A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉT SZABÁLYOZÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fo ˝osztály

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉT SZABÁLYOZÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 3.

Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, 2003. május

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az önkormányzatokról általában ................................................ 5 1.1 Az önkormányzati feladat- és hatáskörök ................................... 5 1.2 Szervezeti kérdések, az önkormányzati és államigazgatási hatáskörök elválasztása .............................................................. 8 1.3 A helyi önkormányzatok törvényességi elleno ˝rzése .................... 11 1.4 Társulások ............................................................................... 13 2.

Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai ........................ 15

3.

A hulladékgazdálkodás általános szabályai ................................ 19

4.

Az önkormányzatok kötelezettségei a hulladékgazdálkodás körében, a rendeletalkotás keretei ............................................ 25

5.

A hulladékgazdálkodási tervezés .............................................. 31

6.

6.7 6.8

A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó önkormányzati rendelet ........................................................... 35 A helyi közszolgáltatás általános kérdései, tartalma, személyi, tárgyi, területi hatálya ............................................... 36 A közszolgáltatással összefüggo ˝ települési önkormányzati feladat- és hatáskör kérdései .................................................... 41 A pályáztatás kérdései ............................................................. 42 A közszolgáltatás keretében kötött szerzo ˝dés kérdései, így egyes tartalmi elemei .......................................................... 44 A közszolgáltatóra vonatkozó követelmények ........................... 46 A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggo ˝ jogai és kötelezettségei .. 46 A díjfizetési kötelezettség és annak részkérdései ........................ 52 Jogkövetkezmények, záró és hatálybalépteto ˝ rendelkezések ....... 56

7.

A települési folyékony hulladékra vonatkozó szabályozás .......... 57

6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6

3

1. AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL ÁLTALÁBAN

1.1 Az önkormányzati feladat-és hatáskörök A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érinto˝ helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi hatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzáshoz való jogot az Alkotmány rögzíti. A közhatalom gyakorlása a helyi közügyek demokratikus, nyilvános intézésén túl jogszabályalkotás révén is kifejezésre jut. Így a helyi közakarat önkormányzati döntés és önkormányzati rendelet formájában jelenhet meg. Önkormányzatok községekben, városokban, a fo˝városban és kerületeiben, valamint megyékben mu˝ködnek. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. (továbbiakban: Ötv.) értelmében község, város, fo˝város, fo˝városi kerület és megyei jogú város önkormányzata mino˝sül települési önkormányzatnak. Az Alkotmány rendelkezései szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlo˝ek, kötelezettségeik azonban eltéro˝ek lehetnek. Az Alkotmány egyes önkormányzati jogosítványokat kiemel az önkormányzati jogok körébo˝l, és azokat mint önkormányzati alapjogokat szabályozza. Az Alkotmányban meghatározott önkormányzati alapjogok a helyi képviselo˝testületek mindegyikét megilletik. Az alapjogok azonossága biztosítja a helyi önkormányzatok egyenlo˝ségét. Az Alkotmány rendelkezése alapján az önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény állapítja meg. Az önkormányzati törvény meghatározza a feladatok és hatáskörök rendszerét, külön a települési és külön a megyei önkormányzatok vonatkozásában. Témánk tekintetében a megyei önkormányzati feladatok nem relevánsak, így azokra külön nem térünk ki. Az önkormányzatok feladata és hatásköre lehet kötelezo˝en ellátandó, és lehet szabadon (önként) vállalt olyan helyi közügy, melyet jogszabály nem utal más szervhez. Kötelezo˝en ellátandó feladatokat és hatásköröket csak törvény írhat elo˝. A kötelezés a közszolgáltatásokat, valamint a közhatalmi helyi feladatok ellátását foglalhatja magába, függetlenül a település nagyságától és a lakosság számától. A – – – – – – –

települési önkormányzat az Ötv. alapján köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésro˝l, az általános iskolai oktatásról és nevelésro˝l, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemeto˝k fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséro˝l.

5

1

AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL ÁLTALÁBAN

1

A más törvényi kötelezettségek körébo˝l számunkra kiemelkedo˝en fontos a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) bekezdésében adott kötelezettség, amely a települési hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás szervezését és fenntartását nevesíti kötelezo˝ feladatként. A települési önkormányzatok kötelezo˝ feladataik mellett szabadon (fakultatív módon) vállalkozhatnak: – olyan teendo˝k ellátására, melyek nem tartoztak más szerv feladatai közé, – illetve bizonyos meghatározott körben, szabályok szerint átvehetnek feladatokat más helyi önkormányzatoktól, (Ötv. 6 § (1) bek. b) pontja) mely esetben az önkormányzat igényelheti költségvetése számára az átvállalt feladat arányos fedezetének biztosítását). Visszatérve a feladatok megosztására, az Ötv. 6. §-a részben leszögezi, hogy az önkormányzatok között nincs és nem is lehet hierarchikus kapcsolat, részben pedig a gyakorlati feladatmegosztás kérdéséro˝l a következo˝képpen rendelkezik: „(1) A községnek, városnak, fo˝városnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltéro˝ feladat- és hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényekto˝l és teljesíto˝képességto˝l függo˝en egymástól eltéro˝ önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesíto˝képességu˝ önkormányzatoknak – más helyi önkormányzatokhoz képest – több kötelezo˝ feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud – mu˝ködési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezo˝en elo˝írt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.” Ha már a különbözo˝ önkormányzatok közötti elvi jogegyenlo˝ség alapján álló, de különbözo˝ feladatok kérdése szóba került, ki kell emelni a fo˝város eltéro˝ helyzetét, hiszen ez esetben kétféle helyi, települési önkormányzat is mu˝ködik, nevezetesen a kerület és a fo˝város, ennek megfelelo˝en külön kell meghatározni azon kérdéseket, amelyek a közöttük lévo˝ feladatmegosztást illetik. A kétszintu˝ önkormányzat közötti feladat- és hatásköri megoszlást az határozza meg, hogy a fo˝város egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érinti-e a kérdéses funkció. Az Ötv. 63/A § alapján a fo˝várost illetik (itt csak a témánk szempontjából jelento˝s kérdéseket emeljük ki, tehát az alábbi felsorolás nem teljes !): – a fo˝város városfejlesztési és város-rehabilitációs programjának, valamint általá-

6


nos rendezési tervének, illetve városrendezési szabályzatának meghatározása, – az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-szolgáltatási, vízrendezési, szennyvíztisztítási feladatok, – a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátása, a településtisztaság biztosítása, a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyu˝jtéséro˝l, elhelyezéséro˝l, ártalmatlanításáról és hasznosításáról való gondoskodás, az elhelyezéshez szükséges lerakóhely kijelölése, stb. A képviselo˝testület döntései sorában – alkothat rendeletet törvény által nem szabályozott helyi életviszonyok szabályozására (például közterület használata, településrendezés, településgazdálkodás, települési lakosság alapellátása, ezen belül vízellátás, csatornázás, stb.), – hozhat határozatot egyedi, illetve kisebb jelento˝ségu˝ ügyekben (például közterület elnevezése, emlékmu˝állítás, Alkotmánybíróságnál eljárás kezdeményezése). A 47/1995. (VI.30.) AB. számú alkotmánybírósági határozat kifejti, hogy a helyi önkormányzatok rendeletalkotási felhatalmazása magából az Alkotmányból, annak 44/A. § (2) bekezdésébo˝l közvetlenül is levezetheto˝. A rendeletalkotás tekintetében az Alkotmánybíróság máshol hangsúlyozta: „Ha valamely magatartást az országos szintu˝ jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselo˝-testület nem tilthatja meg egész illetékességi területére kiterjedo˝ érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a település földrajzilag pontosan meghatározott részeire vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében ugyancsak egyes övezetekre kiterjedo˝ érvénnyel szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette.” (17/1998. (V. 13.) AB. határozat) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik az önkormányzati rendeletalkotás általános kereteiro˝l. Ezek szerint: „10. § Az önkormányzat rendeletet ad ki a) törvény, törvényereju˝ rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelo˝ részletes szabályok megállapítására; b) a magasabb szintu˝ jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.” Az önkormányzati rendelet esetében is alapveto˝ kérdés annak hatálya, amely a következo˝k szerint alakul: a) a rendelet területi hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki, b) a jogszabály ido˝beli hatálya tekintetében a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különbözo˝ ido˝pontokat is meg lehet állapítani, 7

1


1

c) a tárgyi, illetve ezzel összefüggésben a személyi hatály esetenként eltéro˝en alakul, annak függvényében, hogy saját jogon alkot-e rendeletet az önkormányzat (10. § b) pont), mely esetben maga határozza meg személyi hatályát vagy felhatalmazás alapján magasabb szintu˝ jogszabályok keretében készülo˝ rendeletro˝l van-e szó, mely esetben a személyi hatály is igazodik a felhatalmazó rendelkezéshez. Az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában, illeto˝leg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és mu˝ködési szabályzata állapít meg. Végezetül a rendeletalkotás eljárási követelménye, hogy az önkormányzatok tevékenységét jelento˝sen érinto˝ jogszabály tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a fo˝városi és a megyei önkormányzatoknak. A rendeletalkotásra felhatalmazó más jogszabály a véleményezés más leheto˝ségeit is elo˝írhatja (ez történik a hulladékgazdálkodási feladatok tekintetében). A rendeletalkotás eddig bemutatott általános keretei tehát leheto˝vé teszik – és ezt a Hgt. kifejezett felhatalmazása megero˝síti -, hogy a törvény keretei között, illetve törvény alapján szabályozott más helyi életviszonyok körében az önkormányzat rendeletet alkothasson. Ez a helyi közszolgáltatások ellátására, tehát a hulladékgazdálkodásra ugyancsak kiterjed. Ami a rendeletalkotás terjedelmét és sajátosságait illeti, az is egyértelmu˝, hogy nem szükséges olyan értelemben egységes szabályozást alkotni, amely nem tesz különbséget a jogalanyok, illetve az illetékességi terület egyes részei között, hanem ilyen értelmu˝ indokolt különbségétel lehetséges.

1.2 Szervezeti kérdések, az önkormányzati és államigazgatási hatáskörök elválasztása Az önkormányzatok feladat- és hatásköreinek felvázolása nem lenne teljes a szervezeti keretek említése nélkül, hiszen ebbo˝l egy újabb tisztázandó kérdés következik – ez pedig az önkormányzati és az államigazgatási hatáskörök elhatárolása. Ezt annak ellenére érdemesnek tartjuk elmondani, hogy mindezen kérdéseket eleve ismertnek kell feltételeznünk, tehát csak rövid összegzésükre vállalkozunk. „Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselo˝testületet illetik meg." (Ötv. 8. § (5) bekezdés) A képviselo˝testület szervei: a polgármester, a bizottságok, a részönkormányzat képviselo˝testülete és a döntés-elo˝készítésért és végrehajtásért felelo˝s hivatal. Említést kell tenni az alpolgármesterro˝l, aki (illetve

8


akik, hiszen több is lehet) helyettesíti és segíti a polgármestert, valamint a jegyzo˝ro˝l, aki közigazgatási szakember és a képviselo˝testület hivatalát vezeti a testület kinevezése alapján (a kisebbségi önkormányzat kérdése a környezetvédelemben aligha játszhat szerepet, így külön nem említjük). Az önkormányzati szervek és a jegyzo˝ mint köztisztviselo˝ bemutatása azért szükséges, hogy a feladat- és hatásköri elkülönülést a továbbiakban jobban érzékelhessük. Az önkormányzat szervei és a jegyzo˝ ugyanis az államhatalom igazgatási, tehát elo˝készíto˝, végrehajtó, szervezo˝ jellegu˝ cselekményeinek – a közigazgatásnak – két elkülönítheto˝, de a köznapi életben nehezen megkülönböztetheto˝ területén egyaránt rendelkeznek feladatokkal és hatáskörökkel. A közigazgatás ugyanis részben a központi kormányzati feladatok ellátásának területére, tehát az államigazgatási feladat- és hatáskörök részterületére, részben pedig a helyi közügyek közhatalommal felruházott intézése, tehát az önkormányzati igazgatás területére osztható. Önkormányzati hatásköröket gyakorolhat elso˝sorban a képviselo˝testület, mégpedig a már tisztázottak szerint minden önkormányzati feladat- és hatáskör a képviselo˝testületet illeti meg, ennek megfelelo˝en az alább felsorolt szervek csupán átruházott hatáskörben járhatnak el; – a polgármester, – a bizottságok, – a részönkormányzat testülete, és egyes esetekben – a helyi kisebbségi önkormányzat testülete (ez utóbbi a hulladékgazdálkodás körében aligha jut szerephez). Az önkormányzati hatáskörök az esetleges átruházás ellenére is a képviselo˝testület hatásköreinek számítanak, így azokat visszavonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat. Ugyanakkor nem egy olyan hatásköre van a képviselo˝testületnek, melyet nem ruházhat át. A környezetvédelemmel összefüggésben feltétlenül ide kell sorolni az Ötv-ben említett át nem ruházható hatáskörök közül a rendeletalkotást, a gazdasági program elfogadását, a költségvetés megállapítását, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadását, a helyi adó megállapítását, a településrendezési terv jóváhagyását. A bizottságok jogalkotást elo˝készíto˝ szerepe, amely általában környezetvédelmi tárgyú rendeletek esetében még fokozottabban érzékelheto˝, nem jelenti a hatáskör átadását, mert csupán elo˝készíto˝, de nem döntéshozó szerepet jelent. Az önkormányzati hatáskörökto˝l eltérnek az államigazgatási hatáskörök, melyekre az a jellemzo˝, hogy az államigazgatás egyszeru˝sítése, illetve külön szer-

