2011.03.10.
A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK • tájfogalom - Bulla
Béla (1947)
A táj tájalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes növénytakaró) és az ember
TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ
tájalkotó, együttese,
kultúrateremtő szintézise.
tevékenységének
Földrajzi
természetes
területegység,
amihez
hasonló van a Földön, de azonos soha. Tehát minden táj önálló •a
individuum, egyéniség.”
tájat a tájalkotó tényezők és az emberi tevékenység változatos
formáinak kölcsönhatása alakítja ki • korábban
csak (természetes) tájalkotó tényezők
Tájökológia 3. 36/1
A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK • a tájalkotó
Tájökológia 3. 2
TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA
tényezők - alapkőzet, domborzat, talajtakaró, éghajlat,
vízrendszer, növényzet, állatvilág, emberi tevékenység • a tájalkotó
tényezők együttese adja meg egy táj sajátos arculatát
• tájhoz szervesen
hozzátartozik az ember is, hiszen sok táj jellegzetes
vonásai, vagy neve az ott élő ember munkája nyomán vált egyedivé (Hortobágy)
© Dr. Antal Zsuzsanna
© Dr. Antal Zsuzsanna
Tájökológia 3. 3
A FÖLDFELSZÍN DINAMIKAI RENDSZERE
Veinitschke, 1976
Tájökológia 3. 4
A FELSZÍNKÖZELI KŐZET • sokak
geomorfológia
szerint a többi tájalkotó tényezőn keresztül érvényesül szempontból mégis fontos külön vizsgálni
• tájökológiai
hasznosítható ásványi nyersanyagok építésföldtani szempontok – alkalmatlan vagy gyenge
FORMA
állékonyságú területek • szerkezet
(Bulla) – geológiai adottságok –felszínközeli és alapkőzet alapkőzet néhol a felszínre bukkan, annak többé-kevésbé mállott felszíne maga a felszínközeli kőzet adottságok – talajképződés
FÖLDFELSZÍN
• geológiai
sok esetben így vesszük figyelembe ANYAG
FOLYAMAT
geológia
műszaki tudományok
terepi feltárása, leírása is a talajfelvételezéshez kötődik nem mindenki tartja önálló tájalkotó tényezőnek önálló tájalkotó tényezőként való számba vételét azonban számos körülmény indokolja Tájökológia 3. 5
Tájökológia 3. 6
1
2011.03.10.
A FELSZÍNKÖZELI KŐZET TÁJÖKOLÓGIAI SZEREPE
A DOMBORZAT
• talajképző
•
alapkőzet – talajtulajdonságok tulajdonságok (tájpotenciál)
a domborzat a táj nagyon fontos eleme!
• környezetföldtani
a Föld szárazulati domborzata az ember társadalmi-gazdasági
gyakorlati tervezési szempontok ásványi nyersanyagok szerepe
tevékenysége túlnyomó részének hordozója (települések, utak, gazdasági tevékenység - ipar/mezőgazdaság, talaj, növényzet)
gazdálkodás - kiaknázás
a földrajzi környezet, illetve a táj egyik alapvető alkotója
bányászat – tájesztétika (felszíni művelés, meddőhányók, tájsebek, rekultiváció)
• a földfelszínen
ökológiai és ökonómiai szempont nem megújuló energiaforrások
együttes eredménye
• a domborzat
• időleges és
a geológiai alapzat szilárdsága, állékonysága
• függ a
(pl. Dunaújváros, Debrecen, Karcag) fontos szerep a hulladékelhelyezésben
előforduló összetett felszíni formák összessége
a felszínt alakító külső és belső természeti erők munkájának
dinamikus egyensúllyal fejlődött ki
földkérget alkotó kőzetek fizikai és kémiai tulajdonságaitól
• vertikális
tagolódás
alapfogalma a tengerszint feletti magasság http://sztalinvaros.uw.hu/dunaujvaros2400/dunaujvaros.htm http://www.deol.hu/main.php?c=3676
Tájökológia 3. 7
Tájökológia 3. 8
A DOMBORZAT
A DOMBORZAT
• az élővilág
• a domborzat
sokszínűségét nagyban befolyásolja
• kőzetminőségbeli
eltérések – talajok sokfélesége – élővilág gazdagsága
• domborzat tagoltsága • az egyes
– mikroklimatikus viszonyok – élővilág változatossága
nem ökológiai faktor, de jelentősen módosíthatja az ökológiai
tényezőket!!! • az éghajlati
tényezők helyi megváltoztatása
(napsugár beesési szöge, csapadék mennyisége,
domborzati formák igen különbözőek
völgyek, síkságok, medencék, hegyek, hegységek, vizes területek
szél ereje és fő iránya, talaj erodálódása) • a talajtani • vízrajzi
tényezők befolyásolása
viszonyok befolyásolása
• növény- és
állatvilág meghatározása
• fajok elterjedésének
korlátozása
© Dr. Antal Zsuzsanna
Tájökológia 3. 9
A DOMBORZAT MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ • földünk felszínén a
Tájökológia 3. 10
A DOMBORZAT IRÁNYÍTÓ FUNKCIÓJA 1. A többi tájalkotó tényezőre gyakorolt hatás
2. Az ökológiailag meghatározott táj-potenciál területi eloszlására és minőségre gyakorolt hatás
1.1 Talaj
2.1 Erdőgazdálkodás
1.2 Éghajlat
2.2 Mezőgazdaság
1.3 Víz
2.3 Üdülési potenciál
1.4 Fauna és flóra
2.4 Beépítési potenciál
1.5 Ember
2.5 Szennyvíz- és hulladékelvezetési potenciál
második legfontosabb „rendező” faktor
bármelyik dimenzióban igaz – a legkisebbtől a legnagyobbig • ez
a magassági övek meglétében jól nyomon követhető nagy kiterjedésű magashegységek - makrorelief domboldalon található fagyzug - mezorelief hortobágyi, kiskunsági puszta - mikrorelief
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-16-sziki
Tájökológia 3. 11
Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003
Tájökológia 3. 12
2
2011.03.10.
A DOMBORZAT IRÁNYÍTÓ FUNKCIÓJA 1. A többi tájalkotó tényezőre gyakorolt hatás
2. Az ökológiailag meghatározott táj-potenciál területi eloszlására és minőségre gyakorolt hatás
1.1 Talaj
2.1 Erdőgazdálkodás
1.2 Éghajlat
2.2 Mezőgazdaság
1.3 Víz
2.3 Üdülési potenciál
1.4 Fauna és flóra
2.4 Beépítési potenciál
1.5 Ember
2.5 Szennyvíz- és hulladékelvezetési potenciál
© Dr. Antal Zsuzsanna
Tájökológia 3. 13
Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003
Tájökológia 3. 14
A DOMBORZAT IRÁNYÍTÓ FUNKCIÓJA 1. A többi tájalkotó tényezőre gyakorolt hatás
2. Az ökológiailag meghatározott táj-potenciál területi eloszlására és minőségre gyakorolt hatás
1.1 Talaj
2.1 Erdőgazdálkodás
1.2 Éghajlat
2.2 Mezőgazdaság
1.3 Víz
2.3 Üdülési potenciál
1.4 Fauna és flóra
2.4 Beépítési potenciál
1.5 Ember
2.5 Szennyvíz- és hulladékelvezetési potenciál
©© Dr.Dr. Antal Zsuzsanna Antal Zsuzsanna
Tájökológia 3. 15
Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003
Tájökológia 3. 16
A DOMBORZAT IRÁNYÍTÓ FUNKCIÓJA 1. A többi tájalkotó tényezőre gyakorolt hatás
2. Az ökológiailag meghatározott táj-potenciál területi eloszlására és minőségre gyakorolt hatás
1.1 Talaj
2.1 Erdőgazdálkodás
1.2 Éghajlat
2.2 Mezőgazdaság
1.3 Víz
2.3 Üdülési potenciál
1.4 Fauna és flóra
2.4 Beépítési potenciál
1.5 Ember
2.5 Szennyvíz- és hulladékelvezetési potenciál
©© Dr.Dr. Antal Zsuzsanna Antal Zsuzsanna
Tájökológia 3. 17
Finke, 1994 nyomán Kertész, 2003
Tájökológia 3. 18
3
2011.03.10.
