A tantárgy tanításának célja: Fejlesztési feladatok Beszédértés, beszédművelés

A tantárgy tanításának célja: A magyarság összetartó ereje nyelvében és kultúrájában rejlik. Az anyanyelvi nevelés megismerteti, átörökíti a nyelvi és kulturális hagyományokat. Mindezek biztos ismerete segíti az egyént képességeinek kibontakoztatásában, alkalmassá teszi a társadalmi beilleszkedésre, a humánus magatartásra. Az anyanyelvi ismeretek bővülése lehetővé teszi információk megszerzését, problémák megértését, valamint megoldását. A kollektív emlékezet és a nemzeti irodalom megőrzi a kultúra értékeit. Az anyanyelvi és az irodalmi műveltség nélkülözhetetlen föltétele a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és kultúrához való kötődésnek. Ezért az anyanyelvi nevelés egyaránt fontos mind az egyénnek, mind a közösségnek. A magyar nyelv- és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhasználattól a tudatos felé; hogy megismertesse népünk hagyományaival, kulturális értékeivel. Célja továbbá, hogy beszédét alkalmassá tegye gondolatainak, érzéseinek, véleményének pontos, a kommunikációs helyzethez igazodó közlésére, és megtanítsa az írásbeli nyelvhasználatra. Az anyanyelvi kompetenciák hatnak a felnövekvő nemzedék gondolkodásmódjára, ismeretszerzési lehetőségeire, önmegvalósítására. A többi műveltségterület (tantárgy) tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és írásbeli szövegértés-szövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ennél fogva az anyanyelvi képzésnek át kell szőnie a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt és jövő között. A magyar nyelv és irodalomórákon elemeztessünk olyan szövegeket is, amelyek az „ember és társadalom” és az „ember a természetben” műveltségterületek témáit dolgozzák föl. A tantárgy célja és feladatai ennek megfelelően bővülnek. Az „ember és társadalom” modul segítse hozzá a tanulókat a társadalomban való eligazodáshoz; neveljen a másik ember tiszteletére s szociális érzékenységre. A nemzet múltjának és példaértékű személyiségeinek ismerete erősítse a tanulók azonosságtudatát. A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok kultúrájával való ismerkedés késztessen más népek megbecsülésére, toleranciára. Az „ember a természetben” modul szoktasson a környezetért érzett felelősségre. A drámajátékok alapozzák meg a gyermekek kapcsolatteremtő képességét, mozgáskultúráját, beszédük és a testbeszédük összehangolását. Mindezen ismeretek, képességek, érzelmi viszonyulások, erkölcsi normák szolgálják a tanulók személyiségfejlesztését. Az iskolába lépő gyermek számára a beszéd az egyetlen ismert nyelvhasználati mód. Ebből következik, hogy az élőbeszéd szolgál alapul az összetettebb nyelvhasználati módok: az olvasás, az írás, az írásbeli szövegalkotás megtanításához. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A képességfejlesztéssel egyenrangú cél a magyar nyelv megbecsülésére való nevelés, az irodalom megszerettetése és az olvasási kedv fölkeltése, ébren tartása; az irodalomolvasás személyiségformáló hatásának érvényre juttatása.

Fejlesztési feladatok Beszédértés, beszédművelés Az iskolába lépő gyermekek anyanyelvüket ösztönösen használják, az iskola feladata a társadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhasználat létrehozása, a beszédhelyzetnek megfelelő, a beszédpartnerhez alkalmazkodó, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Ennek a feladatnak éppúgy szerves része a beszéd optimális hangzásának megalapozása, mint a