9

1


1

vezetrendszer kialakításának elkerülése miatt szükségessé vált egyes, a központi kormányzatból kiinduló államigazgatási hatáskörök gyakorlásával az önkormányzat tisztségviselo˝it, illetve tisztviselo˝it megbízni. Etto˝l azonban ezen hatáskörök nem válnak önkormányzati hatáskörökké. Államigazgatási hatáskörrel a következo˝k ruházhatók fel: – a polgármester, fo˝polgármester, a megyei közgyu˝lés elnöke törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet útján (ez a leheto˝ség ero˝teljes alkotmányossági aggályokat vet fel, nevezettek központi kormányzattól való függetlensége szempontjából); – a jegyzo˝ vagy fo˝jegyzo˝ törvény vagy kormányrendelet által (ezt tekinthetjük általános szabálynak); – kivételesen a képviselo˝testület hivatala ügyintézo˝je törvény vagy kormányrendelet által. Az államigazgatási hatáskörök gyakorlását a képviselo˝testület csupán az általa alkotott jogszabályok révén befolyásolhatja, de nem utasíthatja és döntését nem bírálhatja felül. A jogorvoslat útja az államigazgatási hatáskörök tekintetében vagy a megyei (fo˝városi) közigazgatási hivatalhoz, vagy valamely centrális alárendeltségben mu˝ködo˝ államigazgatási szervhez – ilyen a regionális környezetvédelmi felügyelo˝ség – vezet. Az önkormányzat által alkotott rendelet ennek megfelelo˝en feladatokat ad a jegyzo˝nek, esetleges hatósági eljárásainak terjedelmére is meghatározó lehet, amennyiben része a jogrendszernek. E körben megjegyzést érdemel, hogy a jegyzo˝ mindaddig köteles végrehajtani a helyi jogszabályokat is, illetve érvényesíteni azokat hatósági eljárásaiban, amíg azokról az Alkotmánybíróság meg nem állapítja az esetleges alkotmányellenességet. A jegyzo˝, mint a helyi törvényesség o˝re, ha az önkormányzati rendelet alkotmányellenességét észleli, jelzéssel köteles élni a képviselo˝testület, illetve ennek eredménytelensége esetén a közigazgatási hivatal felé, de maga nem tekintheti érvénytelennek az önkormányzati rendeletet. Az önkormányzati és az államigazgatási hatósági ügyek – tehát az egyedi esetben jogot és kötelezettséget megállapító közigazgatási aktusok – között nincs a külso˝ szemlélo˝ számára értékelheto˝ különbség, mindegyik intézése az ügyfeleket érinto˝ jogok és kötelezettségek megállapítására terjed ki. A különbség a fórumrendszerben van. Az államigazgatási hatósági ügyeket intézo˝ személyek e tevékenységi körükben nincsenek alárendelve a képviselo˝testületnek. Az elso˝fokú helyi döntés elleni fellebbezést általában a Fo˝városi és Megyei Közigazgatási Hivatal bírálja el. Ezzel szemben az önkormányzati hatósági ügyek esetében – amelyek tehát fo˝szabályként a képviselo˝testületet illetik – közvetlenül bírósághoz kell fordulni jogorvoslatért. Ha a képviselo˝testület hatáskörét átruházza egyes szerveire, úgy az o˝ határozatuk ellen lehet a képviselo˝testülethez fellebbezni. 10


A jogalkotás – önkormányzati rendeletalkotás – esetében más a helyzet, mert ezen vitás ügyekben az Alkotmánybíróság jogosult dönteni, bármely jogalany által elo˝terjesztett panasz alapján. Alkotmányossági ügyben ilyen kezdeményezéssel a közigazgatási hivatal köteles élni. A fentiek alapján tehát a hulladékgazdálkodás tekintetében elviekben alapíthat önkormányzati hatósági hatáskört a helyi rendelet, de sokkal gyakorlatiasabb megközelítés, ha a jegyzo˝ államigazgatási hatásköreit gyarapítja a helyi rendelet is. A jegyzo˝ hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladat-és hatásköreit a 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet foglalja össze. Ebben jól megkülönböztetheto˝ek a jogalanyok számára jogok és kötelezettséget megállapításával nem járó feladatkörök és az ilyent is leheto˝vé tevo˝ hatáskörök. A jegyzo˝ tehát hatáskörei gyakorlásában a helyi rendeletet is alkalmazni köteles.

1.3 A helyi önkormányzatok törvényességi elleno ˝rzése Az Ötv. szabályozza a közigazgatási hivatal és annak vezeto˝jének általános törvényességi elleno˝rzéssel kapcsolatos jogállását. A közigazgatási hivatal vezeto˝jének feladat- és hatáskörét a törvény 98. § (a) pontjában rögzítetteknek megfelelo˝en részben az önkormányzatok törvényes mu˝ködésének elleno˝rzése teszi ki, amellett, hogy jelento˝s államigazgatási hatásköröket is gyakorolnak. Ez utóbbi körben másodfokú jogorvoslati fórumként is eljár, ha az elso˝fokú határozatot államigazgatási hatáskörben eljárva a polgármester, jegyzo˝ vagy a hivatal ügyintézo˝je hozta meg és nem tartozik más szerv hatáskörébe. (Elbírálja például az építési igazgatási, a szabálysértési ügyekben elso˝ fokon hozott határozatok elleni fellebbezést.) A hatásköri törvény rendelkezései szerint egyes államigazgatási feladatok körében felügyeletet gyakorol (pl. az anyakönyvvezeto˝ tevékenysége felett). Feladatkörébe koordinatív jellegu˝ teendo˝k is tartoznak, így összehangolják a saját hivataluk és más államigazgatási szervek tevékenységét is. Az önkormányzati mu˝ködés szempontjából legjelento˝sebb a törvényességi elleno˝rzés. Ezen elleno˝rzés célja a döntések törvényességi vizsgálata. A vizsgálat arra irányul, hogy a helyi önkormányzat szervezete mu˝ködése, döntéshozatali eljárása, döntései, rendelete, határozata valamint bizottsága, részönkormányzata, polgármestere által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak. Nem tartoznak a közigazgatási hivatal törvényességi elleno˝rzés körébe a képviselo˝testületto˝l átruházott, a polgármester által vagy a bizottság által hozott hatósági határozatok. Mint már korábban említettük, itt a jogorvoslati leheto˝ség adott. A közigazgatási hivatal vezeto˝je törvénysértés észlelése esetén határido˝ kitu˝-

11

1


1

zésével felhívja a képviselo˝-testületet a törvénysértés megszüntetésére. A határido˝ megállapítása a közigazgatási hivatal vezeto˝jének mérlegelési jogkörébe tartozik. Ha az önkormányzat a közigazgatási hivatal vezeto˝jének jelzése alapján nem kíván a törvénysérto˝nek mino˝sített rendeleten, határozaton változtatni, a közigazgatási hivatal vezeto˝je kezdeményezheti: – Alkotmánybíróságnál a törvénysérto˝ önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését, – a törvénysérto˝ egyedi határozat bírósági felülvizsgálatát, – a képviselo˝-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselo˝-testület tisztségviselo˝je felelo˝sségének megállapítását. A keresetet 30 napon belül nyújthatja be a közigazgatási hivatal vezeto˝je a bírósághoz. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését lehet kérni a bíróságtól, abban az esetben, ha a döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna. Megjegyezni kívánjuk, hogy az önkormányzatok pénzügyi elleno˝rzésére nem a közigazgatási hivatal vezeto˝je, hanem az Állami Számvevo˝szék jogosult. (Ötv. 92. § (1) bek.) A közigazgatási hivatal ilyen irányú törvényességi elleno˝rzésének eseteit lehet, pl. a közszolgáltatási díjjal kapcsolatos, az Alkotmánybíróságoknak címzett beadványokban nyomon követni. Egyebekben leheto˝ség van arra, hogy a hivatal akár a jogalkotás elmulasztása, akár alkotmányellenes jogalkotás esetében is az Alkotmánybírósághoz forduljon. Az alkotmányellenesség tágan értelmezheto˝, magában foglalja a felso˝bb szintu˝ jogszabályoknak való megfelelés problémáit is – ez történt azon esetekben, amikor 1995. elo˝tt az önkormányzatok kötelezo˝vé nyilvánították a közszolgáltatás igénybevételét, megfelelo˝ törvényi felhatalmazás nélkül. Rendelet egésze vagy egy része, esetleg csupán egy bekezdése is lehet jogsérto˝. Az Alkotmánybíróság a nem megfelelo˝ helyi rendeletet a jövo˝re nézve semmisíti meg, mert ellenkezo˝ esetben a visszaható hatály révén hátrányosabb helyzet – jogbizonytalanság – állna elo˝, mint abban az esetben, ha hallgatólagosan elfogadjuk a jogi normát, meg nem megfelelo˝ség esetében is. Így tehát, a díjfizetésre vonatkozó szabályok esetleges Alkotmánybíróság általi hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy az ezen jogszabály alapján eddig befizetett díjakat vissza kellene juttatni.

12


1.4 Társulások A helyi önkormányzat képviselo˝-testülete az Alkotmány 44/A §- ának h) pontja alapján szabadon társulhat más helyi önkormányzat képviselo˝-testületével. A társulás tehát az önkormányzatok alkotmányos alapjoga. Az Ötv. erre alapozva olyképpen intézményesítette a szabad társulási jogot is, mint kötetlen társulás, speciális együttmu˝ködési forma, tehát a jogi szabályozás nem határoz meg konkrét elemeket és feltételeket, helyettük a társuló önkormányzatok rendelkezései lesznek a meghatározóak. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmu˝ködéséro˝l az Ötv.-én kívül az 1997. évi CXXXV. tv. is rendelkezik. Leszögezi, hogy az önkormányzatok képviselo˝-testületei önkéntes és szabad elhatározásukból, az Ötv.-ben meghatározott társulási jog gyakorlati érvényesítése, és feladataik célszeru˝bb, gazdaságosabb, hatékonyabb megvalósítása érdekében, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával írásbeli megállapodással társulást hozhatnak létre. A társulás elo˝segíti a polgároknak nyújtott közszolgáltatások színvonalának javítását, valamint a térségi kapcsolatok elmélyítését is. A társulási joggal való élés különösen a hulladékgazdálkodás terén jelenthet segítséget, hiszen akár a közszolgáltatás fenntartása, akár egyes létesítmények létrehozása vagy üzemeltetése hatékonyabban megvalósítható a társulás révén. Jelen kötet 3. pontjában, az elvek között megjelenik a regionalitás elve, amelynek gyakorlati megvalósításához a társulás jelentheti a legegyszeru˝bb megoldást. A társulás egy lazább fajtáját jelentheti a késo˝bbiekben részletezésre kerülo˝ leheto˝ség arra nézve, hogy önkormányzatok csatlakozzanak más közszolgáltatáshoz.

13

1

2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése egyértelmu˝vé teszi, hogy „a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, .... a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, ... köztisztaság és a településtisztaság biztosítása...” Ugyanezen szakasz (2) bekezdése rögzíti, hogy a „települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi leheto˝ségeito˝l függo˝en mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.” A (3) bekezdés viszont azt mondja, hogy „Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról gondoskodjanak.” Ennek a leheto˝ségnek a hulladékgazdálkodásra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségi oldaláról már az elo˝zo˝ pontban szóltunk. Az önkormányzatok rendeletalkotási jogköre alapján, még számos más, a környezet- és természetvédelmet érinto˝ feladatot szabályozhat. Így: – a helyi jelento˝ségu˝ természeti érték védetté nyilvánítását, – a helyi jelento˝ségu˝ természeti érték megóvásáról, o˝rzéséro˝l, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történo˝ gondoskodást, – területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítását, – csendes övezet kialakításának elrendelését a zaj ellen fokozott védelmet igénylo˝ létesítmény körül, – helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását, – védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levego˝tisztaság-védelmi követelmények megállapítását, – rendelettel rendkívüli levego˝tisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) megállapítását, – avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó szabályokat, – az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezést és gazdálkodást. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. év LIII. tv. (továbbiakban: Kvt.) 46. § rendelkezéseinek egy része valójában megismétli, összegzi az önkormányzati feladat-és hatáskörök egy részét, anélkül, hogy bármilyen eligazítást, értelmezést adnának. Ezek: – a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtása, – a hatáskörébe utalt hatósági feladatok ellátása, – önkormányzati rendelet alkotása vagy határozathozatal, – együttmu˝ködés a környezetvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, – a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elo˝segíti a környezeti állapot javítását. 15

2

AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI

2

Ugyancsak a 46. § rendelkezései sorában azonban felveto˝dik két olyan feladat- és hatáskör, melyek további területekre terjesztik ki az önkormányzat és a környezeti érdekek védelme kapcsolatrendszerét: – a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési terveivel összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, melyet a képviselo˝testület hagy jóvá; – elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A Kvt. a rendeletalkotás mellett a települési önkormányzatok feladatává teszi a környezetvédelmi program készítését. A programnak tartalmaznia kell: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális folyékonyhulladék-kezelés, -gyu˝jtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetu˝ zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezheto˝ rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladatait és elo˝írásait. A település környezetvédelmi programja mindazon közügyek gyu˝jteménye, melyeknek valamelyest közvetlenül köze lehet a környezeti érdekekhez. A felsorolás nem taxatív, tehát nem tartalmaz minden leheto˝séget, ezekhez más törvény további tételeket sorolhat, illetve maga az önkormányzat bármely olyan kérdést rendezhet a programban, melyet a környezetvédelemmel összefüggésben kíván rendezni, szabályozni. A program tartalma így nem kötött, csupán a fenti felsorolás jelent minimálisan megjeleno˝ tartalmi elemeket. A programot szükség szerint kell elkészíteni, de legalább kétévente felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi program készítése tehát kötelezo˝. Tekintettel arra, hogy a program elkészítése komoly szaktudást igényel, az önkormányzatok általában úgy oldhatják meg a feladatot, hogy külso˝ szakérto˝ket vesznek igénybe, például környezetvédelmi egyesületeket vagy állampolgárokat. A környezetvédelmi program készítése során a szu˝kebb értelemben vett regionalizmus gondolata is érvényesülhet, amennyiben egyes települési önkormányzatok – a lehetséges résztvevo˝i kör sem alsó, sem felso˝ határral nincs korlátozva – közös települési környezetvédelmi programot készíthetnek, mely már csak elnevezésében lesz települési program, lényegében annál több. 16


A programkészítés alapveto˝ lépéseinek tekinthetjük a következo˝ket: – a környezeti problémák elemzése, információk gyu˝jtése, amelyhez az önkormányzat rendelkezésére álló információ általában nem elegendo˝; – a környezetvédelmi célkitu˝zések összeállítása; – ehhez kapcsolódóan a prioritások felállítása, amelyek önkormányzatonként jelento˝s különbségeket mutathatnak; – a lehetséges lépések változatainak meghatározása; – a szükséges eszközök meghatározása, illetve ezek variációi; – az eddigiek egyeztetése más önkormányzatokkal, a környezetvédelemért felelo˝s hatóságokkal, a helyi gazdaság képviselo˝ivel és a lakossággal – ez utóbbi körben lakossági fórum vagy közmeghallgatás egyképpen javasolt egyeztetési forma lehet; – a végrehajtás, és annak elleno˝rzése; – értékelés és visszacsatolás. A környezetvédelmi program jogi formájára nézve nincs törvényi eligazítás, mind a rendeleti, mind a normatív határozati forma mellett lehet érveket felvonultatni. Az állandóság és a feladatok széles köre, valamint a számos követelmény meghatározásának leheto˝sége rendeleti formát ösztönöz, míg határozati forma mellett érvelhetünk azzal, hogy a terv nem feltétlenül jelent közvetlen jogokat és kötelezettségeket az állampolgárok széles köre számára. Az önkormányzatok – a már eddig a rendeletalkotásról mondottakon túlmeno˝en – rendeletalkotási jogkörének kereteit a Kvt. 48. § (1) bek. határozza meg, oly módon, hogy „önkormányzati rendeletben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – a más jogszabályban elo˝írtakról nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elo˝írásokat határozhat meg.” Néhány leheto˝ség a szigorítások körébo˝l: – területek természetvédelmi, zajvédelmi, levego˝tisztaság-védelmi stb. szempontból való védetté nyilvánításra, vagy valamely védettségi körben való elhelyezése, – védo˝terület vagy védo˝távolság meghatározása, – kibocsátási határértékek szigorítása, az országos rendelkezésekhez képest, – igénybevételi határértékek megállapítása, illetve szigorítása, – a környezethasználat engedélyezési feltételeinek meghatározása, – környezethasználat vagy a környezetre valamilyen szempontból potenciálisan veszélyes tevékenységek feltételrendszerének meghatározása, – környezetvédelmi bírságolás szabályozása rendelettel, – szabálysértési tényállások megállapítása, – a leghatékonyabb megoldás alkalmazási feltételeinek pontosítása.

