A Tájékozott beleegyezés bioetikai és or vosjogi kérdései Dr Kardon László
A Tájékozott beleegyezés aktualitása A statisztikák szerint: az állami irányítás alá vett kórházak tekintetében országosan 378 folyamatban lévő kártérítési per van. Ennek jelenlegi perértéke 5,5 milliárd forint. A megítélt kárösszegek hozzávetőlegesen évente 2 milliárd forint. Évente kb. 400-500 újabb kártérítési per kezdődik hazánkban. 2014. március 15. az Új polgárjogi törvénykönyv bevezetése
Egészségügyi kártérítési perek okai jelentős számban Dokumentáció hiányos vagy pontatlan volta (diagnosztikus tévedés, orvosi műhiba) A Tájékozott beleegyezés hiánya
A Tájékozott beleegyezés fogalma A beteg által adott önkéntes, szabad és informált felhatalmazás az orvos által tervezett beavatkozás elvégzésére. „Az értelmes döntéshez szükséges információk birtokában a beteg által hozott autonóm döntés az orvos által javasolt diagnosztikus vagy terápiás eljárás mellett.” Informed consent = tájékozott beleegyezés tükörfordításban A fogalom pontosítása tájékoztatáson alapuló beleegyezés tájékoztatáson alapuló döntés
A fogalom története
Paternalisztikus orvoslás, egyszerű beleegyezés a beteg részéről a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig beleegyezik, mert a jó orvos-beteg kapcsolat hasonlít a jó szülő-gyermek kapcsolatra (pater (latin): apa, atya – paternalizmus; parentalizmus) a jó szülő mindig a legjobbat akarja a gyermekének, és jobban tudja mi a jó neki, mert nagyobb a tudása, több a tapasztalata és jobb az ítélőképessége a döntés és a cselekedet etikussága nem a gyermek beleegyezésétől függ, hanem attól, hogy azok a gyermek érdekét szolgálták-e (akár annak ellenkezése ellenére is) az orvos jobban tudja, mi a beteg orvosi érdeke, és ezt kell tennie (függetlenül a beteg beleegyezésétől) az orvosi paternalizmus két eleme: a beleegyezés hiánya és a jótékonyság formális hozzájárulás, a hippokratészi esküben még utalás sincs arra, hogy a beteg az orvosi kezelésbe bele kell, hogy egyezzen a beteg engedelmeskedik az orvos utasításának a betegnek nem kell tudnia, hogy mi történik vele, csak engedelmeskednie kell az orvos szakmai és erkölcsi habitusából adódóan
A paternalizmus formái
gyenge/puha (korlátozott vagy szűken értelmezett) paternalizmus nem kompetens vagy kétséges kompetenciájú egyén érdekében, az akarata ellenére megakadályozni a magának okozott kárt erős/kemény (kiterjesztett vagy szélesen értelmezett) paternalizmus kompetens egyén érdekében, az akarata ellenére nem csupán megakadályozni a magának okozott kárt, hanem jót is tenni a számára
A paternalisztikus orvoslás társadalmi háttere XIX. század második feléig, közel két és fél évezreden át ez a szemlélet uralkodott relatíve kis létszámú falvak és városok az orvos több generációt is gyógyított, kezelt, közvetlen ismertség hosszú évekig ismerték betegeiket, egyénileg tudtak problémáikról megbecsült, tisztelt tagjai voltak a közösségeknek feltétlen bizalommal voltak irántuk orvosként több szakterületet is ellátott (szülészet, belgyógyászat, stb.)
