A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény 1.2 Kar 1.3 Intézet/Tanszék 1.4 Szakterület 1.5 Képzési szint 1.6 Szak / Képesítés
Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtudományi Intézet Nyelv és irodalom Alapképzés Magyar nyelv és irodalom
2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Esztétika LLM5016 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Serestély Zalán 2.4 Tanulmányi év MA+MM 2.5 Félév 5. 2.6. Az értékelés módja E III.
2.7 A tantárgy típusa V A
3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 A tantervben szereplő össz-óraszám 7 melyből: 3.5 előadás 4 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei 6. Elsajátítandó kompetenciák
előadóterem
szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel
1 1 óra 25 10 25
Szakmai kompetenciák Általános kompetenciák
Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; az esztétikai kérdések hagyománytörténete
Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat
Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a „hagyománytörténésbe” való beillesztése: a klasszikus esztétika kérdéseinek „posztmodern” újrafogalmazása
Önálló esztétikai szemlélet kialakítása az esztétikai gondolkodás hagyományának ismeretében
Igényes szövegek alkotása az esztétika témaköreiben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt)
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
Az esztétikai gondolkodás hagyományának, illetve e hagyomány jelentősebb alapszövegeinek olvasása, applikatív megértése Egy, az esztétikai tapasztalat fontosabb kérdéseit felvető, bevezető órasorozatot követően az előadások gondolatmenete az esztétika történetének klasszikus szövegei nyomán halad, Platóntól Gadamerig. Tulajdonképpen nem hagyományos értelemben vett „esztétikatörténeti” kurzusra kell itt gondolni, hiszen a klasszikus szövegek (újra)olvasása révén az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a „hagyománytörténésbe” való beillesztését fogjuk megkísérelni. Más szavakkal: megpróbáljuk „visszakeresni” a „szép aktualitásával” kapcsolatos kérdéseink gyökereit az esztétikai gondolkodás hagyományában, illetve fordítva: megkíséreljük újra (és új módon) feltenni a régi esztétikai kérdéseket.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1.
Az esztétikai diszciplína alapkérdései, korunk kultúrájában betöltött szerepe és ennek problematikussága
2.
Esztétikai gondolkodás az antikvitásban: Platón (ideatan, szépségfelfogása, a művészet létrangjának kérdése)
3.
Esztétikai gondolkodás az antikvitásban: Arisztotelész (a
Didaktikai módszerek Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás,
Megjegyzések
mimészisz, a tragédia és a katharszisz fogalmai mentén felvetődő kérdések) 4.
A középkori keresztény filozófia szépségfelfogása
5.
A művészet mint a szép vizsgálatának kitüntetett területe a reneszánsz korában
6.
Az esztétikai Baumgarten
7.
A szép fogalmának szubjektivizálása: Immanuel Kant
8.
A művészet mint az emberi szellem fejlődésének egyik állomása Hegel koncepciójában
9.
Esztétikai aktus és esztétikai tárgy korrelatív viszonya a fenomenológiai esztétikában
10.
Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója (Heidegger), az esztétikai tudat kritikája (Gadamer)
11.
Heidegger posztmetafizikus művészetfelfogása (A műalkotás eredete)
12.
Gadamer: Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep (A szép aktualitása)
13.
Szöveg és interpretáció viszonya
14.
Hermeneutika és dekonstrukció
diszciplína
megalapozása:
Alexander
beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások
Könyvészet Platón: A lakoma. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. Platón: Az állam, X. rész. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. Arisztotelész: Poétika. Pannonklett Kiadó, Bp., 1997. Szent Ágoston: Vallomások és más írások (részletek az Esztétikai olvasókönyv A szép aktualitása kérdéséhez
c. válogatásból) Leonardo Da Vinci: Tudomány és művészet (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) I. Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Schiller: Levelek az ember esztétikai neveléséről (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Lessing: Laokoón (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Hegel: Esztétika (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) M. Heidegger: A műalkotás eredete. Európa Könyvkiadó, Bp., 1988. H. G. Gadamer: A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége c. fejezet. In: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest, 1984. 8.2 Szeminárium / Labor 1.
A harc az Úrral: Jákob és Jónás. Exegézis és esztétika. Műelemzés: 1. 2.
2.
