A TANÁRI KÉPESÍTŐ VIZSGA Tanári képesítő vizsga 0 óra/0 kredit, előfeltétel 40 kredit teljesítése A tanári képesítő vizsga leírása: A tanári képesítő vizsga - a 111/1997-es tanári képesítési követelményekről szóló kormányrendelet szerint - a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzést lezáró záróvizsga, illetőleg a 4.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt tanár szakokon a záróvizsga önálló része. (4 § (1) A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés a) a szakterületek alapképzési szakjaival párhuzamosan vagy - kiegészítő alapképzés keretében - attól időben elkülönítve, b) a szakterületek alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben tanár szakként meghatározott szakon kizárólag a szakterületi képzéssel együtt folyhat.) A tanári képesítő vizsga két részből áll: 1. a tanári szakdolgozat megvédése, 2. komplex szóbeli vizsga. 1. A tanári szakdolgozat megvédése A tanári szakdolgozatot a témavezető írásban értékeli, és a dolgozat témájához, az adott tudományterülethez illeszkedő két kérdést fogalmaz meg, megjelölve a kérdések megválaszolását segítő szakirodalmat is. A hallgató az értékelést és a kérdéseket a tanári képesítő vizsga előtt megkapja. A kérdések megválaszolása, a szakdolgozat megvédése a tanári képesítő vizsga első része. 2. Komplex szóbeli vizsga A tanári képesítő vizsga második része komplex szóbeli vizsga, amelyben a hallgató tanúsítja, hogy képes: szakterületi felkészültsége pedagógiai alkalmazására; a szakjához kapcsolódó tantárgyak tanítási-tanulási folyamatának tervezésére, szervezésére és értékelésére; szaktárgyai tankönyveinek és taneszközeinek elemzésére és felhasználására; nevelési-oktatási problémák megoldására; a gyakorlati képzésben szerzett tapasztalatainak feldolgozására; a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének elemzésére; az elmélet és a gyakorlat szintetizálására; a pedagógiai innovációra; tanári szakmai fejlődése értelmezésére és elemzésére, a tanári szakmai reflexió megvalósítására. A tanári képesítő vizsga osztályzata: A tanári szakdolgozatra kapott érdemjegy és a dolgozatvédésre szerzett jegy átlageredményének, a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének, a pedagógiai-pszichológiai komplex szigorlat érdemjegyének, az iskolai gyakorlatok összegző érdemjegyének egészre kerekített átlaga. A tanári képesítő vizsga megszervezése az alábbiak szerint történik. A tanári képesítő vizsga a kormányrendelet értelmében a szakos záróvizsgával egyidőben történik, annak önálló részét képezi a kormányrendelet 4.§.(1) b) pontja alatt szabályozott képzésben. Minden más esetben a tanári képesítő vizsga elkülönül a szakos záróvizsgától. Kötelező olvasmányok: A pszichológiai és pedagógiai tantárgyak, az alkalmazott pedagógiai és pszichológiai tantárgyak, a szakmódszertani tantárgyak alapirodalma, az iskolai gyakorlatok iskolai dokumentumai, szakos szakirodalma. Koordinátor: Gömöri Ferenc
ÚTMUTATÓ A TANÁRI KÉPESÍTŐ VIZSGÁHOZ A tanári képesítő vizsgához kapcsolódó tudnivalók és tennivalók A 111/1997. (VI. 27.) Kormányrendelet rendelkezik a tanári képesítés követelményeiről. A tanári képesítő vizsga a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzést lezáró záróvizsga, amely a tanárszakokon a záróvizsga önálló része. A képesítő vizsgára bocsátás feltételei: a tanárképzés tantervi követelményeinek teljesítése, illetve annak igazoltatása a leckekönyvben történik. A tanári képesítő vizsga két részből áll: -
a tanári szakdolgozat megvédéséből és komplex szóbeli vizsgából.
A tanári szakdolgozat megvédése – a témavezető által előzetesen feltett – a tanári szakdolgozat témájával és a tanári szakdolgozat által tárgyalt tudományterülettel kapcsolatos két kérdés megválaszolását jelent. A komplex szóbeli vizsga a tanári képesítő vizsga második része, amelyben a hallgató tanúsítja, hogy képes szakterületi felkészültségének pedagógiai alkalmazására; a szakjához kapcsolódó tantárgyak tanítási-tanulási folyamatának tervezésére, szervezésére és értékelésére; a szaktárgy tankönyveinek és taneszközeinek elemzésére és felhasználására; nevelési-oktatási problémák megoldására; a gyakorlati képzésben szerzett tapasztalatainak feldolgozására; a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének elemzésére; az elmélet és a gyakorlat szintetizálására; a pedagógiai innovációra; tanári szakmai fejlődésének értelmezésére, a tanári szakmai reflexió megvalósítására. A tanári képesítő vizsgára bocsátás feltételei: -
-
az adott szakon az intézményi tantervben foglalt szakterületi, valamint az általános követelmények teljesítése; a követelmények teljesítése a pedagógiai, a pszichológia és ezek határtudományainak elméleti alapjai; a nevelő tevékenység feladataira felkészítés elmélete és gyakorlata; képességfejlesztés a tanulási-tanítási folyamat tervezése, szervezése, irányítása, értékelése terén és a tanárjelölt személyiségének fejlesztése vonatkozásában; a pedagógiai és pszichológiai komplex szigorlat letétele; a szakdolgozat elkészítése és a pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés és a szakmódszertan területe szerinti bírálattal ellátott értékelése.