kommunikációs képességek alakítása és az udvarias nyelvi magatartás megtanítása. Az eredményes kommunikáció érdekében szoktatunk a társakkal való együttműködésre, mások véleményének meghallgatására, értelmezésére. Ráirányítjuk a figyelmet a partner beszédének értelmi és érzelmi tartalmára, a nem verbális közlések jelentésére is. Buzdítjuk a gyermeket saját véleményének érthető megfogalmazására, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi alkalmazkodásra. Mindennapi élményeket, eseményeket mondhatnak el. Beszámolhatnak megfigyelésekről, tapasztalatokról, könyvtári gyűjtőmunkáról. A memoriterek szöveghű megszólaltatása közben megkívánjuk a hallgatósággal való kapcsolattartást. Különféle dramatikus formákat ismertetünk meg. Meséket, dialógusokat jeleníttetünk meg bábozással vagy dramatikus játékokban. A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése /testbeszéd/. Elemeztetjük a mindennapi élet különböző helyzeteit, konfliktusait; eljátszatjuk párokban vagy csoportokban – a konkrét helyzetnek megfelelő udvarias nyelvi fordulatokkal. A szerepjátékok fejlesztik az improvizációs készséget. A népi gyermekjátékok, népszokások a hagyományok őrzésére nevelnek. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás A legegyszerűbb szóbeli szövegalkotások a párbeszédek, amelyeket szituációs vagy dramatikus játékokban alkalmaztatunk. Előzőleg tisztáznunk kell a szövegalkotást befolyásoló tényezőket (kommunikációs partnerek, szándékuk, kommunikációs körülmények). Szóbeli szövegalkotásnak tekinthető a megfigyelésekről, eseményekről való beszámoló is. Az írásbeli fogalmazás készítése csak megfelelő íráskészség kialakulása után kezdhető el. A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban valósul meg. Megfigyeltetjük az ezeknek megfelelő szövegmintákat műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Mintául legtöbbször az olvasmányok szolgálnak a gyermekek fogalmazásaihoz; szűkített vagy bővített reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának. A szabatos fogalmazáson kívül már az alsó tagozatban el kell kezdenünk az önkifejezés igényének és képességének megteremtését. Olvasás, szövegértés Az alapfokú képzés kiemelkedő feladata az írott szöveg jelrendszerének megismertetése, az olvasás technikájának elsajátíttatása: a betűk összeolvasása. A hangosan végzett olvasástechnikai feladatok egyben a beszéd gyakorlását is szolgálják. Alkalmazzuk a szótagoltató olvasást, amelyről – egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően – fokozatosan térhetnek át a tanulók a szó-, a szószerkezetes, majd a folyamatos olvasásra. A hangos és a néma olvasás folyamatos gyakorlásához mindig kapcsolódjék szövegértési feladat. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. Feltétele a szövegértésnek a megfelelő tempójú hangos és néma olvasás. A szöveghű jelentést értelmező felolvasást csak előzetes felkészülés után követelhetjük meg a tanulóktól. Különféle tartalmú és rendeltetésű szövegeket olvastassunk (pl. ismeretterjesztő, szépirodalmi, magáncélú, hivatalos, publicisztikai). Ellenőrizzük a szöveg szó szerinti jelentésének megértését, a benne rejlő értékek felfogását, kritikai értékelését. A művészi szövegek metaforikus jelentésének megfejtése segítséggel mehet végbe. A szövegek vizsgálata igen sok irányban fejleszti a gyermekeket: gyarapodik általa szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és az ellentétes értelmű kifejezések s a szólásmondások használatához. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. Az olvasmányok megértését segítik a különböző szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Elsajátítják a szereplők cselekedeteinek

2

megítélését, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert az erkölcsi választásokban. Egykét mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. Tanulás, ismeretszerzés Korunk azt várja el az iskolától, hogy tanulásra képes és további ismeretszerzésre nyitott egyéneket neveljen. Ezért már az alapfokú oktatás-nevelés során megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárok, a gyermeklexikonok, az enciklopédiák tanulmányozása. Egyaránt nevelünk a verbális és a nem verbális (képi) közlések értelmezésére. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű, áttekinthető elrendezése, a vázlatkészítés, amelyben a tanítónak segítséget kell nyújtania. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a szerzett ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, ezeket tapasztalati úton ismertetjük meg a tanulókkal. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése. Foglalkozunk a rokon és az ellentétes értelmű szavak megismertetésével, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázatával. A mondatfajtákat kommunikációs szándékuknak megfelelően vizsgáltatjuk, használtatjuk. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben figyeltetjük meg a beszélő szándékának megfelelő nyelvhasználatot. Mindezekkel fejlesztjük a tanulók kifejezőképességét. A számítógépek, mobiltelefonok ékezet nélküli világában különösen fontos a tanulókat valós példákkal meggyőzni a helyesírás szükségszerűségéről, megismertetni legegyszerűbb normáival. Munkánk akkor lesz eredményes, ha tanítványaink hasznosítják a megismert nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi alapismereteket, ha alkalmazzák a szabályokat szóbeli s írásbeli megnyilatkozásaikban. Anyanyelvünk jellegzetességeit érzékeltetjük, ha bizonyos részleteiben összehasonlítjuk a tanult idegen nyelvvel. Írás és íráshasználat A kézírásra napjainkban is szükség van, bár szerepét fokozatosan átveszik a számítógépek, a mobiltelefonok. A tanulók írásbeli nyelvhasználatát alapozzuk meg vele. Az írás jelrendszerének elsajátíttatásakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni sajátosságait. A betűformák, -kapcsolások tanulásán keresztül az írás automatizálásáig vezet az út. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára, a gondolatok lejegyzésére. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus olyan használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonások jelenlétét. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási normák megtartását. Ezt segíti az önellenőrzés szokásának kialakítása is.

