Szentes Város Polgármesterétől 6600Szentes, Kossuth tér 6. Ikt.sz: U-12157-2/2012. Témafelelős: Szigeti Miklós Tárgy: Beszámoló a Szentes Kistérség Többcélú Társulása tevékenységéről Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 150/2004. (VI.21.) Kt. sz. határozatával hagyta jóvá a Szentes Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Társulás) Társulási Megállapodását, csatlakozva ezzel a kistérségi szervezethez. A Társulásnak 8 társult település a tagja: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működő többcélú társulások lefedik az ország területét, a megalakulásuk óta eltelt időszakban egyre jobban beágyazódtak az állami közigazgatási/közszolgáltatási rendszerbe. A térségi együttműködést igénylő közszolgáltatások közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, működtetésére, fejlesztésére létrehozott Társulás működése, a felvállalt feladatok végrehajtása a rendelkezésre álló keretek között 2011. évben is folyamatos volt. A Társulás által felvállalt közfeladatok köre 2011-ben nem bővült, de a feladatellátáson belül történtek bővülések, változások. A közoktatás területén az érintett önkormányzatok döntése alapján 2011. augusztus 31-i hatállyal megszűnt a „Szentes és Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményi Társulás” elnevezésű és a „Szegvár-Mártély Közoktatási Intézményfenntartó Társulás” elnevezésű intézményi társulás. A Társulás szakmai feladatait 2011-ben a meghatározott céloknak megfelelően eredményesen végezte el, illetve valósította meg. A tapasztalatok szerint, a társult feladatellátás kereteinek bővítésének lehetőségeit a jogszabályi környezet mellett az érintett önkormányzatok teherviselő képessége is jelentősen meghatározta. A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a Társulás 2011-ben is gondoskodott a kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök ellátásáról úgy, hogy a Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) 10/G. § (1) bekezdése alapján a kistérségi fejlesztési tanács Tft. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait is ellátta.
A Társulás által ellátott terület- és vidékfejlesztési feladatok a kistérségi együttműködés leginkább a pályázatokban és a megvalósuló projektekben látszódik, de emellett számos fontos szakmai feladatot is el kellett végezni. Ennek megfelelően a területfejlesztés további eszközeire is fokozott figyelmet fordított a Tanács. A 2011. év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kistérségen belül továbbra is jó volt az együttműködés a közös területfejlesztési feladatok megvalósításában. A társult önkormányzatok közös területfejlesztési feladatainak ellátását a 2012. évtől az új törvényi keretek határozzák meg. 2011. év végén elfogadásra és kihirdetésre került a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény átalakította a területfejlesztés intézményrendszerét. A 2012. január 1-től hatályba lépő rendelkezések szerint a kistérségi fejlesztési tanácsok megszűntek. A Tft. szerint a települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. A 2004. évi CVII. tv 6. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a társulási tanács tagjai beszámolnak képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. A fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet a beszámoló megvitatására és elfogadására. Mellékletek:
- Beszámoló a Szentes Kistérség Többcélú Társulása 2011. évi tevékenységéről -
Beszámoló a Kistérségi Fejlesztési tevékenységének tapasztalatairól
Tanács
2011.
évi
…/2012. (V.24.) Tárgy: Beszámoló Szentes Kistérség Többcélú Társulása tevékenységéről Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a Szentes Kistérség Többcélú Társulása tevékenységéről szóló beszámolót és az alábbiak szerint határoz: A Képviselő-testület a Szentes Kistérség Többcélú Társulása tevékenységéről szóló – melléklet szerinti - beszámolót elfogadja. A határozatról értesülnek: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Kistérség Többcélú Társulása Elnöke 3. Kistérségi Tárulási Iroda
Szentes, 2012. május 8. Szirbik Imre 2
Melléklet
Beszámoló a Szentes Kistérség Többcélú Társulása 2011. évi tevékenységéről
A Társulás tevékenységének háttere: A Szentes Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Társulás) 2004-ben alakult meg. A települések közötti együttműködés a szentesi kistérségben évtizedes múltra tekint vissza. Az 1996. évi területfejlesztési törvényt megelőzően a kistérség önkormányzatai az együttműködést az Árpád Kistérség-fejlesztő Önkormányzati Egyesület keretén belül indították el. A törvény által meghatározott területfejlesztési intézményrendszernek megfelelve később megalakították a Szentes és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást. Ezt a szervezetet váltotta fel 2004-ben a többcélú társulási formában megalakult Társulás, amelynek működési kereteit a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény határozza meg. A Társulásnak a 2004. évi CVII. törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás szerinti szentesi kistérség valamennyi települése a tagja. A 8 társult település Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes. A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács, amelyet a Társulás tagjainak polgármesterei alkotnak. A Társulási Tanács minden tagja azonosan egy-egy szavazattal rendelkezik. A Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Társulási Tanács a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) 10/G. § (1) bekezdése alapján a kistérségi fejlesztési tanács Tft. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait is ellátja. A Társulási Tanács 2011-ben december 31-ig 11 alkalommal (ebből 5 alkalommal rendkívüli ülést tartva), a Kistérségi Fejlesztési Tanács 9 alkalommal ülésezett (ebből 4 alkalommal rendkívüli ülést tartva). A Társulás Társulási Tanács és a Szentesi Kistérségi Fejlesztési Tanács 2011-ben december 31-ig összesen 80 határozatot hozott. A Társulási Megállapodás szerint a törvény alapján a Társulás az előző években az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodott: -
A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. tv. 20. § (1) bekezdésének a.) és b.) pontjában meghatározott intézmények fenntartásával összefüggő egyes feladatok Közös gondoskodás egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezéséről Gondoskodás egyes gyermekjóléti intézmények közös fenntartásáról Központi orvosi ügyelet közös szervezése Nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezése A hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátásának biztosítása Közigazgatási ügyintézés korszerűsítése Szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása Szociális intézményi feladatok ellátása Kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök ellátása
2011-ben a Társulás által felvállalt közfeladatok száma nem változott, de egyes területeken megváltozott a feladatellátás módja. 2
A közoktatás területén az érintett önkormányzatok döntése alapján 2011. augusztus 31-i hatállyal megszűnt a „Szentes és Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményi Társulás” elnevezésű és a „Szegvár-Mártély Közoktatási Intézményfenntartó Társulás” elnevezésű intézményi társulás. A Társulás működésének tapasztalatai Közoktatás Szentes Kistérség Többcélú Társulása a települési önkormányzatok többcélú társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvénynek, valamint az aktuális költségvetési törvényeknek, továbbá a közoktatási törvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően közszolgáltatási feladatai között kötelező jelleggel teljesítette 2011. évben is a közoktatási intézményi (óvoda, általános iskola) és kistérségünkben – a kötelező kettőn túl – három pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását. E tárgyévben is gazdasági és szakmai követelmények okán továbbra is kötelező jellegű elvárás volt a Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv megléte, az abban foglaltak megvalósítása, illetve a dokumentumban foglaltak szükség szerinti aktualizálása. Kistérségünkben a közoktatási modul feladatait a települési önkormányzatok önálló fenntartásban működtetett intézményekben, vagy önkormányzatok közoktatási intézményfenntartó társulásaiban, illetve a szakszolgáltatásokat a fenntartó szentesi önkormányzattal kötött megállapodás alapján annak intézménye az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat révén látták el 2011-ben is. 2011. szeptember 1-jétől a 2011/2012. tanévre, nevelési évre vonatkozóan változások következtek be az eddigi óvodai, illetve általános iskolai intézményfenntartó társulások rendszerében. Ettől az időponttól ugyanis csökkent az intézményfenntartó társulások száma (Szegvár-Mártély, illetve Szentes-Eperjes intézményei esetében). A közoktatási törvényben meghatározott május 31-i határidőig ugyanis több önkormányzat döntött intézményei átszervezéséről, illetve megszüntetéséről. Eszerint 2011. augusztus 31-i hatállyal az érintett önkormányzatok képviselő-testületei megszüntették a „Szentes és Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményi Társulás” elnevezésű intézményi társulást, illetve a „Szegvár-Mártély Közoktatási Intézményfenntartó Társulás” elnevezésű intézményi társulást. Így a 2011/2012-es tanévtől önálló működtetéssel látja el nevelési- oktatási feladatait óvodájában és általános iskolájában Szegvár Önkormányzata. Szentesen a fenntartó a gyermeklétszám csökkenése miatt jogutódokkal megszüntette a Damjanich János Tagiskolát, illetve a Petőfi Sándor Általános Iskolát. A tárgy szerinti évre vonatkozóan megállapítható, hogy a kistérség közoktatási feladatainak ellátásához – a fenntartói döntéseken és irányításokon túl – a Társulási Tanács, a Kistérségi Iroda és a kistérségi közoktatási referens szervező munkája is hozzájárult, aminek eredményeképpen teljesülésre kerültek azok a követelmények, amelyek további állami források megszerzését a kistérség önkormányzati fenntartású közoktatási intézményei (intézményfenntartó társulásai) számára lehetővé tették. 3