Didaktikai módszerek bevezető beszélgetés
Teremtés könyve (Genezis) I, 32: 23-32 Jónás könyve
A szépség és a szentség. Pravoszláv hermeneutika és teológiai esztétika: Műelemzés:
Megbeszélés, interaktív eljárások
Andrej Tarkovszkij (rend.), Andrej Rljubjov, 1969. (letölthető formátum). 3.
A szépség mint transzcendentálé. Kitekinés a középkori esztétikai gondolkodásra. Műelemzés:
Megbeszélés, interaktív eljárások
Babits Mihály (szerk.), Amor Sanctus, középkori himnuszok, Polis, Kolozsvár, 1996.
4.
Aisztheszisz, dünamisz, erósz. Műelemzés:
Megbeszélés, interaktív eljárások
Mozart: Don Juan (szövegkönyv + az opera bármely feldolgozása letölthető formátumban) 5.
A tragikum szépsége Műelemzés:
Megbeszélés, interaktív eljárások
Aiszkhülosz: Eumeniszek, in: Aiszkhülosz, Oreszteia 6.
Technológia és esztétika
Megbeszélés, interaktív
Megjegyzések
7.
A popzene esztétikája Műelemzés:
eljárások Megbeszélés, interaktív eljárások
Kanye West: Runaway Könyvészet 1. a. b.
Andrei Ple u, Jákob harca az angyallal, In: Uő, Angyalok, Kolozsvár. Koinónia, 2006, 218-234 Hans Robert Jauss, Jónás könyve – az „idegenség hermeneutikájának” egy paradigmája, In: Uő, Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Budapest, Osiris, 1997.
a.
Lepahin Valerij, Antinómia és ontológia az ikon-képben, In: Uő, Az óorosz kultúra ikonarcúsága, Szeged, 1994, 21-34. Pavel Florenszkij, Az ikonosztáz, Budapest, Typotex, 2005.
2. b. 3. a. b.
Umberto Eco, Művészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, Európa, 2007. Eriugena, Hugo de Sancto Victore, Aquinói Tamás szövegek, In: Marosi Ernő (szerk.), A középkori művészet történetének olvasókönyve, Budapest, Balassi Kiadó, 1997, 19-23.
4. Soren Kierkegaard, A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei-erotikus, In: Uő, Vagy-vagy, Budapest, Osiris, 2001, 45-86. 5. Friedrich Nietzsche, A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus, Bukarest/Kolozsvár, Kriterion/Polis, 1994. 6. a. b.
Paul Virilio, Az eltűnés esztétikája, Budapest, Balassi/Tartóshullám, 1992. J. W. T. Mitchell: A műalkotás a bio-kibernetikus reprodukció korszakában, in: http://magyarepitomuveszet.mm-art.hu/hu/vizkult.php?id=783
a.
Batta Barnabás: A pop védelmében, in: Tófalvy Zoltán, Kacsuk Zoltán, Vályi Gábor (szerk.), Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában, Budapest, L’Harmattan, 2011, 308-321 Patakfalvi Czirják Ágnes, Sounds of Cluj, A kolozsvári elektronikus zenei szcéna tíz éve, in: Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában, Budapest, L’Harmattan, 2011, 159, 168.
7.
b.
9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.
A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más – hazai és főként magyarországi egyetemek – mai gyakorlatát.
10. Értékelés
A tevékenység típusa
10.1 Értékelési kritériumok
10.2 Értékelési módszerek
10.4 Előadás
Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése
Írásbeli dolgozat, aktív részvétel a megbeszéléseken
10.5 Szeminárium / Labor Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása
A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként)
10.6 Minimális követelmények
Minden órára kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete, ami röpdolgozat írásával kerül ellenőrzésre. A félév végéig minden hallgatónak egy előzetes egyeztetés után közösen kiválasztott műről kell elemzést leadnia, amelyben a műnek feltehető kérdések között helyet kap az áttekintett szakirodalom intermediális kérdésfeltevéseinek valamelyike. Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás megengedett A félév végén a kötelező olvasmányokban foglalt alapvető ismeretek elsajátítása teszt formájában kerül ellenőrzésre. A végső jegy a műelemzés (60%) és a teszt (40 %) eredményeiből áll össze.
10.3 Ennek aránya a végső jegyben 1/3
1/3 1/3