Paternalisztikus orvoslás megváltozásának társadalmi okai
XIX.-XX. század polgárság kialakulása urbanizáció orvosok specializálódása kultúrák, vallások, értékrendek keveredése „Kórházgyár” kialakulása orvosi teamok kialakulása közvetlenség hiánya a személyre szabott terápia kialakítása nehézkes paciensek növekedése – csökken a betegekre fordított idő
A hippokratészi alapelvek újraértelmezése vált szükségessé „Salus aegroti suprema lex esto„ A beteg üdve legyen a legfőbb törvény Irányadó morális elvként ma már problematikus: Több alternatív lehetőség egy adott betegség kezelésére A beteg érdeke (üdve) az orvos szempontjából A beteg érdeke saját életmódjából, kultúrájából, vallási és egyéb meggyőződéséből ered és eltérhet az orvos érdekétől. Életminőség kérdése primum nil nocere elve
1946. nürnbergi (náci) orvosok pere a hippokrateszi eskü elégtelensége 1947. Orvosok Világszövetsége 1947. Nürnbergi Kódex Az embereken végzett kutatás modern elveit tartalmazta, megfogalmazta, hogy „a kísérleti alany teljes tájékoztatás és a kísérlethez való önkéntes hozzájárulása elengedhetetlen”. Egyesült Államokban fogyasztóvédelmi, emberi jogi szervezetek Az orvoslást alapvetően piaci alapon – szolgáltatásként – kezdték kezelni A beteg az orvossal egyfajta szerződést köt, amelyet az orvosnak be kell tartania, vagyis az orvos csak azt végezheti el, amibe a beteg beleegyezett „Salgó” eset per 1957 a Tájékozott beleegyezés doktrínájának kezdete 1973: „A betegek jogai” – Amerikai Kórházszövetség
„ Salgó” eset aortographia
Az ügy alapja az volt, hogy egy páciens egy orvosi beavatkozás ismert, előre látható következményeként elvesztette mindkét lábát és beperelte orvosát. A bíróság megállapította, hogy nem történt orvosi mulasztás az esettel kapcsolatban, azonban azt is kimondta, hogy az orvos elmulasztotta tájékoztatni a beteget a beavatkozás veszélyeiről, előnyeiről, és lehetséges szövődményeiről, hiszen csak így rendelkezett volna a beteg a megalapozott döntéshez szükséges információval. Az orvos azzal védekezett, hogy nem szokás elmondani azokat a veszélyeket, amelyek egy vizsgálattal kapcsolatosak, tehát ő úgy cselekedett, mint kollégáinak többsége. A bíróság az ítélet indoklásában azt írta: „az orvos megszegi betegével szembeni kötelességét, és felelősséggel tartozik, ha bármely olyan információt visszatart, amely szükséges alapját képezi a betegnek a tervezett gyógykezelésbe való értelmes beleegyezéséhez. Továbbá a kockázati tényezők kifejtésekor nagy körültekintéssel kell eljárni, csakúgy, mint minden egyéb olyan tényező közlésénél, amelyek szükségesek a tájékozott beleegyezéshez.
A Tájékozott beleegyezés filozófiai alapjai
az ember autonómiájának tisztelete ezt az elvet a személyiség tiszteletének elveként is meg szokták fogalmazni jogtudományban az egyén önrendelkezési jogaként szokták megfogalmazni a teste integritáshoz való jog autonóm az, aki az élet fontos dolgaiban saját maga dönteni képes, saját céljai, elvei és értékei alapján az autonóm személy, aki fizikai és pszichológiai korlátozás nélkül szabadon mérlegelhet cselekvési alternatívák között, majd az általa választott alternatívának megfelelően cselekedhet az autonómia, személyiség tiszteletének elve, orvosi vonatkozása, tiszteletben kell tartani a betegnek azon jogát, hogy kezelésükről saját maguk döntsenek
A betegek felvilágosításának standardjai szakmai standard: annyi felvilágosítást
tekintettek az orvos részéről elégségesnek, amennyit a legtöbb orvos hasonló esetben nyújt a betegének objektív standard: a beteggel mindazt szükséges közölni, melyet egy ésszerűen gondolkodó, racionális embernek tudnia kell ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson szubjektív standard: a betegnek el kell mondani mindent, ami őt érdekelheti, s nem csupán azt, ami egy racionális személyt érdekelhet. Például Jehova tanúi-transzfúzió
A Tájékozott beleegyezés tartalmi elemei
A. Küszöb elem: kompetencia A tájékoztatási elemek: az információ átadása az információ megértése A beleegyezési elemek: önkéntesség felhatalmazás B. tájékoztatás (orvos) megértés és beleegyezés (beteg – döntésképes!) önkéntesség (beteg)