Folyamatos volt a gyermeklétszámok, tanulólétszámok – és ezeken belül az intézményfenntartó társulások óvodáiba, általános iskoláiba bejáró, az iskolabusszal utaztatott gyermeklétszámok és tanulólétszámok, a szakszolgálat ellátási alkalmakra vonatkozó – jelentéseinek begyűjtése, összegzése, feldolgozása, a szükséges korrekciók elvégeztetése és az adatoknak határidőre történő továbbítása az Államkincstár felé. Az óvodák gyermeklétszámainak csökkenése, az általános iskolák tanulólétszámainak csökkenése ellenére is megállapítható volt, hogy a többcélú társulás szervezőmunkájának és a fenntartói intézkedéseknek megfelelően a kiegészítő állami normatívák elnyeréséhez szükséges átlaglétszámi követelmények 2011. évben is teljesítésre kerültek. Rendszeres volt az egyéb szakmai és jogszabályi támogatási feltételek figyelemmel kísérése (OM azonosítók törvényszerűsége, tagintézményekben pedagógusok végzettsége és képesítése, intézményfenntartó társulások költségvetési egyeztetési kötelezettsége) is. A Társulási Tanács 2011-ben több ülésén is tárgyalt közoktatási feladatokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. Ez alapján a Tanács 39/2011.(V.04.) SZKT sz. határozatában meghosszabbította szerződését, hogy Fábiánsebestyén Község Önkormányzata a Szentes Kistérség Többcélú Társulása autóbuszát 2012. augusztus 20-ig iskolabuszként tovább üzemeltesse. 44/2011. (VI.07.) SZKT sz. határozatában a Társulási Tanács úgy határozott, hogy Szentes és Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményi Társulása megszűnésével kapcsolatos elszámolás okán a társulás feladatellátásához kapcsolódóan beszerzett és használt – egyébként a többcélú társulás tulajdonát képező – eszközöket térítés nélkül átadja a szentesi Klauzál Gábor Általános Iskolának. A térségi közoktatási feladatok ellátásának helyzetét, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységét 2011. június 7-i ülésén értékelte a Társulási Tanács. Ugyanezen az ülésen 45/2011. (VI.07.) SZKT határozatával hagyta jóvá a Tanács a 24/2011. (V. 18.) NEFMI rendelet 13. §-a szerint a 2009. évi támogatással megkezdett iskolapszichológusi tevékenységgel összefüggő személyi kiadások fedezetéhez kapcsolódó támogatást célzó pályázat benyújtását is. A pályázat támogatásban részesült, amelyhez kapcsolódóan 1.000.000, - Ft támogatást nyert el a Társulás az utazó iskolapszichológus foglalkoztatására. 52/2011. (VII.05.) SZKT sz. határozatában a Társulási Tanács a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásának átszervezéséről döntött, és ehhez kapcsolódóan a D/ változatú költségtervet fogadta el. Mint az ismeretes, a Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv megléte és az abban foglaltak megvalósítása nemcsak szakmai szempontból, de támogatási, gazdasági szempontból is fontos dokumentum. A Tervben foglaltak végrehajtása, illetve a szükséges szakmai módosítások elvégzése folyamatos volt. Elmondható, hogy a kistérségi óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás stratégiai célkitűzéseit és feladatait tartalmazó kistérségi közoktatási és esélyegyenlőségi terv megléte és az abban foglaltak végrehajtása biztosítékot jelentett 2011-ben is egyéb pályázati pénzeszközök elnyeréséhez. 2011-ben is különböző települések közoktatási intézményeiben Munkatervének megfelelően tartotta értekezleteit a kistérségi közoktatási intézmények (óvodák, általános iskolák, ezek tagintézményei, pedagógiai szakszolgálat) igazgatóinak, vezetőinek Szakmai Munkaközössége. Az értekezletek témái aktuális nevelési-oktatási kérdések, a kistérségi intézkedési terv tartalmi feladatainak megvalósítását célzó lehetőségek, bemutató tanítások, 4
intézményi bemutatkozások stb. voltak. Az összejövetelek hasznos tapasztalatszerzéseket nyújtottak az intézményvezetőknek. A munkaközösség értekezleteinek megszervezése, az egyeztetések lebonyolítása, az előadókról való gondoskodás is további fontos feladatokat jelentettek a kistérségi közoktatási felelősnek. A közoktatási referens kapcsolata folyamatos volt az egyes települések polgármesteri hivatalaival, a közoktatási intézmények vezetőivel. A szakmai és gyakorlati segítségnyújtás rendszeres volt. Gyermekvédelmi szakellátási feladatok 2006. január 1-től intézményfenntartó társulási formában a kistérség nyolc települési önkormányzata által létrehozott "Szentesi Kistérség Önkormányzatai Képviselő-testületeinek Gyermekvédelmi Szakellátási Intézményi Társulása" keretében történik a feladat szakmai ellátása. Az intézményi társulás keretében gyermekek átmeneti gondozását a Szentesi Családsegítő Központ Családok Átmeneti Otthonán, Gyermekek Átmeneti Otthonán és a Helyettes Szülői Hálózatán keresztül biztosították a társult önkormányzatok. A három intézmény összesen egyidejűleg 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. Az ellátási formák széles köre a rászorulók és a szakemberek számára is lehetőset nyújt arra, hogy az egyéni élethelyzetekhez, problémákhoz igazodóan a legmegfelelőbb ellátást választhassák, ami a tapasztalatok alapján gondozás hatékonyságára is jótékony hatással van. A Szentesi Családsegítő Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és gyermekvédelmi alapellátásokat biztosító intézmény, kistérségi szintű alapfeladatai az alábbiak: - Családok Átmeneti Otthona (33 férőhelyen 8 család) - Gyermekek Átmeneti Otthona, (23 férőhely) - Helyettes szülői hálózat, (3 családnál, 8 férőhely) Működési területe a gyermekek átmeneti gondozási formák esetében Szentes Kistérség Többcélú Társulás közigazgatási területe. Az átmeneti gondozás feladata, hogy az alapellátás keretein belül a családban nevelkedő gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó ellátásban, gondozásban részesítse. A gyermek ellátásának célja, hogy ideiglenes jelleggel helyettesítse vagy segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő tevékenységét. Szükség esetén együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná, veszélyeztetetté vált szülő és gyermeke számára. Megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését, növelje a család megtartó erejét. A Gyermekek Átmeneti Otthona esetében 2011. január 1-től az ellátási terület kiterjedt a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi társulás területére is. A létrejött szerződés alapján szükség esetén egy lakószobában 3 fő ellátását biztosítja az intézmény. A Családok Átmeneti Otthona vonatkozásában 2011. július 1-től Makó Város területén élőkre is kiterjed az ellátása. A létrejött szerződés alapján szükség esetén egy lakószobában 3 fő ellátását biztosítja az intézmény.
5
Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthonában a kihasználtság jelentősen emelkedett, de kevesebb család került elhelyezésre, mint az előző év azonos időszakában. Ennek oka elsősorban, hogy a családok kikerülési lehetősége egyre rosszabb. Nehezebb munkahelyet és albérleti lehetőséget találniuk. 2010. december 31-ig az összes gondozási napok száma 5940 nap, míg 2011-ben 6252 nap volt. A Kistérségből Szegvárról egy édesanya 1 gyermekkel, Derekegyházáról egy gyermek és egy édesanya egy gyermekével került elhelyezésre. A belvíz miatt két családot helyeztek el összesen 5 gyermekkel. A lakószobákban több alkalommal volt szükségszerű az összeköltöztetés. Két édesanya két gyermekkel, vagy egy kamasz lány lakott együtt egy édesanyával és gyermekével. Krízis esetében a családok összeköltöztethetők, hosszú távra azonban ez nehézségeket okoz a családgondozás szempontjából, a gyermekek nevelése, gondozása családonként, életkoronként eltérő. Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Felvett új családok száma Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag
2008. év 43 fő 13 fő 30 fő 18 család 12 család 13 család 92,58 % 84,55 % 19,15 fő
2009. év 68 fő 22 fő 46 fő 26 család 21 család 19 család 92,69 % 74,87 % 17,22 fő
2010. 63 fő 21 fő 42 fő 28 család 21 család 19 család 96,16 % 70,42 % 16,20 fő
2011. 48 fő 32 fő 16 fő 20 család 11 család 16 család 94,43% 74,47% 17,13 fő
Az ellátottak 1/3-a felnőtt, 2/3 gyermek volt, így átlagosan egy anya két gyermekkel vette igénybe a szolgáltatást a 4 férőhelyes szobákban. A kihasználtsági arányt tovább rontja az egyedül beköltöző kamasz fiatalok családi konfliktus miatt történő elhelyezése. A lakószobák kihasználtsága így magas, 94,43 %, de a férőhelyek kihasználtsága éppen ezért 74,47%, melyek az elmúlt évek adataihoz viszonyítottan átlagosnak mondhatók. Életkor szerinti megoszlás az alábbi: Év 0-3 év 2009. évben 23,90 % 2010. évben 26,90 % 2011. évben 18,04
4-6 év 19,93 % 10,40 % 11,76%
7-18 év 28,35 % 28,23 % 37,01%
Felnőtt 30,82 % 34,46 % 33,99%
2011. évben a bekerülési ok 60 %-ban lakhatási probléma miatt történt, (ebből belvíz okozta nehézségek miatt összesen 8 fő részére biztosítottak megfelelő körülményt) 40 %-ban pedig családi konfliktus. A 2011-es évben összesen 16 családot gondoztak ki. A gyermekjólét és a GYÁO szakmai együttműködése során hat gyermek közül három visszakerült szüleihez, két gyermek szakellátásba és egy gyermek nevelőszülőhöz került. A kigondozott családok közül egy kapott szociális bérlakást, még 7 család visszaköltözött családjához, két családnak segítettek megfelelő albérletet keresni. 6