Mindazok a hallgatók, akik a tanári szakdolgozatukat a végzés félévének utolsó szorgalmi időszaki napjáig a szabályzatban foglaltaknak megfelelően leadták, tanári képesítő vizsgára bocsáthatók. Be nem jelenlett halasztás, indokolatlan távolmaradás elégtelen osztályzatot von maga után. A tanári képesítő vizsga eredménye: a pedagógiai és pszichológiai komplex szigorlat érdemjegyének, az iskolai gyakorlatokat összegző érdemjegynek, a tanári szakdolgozat és védése átlageredményének, a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének (vagy ennek részleteire adott osztályzatok átlagának) egészre kerekített átlaga. Amennyiben a tanári képesítő vizsga bármely szóbeli része elégtelen, a képesítő vizsgát meg kell ismételni. Sikertelen képesítő vizsga esetén a jelölt összesen két alkalommal tehet ismételt képesítő vizsgát. Ismételt képesítő vizsga legkorábban a következő képesítő vizsgaidőszakban tehető. A tanári képesítő vizsga nyilvános.
A képesítő vizsga a 111/1997-es tanári képesítés követelményeiről szóló kormányrendelet 4§ (1) (b) pontja alatt szabályozott képzésben (tanár szakként meghatározott szakon) a szakos záróvizsgával egyidőben történik, annak önálló részét képezi. Minden más esetben a tanári képesítővizsga – időben is – elkülönül a szakos záróvizsgától. A képesítő vizsga legalább háromtagú képesítő vizsgabizottság előtt történik, melynek tagjai a pedagógiai, a pszichológiai, a módszertani, a gyakorlati képzési területek oktatói közül kerülnek ki. A képesítő vizsga menete és metodikája A komplex szóbeli vizsga: Valamennyi komplex tételben érvényesül / érvényesítendő az alábbi hármas egység: a) az adott diszciplína absztrakt fogalmi szintje; b) a társadalmi gyakorlat, az oktatás makroszintje; c) ugyanannak a jelenségnek konkrét intézményi, az iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó szintje. A történetiség minden egyes tételbe beépítendő aspektus. Az egyes tételeknél a vonatkozó szakirodalom, a saját tanulási tapasztalatok témához illeszkedő, rendszerezett feldolgozására és – lehetőség szerint – az iskolai gyakorlatok (pedagógiai tantárgyakhoz kapcsolt gyakorlatok, szakos tanítási gyakorlat, egyéni összefüggő iskolai gyakorlat) tapasztalatainak strukturált elemzésére kerül sor. A tanárjelölt felhasználhatja mondanivalójának alátámasztására az iskolai gyakorlatok során elkészített saját dokumentumait is. Az egyes tételekben megjelenítendő ismeretanyag terjedelmére tekintettel a tanárjelölt 30-35 perces felkészülési idő alatt vázlatot készít. A vizsgabizottság a vázlat áttekintése után jelöli ki azokat a részleteket, melyek szóbeli kifejtését kéri a hallgatótól. A tanárjelöltnek 20-25 perc áll rendelkezésére a témakör kibontásához, az elméleti és gyakorlati összefüggések forrásokkal, hivatkozásokkal alátámasztott, példákkal illusztrált és bizonyított feltárásához. Mielőtt a témakör kifejtését elkezdené, tájékoztatja a bizottságot arról, mely irodalmak, szakanyagok, dokumentumok segítették felkészülését. A tanári szakdolgozat megvédése: A tanárjelöltnek kb. 10 perc áll rendelkezésére a szakdolgozati bírálathoz kapcsolódó észrevételeinek, kiegészítéseinek megfogalmazásához, valamint a szakdolgozati bírálatban feltett kérdések megválaszolásához. A tanári képesítő vizsgával kapcsolatban további információk kaphatók Gömöri Ferenctől a B/116-os szobában.
A tanári képesítő vizsga komplex témakörei 1. A tudás értelmezése, történeti, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai Tudás, tudásmérés megközelítései. és iskola Az iskolai tudás; az iskolai tudás mérésének rendszerszintű összefüggései. Nemzetközi és hazai tudásmérések (pl. PISA, PIRLS, TIMSS) főbb eredményei és oktatáspolitikai konzekvenciái. A tudásmérések eredményeinek gyakorlati pedagógiai konzekvenciái. 2. A társadalom és az oktatási rendszer. Társadalmi egyenlőtlenségek, mobilitás. A közoktatás Az iskolázottság történeti alakulása és az oktatás terjedése. Az oktatási expanzió rendszere és és az iskolai szelekció összefüggései. változásai Az oktatási expanzió következményei az osztályteremben, az ebből fakadó problémák, pedagógiai eljárások. 3. Centralizáció és decentralizáció az oktatáspolitikában. Törvényi szabályozás, A közoktatás tartalmi szabályozás. irányítása és A mai magyar iskola működését, a tanár munkáját meghatározó rendszerszintű, szabályozása középszintű és mikroszintű szabályozás dokumentumai (törvények, kormányrendeletek, központi tantervek, vizsgakövetelmények, pedagógiai programok, helyi tantervek). Tantervkészítési és tananyag-fejlesztési kompetenciák a saját tantárgy vonatkozásában. 4. A tanulók egyéni különbségei és speciális szükségletei. Ennek jogszabályi háttere: Az egyéni törvények, rendeletek, NAT. különbségek Speciális bánásmódot igénylő tanulók, tanulócsoportok az iskolarendszerben. szerepe a nevelő, Differenciális tanítási eljárások a saját tantárgyban. oktató munkában 5. Kulcskompetencia és kritikus kompetencia fogalmi megközelítései. KulcsA tudásalapú társadalom jellemzői és az élethosszig tartó tanulás. kompetenciák és Valamely kulcskompetencia vagy kritikus kompetencia szerepe, fejlesztése a fejlesztésük saját tantárgyban. 6. A pedagógiai tervezés és értékelés fogalmi megközelítései és összefüggései. Tervezés és A pedagógiai tervezés és értékelés kritériumainak történeti változásai és értékelés a tanári társadalmi meghatározottsága. munkában Tervezés, értékelés és önértékelés a saját pedagógiai munkában (a szaktanári, az osztályfőnöki vagy a szakkörvezetői munkában). 7. Az iskolai téralakítás, a tanulási színterek, a tárgyi környezet szerepe az Az intézményes intézményes nevelésben, oktatásban. A taneszközrendszer tipológiája és a nevelés, oktatás taneszközök funkciói. tárgyi környezete, A taneszközrendszer és a taneszköz-politika történeti változásai. Az információs infrastruktúrája és kommunikációs technológiák pedagógiai felhasználása. A saját tantárgyban alkalmazható bármely taneszköz elemző bemutatása. 8. A pedagógiai kommunikáció
9. A pedagógus szakma jellemzői
A pedagógiai kommunikáció fogalma, elméleti megközelítései és pszichológiai alapjai. Nyelvhasználat társadalmi sajátosságai; kommunikációs konfliktusok az iskolában. Kommunikációs zavarok elhárításának technikái a saját tantárgyban. A pedagógusszerep történeti változásai. A tanári mesterség és szakértelem. A szakmai kommunikáció. A pedagógiai szaksajtó és annak szerepe a neveléstudomány fejlődésében, a pedagógiai kutatásban, a továbbképzésben és az önképzésben. Egyéni pályakép és képzési reflexió.