3

1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: t. és z. osztályok a. osztályok

296 óra/év 8 óra/ hét 333 óra/év 9 óra/hét

Időkeret Témakörök 1. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése 2. Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése Betűismertetés és olvasásgyakorlás Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás 3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése Az írott betűalakok tanítása Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során ÖSSZESEN

A változat 8 óra/hét

B változat 9 óra/hét

32 óra

38 óra

96 óra 54 óra

100 óra 64 óra

54 óra 46 óra

60 óra 56 óra

14 óra 296 óra

15 óra 333 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK A tanuló képes legyen – egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; – meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; – az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, – kérés, köszönetnyilvánítás) – a tanult memoriterek elmondására; – magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; – kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő – néma és hangos olvasására; – másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; – a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; – szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. – a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással. .

4

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység 1. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése A beszéd és a beszédértés Beszédlégző, artikulációs, időtartam és helyes kiejtési gyakorfejlesztése. latok. Mondókák, versek, gyermekdalok, találós kérdések tanulása, mondása. Érzékelő, memóriafejlesztő játékok, bábozás, szerepjátékok. Témakörös szógyűjtésekkel szókincsfejlesztő gyakorlatok, Az olvasás és az írás megképolvasás, mesemondás. Mesehallgatás, szóbeli feladatadás, tanulását előkészítő utasítás szövegének értelmezése. Üzenet vétele és továbbítása. tevékenységek és Tapasztalatszerzés a szövegről, mondatról, szóról, hangokról. gyakorlatok. Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Hang kiemelése szóból, önálló hangoztatása és összekapcsolása más hanggal. Analizáló, szintetizáló feladatok: mondatok, szavak felbontása, szótagolás, szóalkotások, szavak kiegészítése, mondatalkotások. Az írás megtanulásának Tájékozódás a térben, a testsémán, a síkban. Relációkat, térben technikai alapozása. vagy síkban elfoglalt helyet, helyzetet kifejező szavak értelmezése, pontosítása, tanulása. 2. Az olvasás- szöveg- A füzet és az írószerek használatának gyakorlása. Finomértés képességének fejleszt- mozgásokat, mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. ése Betűismertetés és olvasásgyakorlás. – a beszéd és a beszédértés Artikulációs és légző gyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok, fejlesztése; mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése, mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekről, eseményekről, élményekről. Válaszadás kérdésekre. Szóban elhangzó – betűismertetés; utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése hallás után. A megértést vizsgáló kérdések megválaszolása, feladatok – olvasási gyakorlatok; megoldása. Hang kiemelése szóból; a hang és a betű azonosítása;a hallási, a látási kép és a beszédmozgás kapcsolatának kiépítése és megerősítése. Betű felismerése betűsorban, betűcsoportban, szavakban; – tapasztalatszerzés az anya- betűk összeolvasása; szavak, szókapcsolatok, mondatok, rövid, nyelvi ismeretek körében; egyszerű, néhány mondatos szövegek szótagoló, majd folyamatos elolvasásának gyakorlása csendesen és hangosan. Az olvasottak megértésének bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával. A szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a betű felismerése és megnevezése konkrét esetekben. Az értő olvasás fejlesztése, Megfigyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a szövegolvasás: mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak külön írása). – mesék, versek, történetek, Helyesírási szabályosságok felismerése és alkalmazása: hangok sorolók, gyermekjátékok a időtartamának szerepe, jelölésük; mondatkezdés és zárás; nagy népköltészet és a kezdőbetűs szavak begyakorolt esetekben.

