A társadalmi viszonyok
A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: • társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon (vagyoni helyzet, foglalkozás, lakóhely, iskolázottság), társadalmi mobilitás, nyitott társadalom, zárt társadalom, migráció (vándorlás), rendszerváltás • Milyen dimenziók szerint jellemezhető a társadalom szerkezete, a társadalmi rétegződés? •Melyek a magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta? • Hogyan alakult Magyarországon a foglalkoztatási ráta? Hol állunk a többi európai országgal összehasonlítva? •Hogyan befolyásolja az iskolai végzettság és a lakóhely a munkaerőpiacon való elhelyezkedést? •Milyen tényezők befolyásolják a társadalmi mobilitást? • Kik voltak a rendszerváltozás nyertesei és vesztesei nálunk?
Példák: „Ezt sajnálom legjobban, hogy olyan sok mindenbõl kimaradnak [a gyerekek], mert nem tudjuk megfizetni. Most sokkal nagyobbak a lehetõségek, mint amikor mi voltunk fiatalok, de nem mindenkinek. Én nem tudom kifizetni az angol nyelvi tábort a gyerekeimnek (…) És a könyvek, minden annyira drága. (…) Régen nem voltak ilyen különbségek, az ember nem érezte magát kisebbnek a többieknél. A fiam osztálytársai, hát, a legtöbbnek a szülei menedzserek, bankárok, értelmiségiek. Én nem tudok velük lépést tartani.” (egy volt szocialista nagyvállalat 46 éves munkásnõje, idézi Bartha 2002) „Én a semmibõl építettem fel egy üzlethálózatot (a szüleim segítsége nélkül), amely ma is kamatozik, és nem szeretném, ha bárki is irigykedne emiatt, mert a két kezemmel, vagy az eszemmel, mindegy, de megteremtettem!!! Erre mindenkinek lehetõsége van (…) Mindenkinek meg van adva a lehetõség, csak élnie kell vele, igaz, mostoha körül- mények között, de ha akar valamit, akkor rajta, fel a fejjel és akarattal!!! (Jakiss rövidített- szerkesztett hozzászólása a Népszabadság online Politika fórumáról, a Vegyük el a gazdagoktól! topikból, 2005 május) Szociológiai Szemle 2006/4. Mit jelent a társadalmi rétegződés és a társadalmi mobilitás? Növekedett vagy csökkent a társadalmi mobilitás a rendszerváltás óta?
Társadalmi rétegződés Társadalmi rétegződésen – a legáltalánosabban – a társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződésének módját értik. Az anyagi-egzisztenciális, valamint a hatalmi pozíció alapján ugyanis az egyének és a csoportok – egymáshoz viszonyítva – igen széles skálán helyezkedhetnek el. A társadalom rétegződése, illetve tagozódása különféle dimenziók szerint vázolható fel. Így például elemezhető ● a foglalkozási pozíció, ● az iskolai végzettség, ● a jövedelem, ● a vagyon, ● az életkörülmények és az életmód stb. szerinti rétegződés. A leggyakrabban használt rétegképző tényező a foglalkozási pozíció. Megkülönböztetett szerepét arra alapozzák, hogy a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozícióhoz többnyire jól körülhatárolható anyagi-egzisztenciális helyzet kötődik. Ez a belső tagoltság – a mobilitás révén – egyúttal könnyebbé teszi az egyes rétegek közötti átjárhatóságot is. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a7 90.pdf
A társadalmi rétegek minden korban az adott gazdasági – politikai struktúrának megfelelően alakultak ki. Pl. Ókor Arisztokrata – Démosz – Rabszolga Athéni polgár – Metoikosz – Rabszolga Spártai – Perioikosz - Helóta Patricius – Kliens – Plebejus – Rabszolga Optimata – Lovagok – Plebs – Rabszolga
Középkor
Újkor
Földesúr – Jobbágy Földesúr – Polgár – Jobbágy Főnemes – Középnemes – Kisnemes – Polgár - Jobbágy – Zsellér Tőkés – Munkás - Paraszt
A magyar társadalomszerkezet változásai Magyarországon a XX. században (Száray, IV.o. történelem 267.)
Hogyan változott a magyar társadalomszerkezet?
A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta Kolosi Tamás – Róbert Péter http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a790.pdf 1. A gazdasági aktivitás alakulása A foglalkoztatás csökkenése Magyarországon már az 1980-as években elkezdődött, s 1990 után felerősödött.
Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD országokban (25-64 évesek, 2003)
(OECD: Kelet-Közép Európa nélkül. Tartomány = átlag +- egy szórásegységnyi sáv)
%
90 %
90
Mo: 83 % 79 %
70
74 %
Mo: 72 % 67 % 65 %
50
49 %
Mo: 37 %
30
ALAPFOK
KÖZÉPFOK
FELSŐFOK
Hogyan függ a foglalkoztatottság az iskolai végzettségtől?
2. A foglalkozási szerkezet változása
Alkalmazásban állók, ezer fő
KSH
3. A jövedelmi rétegződés alakulása
A 16 éven felüli népesség megoszlása társadalmi osztályok* szerint, 2003 (%)
2014
Társadalmi mobilitás
Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. A társadalmi helyzetet meghatározhatjuk • a foglalkozás. • a jövedelem, • az iskolai végzettség, műveltség, • a lakóhely, • az egyéni megbecsültség vagy a presztízs stb. alapján is. Amikor társadalmi mobilitásról beszélünk, általában a társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgásra gondolunk. Ezt szokás vertikális mobilitásnak is nevezni. Elvben lehet azonban horizontális mobilitásról is beszélni. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy valamely társadalmi mozgás fölfelé vagy lefelé irányuló mobilitásnak tekinthető-e. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt, amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe.
Nyitott és zárt társadalom A mobilitás vizsgálatában szokás a nyitott és zárt társadalom fogalompárt használni. Ezeket a fogalmakat különbözőképen értelmezik. Legajánlatosabb azt a definíciót használni, amely szerint annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai közt. Nyitottabb pl. Ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 46%-a a munkások fiainak 9%-a a parasztok fiainak 5%-a lett vezető értelmiségi zártabb ahol a vezetők 55%-a, a munkások 2%-a és a paraszt fiatalok 1%-a lesz vezető, vagy értelmiségi. Vándorlás (migráció) A vándorlás (latinos nevén migráció) definíciója a demográfiában a következő: olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár.
Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban Elméletileg vitatott és empirikusan vizsgált kérdés az is, hogy vajon a gazdasági fejlődés előrehaladásával, a „posztindusztriális" társadalom eljövetelével megnő-e a társadalom nyitottsága. A növekvő nyitottságot feltételezők szerint a posztindusztriális társadalomban egyre nagyobb szerephez jut a tudás, a műveltség, ez pedig kevésbé örökíthető át a családon belül, mint a vagyon. Minél nyitottabb egy posztindusztriális társadalom, annál sikeresebb az országok versenyében. Meritokráciának szokás nevezni az olyan társadalmat, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, munkateljesítményétől, képességeitől, tudásától, egyszóval „érdemeitől" függ.
A magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére kismértékben megnőtt. Azóta a rövid távú munkavállalás szándéka jobban, a hosszú távú kevésbé ingadozik, a kivándorlást tervezők aránya stabil. 2010 elején a felnőtt lakosság 7%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni,5%-uk kivándorolna.
Milyen tendenciát mutat a migrációs szándékok alakulása? http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/sokan_elhagynak_az_orszagot_36031
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/kivandorlas_nem_a_vegzettsegtol_fugg _hogy_menni_akarunk_36655