A Gyermekek Átmeneti Otthonában az életkori sajátosságoknak megfelelően programokat szerveztek. A szabadidő hasznos eltöltésében segítséget adnak a családoknak, gyermekeknek. Színes programokat szerveznek, foglalkozásokat tartanak. 2011. év végén több karitatív szervezet, egyesület segített a karácsonyi ajándékozásban, műsorokkal kedveskedtek a Gyermekek Átmeneti Otthona lakóinak. Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthonában 2011. évben az összes gondozási napok száma 10304 nap, ami az intézmény történetének legmagasabb kihasználtságát eredményezte (lakószobák esetében 98,7%). Az igénybevevők megoszlása közel 50-50% a felnőtt és a gyerekek viszonylatában, azaz átlagosan két gyermekkel érkeznek a szülők az intézménybe. E helyzet a több férőhelyes szobák esetében nem teszi lehetővé a férőhelyek100%-os kihasználtságának elérését. A Kistérségből egy család kérte felvételét az intézménybe, Szegvárról, a család devizaalapú lakáshitelét nem tudta tovább törleszteni, így a hitelező pénzintézet megkezdte az ingatlan árverezését. A bekerülési ok az új családok vonatkozásában: két család esetében gyermeknevelésre alkalmatlan környezet, két esetben pedig az albérlet elvesztése volt.1 család esetében családi konfliktus vezetett a lakhatás elvesztéséhez, egy esetben pedig a már említett árverezés indokolta a család beköltözését. A családok által az intézményben eltöltött időtartamok vegyes eloszlást mutatnak: rövid időre, a maximum 3 hónapra elhelyezett családok aránya hozzávetőleg 20 %; a legtöbb család 67% félévnél hosszabb és egy évnél rövidebb ideig tartózkodott az intézménybe; 15 % alatt van azoknak a családoknak az aránya, amelyek egy évnél hosszabb ideig laktak az intézményben. A kigondozott családok közül 2 család szociális bérlakásba költözött, 4 család pedig a rokonokhoz. Egy esetben az apuka lakhatását szüntették meg a saját kérésére, mivel elköltözött Kecskemétre az új élettársához, az anyuka és a gyerekek a nagypapához költöztek. A kiköltözés elsődleges oka a rokonokhoz való visszaköltözés, ennek oka egyrészt az, hogy az intézményben fontos szerepet kap a komplex családgondozás, családterápia, és ennek eredményeként a kapcsolatok rendeződnek. A másik ok, pedig nagyon gyakran az, hogy a család felméri a helyzetét a lehetőségek eléggé szűk kereteit, és általában a gyermekei érdekében visszamegy a korábbi lakhelyére. A családok önálló lakásba költözése sajnos nagyon ritka, elsősorban szociális bérlakásba tudnak költözni. Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Felvett új családok száma Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag
2008. 50 fő 26 fő 24 fő 14 család 6 család
2009. 52 fő 26 fő 26 fő 16 család 8 család
2010. 49 fő 27 fő 22 fő 16 család 8 család
6 család
8 család
6 család
98 % 82 % 27,02 fő
85% 73% 23,9
82,2% 70,6% 23,3fő
2011. 51 28 23 14 család 6 család 7 család 98,7% 85,6% 28,2fő
A Családok Átmeneti Otthona igénybevevői körében a felnőttek javára tolódik az arány. 7
Életkor szerinti megoszlás az alábbi: 0-3 év 4-6 év 2011. évben 30,54% 6,13%
7-18 év 8,06%
Felnőtt 55,27%
Helyettes Szülői Hálózat A helyettes szülő az a személy vagy rendezett család, aki egy másik – az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott – család gyermekét otthonába fogadja, és képes biztosítani azt a gondoskodást, amit a vérszerinti szülők pillanatnyilag nem tudnak nyújtani. A Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedett, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. Helyettes szülői ellátás iránt kérelem az intézményhez 2011. év folyamán nem érkezett. Szociális intézményi és alapszolgáltatási feladatok A Társulás szociális feladatainak ellátása 2007. július 1-től a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulásán keresztül történik. Ezen belül a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása körében az intézményi társulás a – házi segítségnyújtás (Szentes és Árpádhalom vonatkozásában) – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szentes, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Nagytőke, Szegvár vonatkozásában) – közösségi ellátások – nappali ellátás (hajléktalanok nappali ellátása) közös fenntartásából eredő feladatokat látja el. Az intézményi társulás keretein belül a szakmai feladatok ellátása a szentesi székhelyű Hajléktalan Segítő Központ, Gondozási Központ, valamint a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon keretein belül volt biztosított. Szentes Város Gondozási Központja 2005 óta végez a térségben szociális szolgáltatásokat, mely elsősorban területi ellátás, gondoskodás. Az intézmény keretében került biztosításra a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a közösségi ellátás. A Gondozási Központ által 2011. évben is folyamatosan biztosítottak voltak a szociális alapszolgáltatás feltételei. A házi segítségnyújtás feladatot már évek óta 3 településen (Árpádhalom, Eperjes és Szentes) látja el az intézmény. A működési engedély szerint 90 fő látható el rendszeresen. Jelenleg az ellátást igénybe vevők száma Szentesen 60 fő, Eperjesen 18 fő, Árpádhalmon 15 fő. Személyi feltételek: 10 fő szociális gondozó és ápoló és egy fő szakmai vezető koordinálja a házi segítségnyújtást. A fenntartó minden évben ellenőrzi a normatíva felhasználását. A szakmai munka zökkenőmentes ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tartanak a település vezetőivel, és a gondozónőkkel. Az ellátottakat minden évben meglátogatják, hogy az 8
ellátással kapcsolatos elégedettségüket megvizsgálják. Munkatársaik szoros kapcsolatot ápolnak az egészségügyi ellátórendszerrel is. A szakmai továbbfejlődést az úgynevezett esetmegbeszélések, továbbképzések, kreditpontok gyűjtése jelenti. Rendszeresen szerveznek szakmai műhelyeket, az idős korral járó jellemző problémákról tartanak előadást. Tárgyi feltételek területén az elektromos kerékpárok megléte a gondozónők munkáját könnyíti (pl. bevásárlás alkalmával a bevásárolt termékek szállításakor) és lerövidíti lényegesen a közlekedésre fordított időt. Sajnos ezek a fokozott igénybevételnek köszönhetően erősen amortizálódnak. Ezek javíttatása komoly finanszírozási terhelést jelent. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. január 1-jétől kikerült az állami normatív támogatás által működtetett feladatok közül. Pályázati úton (NRSZH) lehetett forrást elnyerni, így 2010-2012-ig részben biztosított a feladat ellátásához szükséges támogatás. I. félévben a Magyar Államkincstár ellenőrzést végzett a pályázattal kapcsolatban. Vizsgálta a pályázatban felvállalt feladatmutatók teljesülését és a kiadások elszámolását. Hiányosságot nem tártak fel. A jelzőkészülékek száma több éven keresztül 48 db volt, azonban 2011-ben egy kisebb fejlesztési pályázatnak köszönhetően sikerült 5 db készülékkel bővíteni a rendszert és az 1 db tartalékkészüléket, - ami meghibásodás esetén cserekészülékként funkcionált - is felszereltek. Ennek ellenére a várakozók száma 23 fő. 2011. december 31-i állapot szerint a térségben összesen 54 db készülék működik, ebből 45 db Szentesen, 6 db Szegváron, 1 db Derekegyházán és 2 db Nagytőkén. A kihelyezett készülékek minden esetben szociálisan rászorult személyek részére kerültek felszerelésre. Rászorultság alapján igénybe vehetik a 65 év feletti, elsősorban egyedül élő, egészségi állapotuk alapján rászoruló idősek, vagy fogyatékkal élő személyek. A riasztások száma 2011-ben 249 db volt. Térség szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Szentes: 189 db, Derekegyház: 3 db, Szegvár: 44 db, Nagytőke: 13 db. Életmentő riasztások száma 8 db volt. A műszaki felügyeletet és a diszpécserszolgálatot a 3V Vagyonvédelmi Kft látja el. A jelzőkészülék felszerelésére egyre nagyobb az igény, sajnos a pályázati finanszírozás a felmerülő működési költségek kb. 30 %-át fedezi. A közösségi ellátás pszichiátriai betegségben szenvedő személyek életminőségét javító ellátási forma. A közösségi pszichiátria ellátás célja: olyan önkéntesen igénybe vehető hosszú távú közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában illetve lakókörnyezetében történik. Az ellátás feladata a pszichiátriai betegségben szenvedő ellátottak szükségleteinek felmérését követően, a személyes célok meghatározása után egyénre szabott gondozás nyújtása. 2009. január 1-jétől ez a feladat kikerült a kötelezően ellátandó feladatok közül, a működés finanszírozására központi forrás igénybevételére nyújtott be az intézmény pályázatot, mely 2009-2011 évre biztosította a forrást. Az elmúlt évben itt is tartott ellenőrzést a Magyar Államkincstár. Szintén a pályázatban felvállalt feladatmutatók meglétét, helyességét és a pénzügyi elszámolásokat ellenőrizték. Hiányosságot itt sem tártak fel. A feladatfinanszírozási pályázat által felvállalt minimum 40 fő
9