Jogi szabályozás
Alaptörvény (Alkotmány) Szabadság és felelősség fejezet cikk, II. cikk, III. cikk, XX. cikk Európai Parlament és a Tanács 2001/20/EK számú irányelve a 1997. évi CLIV. törvény – Az egészségügyről, II. Fejezet: a Betegek jogai és kötelezettségei (15-19. §) önrendelkezéshez való jog, (13-14. §) a tájékoztatáshoz való jog Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe VI. II.6. A tájékoztatáson alapuló beleegyezés
Európai Parlament és a Tanács 2001/20/EK számú irányelve „A tájékoztatáson alapuló beleegyezési nyilatkozat”: írásban, dátummal és aláírással megteendő, bármely, a beleegyezés megadására képes személynek, vagy – ha a személy nem képes megadni a beleegyezést – törvényes képviselőjének – a klinikai vizsgálat jellegéről, jelentőségéről, kihatásairól és kockázatairól való megfelelő tájékozottság és dokumentáció birtokában – szabadon felvállalt döntése az abban való részvételről. Kivételes esetekben, ha az illető személy nem képes írni, szóbeli beleegyezés is adható legalább egy tanú jelenlétében, a nemzeti jogszabályok előírása szerint.
A 1997. évi CLIV. törvény – Az egészségügyről, II. Fejezet: a Betegek jogai és kötelezettségei (15-19. §) önrendelkezéshez való jog, (13-14. §) a tájékoztatáshoz való jog
Az önrendelkezéshez való jog (15. §(3) „A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és a kezelését érintő döntésekben részt vegyen …egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.” A tájékoztatáshoz való jog 13.§(1) „A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.” 13.§(2)c. „…joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól” 13.§(8) „A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást…”
A MOK Etikai Kódex előírása VI. II.6. II. 6. A tájékoztatáson alapuló beleegyezés (3) Az érintetteket a kezelésbe való beleegyezésük előtt, a kezelés alatt és után is megfelelően tájékoztatni kell – ideértve az… az ellátás során bekövetkezett tévedésekről és elkövetett hibákról szóló tájékoztatást is.
A hatályos magyar szabályozás alapján az érvényes Tájékozott beleegyezésnek a következő feltételeknek kell megfelelni a beteg a beleegyezést szabadon és önkéntesen adta a beleegyezésnek fednie kell az elvégzett beavatkozást általában a beleegyezés a beavatkozásra felhatalmazott személyre szól a beleegyezés tájékoztatáson kell, hogy alapuljon a beleegyezést adó személynek erre törvényes felhatalmazással kell rendelkeznie (ez a probléma speciális esetekben merül fel, például eszméletlen betegnél, cselekvőképtelen személynél és kiskorúaknál) fő szabály szerint írásban történik, de lehet egyes esetekben másként is (szóban ráutaló magatartásban) a beleegyezés a beteg részéről bármikor visszavonható.
Mit kell elmondani egy tervezett diagnosztikus vagy terápiás beavatkozás előtt?
1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9.
A beteg jogosult dönteni, hogy engedi-e a beavatkozást elvégezni vagy sem diagnózis, kezelés nélküli prognózis beavatkozás természete és célja: diagnosztikus vagy terápiás, elvégzés időtartama, helye, anesztézia, beavatkozás során használt eszközök, érintett szervek, az elvégzés módja. a tervezett beavatkozás ismert, szakirodalomban leírt, úgynevezett specifikus veszélyei, szövődményei (valószínűség, súlyosság, jelleg, mikor manifesztálódik). Elektív műtéteknél minden veszélyt közölni szükséges. Nem kell közölni: szakirodalomban le nem írt, valamint a beteg által feltételezhetően ismert általános veszélyeket. alternatív beavatkozások, azok előnyei, hátrányai. (Kezelés elmaradása milyen következményekkel jár). tervezett beavatkozás várható haszna (kötelező diagnosztikus esetben) további kérdezés lehetőségének felkínálása „visszarendelési kötelesség”. a lehetséges kezelések költsége (gyógyszer, terápia, életmód) az élet minőségében történt változásról való tájékoztatást
Mikor nem szükséges betegtől tájékozott beleegyezést kérni? (A betegtől! – mástól még lehet vagy kell!) 1. 2.
