………………………………….. Önkormányzat Képviselő-testületének …../2007. (….….) számú rendelete
A szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról Törökbálint Nagyközség Önkormányzata a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (Sztv.) 138.§-ban kapott felhatalmazás alapján e törvény helyben történő végrehajtására, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról és a szociális igazgatás helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja.
1. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja, hatálya 1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza Törökbálint Nagyközség Önkormányzata által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciát. 2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság a) Törökbálint illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik Törökbálint illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed: a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a
Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. II. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: „ a) Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 %-ával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek: - a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. - §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 30/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, - az anyagsági támogatás, - a tizenharmadik havi nyugdíj, - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével:a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, - a fogadó szervezet által az önkénteseknek külön tv. alapján biztosított juttatás. b) Vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan és jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek: ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét
2
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. c) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási helylyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. d) Közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; - a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; - a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, (fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. e) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. f) Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek közössége. g) Szociális intézmény: a szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet. h) Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
3
i) Keresőtevékenység, ha a szociális törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. j) Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; k) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. „ III. Eljárási szabályok 4.§ E rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások megállapítására irányuló kérelmet Törökbálint Nagyközség Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál, illetve az Ügyvitel Ellátó Csoportnál lehet benyújtani. b.) A kérelemre, illetve hivatalból induló eljárásoknál alapvető bizonyíték a helyszínen készített környezettanulmány, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal. c.) A kérelem benyújtásakor csatolni kell az igénylő és vele közös háztartásban élőknek a benyújtást közvetlenül megelőző 3 hónapra vonatkozó átlagjövedelmét tartalmazó igazolásokat. d.) Az Önkormányzat az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultságot kétévente március 31-ig felülvizsgálja. a.)
IV. Pénzbeli ellátások 5.§ Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Önkormányzat az alábbi pénzbeli ellátásokat állapítja meg: -rendszeres szociális segély - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély. Rendszeres szociális segély 6.§ (1) Az önkormányzat jegyzője az Sztv. 37/A.§.-37./H.§.-ban foglaltak szerint a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos hatásköreit az e címszó alatti feltételek figyelembevételével gyakorolja. 4
(2) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről - Törökbálinti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Pest megyei Munkaügyi Központ Budaörsi Kirendeltsége - a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv - útján gondoskodik. 7. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint - az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi. (4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. (5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát. (6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. (7) Az együttműködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja: - a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről, - a beilleszkedést segítő programok típusairól, - az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről, - kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, - a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, - folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását, 5
- az Szt. 37/D. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal, - legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot. (8) Az együttműködésre kijelölt szerv - jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, - megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról. 8. § A beilleszkedést segítő programok típusai a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel, b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, e) munkalehetőség felajánlása, f) munkaügyi központnál a munkanélküliként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködés. 9. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.: - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központok képzéseiről stb. (2) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),
6
- azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. 10. § A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha - 7. § (6) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, illetve nem közreműködik a 7.§ (7) bekezdésben meghatározott a közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában, - a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti. 11.§ A segélyezett súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét, akkor ha az együttműködésre kijelölt szerveknél nem jelenik meg. 12. § Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét legfeljebb 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani; b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. 13.§ A rendszeres szociális segély folyósítása az Sztv. 37/C § 1-2 bekezdésében foglalt esetekben szünetelhet. Lakásfenntartási támogatás 14. § (1) Az Sztv. 38.§.-ban foglaltak szerint a lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható azoknak a rászorulóknak, akik az alábbi feltételeknek megfelelnek: a) Ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg: - Egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-t - Két vagy több személyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-t 7
b) Lakásfenntartás havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30%-t. (3)
Ha a kérelmező által ténylegesen használt lakás egy főre jutó hasznosítható alapterülete nem haladja meg- komfortfokozattól függetlenül-: -egy és kétszemélyes háztartás esetén a 70 m2-t -három és több személyes háztartás esetén az első két főnél a 70 m2.t, a harmadik személytől egyenként + 10m2-rel növelhető alapterület (a lakás összes alapterülete a 120 m2-t ilyenkor sem haladhatja meg).