17

2


A környezetvédelmi tárgyú rendeletet, határozat tervezetét a Kvt. 48. § (2) bekezdés értelmében a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságoknak meg kell küldeni.

2

Az eddig elmondottak mellett említést érdemel, hogy a környezetvédelmi feladatok megvalósulása céljából az önkormányzatok (rendelet útján) a környezetvédelmi törvényben meghatározott esetekben kötelesek környezetvédelmi alapot létrehozni, ez az alap más célra nem használható fel. Az alap elfogadásáról és felhasználásáról a képviselo˝testület évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyideju˝leg határoz. A rendeletalkotás hulladékgazdálkodás szempontjából fontos kérdéseit a 4. pontban részletesen tárgyaljuk, így itt ezekre nem térünk ki.

18

3. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A Hgt. biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos szabályozás építhet. A törvény célja a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlo˝dés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel; b) a természeti ero˝forrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelo˝zése (a természetto˝l elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képzo˝do˝ hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkezo˝ hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélo˝ ártalmatlanítása. A fenti megkülönböztetés azért kiemelkedo˝en fontos, mert amíg a célok elso˝ köre kifejezetten védelmi jellegu˝, addig a második kör – azon túlmento˝en, mennyire alapveto˝ kérdés az ero˝forrásokkal való gazdálkodás – arra is utal, hogy a hulladék is jelenthet ero˝forrást, so˝t áru is. Egyben a második alpont a hulladékgazdálkodás prioritásait is megjeleníti. A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre, kevés kivétellel (pl. nem terjed ki a radioaktív hulladékra). A hulladék bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelyto˝l birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Ezen belül megkülönböztethetjük a – veszélyes hulladékot; – a települési hulladékot (a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illeto˝leg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegu˝ és összetételu˝, azzal együtt kezelheto˝ más hulladék), illetve külön kategóriát jelent; – a folyékony hulladék (az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezeto˝ hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül); – végezetül, noha a törvény nem – csak késo˝bb egy végrehajtási jogszabály – teszi, külön kell kezelni az un. semleges (inert) hulladékok kategóriáját, amelynek a késo˝bbi kezelés, felhasználás szempontjából lesz érdemi szerepe. A hulladékgazdálkodás e fogalomrendszerben a hulladékkal összefüggo˝ tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelo˝zését, menynyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és 19

3

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

elleno˝rzését, a kezelo˝ berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mu˝ködés felhagyását követo˝ vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

3

Az alapelvek jelento˝sége a környezetvédelemben kiemelkedo˝nek mondható, hiszen olyan szabályozási területro˝l van szó, amely gyors ütemben változik, illetve ahol az értelmezés különös fontosságú, a környezeti rendszerek komplexitása folytán, illetve a meglévo˝, már a jogrendszer részét képezo˝ elemekkel való hatékony összevetés érdekében. A hulladékgazdálkodási törvény a következo˝ alapelveket tartalmazza: a) a megelo˝zés, ezen belül az integrált szennyezés-megelo˝zés elve alapján legkisebb mértéku˝re kell szorítani a képzo˝do˝ hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében – ez a hulladékgazdálkodás elso˝dleges prioritása is; b) az elo˝vigyázatosság elve alapján a veszély, illeto˝leg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének – egyik sajátos eleme a környezetvédelemnek, hogy a „bu˝nösség vélelmét” érvényesíti, a visszafordíthatatlan hatások minél nagyobb köru˝ elkerülése érdekében; c) a gyártói felelo˝sség elve értelmében a termék elo˝állítója felelo˝s a termék és a technológia jellemzo˝inek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvezo˝ megválasztásáért – ezen belül számos további elem és elv jelenhet meg, mint pl. a helyettesítés elve, a tájékoztatás elve; d) a megosztott felelo˝sség elve, a gyártói felelo˝sség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplo˝knek együtt kell mu˝ködniük – a környezetvédelem egyre fokozódó mértékben épít az érdekeltek együttmu˝ködésére vagy a Nemzeti Környezetvédelmi Program szavaival élve: partneri viszonyára. Ez az elvi követelményen túl közvetlen feladatokban is megjelenik; e) az elvárható felelo˝s gondosság elve szerint a hulladék mindenkori birtokosa köteles a leheto˝ségeinek megfelelo˝en mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelo˝ hatása a legkisebb mértéku˝ legyen – az elv tehát minden hulladékbirtokosra, így a lakosokra is kiterjed, akik szempontjából ennek gyakorlati megvalósulása a közszolgáltatás igénybevételét jelenti vagy ahol erre már sor került, a szelektív gyu˝jtés feltételeinek biztosítását; f) az elérheto˝ legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott mu˝szaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkento˝ folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelento˝ anyagok kiváltására, illeto˝leg a környezetkímélo˝ hulladékkezelo˝ technológiák bevezetésére – az elv egyben

20


g)

h)

i)

j)

k)

l)

megközelítési mód, szabályozási módszer is, amely egyre jobban törekszik az egyéni megítélésre, a követelmények rugalmas értelmezésére; a szennyezo˝ fizet elv kimondja, hogy a hulladék termelo˝je, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, illeto˝leg elo˝idézo˝je felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is – mindent összevetve tehát az elv nem csupán a díjfizetést jelenti vagy a károk megtérítését, hanem a felelo˝sség komplex rendszerének alkalmazását, magában foglalva már elhangzott elveket is, mint az elvárható felelo˝s gondosság; a közelség elve értelmében a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a – környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – leheto˝ legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. A közelséget a meglévo˝ hulladékkezelési leheto˝ségek, a hulladék fajtája, veszélyessége, a költséghatékonyság, a veszélyhelyzetek elkerülésének igénye stb. egyképpen meghatározza. Mindent összevetve, szabályozás szintjén lehetetlen lenne pontos határokat rögzíteni, de mód van arra, hogy a kedvezmények – pl. támogatások, céltámogatások – biztosítása esetében meghatározott és pontos szempontként realizálódjon az elv; a regionalitás elve (területi elv) szerint a hulladékkezelo˝ létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelo˝ területi gyu˝jto˝köru˝ létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni – a létesítmények koncentrálódásának környezetvédelmi és gazdasági hatékonysági szempontjai egyaránt vannak tehát, de ide sorolhatjuk a kevesebb és professzionálisabb létesítmény elleno˝rzésének egyszeru˝bb mivoltát is. Nem csoda, hogy Ausztriában a hetvenes évek közepe és a kilencvenes évek közepe közötti ido˝szakban pl. a lerakók száma több mint kétezerro˝l kb. hetvenre csökkent; az önellátás elve alapján – országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével – a képzo˝do˝ hulladék teljes köru˝ ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelo˝ ártalmatlanító hálózatot célszeru˝ kialakítani és üzemeltetni; a fokozatosság elve a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülo˝ lépésekben, az érintettek leheto˝ségeinek és teherviselo˝ képességének figyelembevételével valósul meg; a példamutatás elve az állami és helyi önkormányzati szervekre utal, melyek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit – tehát jelentheti az önkormányzat hivatala által megszervezett saját szelektív gyu˝jtési rendszer kialakítását, illetve ugyanennek megvalósítását az önkormányzati iskolákban vagy más oktatási-nevelési intézményekben;

21

3


m) a költséghatékonyság elve értelmében a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendo˝ költségek a leheto˝ legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak, tehát sem a környezeti, sem a gazdasági szempontokat nem lehet általában abszolutizálni. A törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás legfontosabb általános elvárásait, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy azok a fenti elveknek megfeleljenek. A hulladékgazdálkodás prioritási sort állít fel, amelynek alapveto˝ elemei: a hulladékképzo˝dés megelo˝zése

➙ ➙

3

a keletkezo˝ hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználása, legalább a keletkezett hulladék hasznosítása

➙ végezetül ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történo˝ hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a mu˝szaki, illeto˝leg gazdasági leheto˝ségek még nem adottak vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A fenti általános körben az egyes szereplo˝ket a kötelezettségek külön-külön megfogalmazható köre terheli. A teljesség igénye nélkül, pl. – a gyártó esetében a kisebb anyagigényu˝ termékek elo˝állítása, illetve a fogyasztó tájékoztatása, leheto˝ség szerint az újrahasználat vagy hasznosítás; – a forgalmazó – amennyire lehetséges – köteles gondoskodni a termékek, illeto˝leg csomagolásuk, illetve azok hulladékának fogyasztóktól történo˝ visszafogadásáról, szelektív gyu˝jtéséro˝l; – a fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyu˝jtést, – ideértve a kötelezo˝en elrendelt szelektív hulladék begyu˝jtési rendszereket is – igénybe venni; – a hulladék termelo˝je, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkezo˝, illeto˝leg más módon a birtokába kerülo˝ hulladékot köteles gyu˝jteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A törvény megfogalmazza az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos alapveto˝ és általános követelményeket. A részkérdések meghatározására a továbbiakban, illetve a végrehajtási szabályok elfogadásával egyideju˝leg a késo˝bbiekben kerül sor – ez vonatkozik az egyes hulladékfajtákra, illetve kezelési tevékenységekre vonatkozó átfogó szakmai szabályok végrehajtási rendeletekben megjelenítendo˝ körére. Ugyancsak alapkérdés, hogy általában – kevés kivétellel – a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek lesznek. 22


Az állami feladatok körében meghatározó jelento˝ségu˝ a hulladékgazdálkodás tervezése, amelynek több szintje van: – az Országgyu˝lés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitu˝zéseinek, továbbá a Hgt.-ban megállapított célok elérésének és az alapveto˝ hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: országos terv) fogad el; – az országos terv alapján a környezetvédelmi felügyelo˝ségek a külön jogszabályban megjelölt területre a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévo˝, illetve mu˝ködo˝ helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával; – a megyei önkormányzat az országos és a területi tervvel összhangban, a területén lévo˝ települési önkormányzatokkal egyeztetetten önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet; – a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. Az egyes települési önkormányzatok közös hulladékgazdálkodási tervet is kidolgozhatnak. Az önkormányzat a fenti rendszerben tehát a felso˝bb szintu˝ tervek által meghatározott körben, de a helyi sajátosságokat figyelembe véve alkotja meg tervét. Tervezési feladata ennek megfelelo˝en ténylegesen akkor válik követelménnyé, amikor mindezen tervek rendelkezésre állnak, de a tervezés elso˝ lépései, egyebek között a helyzet feltárása, az adatgyu˝jtés, a hulladékkezelés leheto˝ségeinek feltérképezése már ma is megjelenik feladatként. Hulladékgazdálkodási ügyekben – ha törvény vagy kormányrendelet másképpen nem rendelkezik – az elso˝ fokú hatósági hatáskört a környezetvédelmi felügyelo˝ség gyakorolja. A Környezet- és Természetvédelmi Fo˝felügyelo˝ség elso˝ fokon jár el: a) hulladék behozatalának, kivitelének és az ország területén való átszállításának engedélyezése során; b) a gyártó és a forgalmazó, illetve az általuk létrehozott szervezet és az önkormányzatok közötti, visszavételre vonatkozó megállapodás jóváhagyása során; c) abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelo˝ség illetékességi területét érinti, illetve az egész ország területére kiterjedo˝ tevékenységre irányul. A települési önkormányzat jegyzo˝je gyakorolja az elso˝fokú hatósági hatáskört a) a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során; b) az elhagyott hulladék egyes kérdései kapcsán.

23

3


A hulladékgazdálkodási követelmények megfelelo˝ teljesítése fedezetigazolással, felelo˝sségbiztosítással és a felelo˝sség különbözo˝ eszközeinek igénybevételével biztosított. A felelo˝sség egyik eszköze a hulladékgazdálkodási bírság alkalmazása. Az állampolgároknak a hulladékgazdálkodási eljárásokban való részvételére a Kvt. 97-100. §-ai rendelkezéseit kell megfelelo˝en alkalmazni. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala elo˝tt a lakosság álláspontjának megismerése érdekében közmeghallgatás tartható. A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani a) hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítését; b) települési hulladékok egymástól fajtánként elkülönített gyu˝jtését elrendelo˝ döntése meghozatala elo˝tt.

3

Az eddig vázolt keretek természetesen az önkormányzati feladat-és hatáskörök, kiemelten pedig a rendeletalkotás számára egyértelmu˝ meghatározottságot jelentenek. Amikor tehát a jogalanyok számára az országos szintu˝ jogalkotás mellett helyi szinten sajátos követelményeket kívánnak érvényesíteni, akkor erre kiváló alapot ad az elvárható felelo˝s gondosság vagy a megosztott felelo˝sség elve, más oldalról pedig pl. a prioritások meghatározása ezek betartásának igényét is indukálja.