Alapirodalom a tanári képesítő vizsga komplex témaköreihez (tételeihez) Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tnk., Bp., 1999. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER K., Bp., 2000. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. Osiris K., Bp., 2001. Bernáth László – Révész György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia, Bp., 1997. Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris K., Bp., 2., jav. kiad. 2002. Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris K., Bp., 2002. Csapó Benő – Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tnk., Bp., 2001. Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus K., Bp.- Pécs, 2002. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tnk., Bp., 6., átdolg. kiad. 2003. Giddens, A.: Szociológia. Osiris K., Bp., 2003. Hagyomány és megújulás a magyar oktatásban. OPKM, Bp., 2002. Halász Gábor – Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Bp., 2003. www.oki.hu Iskolatörténeti Kaleidoszkóp I. Artemis K., Bp., 1989. Kelemen Elemér (szerk.): Neveléstörténet problématörténeti alapon. Okker K., Bp., 1997. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tnk., Bp., 2001. Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Adu Print K., 1998. Kósáné Ormai Vera – Balogh Katalin – Zánkay András (szerk.): Neveléslélektani szöveggyűjtemény I. Tankönyv Kiadó Bp., 1981. Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Dialóg Campus, Bp.-Pécs, 2003. Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE, Eötvös Kiadó, Bp., 1997., 2000. Mészáros István: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Mészáros István – Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskolázás történetébe. Osiris K., Bp., jav. bőv. kiad. 2004. Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris K., Bp., 2000. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben. Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tnk., Bp., 2002. Németh András: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Bp., Osiris, 2002 Németh András – Skiera, E.: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tnk., Bp., 1999. Pedagógusetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996. Pukánszky Béla – Vajda Zsuzsa (szerk.): A gyermekkor története. Eötvös K., Bp., 2001. vagy Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Osiris, Bp., 2002. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI K. – Dinasztia Tnk., Bp., 2001. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvek, Debrecen, 2000. Vajda Zsuzsanna: Nevelés, pszichológia kultúra. Dinasztia K., Bp., 1994. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki K., Bp., 2002. A közoktatási törvény. (az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról többször módosított változata) www.om.hu Nemzeti Alaptanterv (NAT). Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Korona Kiadó, Bp., 1995., NAT 2003 www.om.hu Nevelés- és művelődéstörténeti források: http://nostromo.jpte.hu/~carry (elektronikus könyvtár) Szakmai folyóiratok vonatkozó tanulmányai. Pl.: Alkalmazott pszichológia, Educatio, Könyv és Nevelés, Fejlesztő Pedagógia, Iskolakultúra, Magyar Pedagógia, Szociológiai Szemle, Új Pedagógiai Szemle, www.oki.hu, www.iskolakultura.hu, www.oktataskutato.iif.hu, www.opkm.hu Az intézményes tanuláshoz és tanulássegítéshez kapcsolódó dokumentumok, taneszközök. Pl.: Pedagógiai programok, helyi tantervek, tantárgyi programok, tanári segédkönyvek, tankönyvek, egyéb taneszközök. A listát kiegészíti a szakmódszertanok javasolt irodalomjegyzéke
Az alapirodalom hozzárendelése a tanári képesítő vizsga komplex témaköreihez 1. Csapó Benő – Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001. 88-103. o. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 6. átdolgozott kiadás. 2003. 166-176. o. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tnk., Bp., 2002. 50-90 o. Giddens, A : Szociológia. Osiris, Budapest., 2003. 617-622 o. 2. Kelemen Elemér (szerk.): Neveléstörténet problématörténeti alapon. Okker K., Bp., 1997. 31-47.o, 82-97. o. Hagyomány és megújulás a magyar oktatásban. OPKM, Bp., 2002. 7-27. o. Pedagógiai Lexikon. Keraban. Budapest 1997. Pedagógiai folyóiratok a témában.: Educatio, Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 2001. 259-306 o., 312-334 o., 3. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER K., Bp., 2000. 273-278. o. Csapó Benő – Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001. 301-311. o. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 6. átdolgozott kiadás. 2003. 191-216. o. Kelemen Elemér (szerk.): Neveléstörténet problématörténeti alapon. Okker K., Bp., 1997. 99-115., 115-127. o. Kelemen Elemér: Tantervpolitika, tantervkészítés a 19-20. században. Educatio, 1994/3. Nagy Péter Tibor: Centralizációs és decentralizációs trendek a magyar oktatáspolitikában a 18-20. században. Educatio, 1995/4. 82-94. o. Szebenyi Péter: Tantervkészítés egykor és most. Educatio, 1994/3. 345-354. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki K. Bp., 2002. 132-144. o. NAT 2003. www.om.hu 4. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER K., Bp., 2000. 71-114. o. Bernáth László – Révész György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia, Bp., 1997. 153-163. o. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 6. átdolgozott kiadás. 2003. 62-65. o., 418-442. o., 448-465. o. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tnk., Bp., 2002. 79-80 o. Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris K., Bp., 2000. 276-295. o. Ormai Vera – Balogh Katalin – Zánkay András (szerk.): Neveléslélektani Szöveggyűjtemény. Bp., 1981. 41-55. o. Pukánszky Béla: Segítő nevelés a pedagógia történetében. Magyar Pedagógia, 1995/3-4. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvek, Debrecen, 2000. 258-262. o.
5. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 270-288. o. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 6. átdolgozott kiadás. 2003. 223-139. o. Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris K., Bp., 2000. 67-69. o., 76-79. o., 160-173. o., 175-243. o., 248-296. o. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tnk., Bp., 2002. 50-62. o. NAT 2003. www.om.hu Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tnk., Bp., 1998. 11-29., 95-140. o. 6. Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tnk., Bp., 1999. 152-153. o. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER K., Bp., 2000. 221-247. o. Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris K., Bp., 2002. 37-43 o., 62-63. o. vagy 37-63. o. Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris K., Bp., 2. jav. kiad. 2002. 45-54. o., 87-89. o. vagy 45-89. o. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 6. átdolgozott kiadás. 2003. 385-412. o., 470-484. o. Iskolatörténeti kaleidoszkóp.I. Artemis K., Bp., 1989. 135-141. o. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvek, Debrecen, 2000. 176-188. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki K., Bp., 2002. 279-285. o. Giddens, A: Szociológia. Budapest., 2003. 61, 68, 98, 102, 145, 146, 686 o., Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest., 2001. 436-447 o. 7. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER K., Bp., 2000. 213-219. o. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 390-410. o. Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus K., Bp.- Pécs, 2002. 13-15. o., 62-65. o., 66-72. o. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 6. átdolgozott kiadás. 2003. 317-336.o. Mészáros István: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Nagy Péter Tibor: Oktatástörténet és taneszközpolitika. Educatio, 2002/4. Németh András: A tanterem és berendezésének története. Iskolakultúra, 2002/9. 17-28. o. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiaba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2001. 123- 256 o., 259-303 o., Giddens, A : Szociológia. Osiris. Budapest. 2003. 407o., 425-431o. 8. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER K., Bp., 2000. 181-182. o., 183-187.o. Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE, Eötvös Kiadó, Bp., 1999. 316-325. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki K., Bp., 2002. 267-278. o. Réger Zita: Utak a nyelvhez Akadémia Kiadó, Bp., 1990. 89 – 157. o. Giddens, A: Szociológia. Budapest. Osiris., 2003. 101-110 o., 145.o, 255-264 o., 414-421 o.,
9. Csapó Benő – Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001. 392-405. o. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 6. átdolgozott kiadás. 2003. 80-99. o., 487-509. o. Géczi János: A pedagógiai szaksajtó szerepvállalásai a hazai neveléstudományban. Iskolakultúra, 2003/8. 53-60. o. Kelemen Elemér (szerk.): Neveléstörténet problématörténeti alapon. Okker K., Bp., 1997. 47-59o., 169-185. o., Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE, Eötvös Kiadó, Bp., 1999. 102-112. o., 269-292.o. Pedagógusetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996. 34-44. o. Bagdi Emőke – Telkes József.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tnk., Bp., 1988. 95-106. o. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki K., Bp., 2002. 286-300. o.
További szabadon választható irodalom a tanári képesítő vizsga komplex szóbeli témaköreihez 1. témakörhöz Csapó Benő: A tudás és a kompetenciák. In.: Monostori Anikó (szerk.): A tanulás fejlesztése. OKI., Bp., 2003. pp. 64-74. Kelemen Elemér: A PISA vizsgálatok eredményeinek közoktatás-politikai konzekvenciái. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 4.sz. pp. 21-33. Knausz IMre: A tudás változó tartalma és fejlesztése. In.: Monostori Anikó (szerk.): A tanulás fejlesztése. OKI., Bp., 2003. pp. 87-91. Mihály Ildikó: Nemzetközi olvasásvizsgálat – PIRLS 2001. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 7-8. sz. pp. 201-211. Orosz Sándor: Tudásmérés a XX. század utolsó éveiben. In: Báthory Zoltán - Falus Iván (szerk.) :Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Bp. 2001. pp. 270-293. Vári Péter és mtsai: A PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle 2001/12. Vári Péter és mtsai: Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle 2002/1. Vári Péter és mtsai: Hogyan olvasnak a magyar kilencévesek? A PIRLS 2001 eredményei a PISA és a PIRLS-vizsgálat összehasonlításának tükrében.Iskolakultúra 2003/8.sz. pp.118-138. Vári Péter (alkotó szerk.): PISA–vizsgálat 2000. Mintafeladatokkal. Műszaki K., Bp., 2003. 2. témakörhöz Balázs Éva: Expanzió a középfokon. Szociológiai Szemle 2003/ 1.sz. 55-78.o. Győri Anna: Tudásmenedzsment a tanuló társadalomban. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 10. sz. pp. 109-120. Halász Gábor: Nemzetközi hatások a közoktatásban. A nemzetközi oktatáspolitikák közösségi harmonizálása az Európai Unióban. OKI Szakmai napok 2002 (szerk.: Monostori Anikó, OKI. 2003. Lénárd Sándor - Rapos Nóra: A felsőoktatás modernizálásának néhány tendenciája. Magyar Pedagógia 2000/ 1.sz.pp. 33-51 Mátrai Zsuzsa: Az oktatásfejleszők nehézségei a rendszerváltás után. In: Neveléstudomány az ezredfordulón. Szerk.: Csapó - Vidákovich, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. pp. 54-66. Nagy József: Mi lesz veled oktatási rendszer? Educatio 2001/ 4.sz. pp. 625-635.