ellátott mindig teljesül Szentes és térsége ellátási rendszerében. Jelenleg 47 személlyel van szerződésük. Szegváron 2 fő, Nagytőkén 1 fő, Szentesen 44 fő. A térségi feladatellátáshoz szükséges közlekedési eszközt az intézmény biztosítja. Első félévben pályázat útján lehetőség nyílt új elektromos kerékpár, valamint egy zárható irattartó szekrény beszerzésére. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon kapacitásának jobb kihasználása és az önfinanszírozó képesség javítása érdekében 2011. április 1-től a működési engedélymódosításra került. Jelenleg 132 férőhelyen idősek ápoló-gondozó otthona ellátást biztosítanak. A létszámbővítés miatt a szakmai létszámot is szükséges volt fejleszteni: 7 fő ápoló és 1 fő szociális és mentálhigiénés munkatárs alkalmazására került sor április 1.-től. A fejlesztést átalakítás nélkül úgy oldották meg, hogy a volt nappali ellátás területére leköltöztették a foglalkoztatót és a könyvtárat, valamint a vendégszobákat. Az ápolási és demens részlegen a foglalkoztatók, valamint a dohányzó helységeket, az emeleten a vendégszobákat, könyvtárt, foglalkoztatót szobává rendezték be. Ezzel a megoldással az egy műszakba beosztható ápolók létszámát is tudták növelni, az emeleti részen a 4. részlegre is sikerült külön ápolói felügyeletet biztosítani. A létszámbővítés előtt 50-55 fő várakozó volt. Sajnos azonban a teljes kihasználtságot csak június 16.-án tudták elérni. Ennek egyik oka az volt, hogy a várakozók közül többen még nem akartak beköltözni, de kérelmüket fent kívánták tartani. Másrészt a beköltözni kívánók – ugyanúgy, mint az intézmény indulásakor- olyan súlyos egészségi problémával, gyakran a végstádiumban kerültek felvételre, így nagy volt a halandóság és a fluktuáció. Ez a folyamatos változás a fizikai és a pszichés terheken kívül nagymértékű adminisztrációs terhet is rótt mind a szakmai, mind a gazdasági dolgozókra. Természetesen emiatt a tényleges gondozási napok is negatív eltérést mutatnak a tervezettől. Ezt úgy igyekeztek pótolni, hogy - a jogszabály által engedélyezett, - maximum 2 hónapig 5 %-al több ellátottat gondoztak. Új felvétel
Várakozók Sürgős
Szentes Árpádhalom Fábiánsebestyén Nagytőke Derekegyház Nagymágocs Szegvár Kistérségen kívüli: Összesen
49 0 1 1 2 2 3 13 77
Normál 7
22
1
1 40
1 1 7
Lakóik egészségügyi ellátását – a jogszabály által előírtnak megfelelően- 1 fő háziorvos heti 5 órában, valamint 1 fő pszichiáter szakorvos heti 1 órában végzi. A 4 órás gondozási szükséglet, mint idősotthoni felvételre jogosító kritérium azt eredményezi, hogy az ellátottak több, összetett egészségügyi problémával kerülnek felvételre. Emiatt fokozottabb az igény az orvosi és kórházi ellátásra is, ami a tárgyévben megtörtént vizitek számában is megmutatkozik: 10
Háziorvos Pszichiáter szakorvos Szakrendelések: Sebészet Belgyógyászat Urológia Onkológia Ortopédia Bőrgyógyászat Szemészet Fül-Orr-Gégészet Fogászat Gastro Diabetológia Reumatológia Traumatológia Kardiológia Endokrinológia Rehab. Nefrológia Neurológia Aneszteziológia Fürdő kezelés DEXA Tüdőgondozó Diagnosztika: Labor Rtg UH CT Izotóp
1575 (átlag:11,93/fő/év) 209 190 13 67 57 39 47 27 23 16 17 13 15 26 13 8 16 6 1 1 20 nap 1 8 346 29 14 9 3
A lakók rengeteg gyógyszert szednek, melynek beszerzése, könyvelése, kiosztása nagyon sok időt igényel. Ezen feladatok könnyítése érdekében az Opal-art gyógyszerprogram helyett a Quadro-bite programot megvásárolták, majd tesztelés után augusztus 1.-től élesben használják. Ez több munkafolyamatot leegyszerűsít, pl: a számláról nem kell egyesével a lakó raktárába felvinni a gyógyszereket, hanem a patika által online küldött számláról automatikusan beemelődik a gyógyszer a lakó raktárába. Mivel a létszámbővítéssel a gyógyszerbeszerzések évi költségének értéke meghaladja a Kbtv.–ben szereplő nemzeti értékhatárt, ezért közbeszerzési eljárást kellett lefolytatniuk, mely szerepelt is az idei közbeszerzési tervben. 2011-ben az alábbi rendezvényekkel tették színesebbé a lakók intézményi életét: negyedévente névnapok megünneplése zenés esttel, farsang, nőnap, anyák napja, kihívás napja, kirándulás Mórahalom, Ópusztaszer, Új kenyér ünnepe, lecsófőző verseny, idősek napja, télapó, karácsonyi ünnepség, szilveszteri vetélkedő.
11
A Hajléktalan Segítő Központ az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátást- és szakellátást biztosítja: A népkonyha étkezési lehetőséget biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az étkeztetés alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri, egy tál meleg ételt biztosít, azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Az engedélyezett adagszám az intézményben hétköznaponként 20 adag. A népkonyha kihasználtsága: 100 % A nappali melegedő elsősorban, a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget/alkalmat. A nappali ellátás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, a tálalására és az elfogyasztására. A kötelezően előírt feladatokon túl segítséget nyújtunk iratpótlásban, munkahelykeresésben, a személyi higiéné betartásában, stb. A nappali melegedő kihasználtsága: 100% A hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére-, vagy tartózkodására szolgáló intézmény. A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatással, hivatalos ügyek intézésével, családi és társadalmi kapcsolatok helyreállításával, egyénre szabott esetkezeléssel segítik a hajléktalanság állapotának megszűnéséig. Az engedélyezett létszám - az Éjjeli menedéken: 20 fő; - az Átmeneti szállón: 30 fő. A kötelező feladatokon túl, az alábbi szolgáltatásokat nyújtja intézményünk: - kenyérosztás - szakrendelésre betegek beszállítása-, elkísérése - a gyógyszerszedők gyógyszereinek biztonságos tárolása és rendeltetésszerű kiadása - vérnyomásmérés - hajnyírás - kapcsolattartás a bv. intézetbe került lakóinkkal - elsősegélynyújtás - hűtőszekrény használat - iratpótlás- és a hivatali ügyek intézésének segítése - szabadidő hasznos eltöltésére sportolási lehetőség biztosítása - házi könyvtár (adomány könyvekből) - tömegkommunikációs eszközök (TV, rádió, dvd lejátszó, újság) használata.
12
Átmeneti ellátás Férfi Éjjeli főben menedék 20 férőhely 2011.01. hó 651 2011.02. hó 579 2011.03. hó 572 2011.04. hó 549 2011.05. hó 627 2011.06. hó 604 2011.07. hó 599 2011.08. hó 561 2011.09. hó 537 2011.10, hó 536 2011.11. hó 590 2011.12. hó 621 Összesen: 7026
Átmeneti szálló 30 férőhely 2011.01. hó 2011.02. hó 2011.03. hó 2011.04. hó 2011.05. hó 2011.06. hó 2011.07. hó 2011.08. hó 2011.09. hó 2011.10, hó 2011.11. hó 2011.12. hó Összesen:
Férfi+Nő főben 821 732 796 802 798 932 959 893 840 858 857 967 10255
2011. évi 2011. évi Össz. ellátotti Átlaglétszám létszám (Éjjeli+Szálló) 1474 48 1311 44 1368 44 1351 45 1425 46 1536 50 1558 50 1454 47 1377 46 1394 45 1447 48 1588 51 17281 47 fő
Nappali ellátás 2011. évi Nappali melegedő Férfi+Női Ellátott fő Átlaglétszám 30 férőhely 2011.01. hó 966 32 2011.02. hó 844 28 2011.03. hó 930 31 2011.04. hó 900 30 2011.05. hó 931 31 2011.06. hó 901 30 2011.07. hó 930 31 2011.08. hó 981 33 2011.09. hó 955 32 2011.10, hó 929 31 2011.11. hó 898 30 2011.12. hó 931 31 Összesen: 11096 31 fő Népkonyha Népkonyha 20 adag/nap 2011.01. hó 2011.02. hó 2011.03. hó 2011.04. hó 2011.05. hó 2011.06. hó 2011.07. hó 2011.08. hó 2011.09. hó 2011.10, hó 2011.11. hó 2011.12. hó Összesen:
Férfi+Női Ellátott fő 420 400 440 420 440 420 420 430 440 400 440 400 5070
2011. évi Átlaglétszám 21 20 22 21 22 21 21 22 22 20 22 20 21 fő 13
Szentes közigazgatási területén kívül élő igénybevevők száma 2011. évben: Átmeneti szálló: 1 fő Nagytőke, 2 fő Fábiánsebestyén, 1 fő Csongrád, 1 fő Baks, 1 fő Csanytelek, 3 fő Tömörkény, 1 fő Makó,1 fő Hódmezővásárhely, 1 fő Szeged, 1 fő Kunszentmárton, 1 fő Székesfehérvár Éjjeli menedékhely: 1 fő Szegvár, 1 fő Fábiánsebestyén, 2 fő Nagymágocs, 4 fő Csongrád, 1 fő Zsombó, 1 fő Hódmezővásárhely, 1 fő Makó, 1 fő Dunaújváros, 1 fő Mosonmagyaróvár Nappali melegedő: 1 fő Szegvár, 2 fő Nagymágocs, 1 fő Kajánújfalu, 5 fő Csongrád, 1 fő Zsombó, 1 fő Hódmezővásárhely, 1 fő Makó, 1 fő Mosonmagyaróvár, 1 fő Dunaújváros Népkonyha: 1 fő Szegvár, 1 fő Nagytőke, 2 fő Nagymágocs, 3 fő Fábiánsebestyén, 1 fő Kajánújfalu, 5 fő Csongrád, 1 fő Baks, 1 fő Csanyzelek, 3 fő Tömörkény, 1 fő Szeged, 1 fő Zsombó, 2 fő Hódmezővásárhely, 2 fő Makó, 1 fő Kunszentmárton, 1 fő Dunaújváros, 1 fő Mosonmagyaróvár, 1 fő Székesfehérvár
Központi orvosi ügyelet A központi ügyelet szervezését 2004-ben vállalta fel a Társulás. A feladat ellátása a Társulás megalakulása óta folyamatos. Többszöri átalakítást követően 7 település részvételével működik. A Társulás, mint egészségügyi szolgáltató szerepel a feladatellátásban. Az adminisztratív feladatokat a székhely önkormányzat polgármesteri hivatala látja el a Társulással kötött külön megállapodás alapján. 2007 februárjától a Társulás, mint egészségügyi szolgáltató szervezi a központi ügyelet működését. A feladatellátás érdekében együttműködési szerződés jött létre 2007. február 1-én a Társulás és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) között. A Társulás, mint egészségügyi szolgáltató a szakmai feladatellátásra közvetlenül szerződött a háziorvosokkal, házi gyermekorvosokkal, gépkocsivezetőkkel és az asszisztensekkel. (Fábiánsebestyén 2007. január 1-től önállóan látja el az ügyeletet.) 2007. április 1-től hatályos az OEP-pel a Társulás finanszírozási szerződése, mely szerint jogosult a Társulás az emelt összegű finanszírozásra. 2007 szeptemberétől a Társulás szerződést kötött az OMSZ-szal, és fix összegű (800.000,Ft/hó) együttműködői díj került meghatározásra úgy, hogy az OMSZ évente egyszeri tételes elszámolási kötelezettséget vállalt. A fenti megállapodást követően lehetőség nyílt az ügyeletben részt vevő szakszemélyzet óradíjának emelésére, majd 2007 szeptemberétől a gyermekosztályon dolgozó gyermekorvosokkal a szerződés megkötésére. 2007 nyara óta a Társulás háziorvosai közül Dr. Máthé-Magyar Dalma (Szentes) és Dr. Poszert József (Nagymágocs), Dr. Kiss Csaba (Eperjes) vesz részt személyesen az ügyeletben. Egyébként az ügyeletet külsős orvosok látják el.
