A TÁJAK ÁLLANDÓSÁGA A TÁJAK STABILITÁSA TÁJSZERKEZETI KÉRDÉSEK A TÁJALKOTÓ ELEMEK ÁLLANDÓSÁGA A TALAJ A KLÍMA

2011.03.10.

A TÁJAK ÁLLANDÓSÁGA • már évtizedekkel

ezelőtt felmerült a

tájak állandóságának tájak fejlődésének

A TÁJAK STABILITÁSA

tájak változásának a kérdése

TÁJSZERKEZETI KÉRDÉSEK

a táj hosszú természettörténeti és rövid, de igen hatékony gazdasági fejlődés együttes eredménye (Pécsi M.) • természetes

önfejlődés ↔ antropogén hatások léptéke pl. talajok

talajok képződése – fizikai, kémiai, biológiai mállás antropogén eredetű talajdegradációs folyamatok

Tájökológia 8. 33/1

Tájökológia 8. 2

A TÁJAK ÁLLANDÓSÁGA

A TÁJALKOTÓ ELEMEK ÁLLANDÓSÁGA

• EU Thematic Strategy

• a talajok

A TALAJ

for Soil Protection (Montanarella, 2003)

Szervesanyag-készlet csökkenése

Víz vagy szél okozta erózió

fejlődését egyértelműen módosítja a rendszeres mezőgazdasági művelés az öntözés a beépítés a talaj lefedése ún. kultúrtalajok megjelenése

Tömörödés, szerkezetleromlás Árvíz, belvíz és talajcsúszás

Biodiverzitás csökkenése Talajszennyezés (pontszerű és diffúz)

Szikesedés Talajlefedés

Jones & Montanarella, 2003 In: Szabó, L. (szerk.) 2005: A mezőgazdaság földrajza. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest

Tájökológia 8. 3

Tájökológia 8. 4



A KŐZETTANI ALAP ÉS A DOMBORZAT

A KLÍMA

• kőzettani

• feltűnő jelenség

alap legállandóbb emberi hatás csak ‘kismértékben’ módosítja – bányászat

• globális • domborzat

klímaváltozás antropogén hatásra bekövetkező, nagy horderejű változás

változása 100.000 éves időintervallumban mérhető (pl. hegylábfelszín kialakulás) jelentősebb antropogén domborzatát-alakítás » külfejtéses bányagödrök » meddőhányók » gátak ezek mértéke földi méretekben még elhanyagolható

http://www.belfoldiszallasok.hu/index.php?inc=alap&id=844&ln=pl

(jelenségsorozat, jelenségek láncolata) a klimatikus

adottságok ember általi módosítása

klímaváltozások és klímaingadozások a földtörténet során – napjaink változása ütemében, mértékében felülmúlja ezeket veszélyes az egész földi geoökoszisztémára közvetlen hatással van a többi tájalkotó tényezőre hidrológiai körforgás változása

Tájökológia 8. 5

http://antonmarquez.wordpress.com/2009/07/

Tájökológia 8. 6

1

2011.03.10.



A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS


• az évi

globális középhőmérséklet az elmúlt 110 évben az 1951–1980 közötti időszakban stagnálás, majd jelentős emelkedés figyelhető meg

Cicerone, R. J. 2005: Climate change science and research: Recent upcoming studies from the national academies. http://www7.nationalacademies.org/ocga/testimony/Global_Climate_Change_Policy_and_Budget_Review.asp

Tájökológia 8. 7

Hansen, J. & Sato, M. 2004: Greenhouse gas growth rates. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. PNAS November 16, 2004 vol. 101 no. 46 16109-16114 http://www.pnas.org/content/101/46/16109.full





Tájökológia 8. 8

• az üvegházhatást

okozó gázok mennyiségének aránya függőleges tengely: a sugárzási kényszerben mért változások

http://www.esrl.noaa.gov/gmd/ccgg/trends/

Tájökológia 8. 9

Hansen, J. & Sato, M. 2004: Greenhouse gas growth rates. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. PNAS November 16, 2004 vol. 101 no. 46 16109-16114 http://www.pnas.org/content/101/46/16109.full





Üvegházhatású gáz

GWP különböző időskálán

Tartózkodási idő (év) 20 éves

500 éves

változó

1

1

1

CH4

10,8

67

23

6,9

N2O

114

291

298

153

14

3830

1430

435

HFC-23 SF6

Tájökológia 8. 11

100 éves

CO2

HFC-134a

Butler, J. 2009: The NOAA annual greenhouse gas index. U.S NOAA Earth System Research Laboratory. http://www.esrl.noaa.gov/gmd/aggi/


http://klima.kvvm.hu/index.php?id=10

270

12000

14800

12200

3200

16300

22800

32600


2

2011.03.10.


A FÖLD BIOGEOGRÁFIAI ARCULATÁNAK VÁLTOZÁSA

A VÍZRAJZI HELYZET, A NÖVÉNYZET ÉS AZ ÁLLATVILÁG • vízügyi beavatkozások

• a növény-

öntözőrendszerek, víztározók kiépítése vizenyős területek lecsapolása folyóelterelések

• e két

és állatvilág változásai rövidebb lefutásúak

tájökológiai komponens a legérzékenyebb a környezetében

végbemenő változásokra • a bioszféra

szenvedte el a legerősebb antropogén változást

• a potenciális • reliktumok

és aktuális vegetációtérképek alig hasonlítanak

már alig, csupán néhány karakterfaj

• világméretben

• a klíma

vízszennyezés • természetközeli

és a vízrajzi helyzet megváltozására érzékenyen reagál a talaj a természetes növényzet az állatvilág

http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&sid=1521432199

sincsen érintetlen környezet

légszennyezés

társadalmi-gazdasági vízigény – felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi változása – Magyarország helyzete!

vagy féltermészetes

és agroökoszisztémák


http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/23717/tarvagas.htm

AZ ÖKOLÓGIAI STABILITÁS

A TÁJI ÖKOSZISZTÉMÁK KÜLSŐ EGYENSÚLYA

• az ökoszisztéma

• minden

látszólagos változatlansága hol van az adott ökoszisztéma terhelhetőségének a határa, meddig terhelhető a zavaró hatásokkal szembeni ellenállás rugalmasság ~dinamikus egyensúly • az élő rendszerek esetében ökoszisztémán belüli stabilitás külső stabilitás • az ökoszisztéma belső stabilitása (dinamikus egyensúlya) – biodiverzitás kapcsolata » még nem sikerült egyértelműen tisztázni egyes ökoszisztémákban a faji változatosság növelése csökkenti a stabilitást monoökoszisztémák lehetnek nagy stabilitásúak (pl. nádas) • a tudományos továbblépés útja – a tápláléklánc összetettsége (trofikus diverzitás)


olyan hatás, ami az adott ökoszisztéma működését kívülről befolyásolja évszakok változása szabálytalanul bekövetkező antropogén hatásokkal szembeni viselkedés » víz- vagy talajszennyezés » erdőirtás » vízrendezés » ilyen hatásokra kialakuló öntisztulási, felújulási, regenerálódási folyamat • rezisztencia (merev ellenállóképesség) – reziliancia/flexibilitás (rugalmas ellenállóképesség) megfeleltethetők az ökológiai életstratégiáknak (K- illetve r-stabilitás)



AZ ÖKOLÓGIAI ÉLETSTRATÉGIÁK

AZ ÖKOLÓGIAI ÉLETSTRATÉGIÁK

a „K” stratégia K - konstans (állandó) • a K stratégista fajok: hosszú életűek természetes ellenségeik száma csekély élőhelyeik környezeti feltételei állandóak • ezért többnyire: utódaik száma csekély hosszú idő után válnak ivaréretté fejlett az ivadékgondozás a szaporodásuk során az utódok túlélési rátája magas • a K stratégista fajok állománya változatlan környezeti feltételek mellett csak lassan növekszik a környezeti változásokat nehezen követik (pl.: őshüllők) • pl.: cetfélék, afrikai elefánt, földikutyafélék, sasok, keselyűk, ember?

az „r” stratégia r - reproduktív (változó) • az r stratégista fajok: többnyire rövid életűek természetes ellenségeik száma jelentős lehet élőhelyeik környezeti feltételei folyamatosan változhatnak • ezért többnyire: utódaik száma jelentős rövid idő után válnak ivaréretté az ivadékgondozás sokszor nem jellemző a szaporodásuk során az utódok túlélési rátája alacsony • az r stratégista fajok állománya változatlan környezeti feltételek mellett robbanásszerűen is növekedhet - gradáció • pl.: rovarok (vándorsáska, levéltetvek), egérfélék, cinegék, ember?

•


•


3

2011.03.10.