3. témakörhöz Halász Gábor: Decentralizáció és intézményi autonómia a közoktatásban. In: Báthory Zoltán - Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Bp. 2001. pp. 155-176. Kozma Tamás: Elszámoltatható iskola. Educatio 1999/ Ősz pp. 461-471. Mátrai Zsuzsa: Az oktatásfejleszők nehézségei a rendszerváltás után. In In: Neveléstudomány az ezredfordulón. Szerk.: Csapó - Vidákovich, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. pp. 54-66. Szebenyi Péter: Genetikus tanterv-tipológia. In In: Neveléstudomány az ezredfordulón. Szerk.: Csapó - Vidákovich, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.pp. 283-300. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapjai. JPTE Távoktatási Központ Pécs, 1998.* 4. témakörhöz Balogh László: Az iskolai tehetségnevelés helyzete hazánkban - európai kitekintéssel. Alkalmazott Pszichológia 2003/ 2.sz. pp. 89-102. Bárdossy Ildikó: A tanulók közötti különbségek és a tanulás fejlesztése. In.: Monostori Anikó (szerk.): A tanulás fejlesztése. OKI., Bp., 2003. pp. 95-110. Forray R. Katalin - Hegedűs T. András: Oktatáspolitikai változások a cigány gyerekek iskoláztatásában. In Andor Mihály (szerk): Romák és oktatás. Iskolakultúra Könyvek 8. Pécs, 2001. pp.13-30. Illyés Sándor: A különösség problémája a neveléstudományban. Új Pedagógiai Szemle 1994/1.sz. pp. 9-13. Liskó Ilona: A cigány tanulók és a pedagógusok. Iskolakultúra 2001/ 12.sz. pp. 3-14. Nagy Mária: Felkészítés az iskolai gyakorlatra a cigány tanulók nevelése, oktatása területén. Iskolakultúra 2001/ 12.sz. pp. 43-57. Pető Ildikó: Inklúzió a nevelésben. Iskolakultúra 2003/ 10.sz. pp. 3-12. Stanislav Sinor: Tartós kórházi kezelésre szoruló gyerekek internetes oktatása. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 7-8.sz. pp. 106-121. Szabó Éva - Pető Ildikó: Gondolatok a sérült gyerekek inklúziójáról. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 7-8.sz. pp. 177-182. 5. témakörhöz Mihály Ildikó: Még egyszer a kulcskompetenciákról. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 6. sz. pp. 103-112. Nagy József: A kritikus kognitív képességek kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógia Szemle 2000/ 7-8.sz. pp. 255-269. Nagy József: Kompetenciamodell és nevelés. Iskolakultúra 1997/3. pp.71-81. Józsa Krisztián: A számlálási képeség kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle 2000/ 7-8.sz. pp. 270-278. Molnár Gyöngyvér - Csapó Benő: A képességek fejlődésének logisztikus modellje. Iskolakultúra 2003/ 2.sz. pp. 57-69. 6. témakörhöz Csapó Benő: A pedagógiai értékeléstől a tanítás módszereinek megújításáig: diagnózis és terápia. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 3. sz. pp. 12-27. Halász Gábor: Hazai és nemzetközi törekvések az iskolai értékelés rendszerében. Új Pedagógiai Szemle 2002/2. 7. témakörhöz Bárhory Zoltán: A tanítás-tanulás infrastruktúrája. In Báthory: Tanulók, iskolák, különbségek. Tankönyvkiadó Bp. pp. 214-221. Cserhalmi Zsuzsa: A tankönyv mint taneszköz. Könyv és Nevelés 2003./1. pp. 53-62. Dárdai Ágnes: A tankönyv a reformpedagógiában. Iskolakultúra 1997/ 3. sz. pp 41-48. Dárdai Ágnes: Külföldi és magyar történelemtankönyvek európai integrációs képe. Iskolakultúra 2002/1.sz. pp.62-72. Karlovitz János: Tankönyvügyünk történeti és nemzetközi összehasonlítások tükrében. Iskolakultúra 2000/11.sz. pp. 115-120. Komenczi Bertalan: A vezetés szerepe az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai felhasználásának fejlesztésébenI. Új Pedagógiai Szemle 2001/7-8. sz. pp. 52-62. Nagy-Péter Tibor: Oktatástörténet és taneszköz-politika. Educatio 2002/ 4.sz. pp. 539-555. Tompa Klára: A Nemzetközi Taneszköz Tanács hatása a magyar tankönyvfejlesztésre. Educatio 2002/ 4.sz. pp. 556-565. Vágó Irén:Tankönyvpolitika, tanköyvhelyzet a kilencvenes években. Iskolakultúra 1996/6-7. sz. 49.o-
8. témakörhöz Kárpáti Andrea: Az informatika hatása az iskola szervezetére, kommunikációs és oktatási-nevelési kultúrájára. Új Pedagógiai Szemle 2003/ 5. sz. pp. 38-49. Zrinszky László: A kommunikáció világtörténetének fordulópontjai. In Zrinszky László: Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. PSZMP - Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1993. pp. 13-20. Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új pedagógiai Szemle 1994/5. sz. pp. 5-13. 9. témakörhöz Géczi János: A pedagógiai sajtó szerepvállalása a hazai neveléstudományban. Iskolakultúra 2003/ 8. pp. 53-60. Falus Iván: A pedagógusképzés modelljei az európai közösség országaiban. In. Összehasonlító pedagógia. A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái.. Szerk.:Bábosik - Kárpáti BIP Bp. 2002. pp. 87-103. Fehér Katalin: Első magyar nyelvű pedagógiai tankönyveink. Könyv és Nevelés 2001/1.sz. pp.47.51. Kocsis Mihály:Tanárok véleménye a pályáról és a képzésről. Iskolakultúra 2002/5.sz.pp.66-78. Nahalka István: A modern tanítási gyakorlat elterjedésének akadályai, illetve lehetőségei, különös tekintettel a tanárképzésre. Új pedagógiai Szemle 2003/3. sz. pp. 28-38. Surányi Bálint: Kicsoda a pedagógus és miért jelent ez probémát? I-II. Iskolakultúra 1997/ 2. sz. pp. 3-12. és 1997/ 3.sz.p.13-22.
Kiegészítő szakmódszertani irodalomjegyzék a tanári képesítő vizsgához Testnevelés Az alapfokú és középfokú nevelés-oktatás kerettantervei. Dinasztia Kiadó, Budapest, 2000. Bátori Béla : A testnevelés elmélete és módszertana. Sport Kiadó, Budapest, 1985. Báthory Zoltán : Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális oktatás vázlata (2. kiadás) Okker Kiadó, Budapest, 1997. Makszim Imre : A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Kiadó, Budapest – Pécs, 2000. Nemzeti Alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1995. Kémia Mojzes János: Módszerek és eljárások a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Mojzes János – Cs-Nagy Gábor : Kémia tantárgypedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. Módszerek és eljárások 1-10. kötet. KLTE Kémia Szakmódszertani Részleg, Debrecen, 1980-1998. A Kémia Tanítása című módszertani folyóirat különböző számai. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Biológia Békefi Irén – Bosnyák Magdolna: Barátunk a természet. Tanári kézikönyv természetvédelmi szakkör vezetéséhez DK-Dunántúl területén. JPTE University Press, Pécs, 467 o. Berend Mihály – Szerényi Gábor: Biológia I. Növénytan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. Berend Mihály – Szerényi Gábor: Biológia II. Állattan, ökológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. Berend Mihály – Gömöry András – Kiss János – Müllner Erzsébet – Tóth Géza: Biológia III. A sejtbiológia. Az állati és emberi szövetek. Szaporodás és egyedfejlődés. Öröklődés és változékonyság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. Berend Mihály – Gömöry András – Szerényi Gábor: Biológia IV: Az emberi szervezet létfenntartó szervrendszerei és folyamatai. Önszabályozás. Az állatok viselkedése. Populációgenetika és evolúció. A bioszféra evolúciója. Biotechnológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. Berend Mihály – Berendné Németh Éva – Kiss János – Szerényi Gábor: Biológiai feladatsorok felvételizőknek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. Berend Mihály – Berendné Németh Éva: Biológiai diáklexikon. Akadémiai Kiadó – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Berend Mihály – Berendné Németh Éva – Kovács O.: Biológia feladatgyűjtemény középiskolásoknak. Irány az egyetem! Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Bognárné Cser Ágnes: Akiknek a tudást köszönhetjük. Biológiai olvasókönyv középiskolásoknak. Integra-Projekt Kft. Budapest, 1992.
Borissza Endre – Villányi Attila – Zentai Gábor: Ötösöm lesz genetikából. Példatár és tesztgyűjtemény. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1995. Csókási Andrásné – Horváth Andrásné – Jámbor Gyuláné – Kissné Gera Ágnes: Bio-logika. Biológiai vázlatok, táblázatok, fogalmak gyűjteménye. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998. Fazekas György: Biológiai feladatok középiskolások számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Fazekas György: Biológiai feladatban. 10 000 feladat középiskolásoknak. Scolar Kiadó, Budapest, 1999. Fazekas György – Szerényi Gábor: Problémafeladatok biológiából. Scolar Kiadó, Budapest, 1999. Franyó István: Biológiai tesztsorozatok általános iskolásoknak. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1990. Gál Béla – Kánitz József – Kovács László – Németh Endre – Szécsi Szilveszter: Biológiai tesztek középiskolásoknak „esszé bank”. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1990. Iványi Ildikó – Lehmann Antal (szerk.): A Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2002. Kropog Erzsébet – Mándics Dezső – Molnár Katalin: 5000 feladat biológiából középiskolásoknak, felvételizőknek. Műszaki Könyvkiaó, Budapest, 2000. Mándics Dezső – Molnár Katalin: Biológia. Ennyit kell(ene) tudnod. Akkord Kiadó és Panem Könyvkiadó, Budapest, 2000. Müllner Erzsébet: Biológiai gyakorlatok középiskolásoknak 9-12. osztály. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998. Németh Endre: Biológiai összefüggések, logikai vázlatok. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1991. Németh Endre – Szécsi Szilveszter: Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1991. Németh Gábor: Így oldunk meg genetikai feladatokat. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1990. Oláh Zsuzsa: Biológia I. Állatok és növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Oláh Zsuzsa: Biológia II. Biokémia, sejttan és az ember szervezete. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Oláh Zsuzsa: Biológia III. Genetika, evolúció, ökológia, etológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Perendx Mária: Biológiai vizsgálatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. Szeberényi József: Biológiai Fejtörő. Gondolat, Budapest, 1985. VanCleave, Janice: Biológia: 101 könnyű és látványos kísérlet a biológia játékos tanulásához. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1995. Fizika Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyűjteménye. I., II., III. Typotex Kiadó, Budapest, 1993. Zátonyi Sándor: Képességfejlesztő fizikatanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. Radnóti – Nahalka – Poór – Wagner: A fizikatanítás pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Földrajz Balogh B. – Teperics K.: A középiskolai földrajztanítás módszertana. KLTE, Debrecen, 1995. Csíkos Cs. : A földrajzi tudás jellege. A földrajz tanítása, Mozaik, Szeged, 1998. 5.sz. Csíkos Cs. : Milyen a jó földrajzi feladat. A földrajz tanítása, Mozaik, Szagad, 1997. 2.sz. Falus Iván (szerk.) : Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Fehér J. : A földrajztanítás módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. Kormány Gy.-: Szemléltetés a földrajzoktatásban. A földrajz tanítása, Mozaik, Szeged, 1996. 5.sz. A Földrajz Tanítása folyóirat cikkei (Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged)
Francia ANTHOLOGIE DE LA DIDACTIQUE DU FLE, Szöveggyűjtemény a francia mint idegen nyelv módszertanának tanulmányozásához, Budapest, Eötvös Könyvkiadó, 2003 BÁRDOS, JENŐ: Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000 BOGAARDS, PAUL: Le vocabulaire dans l'apprentissage des langues étrangères, LAL, Crédif, Hatier-Didier, Paris, 1994 BOLTON, SIBYLLE: Évaluation de la compétence communicative en langue étrangère, LAL, CrédifHatier, Paris, 1987 CADRE EUROPÉEN COMMUN DE RÉFÉRENCE POUR LES LANGUES, Apprendre, enseigner, évaluer CHISS, J.-L. - DAVID, J. - REUTER, Y.: Didactique du français, Paris, Nathan, 1995 CUQ, JEAN-PIERRE: Le français langue seconde, Paris, Hachette, 1991 DUFEU, BERNARD: Les approches non conventionnelles des langues étrangères, Paris, Hachette, 1996 GAONAC'H, DANIEL: Acquisition et utilisation d'une langue étrangère, Paris, Hachette, 1990 GOHARD-RADENKOVICS, ALINE - RADENKOVICS, MIRKO: Pratiques de l'évaluation, Le Français dans le Monde, Paris, Hachette, N° août/sept. 1993, pp. 38-40. KAHN, GISÈLE: Des pratiques de l'écrit, Paris, Hachette, 1993 KERESZTÉNY EVA: A lexikatanítás problémái, Generalia, A nyelvtanár-továbbképzés egy lehetséges modellje, Szeged, 1996, 197-205. LÉVY, D. - ZARATE, G.: La médiation et la didactique des langues et des cultures, Le français dans le monde, Recherches et applications, Cle Int. 2003 MEDGYES PÉTER: A nyelvtanár. A nyelvtanítás módszertana, Dialogus, A jegyzeteket és a feladatokat Major Eva írta, Egyetemi Könyvtár, Corvina, Budapest, 1997 MOIRAND, SOPHIE: Enseigner à communiquer en langue étrangère, Paris, Hachette, 1990 OSZETZKY EVA: Szókincsfejlesztés a francia nyelv tanításában, gondolatok egy szókincsfelmérés kapcsán, Nyelvpedagógia, Iskolakultúra, Pécs, 2001. 105-111. PUREN, CHRISTIAN: Histoire des méthodologies de l'enseignement des langues, Paris, Hathan, 1988 TRÉVILLE, MARIE-CLAUDE - DUQUETTE, LISE: Enseigner le vocabulaire en classe de langue, Hachette, Paris, 1996 Magyar nyelv és irodalom A. Herbszt Mária: Modern nyelvészet – anyanyelvi oktatás. Tankönyvkiadó, 1987. Bánréti Zoltán: Gyerek és anyanyelv. Tankönyvkiadó, Bp.,1979. Bánréti Zoltán: Kamasz és anyanyelv. Tankönyvkiadó, Bp.,1981. Bánréti Zoltán: Nyelvészeti kutatás és oktatás. In.: Terts István (szerk.): Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs - PSZM Projekt Programiroda Bp., 1996. Bánréti Zoltán: Nyelvészet és pedagógia. Pedagógiai Szemle, 1973/1. Bánréti Zoltán – Papp Ágnes: Tanítás és tanulás I-II. Nodus, Veszprém, 1994. Báthory Zoltán: A verbális képesség néhány tantervi-tantárgyi összefüggése. Új Pedagógiai Szemle, 1997/9. É. Kiss Katalin: A műveltségtartalom válozása. Iskolakultúra, 1996/5. Fiatal Nyelvészek Munkaközössége: Nyelvtudomány és anyanyelvi oktatás. Nyr.,1972. 442-451. Hargitai József: Anyanyelvi képzés az alsó tagozaton. Iskolakultúra, 1992/1. Horváth Zsuzsanna: Szövegek és olvasóik - Helyzetkép a tanulók szövegértésérôl. In: Mátrai Zsuzsa (szerk.).Monitor ‘95. Országos közoktatási Intézet: Bp.,1997. Hoffmann Ottó: Útkeresés a fogalmazástanításban. Tankönyvkiadó: Bp. 1983. Hoffmann Ottó: Útmutató a nyelvi-kommunikációs nevelés c. segédanyag használatához. Baranya Megyei Pedagóiai Intézet, Pécs, 1989. Kádárné Fülöp Judit: Olvasás és kommunikáció. OPI, Bp. 1985. A magyar közoktatás minőségi megújításának szakmai programja. Iskolakultúra, 1992/6-7. Pléh Csaba: A tudás helye a nevelés folyamatában. Iskolakultúra, 1994/22-23. Réger Zita: Utak anyelvhez. Akadémiai, 1990. Szabolcsi Miklós: Problémák a műveltségkép körül. Iskolakultúra, 1994/22-23. Szépe György (szerk.): Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Tankönyvkiadó, 1976.
Szépe György : Anyanyelvi nevelés a többnyelvű világban. In.: Lengyel Zsolt - Navracsics Judit (szerk): Alkalmazott Nyelvészeti Tanulmányok 2/2. Veszprém, 1998. Szilágyi N. Sándor: Ne lógasd a nyelvedet hiába! Helikon, Kolozsvár, 1996. november - 1997.április. Zsolnai József (szerk.): Anyanyelvtanítási kísérlet a kommunikációkutatás eredményei alapján. Bp. Szekszárd, 1978. Zsolnai József: Nyelvi – irodalmi – kommunikációs nevelései kísérlet I-II. OOK Veszprém, 1982. Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban. Tankönyvkiadó, 1986. FISHER, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni?, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. FISHER, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni?, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. FISHER, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. NAHALKA István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron, Iskolakultúra, 1999/2-3-4. szám. ADAMIKNÉ Jászó Anna: Az olvasó és a szöveg, Új pedagógiai szemle, 1996/3. BERNÁTH Árpád (szerk.): A műértelmezés helye az irodalomtudományban, Studia Poetica 9, Szeged, 1990. CS. CZACHESZ Erzsébet: Az olvasásmegértés tanítása, Iskolakultúra, 1999/2. CS. CZACHESZ Erzsébet: Olvasás és pedagógia, Mozaik, 1998. CSERHALMI Zsuzsa: Amit az irodalomtanításról tudni kellene…, Korona Kiadó, Budapest, 2000. CSERHALMI Zsuzsa: Irodalom 10-11 éveseknek, Irodalom 11-12 éveseknek, Irodalomkönyv 7, 8, Korona Kiadó, 1997, 1998, 1999, 2001. DOMOKOS Zsuzsa: Mit ér az ember, ha magyartanár? Iskolakultúra, 2001/5. ECK JÚLIA: Drámajáték – a középiskolai irodalomórán –, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2000. JEFFERSON, Ann – ROBEY, David (szerk): Bevezetés a modern irodalomelméletbe, Osiris, Budapest, 1995. KAGAN, Spencer: Kooperatív tanulás, Önkonet Kft., Budapest, 2001. KÁLMÁN C. György (szerk.): Az értelmező közösségek elmélete, Balassi Kiadó, 2001. KISZELY Zoltán: The Write Way? Érvek és ellenérvek az eredmény és folyamatközpontú írásoktatással kapcsolatban, Modern Nyelvoktatás, 1999/4-5. PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 9, 10, 12. Korona Kiadó, 2001, 2002. PETHŐNÉ NAGY Csilla: Shakespeare és a reneszánsz dráma – Tanítási segédanyag a 9. évfolyam számára, in: Irodalom Tanári Kincsestár, RAABE Kiadó, 1999, D/9.14/1–28.o. PETHŐNÉ NAGY Csilla: Shakespeare világa – Társasjáték a 9. évfolyam számára, in: Irodalom Tanári Kincsestár, RAABE Kiadó, 1999, H/1.1/1-4. o. SIPOS Lajos (szerk.): Irodalomtanítás I–II, Pauz Kiadó – Universitas Kulturális Alapítvány, 1994. SPIRA Veronika: Műközpontú és/vagy gyermekközpontú irodalomtanítás, A reader-response elmélet a tanításban, in: Nagy Attila (szerk.): A többkönyvű oktatás felé, OSZK, Budapest, 1995. VASTAGH Zoltán (szerk.): Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában I-IV., JPTE, PTE 1996-2003. KEBER Zoltán: A magyar nyelv és irodalomtantárgy helyzete az ezredfordulón, Új Pedagógiai Szemle, 2002, október, 45-62. o. KNAUSZ Imre: Műveltség és autonómia, Új Pedagógiai Szemle, 2002. október, 3-8. o. BÁTHORY Zoltán: Változó értékek, változó feladatok – A PISA 2000 vizsgálat néhány oktatáspolitikai konzekvenciája, Új Pedagógiai Szemle, 2002, október, 9-21. o.
Matematika Peller József : A matematikai ismeretszerzési folyamatról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. Ambrus András : Bevezetés a matematikadidaktikába. ELTE egyetemi jegyzet Czeglédy – Oroszné – Szalontai – Szilákné : Matematika tantárgypedagógia I-II. Calibra Kiadó, Budapest Általános és középiskolai tankönyvsorozatok és tanári kézikönyvek (Nemzeti Tankönyvkiadó, Calibra Kiadó, Apáczai Kiadó, Mozaik Kiadó) Megyeri – Peller : A tanulók matematikai tevékenységének tervezése és irányítása I-VII. Pólya György : A gondolkodás iskolája Pólya György : A problémamegoldás iskolája Pólya György : Indukció és analógia Pólya György : Plauzilibis következtetés Pólya György : Matematikai módszerek a természettudományokban Skemp : A matematikai tanulás pszichológiája Sztoljár : A matematikatanítás módszerei Kiss Tihamér : Piaget élete és munkássága Német Butzkamm, Wolfgang (1989): Psycholinguistik des Fremdsprachenunterrichts. Francke Verlag. Tübingen. Butzkamm, Wolfgang (1996): Unterrichtssprache Deutsch. Wörter und Wendungen für Lehrer und Schüler.Hueber. Ismaning. Edmondson, Willis / House, Juliane (2000): Einführung in die Sprachlehrforschung. Tübingen. Häussermann, Ulrich / Piepho, Hans-Eberhard (1996): Aufgabenhandbuch. Deutsch als Fremdsprache. Abriß einer Aufgaben- und Übungstypologie. Iudicium. München. Huneke, Hans-Werner / Steinig, Wolfgang (2000): Deutsch als Fremdsprache. Eine Einführung. Schmidt. Berlin. Neuner, Gerhard / Hunfeld, Hans (1997): Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Eine Einführung. Langenscheidt. Berlin. Fernstudieneinheit 4. Olasz Bárdos : A nyelvtanítás története, Veszprém, 1999. Bárdos : Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata, Nemzeti Tanbkönyvkiadó, Budapest, 2000. Balboni : Tecniche didattiche, Liviana Editrice, Padova, 1991. Palotti : La seconda lingua, Bompiani, Milano, 1999. Balboni : Le sfide di Babele, UTET, Torino, 2002. Titone : Többnyelvűség és interkulturális nevelés, JATEpress, Szeged, 2000. Történelem Csepela Jánosné – Horváth Péter et al. : A történelemtanítás gyakorlata. Tantárgypedagógiai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Katona András – Sallai József : A történelem tanítása. Tantárgypedagógiai összefoglaló. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Történelem – tanítás – módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Budapest, 2003. Évszámokon innen és túl ... Megújuló történelemtanítás. Szerkesztette : Knausz Imre. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001. Szabolcs Ottó : Történelempedagógiai írások I-II. Budapest, 2002. /A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XVI., XXVII.) Bárdossy Ildikó et al. : Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. PTE, Neveléstudományi Intézet, Pécs, 2003. Dárdai Ágnes : A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.