14
Óradíjak: 2006. felnőtt és gyermekorvos
1200,Ft/óra 400,-Ft/óra
gyermekosztályon szolgálatot teljesítő orvos gépkocsivezetők és 700,-Ft/óra asszisztensek
2007. 01. 01. 1600,Ft/óra 400,-Ft/óra
2007. 09.01. hétköznap 1700,Ft/óra 500,-Ft/óra
hétvégén 1900,Ft/óra 600,-Ft/óra
700,-Ft/óra
850,-Ft/óra
950,-Ft/óra
Betegforgalmi adatok 2011.01.01. és 2011.12. 31. között Mentőállomáson, illetve lakáson 7110 fő ellátott betegek száma Ebből 4643 fő - tanácsadás, recept felírás 1839 fő - injekció beadás 22 fő - vérvétel 606 fő - kórházba utalás , egyéb ellátás A feladatellátás folyamatossága biztosított volt, színvonala nem csökkent. Örömmel tölthet el mindenkit, hogy feljelentés sem érkezett a vizsgált időszakban, pedig ez ma már majdnem természetes dolog az egészségügyben. A folyamatos feladatellátás fedezetét 2011. évben is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fizetett támogatás biztosítja. Azonban figyelembe kell venni azt, hogy a kistérség lakosságszámának folyamatos csökkenése miatt az OEP finanszírozás is csökken és 2012. évben is ez valószínűsíthető. A feladatellátás technikai háttere jelenleg megoldott, de a feladatellátás jellegéből adódóan az ellátás színvonalát és körülményeit 2012-ben további technikai fejlesztésekkel eszközök pótlásával szükséges javítani. A Társulási Tanács 2010. augusztus 5-i ülésén hozott 45/2010. (VIII.05.) SZKT határozatával döntött arról, hogy a Központi Orvosi Ügyelet feladatainak ellátásához kapcsolódóan új Toyota RAV4 VSC típusú gépjármű kerüljön beszerzésre. Az új ügyeleti gépjármű üzembe helyezésére 2011 februárjában került sor, amely jelenleg minden igényt kielégít Az üzembe állítással egyidejűleg a jelenleg használt JOF-008 frsz-ú Suzuki Vitara 1,6 JLX típusú gépjárművet a Tanács üzembentartásra átadta Nagytőke Község Önkormányzatának a falugondnoki szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátására. A 2012-ben szeretnénk az ügyeleti ellátást továbbra is magas szinten ellátni. A jelenlegi személyi állomány és műszerpark ehhez biztosítékot jelent. A még jobb ellátás érdekében az orvosok és a szakszemélyzet szerződéseit 2011-ben felülvizsgáltuk. A dolgozók rendszeres képzést kapnak, a szerződéseket 2011. októberben átvizsgálta Dr. Zentay Attila DAR Orvosigazgató is. A jelenleg ügyeleti munkában résztvevő állomány a jogszabályoknak megfelelő képesítéssel rendelkezik.
15
Nyilvános könyvtári feladatok ellátása A kistérségi közös könyvtári feladatok ellátását 2004. óta a Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. (a továbbiakban: Könyvtár), - mint a kistérség legnagyobb nyilvános könyvtára - Szentes Kistérség Többcélú Társulásával kötött megállapodás alapján végzi a kistérség települési könyvtáraiban. 2009. évben a könyvtári feladatok ellátása a mozgókönyvtári feladatellátással bővült. Ez alapján differenciálódott a feladatellátás. A nyilvános könyvtári szolgáltatásokat a Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. látja el a Társulással kötött szerződés alapján a mozgókönyvtári ellátás, valamint a KSZR-t (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) vonatkozásában is. 2009. évtől négy település – Derekegyház, Eperjes, Nagytőke, Szegvár – részvételével a kistérségben elindult a mozgókönyvtári ellátás, amelybe 2010. április 1-től Árpádhalom Község Önkormányzata is bekapcsolódott. A szentesi kistérség többi településén működő községi könyvtárakkal (Fábiánsebestyén, Nagymágocs) a korábbi megállapodásnak megfelelően működik a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR), amelynek keretében a Könyvtár szakmai, módszertani, informatikai segítséget nyújt a községi feladatellátáshoz. A mozgókönyvtári feladatok finanszírozására az öt település kistérségi kiegészítő normatív támogatást vesz igénybe a Társulás közreműködésével. A Mozgókönyvtári ellátásban részesülő könyvtárakban 2011-ben is a helyi könyvtárossal együttműködve, az olvasói igények figyelembevételével történt a könyvtári állomány fejlesztése. A könyvek, folyóiratok beszerzése mellett biztosították a gyermekek körében igen népszerű kézműves-foglalkozások anyagszükségletét, valamint további szórakoztató és képességfejlesztő társasjátékok vásárlásával szélesítették a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét. A könyvtáros munkájához biztosították a szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat. Ahol szükséges volt, ott fejlesztették a könyvtár eszközparkját. Igény szerint került sor számítógép, nyomtató s egyéb elektronikai eszközök vásárlására. Az új eszközök vásárlásával új szolgáltatások bevezetésére is sor kerülhetett (nyomtatás, szkennelés, fénymásolás). A könyvtárak számítógépeit az informatikus kolléga folyamatosan karbantartotta, igény esetén javította. A jó minőségű könyvári szolgáltatások egyik alapfeltétele a megfelelő ütemben gyarapodó, megújuló, gondozott állomány. Célunk, hogy a szakszerű dokumentumvásárlással a könyvterjesztők által számunkra nyújtott kedvezményekkel (35-50-70%) minél hatékonyabbá váljon az állományalakítás. A friss, aktuális, és a helyi igényeknek megfelelő dokumentumok hozzáférhetőek legyenek a településeken. A mozgókönyvtári ellátást megrendelő települések számára ingyenes hozzáférést biztosítottunk a szolgáltató könyvtár állományához. A Társulás megbízása alapján a kistelepüléseken élő állampolgárok nyilvános könyvtári ellátása érdekében a Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. gondoskodik arról, hogy az egyes településeken megfelelő könyvtári szolgáltatások álljanak a lakosság rendelkezésére. Ennek során a következő központi feladatokat látja el: a meglévő állomány folyamatos bővítése (könyvtári dokumentumok beszerzése), 16
a beszerzett dokumentumok feldolgozása, nyilvántartása, igény esetén kiszállítása, a helyben nem teljesíthető használói igények könyvtárközi kölcsönzés útján történő kielégítése, a könyvtáros szakmai és módszertani útmutatásokkal történő ellátása, az adminisztrációhoz szükséges nyomtatványok biztosítása, az egységek éves működéséről statisztikai adatszolgáltatás, számítógépek karbantartása, a könyvtárvezető személyének változásakor, illetve az állományvédelmi rendelet által előírt időintervallumokban a gyűjtemény tételes ellenőrzésében történő segítségnyújtás. 2011-ben is - hasonlóan az elmúlt évekhez - zavartalanul működött a kistérségi könyvtári informatikai rendszer, ellátott volt a rendszerfelügyelet, szükség szerint a számítógépek karbantartása az informatikus szakember és az informatikai háttér biztosításával. A szakmai együttműködés keretében szakmai napok, továbbképzések szervezésére került sor, szükség szerint módszertani és egyéb szakmai segítség állt rendelkezésre az arra igényt tartóknak. 2011-ben elkészült a Könyvtár új honlapja (www.vksz.hu), melyen valamennyi kistérségi könyvtár lehetőséget kapott a bemutatkozásra. „Kistérségi könyvtárak” menüpont alatt olvashatunk rövid ismertetőt a könyvtárakról, tájékozódhatunk az elérhetőségeikről, nyitva tartásaikról. 2011. november-december hónapokban szakfelügyeleti vizsgálatra került sor a mozgókönyvtári ellátásban részesülő könyvtárakban. A mozgókönyvtári ellátást igénybevevő valamennyi szolgáltató hely tevékenységét pozitívan értékelték. 2009 óta mind az 5 településen jelentősen javult a könyvtári ellátás színvonala, mind az állomány, mind az eszközfejlesztés területén. Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Szentes vonatkozásában folytatódik a 2004-ben kialakított „Szentes és térsége Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer” (KSZR), mely működtetésére vonatkozóan nem részesült a központi költségvetésből támogatásban. A szentesi kistérség területén nyilvános könyvtárként működő községi könyvtárak számára (Fábiánsebestyén, Nagymágocs) igény szerint szakmai, módszertani, informatikai segítséget nyújtott a Könyvtár. A TÁMOP 3.2.4/08/01-2009-0021 „Olvass Show: Könyvtárközi együttműködés a szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése érdekében” c. pályázat keretében 2010 év végén elkezdődött a fábiánsebestyéni könyvtár állományának vonalkódozása, valamint a szépirodalmi művek adatainak retrospektív rögzítése a Huntéka rendszerbe. Ez a feldolgozó munka 2011-ben tovább folytatódott, valamint kialakításra került az a katalógus felület, melynek segítségével a világhálón is elérhetővé fog válni a könyvtár állománya. A TÁMOP 3.2.4 pályázat keretében havonta egy alkalommal „Alkotóka” kézműves foglalkozást tart Nagymágocson Dobóczki Józsefné gyermekkönyvtáros kolléganő.