5

műköltészet köréből; – a természet szeretetének, védelmének érzelmi alapozása; – az egymás iránti szeretet, elfogadás, tapintat, felelősség tudatosítása; – szociális képességek fejlesztése, szociális technikák bemutatása;

Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása: szereplő, helyszín események megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösszefüggésben. Az olvasmány tartalmára irányuló kérdések megválaszolása. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése. Tapasztalatszerzés a versek és a prózai szövegek formájának különbségeiről, a versek rímeiről. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva az időjárás és a természet változásainak, az emberek, az állatok és a növények életének megfigyelése. Élethelyzeteket modellező szerepjátékokban a helyes magatartásformák tanulása, gyakorlása. Érzelmek kifejezése mimikával, mozdulattal. Dramatikus játékokban együttműködés a társakkal.

– a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai;

Szituációs játékokban a köszönés, a bemutatkozás, a kérés, az ajándék átadás, a köszöntés és a megköszönés gyakorlása. A feladatmegoldás lépéseinek gyakorlása. – az önálló tanulás képessé- Látogatás a könyvtárban. gének fejlesztése: (feladatA könyvtárhasználat szabályainak megfigyelése. megoldási algoritmusok, A gyermeklexikon használata segítségadással. könyv- és könyvtárhasználat; Memoriterek tanulása: 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés, verstanulás). népdal; Petőfi Sándor: A tavaszhoz; Weöres Sándor: Szunnyadj, kisbaba; Kocsi és vonat; Csanádi Imre: Farkas üvölt; Szabó Lőrinc: Tavasz; Kányádi Sándortól 1-2 szabadon választott vers. Kiegészítő anyag Olvasmányok tartalmának elmondása; állatok, növények bemutatása olvasott szöveg alapján; történet alkotása képsor segítségével; párbeszédek felolvasása szerepek szerint; teleAz olvasástechnika fejlesz- fonálás modellezése szituációs játékban. tése: pontosság, tempó, Szövegek ismételt néma és hangos olvasása. folyamatosság. Begyakorolt szöveg felolvasása az élőbeszédhez közelítő hanglejtéssel. 3. Írástanítás, az íráshaszÍrott kis-és nagybetűk alakítása, kapcsolása. nálat fejlesztése Az írott betűalakok Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával. tanítása. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Az írástechnikát fejlesztő Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra gyakorlatok. írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak írása betűrendben. Kiegészítő anyag A tanulási folyamat szükség szerinti pontjain a tanultak 4. Ismétlések, ismétlése, gyakorlása. rendszerező összefoglalások, felmérések Egyszerű feladatmegoldások formatív és szummatív jellegű felmérésekben.

6



Időkeret Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése 3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése Az írás eszközi használatának gyakorlása Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás 5. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során ÖSSZESEN

8 óra/hét

9 óra/hét

15 óra

15 óra

45 óra 73 óra 17 óra


42 óra 22 óra

42 óra 22 óra

22 óra

22 óra

50 óra

62 óra

10 óra 296 óra

10 óra 333 óra

4.

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: írás nyelvtan:

3 1/ 2* 3 / 2*

3 2 2,5

FEJLESZTÉSI FELADATOK – A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. – Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezésére ösztönzés. – Az első évfolyamon elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: – az olvasás pontosságának, folyamatosságának és tempójának fokozása, a megértés minőségének javítása;

7

– – – –

az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. Gazdag olvasmányélményekre építve az irodalomolvasás és a könyvek iránti érdeklődés megerősítése, az információhordozók használatával kapcsolatos helyes viszonyulások és felhasználói szokások alakítása. Társadalmi tapasztalatok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatása a baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek kapcsolatokban és a felelős környezeti magatartás területén.

Témakörök, tartalmak 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

Kiegészítő anyag 2. Olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás: – prózai szövegek, versek, mondókák, találós kérdések a népköltészet és a műköltészet, a klasszikus és a mai magyar, valamint a szomszédos népek gyermekirodalmából; egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek.

Tanulói tevékenység Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegződésének gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtéséhez. Mondatok, szövegek olvasásával, memoriterek elmondásával a hanglejtés, a hangsúly szerepének megfigyelése és helyes alkalmazásának gyakorlása. A szókincs gazdagításához szavak gyűjtése, értelmezése, szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés a barátságról, iskolai, családi témákról, a természetről. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak megismerése és gyakorlása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Dramatikus játékokkal mindennapi élethelyzetek modellezése a felnőtt gyerek kapcsolatokban alkalmazható magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához. Mímes játékok, felkészülés karácsonyi és anyák napi műsorra.