24

4. AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖTELEZETTSÉGEI A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRÉBEN, A RENDELETALKOTÁS KERETEI

A települési szilárd és folyékony hulladékokra kiemelt figyelmet fordít a törvény, hiszen annyi éven át ezek szabályozási kereteinek megteremtése teljesen elhanyagolt terület volt. Alapveto˝ kötelezettség, hogy az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkezo˝, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közmu˝pótló) létesítmények, berendezések ürítésébo˝l származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban elo˝írtak szerint gyu˝jteni, továbbá az annak begyu˝jtésére feljogosított hulladékkezelo˝nek átadni. A települési önkormányzat kötelezo˝en ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkezo˝ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn – tehát végre az önkormányzat egyértelmu˝en kötelezo˝ feladatként látja el a hulladékkezelést. A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása szintén a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. A kötelezo˝ közszolgáltatás kiterjed a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelo˝ (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyu˝jto˝edényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyu˝jtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történo˝ rendszeres elszállítására; b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történo˝ elszállítására; c) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és mu˝ködtetésére; d) illetve kiterjedhet begyu˝jto˝helyek (hulladékgyu˝jto˝ udvarok, átrakóállomások, gyu˝jto˝pontok), elo˝kezelo˝ és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és mu˝ködtetésére is. Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelo˝ végezhet, aki a) biztosítani tudja a közszolgáltatás azon – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelo˝ ellátását; b) a végzendo˝ hulladékkezelési tevékenységnek megfelelo˝ környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik; 25

4

AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖTELEZETTSÉGEI

c) megfelelo˝ – külön jogszabályban meghatározottak szerinti – mértéku˝ biztosíték, garancia meglétét igazolja; d) az a)-c) pontokban meghatározott feltételek, illeto˝leg eredményes pályázat alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerzo˝dést kötött. A települési hulladék kezelését végzo˝ közszolgáltató ennek megfelelo˝en rendelkezik ugyanazokkal a szakmai feltételekkel, megfelel ugyanazon szakmai követelményeknek mint bármely más hulladékkezelo˝, mégpedig oly módon, hogy ezeket biztosítani is tudja a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeletben meghatározott hosszabb ideig – legfeljebb 10 év, ártalmatlanítás esetében legalább 10 év – és vele közszolgáltatási szerzo˝dést kötöttek. A törvény ugyan utal a közszolgáltatás alapjául szolgáló pályázatra mint általános feltételre, de a végrehajtási szabályok alapján világos, hogy az önkormányzat saját, legalább többségi tulajdonú intézménye, vállalkozása is ilyen közszolgáltatónak mino˝sülhet.

4

Azokon a településeken, ahol a törvény hatályba lépésekor nem mu˝ködik települési szilárd vagy folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás, ott ennek megszervezését – a település állandó népessége függvényében – a következo˝ határido˝n belül kell megtenni: a) 2000 fo˝ és a fölötti állandó lakos esetén 2002. január 1. napjáig; b) 2000 fo˝ állandó lakos alatt 2003. január 1. napjáig. A települési önkormányzat képviselo˝testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a közszolgáltatással kapcsolatos lényegi kérdéseket (Hgt. 23. §): a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató megnevezését, illeto˝leg annak a mu˝ködési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni; c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggo˝ jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerzo˝dés egyes tartalmi elemeit; d) a közszolgáltatás keretében kötött szerzo˝dés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit; e) a közszolgáltatással összefüggo˝ – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört; f) az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelo˝ díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét. Mindezen kérdéseket részletesen áttekintjük a 6. pontban.

26


A hulladékgazdálkodási törvény a fentiek mellett, de azokkal összefüggésben további sajátos önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazásokat is tartalmaz (zárójelben a Hgt. vonatkozó jogi alapja jelenik meg): a) Önkormányzati rendelet kötelezheti a hulladék termelo˝jét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagmino˝ség szerinti elkülönített gyu˝jtésére, csomagolására, átadására. (13. § (3) bek.) b) Az ingatlantulajdonos a rendeletben meghatározott feltételek mellett – az abban megjelölt begyu˝jto˝helyre vagy hulladékkezelo˝ telepre külön engedély nélkül – maga is elszállíthatja a hulladékot. (20. § (2) bek.) c) Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevo˝it (pl. a veszélyes hulladékot) az önkormányzat rendeletében elo˝írtaknak megfelelo˝en köteles elkülönítetten gyu˝jteni, azt átadni stb. (20. § (3) bek.) d) Helyi rendeletben elo˝írható a szilárd hulladék szelektív gyu˝jtése. (21. § (5) bek.) e) Önkormányzati rendeletében a település illetékességi területén szigorúbb hulladékgazdálkodási elo˝írásokat is megállapíthat más jogszabályoknál. (24. § (1) bek.) f) A helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. (35. § (3) bek.) Kapcsolódik a hulladékgazdálkodási feladatokhoz a közterület tisztántartása is, amellyel kapcsolatos rendeletalkotási felhatalmazást a 31. § (2) bekezdés tartalmaz. A közterület tisztán tartása értelmezheto˝ oly módon is, hogy ez már a közegészségügyhöz kapcsolódva szerepelt az önkormányzat kötelezo˝ feladatai között, illetve egyebekben is, önkormányzati kezelésben lévo˝ területekro˝l lévén szó, e kötelezettség nem jelent új feladatot. A közszolgáltatáshoz az így keletkezo˝ hulladékról való gondoskodás kérdése kapcsolja. Már most meg kell jegyeznünk, hogy a fenti számos rendeletalkotási felhatalmazás egyrészt nem jelenti azt, hogy mindezen feladatokra külön-külön rendeletet kellene alkotni, és az esetek egy részében azt sem jelenti, hogy kötelezo˝ a rendelet alkotása, ez egyértelmu˝en csak a közszolgáltatással kapcsolatos rendeletalkotásra, illetve a fenti második körben szereplo˝ felsorolásból csupán az f) pontban szereplo˝ feladatra vonatkozik, tehát ez utóbbi listából az önkormányzati hulladékgazdálkodási terv jelenik meg egyedül kötelezo˝ feladatként, illetve ilyen jogalkotási kötelezettségként értékelheto˝ a közterület tisztán tartásának kérdése is. A Hgt. a rendeletalkotás általános kérdései között a 24. §-ban megismétli a Kvt. általános felhatalmazását, mely szerint a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdekében hozott önkormányzati rendeleteiben – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban elo˝írtaknál szigorúbb hulladékgazdálkodási elo˝írásokat is meghatározhat. 27

4


A 24. § (2) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, valamint a környezetvédelmi felügyelo˝ségnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi felügyelo˝ség szakmai véleményéro˝l harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.”

4

A tájékoztatásul történo˝ megküldés a rendelet elo˝készítése során azt jelenti, hogy az érintettekto˝l nem vár választ a tervezet készíto˝je, de ez természetesen nem zárja ki, hogy ilyen vélemény vagy válasz érkezzen. A véleményezés, mint formai feltétel arra utal, hogy a 30 napos határido˝n belül a felügyelo˝ség jogosult a tervezetro˝l véleményt formálni, hiszen a hulladékgazdálkodási feladatok államigazgatási jogkörei elso˝sorban a felügyelo˝ségnél koncentrálódnak. A vélemény azonban nem köti az önkormányzatot a rendeletalkotásban, mert ellentétes lenne az Ötv., so˝t az Alkotmány rendelkezéseivel is, ha önkormányzati rendelet esetében államigazgatási hatóság ilyen mértéku˝ befolyása nyilvánulna meg. A véleményt tehát csupán célszeru˝ségi szempontból indokolt figyelembe venni, a jogszeru˝ség csupán a vélemény kikérését írja elo˝ feltételként. A 30 napos határido˝ arra utal, hogy az önkormányzat ezen ido˝ alatt nem fogadhatja el a tervezetet, hiszen ezzel kizárná a véleményezés leheto˝ségét, de azt is jelenti egyben, hogy a 30 nap elteltével már nem kell a felügyelo˝ség véleményére várni, a rendelet elfogadható. Amennyiben a felügyelo˝ség vagy más érintettek a tervezettel, illetve a rendelettel nem értenek egyet vagy a közigazgatási hivatalt keresik meg a fent már körülírt intézkedést kérve, vagy maguk fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, amennyiben a rendelet erre okot ad. A rendeletalkotásra vonatkozó elvárások akkor is követelményt jelentenek az önkormányzat számára, ha valamilyen társulási formában valósítja meg ezirányú kötelezettségét, így csatlakozik már meglévo˝ közszolgáltatáshoz. Ebben az esetben egyes rendeleti elemek hiányozhatnak – pl. az utóbbi körben a pályáztatás kérdései feleslegessé válnak –, de általában a rendeletalkotás így is feladat. A közszolgáltatás kötelezetti oldalán lévo˝ jogalanyok, különösen a lakosok kötelezettségeit és jogait csak íly módon lehet megfelelo˝en meghatározni. Társulás esetében a jogalkotásnak e megoldásra is ki kell térnie, amikor a közszolgáltatás megszervezéséro˝l rendelkezik, so˝t egyes társulási formák sajátos jogalkotást igényelhetnek. A rendeletalkotás akkor sem maradhat el, ha az önkormányzat nem díj fizetésével, hanem más módon, tehát pl. meglévo˝ saját vállalkozási forrásból, illetve kommunális adóból finanszírozza a közszolgáltatás költségeit. Ez esetben a megalkotandó rendelet értelemszeru˝en a díjfizetéssel kapcsolatos kérdésekre nem terjed ki,

28


egyébként minden más szabályozandó területre – tehát pl. pályáztatás, szerzo˝déskötés, az ingatlantulajdonosok jogai és kötelezettségei, a szolgáltató jogai és kötelezettségeit stb. – kiterjed.

4

29

5. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS

Elso˝ként a jogalkotási feladatok közül a tervezéssel foglalkozunk, egyrészt mert ez adja meg az alapot a további feladatok teljesítéséhez, másrészt mert rendeleti jogalkotást igényel. A tervezés azonban nem központi kérdése jelen kiadványnak – erro˝l késo˝bb külön kötet szól –, ezért csupán az alapveto˝ kérdéseket foglaljuk össze, elso˝sorban a Hgt. alapján. Az elo˝zo˝ekbo˝l is levezetheto˝en a hulladékos tervezés elso˝ lépése az, hogy az Országgyu˝lés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitu˝zéseinek, továbbá a Hgt.ban megállapított célok elérésének és az alapveto˝ hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el. Ennek jogi formája igazodik az NKP formájához, tehát országgyu˝lési határozat. Az országos terv alapján a környezetvédelmi felügyelo˝ségek a külön jogszabályban megjelölt területre a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévo˝, illetve mu˝ködo˝ helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával. Itt tehát az önkormányzatoknak módja lesz arra, hogy a tervezésbe megfelelo˝ módon beleszóljanak. Ennek részkérdéseire vonatkozó végrehajtási jogszabály (a kötet elkészültéig) nem jelent meg, de az elképzelések szerint egy elo˝készíto˝ bizottság és az abban megvalósuló helyi önkormányzati részvétel szerepel szabályozási leheto˝ségként. A területi hulladékgazdálkodási terv elo˝készítésének megkezdéséro˝l a környezetvédelmi felügyelo˝ség írásban értesíti az érintett helyi önkormányzatokat, hatóságokat és érdekképviseleti szervezeteket. Az elkészült területi hulladékgazdálkodási tervet a környezetvédelmi felügyelo˝ség elo˝terjesztése alapján a környezetvédelemért felelo˝s miniszter rendeletben hirdeti ki. A területi tervezés sajátos leheto˝ségét is megadja a Hgt., amikor leheto˝vé teszi, hogy a megyei önkormányzat az országos és a területi tervvel összhangban, a területén lévo˝ települési önkormányzatokkal egyeztetetten önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet. Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. A fo˝város esetében a tervkészítés a Fo˝városi Önkormányzat feladata, amely az elo˝készítésbe 31

5

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS

köteles a kerületi önkormányzatokat is bevonni és véleményüket kikérni. A Hgt. szerint az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A hulladékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell. E követelmény a tervezési rendszerek és egyes tervek integrálásának igényét fogalmazza meg, amely esetenként ennél közvetlenebb módon is megnyilvánul – gondolhatunk pl. a kezelési, különösen ártalmatlanítási létesítmények helykijelölésére, amely egyaránt szerepel a településrendezési és a hulladékgazdálkodási tervben. A más önkormányzati döntésekre történo˝ utalás pedig rendkívül széles köru˝ leheto˝séget jelent, pl. támogatás iránti pályázatokban történo˝ részvételt, a hulladékgazdálkodás feladatainak oktatását, helyi pályázatok kiírását.

5

Az egy körjegyzo˝séghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok e kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A közös tervkészítés több szempontból is elo˝nyös. A társulási formában megvalósuló hulladékkezelés esetében a tervezés közössége elo˝segíti a megvalósítás egységét, de az elo˝nyök ennél sokkal egyszeru˝bben is jelentkezhetnek – az elo˝készítés financiális terheinek megosztása, a szakmai háttér esetleges hiányosságainak leküzdése, a végrehajtást megvalósító apparátus közös biztosítása, stb. A hulladékgazdálkodási tervek hat évre készülnek, oly módon, hogy az elo˝készíto˝k 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. A Hgt. 36. § (4) bekezdése értelmében a hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell különösen: a) a keletkezo˝, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét; b) a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapveto˝ mu˝szaki követelményeket; c) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket; d) a hulladékok kezelésére alkalmas kezelo˝telepeket és létesítményeket, a kezelésre felhatalmazott vállalkozásokat; e) az elérendo˝ hulladékgazdálkodási célokat; f) a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programot: a hulladékok kezelésének (begyu˝jtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elo˝segíto˝ intézkedések

32

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS

meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelo˝ elo˝kezelo˝, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit. A helyi hulladékgazdálkodási terveknek mindezen kívül tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladék – szabványnak megfelelo˝en mért – összetételét és az összetevo˝k tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a) 2004. július 1. napjáig 75%-ra; b) 2007. július 1. napjáig 50%-ra; c) 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Figyelemmel arra, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervezés, illetve a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettség alanyi köre általában nem esik egybe – a tervezés alanyi köre minden jogalanyra kiterjed –, a tervkészítés az érdekek egyeztetését, az elo˝készítés és végrehajtás megosztott felelo˝sségét is magában foglalja. Ennek módjait is tartalmazó jogszabályi keretek kidolgozása folyamatban van, de a részletes együttmu˝ködési feladatok kialakításában az önkormányzatok önállóságára is nagy szerep hárul, nem feltétlenül a jogalkotás, hanem az együttmu˝ködés formákhoz nem kötött más megoldásai rendszerében is.