Belső ellenőrzés A belső ellenőrzési feladatok közös ellátására a társult önkormányzatok 2004. évben intézményi társulást hoztak létre Szentes Kistérség Belső Ellenőrzési Társulása elnevezéssel.
17
A társulás keretében foglalkoztatott 2 fő belső ellenőr látja el a társult önkormányzatok és az általuk fenntartott költségvetési szervek és intézmények, valamint a Társulás gazdálkodásának belső ellenőrzését. 2011. évben 382 napot ellenőrzéssel, 48 napot egyéb munkával, 4 napot továbbképzéssel, 72 napot szabadsággal töltöttek a belső ellenőrök. A szentesi intézmények ellenőrzésére 246 napot használtak fel a belső ellenőrök a tervben szereplő és a soron kívüli vizsgálatok megtartására. Az elvégzett ellenőrzések közül 3 rendszerellenőrzés történt a Városellátó Intézménynél, Terney Béla Kollégiumnál és a Városi Intézmények Gazdasági Irodájánál 84 ellenőrzési nappal. 8 szabályszerűségi ellenőrzésre került sor 79 ellenőrzési nap felhasználásával, ebből az előző évben végzett rendszerellenőrzéshez kapcsolódó utóvizsgálatra 2 intézménynél 6 ellenőrzési nap került felhasználásra. Pénzügyi ellenőrzésre 26 ellenőrzési napot használtunk fel, ebből tervezett ellenőrzés 10 nap volt, a távhőszolgáltatás és a lakbér és helyiség bérleti díjak vizsgálata során. Soron kívül 5 ellenőrzés történt, 64 ellenőrzési nappal (2 pénzügyi 3 szabályszerűségi) ezek közül 1 ellenőrzés során súlyos pénzügyi szabálytalanságot tárt fel a vizsgálat a Hajléktalan Segítő Központnál. Ehhez kapcsolódóan a rendőrségi feljelentés megtörtént, a Képviselő Testület felmentette az intézményvezetőt a munkavégzés alól, majd munkaviszonya megszüntetésre került. A 2 soron kívüli pénzügyi ellenőrzésre 16 ellenőrzési napot, 3 soron kívüli szabályszerűségi ellenőrzésre 48 ellenőrzési napot fordítottak a vizsgálattevők. A községi ellenőrzéseknél megmaradt szabad napokból, 6 napot Szentesen pénzügyi, 43 napot szabályszerűségi ellenőrzéssel töltött a belső ellenőr. Valamennyi ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítottak a belső ellenőrök a pénzmozgások megfelelő dokumentálásának vizsgálatára, a gazdasági folyamatok megfelelő bizonylatolásának ellenőrzésére, hogy a kötelezettségvállalástól a pénzügyi teljesítésig zárt rendszerben történjen a dokumentálás, kizárva a visszaélések lehetőségét. Ehhez a CT Eco STAT pénzügyi gazdasági szoftver moduljai megfelelő alapot biztosítanak. Összességében megállapítható, hogy a feltárt hiányosságok kijavítása még a vizsgálat befejezése előtt megkezdődött. A szentesi intézmények ellenőrzését végző belső ellenőr 17 napot egyéb munkával (beszámoló készítés, stratégiai terv, éves terv összeállítása) 4 napot továbbképzésen való részvétellel töltött el. Községi, Kistérségi Irodánál történt ellenőrzések 2011. évben az ellenőrzési tervben jóváhagyott ellenőrzés lefolytatásra került, 136 ellenőrzési nap felhasználásával. Egyéb munka (szabadság, testületi anyag, ellenőrzési terv készítés ) 31 nap, 2 nap továbbképzés volt. Rendszer ellenőrzés az I. félévben egy volt 10 ellenőrzési nappal, Nagymágocs Szociális Szolgáltató Központnál. Szabályszerűségi vizsgálat került lefolytatásra, 126 ellenőrzési nappal, több intézmény egyidejű ellenőrzésével /házi pénztár ellenőrzése, szociális segélyek ellenőrzése, mérleg alátámasztások ellenőrzése, analitikus nyilvántartások ellenőrzése, átadott pénzeszközök ellenőrzése, személyi nyilvántartások ellenőrzése, munkaerő és bérgazdálkodás ellenőrzése,/.
18
Soron kívüli ellenőrzésre a községeknél nem került sor, az itt felszabaduló napokból 40 napot Szentesen végzett ellenőrzésekre fordított a belső ellenőr, ebből szabályszerűségi ellenőrzésre 34 napot, pénzügyi ellenőrzésre 6 napot használt fel. Összességében a vizsgálatok során tapasztalt hiányosságok értékelésre kerültek, melynek eredményeképpen a hibák kijavításához minden intézménynek szakmai segítséget nyújtott és javaslatot tett a belső ellenőr. Minden önkormányzatra vonatkozóan – a belső ellenőr külön-külön elkészítette a 2010. évi ellenőrzéseikről az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. Korm. (XI. 26.) rendelet által előírt tartalommal, melyek a jegyzők részére továbbításra kerültek. Szakmai segítségnyújtással és tanácsadással folyamatosan segítették az önkormányzatok, intézményeik napi munkáját több témakörben, amennyiben ezen igényüket jelezték. Valamennyi ellenőrzési jelentésben a belső ellenőrök segítő szándékkal javaslatot tettek a felmerült hiányosságok megszüntetésére, hibák kijavítására vonatkozóan, melyet az érintettek elfogadtak és intézkedtek a negatívumok megszüntetésére. A belső ellenőrök ismereteiket folyamatosan bővítik annak érdekében, hogy a jogszabályi változásokat napra készen kövessék, alkalmazzák, kötelező továbbképzéseken vesznek részt, készségeiket fejlesztik, tevékenységük hatékonyságának, hasznosságának növelése érdekében. Az ellenőrzési tapasztalatok hasznosításának, az előírások betartásának elengedhetetlen feltétele a folyamatos kommunikáció, az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolás, annak nyomon követése, mely a jövőben kiemelt figyelmet igényel az önkormányzatok és intézmények részéről is. Hatósági-igazgatási feladatok A kistérségi önkormányzatok a települési szabálysértési és birtokvitás ügyek hatósági feladatainak közös ellátására hatósági igazgatási társulást hoztak létre a Szentes Kistérség Hatósági-igazgatási Társulása néven. A feladatellátást a gesztor szentesi Polgármesteri Hivatalban három fő ügyintéző köztisztviselő végzi. Szabálysértési hatóságunknál a 2011. évi ügyforgalom 722 volt. Ebben benne vannak a 2010. évről áthúzódó végrehajtási ügyek is. Összességében ez a szám 23 %-os csökkenést mutat a 2010. évihez (937 db) képest. Ennek az a magyarázata, hogy 2010. augusztus hó 19. napjától a vagyon elleni szabálysértések és a magánlaksértés szabálysértések elbírálása jogszabályi változás folytán átkerült a bíróságokhoz, így fenti időponttól elkövetett vagyon elleni szabálysértések hatóságunknál nem jelentek meg, ennek ügycsökkentő hatása ebben az évben már kimutatható volt. Azonban, ha a tulajdon elleni szabálysértések számát figyelmen kívül, hagyjuk (ahol a 2010. évi 675 db ügy áll szemben a 2011. évi 653 db üggyel) akkor is megfigyelhető egy 3 %–os csökkenés. A társult községek tekintetében is ez a tendencia figyelhető meg, hiszen a társult községekre eső ügyek száma (115 db) is, a tavalyi évhez (187 db) viszonyítva kevesebb, ami 39 %-os csökkenést mutat. Ezt is a tulajdon elleni szabálysértések körében bekövetkezett változás csökkentő hatása magyarázza (ahol a 2010. évi 144 db ügy áll szemben a 2011. évi 109 db üggyel). Ezt a tendenciát ugyanakkor felerősíti, hogy a kistérségi községekben több, egyéb szabálysértés (jellemzően az elemzések során kiemelt szabálysértések -csendháborítás, közoktatási törvényben előírt kötelezettségek megszegése, köztisztasági-) esetében is csökkenés figyelhető meg. 19
Az összes szabálysértési feljelentések cselekményenkénti és községenkénti megoszlásából megállapítható, hogy a leggyakrabban elkövetett szabálysértések sorrendben: • 1. 2. 3. 4.