3.
4.
5.
közegészségügyi szükséghelyzetek (védőoltás, mert a bele nem egyezés másokat veszélyeztetne) sürgős szükség (eszméletlen beteg, műtét kiterjesztése, a beteg nincs abban a helyzetben, hogy beleegyezzen, de beleegyezése vélelmezhető; cselekvőképes, de döntésképtelen!) beteg lemond a tájékoztatásról (erről a jogról tudomása van, jog és nem kötelesség; kivéve, ha másokat is veszélyeztet a beteg. A helyettesítési sorrend lehetősége, lásd alább, a beteg meghatározhatja, hogy helyette kit tájékoztassanak, illetve ki egyezhet bele helyette a beavatkozásba. terápiás privilégium (bizonyos információk visszatartása). Tilos: ha a terápiás beavatkozás visszautasításától fél az orvos. Nyíltan célszerű: bizonyos információkat csak általánosságban, a többit a családtagokkal közli (beleegyezés nélkül csak akkor, ha a pszichés megterhelés a beteget kompetens döntésre alkalmatlanná tenné) cselekvőképtelen beteg, döntésképtelen
Sürgős szükség (műtéti kiterjesztés)
A beteg nincs abban a helyzetben, hogy beleegyezzen, de a beleegyezés vélelmezhető, cselekvőképes, de döntésképtelen. (pl. eszméletlen beteg, félrenyelés, fulladás, életveszély) Műtéti kiterjesztés A tájékozott beleegyezés adott a műtétbe, de a műtét során halaszthatatlanul szükségessé válik annak olyan irányú kiterjesztése, amelyet a beteggel előzetesen nem tudtak közölni, illetve nem láttak előre, így abba nem is egyezhetett bele. Szakirodalomban irányítható eset, amikor egy orvos császármetszés során elkötötte a beteg petevezetékét a terhesség megakadályozása miatt, ugyanis a műtét során a méh falában egy fibroid tumort talált. Az orvost beperelte a beteg. A bíróság indoklása: az orvost elmarasztalta, mert úgy találta, mivel a tumor nem jelentett azonnali veszélyt a beteg életére és egészségére, ezért a műtétet nem lett volna szabad kiterjeszteni. Ilyen esetben csak akkor fogadható el a műtét beleegyezés nélküli kiterjesztése, ha az a beteg életének megmentéséhez szükséges. A beleegyezés ilyen esetekben Helyettesített döntés a beteg ismert értékrendje szerint (pl. az orvos ismeri) Helyettesítési sorrend: a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes házastársa vagy élettársa, ennek hiányában gyermeke, ennek hiányában szülője, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője, ennek hiányában unokája a fenti hozzátartozók hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes gyermeke, ennek hiányában szülője, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője, ennek hiányában unokája. Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni. Mi áll a leginkább a beteg érdekében? (A beteg értékrendje nem ismert).
Terápiás privilégium
Meghatározása: Az orvosnak az a lehetősége, hogy bizonyos információkat visszatartson, ha úgy látja, hogy annak közléséből a betegnek fizikai vagy pszichológiai kára származna. Problémák: A gyakorlati tapasztalatok kevéssé támasztják alá a közlések káros hatását. Erős paternalizmus – sérti az autonómiát, mert a beteg cselekvőképes Túl tágan értelmezhető – tájékozott beleegyezés A beavatkozás visszautasításának lehetősége nem indok az alkalmazására Nyílt formában (a beteg tudtával és beleegyezésével történik) Akkor, ha a közlés a beteget szinte cselekvőképtelen állapotba hozná Eseti alapon (annak kell bizonyítania, aki alkalmazni szeretné) Megalapozott legyen a meggyőződés, hogy a közlés jelentős kárt okozna (nem elég, ha csupán megzavarja a beteget a rossz hír) Nem jelenti azt, hogy mindent el lehet titkolni a beteg elől Nem indok a félrevezetésre vagy az orvos mentsége, mert nem meri a rossz hírt közölni.