(4) Több lakásból álló épületek esetében, ahol a fogyasztás mérése külön óra nincs felszerelve – a közüzemi díjaknál – háztartásonként az egy főre jutó arányos részt kell figyelembe venni. Ennek kiszámítási módja: a felhasználást el kell osztani az épületben lakó személyek számával és az így kapott összeget be kell szorozni a háztartásban lakó személyek számával. (5) A lakásfenntartási támogatás annak a Törökbálinton albérletben élő személynek állapítható meg, aki Törökbálinton bejelentett lakóhellyel rendelkezik és bizonyítható, hogy bejelentett lakóhelyén a lakhatás feltételei hiányoznak és Törökbálinton bérel lakást. (6) A villanyáram, víz és gázfogyasztás, valamint a vegyes fűtés költségeit háztartásonként havonta az alábbi mértékig lehet figyelembe venni: a) villanyáram-fogyasztásként legfeljebb havi 150kWh b) vízfogyasztás személyenként legfeljebb havi 4m3 c) vezetékes gázfogyasztás legfeljebb: - családi házak esetén havi 300m3 - egyéb lakás esetén havi 200m3 d) gázfogyasztásba be nem kapcsolt háztartásoknál legfeljebb havi 2db 11,5kg palackos gáz e) vegyes fűtési mód (szén, fa, villany, stb) esetén 80.000,-Ft/fűtési idény és ezt az összeget teljes egészében számlával kell bizonyítani. (7) Szemétszállítási díj egy havi összege vehető figyelembe, melyet számlával kell igazolni. (8) A villanyáram, víz, és gázfogyasztások igazolása legalább a kérelem beadását közvetlenül megelőző 4 évszak egy-egy hónapjára vonatkozó közüzemi számlák benyújtásával történhet, mely alapján az átlagos havi költség megállapítható. (9) A (7) bekezdésben foglalt számlabemutatási kötelezettség tekintetében a fűtési idény: október 15. és április 15. közötti időszak. (10) A támogatás havi összege az Sztv. 38.§.9.(bek) c.pontja értelmében nem lehet kevesebb 2500.-Ft.-nál. (11) A támogatás mértéke (100,-Ft-ra kerekítve): - egyszemélyes háztartás esetén a támogatás alapjának 30%-a, - kétszemélyes háztartás esetén a támogatás alapjának 20%-a, - három-vagy többszemélyes háztartás esetén a támogatás alapjának 15%-a.
8
(11) A támogatás iránti kérelmeket minden év február 15. illetve augusztus 15-ig kell be nyújtani. Ápolási díj 15.§ (1) Az Sztv. 40.§.-ában foglaltak szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2)Az ápolási díjra való jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a gondozó családjában az egy főre számított havi családi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló esetén annak 150%-t. (3)Az ápolási díj összege a) az Sztv. 41§(1) bekezdésében foglalt esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, b) az Sztv. 43/A§(1) bekezdésében foglalt esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a, c) az Sztv. 43/B§(1) bekezdésében foglalt esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. (4) Az ápolást végző személy kötelezettségét az alábbi esetben nem teljesíti : - nem működik együtt a háziorvossal - háziorvos jelzése - környezettanulmány során tapasztalt higiénia, táplálás hiánya - négy órát meghaladó munkát vállal. Átmeneti segély 16.§ (1) Az Sztv.45. §.(1) bek alapján az Önkormányzat Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Az Sztv. 45.§. (4) bek alapján elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.” (3)Az Sztv. 45§(1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően Törökbálint Önkormányzata átmeneti segélyben részesíti – kérelmére – azt a személyt, a) aki egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-t meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik. b) Aki kétszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 195%-t meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik. c) Aki három és ennél több személyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-t meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik. 9
d) Akinek az egy főre számított havi családi jövedelme meghaladja az a), b) és c) pontban meghatározott összegeket – kivételes méltányosságból – az alábbi esetekben: - Aki közgyógyigazolványra nem jogosult, de betegsége miatt kiemelkedően magas a gyógyszerköltsége, - Akinek gyógyszerei (gyógyászati segédeszközei) közgyógyigazolványra nem válthatók ki, - Aki közgyógyigazolványra nem jogosult, de betegsége miatt egyszeri gyógyszerköltsége eléri nyugdíjának 10%-t, - Aki önhibáján kívül előre nem tervezhető élethelyzetbe került (pl. baleset, betörés, a családban 6 hónapon belül két haláleset, tartós legalább 2 hónapot meghaladó betegség, hosszas, vagy gyakori kórházi kezelés, nyugdíjba vonulást követő időszakra az ellátás folyósításáig, munkanélkülivé válás miatt átmenetileg létfenntartást veszélyeztető élethelyzet stb.) - Aki elemi kár okozta váratlan kiadásra kényszerült, - Akinek közüzemi díjhátraléka van (víz, villany, gáz, szemétszállítás) a szolgáltatás kikapcsolásának megelőzésére, vagy a szolgáltatás visszaállítására, ebben az esetben a segély összegét közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni, vagy minden esetben elszámolási kötelezettséget kell előírni. Ez a támogatási forma egy évben egyszer vehető igénybe. (4) Természetben kell az átmeneti segélyt megállapítani, ha fennáll annak veszélye,hogy a kedvezményezett a segélyt nem rendeltetésszerűen használja fel. (5) Az átmeneti segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a és 175%-a között állapítható meg. (6) Átmeneti segély egy évben legfeljebb 6 alkalommal adható és ennek összege együttesen nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-t, kivéve a rendelet 16§(8) bekezdésében foglalt kivételes méltányosság esetét. (7) Átmeneti segély egy évben legfeljebb 4 alkalommal nyújtható annak a családnak (személynek) melynek tagjai közül valaki részére a tárgyévben lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, rendszeres szociális segélyt, méltányossági jogkörben átmeneti segély állapítottak meg. (8) A rendelet 16§/d. pontjában felsorolt kivételes méltánylást érdemlő esetben a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése alapján az e rendeletben meghatározottnál magasabb öszszegű átmeneti segély állapítható meg. (9) A Szociális és Egészségügyi Bizottság által adható támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét. Az átmeneti segély kifizetése elsősorban postai utalással történik. (10) Rendkívül indokolt esetben a segély kifizetése a házi pénztárból is teljesíthető: - kérelmező anyagi helyzete miatt nem tud számlát nyitni - azonnali kórházi kezelés szükségessége esetén - elemei kár okozta váratlan kiadás esetén Temetési segély 10
17. § (1) Az Sztv. 46.§.(1) alapján az Önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély iránti kérelmet a temetés után, de a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos mindenkori legolcsóbb temetés költségének 10%-nál. a.) Amennyiben a kérelmező és a vele közös háztartásban élők egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, abban az esetben a temetési segély összege 35.000,-Ft. b.) Amennyiben a kérelmező és a vele közös háztartásban élők egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-t nem haladja meg, abban az esetben a temetési segély összege 25.000,-Ft. c.) Amennyiben a kérelmező és a vele közös háztartásban élők egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének 250%-t, abban az esetben a temetési segély összege 20.000,-Ft. d.) Amennyiben a kérelmező és a vele közös háztartásban élők egy főre eső jövedelme meghaladja az a-c pontokban meghatározott értékhatárt, abban az esetben a temetési segély összege 10.000.-Ft. (4) A kérelem benyújtásakor mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelemigazolását, a halotti anyakönyvi kivonatot, és az eredeti temetési számlát. (5) Temetési segély nem állapítható meg annak: aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. V. Természetben nyújtott szociális ellátások 18. § „(1) Az Sztv.47.§.(1) alapján egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható: - a rendszeres szociális segély a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén, - a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély, - a temetési segély. (2) Az Sztv. 47.§.(2) alapján a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
11
(3) Az Sztv. 47.§.( 3) bek. alapján természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.” (4) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. Közgyógyellátás 19. § (1) A jegyző a közgyógyellátással kapcsolatos jogköreit az e cím alatt meghatározottak figyelembe vételével gyakorolja. (2)
A Szociális törvény 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinél az alábbi feltételek fennállnak:
(3) A szociálisan rászorult kérelmező méltányossági közgyógyellátásra jogosult, ha a) egyszemélyes háztartás esetén az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-t, b) két vagy több személyes háztartás esetén az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-t, c) és a közgyógyellátásra felírható havi gyógyszerköltsége meghaladja a 2.000,-Ft-ot, (4) Azoknak a személyeknek, akiknek az egy főre számított havi családi jövedelme a fentiekben meghatározott jövedelmeket meghaladja, de bizonyítható egészségkárosodást szenvedtek, valamint a környezettanulmány alapján kérelmük indokolt, - kivételes méltányosságból – a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt a közgyógyigazolvány kiadásáról. (5) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos javaslatát, a kedvezményezett várható gyógyszerköltségeiről kiállított igazolást. Tüzelőtámogatás 20.§ (1) Tüzelőtámogatás állapítható meg annak a személynek, a) aki egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-t meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik, b) aki kétszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 195%-t meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik, c) aki három és ennél több személyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-t meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik, d) akinek az egy főre számított havi családi jövedelme meghaladja az a.), b.), c.), pontban meghatározott összegeket – kivételes méltányosságból – a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt a természetbeni támogatás megítéléséről.
12
(2)Ez a támogatási forma egy naptári évben egyszer adható. (3)A tüzelőtámogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. Házi szakápolás 21.§ (1)Az önkormányzat házi szakápolásban részesíti azokat a szociálisan rászorultakat a) egyszemélyes háztartás esetén, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-t, b) két vagy többszemélyes háztartás esetén, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-t nem haladja meg, (2) A házi szakápolási tevékenységet szerződés alapján az önkormányzat által megbízott szolgáltató látja el. (3) A házi szakápolás biztosítása a szociális helyzet kivizsgálása után – 3 napon belül - a háziorvos által kiállított szakápolást elrendelő lap alapján a polgármester döntése után történik, figyelembe véve a 43/1999.(III.03.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint a községben biztosított havi vizitszám kimerítését, illetve az OEP által az ápoltra biztosított vizitszám felhasználását. (4) Egy évben biztosított vizitek száma betegenként legfeljebb 30 lehet. (5) Nem részesülhet önkormányzati házi szakápolásban az a személy, akire az OEP felé elszámolható vizitszám még nem merült ki. (6) A házi szakápolási tevékenységet ellenőrizni köteles a háziorvos, valamint a kollegiális orvos. (7) A házi szakápolási tevékenységet végző, a tárgyévet követő januárban beszámolni köteles a képviselő testületnek. Utazási támogatás 22.§ (1) Az önkormányzat a településen lakóhellyel rendelkező, a többszörösen módosított 139/2006 (VI.29.) Korm. rend. 2.§-a szerinti érintettek részére utazási támogatást nyújt a helyi, menetrend szerinti közlekedésben a többször módosított 30/2000 (XII.27.) Ör.2.§ /1/ bekezdésében meghatározott járatokra, érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig, az e rendeletben foglaltak szerint. (2)
Az Önkormányzat a diákigazolvánnyal rendelkezők részére - a fenti kormányrendelet 25.§-a értelmében – szociális segélyként utazási támogatást nyújt, amennyiben az érintettek írásban igénylik. 13
Az önkormányzat megbízza a nevelési- oktatási intézmény vezetőit, hogy a felmerült igényeket gyűjtsék össze. (3) Az utazási támogatás juttatását, más támogatási forma igénybe vétele nem zárja ki. (4) A rendelet 12§(1) bekezdésben foglalt személyek esetében az utazási támogatás a Polgármesteri Hivatalban igényelhető. (5) Az utazási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától negyedéves időtartamra állapítható meg. Ettől eltérő időtartamra történő megállapítás csak a kérelmező külön beadványára lehetséges. (6) Az utazási támogatás megállapításának jövedelmi határai azonosak az e rendelet 16.§.3.bek a.-c.pontjában meghatározott átmeneti segély értékhatároaival. (7) Az utazási támogatás odaítéléséről a polgármester dönt. Köztemetés 23.§. (1) A település polgármestere gondoskodik – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – annak közigazgatási területén elhunyt személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, akinek az esetében: a) nincs vagy nem lelehető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b)az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a közköltségen eltemetett személy után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnek be kell jelenteni. (3) Ha a közköltségen történő eltemetett személy eltemettetéséről másnak kellett volna gondoskodnia, az eltemettetésre köteles személyt vagy személyeket vagy örököst, örökösöket a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. (4) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a közköltségen eltemetett személynek a hozzátartozója átmenetileg anyagi gondokkal küzd, a temetés költségének részletben történő megtérítésére is kötelezhető, figyelembe véve szociális helyzetét. A részletfizetés max. 12 hónapra adható. VI. Szociális alapszolgáltatások 24.§. (1) Az önkormányzat Törökbálint Nagyközségben lakóhellyel rendelkezők részére szociális alapszolgáltatás keretében: a) az étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) a családsegítés d) információs szolgáltatás 14
e) jelzőrendszeres segítség nyújtás f) támogató szolgáltatás g) hajléktalan személyek szociális szolgáltatása h) fogyatékos személyek nappali ellátása (2) A szociális ellátás igénybevétele önkéntes. (3)
Az ellátás igénylése személyesen vagy a jogosult törvényes képviselője kérelmére történik, de hivatalból is kezdeményezhető az ellátásra szoruló érdekében.
(4)
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vételéhez (1) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott alapellátási formához az erre a célra rendszeresített kérelmet a háziorvos, kezelőorvos javaslatával illetve jövedelem nyilatkozattal felszerelve a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.
(5) Az önkormányzat polgármestere a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás biztosításáról az (1) bekezdés a.) és b.) pontjának igénybe vétele esetén értesítést küld az igénylő részére. 25. § (1) „ A szociális rászorultságot a) házi segítségnyújtás, b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, c) támogató szolgálat esetében kell vizsgálni”. Étkeztetés 26. § (1) Az Sztv. 62.§.(1) alapján az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségügyi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt (2) Amennyiben megoldható az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a házorvos javaslatára az ellátást igénybe vevő részére diétás étkeztetést kell biztosítani. (3) A szociális étkeztetést igénylő az intézményi térítési díjból az alábbi személyi térítési díjat köteles fizetni: a.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-t el nem érő egy főre számított havi családi jövedelem esetén térítés mentes,
15
b.)
c.)
d.)
e.)
f.)
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-t el nem érő egy főre számított havi családi jövedelem esetén az intézményi térítési díj 20%-t kell fizetnie, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-t el nem érő egy főre számított havi családi jövedelem esetén az intézményi térítési díj 40%-t kell fizetnie, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-t el nem érő egy főre számított havi családi jövedelem esetén az intézményi térítési díj 60%-t kell fizetnie, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-t el nem érő egy főre számított havi családi jövedelem esetén az intézményi térítési díj 80%-t kell fizetnie, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-t elérő egy főre számított havi családi jövedelem esetén az intézményi térítési díj 100%-t kell fizetnie.
Az ebéd házhoz szállítása esetén alkalmanként 15 perc gondozási időnek megfelelő díjat kell számítani – kivéve az a.) pontban megjelölt jövedelemmel rendelkező személyeket (5) Szociálisan nem rászoruló személy az, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át meghaladja. (4)
Házi segítségnyújtás 27. § (1) Az Sztv. 63.§. alapján házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. (4) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. (5) A házi segítségnyújtás a településen hivatásos gondozó(k)-kal történik. (6) A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete 16
a) saját környezetében, b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. (7) A házi segítség nyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység: a) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, melegétel biztosítása) b) segítség nyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, kialakult vészhelyzet elhárításában, c) együttműködés a háziorvossal és más egészségügyi szervekkel, d) segítség nyújtás a higiénia megtartásában, e) napi egy alkalommal meleg étel házhoz szállítása, f) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban. (8) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó, vagy a gondozás irányítója, az ellátást igénybe vevő egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembe vételével az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg. (9) A házi gondozó a szolgáltatásokról gondozási-ápolási lapot köteles vezetni, mely a havonta utólag fizetendő személyi térítési díj alapja. (10) Azon személyek esetében, akiknek nem kell térítési díjat fizetni az étkezésért – illetve annak házhoz szállításáért – a házi segítségnyújtás is térítés mentes. (11) Méltányosságból a teljesen egyedül álló gondozottak esetén, - akik nem rendelkeznek tartásra köteles és képes hozzátartozóval és az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t, az ebéd házhoz szállítási díján felül a házi gondozásért fizetendő térítési díjtól el lehet tekinteni. (12) Azoknak a gondozottaknak, akik étkezésben nem részesülnek, tartásra képes és köteles hozzátartozóval nem rendelkeznek és az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t, méltányosságból a házi segítségnyújtásért nem kell térítési díjat fizetniük. Családsegítés 28. § (1) Az Sztv. 64.§.(1) alapján a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, 17
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.” (4) Törökbálinton önálló intézményként működő szervezet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát az önkormányzat képviselő- testülete hagyja jóvá. (5) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Információs szolgáltatás 29.§. Az Sztv. 61§(1) bekezdésében foglaltak szerinti szociális információs szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működteti. Jelzőrendszeres segítségnyújtás 30.§. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Sztv. 65.§-ban meghatározott feladatait a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló személyek részére térítésmentes. (3) „A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult - az egyedül élő 65 év feletti személy, - sz egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy - a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatosan biztosítását” Támogató szolgáltatás 18
31.§. (1) A támogató szolgáltatás Sztv. 65/C. §- ban meghatározott feladatainak ellátását Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Budaörs Város Önkormányzatával feladat-ellátási szerződés keretében oldja meg díjmentesen. (2) ”A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy.” Súlyosan fogyatékos az Sztv.65/C§ (5) bekezdésben foglalt személy. A hajléktalan személyek szociális szolgáltatása 32.§ A hajléktalan személyek szociális szolgáltatása az Sztv. 65/F. §-ban meghatározott feladatainak ellátását Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Budaörs Kistérségi Többcélú Társulással feladat-ellátás keretében oldja meg. Fogyatékos személyek nappali ellátása 33.§ Fogyatékos személyek nappali ellátása az Sztv.65/F § 1.bekezdés c. pontban meghatározott feladatainak ellátását Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Budaörs Kistérségi Többcélú Társulással feladat-ellátás keretében oldja meg. Alapszolgáltatások megszűnésének esetei 34.§ (1). A kérelem visszavonása (2). Kérelmező halála Nem rászorult személyek térítési díjának mértéke 35.§ (1) „Az Sztv.59/A § 1.bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében térítési díjat kell megállapítani. (2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő, az 59/A. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatások esetében a szociálisan rászorult igénybe vevő, kiskorú igénybe vevő esetébe a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének a) 25%-át étkezés, b) 20%-át házi segítségnyújtás,
19
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e ) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.” Szociálpolitikai Kerekasztal 36 § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális gyermekvédelmi ellátórendszer közötti információ nyújtására az állampolgárok nagy részét érintő döntések intézkedések jogszabály tervezetek véleményezésére Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. Feladata a szociális szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése. (2) Tagja az önkormányzat polgármestere, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, a törökbálinti iskolák igazgatói, óvoda vezetők, bölcsőde vezető, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, védőnők, egyházközségek képviselői, Mozgáskorlátozottak törökbálinti Egyesületének vezetője, vöröskereszt helyi vezetője, Sorsunk és Jövőnk Alapítvány vezetője, továbbá a szociális és caritativ feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői. VII. Az önkormányzat átruházott hatáskörébe utalt szociális ellátások megállapítására jogosultak köre 37.§ (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott jogkörben hoz döntést az alábbiakról: a) közgyógyellátás kivételes méltányosságból b) átmeneti segély kivételes méltányosságból c) tüzelőtámogatás kivételes méltányosságból (2)A polgármester átruházott hatáskörben hoz döntést az alábbiakról: a) temetési segély b) átmeneti segély c) lakásfenntartási támogatás d) közgyógyellátás méltányossági alapon e) tüzelő támogatás f) házi szakápolás g) rendszeres szociális segély h) ápolási díj i) étkeztetés j) házi segítségnyújtás k) utazási támogatás l) jelzőrendszeres segítségnyújtás m) támogató szolgáltatás n)köztemetés VIII. Záró rendelkezés 20
(1) Ez a rendelet 2007. 05.01.napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának ……………………. számú rendelete. (2) A rendelet mellékleteit képezik: a)Budaörsi Munkaügyi Központ együttműködési megállapodása b)Családsegítő és Gyermekjólét Szolgálat együttműködési megállapodása c)Étkezési térítési díj táblázat Kelt: .................................................................. ........................................................ polgármester
........................................................ jegyző
21