Az olvasmány témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. Mese és valóság megkülönböztetése. Tapasztalatszerzés szavak, kifejezések többletjelentéséről a szövegben. Gondolategységek lényegének összefoglalása, vázlatpont

8

megfogalmazása. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. Versek formájának megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése tapasztalati alapon. A baráti kapcsolatokat, családi, iskolai közösségek életét Kiegészítő anyag meghatározó motívumok megfigyelése, ezek érzelmi hátterének és megnyilatkozásainak vizsgálata az olvasottakhoz – dramatikus játékok. kapcsolódva. Mesejellemzők megfigyelése, véleményalkotás az olvasottakról. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Az író és költő Olvasásgyakorlás. fogalom különbségéről tapasztalatok gyűjtése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Népszokások bemutatása. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. A szövegmondás összekapcsolása mozgással, mimikával. Az önálló tanulás képességé- Szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegrészletek ismételt nek fejlesztése: hangos olvasása a pontosságra, a folyamatosságra, a hanglej– szövegmondás; tésre, a hangsúlyra, az írásjelekre irányuló valamely szempont figyelembevételével. Szempontokkal irányított felkészülés után ismert, begyakorolt – memoriterek tanulása; szöveg(részlet) felolvasása. – barátság, kölcsönösség, felelősség egymásért;

– könyvtárhasználat.

Az írástechnika fejlesztése.

Mesemondás. Olvasmányok tartalmának elmondása saját megfogalmazásban. Beszámoló az olvasmányokhoz kapcsolódó személyes élményekről. Vázlat felhasználása a tartalomelmondáshoz. Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok. Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra...(részlet), Anyám tyúkja; József Attila: Altató; Szabó Lőrinc: Csiga-biga; Weöres Sándor és Kányádi Sándor verseiből szabadon választott. A szövegfeldolgozást előkészítő vagy annak folyamatához kapcsolódó érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Könyvek jellemző adatainak megfigyelése (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, tartalomjegyzék, terjedelem, illusztráció). Tapasztalatszerzés a jellemzők olvasót segítő szerepéről. Az illusztráció és a szöveg kapcsolatának megfigyelése értelmezéssel. Tájékozódás a könyvekben, újságokban. A tartalomjegyzék használata. A Szivárvány gyermekújság szerkezetének, rovatainak megfigyelése. Olvasás a gyermekújságból. A könyvtárhasználat szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása. Könyvkeresés a könyvtárban szerző és cím szerint. A szabályos betűalakítás és kapcsolás gyakorlása betűkapcsolások, szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásával.

9

Az írás eszközi használatának gyakorlása. Kiegészítő anyag 4. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: – mondat, szó, hang, betű; szótagolás; – szótő és toldalék;

– mondatfajták.

Figyelem az íráshasználat normáinak megtartására. Lendületfejlesztő gyakorlatok. Két-három összefüggő mondat leírása másolás, tollbamondás után vagy emlékezetből. Válogató másolás. Válaszadás kérdésre. Mondatok kiegészítése, kibővítése, bennük szavak kicserélése. Önállóan alkotott mondat leírása. Versek, olvasmányvázlatok leírása, illusztrálása. Összefüggő mondatok alkotása és leírása akaratlagos írással. A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének megtapasztalása. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak szerepének felismerése és használatuk gyakorlása. Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalak és a jelentés változásairól, szótő felismerési gyakorlatok. A többes szám jelölésének felfedezése. Felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. Szavak többes számú alakjának alkotása. Beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használatának gyakorlása.

Kiegészítő anyag Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás: – az időtartam jelölése: -o,-ó,-u,-ú,-ü,-ű,-i,-í; -ít,-ul,-ül; -tól,-től,-ból,-ből, -ról, -ről; – a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; – a hagyomány szerinti írásmód; – az elválasztás szabályai; – a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. Kiegészítő anyag

Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok használatáról. A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyes használata és leírása. Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében. A tanuló által ismert személy- és állatnevek, a lakóhely földrajzi neveinek írása. Szabályismeret és alkalmazás. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel alkalmazása írásbeli feladatokban.