Cselekvőképtelen beteg, döntésképtelen A magyar jog szerint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) határozza meg
igazságügyi elmeszakértői kérdés a megállapítása, a polgári jogban egy szakértő, büntetőjogban két szakértő véleménye szükséges (Ptk. 15. §) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be, illetve az, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett (Ptk. 16. §), továbbá az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (Ptk. 17. §) Korlátozottan cselekvőképes (Ptk. 12. §) Korlátozottan cselekvőképes 14. életévét már betöltött kiskorú, és az a nagykorú is, aki a bíróság korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánít (Ptk. 13 (§) 1. Az illető törvényes képviselője ad helyette tájékozott beleegyezést A beteg azért felvilágosítható és véleménye figyelembe vehető, hozzájárulása kérhető (erős) tiltakozása esetén: nincs beavatkozás – feltéve, hogy nincs komoly egészségügyi kockázata a beavatkozás elmaradásának Az igazságügyi elmeszakértő cselekvőképtelennek nyilvánítja: gyámhatósághoz, vagy bírósághoz kell fordulni. Hozzátartozók közül választ ki valakit az orvos a döntés meghozatalára (tájékozott beleegyezés) Cselekvőképesség megállapításának elvei: cselekvőképes döntés (a konkrét helyet az érdekes) cselekvőképes személy (általában véve) de jure (jogilag) cselekvőképtelen személy – de facto (ténylegesen) cselekvőképtelen személy etika: döntéshozatali vagy belátási képesség alapfeltételezés: (ha nincs ezt cáfoló egyértelmű bizonyíték) a beteg cselekvőképes – tájékoztatás ha a tájékoztatás sikertelen, akkor felmerül a cselekvőképtelenség gyanúja (ha van rá lehetőség, akkor az a legjobb, ha a cselekvőképtelenséget pszichiáter állapítja meg) cselekvőképes az, aki egyáltalán valamilyen döntésre képes (túl tág: cselekvőképes döntés – cselekvőképtelen döntés) cselekvőképes az, aki ésszerű döntésre képes (túl homályos: mi racionális) – ha az orvos saját értékrendje szerint mérne, akkor beleegyezés helyett csak egyetértésre lenne mód – paternalisztikus!; mások megítélése szerint ésszerűtlen döntést is hozhatok – autonómia!) cselekvőképes az, akinél maga a döntés folyamat ésszerű (információk figyelembe vétele, előnyök és hátrányok mérlegelése, ésszerű érvek használata, de az eredmény nem feltétlenül ésszerű; probléma: nem mindig lehet eldönteni, nem játszottak-e szerepet irracionális motívumok a döntésben) de jure és a de facto cselekvőképesség problémája „érett kiskorú” fogalma egyes országokban, például fogamzásgátló
A tájékoztatás gyakorlata
Információk és döntések folyamata, amely nemcsak a kórházban kezdődik. Érthető nyelven: nyugodt (gondolkodás) és bizalmas (mások ne hallhassák!) körülmények között őszinte, elfogulatlan és (ha a beteg ezt akarja) teljes körű több alkalommal (megértés) és folyamatosan segédanyagok használhatók (kiindulásként a későbbi beszélgetésekhez), de nem pótolják a személyes tájékoztatást (mert ez teszi lehetővé a személyre szabott tájékoztatást) kérdezés bátorítása (a beteg nem mer kérdezni; azt hiszi, az orvos úgy is minden fontosat elmond; kiderül, mi érdekli jobban, illetve hogy mit (nem) értett meg) öntudatlan manipuláció (százalékok) Transzparencia (átláthatósági) standard Legyen elérhető személy, akit meg lehet kérdezni A betegtől a beleegyezés tanúsítására aláírást kérnek, akkor meg kell vele értetni, hogy az aláírás a szokásostól eltérő természetű, mert jogilag nem köti a beteget, azt bármikor visszavonhatja