A DOMBORZAT MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ • geomorfológiai
térképeken ábrázoljuk
részletes, rendszerszemléletű domborzat-elemzés alapján • geomorfológiai
térképezésben több gyakorlat
(tudományos iskolák, országok külön) Magyarországon ún. mérnökgeomorfológiai irányzat áttekintő jelkulcsok és térképezési elvek áttekintő (kis és közepes) térképezés domborzat főbb formatípusai és körzetei részletes (nagy méretarányú) geomorfológiai térképezés
© Dr. Antal Zsuzsanna
Tájökológia 3. 19
Tájökológia 3. 20
MAGYARORSZÁG ÁTTEKINTŐ (1:1 000 000) GEOMORFOLÓGIAI TÉRKÉPE (PÉCSI, 1991)
KÖZEPES MÉRETARÁNYÚ(1:25 000) GEOMORFOLÓGIAI
• a domborzat
• részlet
TÉRKÉPEZÉS
főbb formatípusai, kőzetei
a Dunakanyar geomorfológiai térképéből
hegységek dombságok síkságok tájökológiai szempontból ezek a legfontosabbak
• a domborzat
egyedi formái és azok csoportjai
• a domborzatot • a felszín
borító üledékek litológiai minősítése
és a felszíni formák kora
Tájökológia 3. 21
JELKULCS A DUNAKANYAR GEOMORFOLÓGIAI TÉRKÉPÉHEZ
Kertész, 2003
Tájökológia 3. 22
A DOMBORZATOT FORMÁLÓ FOLYAMATOK • eredetük
szerint endogén – kialakul az elsődleges domborzat exogén – típusai gravitáció hatására tömegmozgás szállítóközeggel lejátszódó folyamatok
© Dr. Antal Zsuzsanna
Kertész, 2003
antropogén – ember gazdasági tevékenysége (felszín tagolása, elegyengetése, anyagfelhalmozás), népesség elhelyezkedése, területhasználat; agrogén és technogén domborzat Tájökológia 3. 23
Tájökológia 3. 24
4
2011.03.10.
ANTROPOGÉN DOMBORZATÁTALAKÍTÓ HATÁSOK
A FELSZÍN MINT AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HELYSZÍNE
• talajművelés
•
a domborzat meghatározza az egyes művelési ágak kialakulását
földhasználat fejlődése
geomorfológia alapvető jelentőségű • erdők • hegyi kaszálórétek • gyümölcsösök,
szőlősök
• szántók • abszolút művelési
ágak
nádas halastó
Tájökológia 3. 25
ANTROPOGÉN DOMBORZATÁTALAKÍTÓ HATÁSOK •
Tájökológia 3. 26
ANTROPOGÉN DOMBORZATÁTALAKÍTÓ HATÁSOK
talajművelés
• bányászat; + és –
hatások
földhasználat fejlődése szántók kialakítása – talajtípustól függően
karsztforrások kiapadása
szántók növelése
élőhelyek sérülése, eltűnése - mészkő
© Dr. Antal Zsuzsanna
lösz kitermelése – partfalak
II. világháború után erdők irtása – talajpusztulás
barlangok felfedezése
jelenlegi földhasználati
madarak fészkelőhelyei
© Dr. Antal Zsuzsanna
bányatavak – vizes élőhelyek
szerkezet
http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/23717/tarvagas.htm
Tájökológia 3. 27
Tájökológia 3. 28
http://www.eupolisz.hu/orsegi_nemzeti_park
ANTROPOGÉN DOMBORZAT-ÁTALAKÍTÓ HATÁSOK
A TALAJ MINT KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ
• útépítés
•
a felszín természetes eredetű, ásványi és szerves anyagokból álló, laza
mikrorelief változtatása, vízgazdálkodás
szerkezetű, bonyolult összetételű képződménye
élőhelyek sérülése, eltűnése
• a litoszféra
legkülső, biológiailag aktív rétege
• a geoszféra, • alapvető
atmoszféra és hidroszféra határfelülete
tulajdonsága: termékenység
• kialakulása:
fizikai aprózódás kémiai mállás • vízrendezés,
biológiai folyamatok
városok építése
http://snr.unl.edu/information/NebrSymbols.asp http://www.lavinamix.hu/index.php?main=2_1_2
Tájökológia 3. 29
http://www.edupic.net/animals.htm
Tájökológia 3. 30
5
2011.03.10.
A TALAJ FUNKCIÓI • a természeti • természeti
A TALAJ MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ • rendkívül
integrált részkomplexumot képez különös jelentőségű tájalkotó tényező – elsősorban a talajtípusok
környezet része biológiai körforgás biztosítása
erőforrás
• több természeti
több geofaktor együttes hatására jön létre szerepét azonban nem szabad eltúlozni
erőforrás hatásának integrátora,
• tájökológiai
transzformátora, reaktora
pufferképesség – lassan reagál a környezeti tényezők változásaira
• a primer
túlműtrágyázás, nehézfémszennyezés, növényvédőszer – talajtípus nem változik
biomassza-termelés alapvető közege
• hő, víz és tápanyagok • pufferközeg,
• gén-rezervoár • történelmi
raktározója
erdőirtás – szántóföldi művelés – talajok változása évszázados folyamat – barna erdőtalaj – csernozjom barna erdőtalaj
szűrő- és detoxikáló rendszer biodiverzitás!
vízrendezés – réti talaj – csernozjom réti talaj – réti csernozjom
örökségek hordozója
• ugyanakkor
a változások tartósan nyomot hagynak fosszilis talajok elemzése – plaeoökológia – egykori ökológiai körülmények rekonstruálása
http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=4619&ID=385
Tájökológia 3. 31
http://kosz.gov.hu/hirek/Bronz_es_romai_kori_leletek_Bataszeken.html
Tájökológia 3. 32
A TALAJ, MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ VIZSGÁLATA
A TALAJ, MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ VIZSGÁLATA
• a talaj,
• a tájak,
a növényzet és a víz egymással szoros kapcsolatban álló tájökológiai részkomplexumok • a talaj mint tájökológiai fő jellemző vizsgálatához talajszelvények és talajfúrások szükségesek • a talaj legfontosabb szerepe tájtani szempontból – talajtípusok elkülönítése avarszint
tájtípusok elkülönítése jelentős mértékben talajtani alapon történik Magyarország tájtípus térképének legalsó hierarchikus szintje – réti talajú típus, csernozjom barna erdőtalajú típus
• alkalmazott
kutatások – mezőgazdasági alkalmazások
(termőhely-kutatás és –térképezés)
kilúgzódási szint
felhalmozódási szint talajképződési szint © Dr. Antal Zsuzsanna
alapkőzet
© Dr. Antal Zsuzsanna
© Dr. Juhász Lajos
Tájökológia 3. 33
MAGYARORSZÁG TALAJ-FŐTÍPUSAI nő az éghajlat hatása, csökken az alapkőzet befolyásoló szerepe
Tájökológia 3. 34
A TALAJ, MINT TÁJÖKOLÓGIAI JELLEMZŐ VIZSGÁLATA víz hatása gyengül, éghajlat szerepe nő
azonális
• gyakorlati
tájökológia – talajfelvételezés sztochasztikus mintavételezés – négyzetháló, rácspontok (előny: véletlenszerűség, hátrány: adatsűrűség problémája) determinisztikus mintavételezés – mintavételi pontok kijelölése szakmai tapasztalat (expertség) alapján vegyes mintavételezés
• a katéna éghajlati hatásra képződött
(Catena-) módszer (Milne, 1936) talajtípusok sorozata, komplexuma területi eloszlási rend – talajtípusok alapján egy terület talajtípus-társulását határozzuk meg dombsági-hegységi területen tipikus keresztmetszetek kijelölése (inkább determinisztikus módszer, mint sztochasztikus) a talajfelvételezést e szelvények mentén végezzük el a lejtőprofil kellő számú pontjában
víz hatása alatt képződött (hidromorf)
romtalajok Filep Gy. (1999): Talajtani alapismeretek II. DATE, Debrecen
Tájökológia 3. 35
Tájökológia 3. 36
6