5. Ismétlés, rendszereA Duna, a Tisza, a Balaton és Magyarország nevének helyes zés, összefoglalások, leírása. felmérések A tanultak felidézése, áttekintése és rendszerbe foglalása.

10

A megszerzett tudás bizonyítása írásbeli feladatok megoldásával.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI A tanuló képes legyen – ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; – kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; – a tanult memoriterek szöveghű elmondására; – szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; – olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; – tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; – 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; – az ábécérend ismeretére, – hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; – a hosszú hangok jelölésére az írásban; – Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el. – Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz – rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással. – Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír. – a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben; – a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; – a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

11



Időkeret Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás. Olvasásgyakorlás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. 3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. 4. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. 5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. 6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések ÖSSZESEN:

13 óra

15 óra



14 óra 15 óra

14 óra 16 óra

12 óra 20 óra

12 óra 20 óra

26 óra 54,5 óra 14 óra


A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: fogalmazás: nyelvtan:

3 1/ 2* 3 / 2*

3 2 2,5

FEJLESZTÉSI FELADATOK – A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése. – Az olvasás és az írás készségeinek eszközszintre emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. – A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.

12

– – – – –

Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása. Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása. Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadtatása. Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében. – A tanulók önállóságának növelése: – a feladatvégzésben; – az információszerzésben és felhasználásban; – a szabályalkalmazásban (pl. helyesírás, – szövegalkotás, nyelvi érintkezés); – az önellenőrzésben és a hibajavításban.


Tanulói tevékenység A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs helyzetekben. Szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelKiegészítő anyag mi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás. A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek 2. Olvasás-szövegértés, ele- tartalmának pontos közvetítése. mi ismeretek az irodalom- Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése. ról Szövegfeldolgozás. Prózai művek, versek, nép- Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. költészeti alkotások a hazai Beszélgetés a szövegről. és a külföldi szépirodalom- Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása. ból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat A szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a feldolgozó, nemzeti ünnepe- szövegértés, értelmezés gyakorlása. ket, jelképeket, a természetet Az események sorrendjének, a mesélő személyének megés a társadalom életét bemu- állapítása.

13

tató írások. Hétköznapi szövegek. – Emberismeret

Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése. Véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról. – Népköltészet és Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok, hazaműköltészet. szeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése, értékelése. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése. Tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus, rím, hasonlat, refrén). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi Dramatikus játékok közlésformákban. Ritmus-, mozgás-és beszédgyakorlatokkal kombinált kon– Műélvezet, átélés, centrációs és memóriafejlesztő gyakorlatok. belefeledkezés. Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más élőlények megjelenítése. Szövegek dramatizálása, megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. A produkciók megbeszélése. Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása Olvasásgyakorlás. rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással. Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi ünnepekre. Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási tréningek. A szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a monAz önálló tanulás datfonetikai eszközök használatával. képességének fejlesztése: A nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával. Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával. Tájékozódás a szövegben. A szövegből kiemelt tények, információk felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben. Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek, szereplőinek mélyebb megismeréséhez. Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz. Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz. Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása. Beszámolók pl. kutató, gyűjtő munkáról több összefüggő mondattal. – könyv- és könyvtárismeret. A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfi– gyakorlatok a könyvtárban. gyelése. Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok szerint. Könyvek adatainak ismertetése. Szép-

14

Prózai szöveg- és verstanulási technikák

3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése: – írásszokások megszilárdítása; – lendület és tempó fokozása. Az írás eszközi használata. 4. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek.

Szövegalkotási gyakorlatok.

5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: – mondatfajták; – szófajok.

irodalmi és ismeretterjesztő alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján. Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok; Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1-2.vsz.); Petőfi Sándor: A füstbe ment terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8 soros prózai szövegek történelmi olvasmányokból. A betűtorzulásokat és hibás kapcsolásokat javító alakítási és kapcsolási tréningek. Szavak, szószerkezetek, bővülő mondatok írásával az írás lendületének és tempójának fokozása. Hosszabb szövegek folyamatos írása különféle írástevékenységekben. Fogalmazások, nyelvtani feladatok javított változatának leírása. Vázlatírás, ábrák feliratozása. Meghívó tervezése, szövegezése. Postai nyomtatványok kitöltése. Olvasmánynapló vezetése. Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói fogalmazásokból: a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg mondatainak kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, az elbeszélő szövegforma jellemzőiről. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szöveg alkotásakor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. A fogalmazásokba párbeszédes részek illesztése. Az önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével. A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések, létezés megkülönböztetése. Az igék idejének felismerése és megnevezése. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk Tapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk. A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A főnevek megfigyelése a mondatban.