33

5

6. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

A következo˝kben elso˝sorban a fent már bemutatott Hgt. 23. §, illetve az ehhez további jogalkotási felhatalmazásokként hozzáadott más Hgt. rendelkezések alapján tekintjük át a rendeletalkotás területeit, ismételten kiemelve, hogy az alább bemutatásra kerülo˝ kérdések egy vagy több rendeletben is szabályozásra kerülhetnek, mindenesetre indokolt a közszolgáltatás minden kérdését egyetlen rendeletben meghatározni. Az alábbi témák részletezésére kerül sor tehát: a) a helyi közszolgáltatás általános kérdései, tartalma, személyi, tárgyi, területi hatálya; b) a közszolgáltatással összefüggo˝ települési önkormányzati feladat- és hatáskör kérdései; c) a pályáztatás kérdése; d) a közszolgáltatás keretében kötött szerzo˝dés kérdései, így egyes tartalmi elemei; e) a közszolgáltatóra vonatkozó követelmények; f) a közszolgáltatás ellátásának rendje és módja, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggo˝ jogai és kötelezettségei; g) a díjfizetési kötelezettség és annak részkérdései; h) jogkövetkezmények, záró és hatálybalépteto˝ rendelkezések. A következo˝kben tehát a helyi jogalkotás számára olyan útmutatót is kívánunk adni, amelynek egyes részei helyi rendeletben akár azonos módon is megjelenhetnek. Az ilyen, közvetlen átvételre is alkalmas rendelkezéseket a következo˝kben aláhúzással jelöljük. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindezen javaslatok valamilyen kötelezo˝ tartalmat vagy egyedül üdvözíto˝ megoldást jelentenének, inkább csak segítségül szolgálnak a helyi jogalkotási feladat elo˝készítésében. Mielo˝tt a rendeletalkotás érdemi kérdéseit vizsgálnánk, szólni kell a felhatalmazásokról is, amelyek a jogalkotást leheto˝vé tették, annál is inkább, mert a helyi rendelet preambulumában pontosan meg kell jelölni a felhatalmazást magában foglaló rendelkezést. Az alapszabályok között e tekintetben a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdését, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 21.§ (1) bekezdését kell említeni. Természetesen, ha az adott rendelet a fentiekben hivatkozott más Hgt. felhatalmazásokon alapul (pl. szelektív gyu˝jtés - Hgt. 21. § (5) bekezdés), úgy ezt is említeni kell.

35

6

A HULLADÉK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELET

6.1 A helyi közszolgáltatás általános kérdései, tartalma, személyi, tárgyi, területi hatálya Az általános kérdések nem a jogalanyokra kiterjedo˝ általános kötelezettségeket jelentik ebben az esetben, hanem mindazokat a bevezeto˝ rendelkezéseket, amelyek meghatározóak a rendelet szempontjából. Ezek között olyan kérdések is elo˝fordulnak, amelyeket a Hgt. vagy más jogszabályok már rendeztek. Az Alkotmánybíróság általában szükségtelennek – de nem jogellenesnek – tartja a magasabb szintu˝ szabályok megismétlését, azonban tekintettel a szabályozás fontosságára, az állampolgárok széles körét érinto˝ jogokra és kötelezettségekre, esetenként egyes ismétlésekto˝l nem kell elzárkózni. Az ismétlések egyes esetekben még szükségesnek is tekintheto˝k, hiszen a jogalanyok, különösen pedig az állampolgárok, jelento˝s része nem ismeri az egész hulladékgazdálkodási szabályozási területet, hanem csupán a helyi rendeletbo˝l próbál tájékozódni, mert a maga számára ezt tekinti kiemelkedo˝en fontosnak. Az általános kérdések között a legfontosabb, hogy meghatározzuk azokat a fogalmakat, amelyek keretbe foglalják a jogi követelményeket. A fogalmak szép számmal találhatók a Hgt.-ben, illetve a tárgykörünk szempontjából ugyancsak jelento˝s, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiro˝l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Thr.), de egyéb rendeletekben is.

6

A Thr. egyik fogalma pl. a hulladékgyu˝jto˝ sziget (gyu˝jto˝sziget), amely a háztartásokban keletkezo˝, hasznosításra alkalmas, különbözo˝ fajtájú, elkülönítetten gyu˝jtött, háztartási hulladék gyu˝jtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyu˝jto˝hely, szabványosított edényzettel. A fenti fogalom és hasonlók tehát nem kell, hogy megismétlésre kerüljenek, de legalábbis ismeretük nélkülözhetetlen. Ugyancsak szükségesnek mondható a települési szilárd hulladék és a települési folyékony hulladék fogalmának megismétlése. Az önkormányzati rendeletben azonban valóban szükség lehet olyan fogalmak tisztázására, amelyekre folyamatosan hivatkozunk, a Hgt.. vagy Thr. rendelkezéseibo˝l értelmezheto˝k, de esetleg nem kello˝en egyértelmu˝ek, mint pl. a) háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló, tulajdonban vagy bármilyen más törvényes jogcímen tartós használatban lévo˝ ingatlan, illetve annak lakás, pihenés, üdülés céljára alkalmas, önálló, elkülönített része; b) hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési szilárd és folyékony hulladéknak a feljogosított szolgáltató(k) által a kötelezo˝ közszolgáltatás alanyi körébe

36


tartozó ingatlantulajdonosoktól történo˝ rendszeres begyu˝jtése, gyu˝jtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása, illeto˝leg kezelo˝ létesítmény üzemeltetése, mu˝ködtetése; c) ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezo˝ szervezet, akinek/amelynek tulajdonában vagy bármilyen más törvényes jogcímen tartós használatában ingatlan van; d) nagydarabos hulladék (lom): a településen a háztartásokból származó, a közszolgáltatás keretébe nem tartozó, nem rendszeresen begyu˝jtött, a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyu˝jto˝edényzet méreteit meghaladó hulladék, ide sorolható egyebek között a nagyobb méretu˝ hulladékká vált berendezési tárgy, továbbá a naponta keletkezo˝ háztartási hulladék mennyiségét meghaladó mennyiségu˝ falomb és kerti hulladék; e) közszolgáltató(k): a település közigazgatási területén a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás egészének vagy egy körülhatárolható részének ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelo˝(k). Általában a szabályozás célját is jogszabályba kell foglalni és e téren kissé ismétlésekbe is bocsátkozhatunk: A rendelet célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme a település területén belül keletkezo˝ települési szilárd és folyékony hulladékok káros hatásaitól. A kötelezo˝ közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység elleno˝rizheto˝sége, átláthatósága. Az általános kérdések között foglalható össze az önkormányzati feladat lényege, mintegy megalapozva a következo˝ pontban részletesebben kifejtésre kerülo˝ kérdéseket: Az önkormányzat a Hgt.-ben és annak a települési szilárd és folyékony hulladék kezelésére, illetve az ahhoz kapcsolódó közszolgáltatás ellátására vonatkozó végrehajtási rendeleteiben, valamint a jelen rendeletben foglaltak szerint az ingatlantulajdonosokra kötelezo˝ hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és mu˝ködtet a települési szilárd hulladék rendszeres begyu˝jtése, elszállítása, ártalmatlanítása, hasznosítása és más kezelési mu˝veletének megvalósítása érdekében. A személyi hatály kérdése ugyan nem tartozik kifejezetten az önkormányzati rendeletalkotás tárgykörei közé, hiszen e kérdésben a Hgt.. már egyértelmu˝en fogalmazott, mégis szükségesnek tartjuk a probléma kiemelését, figyelemmel az ebbo˝l esetlegesen adódó félreértések leheto˝ségére. A személyi hatály körében

37

6


nem kérdéses a lakosság bevonása a kötelezo˝ közszolgáltatás körébe, vitás helyzeteket teremthet ugyanakkor a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó kötelezettségek helyes értelmezése. A nem háztartásokban, nem lakosságtól keletkezo˝, nem veszélyes hulladék kezelésének megfelelo˝ értelmezése során a kiindulási alap a Hgt. 13. §-a, amely a hulladékról való gondoskodási felelo˝sséget a hulladék birtokosára testálja, melyet az ugyanezen szakasz (2) bekezdés b) pontja alapján „az erre feljogosított és engedéllyel rendelkezo˝ kezelo˝nek történo˝ átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével” is teljesíthet, amellett, hogy az a) pont szerint saját maga is gondoskodhat erro˝l. A kérdés ezt követo˝en az, vajon a fenti rendelkezés és a közszolgáltatások kötelezo˝ igénybevételének követelménye mennyiben fér össze. A Hgt. 21. § folytatja az elo˝bbi, 13 §-ban megfogalmazott gondolatot, amely szerint a gazdálkodó szervezetet nem a lakossággal azonos feltételek szerint kell elbírálni: „(2) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséro˝l a) a 13. §-ban foglaltaknak megfelelo˝en nem gondoskodik, vagy b) azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a környezetvédelmi felügyelo˝ség által igazoltan – környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezo˝bb megoldással történik.”

6

Mielo˝tt tovább lépnénk, érdemes emlékezetbe idézni, mit is jelent a gazdálkodó szervezet fogalma, mégpedig a Polgári Törvénykönyv értelmében: 685. § E törvény alkalmazásában: „c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdo˝birtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggo˝ polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltéro˝ rendelkezést tartalmaz;” Ebbo˝l tehát következik, hogy a kötelezo˝ közszolgáltatás igénybevétele gazdálkodó szervezetek esetében fo˝szabályként nem kötelezo˝ . Ennek megfelelo˝en a kötelezettség érvényesítése, így a rendelet személyi hatályának megállapítása érdekében két leheto˝ség kínálkozik. A rendelet hatálya a lakosságon kívül kiterjed

38


mindazokra az ingatlantulajdonosnak mino˝sülo˝ gazdálkodó szervezetekre is, amelyek a Hgt. 21. § (2) bekezdése alapján maguk nem gondoskodnak települési hulladéknak mino˝sülo˝ hulladékuk jogszabályi elo˝írásoknak megfelelo˝ kezeléséro˝l. Ezen szervezetekre nézve arra is van mód, hogy a kötelezettségek körében, illetve különösen a díjfizetésben sajátos szabályokat állapítson meg a rendelet – pl. azért, mert a szelektív gyu˝jtés a hulladék homogénabb jellege miatt jobban megoldható. A kérdéses, magát a kötelezo˝ közszolgáltatás hatálya alól kivonni szándékozó gazdálkodó szervnek tehát nyilatkoznia kell arról, hogy nem kívánja a kötelezo˝ közszolgáltatást igénybe venni, illetve ezt kétség vagy szükség esetén megfelelo˝ módon igazolni is tartozik. A jegyzo˝ hulladékgazdálkodási feladatairól szóló 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. § a) pontja értelmében a jegyzo˝ nyilvántartást vezet azon gazdálkodó szervezetekro˝l, amelyre a kötelezettség kiterjed, tehát fordítottan vizsgálva, tudomással kell bírnia arról, mely gazdálkodó szervezetekre nem terjed ki a személyi hatály. Ez esetekben a rendelet személyi hatálya a Hgt. erejénél fogva nem terjed ki a gazdálkodó szervezetekre, így nem szükséges a fenti nyilatkozatot formához kötni, illetve nem az önkormányzati rendeletre, hanem központi jogszabályra tartozik a jegyzo˝ által vezetendo˝ nyilvántartás tartalmi és formai kérdéseinek meghatározása. A fentieken túl leheto˝ség van arra is, hogy a közszolgáltató a gazdálkodó szervezetekkel egyedi megállapodást kössön, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kötelezo˝ közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjedne e szervezetekre. A két elo˝bbi rendelkezés megfelelo˝ érvényesítését azonban látszólag megnehezítette a Hgt. 56. §-a, azt a látszatot keltve, mintha egy átmeneti ido˝re feltétlenül a már megkötött szerzo˝dések vonatkoznának, mégpedig a következo˝ fogalmazás miatt: „(9) E törvény hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerzo˝dések 2003. január 1. napján megszu˝nnek, kivéve, ha azt a szerzo˝do˝ felek az e törvényben, valamint az 59. § (1) bekezdés 1) pontja szerinti jogszabályban meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelo˝en módosították.” A (9) bekezdés helyes értelmezése a következo˝kképpen történhet: – a bekezdés a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására vonatkozik, tehát a közszolgáltató és az önkormányzat közötti; – a szerzo˝dések azért szu˝nnek meg, mert a jelenlegi törvény és a végrehajtására kiadott és kiadásra kerülo˝ rendeletek teljesen átalakítják a közszolgáltatás tartalmát és jóval kevesebb mozgástere marad az önkormányzatoknak, ami nagyon is igazolható akkor, ha tudjuk, hogy a nagyobb szabadság eddig indokolatlan különbségekhez vezetett; 39

6


– a fentiek alapján tehát azért kell új szerzo˝dést kötni, hogy a jogszabályi változásokat megfelelo˝en inkorporálni lehessen. Egyértelmu˝en ezt támasztja alá, hogy mód van a szerzo˝dések módosítására is, annak érdekében, hogy a folyamatosság biztosítva legyen, tehát a kérdéses határido˝ felülro˝l sem korlátozott, annak alkalmazása a feleken múlik; – a 2003. január 1-i dátum pedig végezetül nem azt jelenti, hogy csak ekkor kell vagy lehet új szerzo˝dést kötni, hanem azt, hogy addig is lehet ilyen változást tenni, de akkor feltétlenül, ez tehát a végso˝ határido˝. A Hgt. 21. § (2) bekezdés b) pontja sajátos feladatot ruház a környezetvédelmi hatóságra, amikor az alábbiak szerint felhatalmazza arra, hogy a hulladékkezeléssel kapcsolatosan értékítéletet mondjon, különbségeket tegyen egyes szolgáltatások között: „Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséro˝l a) a 13. §-ban foglaltaknak megfelelo˝en nem gondoskodik, vagy b) azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a környezetvédelmi felügyelo˝ség által igazoltan – környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezo˝bb megoldással történik."

6

A felügyelo˝ség ennek révén a szolgáltatásokat mino˝síti, melynek során, a fenti bekezdés megfelelo˝ értelmezésében felmerülo˝ vitás kérdések lehetnek a következo˝k: – a környezeti szempontok meghatározása, hiszen ezek olyan széles értelmezési körben mozoghatnak, magukban foglalva pl. a gyu˝jtés körülményeit, a szelektivitás leheto˝ségét, az esetleges hasznosítás terjedelmét, az ártalmatlanítás feltételeit. Ugyanakkor e megkülönböztetés csak környezeti szempontokat fogad el, tehát célszeru˝ségi vagy gazdaságossági szempontok érvényesítését nem teszi leheto˝vé, – a lényegesen kedvezo˝bb megoldás kérdése. Nem egyszeru˝en arról van tehát szó, hogy kedvezo˝bb, hanem „lényegesen”, tehát kiemelten kedvezo˝bb megoldás. Ennek megfelelo˝en a felügyelo˝ség ilyen módon a hulladékkezelési szolgáltatást rangsorolni kénytelen, és ez alapján szignifikáns különbségeket kell megállapítani, – illetve mindezek mellett azt is tudni kell, hogy az ilyen igazolás az Áe. értelmében ugyanolyan határozat, mint akár egy engedély, ami tehát jogorvoslattal – Fo˝felügyelo˝ség, majd bíróság elo˝tt – megtámadható, hiszen erre jogok és kötelezettségek alapíthatók.