Az összes szabálysértési ügyeket tekintve: csendháborítás (212 db) tankötelezettség megszegése (146 db) köztisztaság szabálysértés (83 db) tulajdon elleni szabálysértések (75 db) már csak végrehajtási ügyek
•
A községek esetében pedig a következő szabálysértéseket jelenti: o tankötelezettség megszegése (40 d), o veszélyeztetés kutyával (16 db) o csendháborítás (15) o tűzvédelmi szabálysértés (11 db)
Fenti adatokból megállapítható, hogy a szabálysértések számának növekedése egyértelműen megállt, ami meghatározó mértékben a jogalkotó szabályozási tevékenységére (tulajdon elleni szabálysértések vonatkozásába bekövetkezett hatásköri változás) vezethető vissza. Ugyanakkor a községekben megfigyelhető, egy ettől független csökkenés is, hiszen ha a tulajdon elleni szabálysértések hatását figyelmen kívül vizsgáljuk a szabálysértése eljárások számát, (2010-ben 144 db, 2011-ben 109 db), akkor is egy 25%-os csökkenés észlelhető. A szabálysértések községeken belüli, fajtánkénti előfordulásának gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is vezet a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése szabálysértés (40 db), míg a második helyre ugrott a veszélyeztetés kutyával szabálysértés elkövetése, ami a korábbi hasonló időszakhoz képest jelentős emelkedést mutat, hiszen 2010. évben nem is fordult elő a községekben ez a szabálysértés, míg a vizsgált évben 16 esetben kellett ezen szabálysértés elkövetése miatt eljárást lefolytatni. Erre az emelkedésre nem találni magyarázatot. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően, a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése szabálysértések elkövetése miatti feljelentések esetén, szinte kivétel nélkül tárgyalás tartására kerül sor, melyen általában a gyermek is részt vesz. A tárgyalás lebonyolítására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti község Polgármesteri Hivatalában kerül sor. Ezen túl tárgyalás tartására kerül sor minden olyan esetben, amikor a megalapozott döntés meghozatalához a feljelentésben nincs elégséges információ. Ilyenkor a tényállás tisztázása érdekében idézésre kerül sor. Erre jellemzően akkor kerül sor, amikor a szabálysértés kapcsán nem történt előzetesen rendőri, vagy vám-és pénzügyőri intézkedés, tehát a szabálysértési eljárásban feljelentőként laikus elem szerepel. A szabálysértési eljárás során hozott döntéseket szinte kivétel nélkül elfogadják az eljárás alá vont személyek, elenyésző számban nyújtanak be panaszt, illetve kifogást. A jogorvoslati eljárás során, pedig szinte kivétel nélkül a szabálysértési hatóság helyes döntését erősíti meg a panasz, illetve kifogás tárgyában dönteni hivatott ügyészség és bíróság.
Birtokvédelem: A birtokvédelmi ügyeket illetően összesen 79 ügy volt a vizsgált időszakban, amelyből 19 ügy a társult községekben (Szegváron 10 db, Nagymágocson 3 db, Nagytőkén 3 db, és Derekegyházán 3 db ügy) volt. A többi községben nem került sor birtokvédelmi eljárásra.
20
Ezen túl 62 olyan esetben kértek birtokvédelmet, amikor az ügyben nem minden esetben indult közigazgatási eljárás, mivel a bejelentés alapján a helyszínre kiszállva részben kiderül, hogy az ügy nem, vagy nem minden részében jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügy, részben pedig eljárás megindulása nélkül a helyszínen sikerült a felek között megbékélést elérni, amely hosszabb távon eredményesebb és a szomszédi kapcsolatokra jótékonyabb hatású, mint egy-egy hatósági kötelező határozat. Ezen esetekből 2 érintette a kistérségi községeket (Fábiánsebestyén 1 db), Nagymágocs (1 db). A társult községek Polgármesteri Hivatalaiban dolgozó kollégákkal nagyon jó munkakapcsolat áll fenn, a dolgozók minden segítséget megadnak a munkánk elvégzéséhez. Területfejlesztés A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a Társulás gondoskodik a kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök ellátásáról úgy, hogy a Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) 10/G. § (1) bekezdése alapján a kistérségi fejlesztési tanács Tft. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait is ellátja. Területfejlesztési feladatok közül a leglátványosabbak a pályázatok útján történő forrásszerzés és az azokhoz kapcsolódó fejlesztések. Emellett azonban fontos szakmai tevékenységeket is meg kell valósítani, amelyek megalapozzák a fejlesztéseket. A területfejlesztés kistérségi szakmai tevékenységéről szóló részletes beszámolót a Társulási Tanács soros ülésén tárgyalja meg. Munkaszervezet A Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a Társulási Tanács – Kistérségi Társulási Iroda néven működő – költségvetési szervként létrehozott elkülönült szakmai munkaszervezete közreműködésével látja el. 2011-ben a közalkalmazott irodavezető mellett 1 fő közalkalmazott ügyintéző dolgozott az Irodában. A munkaszervezet a gazdasági szervezet feladatainak ellátására, valamint egyes szakmai feladatok elvégzésére megbízási szerződéssel további 7 fő szakembert foglalkoztatott. Az Irodában az elmúlt évben folyamatosan lehetőséget biztosítottunk a kistérségi fiataloknak, hogy felsőoktatási tanulmányaikhoz kapcsolódóan előírt szakmai gyakorlatukat ott teljesítsék. A működés rövid értékelése A közös feladatellátásban, illetve a továbbfejlődésben az előző évekhez képest országosan nagyobb hangsúlyt kapott a társult önkormányzatok teherbíró képessége, a pénzügyi lehetőségek korlátozott volta, illetve a felvállalt közfeladatok központi támogatottsága. A Társulás szakmai feladatait 2011-ben a meghatározott céloknak megfelelően eredményesen végezte el, illetve valósította meg.
Szigeti Miklós 21
Melléklet
Beszámoló a Kistérségi Fejlesztési Tanács 2011. évi tevékenységének tapasztalatairól
A Társulás területfejlesztési tevékenységének háttere: Szentes Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Társulás) 2004-ben alakult meg. A települések közötti együttműködés a szentesi kistérségben évtizedes múltra tekint vissza. Az 1996. évi területfejlesztési törvényt megelőzően a kistérség önkormányzatai az együttműködést az Árpád Kistérség-fejlesztő Önkormányzati Egyesület keretén belül indították el. A törvény által meghatározott területfejlesztési intézményrendszernek megfelelve később megalakították a Szentes és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást. Ezt a szervezetet váltotta fel 2004-ben a többcélú társulási formában megalakult Társulás. A Társulásnak a 2004. évi CVII. törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás szerinti szentesi kistérség valamennyi települése a tagja. A 8 társult település Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes. A Szentesi kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. Jelenleg a kistérség 8 települése közül 6 község tartozik a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet hatálya alá. A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a 2011-ben a Társulás gondoskodott a kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök ellátásáról úgy, hogy a Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) 10/G. § (1) bekezdése alapján a kistérségi fejlesztési tanács Tft. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait is ellátta. A kistérségi szintű területfejlesztési feladatok ellátása a Társulás kötelező feladatai közé tartozott. A feladat eredményes ellátása érdekében, a kistérségi együttműködés területén, illetve a területfejlesztési feladatok közös megoldásában már a korábbi években sikerült jó együttműködést kialakítani. A Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait a Társulási Tanács úgy látta el, hogy a Társulási Tanács ülésének első egy órájában ebben a feladatkörben ülésezett. Emellett szükség szerint önálló üléseket is tarthatott. A Kistérségi Fejlesztési Tanácsnak a kistérségi települések polgármesterei szavazati jogú tagjai, emellett a tanács tanácskozási joggal rendelkező tagjai a területfejlesztés kistérségi szereplőinek képviselői. 2011-ben a Kistérségi Fejlesztési Tanács 9 alkalommal ülésezett (ebből 4 alkalommal rendkívüli ülést tartva). A szentesi kistérségben a települési önkormányzatok területfejlesztési önkormányzati társulást nem hoztak létre. A területfejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan a kistérségi fejlesztés szereplőivel (önkormányzatok, civil szféra, vállalkozások), illetve a területfejlesztés különböző intézményi szintjén működő szakmai szervezetekkel kialakított szakmai kapcsolat továbbra is jó.
2
A 2011. évben az együttműködések keretében folytatódott a korábbi években létrejött partnerségi fórumok (kulturális, oktatási) működése is a kistérségben a Társulás koordinálásával. Emellett újabbak létrehozására is születtek javaslatok. A 2011. év végén elfogadásra és kihirdetésre került a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény átalakította a területfejlesztés intézményrendszerét. A 2012. január 1-től hatályba lépő rendelkezések szerint a kistérségi fejlesztési tanácsok megszűntek. A Tft. szerint a települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Forrásszerzés, pályázatok A Társulás pénzügyi-gazdálkodása tekintetében az államháztartáson belüli szervezetnek számít, ezért költségvetésében elsősorban központi költségvetésből származó normatív és egyéb működési támogatások a meghatározóak. A Társulás működtetéséhez kapcsolódó források a fentiek alapján részben az állami támogatásokból, másrészt pedig a Társulásban képviselt társult önkormányzatok befizetéseiből tevődnek össze. A közös fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó források főleg pályázati (állami és EU-s) forrásokból származnak, amihez a szükséges saját erőt a Társulás biztosítja saját költségvetéséből, illetve a fejlesztésekben érdekelt önkormányzatok befizetéseiből. A Társulás 2011-ben működése során a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források elnyerésére több pályázatot nyújtott be az alábbiak szerint: I. - A pályázat megnevezése: Pályázat az egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 24/2011. (V.18.) NEFMI rendelet alapján Iskolapszichológusi hálózat fejlesztésének támogatására A pályázat kiírója: Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) A pályázat rövid tartalmi leírása: A pályázat célja: a 15/2009. (IV.2.) OKM rendelet 8.§ alapján elnyert támogatással, 2009 szeptemberétől létesített iskolapszichológusi álláshelyhez kötött iskolapszichológusi szolgáltatás további biztosítása a kistérség közigazgatási területén, melyhez a pályázat útján elnyert támogatás 2011 szeptemberétől az iskolapszichológusi tevékenységgel összefüggő személyi kiadásokat fedezi. A megpályázott összeg:
1.000.000,- Ft
Elnyert támogatás:
1.000.000,- Ft
II. - A pályázat megnevezése: Közkincs Napok a Szentesi Kistérségben A pályázat kiírója: Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet
3
A pályázat rövid tartalmi leírása: Kistérségi kulturális rendezvénysorozat megvalósítása 2012. október és 2013. május között, melynek keretében a kistérség valamennyi településén, művelődési házaiban a kistérségi alkotó, hagyományőrző, művészeti együttesek, szereplők bemutatkozására kerülhet sor, amelyek további helyi hagyományápoló programokkal egészíthetők ki. A megpályázott összeg: Elfogadott önerő:
1.497.500,- Ft 400.000,- Ft
Elnyert támogatás: A pályázat elbírálása folyamatban van. III. - A pályázat megnevezése: Szentesi termékpult-rendszer kialakítása A pályázat kiírója: Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet A pályázat rövid tartalmi leírása: A tervezett projekt a kistérség területén előállított kézműves illetve helyi termékek bemutatását szolgáló értékesítési pultok elhelyezést és ezek bevezetését, promócióját célozza. A projekt keretében termékbemutató pultok kerülnek beszerzésre egyedi, arculati kialakítással. A pultok Szentesen a helyi lakosság és a turisták által sűrűn látogatott helyeken (Pl.: strand, Megyeháza, könyvtár, stb.) lennének elhelyezve. A termékbemutató pultok népszerűsítésére marketing tevékenység megvalósítására is sor kerül. Ennek keretében különböző marketing eszközök kialakítása (pl.: honlap felület) valósul meg a kötelező nyilvánosság biztosítási tevékenységeken felül. A megpályázott összeg:
1.873.598,- Ft
Elfogadott önerő:
1.950.000,- Ft
Elnyert támogatás: A pályázat elbírálása folyamatban van. Emellett egyéb folyamatban lévő projektek megvalósításával segítésével igyekezett a Tanács a településeken az életminőséget javítani. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által a kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatására vonatkozó minisztériumi költségvetési előirányzatból működési célra 1.000.000,- Ft működési hozzájárulást biztosított a Szentesi Kistérség Többcélú Társulása számára 2011. évben, amelyet a Társulás működési költségként a munkaszervezet működésére fordított. A támogatás mellett a működési kiadásokat a Társulás egyéb forrással is kiegészíti. 2011-ben megvalósult projektek: A 2010. évben megkezdett projektek közül 2011. évre átnyúlt a Kistérségi Közkincs Kerekasztal kialakítását és tevékenységének segítését célzó pályázat megvalósítása, amely a Közkincs-kerekasztal 4. éves működését és tevékenységét segítette. A benyújtott pályázat alapján a Társulás 300.000,- Ft támogatást nyert el a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól. A projekt közvetlen célja a Kistérségi Közkincs-kerekasztal 2007. évben megkezdett szakmai tevékenységének negyedik éves folytatása, a kultúra területén feladatot vállalók 4
közötti partnerség erősítésével, a települési partnerek szakmai és forráskeresést segítő képzésével, az együttműködési készségek, tervezési-, projektmegvalósítási ismeretek fejlesztésével a kistérségi kulturális tevékenységek fejlesztése volt. A kulturális területen a kistérségi fejlesztéseket segítő kistérségi szintű kulturális szakmai érdekegyeztető fórum célja, hogy a kistérségi kulturális fejlesztések területén együttműködjön fejlesztések tervezésében és megvalósításában a területfejlesztés más szereplőivel. További szakmai tevékenység Területi tervezés A Társulás 2011-ben a területi tervezési feladatokhoz kapcsolódóan új önálló terveket nem készített, a hatályos tervdokumentumainak a felülvizsgálata a következő években esedékes. A 2011. évben a tervdokumentumok megújításának előkészítése érdekében adatgyűjtés kezdődött a kistérség adottságainak vizsgálata érdekében. A kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja a vonatkozó jogszabályok szerint még hatályos. A szakmai elképzelések között szerepel a kistérség új területfejlesztési programjának elkészítése, de ennek megvalósítása az új területfejlesztési intézményrendszerben meghatározott feladatok és a tervezésre fordítható források függvénye lesz. A jelenlegi kistérségi programok megvalósításának és ellenőrzésének gyakorlata hasonló az országos tervezési gyakorlathoz. A kistérséggel határos kistérségek 2011-ben kistérségi fejlesztési véleményezésével kapcsolatosan még nem keresték meg a Társulást.
programok
A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács, illetve a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács részéről 2011-ben a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz, illetve más területi tervezési dokumentumok véleményezésével kapcsolatosan véleményezési felkérés, megkeresés nem történt a Társulás felé. Csongrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése 2011 márciusában megindította a megye jóváhagyott területrendezési tervének módosítását. A 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet alapján a Közgyűlés Elnöke megküldte a kistérségi fejlesztési tanácsnak - mint véleményezésre jogosult szervnek - véleményezésre a Csongrád megye területrendezési tervének módosítását. A Kistérségi Fejlesztési Tanács 2011. július 5-i ülésén tárgyalta meg és véleményezte Csongrád megye területrendezési tervének tervezetét. A tervvel kapcsolatosan megfogalmazott észrevételeit és javaslatait eljutatta a Közgyűlés Elnökének. Együttműködések, partnerség: A kistérség 2011-ben nemzetközi együttműködésekben nem vett részt. A hazai együttműködések között továbbra is szerepelt a felsőoktatási intézményekkel való partneri együttműködésünk, melynek keretében 2011-ben is több hallgató töltötte a Társulás munkaszervezeténél az előírt gyakorlati idejét, illetve több szakdolgozó hallgató munkáját segítettük.
5
Szentes Kistérség Többcélú Társulása koordinálásával a kistérség települései 2011. május 18-án ismételten bekapcsolódtak a Magyar Szabadidősport Szövetség által 21. alkalommal meghirdetett Kihívás Napja sportrendezvény programjaiba. A Szentesi kistérség 8 településén 41 partnerszervezet közreműködésével több, mint 5.000 főt sikerül megmozgatni a Kihívás Napján. A kistérség - az előző évekhez hasonlóan - a 2011. évi Kihívás Napja sportrendezvény programban is kiemelten jól szerepelt, melynek eredményeként Szentes Kistérség Többcélú Társulása az ország 174 kistérségéből a 4 elismerésben részesített szervezet egyike lett, és a szervezők 150.000,- Ft értékű sportszercsomaggal jutalmazták, melyek a rendezvényhez csatlakozó együttműködő partnerszervezet között kerültek kiosztásra. A fentieken túl a Társulás területfejlesztési feladatellátása keretében az alábbi tevékenységek valósultak meg: -
A 2007-ben elkészült kistérségi kerékpárút (Szegvár-Szentes-Derekegyház-Nagymágocs) tervek építési engedélyei 2010 év végén lejártak, ezért az érintett települések kérésére a Társulás munkaszervezete elvégezte az építési engedélyek szükség szerinti meghosszabbításának lebonyolítását. Ennek eredményeként 2011 első félévében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a vonatkozó kerékpárút építési engedélyek érvényességi idejét 2 évvel meghosszabbította.
-
A támogatásokhoz kapcsolódó meghirdetett pályázati kiírásokról, illetve a társadalmi vitára bocsátott tervezetekről folyamatosan informáltuk a településeket, tájékoztató és egyeztető tevékenységet valósítottunk meg az önkormányzatok körében.
-
A LEADER programhoz kapcsolódó 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet szerinti pályázatokkal kapcsolatosan 3 tájékoztató fórumot szerveztünk az Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület munkatársainak részvételével.
-
A Kistérségi Fejlesztési Tanács képviseltette magát a Megyei Területfejlesztési Tanács ülésein, részt vesz annak döntéseiben, feladatainak megvalósításában (2011 évben folyamatos).
-
A Társulás, illetve munkaszervezete tevékenysége elsődlegesen szakmai jellegű, ezért fogadóórák alapján szervezett ügyfélfogadást nem tart. A tevékenységéhez kapcsolódóan a területfejlesztés szereplői munkaidőben bármikor felkereshetik a munkaszervezet irodáját. Az elmúlt évben az önkormányzati, vállalkozói és a civil szférából egyaránt voltak ügyfelek, akik főleg az aktuálisan futó projektekkel, a napi szakmai munkával, illetve aktuális pályázatokkal kapcsolatosan keresték fel az irodánkat.
Munkaszervezet A Társulás Kistérségi Társulási Iroda néven elkülönült munkaszervezetet működtet. Az Iroda ellátta a Kistérségi Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatait is. A munkaszervezet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) 10/G. § (1) bekezdésében előírt szakmai tevékenységet látta el. A munkaszervezet végzi a kistérségi fejlesztési tanács fentebbi fejezetben bemutatott feladatainak végrehajtásához és döntéseinek előkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását. A Munkaszervezet emellett ellátja a Társulás pályázatainak, projektjeinek előkészítését, bonyolítását, elszámolását.
6
2011-ben a közalkalmazott irodavezető mellett 1 fő közalkalmazott ügyintéző dolgozott az Irodában. A munkaszervezet a gazdasági szervezet feladatainak ellátására, valamint egyes szakmai feladatok elvégzésére megbízási szerződéssel további 7 fő szakembert foglalkoztatott. A működés rövid értékelése A Társulás területfejlesztési feladatai jól kapcsolódnak az általa ellátott többi közszolgáltatási feladathoz. Tevékenysége segíti ezen szakmai területek fejlesztését is. A területfejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan a kistérségi fejlesztés szereplőivel, illetve a területfejlesztés különböző intézményi szintjén működő szakmai szervezetekkel kialakított szakmai kapcsolatunk továbbra is jó. A kistérség fejlesztési elképzelései illeszkednek a tágabb területi egységek tervezési dokumentumaiban megfogalmazott célokhoz. 2012-től a társult önkormányzatok közös területfejlesztési tevékenységét a megváltozott jogszabályi környezet jelentősen befolyásolja, amihez igazodva a közös célokat is át kell tekinteni és a feladatokat is meg kell határozni
Szigeti Miklós
7