15

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás

6. Ismétlés, rendszerezés, felmérések

A -ba,-be,-ban,-ben ragos főnevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Külső és belső tulajdonságot jelentő melléknevek megfigyelése, megkülönböztetése. A tanult szófajok felismerése toldalékos formában is szócsoportokban, mondatban és szövegben. Mondatfajták jelölése írásban. Igekötős, valamint különféle idejű igék helyesírásának gyakorlása. Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó,-ő,-ú -ű végű főnevek, -ít,-ul,-ül végű és a kiejtéstől eltérő írásmódú igék, -s végű toldalékos melléknevek írása. Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében. Témazáró logikai rögzítés. Az elsajátított tudás bemutatása formatív és szummativ felméréseken.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI A tanuló képes legyen – tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására – beszéd közben; – a tanult nyelvi fordulatok használatára konkrét beszédhelyzetekben; – memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; – egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal; – a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; – ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére – fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására, a szövegértés – bizonyítására feladatok megoldásával; – ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával; – szövegek csoportosítására; – könyvek használatára ismeretek szerzéséhez; – A könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol. – cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; – a többes szám kifejezésének fölismerésére; – a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; – az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; – a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; – a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); – egyszerű szavak elválasztására önállóan; – hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; – az időrend megtartására események leírásakor;

16

– a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés és -zárás helyes jelölésével; – írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban; – az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.

17



Időkeret Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás. Olvasásgyakorlás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. 3. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. 5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. 6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések ÖSSZESEN

16 óra

12 óra



15 óra 34 óra

15 óra 48 óra

26 óra

28 óra

56 óra 16 óra

63 óra 15,5 óra

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: fogalmazás: nyelvtan:

3 1/ 2* 3 / 2*

3 2 2,5

FEJLESZTÉSI FELADATOK – A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására. – A különböző nyelvi tevékenységekben az elmélyültség, a kitartás és az igényesség fokozása. – Az irodalomolvasás folyamatában a mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értő olvasás továbbfejlesztése, és az olvasással kapcsolatban kialakuló pozitív viszonyulás megerősítése az irodalommal való élményszerű találkozásokkal. – A tanításhoz felhasznált szemelvények tartalmára építve a nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival, az etikai normák iránti fogékonyság és az értékőrző magatartás

18

– – – –

fejlesztése, az élő és az élettelen környezettel való harmonikus kapcsolat alapjainak megerősítése. A képzelet, az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalása, megerősítése és működőképességének fokozása. Az alapvető nyelvi készségek automatizmusainak megszilárdítása. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazására ösztönzés a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, tanulási szokások megerősítése.


Kiegészítő anyag 2. Olvasás-szövegértés elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás. Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás ismertetők a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetéből. Elbeszélések és regényrészletek, versek a hazai és külföldi klasszikus és élő irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyarság múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez

Tanulói tevékenység A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben. A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegővel, a pótlevegő vételének módja. Állandósult szókapcsolatok, a különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbővítéssel, kiegészítésekkel az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált megfogalmazása. Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor.

Szövegek megismerése csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása. Szereplők érzelmeinek felismerése, emberi kapcsolatok, szereplők magatartásának értékelése többféle szempont figyelembevételével. Olvasmányélmények megosztása társakkal. A szövegről folytatott beszélgetésben a szép, csúnya, vidám, szomorú, jó, rossz minősítő kifejezések használata és indoklása a szövegből vett bizonyítékok kiemelésével. Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlítások, megszemélyesítés). Mesefajták jellemzőinek megfigyelése. A mesék nyelvi és szerkezeti jellemzőinek felismerése.

19

Nagyobb terjedelmű irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek.

Jellegzetes irodalmi témák, motívumok felfedezése olvasmányokban. A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése. Nagyobb terjedelmű gyermekirodalmi alkotás elolvasása a – Drámajátékok. tanító irányításával. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. Mozgás a térben: térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény és hanghatások). A Olvasásgyakorlás: tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások megbeszélésekor. – hangos olvasás; Szövegek felkészülés utáni felolvasásakor a tartalom minél – néma olvasás. pontosabb kifejezéséhez a szövegfonetikai eszközök felhasználása. Párbeszédes szövegrészek értelmező felolvasása. Az interpretáló (értelmező) olvasás fejlesztéséhez kérdésekre válaszkeresés a szövegből. A kritikai és a kreatív olvasást Az önálló tanulás képességé- fejlesztő feladatok megoldása. nek fejlesztése: Nagyobb terjedelmű irodalmi mű olvasására való felkészülés folyamatolvasással. Adatgyűjtés, összefüggések keresése szövegből. Az adatok csoportosítása, felhasználása új feladathelyzetben. A szöveg kulcsszavainak kiemelése, szövegtömörítés és bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. Ennek felhasználása tartalom elmondáshoz. – könyvtárismeret; Tájékozódás a történelmi időben és térben. Adatgyűjtés, rendezés, beszámoló a régió, a lakóhely irodalmi, történelmi nevezetességeiről, emlékeiről. – könyvtárhasználati gyaA könyvtári állomány megfigyelése. Az állomány tárolásának, korlatok; hozzáférési lehetőségének megismerése. A katalógus sze– tanulási technikák repének megfigyelése, és használatának gyakorlása. bővítése; Könyvkeresés szabad polcon. A tanítási órán szerzett ismeretek bővítése, elmélyítése könyvtári „kutatással”. Beszámoló a – memoriterek tanulása. gyűjtőmunkáról. Feljegyzések az olvasottakról. Olvasmánynapló vezetése segítségadással. Közmondások, népdalok, rövid népmese. Kölcsey Ferenc: Himnusz (részletek); Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal; Tisza (részletek); József Attila: Mama; Juhász Gyula: 3. Írásbeli szövegek Karácsony felé (részlet); Nagy László: Itthon vagyok; prózai alkotása Fogalmazási alapismeretek. szövegekből 6-8 soros részletek. A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi példákon és tanulói fogalmazásokon.

20

Szövegalkotás.

4. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek. – A szófajokról tanultak bővítése, elmélyítése.

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás

Megírt levelek, üdvözlő lapok, postai levelezőlapok gyűjtése, megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzőik összegyűjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése. Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával. Levélírás füzetben, majd, levélpapíron. Borítékcímzés. Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez. Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító irányításával. Szófaj felismerési gyakorlatok. Az igék megfigyelése a mondatban. A személyes névmások és az igei személyragok szerepének megértése. Felismerésük és megnevezésük, alkalmazásuk gyakorlása. A tulajdonnevek újabb csoportjainak megismerése: földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek. A névelők és a névutók szerepének megfigyelése. Felismerésük és megnevezésük mondatban, szövegben. A névelők helyes használata. A melléknév fokozhatóságának felismerése. Fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes használatának gyakorlása. Az állító és a tagadó mondatok tartalmának vizsgálata, összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a mondatban. Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Az igék különféle módú alakjainak helyes leírása. Az egyszerű és az összetett szavak jelentésének megfigyelése. Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett melléknevek. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája. 30 újabb szóban a j hang helyes jelölése a tanult szófajok köréből. Az alsó tagozaton tanult nyelvtani ismeretek rendszerezése. A tanultak alkalmazása az elsajátítás szintjét vizsgáló formatív és szummatív felmérésekben. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

5. Ismétlés, rendszerezés, összefoglalások, felmérés

21

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló képes legyen – feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; – érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre; – a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra; – együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; – előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; – olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; – egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; – a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; – legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére; – egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; – tájékozódásra a szótárokban; – a könyvek tartalomjegyzékének használatára; – az ábécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: – a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; – a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; – a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; – a múlt idő jelének helyes használata; – az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja; – a keltezés egyszerű alakjának írása; – szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: – szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; – egyalakú szótövek fölismerése; – a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; – a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; – a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, – záró írásjelük helyes megválasztása; – közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: – elbeszélés, leírás vagy levél; – a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; – írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; – önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára.

22

A tantárgy tanításának célja: Fejlesztési feladatok Beszédértés, beszédművelés

Recommend Documents