40


Az egész eljárás azért lehet körülményes, mert egy negatív megállapításra vonatkozik, tehát nem automatikusan jelenik meg. A felügyelo˝ség ilyen értelmu˝ igazolásának beszerzését valamelyik érdekeltnek – ez lehet a közszolgáltatási kötelezettséget szabályozó önkormányzat, illetve a közszolgáltató – kezdeményezni kell. Az eljárás megindításával kapcsolatban ugyanis: – egyértelmu˝en az olyan érdekeltnek kell kezdeményeznie, aki bizonyítani kívánja, hogy az általa biztosított szolgáltatás kedvezo˝bb; – a közszolgáltató nem szerezhet be ilyen értelmu˝ pozitív mino˝sítést általában, mert nem ez a szabályozás logikája, hiszen minden esetben két szolgáltatást vetnek össze, nem általános megállapítást érvényesítenek; – mindezek miatt a külso˝ szolgáltató, tehát nem közszolgáltató sem kérhet elo˝zetesen semmilyen igazolást, két okból: a rendszer ezt csak vitás esetben teszi leheto˝vé és a bizonyítás, illetve eljárás terhe a közszolgáltatón vagy az önkormányzaton van; illetve a fentiek értelmében csak szoros összevetés, összehasonlítás után adható ki az igazolás. A területi hatály kérdésében a rendelet egyértelmu˝en a kérdéses település területére vonatkozik, de lehetnek eltérések egyes területek között. Ez annak tudható be, hogy az önkormányzat jogosult külön rendezni az egyes településrészeire vonatkozó szabályokat – pl. azért, mert egyes részek kedvezo˝tlenebbül érheto˝k el, illetve különösen ilyen megoldást indukálhat az üdülo˝területek kérdése. A megfelelo˝ megoldásnak az tu˝nik azonban, ha ez a szükséges különbségtétel nem a területi hatály kérdésében jelenik meg, hanem a 6.6. pontban, az ingatlantulajdonos kötelezettségei között. Az ido˝beli hatályra külön nem kell kitérni, mert a hatálybalépést a záró rendelkezések tartalmazzák, a jogszabálynak pedig nem indokolt ido˝beli korlátozást tartalmaznia. Azok a kérdések, amelyek pl. idényjellegu˝ szolgáltatásokra vonatkoznak – l. ismét az üdülo˝ket – vagy pedig a szolgáltatás gyakoriságára, nem az ido˝beli hatály, hanem ismét a kötelezettségek körében kerülhetnek szóba.

6.2 A közszolgáltatással összefüggo ˝ települési önkormányzati feladat- és hatáskör kérdései Az önkormányzati feladatok meghatározása nem ad okot sok vitára, és a rendeletbe foglalására is inkább azért van szükség, hogy a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozott rendszere egyértelmu˝ legyen. Egyebekben mindazon feladatokat, amelyeket a Hgt., illetve a vonatkozó egyéb jogszabályok, mint a Thr. tartalmaznak, valóban szükségtelen megismételni, de kisebb összegzésre sor kerülhet.

41

6


Az önkormányzat feladatai között a hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében felsorolhatja a rendelet különösen: a) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyu˝jtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése; b) a közszolgáltatás ellátását végzo˝ szolgáltató(k) kiválasztása pályázat útján, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerzo˝dés(ek) megkötése; c) a közszolgáltatási díj mértékének és a díjfizetés rendjének megállapítása; d) a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos egyes – a jogszabályban meghatározott – hatósági jogkörök gyakorlása; e) a közszolgáltatással összefüggo˝ – egyéb jogszabályban nem rendezett – önkormányzati feladat- és hatáskör megállapítása. Ugyancsak itt kell említést tenni az önkormányzatok közötti lehetséges, és egyre inkább szükségessé váló együttmu˝ködésro˝l is, amely pl. címzett és céltámogatások elnyerése esetében bír majd kiemelt jelento˝séggel, nem is szólva arról, hogy megvalósítja a Hgt. regionalitásra vonatkozó elveit: Az Önkormányzat a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során, a hulladékgazdálkodás törvényben megfogalmazott céljainak elérése érdekében együttmu˝ködik más települési és térségi önkormányzatokkal, ennek érdekében velük együttmu˝ködési megállapodást köthet a közszolgáltatás, illetve a közszolgáltatás egyes elemeinek közös mu˝ködtetésére. Az Önkormányzat ugyancsak csatlakozhat más szomszédos önkormányzat által mu˝ködtetett közszolgáltatáshoz, mely esetben a közszolgáltatási feladatok ellátására vonatkozó pályázat kiírásától eltekint.

6

6.3 A pályáztatás kérdései Az önkormányzat a szolgáltatót/szolgáltatókat pályázat útján választja ki, melynek részletes szabályait a hulladékkezelo˝ közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerzo˝désro˝l szóló 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (Kszr.) tartalmazza. Ennek megfelelo˝en a rendeletben nem kell mindezen kérdéseket részleteiben megfogalmazni, elegendo˝ a Kszr-re, mint alapveto˝ jogforrásra utalni, és csupán egyes, kiemelt kérdéseket meghatározni. A közszolgáltatás ellátására vonatkozó pályázatot az önkormányzat a település egész területére kiterjedo˝en írja ki, de elképzelheto˝ e tekintetben a már említett olyan megoldás, hogy egyes területegységekre külön-külön pályázatok készülnek. Ez esetben rendeletben is meg kell határozni a külön területeket.

42


A pályázat kiírható a közszolgáltatás körébe tartozó valamennyi feladat együttes, egy szolgáltató által történo˝ ellátására, de pályáztathatóak a következo˝ közszolgáltatási tevékenységek külön-külön is: a) a szilárd hulladék begyu˝jtése, gyu˝jtése; b) a szilárd hulladék gyu˝jtésére szolgáló hulladékudvar, gyu˝jto˝sziget mu˝ködtetése; c) a szilárd hulladék hasznosítása; d) a szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmény fenntartása, mu˝ködtetése, valamint a szilárd hulladék ártalmatlanítása. A rendeletnek utalni kell arra is, hogy amennyiben a települési szilárd hulladék ártalmatlanítása és hasznosítása a település közigazgatási területén belül történik, erre a települési önkormányzat településrendezési terveiben szereplo˝, általa erre a célra kijelölt, illetve engedéllyel rendelkezo˝ létesítményben kerülhet sor. A pályáztatás kérdését a rendeletben szabályozni kell, ugyanakkor a rendeletnek a pályázatot megnyert vállalkozó(k) nevét is közölni kell, hiszen az általuk biztosított szolgáltatást kell igénybe venni a jogalanyoknak. Ez tehát látszólag feloldhatatlan ellentmondás, amely a rendelet egyszeru˝ kiegészítésével mégis megoldható. Az elso˝ként elfogadott rendelet, amely tehát minden mást tartalmaz, csak a közszolgáltató megnevezését nem, a településen érintett jogalanyok felé csak akkor lép hatályba, amikor a rendelet kiegészül a névvel. A fenti áthidaló megoldásra a következo˝ szöveg képzelheto˝ el: Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezo˝ helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illeto˝leg kötelezett közszolgáltató(k) (a továbbiakban: Szolgáltató(k)) megnevezését jelen bekezdés a közszolgáltatás ellátására vonatkozó pályázat elbírálását követo˝en tartalmazza. A pályáztatásról két esetben nem kell rendelkezni, mégpedig a Kszr. 1. § (3) bekezdése esetében: „Nem köteles az önkormányzat pályázatot kiírni, ha a) a közszolgáltatás szervezésére irányuló kötelezettségének más önkormányzat által szervezett, illetve mu˝ködtetett közszolgáltatáshoz való csatlakozással tesz eleget, vagy b) ha az önkormányzat saját vagy szomszédos, vagy egymáshoz közeli önkormányzatokkal közös, legalább többségi önkormányzati tulajdonban levo˝ gazdálkodó szervezetet hoz (hoznak) létre a közszolgáltatás ellátására, a többségi önkormányzati tulajdon fennállásáig.”

43

6


A fenti esetekben tehát a rendeletalkotástól nem lehet eltekinteni, de a pályáztatás nem feltétel. Ugyanakkor egy kissé pontosítani kell, mit is jelentenek az egyes feltételek. A csatlakozás tehát más önkormányzat hasonló közszolgáltatásához történhet csupán, ez pedig azt feltételezi, hogy a csatlakozás három pólusú megállapodás, amelynek részesei: az eredetileg közszolgáltatást szervezo˝ önkormányzat, a csatlakozni kívánó önkormányzat, illetve azon közszolgáltatást végzo˝ szolgáltató, amely által biztosított közszolgáltatáshoz csatlakozni kívánnak. A befogadó önkormányzatnak valamilyen formában tehát ezt a befogadást jóvá kell hagynia. Ennek legegyszeru˝bb megoldása lehet az önkormányzati határozat, amely lehet konkrét, közvetlenül egy adott csatlakozó önkormányzatra kiterjedo˝ hatályú, illetve lehet keretjellegu˝, amikor pl. egy térségi hulladékkezelo˝ létesítményre vonatkoztatva ez a leheto˝ség általánosan megnyílik. Ugyanez a folyamat ismétlo˝dik akkor, amikor további önkormányzatok kívánnak csatlakozni, hiszen minden esetben az alaphelyzetre térünk vissza, tehát egy meglévo˝ közszolgáltatás jelenti a lehetséges csatlakozási pontot. A csatlakozás esetében kell emlékeztetnünk a regionalitás, közelség és önellátás elveire, amelyek egyértelmu˝vé teszik, hogy nem az ország két különbözo˝ szélén lévo˝ önkormányzatok csatlakozásáról lehet szó, hanem egy kisebb régión belüli együttmu˝ködés része lesz a csatlakozás is.

6

A második esetben az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek viszonylagos helyzeti elo˝nyét teremti meg a jogalkotó. A gazdálkodó szervezet tehát vagy saját többségi tulajdonban vagy egy önkormányzati közös, illetve társulási tulajdonban lévo˝ vállalat révén valósulhat meg. A kérdéses gazdálkodó szervezet lehet már meglévo˝, illetve létrehozható kifejezetten e célra. Mindkét esetben elkerülheto˝ tehát a pályázat, de nem kerülheto˝ el sem a rendeletalkotás, sem a szerzo˝déskötés, mert mindkét feltétel abszolút érvényu˝.

6.4 A közszolgáltatás keretében kötött szerzo ˝dés kérdései, így egyes tartalmi elemei A szerzo˝déskötés a közszolgáltatás alapveto˝ jogviszonyai közül a szolgáltató és az önkormányzat közötti kapcsolatot rendezi. A jogviszonyok ennél kissé összetettebben alakulnak, a következo˝k szerint: – sajátos, a jogszabályok által részletes tartalmi és eljárási kellékekkel felvértezett

44


szerzo˝dés az önkormányzat és a közszolgáltatást végzo˝ között – a fentiek alapján ez akkor is szükséges feltétel, ha nem kerül sor pályáztatásra; – a közszolgáltató és a jogalanyok – lakosság, illetve a Hgt. 21. § (2) bekezdés nyújtotta eltéro˝ leheto˝séget ki nem használó gazdálkodó szervezet – közötti jogviszony, amely kötelezo˝ szerzo˝déskötést jelent a szolgáltatás teljesítésére és igénybevételére; – az önkormányzat és a közszolgáltatás igénybevételére köteles jogalanyok közötti kapcsolat, melyet a jogszabályok – közöttük jelen önkormányzati rendelet – szabályoznak. A fenti kapcsolatot illusztrálva Önkormányzat rendeletben kötelezettséget állapít meg a szolgáltatás igénybevételére, meghatározza a díjat, szükség esetén felelo˝sséget állapít meg

rendeletben meghatározza a pályáztatás feltételeit, pályáztat, illetve közszolgáltatási szerzo˝dést köt, valamint a lakos szerzo˝désszegése esetére háttérhelytállási felelo˝ssége van

Lakos vagy más kötelezett jogalany

Szolgáltató

a lakos részéro˝l igénybevételi kötelezettség jelenik meg, ami a díjfizetési kötelezettséget is tartalmazza, a szolgáltató pedig szolgáltat Amikor szerzo˝déskötésro˝l beszélünk, az elso˝ként említett un. közszolgáltatási szerzo˝dést értjük alatta, melynek részletes szabályait a Kszr. adja meg. A rendelet a jogszabályi kereteken belül részkérdésekkel foglalkozhat, de érdemi eltérést nem tehet. Amikor tehát rendeleti formában foglalkozunk a szerzo˝déssel, legegyszeru˝bben a következo˝ módon tehetjük: a) A rendelet kiemeli, hogy a pályáztatási keretek között – vagy az az alóli kivételek keretében – meghatározottak szerint a közszolgáltatás ellátására irányuló pályázatot megnyert szolgáltatóval/szolgáltatókkal az Önkormányzat meghatározott ido˝tartamra – lerakásra is kiterjedo˝en legalább 10 éves ido˝tartamra – szerzo˝dést köt. A közszolgáltatás díja meghatározására jelen rendelet elo˝írásai vonatkoznak.

45

6


b) A közszolgáltatási szerzo˝dés tartalmára, a szerzo˝déskötéssel kapcsolatos eljárásra, a szerzo˝dés módosítására, valamint megszu˝nésére a Kszr. 27-33. §-ai vonatkoznak. A szerzo˝déskötés körében annak lesz kiemelt jelento˝sége, hogy a Kszr. fentiekben hivatkozott kereteinek a szerzo˝dés mindenben megfeleljen. A fentiek alapján a közszolgáltatási szerzo˝dést valójában a lakosok nevében az önkormányzat köti meg, és rendeletében, illetve ennek alapján a szerzo˝désben megállapítja a jogokat és kötelezettségeket. Azt a problémát, amelyet a Hgt. vet fel, mégpedig hogy annak hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerzo˝dések 2003. január 1. napján megszu˝nnek, kivéve, ha azt a szerzo˝do˝ felek az e törvényben, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelo˝en módosították, a 6.1. pontban részletesen vizsgáltuk.

6.5 A közszolgáltatóra vonatkozó követelmények Szakmai követelményekro˝l lévén szó, a helyi rendelet legfeljebb csak abban egészítheti ki a követelményi rendszert, ami kifejezetten helyi sajátosság és nem annyira a szakmai alkalmasságra, mint a szolgáltatás ellátásának körülményeire vonatkozik. A már említett jogszabályokon – Hgt., Thr., Kszr. – kívül egyre több olyan központi rendelet jelenik meg, amely e követelményeket részletesen meghatározza. Mindezek a szabályok akkor is részévé válnak a közszolgáltató kiválasztási feltételrendszerének, ha nem jelennek meg helyi rendeletben.

6 6.6 A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggo ˝ jogai és kötelezettségei A közszolgáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek meghatározása ugyancsak elso˝sorban a központi jogalkotás révén valósul meg. Tekintettel arra, hogy ezen elvárások jelentik azokat a szempontokat, melyek a jogalanyok széles körét – így különösen a lakosságot – érintik, azért lehet indokolt a legfontosabb elemek helyi rendeletben történo˝ kiemelése, mert itt különösen érvényes az a már említett szempont, hogy a lakosok többsége nem ismeri a központi szabályozást. Ennek megfelelo˝en e pontban sor kerülhet az alapveto˝ joganyag egyszeru˝ összegzésére is, élve az Alkotmánybíróság által is megero˝sített ismétlés jogával. A jogok

46


és kötelezettségek ugyanis közvetlen feladatokat állítanak az állampolgárok elé, illetve minél inkább leheto˝séget kell nekik adni arra, hogy jogaikkal élhessenek. A közszolgáltatás ellátása rendjének általános szabályaiként a következo˝ket kell érvényesíteni: a) Általános kiindulási pont, hogy a települési szilárd hulladék gyu˝jtése, tárolása kizárólag olyan módon történhet, hogy az ne idézzen elo˝ szennyezést sem az ingatlanon belül, sem pedig közterületen; b) Ugyancsak általános keretszabály, hogy a települési szilárd hulladék gyu˝jtése, tárolása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy hulladék se a szállító jármu˝be való ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródjon szét, ne porozzon, és egyéb módon környezetszennyezést ne idézzen elo˝; c) A települési szilárd hulladék gyu˝jtése és ingatlanon belüli tárolása csak a keletkezo˝ hulladékmennyiség és a gyu˝jtés gyakorisága alapján meghatározható zárható edényzetben (gyu˝jto˝edény), illetve zsákban (gyu˝jto˝eszköz) történhet, amely megakadályozza a szóródást, a rovarok és rágcsálók elszaporodását. A gyu˝jto˝edényzetet magát is zárható helyiségben vagy zárható tárolóban kell elhelyezni úgy, hogy illetéktelen személyek vagy állatok ne férjenek hozzá; d) A bomló szervesanyag-tartalmú hulladék gyu˝jtésére nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább két alkalommal, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer kerül sor. Ez alól kivétel lehet, ha egyes területeken – pl. üdülo˝k – ennél kisebb gyakorisággal, így pl. kéthetente történik a begyu˝jtés; e) Olyan szervezett szolgáltatás esetén, amikor a háztartási hulladékok összegyu˝jtése (elszállítása) kizárólag a szállító gépjármu˝höz tartozó szabványos hulladékgyu˝jto˝ edénnyel végezheto˝, ezek beszerzéséro˝l, javításáról, pótlásáról és a szolgáltatás által érintett ingatlanon történo˝ elhelyezéséro˝l a szolgáltatást végzo˝ köteles gondoskodni, jelen rendelet keretében, e kötelezettségeinek anyagi vonzatait azonban a szolgáltatási díjban vagy bérleti szerzo˝dés formájában érvényesíti; f) A hulladékgyu˝jto˝ edény, tartály vagy zsák az ingatlanon belül helyezheto˝ el, kivéve legkorábban a szállítás napját megelo˝zo˝ nap 18. óráját, amelyet követo˝en az ingatlan elé, a szolgáltató(k) szállítójármu˝vével megközelítheto˝ módon kihelyezendo˝, figyelemmel arra, hogy a szolgáltatást végzo˝ a hulladékot közterületen veszi át. A kihelyezett gyu˝jto˝edény, gyu˝jto˝eszköz nem akadályozhatja a jármu˝és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének elo˝idézésével; g) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyu˝jto˝edények tisztántartásáról, ferto˝tlenítéséro˝l, rendeltetésszeru˝ használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról. A szabályszeru˝en kihelyezett gyu˝jto˝edények, gyu˝jto˝eszközök ürítése során esetlegesen keletkezett szennyezo˝dés takarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni;

47

6


h) Közcélú – pl. hulladékgyu˝jto˝ udvarban, hulladékgyu˝jto˝ szigeten vagy egyébként a közterületen keletkezo˝ hulladék gyu˝jtésére elhelyezett – hulladékgyu˝jto˝ eszközök tisztítása, ferto˝tlenítése és karbantartása a közszolgáltató kötelezettsége; i) Tilos a gyu˝jto˝edénybe, gyu˝jto˝eszközbe folyékony, mérgezo˝, tu˝z – és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyu˝jtést, ürítést végzo˝ személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét; j) A nagydarabos hulladék (lom) szervezett gyu˝jtéséro˝l és szállításáról (lomtalanítás) szükség szerint, de legalább évente egy/két alkalommal a szolgáltatást végzo˝ gondoskodik, külön díjazás felszámítása nélkül. Az ilyen hulladékot a közterületre kirakni csak az elszállítás napján lehet. A folyékony hulladékok esetében hasonlóan kiemelendo˝k a következo˝k: a) Közmu˝pótló létesítménybo˝l a települési folyékony hulladék kitermelése és elszállítása kizárólag erre a célra engedélyezett, zárt rendszeru˝, gépi üzemeltetésu˝, csepegés- és szóródásmentes, bu˝z- szaghatást kizáró célgéppel végezheto˝; b) A közmu˝pótló létesítménybo˝l a települési folyékony hulladék kitermelése, szállítása és leürítése közben szennyezo˝dött területet azonnal ferto˝tleníteni kell. Amennyiben hulladékgyu˝jto˝ udvar vagy sziget rendelkezésre áll, a szelektív gyu˝jtés egy leheto˝ségeként szóba kerülhet a veszélyes hulladékösszetevo˝k elkülönített gyu˝jtése és a közszolgáltatást igénybe vevo˝k felszólítása arra, hogy az ilyen sajátos gyu˝jtési leheto˝ségeket vegyék igénybe.

6

A rendelet ero˝sítse meg, hogy a település közigazgatási területén lévo˝ valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkezo˝, a kötelezo˝ közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladéka gyu˝jtéséro˝l és annak a közszolgáltatónak történo˝ átadásáról a hulladékgazdálkodásról szóló jogszabályokban, valamint jelen rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni. Feltétlenül tudnia kell az ingatlantulajdonosoknak azt is, hogy a közszolgáltatás teljesítésének feltételeiro˝l a szolgáltató(k) az ingatlantulajdonost írásban vagy a helyi sajtó útján köteles(ek) értesíteni, illetve felhívás közzététele útján tájékoztatni. A hulladék begyu˝jtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és ido˝pont) – a keletkezo˝ hulladékmennyiségek figyelembevételével – a szolgáltató(k) köteles(ek) kialakítani és arról az ingatlantulajdonosokat – változás esetén is – értesíteni. A hulladékszállítás rendjét az önkormányzat hagyja jóvá. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyu˝jtés, a begyu˝jtés, lerakás szabályaitól eltéro˝ módon felhalmozni, elleno˝rizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. Ez a tilalom

48


az önkormányzat illetékességi területén lévo˝ valamennyi ingatlantulajdonosra, és ott állandóan tartózkodó jogalanyra vonatkozik. Amennyiben a települési szilárd hulladék – árusító, szolgáltató vagy egyéb gazda sági tevékenység folytán – közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély birtokosa köteles az önkormányzatnak bejelenteni, hogy hulladékának kezeléséro˝l hogyan gondoskodik. A közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megadását az önkormányzat az általa szervezett közszolgáltatás igénybevételéhez kötheti. Általában leheto˝séget adnak a közszolgáltatók arra, hogy amennyiben a szolgáltatás lerakásra is kiterjed, az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett települési szilárd hulladékot legfeljebb évi 200 kg, tiszta építési törmeléket 1 tonna mennyiségben jogosult a közszolgáltatás körébe tartozó lerakóhelyre szállítani és ott díjmentesen lerakni. Ez utóbbi hulladék esetében csak olyan lerakóhely jöhet számításba, amely inert hulladék lerakónak mino˝sül. Hangsúlyozni kell, hogy az ingatlantulajdonos köteles a szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni azon települési szilárd hulladékai tekintetében, melyek a kötelezo˝ közszolgáltatás körébe tartoznak. A szerzo˝déskötés 6.4. pontjában említett jogviszonyok megfelelo˝ pontosítása érdekében a rendelet mondja ki, hogy: Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató(k) közötti jogviszonyt a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Szolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. Szünetel a szerzo˝dés, ha a tulajdonos ido˝leges – három hónapot meghaladó – távollétét elo˝zetesen bejelenti, és a bejelentés a valós helyzetet tükrözi. A közszolgáltatási kötelezettség tehát a lakosokra, mint állampolgárokra vonatkozik, és állampolgári kötelezettségként teljesítik. Az ingatlantulajdonos meghatározott kötelezettsége körében köteles az ingatlanán keletkezo˝ települési szilárd hulladékot a rendeletben meghatározott módon és helyen gyu˝jteni, továbbá annak hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Alapveto˝ kötelessége e tekintetben, hogy: a) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyu˝jtse, illetve tárolja; b) az ingatlanán keletkezo˝ települési szilárd hulladékot a begyu˝jtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelo˝nek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse.

49

6


Az ingatlantulajdonost nem terhelheti a fenti kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik. Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de ingatlana egyideju˝leg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladékától elkülönítetten gyu˝jteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy az ingatlanon keletkezett összes települési szilárd hulladékra nem a helyben szervezett kötelezo˝ közszolgáltatást veszi igénybe.

6

A díjfizetési kötelezettség körében szóba kerülo˝ arányosság követelményének megfelelo˝en néhány további részkérdést szükséges a rendeletben tisztázni: a) Az átlagos hulladékmennyiségto˝l ido˝szakosan nagyobb mennyiségben keletkezo˝ hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató(k) által rendelkezésre bocsátott, megjelölt hulladékgyu˝jto˝ zsákban helyezi ki, a közszolgáltatási körbe tartozó hulladék kihelyezésére irányadó szabályoknak megfelelo˝en. (Az átlagos hulladékmennyiségre vonatkozóan a következo˝, a díjfizetésro˝l szóló pontban további részletekro˝l is szólunk, tehát háztartásonként átalány-jelleggel megállapított mennyiségro˝l van szó, amelyre a rendeletben utalni kell.) b) Ha az átadásra kerülo˝ hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átlagos hulladékmennyiséget és az ingatlantulajdonos nem veszi igénybe jelen rendeletben meghatározott átlagos mennyiségu˝ hulladék gyu˝jtésén kívül rendelkezésre álló, a) pontban leírt leheto˝séget, a szolgáltató(k) – az ingatlantulajdonos megkeresésével egyideju˝leg – jogosult(ak) a tényleges mennyiségu˝ hulladéknak megfelelo˝ u˝rtartalmú edényre cserélni az eredeti gyu˝jto˝edényt, illetve további gyu˝jto˝eszközt rendelkezésre bocsátani, a szolgáltatási díj megfelelo˝ mértéku˝ emelése mellett. Értelemszeren erre a leheto˝ségre a közszolgáltatási szerzo˝désben is ki kell térni. c) Ha az ingatlanon keletkezo˝ hulladék mennyisége (nem rendszeresen, hanem) alkalmilag meghaladja meg a rendszeresített gyu˝jto˝edények, gyu˝jto˝eszközök u˝rtartalmát, és az ingatlantulajdonos nem veszi igénybe az a) pontban leírt leheto˝séget, a szolgáltató(k) jogosult(ak) az így átadott, illeto˝leg a gyu˝jto˝edény, gyu˝jto˝eszköz mellé kirakott hulladék elszállítására és többletköltség felszámítására. A többletszolgáltatás tényéro˝l és az ennek megfelelo˝ díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlantulajdonost egyideju˝leg értesíteni köteles. Nem feledkezhet meg a rendelet a nagydarabos hulladék átvétele (lomtalanítás) megszervezéséro˝l és lebonyolításáról, amelyro˝l valójában minden ismert esetben a szolgáltató gondoskodik, a közszolgáltatás keretén belül.