Tájékozott beleegyezéssel kapcsolatos viták, érvek és ellenérvek mellette és ellene
A beteg értékpreferenciái is szerepet kaphatnak. A diagnosztikus és terápiás alternatívák egész repertoárja áll rendelkezésre, amelyek közül sokszor nem lehet pusztán szakmai szempontok alapján választani. Az orvos és a beteg között aktív és kétoldalú lehetőség szerint minél őszintén kommunikáció zajlik. A tájékozott beleegyezés csupán egy fikció, amelyet lehetetlen a mindennapi gyakorlatba integrálni. Deontológikus érvelés: Azért kell a beteget őszintén informálni, a veszélyeket is feltárva előtte, mert ehhez a betegnek joga van, mert ez az alapvető szabadságjog tiszteletben tartását jelenti az egészségügy területén. Az elvből származó jogi követelmények károsak a gyógyítás hatékonysága szempontjából. Utilitarista érvelés, empirikus adatokkal igyekszik alátámasztani, hogy a beteg tájékoztatása kifejezetten hasznos a beteg számára. Az orvosi gyakorlat defenzívvé válik. A betegtájékoztatás növelheti a beteg együttműködési készségét, hiszen maguk is részt vesznek a terápia kiválasztásában. Az egészségügyi szolgáltatók egyre komolyabb összegeket költenek a jogorvoslatra. Az orvos és a beteg egyenrangú partner (etikai és szociológiai értelemben, és nem orvosszakmai értelemben). Csökkenti a betegek kiszolgáltatottságát. Csökkenti az orvos kiszolgáltatottságát. A betegek nem igénylik. Megváltoztatja az orvos és beteg viszony hagyományos formáját. A betegek nem értik a tájékoztatást, túl bonyolult nekik. Az orvos-beteg kapcsolatot (re)humanizálja. A betegek az orvosilag indokolt kezeléseket is vissza fognak utasítani. Magyarországon a tájékoztatás szakmai gyakorlati standardjainak szinte teljes hiánya tapasztalható (pl. mint a műtéti protokollok)
A tájékozott beleegyezés előnyei az orvosok számára Egyenrangú felek kapcsolata (etikai-szociológiai értelemben) és nem szakmai értelemben Felelősség-megosztás a terápia kiválasztásában Csökkenti a beteg kiszolgáltatottságát és az orvos kiszolgáltatottságát Kétirányú folyamatos párbeszéd, a beteg érti, mi történik és miért vele. Érvényesül a beteg orvosi és egyéb érdeke is. Folyamatos visszajelzések a terápia módosítása, hatékonyabb és olcsóbb gyógyítás. Fokozódik a bizalom a gyógyítás és az egészségügyi intézmény iránt.
Személyes véleményem 1.
2.
3.
4.
Az egészségügyi törvény és a tájékozott beleegyezés intézményének bevezetése óta közel 16 év telt el, és még sem alakultak ki a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatos szakmai gyakorlati standardok. Úgy gondolom, nemcsak a mindenkori egészségpolitika a felelős, hanem maga az orvostársadalom, illetve az orvosi szakmai szervezetek sem látták fontosnak a szakmai standardok kidolgozását. Pedig tudjuk, hogy magának az orvostársadalomnak igen erős érdekérvényesítő szerepe van. Egészségügyi, orvosi kártérítési perek voltak, vannak és lesznek is, ez a képzés talán abban tudja segíteni Önöket, hogy esetleg ezeken az előadásokon szereplő szempontok csökkenthetik az egészségügyi kártérítési perek számát, amely egy kórház költségvetésében 10-20-50-100 milliót is jelenthet évente. Nagyon fontosnak tartom, hogy a probléma további megoldásának lehetősége egy nem piaci alapú egészségügyi kártérítési biztosítási alap, vagy biztosító létrehozása lenne, amelyet a következő előadásban kollegám fog részletesen talán említeni.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET