott volt S alakban.
Méhtelekről elszármazottakat is.
Súlya 192 kilogramm lehetett.
várható,
Sajnálatos
de
a
módon
A kisebbik harang egy mázsa, és a következő felirat állt rajta: „A méhteleki rfta szent ecclésia maga költségén öntette 1796.” Ez a harang 1900 körül már használaton kívül volt, mivel elhasadt. Valószínűleg 1917-ben ezt adták át önként háborús célokra. A most is használatos harangok közül a kisebbik 120 kilogramm. Hőnig Frigyes 1909-ben öntötte Aradon. Felirata: „Isten dicsőségére a méhteleki ref. Egyház hívei 1909.” A nagyobbik, 269 kilós harangot Walser Ferenc
öntötte
1926-ban
Budapesten.
Felirata: „Isten dicsőségére a Méhteleki Ref. Egyház hívei. Öntötte 1926. évben Walser Ferencz Budapest”. Villamosításuk 1980-ban történt meg.
Kisebbik: 120 kilogramm
Nagyobbik: 259 kilogramm
Kálmánné Szilvási Beáta