50


A lomtalanítás zavartalan lebonyolítása érdekében a hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által elo˝zetesen megjelölt ido˝pontban helyezheti ki elszállítás céljából az ingatlan elé vagy arra a helyre, amelyet a szolgáltató elo˝zetesen megjelölt. Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármu˝ és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének elo˝idézésével. Végezetül a jogok és kötelezettségek körében kerülhet szóba a szelektív gyu˝jtés, amelynek elrendelése az önkormányzat hatásköre. Szelektív gyu˝jtés az ingatlanon belül is lehetséges, amely esetben már a rendszeres hulladékbegyu˝jtés is szelektív módon történhet, illetve erre hulladékgyu˝jto˝ udvar vagy hulladékgyu˝jto˝ sziget is alkalmazható. Ez utóbbi esetben legfeljebb egyes hulladékok – elso˝sorban veszélyes hulladék (elemek, vegyszerek, stb.) összetevo˝k – ilyen gyu˝jtésére kerülhet sor kötelezettségként, mert nem róható olyan teher a lakosságra, hogy pl. az összegyu˝jtött üveget vagy papírt maga szállítsa el esetleg a lakóhelyéto˝l távoli gyu˝jto˝helyre. A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék szelektív gyu˝jtésének megoldása elso˝dleges feladat, mert erre nézve a Hgt. is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az ilyen hulladékok lerakóba kerülésének arányát írják elo˝. Tehát, amennyiben az önkormányzat a szelektív gyu˝jtés kérdését rendezi, erre a hulladéktípusra elso˝ helyen kell sort keríteni. A szelektív gyu˝jtés ma elso˝sorban opcionális, kiegészíto˝ megoldásként képzelheto˝ el, mindaddig, amíg jogszabály kötelezo˝vé nem teszi. Tekintettel arra, hogy a külön gyu˝jto˝helyen történo˝ szelektív gyu˝jtési leheto˝ség ingyenes kell legyen – amennyiben külön díj ott nem számítható fel – ez is hozzájárul ahhoz, hogy a keletkezo˝ nagyobb hulladékmennyiséget, és így a megnövekedett díj fizetését elkerüljék. A szelektív gyu˝jtés kérdéseivel jelen kiadványsorozat 4. kötete részletesen foglalkozik, ezért annak feltételeit, alkalmazási leheto˝ségeit itt nem tárgyaljuk. A szelektív gyu˝jtést a Hgt. csupán az önkormányzat rendeletalkotási leheto˝ségei között említi, nagyon hasonlatosan ahhoz a leheto˝séghez, amelyet az egyes helyi közszolgáltatások kötelezo˝ igénybevételéro˝l rendelkezo˝ 1995. évi XLII. tv. tartalmazott, amely a közszolgáltatás kötelezo˝ igénybevételének elrendelését az önkormányzatra bízta. A szelektív gyu˝jtés elrendelése tehát egyes összetevo˝kre vonatkozhat, és együtt kell járjon azzal, hogy a gyu˝jtés-begyu˝jtés oldalán is legyen erre fogadói kapacitás – tehát a már említett udvar vagy sziget, illetve a begyu˝jto˝ járat elkülönítve vigye el az így elkülönített hulladékot. A kötelezo˝ elrendeléshez az is szükséges, hogy hatékonyan elleno˝rizzék a hulladékokat, tehát azt, hogy ne kerüljön a külön gyu˝jtésre

51

6


rendelt hulladék a többi hulladékkal egybe, so˝t a nem jogszabályszeru˝ magatartás szankcionálásáról is rendelkezni kell. Jelen helyzetben a szelektív gyu˝jtés bevezetésének kétlépcso˝s megoldása tu˝nik célravezeto˝nek, tehát elso˝ lépésben a leheto˝ség megadása a szelektív gyu˝jtésre, majd ezt követheti a kötelezettség kimondása, amikor ennek feltételei – tehát a szelektíven gyu˝jtött hulladék külön kezelése vagy hasznosítása – is maradéktalanul fennállnak.

6.7 A díjfizetési kötelezettség és annak részkérdései A díjfizetés jelentette és a jövo˝ben is jelenti a legnagyobb jogi problémát, amely pillanatnyilag nem is oldható fel teljesen. Az Alkotmánybíróság ugyanis sok határozatában foglalkozott a díj szabályozásának ügyével (pl. a 26/1997. (IV.25.), 43/1997. (VII.1.), az 55/1998. (XI.27.) AB. Határozatok). Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a díj összegének megállapításánál fokozottan törekedni kell a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértéku˝ségének megvalósítására. Az igazi arányosságot az olyan tartalmú rendelkezés valósítja meg, amely a díjtétel megállapítását az elszállított hulladék mennyiségéhez igazítja – mondta ki az Alkotmánybíróság. Másik döntésében pedig az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy azáltal, hogy az önkormányzat nem alkotott eltéro˝ jellegu˝ és rendeltetésu˝ ingatlanok tulajdonosi csoportjait érinto˝, kello˝en differenciált szabályozást (üdülo˝területek problémája), az Alkotmány 70/A. §-ába ütközo˝ hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

6

A díj megállapításának feltételeit a Hgt. 25. §, továbbá a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Díjr.) tartalmazza. A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan a) a közszolgáltatás jellegét, b) a kezelt hulladék mennyiségét és mino˝ségét, c) a közszolgáltató költségeit, külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni. A Díjr. által meghatározott alapveto˝ követelmények közül a legfontosabbakat kiemelve: a) A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására. b) A közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a kü-

52


lönbözo˝ fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között. c) A települési hulladék kezelésének díját az önkormányzat a következo˝ díjfizetési ido˝szakra – legalább egy év – állapítja meg. d) A díjat az önkormányzat a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapítja meg. e) A közszolgáltatás díjának meghatározásakor annak részeként átalány jellegu˝ díjelem, illetve a díj meghatározására kiható vélelem csak a közszolgáltatás jellegével összefüggésben – a közszolgáltatást igénybe vevo˝k jogainak és érdekeinek figyelembevételével –, kivételesen alkalmazható. f) A szelektív gyu˝jtésben résztvevo˝nek a szelektíven gyu˝jtött hulladék begyu˝jtéséért vagy annak hulladékgyu˝jto˝ udvarban vagy szigeten történo˝ elhelyezéséért külön díj nem számítható fel. Nem vizsgáljuk mindazokat a kérdéseket, amelyek a Díjr-ben a közszolgáltató által elvégzendo˝ díjkalkulációra és ennek elfogadására vonatkoznak, mert ezek nem jelennek meg semmilyen módon az önkormányzati rendeletben. A díj megállapítása tehát az AB határozatok értelmében csak akkor felelne meg teljesen megfelelo˝ a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértéku˝ségének, ha valóban teljes mértékben az elszállított mennyiséghez igazodna. E körben az AB jogilag valóban megalapozott, de az életto˝l elrugaszkodó megoldást vázol fel, amelynek gyakorlati megvalósítása – legalábbis szó szerinti értelemben – nem lehetséges. Éppen ezért, ha megfelelo˝en kívánjuk értelmezni az AB határozatait, olyan megoldást kell találni, amely nem egyetlen díjtétellel, egyetlen átalánnyal próbálkozik, hanem minél inkább közelít az ideális állapothoz – amelynek tényleges megvalósítása nem jogi, hanem technikai és pénzügyi feltételek miatt ütközik ma még elháríthatatlan akadályokba. A Díjr. maga a közszolgáltatási díj megállapítása keretében is egységnyi díjtételeket tart alkalmazhatónak, maga is megpróbálva a gyakorlathoz igazítani a elvi követelményeket. Az egységnyi díjtétel a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyu˝jto˝edényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja. A fizetendo˝ közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata. Az önkormányzat rendelete a díjazás körében sem tekinthet el az alapul szolgáló jogszabályok csekély mértéku˝ megismétléséto˝l. A díjazás több elembo˝l áll, annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljön az áhított szolgáltatásarányos ellenszolgáltatás állapotához:

53

6


– Átalány jellegu˝ díjelem, de nem egységes, hanem differenciált módon, leheto˝vé téve a kötelezetteknek a választás leheto˝ségét, tehát azt, hogy saját nyilatkozatukkal befolyásolják a díj mértékét (pl. háromféle gyu˝jto˝edény méretébo˝l választhat az ingatlantulajdonos, annak alapján, hogy milyen mennyiségu˝ hulladék keletkezését becsüli meg); – Díjkedvezmények leheto˝sége, amelyek szociális helyzethez vagy a háztartásban lakók csekély számához igazodik; – Többletfizetés kötelezettsége, amennyiben az átlagnál több hulladék keletkezik; – Egyes sajátos esetekre – különösen üdülo˝k – eltéro˝ megoldást kell alkalmazni. A díjazás háztartásonként történik, amely megfelel a Hgt. szerinti ingatlantulajdonos kötelezésének, so˝t még azon belül is leheto˝vé teszi, hogy arányosabb kalkulációt végezzünk, amennyiben egy ingatlanon belül több háztartás is lehetséges – pl. társasházak, ikerházak. Egyénre vetített díjazás ezért el sem képzelheto˝. A hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díja egy adott ido˝szakra – általában egy évre – vetítve háztartásonként legfeljebb havi …. Ft., heti egyszeri ürítéssel, … liter/háztartás hulladék keletkezését feltételezve. A díj oly módon igazodhat megfelelo˝bben az AB túlzó elvárásaihoz, ha a háztartások számára több variációban állapítják meg a keletkezo˝ hulladék átlagos mennyiségét, felkérve pl. a lakosokat arra, hogy maguk válasszanak 2-3 leheto˝ség közül (50/110/240 liter, amennyiben gyu˝jto˝edényben számolunk). Ezzel a mennyiség közelebb kerül a tényleges szolgáltatáshoz, és erro˝l maga a lakos nyilatkozhat, felmérve a saját háztartásában élo˝k számát és a keletkezo˝ hulladék várható mennyiségét.

6

Természetesen ez a díjazási leheto˝ség szintén jelento˝s átalány-elemeket hord magában és nem teljesen felel meg az AB határozatainak, ezért átmeneti ido˝re szólhat, mindaddig, amíg a ténylegesen mennyiségarányos díjazás feltételeit a közszolgáltató nem teremti meg – gondolhatunk pl. arra, hogy olyan begyu˝jto˝berendezést alkalmaz, amelyik képes a hulladék mennyiségét mérni és nyilvántartani. Ez együtt fog járni a díjak jelento˝s távlati emelkedésével, amennyiben az AB nem változtat jelenlegi gyakorlatán. A szolgáltató(k) köteles(ek) a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében az Önkormányzat részére díjkalkulációt készíteni a Díjr-ben foglaltak alapján. A díjkalkuláció évente november 15. napjáig költségelemzés elkészítését jelenti, melyet a szolgáltató(k) készítenek el, majd ennek alapján az Önkormányzat köteles a közszolgáltatás díját meghatározó rendeletének elfogadását megelo˝zo˝en részletes költségelemzést készíteni.

54


A szolgáltatás díja a rendelet szerint is igazodik a KSH által az infláció megelo˝zo˝ 12 hónapra vonatkozó adatainak közzétételéhez, attól csak közös megegyezés esetében térhet el. Kivételt képez az az eset, ha esetleges – késo˝bb hatályba lépo˝ – jogszabályok a szolgáltató(ka)t díj, vagy járulék (környezetterhelési díj, környezethasználati járulék, rendkívüli adó stb.) fizetésére kötelezik, továbbá sajátos hulladékkezelési eljárásokra (égetés, biológiai elo˝kezelés, szelektív gyu˝jtés, stb.) kötelezik. Ebben az esetben az ebbo˝l eredo˝ igazolt többletköltségeket – díjkalkuláció elvégzésével – s szolgáltató(k) a díjakban érvényesítheti(k). (Ilyen jogszabályi követelményt vezetett be a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekro˝l, amelyik meghatározta a hulladék ürítési gyakoriságának alapfeltételeit. Így, ha ezek eltérnek az eredetileg megállapított keretekto˝l, a díjemelés indokolt lesz.) A közszolgáltatási díj megfizetésére az az ingatlantulajdonos köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles – feltéve, ha nem állnak fenn mentesítési okok. Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében – havi/negyedéves bontásban, utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatás díját legkéso˝bb a számla kézhezvételéto˝l számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni. Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a szolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. Üdülo˝tulajdonosok részére a szolgáltatás díját az adott év egy meghatározott ido˝szakára – pl. március 1-to˝l október 31-ig – nézve kell megállapítani, amennyiben írásban kérik a szolgáltatónál a szolgáltatás téli ido˝szakra történo˝ felfüggesztését. Az arányosság és méltányosság követelményének jobban megfelelve egyedülálló ingatlantulajdonosok vagy szociális helyzetük miatt rászorultak esetében a tulajdonos kérésére díjkedvezmény biztosítható. A többletszolgáltatás teljesítésének és így ismét a mennyiségi arányosság követelménye teljesítésének leheto˝sége, hogy az átalány jellegu˝ mértékekto˝l eltéro˝ hulladékmennyiség esetében a szolgáltató(k) az ingatlantulajdonos részére rendelkezésre bocsátott, megjelölt hulladékgyu˝jto˝ zsák (esetleg külön kért többlet gyu˝jto˝edény) árában érvényesítik a többletszolgáltatás díját. A díj mértékének megállapítására a közszolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó szabályok irányadóak.

55

6


A rendeletben utalni kell arra is, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelo˝ díjhátralék kérdésére a Hgt. 26. §-ában meghatározott eljárás vonatkozik.

6.8 Jogkövetkezmények, záró és hatálybalépteto ˝ rendelkezések Az önkormányzat jogosult arra, hogy az általa szervezett közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység jogosultatlanul végzését szabálysértéssel büntesse, legfeljebb 30.000 Ft-ig terjedo˝ pénzbírsággal sújtva azt. A szolgáltatások megfelelo˝ igénybe vételi kötelezettsége érdekében el kell kerülni, hogy települési szilárd hulladékot a közterületen engedély nélkül lerakjanak, elhelyezzenek, illeto˝leg nem a kijelölt lerakóhelyen rakjanak le vagy helyezzenek el. Ugyancsak mód van e magatartások szabálysértéssé mino˝sítésére és 30.000 Ft-ig terjedo˝ pénzbírság kiszabására. Ez utóbbi szabálysértés miatt indokolt lehet helyszíni bírság kiszabása, amelynek összege 500 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedhet. A szabálysértési tényállások közül még az ingatlantulajdonos közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogszabályban elo˝írt kötelezettsége megszegését, illetve a közszolgáltatás díjának nem fizetését is említhetjük, úgyszintén legfeljebb 30.000 Ft-ig terjedo˝ pénzbírsággal sújtva.

6

A kötelezettségszegésnek számos leheto˝sége van, pl. az ingatlantulajdonos nem fizeti a díjat, holott a szolgáltatást igénybe veszi, hosszabb ideig tárol hulladékot közterületen, a szelektív gyu˝jtés által meghatározott feltételeket nem tartja be. A záró és hatálybalépteto˝ rendelkezések között kell megemlíteni, hogy – amenynyiben ilyen van – a jelenleg hatályos vonatkozó rendeletet részben vagy egészben felváltja az új rendelet és ennek mi az ido˝pontja. A régebbi rendeletek részbeni hatályban tartása azért képzelheto˝ el, mert pl. számos esetben általában a köztisztaságról is rendelkeznek, amit jelen rendelet nem feltétlenül ölel fel.

56

7. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

A települési folyékony hulladék kérdésének legfontosabb elemeire már a fentiekben hivatkoztunk, megemlítve minden esetben a folyékony hulladékot is, amikor a szilárd és folyékony hulladék kérdése azonos szabályozást igényel. Egyebekben a folyékony hulladékok esetében ugyanezt a rendszert kell követni, azzal az eltéréssel, hogy a feltételek egyszeru˝bben jelennek meg, kevesebb részkérdés tisztázása szükséges (a legfontosabbakra a 6.6. pontban már utaltunk). Rendelkezni kell tehát e téren is a közszolgáltatás feltételeiro˝l, a szolgáltatás igénybevételének kötelezettségéro˝l, a díjfizetésro˝l és a jogkövetkezményekro˝l. A közszolgáltató kiválasztása, a vele való szerzo˝déskötés ugyancsak követi a fenti rendszert.

7

57

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉT SZABÁLYOZÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

Recommend Documents