AZ ÖKOLÓGIAI STABILITÁST MINT ÉLŐHELYET

A TÁJAK STABILITÁSA

BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK • Haber

(1979) tájökológiai szempontú diverzitástípusai: α-diverzitás = a faji változatosság (habitaton belüli változatosság) β-diverzitás = belső strukturális változatosság (habitatok közötti) γ-diverzitás = a tájat alkotó térbeli alapegységek mozaikjának területi változatossága (regionális változatosság)

•

a tájstabilitás kifejezi a táj teherbíró képességét tájtervezési feladatok kulcskérdése!!

• a tájökológia

fogékonysága a gyakorlati problémák iránt pl. a táj rekreációs célokra való alkalmassága nagy lendületet adott a táji sokszínűség vizsgálatához

A természetesség foka

Faji, ökoszisztéma és területhasználati diverzitás

Ökológiai stabilitás

Megújulási képesség (életkor, fejlődési hossz)

• újabban – tájstabilitási

térképek a tájak ökológiai stabilitásának kifejezésére ökológiai stabilitás mozaikossága bolygatott tájrészletek természetközeli tájfoltok

Területi/biogeográfiai szempontok: minimum area izoláció, biotópkapcsolatok Bastian után Csorba, 2001


A TÁJSTABILITÁSI TÉRKÉPEK

http://www.cwsd.org/watershed/Recreation%20_detail.asp?ID=85


AZ ÖKOLÓGIAI TÁJSZERKEZET FORMAELEMEI • a táji

mintázat alapelemei – tájökológiai foltok (patch) geometriai értelemben vett területfoltok, nem lineáris elemek tájökológiai szempontból homogén területhasználati egységek pl. egy erdő, egy szőlőtábla, egy víztározó, egy település, stb.

nagyobb kiterjedésű foltot összekötő keskeny átjáró - tájökológiai folyosó (corridor) természetes korridorok – szurdokerdők, folyómenti galériaerdők, tengerparti növényzet palacknyak helyek (bottleneck) – emberi hatásra kialakult tájökológiai folyosó

• két

• tájökológiai gátak

(barrier) - folyosók

• matrixok –

folyosók és foltok ‘semleges’ háttere Tájökológia 8. 21

A TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPEZÉS ALAPELEMEI

Conservation buffers. Design guidelines for buffers, corridors and greenways. http://www.unl.edu/nac/bufferguidelines/docs/conservation_buffers.pdf


A TÁJÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK • a legtöbb

bio- és tájökológiai kutatás a korridorokra irányul

• összekötik a tájökológiai

foltokat

biztosítják a táj belső kapcsolatrendszerének működését közlekedőcsatornák a foltok fajai számára nélkülözhetetlen migrációs utak egyes fajok számára • az eredeti

fogalom differenciálódása

habitat network riparian buffer wildlife corridor environmental corridor greenbelt • vizsgálatuk Conservation buffers. Design guidelines for buffers, corridors and greenways. http://www.unl.edu/nac/bufferguidelines/docs/conservation_buffers.pdf


nagyon népszerű tájtervezési téma



4

2011.03.10.

A TÁJÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK SZEREPE A TÁJAK

A TÁJMOZAIKOK STABILITÁSA

STABILITÁSÁBAN • korridor

• szoros kapcsolatban

• a korridor

hosszával

– barrier lehet biztonsági kapcsolat mérsékli az ökológiai foltokat érő külső hatás következményeit szigetbiogeográfia – elszigeteltség – összekapcsoltság

• negatív hatás

fertőzés ökoszisztémák tartós fennmaradásnak záloga - stabil tájökológiai folyosórendszer (Varga Z., 1995) a tájelemek organikus egymáshoz illeszkedése – harmonikus táj biológiai sokféleség fennmaradása • természetközeli



áll a foltok és folyosók érintkezési felületének a

• tájat alkotó

foltok területének és kerületének hányadosa – a tájak összekapcsoltságának jellemzője az ökológiai egységek általában annál stabilabbak, minél nagyobb az abszolút területi kiterjedésük és minél rövidebb a szomszédos ökoszisztémákkal közös határuk • kivétel – vízfolyások menti ökoszisztéma alacsony terület/kerület hányados stabil élőrendszer • fontosak az egyes foltok típusai is (erdő – legelő, erdő – gyümölcsös) • lényeges

a határzóna szélessége is (pl. természetes- és agroökoszisztémák; agroökoszisztémák kezelése)


AZ ÖKOTON

TÁJSZERKEZETI KÉRDÉSEK

• ökoton – kicserélődési zóna (határsáv)

• emberi

• gyakran

a tájökológiai folyosók és az ökotonok vizsgálata csaknem egybeesik

A = sávfolyosó B = vonalfolyosó a = rét b = tájökológiai folyosó m = a rét ökoszisztéma fajainak behatolási mélysége

• városökotonok

vizsgálata! Tájökológia 8. 27

Csorba 2001

területhasználat csökken a Föld felszínének természetes sokszínűsége nő a tájak változatossága – mesterséges létesítmények, beépítések • a táji változatosság visszaszorulásában jelentősek a telepített, monokultúrás erdők, illetve ezek spontán területfoglalása szántóföldi növénytermesztés gyümölcstermesztés legeltetéses állattartás • változatosságot növelő táji elemek települések külszíni bányák utak csatornák elektromos vezetékek mezőgazdasági célú teraszok Tájökológia 8. 28

A TÁJI VÁLTOZATOSSÁG EURÓPÁBAN

A HEMEROBIASZINT

• a nagy vízrendezések,

• az emberi

a nagytáblás művelésmód elterjedése előtt maximális

hatás táji megjelenésének jellemzésére használjuk – a természetes ökoszisztémákra gyakorolt emberi hatás mértéke (Bastian, 1994) • a hemerobiaszint tájtörténeti, területhasználati vázlata • hemerobia

XIX. század első fele • ezt


megelőzően folyamatosan nőtt a táji változatosság népesség gyarapodása a területhasználat térbeli növekedése heterogén tájfoltok


Haber nyomán Csorba, 2001


5

2011.03.10.

A HEMEROBIASZINT NÖVEKEDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

A HEMEROBIASZINT ISMERETÉNEK GYAKORLATI HASZNA

NÉHÁNY TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ ESETÉBEN HEMEROBIASZINT

DOMBORZATVÁLTOZÁS

KLÍMAVÁLTOZÁS

TALAJVÁLTOZÁS

NÖVÉNYZETVÁLTOZÁS/ FÖLDHASZNÁLAT

• hemerobia

ahemerob

elhanyagolható

elhanyagolható

elhanyagolható

természetes vegetáció

• tájtervezési

kismérvű változás a tápanyagszolgáltató képességben változás a tápanyag-, vízés oxigénszállító képességben

kissé bolygatott társulások, erdészetileg kezelt erdők adventív fajok elszaporodása, extenzív gyepművelés, parkerdők ruderális és szántóföldi gyomok elszaporodása, kultúrnövényzet, ültetvények, városi gyepek, parkok

oligohemerob

lokális

elhanyagolható

mezohemerob

lokális

mezoklíma módosulása (sugárzásviszonyok, levegőcsere)

euhemerob

antropogén talajerózió, kisebb tereprendezés, teraszolás, rónázás

mezoklíma erősebb változása

pH változással összefüggő módosulás a tápanyag-, oxigén-, és vízszolgáltató képességben

polyhemerob

műszaki létesítmények (gátak, csatornák), épületek

erősen megváltozott mezoklímaháztartás, a légáramlás módosulása beépítés, mesterséges tájobjektumok miatt

minden talajtulajdonság változik, elsősorban a tömörödöttség miatt kialakuló korlátozott talajszellőzés révén

rövidéletű gyomvegetáció, út- és vasútmenti gyomok

metahemerob

sűrűn beépített terület tereprendezési következményei

városi és ipari klíma

talajszennyező anyagok erős hatása, gyökérhiány

növényzet nélküli felszín

Blume-Sukopp, Leser és Luder alapján Csorba, 2001


~ a táj leterheltsége célzat –egyes területhasználat típusok azonosítása hemeróbiafokozattal gyártelep víztározó erdő legelő

a távérzékelési adatok közvetlenül felhasználhatók a tájállapotok leképezésére • az 1970-es évektől a regionális tervezés első fázisa számára készülnek térképek, térképi vázlatok – az adott terület antropogén átformáltságának szintje Tájökológia 8. 32

A HEMEROBIATÉRKÉPEK

Sütő L. és Homoki E. 2004. A bányászati tevékenység szerepe a tájszerkezet megváltozásában Lyukóbánya környékén. Magyar Földrajzi Konferencia. http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/cikkek/suto_homoki.pdf


6

A TÁJAK ÁLLANDÓSÁGA A TÁJAK STABILITÁSA TÁJSZERKEZETI KÉRDÉSEK A TÁJALKOTÓ ELEMEK ÁLLANDÓSÁGA A TALAJ A KLÍMA

Recommend Documents