A tartalomból: Elnökjelölt Érsemjénben November 12.-én községünkbe látogatott Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje (folytatás a 2. oldalon)
Bérletet hirdet a Fráter Lóránd Művelődési otthon a 2009-2010 –es színházi évadra. (bővebben a 8. oldalon)
2009 november 21.-én délután 15:00 órakor Érsemjén Község Önkormányzata szeretettel meghív minden kedves érsemjéni lakost egy régi vágy beteljesülésének pillanatára.
Csiha Kálmánnak községünk harmadik nagy szülöttjének, a református egyház és a magyarság óriásának, egykori erdélyi püspökünk szoboravató ünnepségére. A rendezvény programja: - 15,00 Ökumenikus istentisztelet az érsemjéni református templomban. Igét hirdet ft. Csűry István református püspök. - Ünnepi beszédek a központi parkban - A Csiha Kálmán szobor leleplezése és megáldása.
1
Összefoglaló a XI. Érsemjéni falunapokról A legemlékezetesebb pillanatok felidézése. (9. oldal)
Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójának alkalmából szavaló versenyt szervezett a Pro Semjén Egyesület. (6. oldal)
Visszatekintés néptáncosaink nyári vendégszerepléseire. (7. oldal)
November 18.-án, szerdán este 8 órától Érsemjénben fellép a Defekt Duó (15. oldal)
Hulladékkezelés európai módon nálunk is Az Európai Unió előírásai szerint, így Romániában is minden községi szemétlerakó telepet 2009 július 16.-ig meg kellett szüntetni. Így történt ez községünk minden településén is. Mivel társadalmunkban a termelt javak fogyasztása igen sok hulladék felhalmozódásával jár, még akár falusi környezetben is szükségesnek látjuk a szemétgazdálkodás problémájának ésszerű, az Uniós normáknak és a hazai előírásoknak megfelelően történő megoldását. Ezúton közöljük minden Érsemjén községhez tartozó háztartással, hogy a legrövidebb időn belül köteles szerződést kötni a SC. Ave Bihor céggel, aki közbeszerzési eljárás útján lett megbízva és ezáltal vállalja a lakosságtól származó mindenféle szemét elszállítását, havonta két alkalommal. Ennek érdekében a fent említett cég ingyenesen biztosít gyűjtőedényeket a magánszemélyek számára, míg a jogi személyek jutányos áron bérbe vehetik azt szerződésük érvényességének idejéig.
Amennyiben bármely háztartás vagy jogi személy nem vállalja e szerződés aláírását, köteles a helyi önkormányzatnak köztisztasági járulékot befizetni, mely értéke jóval magasabb, mint a szemét elszállításának díja. Ezúton felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az illegális szemétlerakás büntetendő: - magánszemélyek esetében a büntetés: 5001000 lei - jogi személyek esetében 1000-2500 lei. A szemételszállítására a szerződéseket a cég területi képviselőjénél, Rácz Józsefnél lehet megkötni, aki hétköznaponként 8,00-17,00 óra között áll az önök rendelkezésére. Elérhetősége: Telefon 0746401870 Lakcím: Érsemjén 638 szám. Érsemjén község önkormányzata
Érsemjénben koszorúzott Kelemen Hunor Koszorút helyezett el Kazinczy Ferenc érsemjéni szobránál Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje november 12.-én. A koszorúzást megelőzően rövid beszédet intézett az esemény iránt érdeklődő semjéniekhez, melyben felhívta a figyelmet, hogy elérkezett az idő, hogy a romániai magyarok egyenlő állampolgárokként legyenek kezelve. Eme kijelentését azzal indokolta, hogy a többi állampolgár szabadsága nem csorbul, életszínvonala sem romlik, ha a magyar lakosság állampolgári jogaival a valóságban is élhet. Cseke Attila szenátor, Derzsi Ákos képviselő és Bíró Rozália Nagyvárad alpolgármestere szintén megkoszorúzta Kazinczy szobrát.
Államelnököt választunk Románia jelenlegi államfője, Traian Băsescu 2004 december 20.-án tette le az elnöki esküt. Románia alkotmányának megfeleően 5 évig gyakorolta tisztségét, így folyó év november 22.-én országos szinten választásokat írnak ki az államfői tisztség betöltésére. Amennyiben a novemberi választások nem hoznak végleges eredményt, december 6.-án a szavazóknak ismét az urnákhoz kell járulniuk. A 2009-es elnökválasztásokon a romániai magyar kissebség legfontosabb érdekképviseleti szervezete, az RMDSZ is jelöltet indít Kelemen Hunor személyében, miután országos szinten közel 300.000 támogató alárást sikerült megszereznie. 2
Egyházi élet
Beszámoló a presbiterek választásáról Az érsemjéni református Egyházközségben 2009 október havában megtörtént a presbiteri választás, a Királyhágómelléki Egyházkerület választási szabályzata szerint. A régi presbitérium tizenkét tagjának járt le a mandátuma. A jelölő közgyűlésen határozott a gyülekezetünk a jelöltek névsoráról, majd a választó közgyűlésen titkos szavazással választott tizenkét presbitert hat évre. A gyülekezetünk akarata szerint öt volt presbiter és hét új presbiter lett választva a tisztségre. A Reformáció ünnepének hetében volt a presbitérium alakuló ülése, a gondnokok megválasztása. A megválasztott 12 presbiter névsora: 1. Berényi József 7. Munkácsi Gábor 2. Berényi Sándor 8. Munkácsi Lajos 3. Fagyal Imre 9. Nyiri Enikő 4. Geszti László 10. Ötvös Károly Géza 5. Kereszturi Lajos 11. Szász Magdolna 6. Kupás Imre 12. Varga Attila
Főgondnok: Kereszturi Lajos Gondnok: Nagy Ferenc Jegyző: Ötvös Zsolt Egyházfi: Ötvös László és Ványi Miklós Az újonnan választott presbiterek és a két új gondnok fogadalomtétele 2009 október 31.-én, a Reformáció ünnepén volt, az úrvacsora vételével együtt. Hálát adunk Istenünknek, a leköszönő presbiterek munkájáért és imádkozunk az új presbitériumért, hogy Isten dicsőségére tudjanak helytállni a mi gyülekezetünkért, mert mindegyikünkre feladatot bízott a Teremtőnk ebben a világban, a reformáció és káténk tanítása szerint: - hitünk forrása egyedül a Szentírás, egyedül Krisztus által üdvözülünk, kegyelemből és ezeket egyedül a hit által nyerhetjük el. Kereszturi Lajos
Teljes felújítás Miután nyáron sikerült befejezni templomunk belső felújítását, nem álltunk le a munkálatokkal. Nekifogtunk a külső rész felújításának is, amit hála Istennek sikerült is befejezni a zord őszi időjárás beállta előtt. Most immár új színben tündököl az Isten háza, az Ő dicsőségére, valamint népe lelki békéjét szolgálva. Mindazonáltal kötelességemnek érzem, hogy megköszönjem az RMDSZ támogatását is, mely már többszörösen bizonyította, hogy nem feledkeznek meg magyar templomainkról, sem magyar iskoláinkról. Isten áldását kérem áldozatos munkájukra, magyarságunk érdekében tett erőfeszítéseikre. Borsi Imre Lóránt plébános 3
Templombúcsú Érsemjénben Augusztus 9.-én templomunk védőszentjeire, Szent Tiborra és Zsuzsannára emlékezetünk. Az ünnepség egybeesett a felújított templombelső megáldásával. Zsúfolásig megtelt a templom a búcsú ünnepség alkalmával. Nemcsak semjéniek voltak jelen, számos hívő érkezett a környező településekről is. Nem csoda, hiszen hosszú évtizedek után, a Bihar Megyei Tanács és a hívők támogatásával, munkájával sikerült megszépíteni a templom belsejét. Az ünnepségen Exc. Tempfli József, egyházmegyénk nyugalmazott püspöke prédikált. Beszédében felhívta a figyelmet a keresztényi áldozatvállalás fontosságára, példaként említve a templom vértanú védőszentjeit. Figyelmeztetett, a magyarság megmaradásáért áldozatokat hozni mindannyiunk feladata, kötelessége. Külön hangsúlyozta, hogy az a jó magyar, aki úgy tud büszke lenni saját kultúrájára, származására, hogy ez más nemzetiségűek számára ne legyen bántó, ne ellenkezzen a kereszténység elveivel. A misén, és az azt követő szeretetvendégségen részt vett a környék néhány katolikus plébánosa, mint Györfi József érmihályfalvi esperes, Demsa Pál adonyi plébános. A község papjai közül Radu Sabău, ortodox parókus vett részt az ünnepségen. Világi elöljárók közül Szabó Ödön megyei tanácsos, Balazsi József polgármester, illetve Timár Sorin alpolgármester tisztelte meg jelenlétével az eseményt. A semjéniek is hangot adtak örömüknek, egyes hivők új szőnyeggel, mások élelmiszerekkel hozzájárulva igyekeztek emelni az ünnep fényét.
Két labda története Sportolsz valamit? Kinek a csapatában játszol? Tudod, hogy Jézus is csapatot gyűjtött maga köré? Persze nem kézilabdáztak, hanem mindenkit abba a csapatba hívott, amely arra vállalkozott, hogy másokat boldoggá tegyen. Két labda egyszerre került az iskolai szertárba. A gyerekek minden nap hihetetlen lelkesedéssel játszottak velük. A két labda repült, pattogott, ütődött ide-oda. Gólt lőttek velük, kivédték őket, néhol le is kopott róluk a festék, berúgták őket a kapu alsó, máskor a felső sarkába, passzolgatták, fejelgették őket. Valóságos csata zajlott mindennap. Délutánonként pedig, az edzések végén ugyanabba a szekrénybe tették őket, összeverten, ütötten-kopottan: hiszen ragyogó külsejük gyorsan hasadozni kezdett. Az egyik labda sokat panaszkodott a sok rugdosás miatt, bosszút forralt néhány gyerek ellen, akik különösen nagyokat rúgtak bele. A másik békíteni próbálta, ő észrevette, hogy örömet és szórakozást adnak a gyerekeknek.. A gyerekek mindig felvidultak a labdák megjelenésekor, de ezt a morcos labda nem vette észre, csak a saját fájdalmaira tudott figyelni. Hol a kidurranással fenyegetőzött, hol pedig a szökéssel. Egyik nap, egy határozott rúgás nyomán fel is repült a közeli háztetőre, ahonnan igen nehéz lett
volna leszedni. Eleinte boldog volt, kényelmesen elhelyezkedett az ereszcsatornában, és készült az örökké tartó vakációra. Néha amikor lepillantott a háztetőről, még látta társát, sajnálta is, hogy őt a végtelenségig rugdossák a gyerekek. Egyszer a társát is a közelébe repítette egy határozott lövés, próbálta marasztalni őt, de a másik labdának nem volt kedve ahhoz, ő jobban szerette a gyerekeket. Az idő múlásával a labda az esőtől, széltől hamar repedezni kezdett, a levegő is egyre fogyott belőle. Egyre szomorúbb lett ettől és a magánytól. Egyik este a maradék levegő is elszállt belőle. Ugyanabban a pillanatban a másik labdát két kicsi kéz visszatette a szekrénybe. Mielőtt rázárta volna az ajtót, egy kis száj puszit nyomott a labda már igencsak ráncos bőrére. A labda könnyűnek érezte a szívét, elaludt, és a labdák mennyországáról álmodott, ahol az angyalok lábai olyanok, mint a puha felhők. Te szeretnél annak a csapatnak a tagja lenni, ahol mindenki azon van, hogy a másikat boldoggá tegye? Ha nem félsz beszállni az életeddel, akkor gyere! Ne legyél olyan önző, mint a duzzogó labda! Lejegyezte: Borsi I. Lóránt
4
Iskolaélet
Halloween az iskolában Amerikában nagy hagyománya van Mindenszentekkor a különféle jelmezekbe öltözés mellett a töklámpás faragásnak is. A lámpás elkészítése remek családi program. Emellett a "jól sikerül tököket" versenybe is nevezték diákjaink az iskolánkban a harmadik alkalommal megrendezett Halloween party során. A legkisebbek rajzok és töklámpások készítésével ünnepelték a Halloweent.
A töklámpások versenyét egy jelmezes parádé előzte meg, amely során diákjaink beöltöztek különböző rémisztő jelmezekbe, a vámpírtól egészen a fekete özvegyig bezárólag. A legjobbakat és legötletesebbeket a zsűri díjazta diplomával és kis ajándékcsomaggal. A jelmez parádé során a zsűri a legjobbnak az V.B osztályból Simon Bettinát (töklány), ugyancsak V. B-ből Láposi Ferenczet (bonc mester) és a VII. A-ból Seman Tímeát (fekete özvegy) találta. A töklámpások közül a legötletesebbnek Fekete László, Láposi Ferencz és a VIII. A osztály alkotásait találta a zsűri. A lámpások a versenyt követően az iskola előtt voltak kiállítva néhány napig, hogy mindenki megcsodálhassa a gyerekek alkotásait, kreativitását. Ebből az alkalomból kifolyólag a legkisebbek is ellátogattak a „nagyiskolába”, ahol megnéztek egy izgalmas rajzfilmet és ők is bemutatták töklámpásaikat. A nagyok számára is egy rajzfilm vetítése zárta le a mulatságot, a „Halott hercegnő” című mese, amely mind témájában és mind hangulatában a Halloweent idézte.
Összeállította: Csiri Emese és Csorján Árpád
Kultúra
Kazinczy Ferenc szavalóverseny Érsemjénben 2009-ben az egyetemes magyarság Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját ünnepli. Szülőfalujában, Érsemjében ezen évforduló emlékére egész évben kulturális programokat szerveztek. Ennek a rendezvénysorozatnak az egyik alkotóeleme a szavalóverseny, amelyet szintén a nagy nyelvújító emlékének szenteltek az érsemjéniek. Október 30.-án, három nappal Kazinczy születésnapja után élettel telt meg az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthon. Ifjak és korosabbak egyaránt részt vettek a Communitas Alapítvány által támogatott, Érsemjén Önkormányzata illetve a Pro Semjén Egyesület által szervezett versenyen. A sajtóban megjelenteknek megfelelően két, életkor alapján felállított csoportban folyt a megmérettetés. A háromtagú zsűri nem csak a szövegismeretet, az előadásmódot vette figyelembe, de szempontnak tekintette a vers és az előadó személyiségének összhangját is. Mindkét korosztályban alakult ki holtverseny, számos különdíj is kiosztásra került. Elsők lettek Az 5-7. osztályosok kategóriájában a margittai Krisztik Noémi, míg a 8-11. osztályosok közül a helyi (mihályfalvi iskolába járó) Nagy Roland vihette haza az I. helyezettnek járó díjakat. A szervezők külön megemlítették, hogy kifejezetten a magyar kultúrához vagy –nyelvhez köthető kiadványokat kerestek a könyvcsomagok összeállításánál. A díjakat, különdíjakat Balázsi József polgármester adta át a fiataloknak, külön említést érdemel két különdíj, amelyek birtokosai a művelődési ház színházbérletével gazdagodtak A verseny lezajlását követően lehetőség nyílt az emlékmúzeum meglátogatására is, néhányan fel is keresték az intézményt és csak ezután tértek haza. A versenyről video- és hangfelvételek is készültek, ezeket az egyesület weboldalán meg is lehet majd tekinteni (www.prosimian.fw.hu).
Nagy Roland (Érsemjén)
Krisztik Noémi (Margitta)
6
Tánc Tavasztól Őszig Az Ezüstperje néptánccsoport nyári élményeink egyik emlékezetes útja augusztus 7-10 között volt Holtmaroson (Maros megye) a 14. Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene és népviselettalálkozón. Egy régi baráti kapcsolat az alapja a minden évben érkező meghívásnak, de sajnos az anyagi keret nem mindíg adatott meg az eljutáshoz. Idén a helyi önkormányzat jóvoltából sikerült a rendezvényen részt venni, melyet egy kétnapos sátoros kirándulással kötöttünk össze a Maros partján.
Néptáncosainkat, valamint az érmihályfalvi Nyíló Akác néptánccsoport tagjait a falu lakosainak adományaiból látták vendégül mintegy három napon keresztül a szervezők. Ottartózkodásunk ideje alatt számos szabadtéri programban volt részünk, így: futballmérkőzés a környékbeli települések fiataljaiból összeállt csapatok ellen, esti tábortűz, táncház, ünnepélyes felvonulás, ünnepi bál, s nem utolsó sorban kellemes fürdőzés a Maros folyóban.
7
E nyári hónap folyamán nem csak a távolban, hanem itthon Érsemjénben is nagy lelkesedéssel színesítettük a XI. Falunapok, valamint az V. Érsemjén-Bagamér Határrandevús rendezvényeink programjait. E rendezvényeken az Ezüstperje „kicsi sarjai”, az utánpótlás csoport tagjai is nagy odaadással ropták a táncot. Szeptember hónap ami már csak az iskola kezdést juttatja gyermektáncosaink eszébe azért még tartogatott néhány meghívást a csoport számára. Így vettünk részt szeptember 12-én a halápi (Magyarország) Ifjúsági Napokon, ahol említésre méltó vendégszeretettel fogadtak bennünket, majd 27-én pedig a margittai Napok folkműsorának palettáját színesítettük az általunk már jól begyakorolt tánckoreográfiákkal. Egy tavaszi felkérésnek eleget téve október 10-én Székelyhídon, a IV. Érmelléki Nemzetiségi Néptáncfesztiválon vendégszerepeltünk. Míg más résztvevő csoportok ismertették a román- és a német népi kultúra egy-egy gyöngyszemét, addig csoportunk a margittai Gyöngyvetők néptáncosaival a magyar néptánc világának egy részével ismertettük meg a közönség soraiban ülő, sajnos elég kevés érdeklődőt. November hónapban a nagyváradi RMDSZ szervezésében élő könyvbemutatón vett részt csoportunk, melyen a 2008-as év Ki Mit Tud? ügyességi vetélkedőn helyezést elért csoportok mutathatták be újra tudásukat. A csoportok minden tagja egy-egy bemutatott könyvvel térhetett haza, mely emlékeztetni fogja a vetélkedőn elért eredményről, hiszen e könyv nem más mint a 2008-ban megrendezett ügyességi vetélkedőn készült fényképek sokasága, mely kísérőszöveg segítségével bizonyítja az elért eredményeket az elődöntőktől egészen az eredményhirdetés pillanatáig. Sütő Szabolcs
FIGYELEM! SZÍNHÁZI BÉRLETET HIRDET AZ ÉRSEMJÉNI FRÁTER LÓRÁND MŰVELŐDÉSI OTTHON A 2009-2010-ES SZÍNHÁZI ÉVADRA. A bérletek ára: Diákoknak, nyugdíjasoknak: 25 lei, Felnőtteknek: 35 lei A bérletes előadások a követekező színtársulatok, illetve amatőr színjátszócsoportok műsoraiból tevődik össze: A nagyváradi Állami Színház Sziligeti Ede Társulata, A temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház, A hajdúnánási (Magyarország), az érmihályfalvi Móka-, valamint az érsemjéni amatőr színjátszó csoportok. A bérletek megvásárolhatók hétköznapokon Sütő Juditnál az érsemjéni Polgármesteri Hivatalban 8,0015,00 óra között, valamint Sütő Szabolcsnál a Fráter Lóránd Művelődési Otthonban.
A bérletek igénylésének határideje 2009. novemeber 30. Bővebb információ: Sütő Szabolcsnál a 0742470003-as telefonszámon. A bérlethez tartozó első eladás időpontja: 2009. december 3. - du.18,00 óra Ny. V. Gogol: A revizor – komédiaa nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulat előadásában. Az estleges műsorváltozásról, illetve a további előadásokkal kapcsolatban időben értesítjük önöket szórólapjainkon, műsort hirdető plakátainkon keresztül. 8
Emlékezés a XI. Érsemjéni Falunapokra Érsemjén Község Önkormányzata karöltve a Helyi Tanáccsal az idei évben is arra törekedett a Falunapok programjainak megszervezésekor, hogy minden korosztály megtalálja benne a saját igényét kielégítő műfajt, programot és ugyanakkor a jelenlegi gazdasági válság ellenére is próbálja tartani az elmúlt években megrendezett ünnepségek színvonalát. Az önkormányzattal kapcsolatban álló helybeli, valamint más településbeli cégek, intézmények bizalmát és anyagi támogatását élvezve úgy gondoljuk sikerült megvalósítani a kitűzött célt. A sportrendezvényekkel kezdődően, a hagyományok ápolásán, falunk nagy születteire való emlékezéseinken keresztül egészen a modern műfajok képviseletéig szinte minden meglelhető volt a színes programkínálatban. Augusztus 22.-én a községbeli fiatalok, illetve az érsemjéni öregfiúk mérhették össze labdarúgó tehetségüket a más településekről érkező csapatokkal. A rendezvény a helyi sportpályán volt, ahol nemcsak a játékban résztvevők voltak jelen, hanem szurkolók is akadtak jócskán. A legjobb csapatnak a Főnix bizonyult (érsemjéni valamint érmihályfalvi játékosokból álló csapat), így az elismerő oklevél mellett ők vehették át az I. helyezéshez tartozó serleget. A mérkőzések után a szervezők a Népkert árnyékos fái alatt látták vendégül az elfáradt játékosokat. Emlékezés Kazinczy Ferencre Ugyanezen a napon zajlott A bölcsőtől a sírig elnevezésű emlékülés, mely falunk nagy szülötte, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából került megrendezésre a helyi Fráter Lóránd Művelődési Otthonban. Az emlékülésen megtartott beszédek és hozzászólások nagyon sok érdekes és értékes információt adtak Kazinczy életének egy–egy állomásáról. Könyvbemutatóval, emlékház látogatással majd koszorúzással zárult a program. Az emlékülés a helyi önkormányzat és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság közös szervezésében valósult meg. Szórakoztató műsoraink
Sok érdeklődővel telt meg a Művelődési ház nézőtere a késő délutáni órára, hiszen az érsemjéni amatőr színjátszócsoport bemutatkozó előadását A rátóti csikótojás című népi komédiát tekinthette meg a nagyérdemű. Az általuk kiválasztott darab ízes poénjai fergeteges sikert arattak a jelenlévők körében, ami nemcsak a helybeliek tetszését nyerte el, hanem a más településről érkező vendégek elismeréséből is kitűnt. A darab újra megtekinthető bérletes előadásként a 2009-2010-es évadban Estére a kulturális műsorokat a népkertbeli fiatalos, modern hangvételű programok váltották fel. Itt aztán a merész vállalkozók kipróbálhatták magukat, akár a színpadon is, hiszen a karaoke show lehetőséget teremtett erre. A Magic Club ft. Toxic koncert és a magyarországi Spy The Ghost élő Dj. show műsor után hajnalig tartó disco várta a szórakozni vágyókat. Hagyományos programok A falunap második napján a meghirdetett programok, a nem túl barátságos időjárás ellenére is nagyon sok helybeli lakost valamint számos vendégett vonzott. A minden évben immár hagyománnyá vált kora reggeli lovas hívogató, majd az ünnepi felvonulók díszes seregletének szemgyönyörködtető és szemnedvesítő hatása az idei évben sem maradt el.
9
Az ünnepi felvonulást ökumenikus istentisztelet követte a Népkertben, ahol ft.Csűry István hirdetett igét a szép számban egybegyűlt lakosok és vendégek számára. Az igehirdetés, a falunapi-, ünnepi köszöntők után díszoklevelek kerültek átadásra, mégpedig Érsemjén Község legszebb portája címen melyek a községbeli szorgos emberek kétkezi munkáját dícsérik. Így tehát Balazsi József polgármestertől oklevelet vehetett át mint első helyezést elérve portája szépségével: Kolopi Imre - Érsemjén 12 szám, Juhos Alexandru – Selénd 184 szám, Miclaus Irina – Kenéz 229 szám alatti lakosok, akik mindemellett három év adómentességet is kaptak ajándékba. Második helyen : Bilibok Katalin – Érsemjén 430 szám, Ifj. Kele Viktor – Selénd 294 szám, Stefan Irina Elisabeta – Kenéz 300 szám alatti lakosok, ők két évig nem kell adót fizessenek ingatlanjaikra. Nem utolsó sorban dícséret illeti a harmadik helyen végzett Szász József –Érsemjén 624 szám, Agoston István – Érsemjén 171szám , Bányai Gyula – Érsemjén 584 szám, Czirják Gábor – Érsemjén 427, Madar János – Érsemjén 553, Czirják ErzsébetÉrsemjén 554, Bordás István Érsemjén 170 szám, Ples Alexandru – Kenéz 232 szám alatti lakosok kétkezi munkájának gyümölcsét is, mellyel egy év adómentességet tudhatnak maguknak. Méltó emlékezés a nótáskapitányra A falunap központi programjaként szerepelt Fráter Lóránd nótáskapitány szobrának a leleplezése és felavatása, melyre helybeli, szomszéd települések lakosai határon innen és túlról érkező meghívott vendégek vettek részt. A szoboravató fővédnökségét elvállaló Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, ezért üdvözlő szavait Csontos János Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselője tolmácsolta. Az illusztris vendégek köszöntő szavai, valamint a Fráter Lóránd-ot méltató beszédek után a Magyarországról érkező Mrakovics Emil, hivatásos nótaénekes ifj. Sánta Ferenc zenekarának kíséretében a már leleplezett szobor mellett Fráter nótákat énekelve tisztelgett. A rendezvény ezen jeles előadóművészek műsorával folytatódott a művelődési házban, ahol az összegyűlő közönség száma több százra volt becsülhető. A nótáskapitányra való emlékezés a Fráter Lóránd:Genere Kuli című könyvbemutatóval, valamint a Kalmár László rendezésében 1942-ben készült filmvetítéssel folytatódott, mely Fráter Lóránd a halhatatlan nótaköltő életének egy kedves epizódját mutatta be, Fráter Lóránd és Sándor Jenő legszebb nótáival tűzdelve. A Fráter Lóránd szobor megálmodója és elkészítője Mihály Gábor székelyhídi születésű, Budapesten élő szobrászművész. Eddigi munkáit több kiválósági díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. A Fráter Lóránd mellszobor megvalósulásának kezdeményezője Érsemjén Község Önkormányzata és Helyi Tanácsa. A szobor elkészülésében és felavatásában Érsemjén községet támogatta, a budapesti székhelyű Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Bihar Megye Tanácsa és nem utolsó sorban az érsemjéni Pro Semjén kulturális egyesület. Táncos varázs a szabadban A délutáni hűvös idő ellenére is sokan kilátogattak a Népkertbe, ahol a helybeli gyerekcsoportok produkcióit különböző szórakoztató, táncos műsorok váltották fel. Minden műfaj jelen volt a szabadtéri színpad táncos produkcióiban, így: a menettánc, a néptánc, a moderntánc, a klasszikus tánc. Előadóművészek műsoraiban örökzöld slágerek és feldolgozások csendültek fel, majd az est sztárvendége a Groovehouse együttes szórakoztatta a közönséget. Az est csodálatos tüzijátékkal zárult, a fáradhatatlan fiatalságot pedig visszavárta a népkertbeli disco. Összeállította: Sütő Judit
10
Történelem
Magyarok története Péter és Aba Sámuel Péter azzal kezdte uralkodását, hogy olaszokkal és németekkel vette körül magát. A magyar embernek nem volt maradása a királyi udvarban. István király korlátlan hatalommal urlakodott és ez a hatalom az ország és népe javát szolgálta. Ezzel szemben Péter zsarnok volt, üldözte, megalázta a magyart, nem tisztelte a nemzet jogait. Amikor a nép fellázadt a zsarnokság ellen, Péter gyáván megszökött és idegen segítséggel próbálta leverni a nemzeti felkelést. Henrik német császárhoz ment és a segítség fejében biztosította hűségéről és felajánlotta Magyarországot. A nemzet tudomásul vette Péter szökését és hamarosan Aba Sámuelt ültették a trónra. Aba Sámuel István legfiatalabb nővérének fiaként tagja volt az Árpád-háznak. Uralkodását azzal kezdte, hogy visszaadta a főpapoknak a Péter által elvett uradalmakat, menesztette az idegen várispánokat. Nagy volt a népszerűsége nemcsak a nép, hanem az előkelő urak körében is. Az egész nemzet föllélegzett, hogy végre megszabadult az idegen királytól. De ez az örörm korai volt. Igaz, hogy Péter elmenekült, de csakhamar visszatért a német császár védőszárnya alatt. A német hadsereggel Endre herceg is visszatért, aki akkor a német császár udvarában tartózkodott. Aba Sámuel
A német hadsereg el is jutott a Garam vizéig, néhány várat el is foglalt, de tovább nem juthatott. Az elfoglalt várakat Endre gondjára bízta, de ő sem maradhatott sokáig, mert Aba Sámuel kiűzte az országból. A német császár, mivel fegyverrel nem hódíthatta meg Magyarországot, kieszközölte az akkori pápánál, hogy egyházi átokkal sújtsa Aba Sámuelt. A kiátkozás hatására számítva a császár újra betört az országba. Bár a békekötésben elismerte Magyarország függetlenségét, Aba Sámuelnek vissza kellett adnia az István király által elfoglalt területet, sőt még hadisarcot is kellett fizetnie. Ez a megalázó békekötés megpecsételte Aba Sámuel sorsát. A pápai parancsnak engedelmeskedő főpapok nyíltan állást foglaltak ellene. A nép zöme azonban nem pártolt el a népszerű királytól, a „nép atyjától”. Nagy sereget szervezett 1044-ben a német sereg ellen. Le is tudta volna győzni a német haderőt, ha a harc közben a főbb emberek közül többen át nem szegődnek a németekhez. Győzött a német sereg, a királyt elfogták és Péter fejét vétette Aba Sámuelnek, a magyar nemzeti függetlenség dicsőséges bajnokának. Mivel egyházi átok alatt halt meg, titokban temették el az általa alapított monostorban. Később, amikor nemzete szabad lett, holttestét kiásták, s látták, hogy teste ép volt, sebnek nyoma sem volt rajta. Ez a csoda még jobban fokozta a nép tiszteletét iránta. Íme, Isten is szerette őt, hiába átkozta ki a pápa. Magyar emberek árulása segítette győzelemre a német császárt. Emiatt az egész nemzet bűnhődött, mert Magyarország a német császár hűbéres országa lett. A császár katonasággal védte, őrizte hűbéresét. Ezért forrott a harag, a gyűlölet a magyar szívekben. Aba Sámuellel nem pusztult ki az Árpádok vére. Abban az időben élt még idegen földön három herceg: Endre, Béla, Levente. Követséget küldtek értük. Endre és Levente haza is jöttek lengyel hadakkal. Péter ismét szökni készült, de elfogták, szemét kiszúrták, majd megölték. Lejegyezte: Varga József, ny. tanító 11
Irodalom Nagy mesemondónkra emlékeztek az elmúlt hónapokban szerte az országban és az anyaországban. Emlékezzünk hát mi is ezzel a cikkel születésének 150. és halálának 80. évfordulójára.
Benedek Elek (1859-1929) Benedek Elek munkássága a hazai magyar irodalom jelentős része. Élete és népszeretete, más népek megbecsülése, becsületessége, közéleti tevékenysége, munkaszeretete, fegyelmezett életmódja, székely népe szolgálatába állított munkája méltó arra, hogy olvasói megismerjék meséit, regényeit, színpadi írásait, levelezéseit és műfordításait. Ennek a példamutató életnek és annak a gazdag kincsnek, melyet ránk hagyott ma is óriási nevelő ereje van. Ki is volt Benedek Elek? 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban (Hargita megye). Apja Benedek Huszár János, gazdaember, anyja Benedek Marcella. 1848-ig a család férfi tagjai huszárok voltak, innen a Huszár melléknév. A székelyudvarhelyi református kollégiumban érettségizett 1877-ben, az iskola ma az ő nevét viseli. Főiskolai tanulmányait a budapesti bölcsészkaron végezte 1881-ben. Ugyanebben az évben lett munkatársa a Budapesti Hírlapnak, s ettől kezdve élete megoszlott az újságírás és a szépirodalom között. Az 1880-as és 90-es években szerkesztette az Ország-Világ képes hetilapot és a Nemzeti iskola című tanügyi hetilapot. A XX. század első éveiben szerkesztette a Magyarság és a Magyar Világ című napilapot, majd a Magyar Kritika című folyóiratot és a Néptanítók Lapját. Egy ideig társszerzője volt a Pósa Lajos szerkesztette Az Én Újságomnak, 1916-1921-ig a Jó Pajtásnak, vagyis Erdélybe való végleges hazatéréséig. 1925-ben már körülbelül 120-130 köteteinek száma. Első könyve Székely Tündérország 1884-ben jelent meg, nem számítva a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik székelyföldi kötetét, aminek balladáit, dalait és meséit még diákként gyűjtötte. Jelentősebb és több kiadást ért művei: Magyar mese és mondavilág(10 kötet), Huszár Anna, regény (4 kiadás), A magyar nép múltja és jelene, Nagy magyarok élete (13 kötet), Szív könyve (2 kötet), Szülőföldem, Hazánk története, Csudalámpa(4 kötet), Katalin, Uzon Margit, Rügyfakadás, Honszerző Árpád, a Szigeti veszedelem. Legjelentősebb könyvének az Édes anyaföldem című kétkötetes könyvét tartja az író; 1920-ban jelent meg, melyben a székely nép és saját életét írta meg. Ezzel a könyvével vett búcsút Budapesttől 40 évi munkásság után. 1921-ben amikor mások elhagyták az országot, menekültek, ő akkor tért vissza szülőfalujába. Itt szerkesztette a hétről hétre megjelenő Cimbora gyermekújságot és írta Erdélynek a következő künyveket: Petőfi, Hires Erdélyi Magyarok (a két Wesselényi és Kőrösi Csoma Sándor), Öcsike könyve, Magyarok története. Főszerkesztője volt a Vasárnapi Újságnak. Sokat dolgozott a Cimbora állandó megjelenéséért: írt, a gyermekekkel levelezett, mint Elek apó, szerkesztett, mozgósította a kortárs írókat, költőket, művészeket, hogy ők is segítsék a lapot munkájukkal. A halál teljesen váratlanul érte munkaközben 1929. augusztus 17-én. Éppen csak annyi ideje volt, hogy papírra vetette a már szállóigévé vált szavakat .... fő hogy dolgozzanak. Halálával nagy veszteség érte a romániai magyar irodalmat, annak ellenére, hogy „fiai” és „unokái” folytatták a nagy mesemondó munkáját. Örök álmát az „édes anyaföldben” a kisbaconi temetőben alussza. Magaépítette háza múzeum. Hazai és külföldi irodalomkedvelők, Elek apó rajongók látogatnak el ide és megilletődéssel járják végig a Benedek Elek Emlékházat, a Mária kúriát. A biztatás ott áll a kapura vésve: „Elek apó nagykapuja nyitva áll, ki erre jön a házra is rátalál” – bizony a házra, a mesékhez vezető ösvényekre, és mégjobban megszeretik és szivükbe zárják e nagy erdélyi meseköltő alakját. Varga Piroska ny.tanítónő
12
Bálványos vár Akár hiszitek, akár nem: tündérek építették Bálványosvárát. De az olyan régen volt, hogy akkor a kövek még meg sem voltak keményedve. A tündérek sem olyan kicsikék voltak ám, mint más fehér népek: ha sietős volt az útjok, egybe átallépték egész Háromszéket, s ha jó kedvök kerekedett, fölszedték kötényökbe a szántóvető embereket s úgy játszadoztak velök. No, jó magasra is építették a várat: Bálványos hegy tetős-tetejébe. Egy tündér a hegy tetején állott, tizenkettő lent a Bálványos patakban, s úgy adogatták fel neki a követ. Reggel kezdették, s este, mikor felsütött a hold, felragyogtak a csillagok, kész volt a vár. Éppen amikor készen voltak, vágtat föl a patakon egy vitéz, utána a katonái. Kérdik a tündérek: - Hová szaladsz fiam? Talán bizony kerget valaki? Mondja a vitéz nagy búsan: - Senki sem kerget, de még sincs maradásunk. Nem nézhetik vérünkből való véreinek, hogy a nap, hold s a csillagok a mi isteneink. Erővel azt akarják, hogy mi is megkeresztelkedjünk. - Hát, te ki vagy fiam? - kérdé a tündérek királynéja. Felel a vitéz: - Apor az én nevem. Első voltam eddig az én népeim közt, most utolsó vagyok. Volt fényes palotám, aranyam, ezüstöm, semmim sincsen. - Ne búsulj, - mondá a tündérek királynéja. – Látod-e ezt a várat a hegy tetején? Ezt ma építettük játékból. Ez jó lesz neked s az embereidnek. Itt imádhatjátok a napot, holdat s a fényes csillagokat.Valameddig megmaradtok a pogány hitben, ember ezt a várat be nem veszi, le nem rombolja. Áll ez a vár, míg a világ s még két nap. Apor vitéz meg sem köszönhette a királyné ajándékát, csak hallotta, hogy nagy surrogássalburrogással elszállottak a tündérek s eltűntek a sűrű rengetegben. Még az este fölment a várba Apor vitéz az embereivel. No, itt csakugyan nem félhettek senki ember fiától. A vár tornyából látták Háromszéket, Csíkszéket, Erdővidéket: ide nem jő látatlanul ellenség. Hiszen jöhettek látva is, látatlanul is: csak a Bálványos patakáig jöhettek, onnét szépen vissza is fordulhattak. Ha nekiindultak a hegynek, elhagyta az erejük csudálatos módon, közelébe sem juthattak Bálványos várának: megvarázsolták a tündérek. Telt, múlt az idő, már Apor vitéz is meghalt régen, de a Bálványos vár állott erősen. Megvédték a tündérek ég haragjától, gonosz emberek szándékától, mert Apornak a fiai is tartották a pogány hitet. Három fia maradt Apornak: egyik szebb, dalibb, vitézebb a másnál. Ez a három fiú egész nap az erdőben vadászott s amíg apjok élt, nem is láttak falut. De egyszer a legkisebb vadászás közben félrecsatangolt, s míg az idősebbek vadat űztek, ő betévedt Torjára. Itt lakott az apja, míg a népek keresztény hitre nem tértek. Megtetszett a fiunak a szép falu s ment utcáról utcára. Hát, amint megy, meglát egy háznak az ablakában egy szépséges szép leányt. Olyan szép volt a leány, hogy a napra lehetett nézni, de rá nem. Nagyot nyilalik a fiu szive s gondolja magában: egy életem, egy halálom, bemegyek hozzája. Bemegy a házba, köszönt. - Ki vagy te, mi vagy te? – kérdezi a leány. - Ne ijedj meg tőlem, - mondá a fiu – Apor fia vagyok. - No, akkor fuss innét, ha életed kedves. Az én anyám Mike Andrásné, s nem tűr pogányt a házában. Ahol, jön is már édes anyám.
13
-
Mit keressz itt, te pogány fattyú? – kiáltott Mikéné. – Megismerlek az arcodról: Apor sarjadék vagy! Mondá a fiu: - Adja nekem a leányát, Mikéné asszony, meg is becsülöm, tenyeremen hordom. - De biz az én leányomat ne hordja tenyerén Krisztus-tagadó, hallod-e! Térj a keresztény hitre s akkor viheted a leányomat. - Csak azt ne kívánja, édés nénémasszony, kívánjon akármit - esengett a fiu. - Nem kívánok én semmi egyebet. - Megölöm az ikafalvi emberölő sárkányt. - Tőlem megölheted! Légy keresztény! - Megölöm az ojtozi óriást. - Tőlem megölheted. Légy keresztény! Addig az én leányomat meg nem kapod. - Jól van, - gondolta az apor fiu – ha nem adod szépen, majd viszem erővel. Elment haza s otthon elmondta a bátyjainak, hogy mi történt vele. Egyszeribe elhatározták, hogy vasárnap, mikor a templomból jön ki a leány, elrabolják. Úgy is tettek. Lóra kaptak s meg sem állottak a torjai templomig. Ott meghúzódtak a templom ajtaja megett, s mikor jütt ki a szép Mike Ilona, a legkisebb apor fiu felkapta a nyeregbe s - usdi neki, vesd el magad! – elvágtatott vele. A két bátyja utána s verték vissza a népet, hogy közre ne vehessék az öccsüket. No, hanem Mikéné sem volt olyan tedd el s elé se vedd asszony. Lóra ült maga is, lóra az emberei is, s neki a Bálványos várnak! Felkiáltott a várba: - Add vissza a leányomat, te Krisztustagadó! Lekiáltott az Apor fiu: - Vegye vissz , ha tudja! - Elseprem a váradat, te Krisztustagadó! - Próbálja meg! –kiáltott le Apor. - No, csak várj! – fenyegetőzött az asszony s akkora sereget gyüjtött a vár ellen, hogy a föld is rengett alatta. De hiába: közelébe sem fértek a várnak. Aközben szép Mike Ilona sírdogált éjjel-nappal; könnye el nem apadt. Fájt ez az Apor fiunak, mert szerette erősen Mike Ilonát. - Úgy-e, nem szeretsz? – kérdezte a leánytól. - Szeretlek, szeretlek, csak térj a keresztény hitre. Mondta a fiu: - Megtenném azt is teéretted, de megesküdtem apámnak, hogy a pogány hitben maradok. De hallod-e Ilona, ha gyermekünk lesz, azt megkeresztelem! Hej, megörült ennek Ilona. Egyszeribe küldötte az inasát az édes anyjához: Ne epessze magát többé, ha gyermekök lesz, azt keresztvízre tartják. Ezen aztán megnyugodott Mikéné is. De bezzeg megharagudtak a tündérek! Egyszerre csak megindult a föld, s ledőlt a vár tornya, megint megmozdult egyet s bedőlt a vár kapuja. Nagy, erős fergeteg kerekedett, zúgott az ég, rengett a föld. Szaladott ki merre látott. Csak Ilona nem szaladt s az ura. Megfogta a kezét az urának s mondta neki: ne félj, térdepelj le, imádkozz utánam. - Ó édes Jézusom, ne hagyj el! – imákozott Ilonka. Mondta Apor is: - Ó édes Jézusom, ne hagyj el! S hát – lássatok csudát! - nem zúgott az ég, nem rengett a föld. Ősszedőlt a vár, csak egy fala maradt meg, de Ilona s az ura kikerülték a tündérek haragját. Visszamentek mind Torjára s még aznap megkeresztelkedtek ....
14
Egészségünk
Az új influenzavírus és az ellene való védekezés Itt az ősz és vele a hurutos-megfázásos megbetegedések időszaka. Az influenza időszaka. A nemrég felbukkant új A(H1N1) influenzavírus külömbözik a világon eddig bárhol megfigyelt vírusoktól. Tünetei általában hasonlóak a szokásos szezonális influenza tüneteihez: láz, orrfolyás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, hányás vagy hasmenés. Emberről emberre, cseppfertőzés útján terjed, köhögéssel vagy tüsszentéssel. A legveszélyeztetebbek a kisgyerekek, az idősek és a krónikus betegségben szenvedők; úgyszintén az intézmények (orvosi rendelők, kórházak, óvodák stb.) dolgozói. Az influenza elleni védekezés része az immunrendszer erősítése, amit a vitaminok, ásványi anyagok és az egészséges táplálkozás biztosít. Mit tehetünk, hogy elkerüljük a fertőzést? - kerülje a betegekkel való közvetlen kapcsolatot - kerülje a tömeget és a tömegrendezvényeket. Használjon orr-száj maszkot ha tömegben van. - tartson zsebkendőt szája és orra elé ha köhög vagy tüsszent - gyakran mosson kezet szappannal és vízzel, különösen köhögés és tüsszentés után. Hatásos lehet alkoholos alapú kézfertőtlenítők használata is. - takarítson és szellőztessen gyakrabban - ne járjon vendégségbe és ne látogasson beteget - megbetegedés esetén forduljon a háziorvosához A legfontosabb szerepe az A(H1N1) influenza megelőzésében a védőoltásoknak van! Forausberger Margareta
Minden szórakozni vágyót szeretettel várunk november 18.-án, szerdán este 8 órától az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthonba. Fellép a magyarországi Defekt Duó humorista páros. A belépés ingyenes..
Megújult Érsemjén honlapja Az új formával és a részben új tartalommal megpróbálunk megfelelni a mai technikai elvárásoknak, és egy átláthatóbb, aktuálisabb, hasznosabb weboldalt tárni a község lakossága, és a máshonnan érdeklődők elé. Mostantól a kezdőlapon rendszeresen új híreket, frissítéseket találhatnak a látogatók. Természetesen a fejlesztés nem ért véget, hamarosan még újabb funkciókat és információkat fogunk beépíteni. Webcímünk: www.ersemjen.ro
15
Halottaink: Nagy Rozália Terjei Irma Margit Ari Piroska Barna Erzsébet Forián Sándor Szőke Sándor Barna Lidia Gardan Stefan Haidu István Cuibus Iosif Nyugodjanak békében!
Bemutatkozom
élt 76 évet élt 66 évet élt 85 évet élt 66 évet élt 71 évet élt 66 évet élt 84 évet élt 80 évet élt 24 évet élt 61 évet
Az Érsemjéni Hírmondó legutóbbi számában (VI évfolyam, 2. szám) újságunk szerkesztő bizottságának egyik tagja elköszönt tőlünk, nagy űrt hagyva maga után, mint munkatárs és mint magánember, mint kedves ismerős, barát is. A munkát azonban folytatni kell, úgy, ahogyan ezt Taar Erzsébet tanárnő elköszönő soraiban kérte tőlünk. Az újság kiadója úgy vélte, engem bíz meg ezzel a megtisztelő és ugyanakkor nagy kihívást jelentő feladattal, hogy Taar tanárnő áldásos tevékenységét folytassam. Remélem sikerül majd elérnem az általa felállított mércét, hogy munkáját ugyanolyan lelkesedéssel és hasonló eredményességgel tudom majd folytatni. Úgy vélem vehetem a bátorságot, hogy az újság munkatársai és olvasói nevében is megköszönjem neki öt évi munkásságát, szívós tenni akarását. Őszintén remélem, ha nem is mint szerkesztő, de mint bizonyos cikkek szerzője még hozzájárul majd a Hírmondó színvonalának megtartásához. Isten áldja meg mindazért amit településünkért mint ember és mint értelmiségi is megtett! Ha már soraimat bemutatkozásként kezdtem el írni, hadd tegyek eleget ennek a kötelességemnek is. Néhányan már személyesen is ismernek, az önkormányzat munkatársa vagyok, fejlesztési menedzserként dolgozom. Ezen kívül – átmenetileg – engem bíztak meg a községi könyvtár és az emlékmúzeum irányításával is. Civilként a „Pro Semjén” egyesület elnöke vagyok, egyesületünkről bővebben olvashat a www.prosimian.fw.hu weboldalon. Őszintén remélem, hogy a jövőben sikerül megfelelnem az újság társszerkesztőjeként rámruházott feladatoknak is. Munkám akkor lesz eredményes, ha az olvasó nem teszi le az újságot, míg a végére nem ér és ha egyre többen lesznek, akik szívesen forgatják. Őszinte tisztelettel: Csorba Sándor
Újszülöttek: Kereszturi Tibor Márk Ciorba Réka Olah Loredana Cristina Sánta Roland Erik Bottyán Kristóf János Suciu Zoltán Solymosán Nikolett Papp Denisa Giulia Ágoston Sára Bakrau Gabriel Balog Szabolcs Szanti Beáta Larisa Czakó Krisztina Roxana Rézműves Casandra Farkas Gyula Kalaucz Cosmin Cristian Gazsi Andrea Zsuzsanna Gratulálunk!
Házasságot kötöttek: Herman Arnold Levente és Stoica Melinda Monica Moro Iosif és Daroczi Mónika Serebán Ferenc és Kereszturi Anett Székely István és Barna Annamária Pop Nicolae és Sipos Nina Lavinia Sok boldogságot kívánunk!
ÉRSEMJÉNI HÍRMONDÓ Felelős kiadó: Érsemjéni Polgármesteri Hivatal Balazsi József polgármester Érsemjén tel: 0259/356172 Szerkesztő bizottság: Varga József, Csorba Sándor Számítógépes szerkesztés: Bayer György KÉSZÜLT A BIHAR MEGYEI TANÁCS TÁMOGATÁSÁVAL Készült az Europrint nyomdában A nyomda az újság tartalmáért nem vállalja a felelősséget.
16
