A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által ellátott feladatok Az Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) ’a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról’ szóló 2006. évi LV. törvény alapján 2006. július 1-vel jött létre. A tárca 2008. évi költségvetése, a szociális és munkaügyi miniszter feladat és hatásköréről szóló a 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok 2008. évi végrehajtását. szolgálja A szociális és munkaügyi miniszter felelős a foglalkoztatáspolitikáért, a szociál- család- és nyugdíjpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a gyermek-és ifjúságpolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a romák társadalmi integrációjáért, a fogyasztóvédelemért, az érdekegyeztetésért, a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért. Kiemelt feladatok:
A foglalkoztatáspolitika keretében ellátja a munkaviszonnyal, a közalkalmazotti jogviszonnyal, a bérpolitika kialakításával, a munkáltató fizetésképtelensége esetén igénybe vehető bérgarancia-támogatással, a foglalkoztatás elősegítésével és az álláskeresők támogatásával, a munkaügyi kapcsolatokkal, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a munkaügyi ellenőrzéssel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival összefüggő feladatokat.
A szociál-, család- és nyugdíjpolitika keretében ellátja a családok támogatásával, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal és a szociális szolgáltatásokkal, valamint a pénzügyminiszterrel együttesen a társadalombiztosítási nyugellátásokkal összefüggő feladatokat.
A gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége körében ellátja a gyermekek védelmével, a gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokkal, valamint a gyámüggyel kapcsolatos állami feladatokat.
A gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében előkészíti a gyermekekkel és az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokat.
A felnőttképzésért és szakképzésért való felelőssége körében ellátja a szakképzéssel, a felnőttképzéssel, az Országos Képzési Jegyzékkel (a továbbiakban: OKJ) kapcsolatos feladatokat.
A társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében ellátja az esélyegyenlőség előmozdításával, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek helyzetével, esélyegyenlőségük biztosításával összefüggő állami feladatokat. Programokat dolgoz ki az egyenlő esélyű hozzáférés és a komplex rehabilitáció elősegítésére, továbbá a foglalkozási rehabilitációra, a fogyatékos fiatalok és pályakezdők munkapiaci integrációját segítő speciális képzésre, nyílt munkapiaci, védett és szociális foglalkoztatásra. Kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával kapcsolatos feladatokat.
Segíti a romák társadalmi integrációjának előmozdítását.
2
A fogyasztóvédelemért való felelőssége körében ellátja a fogyasztói érdekek védelmével és érvényesítésével, valamint az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos piacfelügyelettel kapcsolatos állami feladatokat.
Az érdekegyeztetésért, a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége körében ellátja az országos és ágazati érdekegyeztetéssel, a civil szervezetek támogatásával, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggő feladatokat.
A kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos és kábítószerügyi koordinációs feladatai körében összehangolja a tiltott kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szükséges nemzeti stratégia és kormányzati programok megvalósulását, közreműködik az egészséges életmódot népszerűsítő, a kábítószer és más egészségre ártalmas élvezeti szerek fogyasztásának megelőzését szolgáló kormányzati koncepciók kialakításában, valamint a kábítószer-használók és -függők ellátásával kapcsolatos feladatokban.
A Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményi kör változása:
Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat meghatározó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal 2007. január 1-től a Miniszterelnöki Hivatal szervezetébe – mint szervezeti egység – került beintegrálásra.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény alapján 2007. január 1-től o Az OKM Alapkezelő Igazgatósága az SZMM felügyelte alól az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá; o Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyelte alól a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá került.
Az SZMM felügyelete alá tartozó háttérintézmények feladatának változása:
A 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) 2007. január 1-jével a munkaegészségügyi feladatok átkerültek az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF). Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozása értelmében 2007. április 15-étől az OMMF munkáját az Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet, mint részben önálló költségvetési szerv (OMFI) segíti.
A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről szóló kormány-előterjesztés értelmében, a mentesítési eljárással összefüggő munkavédelmi hatósági feladatok ellátására az OMMF részben önálló költségvetési szerve, az OMFI került kijelölésre.
3
A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány (MKK) folyamatban lévő megszüntetésével összefüggésben a kutatási feladatok a 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében az OMMF feladatkörébe kerültek.
A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat értelmében az egységes fogyasztóvédelmi szervezetrendszer megteremtése céljából a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a közigazgatási hivatalok szervezetéből a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetébe kerültek beintegrálásra, továbbá a felügyelőségek munkájának megerősítése érdekében többletlétszám került biztosításra az integrált Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyeletét ellátó minisztérium szakmai egységéhez.
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, valamint a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9) Korm. határozat, továbbá az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásainak részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet jelentős változásokat határozott meg az ORSZI feladatkörében. A jogszabályváltozások eredményeként az egészségkárosodás megítélése – illetőleg annak tartalmi változása (bővülése) – mellett, egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai munkaképesség-változás megítélése a rehabilitálhatóság elbírálása, illetőleg rehabilitációs javaslat készítése, valamint különféle szociális rászorultság alapján végzett vizsgálatok és a képességvizsgálatok új eszközrendszerrel való végzése.
Az SZMM az alábbi költségvetési szervek felügyeletét látja el: SZMM Igazgatás, Regionális munkaügyi központok /RMK/ (7 db), Foglalkoztatási és Szociális Hivatal /FSZH/, Regionális Képző Központok /RKK/ (9 db), Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, /OMMF/, Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet /OMFI – részben önálló, részjogkörű költségvetési szerv/, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság /NFH/, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet /NSZFI/, Egyenlő Bánásmód Hatóság /EBH/, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet /SZMI/, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet /NSZFI/, Állami szociális intézetek (4 db), Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei (8 db), Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet /ORSZI/.
4
Az SZMM 2008. évi költségvetési keretszámainak alakulása, valamint a tárca 2008. évi előirányzatainak összesítő levezetése millió forintban Megnevezés
Kiadás
Kiadásból Személyi juttatás
Bevétel
Támogatás Létszám (fő)
1. 2007. évi eredeti előirányzat (új minisztériumi struktúrának megfelelően)
295 928,0
26 761,6
58 079,8
237 848,2
7 781
2. Szerkezeti változások
-21 103,4
1 928,8
-19 967,6
-1 135,8
562,0
17 cím EU Integráció fej. kez. előirányzat Uniós támogatás (16 cím 7,8 alcímek elvonása) Fejezetek közötti '0' szaldós átvezetés a) KSZF - SZMM Igazgatás b) 2135/2007. (VII. 17.) Korm. hat. c) EüM - SZMM (OMFI)
-22 809,0 -405,9
0,0 -3,2
-19 907,1 -318,5
-2 901,9 -87,4
-683,2 264,7 606,6
-35,3 200,5 336,6
0,0 208,2
-683,2 264,7 398,4
d) ÖTM - SZMM (NFH) Leépítéshez kapcsolódó bérkorrekció 2146/2007. Korm. határozat (fekete munka) Megállapodás alapján létszám átadás-átvétel 1) SZMI átadó 2) FSZH, SZMM Igazgatás átvevő FVF 1033/2007. Korm. határozat (Fejkezből) 1051 szektor FVF 26 fős létszámbővítés 3. Bázis előirányzat (1+2) 4. Szintrehozás Fejezetek közötti '0' szaldós átvezetés a) KSZF - SZMM Igazgatás b) EüM - SZMM (OMFI) Ig. jell. szervek 2007.évi létszámcsökk. Szintrh. 5. 2007. évi alapelőirányzat (3+4)
1 160,1 602,8 160,5
773,9 456,7 121,6
49,8 0,0 0,0
1 110,3 602,8 160,5
211
-9,0 9,0 -103,0 103,0 274 824,6 -71,2
-6,8 6,8 0,0 78,0 28 690,4 -104,8
0,0 0,0 0,0 0,0 38 112,2 117,5
-9,0 9,0 -103,0 103,0 236 712,4 -188,7
-2 2 26 8 343,0 0,0
-26,8 391,3 -435,7 274 753,4
-21,7 246,9 -330,0 28 585,6
0,0 117,5 0,0 38 229,7
-26,8 273,8 -435,7 236 523,7
8 343,0
3.676,6 19 900,0 -1 714,6 -30 258,7 -876,7 2 275,0 461,3
3 823,2 11,0
3 967,4
-290,8 19 900,0 -1 714,6 -30 258,7 -876,7 2 275,0 461,3
3 449,0 1 160,5 14,4 -296,6 3,0 7,5 -25,5
2 603,2 6,0 55,0
25,5 80,0 0,0 120,0 20,7
16,3 60,6 0,0 15,7
25,5 80,0 475,4 120,0 20,7
5 863,0
-1,0
5 863,0
6. Előirányzati többletek Megv. Munkakép. ktgkom. (fejezetek között) 2007. évi egyensúlyi tartalék elvonása Egyszeri feladatok kivezetése "0" szaldós átrendezés fejezetek között (MÁK) Szociális törvényből adódó többletek 2146/2007. Korm. hat. (Fekete munka ell.küzd) ÁFSZ működéséhet többlettám. MPA forrás bőv. Fejkez előirányzatok MPA forrás bővülés Regionális Képző Központok forrásbővülés Intézményi működési bevételek módosítása EBH többletbírságbevétel miatti növekedés Fejkez előir. műk. bevételének módosítása Fejkez EBH hiánypótlás EBH működési tám. TT tagok, főtisztv. ill. kieg,) OMMF munkavédelmi kutatási feladat NFH bevétel kiváltás (forráscsere) NFH dologi kiadások (helység bérlés) pótlása 1003/2006. Korm. hat. SZMM Ig. 5 státusz Fejkez pótlás(Hiteltartozások, Hadigondozottak, Roma integráció, Szoc. Humánszolg, Eségyegyenlőség
5
-362,4 329,1 349,5
2,0
-13 238
100
295,0
15 50
3 449,0 1 160,5 14,4 -296,6 3,0 7,5 -25,5
-475,4
5
Anti diszkriminációs program EU-s bevétel Fogyasztóv. társ.szerv., békéltető test. tám. ORSZI létszámfejlesztése NFH létszámfejlesztése Energia adóemelés kompenzációja Szociális célú hum. norm. többlet támogatása Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 7. 2008. évi javasolt előirányzat (5+6)
365,0 40,0 546,1 836,8 6,9 1.274,0
365,0 -260,0 405,0 399,5
400,0 278.430,0
300,0 546,1 836,8 6,9 1.274,0 400,0
32 475,1
42 197,1
236.232,9
A Minisztérium 2008. évre javasolt kiadási előirányzata 278.030,0, melyre 42.197,1 MFt bevétel és 236.232,9 MFt költségvetési támogatás nyújt fedezetet. A saját bevételekből 37 299,1 M Ft Munkaerőpiaci Alapból, 900 M Ft pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) származik. Az intézmények valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei 3.998,0 MFt összegben kerültek tervezésre. A meghatározott támogatási főösszegből 22.746,0 MFt az intézményi kör, 213.486,9 MFt fejezeti kezelésű előirányzatok céljait szolgálja. Fejezeti egyensúlyi tartalékként 2.286 M Ft került tervezésre. A fejezet 2007. évi eredeti támogatási előirányzat (237.848,2 MFt) a fejezetek közötti „0”szaldós átrendezések hatására 20.360,5 MFt-tal, a leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése (KvTv. 4.§ (2)) következtében 602,8 M Ft-tal, a szociális törvényből adódó többletek miatt 2.275 M Ft-tal nőtt, az uniós támogatások központi kezelése 2.989,3 MFt-tal az egyszeri feladatok előirányzatának kivétele 30.258,7 MFt-tal, a 2007. évi egyensúlyi tartalék elvonása 1.714,6 MFt-tal, az igazgatás jellegű szervekre vonatkozó 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások szintrehozása 435,7 MFt-tal csökkentette az alapelőirányzatot. 10.544,7 MFt költségvetési támogatás a feladatok bővülésének fedezetét, illetve a tárca feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok végrehajtását szolgálja. A 2008. évi támogatási előirányzatok kialakításánál a fejezetek közötti „0” szaldós feladatátcsoportosítások következtében az intézményi kör támogatási keretösszege 1.337,2 MFt-tal, a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása 19.900 MFt összeggel került megemelésre a 2007. évi eredeti előirányzathoz képest,az alábbiak szerint: 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat alapján megvalósult átcsoportosítások: − A feladatátcsoportosítások következtében 710 M Ft az SZMM Igazgatástól átcsoportosításra került a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) részére. A forrásátadást a munkakörnyezet és infrastruktúra üzemeltetésének karbantartásának és fejlesztésének KSZF-hez történő integrálása indokolta. − Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) munkaegészségügyi feladatok kerültek az OMMF-hez. Ennek következtében az OMFI felügyeletét az OMMF látja el. A feladatátcsoportosítás következtében az OMMF költségvetésébe 672,2 M Ft összeg került átcsoportosításra. − Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007 (V.23.) Korm. határozat végrehajtására 211 fő fogyasztóvédelmi felügyelőt a
6
90 150
8 653
közigazgatási hivatalok szervezetéből az SZMM fogyasztóvédelmi hatóság szervezetébe integrált, 1.110,3 MFt költségvetési támogatás átvételével. A 2135/2007. (VII. 17.) Korm. határozatban foglaltak alapján az SZMM Igazgatás 264,7 MFt támogatás kiegészítést kapott a TÉR rendszer keretében fizetendő jutalmazások fedezeteként. A fejezetek közötti „0” szaldós átrendezést három törvényi sort érintett 19.900,0 MFt összegben, melyek a következők: Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás, Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció, Szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatása. A belső szerkezeti átrendezés az intézményi és a fejezeti kezelésű előirányzatok között 128,5 MFt támogatás átcsoportosítást eredményez, az alábbiak szerint: − Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség állományából 2007. évben 26 fő átadására nem került sor (tekintettel a 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozatban foglaltakra) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részére, melynek forrása a fejezet általános tartalékában szerepelt. Ez 103 M Ft összeggel a 2008. évi költségvetésben intézményi kiadásként került tervezésre. − Továbbá 25,5 MFt összeg került átcsoportosításra az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatinak támogatására a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére. A 2006 – 2007. évi leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése jogcímén 602,8 M Ft többlettámogatás került beépítésre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH), RMK, OMMF, Regionális Képző Központok (RKK) és az Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) részére. A szociális törvényből adódó többletek jogcímen adódó többlettámogatás 2.275 MFt összege három fejezeti kezelésű előirányzatot és egy intézményt érintett. Ebből a Szociális Alap és Szakosított ellátások 850 MFt, a Módszertani Intézmények támogatása 500 MFt, a Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása 800 M Ft, az FSZH ellenőrzési feladatokra 125,0 MFt (és 15 fő státusz) többlettámogatást kapott. Szociális célú humán szolgáltatások támogatása 4.933,0 MFt, míg az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok 2.730,0 MFt többlettámogatással kerültek tervezésre. Az Uniós támogatások kezelése jogcímen 2989,3 M Ft támogatás elvonására került sor. Az összegből 87,4 M Ft két 2007. évben befejeződött Phare program finanszírozásához kapcsolódott. A további 2901,9 M Ft a 2007. június 30-adikai fordulónappal a Nemzeti fejlesztési Ügynökség részére átadott feladatokhoz kapcsolódó támogatási előirányzatok átcsoportosítása miatt realizálódott. A tárca energiaadó kompenzációra az intézményi kört érintően 6,9 MFt többlettámogatásban részesült. Az egyszeri feladatok előirányzatának kivétele jogcímen 30.258,7 MFt támogatás elvonásból 30.000 MFt a hozzájárulás a lakosság energiaköltségeihez című fejezeti kezelésű előirányzatát csökkentette. 258,7 MFt elvonás a fejezetek közötti „0” szaldós elvonások következtében
7
juttatott többlettámogatás rendezése, 876,7 MFt a lakosság energiaköltségeihez való hozzájárulás törvényi sor működtetési kiadásainak fedezetére került átadásra a MÁK részére. A 2007. évi egyensúlyi tartalék elvonása jogcímen 1714,6 M Ft támogatás elvonására került sor. Az igazgatás jellegű szervekre vonatkozó 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások jogcímen összesen 435,7 M Ft támogatás elvonásra realizálódott. Az elvonás az alábbi intézményeket érintette: FSZH, RMK, RKK, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI), SZMI, Gyermek és Ifjúságvédelem Intézetei. Az SZMM Igazgatás, az ORSZI és az NFH feladatbővülésével, illetve létszámbővülésével, összefüggésben +1.999,0 MFt-tal módosult az intézményi kör javasolt költségvetési támogatása, amely 245 státuszt biztosít az érintett feladatok végrehajtásához. A 2146/2007 (VII.27.) Korm. határozat a feketegazdaság elleni küzdelemmel összefüggő feladatok végrehajtása érdekében 150 státuszbővülést hagyott jóvá, amely 621,8 MFt-tal növelte az OMMF 2008. évi javasolt költségvetési támogatását. Az OMMF-nél a munkavédelmi kutatási feladatok végrehajtását 80,0 MFt költségvetési támogatás biztosítja. Az SZMM felügyeletéhez tartozó intézmények tervezett 2008. évi létszám irányszáma 8.653.
8
1. cím – SZMM Igazgatás Igazgatás 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Évközi módosítások: Üzemeltetési feladatok átadása a KSZF-nek 2135/2007 (VII.27.) Korm. határozat alapján (jutalmazás) Szintrehozás KSZF-nek átadás Többletek/csökkentések felsorolása: - Hágai egyezmény alapján feladat átcsoportosítás SZMI-SZMM Ig. között -1033/2007.(V.23.)Korm.határozatfogyasztóvédelem megerősítése - Gázenergia adókompenzáció - Előirányzat átadás 2008. évi javaslat
4.336,1
millió forintban Engedélyezett Költségvetési létszámkeret (fő) 449
-683,2
-683,2
-13
+264,7
+264,7
-26,8
-26,8
+5,2
+5,2
+1
+20,7 +0,3 -50,0 4.256,7
+20,7 +0,3 -50,0 3.867,0
+5
Kiadás 4.725,8
Bevétel 389,7
389,7
Támogatás
442
Az SZMM Igazgatás ellátja ’a szociális és munkaügyi miniszter feladat és hatásköréről’ szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítését, illetve ehhez kapcsolódóan a minisztérium pénzügyi-számviteli feladatait, valamint a fejezet felügyeletét ellátó szerv feladatkörébe tartozó tevékenységet. Feladatváltozás 1. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat meghatározó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében az Igazgatás működéséhez szükséges munkakörnyezet és infrastruktúra üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok átadásra került a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság részére. A feladat ellátására 13 státusz került átadásra a kapcsolódó 710,0 MFt előirányzattal. 2. A Hágai Egyezményhez kapcsolódóan a 251/2006 (XII. 6.) Korm. rendelet módosította a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendeletet, mely értelmében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetet (SZMI), mint az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető intézetet helyett, az SZMM Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztály által vezetett Országos Örökbefogadási Központot értesíti. A fenti jogszabály-módosítással párhuzamosan került módosításra a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. 9
rendelet, meghatározva a minisztérium –a hazai és a külföldi örökbefogadást érintő - igen széles feladatkörét. A fenti jogszabályváltozások eredményeképpen, mind a hazai, mind a külföldi örökbefogadások tekintetében bizonyos feladatokat a Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztály az általa működtetett Országos Örökbefogadási Nyilvántartás működtetésével lát el, mellyel összefüggésben a feladat ellátásához kapcsolódó 1 státusz, és az ehhez szükséges fedezet 5,2 MFt átadásra került a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettől az SZMM Igazgatás részére. 3. A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat értelmében javítani kell az integrált Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyeletét ellátó minisztérium szakmai egységének létszámfeltételeit. A határozat értelmében az SZMM Igazgatás létszáma 2008. évben 5 fő köztisztviselői státusszal került megemelésre. (A létszámfelvétel – a feladathoz igazodóan ütemezetten történik, az éves átlagban 2,5 fős létszámbővítés fedezetéül 20.7 MFt került az Igazgatás költségvetése beépítésre.) Egyéb szerkezeti változás, évközi módosítás: A Kormány 2135/2007. (VII. 17.) határozatában foglaltak értelmében 264,7 MFt támogatás került beépítésre az SZMM Igazgatás költségvetésébe, a TÉR rendszer keretében fizetendő jutalmazások fedezeteként. Létszám: Az SZMM Igazgatás 2007. január 1-ei 449 fős létszáma 2008. évre 442 főben került meghatározásra, az alábbiak szerint: - A 2118/2006. (VI.30.) Kormányhatározat végrehajtási körében 13 státusz átadása történt meg a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság részére. - A 251/2006. (XII.6.) Korm. rendelet alapján 1 státusz került átvételre a Szociális és Munkaügyi Intézettől. - A 1033/2007. Korm. határozat alapján a fogyasztóvédelem megerősítése érdekében 5 státusszal került az Igazgatás létszáma megemelésre.
10
2. cím – Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. évi előirányzatainak levezetése millió forintban Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Évközi módosítások: létszámcsökkentés többletkiadásainak beépítése Szintrehozás: 2007. évi létszámcsökkentés áthúzódó hatása (2 hó) Többletek/csökkentések felsorolása: - ágazati azonosító rendszer feladat átvétele az SZMI-től - ÁFSZ műk. többlettám. - Gázenergia adókompenzáció - Szociális tv-ből adódó ellenőrzési. feladat 2008. évi javaslat
Kiadás 2.686,6
Bevétel 1.559,2
Támogatás 1.127,4
+52,8
+52,8
-15,6
-15,6
+3,8 +93,2 +0,3
+3,8
+125,0 2.946,1
Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő) 270
+1
+93,2 +0,3 1.652,4
+125,0 1.293,7
+15 286
A Foglalkoztatási Hivatal – mely a 2001. évi XXIV. törvénnyel módosított 1991. évi IV. törvény alapján került létrehozásra – legfontosabb feladatai a munkapiaci szolgáltatáshoz való módszertani segítségnyújtás, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat dolgozóinak szakmai képzése, a munkapiaci és munkaügyi folyamatok informatikai és számítógépes rendszerének működtetése, a munkaügyi folyamatokról történő szakmai és közérdekű tájékoztatás, valamint adatgyűjtés statisztikai célú feldolgozása. Az intézmény szakmai irányítása alá tartoznak a Regionális Munkaügyi Központok, a Regionális Képző Központok, valamint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet. Feladatváltozás: ’A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról’ szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet az ágazati azonosítóval, illetve az országos jelentési rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetet (SZMI) nevesítette. (A feladat az SZMI-nél 1 fővel került ellátásra.) ’A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatkörének kibővítéséről’ szóló 53/2007. (III. 28.) Korm rendelet értelmében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) feladatköre kibővítésre került a gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos ágazati azonosító rendszerének, valamint ehhez kapcsolódóan az országos jelentési rendszer kialakítása és működtetése feladatok ellátásával.
11
A fenti jogszabályi módosítások eredményeképpen 1 státusz és a hozzá kapcsolódó 3,8 MFt forrás átadásra került a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettől a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal részére. A szociális törvény módosításával összefüggésben a szociális szolgáltatások ellenőrzési feladat végrehajtásához az FSZH részére 15 fő állomány növelését és 125,0 MFt fejlesztést hagytak jóvá. Egyéb módosítás: A létszám leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése jogcímén 52,8 M Ft többlettámogatás került beépítésre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal költségvetésébe. Az igazgatás jellegű szervekre vonatkozó 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások szintrehozása 15,6 MFt-tal csökkentette a támogatási előirányzatot. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2008. évi személyi juttatására vonatkozóan – egységes paraméterek alapján – tételes felmérés készült, mely alapján a zavartalan működés érdekében 93,2 MFt többletbevétel került a Munkaerőpiaci Alap terhére az FSZH költségvetésébe beépítésre. Létszám: A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2007. január 1-ei létszáma 270 fő. Az 53/2007. (III. 28.) Korm rendelet értelmében 1 státusz átvételre került a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettől, így az intézmény létszáma 2008. évre 271 főben került meghatározásra.
3. cím – Regionális Munkaügyi Központok Regionális Munkaügyi Központok 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Évközi módosítások: létszámcsökkentés többletkiadásainak beépítése Szintrehozás: 2007. évi létszámcsökkentés áthúzódó hatása (2 hó) Többletek/csökkentések felsorolása: - ÁFSZ műk. többlettámogatás - bevétel csökkenés - Gázenergia adókompenzáció 2008. évi javaslat
millió forintban Engedélyezett költségvetési Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 19.235,2 18.698,8 536,4 3.500 +364,2
+364,2
-285,0
-285,0
+3.155,9 +3.155,9 -5,0 -5,0 +1,7 22.467,0 21.849,7
12
+1,7 617,3
3500
A regionális munkaügyi központok legfontosabb feladata a munkanélküliség csökkentése, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának növelése, a központi és a helyi foglalkoztatási programok, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjával összefüggő feladatok végrehajtása. Feladatait ’a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról’ szóló 1991. évi IV. törvény, valamint az ’Állami Foglalkoztatási Szolgálatról’ szóló 291/2006. (XII. 23) Korm. rendeletben foglaltak alapján látja el. A Regionális Munkaügyi Központok cím az alábbi 7 régió működési és felhalmozási költségvetési előirányzatait tartalmazza: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarország Regionális Munkaügyi Központ Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szerkezeti változás, évközi módosítás: A leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése jogcímén 364,2 MFt többlettámogatás került beépítésre a Regionális Munkaügyi Központok költségvetésébe. Az igazgatás jellegű szervekre vonatkozó 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások szintrehozása régiós szinten 285,0 MFt-tal csökkentette a támogatási előirányzatot. A 615,5 MFt-os költségvetési támogatás, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a regionális munkaügyi központok egyes többletfeladataihoz kapcsolódó létszám biztosításáról szóló 1/2007. SZMM Utasítás alapján a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggésben engedélyezett 60 fő kiadásainak finanszírozását szolgálja. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2008. évi személyi juttatására vonatkozóan – egységes paraméterek alapján – tételes felmérés készült, mely alapján a zavartalan működés érdekében 3.155,9 MFt többletbevétel került a Munkaerőpiaci Alap terhére az RMK-k költségvetésébe beépítésre. Az intézményi saját bevétel csökkentésére a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központnál jelentkező működési bevételek csökkenése miatt került sor. Létszám: A Regionális Munkaügyi Központok 2008. évi engedélyezett létszáma, a 2007. évivel megegyezően 3500 főben került meghatározásra.
13
4. cím – Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség OMMF 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Évközi módosítások: - 2089/2007. Korm. határozat alapján – céltartalék terhére munkaegészségügyi feladatok, OMFI átvétele - 2146/2007 Korm. rendelet a feketemunka elleni küzdelem Szintrehozás: - OMFI átvétele Többletek/csökkentések felsorolása: - 2146/2007 Korm. rendelet a feketemunka elleni küzdelem -MPA többletforrás (bírságbevételből) - kutatási feladatok - Gázenergia adókompenzáció 2008. évi javaslat
4.663,5
millió forintban Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 2.448,1 2.215,4 762
+130,7
+130,7
Kiadás
+606,8
+208,2
+160,5 +391,2 +461,3 +200,0 +80,0 +0,1 6.694,1
+117,5
+398,6
+238
+160,5
+100
+273,7 +461,3
+200,0 2.973,8
+50 +80,0 +0,1 3.720,3
1.150
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) jogállását, feladat- és hatáskörét az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény határozza meg. 2005-ben – összhangban az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei székhelyéről és illetékességi területéről szóló 17/2005. (IX. 16.) FMM rendeletben foglaltakkal – megtörtént az intézményrendszer régiós átszervezése, melynek keretében a munkaügyi, illetve a munkabiztonsági felügyeleti tevékenység elkülönítésre került. Feladatváltozás: 1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet, és az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat szabályozása szerint 2007. január 1. napjától a munkaegészségügyi feladatokat az OMMF látja el, illetőleg ugyanezen időponttól az OMFI a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete és az OMMF irányítása alá került. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében 2007. április 15től az OMMF munkáját az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI), az OMMF részben önálló költségvetési szerveként segíti.
14
A fenti rendelkezések alapján az OMMF létszáma 138 köztisztviselői, valamint 100 közalkalmazotti státusszal került megemelésre, illetve ehhez kapcsolódóan 672,2 MFt támogatási, illetve 325,7 MFt bevételi előirányzat került az intézmény költségvetésébe – tárcák közötti nullszaldós átrendezéssel – tervezésre. 2. A fekete gazdaság elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról, a végrehajtásban érintett intézmények erőforrás igényéről szóló 2146/2007. (VII. 27.) Korm. határozat alapján a Kormány az OMMF létszámát 150 fő határozatlan köztisztviselői státusszal megemelte. A munkaügyi felügyelők számának megemelésével összefüggésben 621,8 MFt többlet támogatás került az intézmény költségvetésébe beépítésre. 3. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről szóló Kormány előterjesztés értelmében, a mentesítési eljárással összefüggő munkavédelmi hatósági feladatok ellátására az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) került kijelölésre. 4. A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány (MKK) megszüntetésével összefüggésben a kutatási feladatok a 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében az OMMF feladatkörébe kerültek. A kutatási feladatok ellátása érdekében 80,0 MFt többlet támogatás került az intézmény költségvetésébe beépítésre. Egyéb szerkezeti változás, évközi módosítás: A Költségvetési törvény 4. § (2) bekezdése alapján, a 2006-2007. évben elrendelt szervezeti intézkedésekkel összefüggő többletkiadásokkal kapcsolatosan – a területi munkaegészségügyi feladatok átvételével összefüggésben, a szervezeti struktúrából adódó eltérő illetménykiegészítések fedezetéül – 130,7 MFt többlettámogatás realizálódott. A bírságbevételek növekedésének ösztönzése érdekében 200,0 MFt többlet MPA bevétel került az intézmény működési költségvetésébe beépítésre. Létszám: Az OMMF 2007. január 1-ei 762 fős létszáma 2008. évre 1150 főben (ebből 100 fő közalkalmazotti státusz) került meghatározásra, az alábbiak szerint: - A fekete gazdaság elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról, a végrehajtásban érintett intézmények erőforrás igényéről szóló 2146/2007. (VII. 27.) Korm. határozat alapján a Kormány az OMMF létszámát 150 fő határozatlan idejű köztisztviselői státusszal megemelte. - A 2118/2006. Korm. határozattal elrendelt munkaegészségügyi feladatok átvételével összefüggésben az OMMF létszáma 138 köztisztviselői státusszal, míg az OMFI létszáma 100 fő közalkalmazotti státusszal került megemelésre.
15
5. cím – Regionális Képző Központok Regionális Képző Központok 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Évközi módosítások: létszámcsökkentés többletkiadásainak beépítése Szintrehozás: 2007. évi létszámcsökkentés áthúzódó hatása (2 hó) Többletek/csökkentések felsorolása: - 2008. évi finanszírozási változás - Gázenergia adókompenzáció 2008. évi javaslat
Kiadás 4.839,3
millió forintban Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 4.236,9 602,4 390
+22,5
+22,5
-68,2
-68,2
+14,4 +0,8 4.808,8
+14,4 4.251,3
+0,8 557,5
390
A 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott felnőttképzés felelősségébe tartozó feladatok ellátása érdekében a Minisztérium regionális képző központokat működtet a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról' szóló 1991. évi IV. törvény alapján. Az intézmények feladatellátásában és finanszírozási rendjében bekövetkezett módosításokkal összhangban – a képző központok alapvető feladata, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében szakmai képzéseket végezzenek. Az alaptevékenység mellett speciális igényeket is kielégítenek, így a halmozottan hátrányos helyzetűek (elsősorban a roma népesség), a megváltozott munkaképességűek, illetve a közmunkában, közhasznú munkában résztvevők részére speciális képzési programokat, tanácsadásokat szerveznek, valamint biztosítják részükre elhelyezkedési, álláskeresési technikák oktatását. Feladatuk a felnőttképzésben résztvevők minél nagyobb hányadának oktatása. A cím az alábbi intézmények előirányzatait tartalmazza: Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ Debreceni Regionális Képző Központ Pécsi Regionális Képző Központ Székesfehérvári Regionális Képző Központ Békéscsabai Regionális Képző Központ Kecskeméti Regionális Képző Központ Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ Nyíregyházi Regionális Képző Központ Szombathelyi Regionális Képző Központ
16
Szerkezeti változás, évközi módosítás: A leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése jogcímén 22,5 MFt többlettámogatás került beépítésre a Regionális Képző Központok költségvetésébe. A 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások szintrehozása mindösszesen 68,2 MFt-tal csökkentette a képző központok támogatási előirányzatát. A Képző Központok finanszírozását, valamint a munkaerőpiaci alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönített képzési keret felhasználását a 22/2007. (V. 23.) SZMM rendelettel módosított 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelet szabályozza. A rendeletben meghatározott elveknek megfelelően, a Képző Központok következő évre tervezett tanfolyamainak felmérése alapján 2008. évre 14,4 MFt többletbevétel került az intézmények költségvetésébe beépítésre a Munkaerőpiaci Alap terhére. Létszám: A Regionális Képző Központok 2008. évi engedélyezett létszáma, a 2007. évivel megegyezően 390 főben került meghatározásra.
6. cím – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Szintrehozás: 2007. évi létszámcsökkentés áthúzódó hatása (2 hó) Többletek/csökkentések felsorolása: - Bevétel csökkenés - Gázenergia adókompenzáció 2008. évi javaslat
Kiadás 4.117,6
millió forintban Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 3.729,8 387,8 235
-31,9
-300,0 +0,1 3.785,8
-31,9
-300,0 3.429,8
+0,1 356,0
235
Az Intézmény ’a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről’ szóló 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján 2007. január 1-vel a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, valamint a Nemzeti Szakképzési Intézet összeolvadásával- az NSZI mint átvevő intézmény bázisán – jött létre. Alaptevékenysége szerint ellátja a felnőttképzés szakmai, módszertani fejlesztését, a felnőttképzési kutatások és szakmai szolgáltatások országos összehangolását, szakmai dokumentációkat hoz létre és gondoskodik azok folyamatos fejlesztéséről. Együttműködik az
17
Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel, ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület feladatait. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tevékenységét segítő háttérintézmények rendszerének átalakításáról szóló 15/2006. SZMM Utasítás alapján ellátja a Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprészének kezelésével összefüggő feladatokat, a szakképzési hozzájárulás, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások bonyolításával és kezelésével összefüggő nyilvántartási, felhasználási, beszedési, szerződéskötési, finanszírozási és ellenőrzési feladatokat, továbbá a Salgótarjáni Képzési Központ működtetését. Szerkezeti változás, évközi módosítás: A 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások szintrehozása mindösszesen 31,9 MFt-tal csökkentette a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet támogatási előirányzatát. Intézmény alaptevékenységével – tankönyvforgalmazással – összefüggő saját bevételei a 2007. évi szinthez képest 300,0 MFt-tal kerültek csökkentésre, az alábbi indok alapján: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, illetve jogelődje a Nemzeti Szakképzési Intézet gyártatja és forgalmazza a szakképzési tankönyveket, azonban ’a tankönyvpiac rendjéről’ szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosította az, un. „nagykereskedelmi” tankönyv-forgalmazási rendjét. A tankönyvforgalmazók, a kiadói joggal rendelkező tankönyvkiadók saját maguk értékesítik és szállítják az iskolákba a tankönyveket. Az iskolák egyre kisebb mértékben foglalkoznak terjesztéssel, így az intézet a tankönyvellátásban, forgalmazásban az utóbbi években kizárólag a saját kiadói joggal rendelkező könyveivel vesz részt. A 2008. évi bevételi tervszám kialakítása a 2004. és 2005. évi tényadatok, illetve a 2007. évi várható adatok figyelembevételével történt. Létszám: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2008. évi engedélyezett létszáma, a 2007. évivel megegyezően 235 főben került meghatározásra.
7. cím – Egyenlő Bánásmód Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság 2008. évi előirányzatainak levezetése millió forintban Engedélyezett költségvetési Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 161,7 161,7 15 2007. évi eredeti előirányzat - Működési költségvetés kiegészítés a +25,5 +25,5 fejezeti kezelésű előirányzat terhére - Bírságbevétel előirányzata +3,0 +3,0 2008.évi javaslat összesen 190,2 3,0 187,2 15
18
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint az 'Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásának részletes szabályairól' szóló 362/2004. (XII.26.) Korm. Rendelet értelmében az alábbi feladatokat látja el: − kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét; − pert indít a jogaikat sértett személyek és csoportok védelmében; − javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra; − rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről; − közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében. Szerkezeti változás, évközi módosítás: Az EBH-hoz befolyó bírságbevétel felhasználását a 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A bírságbevételek 2007. évi alakulásának ismeretében került sor az Intézménynél tervezett saját bevétel 3,0 MFt-os megemelésére. A Hatóság mellett működő 6 fős Tanácsadó Testület költségtérítésének és a főtisztviselői illetménykülönbözet költségének fedezetéül, továbbá a TÉR rendszer bevezetésével összefüggésben mindösszesen 21,5 MFt támogatás került az intézmény költségvetésébe beépítésre. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az 5. prioritáson belül egy központi projekt kiemelt kedvezményezettje. A projekt megvalósítását megelőző - jelentős nagyságrendű és speciális szakismereteket igénylő - előkészítő feladatok végrehajtására 4,0 MFt többlet támogatás került az intézmény költségvetésébe beépítésre. Létszám: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2008. évi engedélyezett létszáma, a 2007. évivel megegyezően 15 főben került meghatározásra.
19
8. cím – Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2008. évi előirányzatainak levezetése millió forintban Engedélyezett költségvetési Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 594,6 594,6 123 2007. évi eredeti előirányzat Évközi módosítások: Létszámcsökkentés többletkiadásainak beépítése +32,5 +32,5 Szintrehozás: 2007. évi létszámcsökkentés áthúzódó hatása (2 hó) -8,7 -8,7 Többletek/csökkentések felsorolása: -Hágai egyezmény alapján feladat - 5,2 - 5,2 -1 átcsoportosítás SZMM Ig -nak -Ágazati azonosító rendszer feladat átadása FSZH-nak - 3,8 - 3,8 -1 - Gázenergia adókompenzáció +0,2 +0,2 2008. évi javaslat 609,6 609,6 121 Az Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet ’a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tevékenységét segítő háttérintézmények rendszerének átalakításáról’ szóló 15/2006. SZMM Utasítás alapján 2007. január 1-vel az NCSSZI-ből, a Mobilitás Nemzeti Drogmegelőzési Intézete Kutatási Irodájából, valamint a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Főosztályából jött létre. Az SZMI a minisztérium szociális, gyermekvédelmi családpolitikai, munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai, esélyegyenlőségi, ifjúság- és drogpolitikai ágazati irányítási és szakmapolitikai feladatainak ellátása érdekében alaptevékenységként látja el a következő feladatokat: tudományos kutatás, adatgyűjtés, elemzések készítése, statisztikai és információs szolgáltatások, fejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása, módszertani kiadványok készítése, országos szintű tanácsadás, szakértéssel, ellenőrzéssel, képzéssel és továbbképzéssel, valamint a szociális ágazati informatika fejlesztésével összefüggő feladatok. Feladatváltozás: 1. Az SZMI által ellátott gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos ágazati azonosító rendszerének, valamint ehhez kapcsolódóan az országos jelentési rendszer kialakítása és működtetése feladatok az 53/2007. (III.28) Korm. rendelet értelmében átadásra kerültek a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) részére. A jogszabályi módosítás eredményeképpen 1 státusz átadásra került az SZMI-től az FSZH részére, a kapcsolódó 3,8 MFt támogatási előirányzattal együtt. 2. A 149/1997. (IX. 10) Korm. rendelet, valamint a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása mind a hazai, mind a külföldi örökbefogadások tekintetében – az SZMI helyett – a Minisztérium, ezen belül is az Országos Örökbefogadási Nyilvántartást vezető Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztály látja el a többlet feladatokat.
20
A jogszabályi módosítás eredményeképpen 1 státusz került átadásra az SZMI-től az SZMM igazgatás részére, a kapcsolódó 5,2 MFt támogatási előirányzattal együtt. Egyéb módosítás: A leépítésekhez kapcsolódó bérkorrekciók bázisba építése többlettámogatás került beépítésre az SZMI költségvetésébe.
jogcímén
32,5 M Ft
A 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások szintrehozása 8,7 MFt-tal csökkentette a támogatási előirányzatot. Létszám: Az Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2007. január 1-ei 123 fős létszáma 2008. évre 121 főben került meghatározásra, az alábbiak szerint: - A 251/2006. (XII.6.) Korm. rendelet alapján 1 státusz került átadásra az SZMM Igazgatásnak; - Az 53/2007. (III. 28.) Korm. rendelet értelmében 1 státusz került átadásra a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak.
11. cím – Nemzeti Főfelügyelőség)
Fogyasztóvédelmi
Hatóság
(Fogyasztóvédelmi
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2008. évi előirányzatainak levezetése millió forintban Engedélyezett költségvetési Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 1 156,5 475,4 681,1 125 2007. évi eredeti előirányzat Évközi módosítások: 1033/2007.Korm.hat. fogyasztóvédelem megerősítése +23,8 +23,8 +26 Egyéb szerkezeti változások: 1033/2007 Korm.hat. ÖTM-től átvétel +1.160,1 +49,8 +1.110,3 +211 Szintrehozás: 1033/2007.Korm.hat. fogyasztóvédelem megerősítése +79,2 +79,2 Többletek/csökkentések felsorolása: - 1033/2007. Korm. határozat (integr. kapcsolódó dologi kiadások pótlása) +120,0 +120,0 - Bevétel kiváltás (forráscsere) -475,4 +475,4 - Létszámfejlesztés +836,8 +836,8 +150 - Gázenergia adókompenzáció +0,1 +0,1 2008. évi javaslat 3.376,5 49,8 3.326,7 512
21
A fogyasztóvédelem feladatait a 'fogyasztóvédelemről' szóló 1997. évi CLV. törvény határozza meg. E törvény felhatalmazása alapján 'az áruk és szolgáltatások biztonságáról és az azzal kapcsolatos piac-felügyeleti eljárásról ' szóló 79/1998.(IV.29) Korm. rendelet, továbbá a Főfelügyelőség szervezetéről, feladat és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998.(V.8.) Korm. rendelet szabályozza a piac-felügyeleti ellenőrzési tevékenységet. Az Intézmény alapfeladatai körében az alábbi tevékenységeket látja el: piac-felügyeleti tevékenység, laboratóriumi tevékenység, a fogyasztók vagyoni érdekeit védő, szolgáltatási tevékenységet ellenőrző reklám felügyeleti, valamint minőségi reklamációkkal kapcsolatos vizsgálati tevékenység, a fogyasztók folyamatos tájékoztatása és a kapcsolattartás, mely a médiában való folyamatos jelenlétet, áruismertetők, tesztek készítését, előadások tartását kívánja meg, a határon átnyúló fogyasztói jogsértéseknél, kijelölt magyar jogérvényesítőként ellátandó hatósági feladatok, az EU-RAPEX rendszerrel való kommunikáció országos szintű biztosítása, az Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozásából adódó kommunikációs feladatok, KPIR társhatósági rendszerének kiterjesztése minden piac-felügyeleti szervre, a gazdasági szervezetek termékvisszahívásaival kapcsolatos koordinációs feladatok. Feladatváltozás A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat értelmében az egységes fogyasztóvédelmi szervezetrendszer megteremtése céljából a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a közigazgatási hivatalok szervezetéből a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe kerültek beintegrálásra. A Kormány döntése értelében a Közigazgatási Hivataloktól 211 fő kerül beintegrálásra az NFH szervezetébe, illetve a Határozat 2007. szeptember 1-től további 26 fő létszámbővítést ír elő. Az új szervezet többek között ellátja a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, felügyeli a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok betartását, és eljár a jogsértőkkel szemben. A Kormány döntés értelmében javítani kell továbbá az integrált Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyeletét ellátó minisztérium szakmai egységének létszámfeltételeit. A határozat értelmében az FVF létszáma 2008. évben – a teljesítmény függvényében – 150 fő köztisztviselői státusszal kerül megemelésre. A létszámfelvétel – a feladathoz igazodóan ütemezetten – (éves átlagban 110 fő) történik. A fogyasztóvédelmi politika fő célkitűzése, hogy a fogyasztók biztonságérzetének megerősítése váljon össztársadalmi üggyé, amely egyfelől a tudatos, önálló érdekérvényesítésre képes fogyasztói magatartás általánossá válását, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekérvényesítő képességének növelését, másfelől a gyártók, forgalmazók, szolgáltatatók ez irányú társadalmi felelősségvállalásának megvalósulását jelenti. A fogyasztóvédelemre a fentieken túl a feketegazdaság visszaszorításában is jelentős szerep hárul. Létszám: A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) 2007. január 1ei létszáma 125 fő. A 1033/2007. (III. 28.) Korm határozat értelmében a fogyasztóvédelmi 22
feladatok megerősítése érdekében 26 státusszal került a Hatóság létszáma megemelésre, így az intézmény létszáma 2008. évre 151 főben került meghatározásra.
12. cím – Állami Szociális Intézetek Állami szociális intézetek 2008. évi előirányzatainak levezetése millió forintban Engedélyezett költségvetési Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 2 438,4 264,8 2 173,6 508 2007. évi eredeti előirányzat Többletek/csökkentések felsorolása: - Intézményi többletbevétel +7,0 +7,0 - Gázenergia adókompenzáció +0,9 +0,9 - Előirányzat átvétel +50,0 +50,0 2008. évi javaslat 2 496,3 271,8 2 224,5 508 A címhez tartozó intézetek feladata egyrészt az egészségkárosodott, mozgás- illetőleg látássérült személyek ellátása, oktatása, szakmai képzése, rehabilitációs célú foglalkoztatása, a beutaltak családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérésének előkészítése, az utógondozás megszervezése. Feladata másrészt a felnőtt értelmi fogyatékosok szociális ellátása, habilitációs, rehabilitációs lehetőségeinek biztosítása, foglalkoztatása, az értelmi fogyatékosok családcsoportos gondozása, lehetőség szerint családba történő reintegrálása. A súlyos értelmi fogyatékosok és halmozottan sérültek szociális ellátása tartós bentlakás biztosítása, intézményi ápolása, gondozása, fejlesztő célú foglalkoztatása. A cím az alábbi intézmények előirányzatait tartalmazza:
Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete (ÉFRI) Reménysugár Habilitációs Intézet (RHI) Vakok Állami Intézete (VÁI) Mozgássérültek Állami Intézete (MÁI)
Az intézményi saját bevétel a Mozgássérültek Állami Intézeténél – az ebédértékesítés, szállásbiztosítás, szállítási díj bevételekkel összefüggésben – jelentkező működési bevétel növekedéssel összhangban került 7,0 MFt-tal megemelésre. Létszám: Az Állami Szociális Intézetek 2008. évi engedélyezett létszáma, a 2007. évivel megegyezően 508 főben került meghatározásra.
23
13. cím – Gyermek- és Ifjúságvédelem Intézetei Gyermek- és Ifjúságvédelem Intézetei 2008. évi előirányzatainak levezetése millió forintban Engedélyezett költségvetési Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 4 360,5 174,2 4 186,3 964 2007. évi eredeti előirányzat Szintrehozás: 2007. évi létszámcsökkentés - 26,3 - 26,3 áthúzódó hatása (2 hó) Többletek/csökkentések felsorolása: - Intézményi többletbevétel +1,3 +1,3 - Gázenergia adókompenzáció +2,4 +2,4 2008. évi javaslat 4 337,9 175,5 4 162,4 964 ’A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról’ szóló 1997. évi XXXI. törvény előírásai alapján a címhez tartozó javítóintézetek és speciális gyermekotthonok állami feladatot látnak el. A javítóintézetek a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők javító intézeti nevelése mellett gondoskodnak a fiatalok iskolai oktatásáról, képzéséről. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett speciális szükségletű gyermekek (súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő) gondozása, amennyiben máshol nem biztosítható, illetve ha külön elhelyezésük szükséges, a minisztérium speciális gyermekotthonaiban kerülnek elhelyezésre. A cím az alábbi intézmények előirányzatait tartalmazza: SZMM Budapesti Javítóintézete SZMM Aszódi Javítóintézete SZMM Rákospalotai Javítóintézete SZMM Debreceni Javítóintézete SZMM Esztergomi Gyermekotthona SZMM Kalocsai Gyermekotthona SZMM Zalaegerszegi Gyermekotthona Károlyi István Gyermekközpont, Fót Szerkezeti változás, évközi módosítás: A 2007. évben végrehajtott szervezeti intézkedésekből adódó megtakarítások szintrehozása mindösszesen 26,3 MFt-tal csökkentette az intézmények támogatási előirányzatát. Az intézményi saját bevétel növekedése a Kalocsai Gyermekotthonnál – az alkalmazottak részére értékesített étkezésből származó bevételek növekedésével összefüggésben – jelentkező működési bevétel növekedésével összhangban 1,3 MFt-tal került megemelésre.
24
Létszám: A Gyermek és Ifjúságvédelemi Intézeteinek 2008. évi engedélyezett létszáma, a 2007. évivel megegyezően 964 főben került meghatározásra.
14. cím – Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 2008. évi előirányzatainak levezetése millió forintban Engedélyezett költségvetési Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 2 193,2 915,5 1 277,7 440 2007. évi eredeti előirányzat Többletek/csökkentések felsorolása: - Létszámfejlesztés +546,1 +546,1 +90 2008. évi javaslat 2.739,3 915,5 1.823,8 530 Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (korábbi neve: Országos Orvosszakértői Intézet) 2007. január 1-től került az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyelete alól a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá. Az Intézet jelenleg évente mintegy 300 ezer fő vizsgálatát végzi, több mint harminc jogcímen ad ki szakvéleményt az alábbi témakörökben: -
megváltozott munkaképességűek állapotának véleményezése; súlyos fogyatékosság tényének véleményezése; egyéb képességek, egészségügyi állapot változásaihoz kapcsolt jogosultságok véleményezése. A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, valamint a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9) Korm. határozat, továbbá az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásainak részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet jelentős változásokat határozott meg az ORSZI feladatkörében. A jogszabályváltozások eredményeként az egészségkárosodás megítélése – illetőleg annak tartalmi változása (bővülése) – mellett, egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai munkaképesség-változás megítélése a rehabilitálhatóság elbírálása, illetőleg rehabilitációs javaslat készítése, valamint különféle szociális rászorultság alapján végzett vizsgálatok és a képességvizsgálatok új eszközrendszerrel való végzése. Ezzel összefüggésben a 2008, évi költségvetésében 90 státuszbővítéssel, 546,1 MFt költségvetési többlettámogatással került tervezésre. Az ORSZI egy főigazgatóságból, hét regionális igazgatóságból és azok kirendeltségeiből áll. Elsőfokú szakértői bizottságként az Intézet kirendeltségének szakértői bizottsága, másodfokú szakértői bizottságként az intézet regionális igazgatóságának szakértői bizottsága jár el. Az aktív korú megváltozott munkaképességű, az egészségkárosodott, illetve a fogyatékos emberek társadalombiztosítási, foglalkoztatás- és szociális ellátásában új szabályok lépnek életbe:
25
-
Munkaerőpiacra visszavezető programok indulnak az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében.
-
Megtörténik a felülvizsgálati rendszer teljes átalakítása annak érdekében, hogy az általános munkaképesség-csökkenés helyett az illetékes Bizottság az össz-szervezeti egészségkárosodás megállapításával a szakmai munkaképességet állapítsa meg, a rehabilitációs javaslat figyelembe vételével - a szociális ellátásokra való rászorultság véleményezésével egyidejűleg.
A részleges munkaképesség-csökkentést elszenvedett rokkantak jelenlegi ellátása átmeneti járadékká alakul. A rokkantnyugdíjasoknál új célcsoportokat és ellenőrzési módszereket alakítanak ki a felülvizsgálatok lefolytatásához. Az intézmény bevételi előirányzatából 900,0 MFt az OEP támogatása. Tartalmi- módszertani fejlesztések Az ORSZI komplex szakértői és rehabilitációs tevékenységéhez egységes módszertant kell kialakítani, mely a társadalmi és az egyes területek sajátos követelményeinek figyelembevételével megfelelő útmutatást ad az alábbi területeken: 1. Az egészségkárosodás, a megváltozott munkaképesség és az egyéni képességek szempontjából meghatározható rehabilitálhatóság értékelési szempontjainak, szabályainak meghatározása, a rehabilitálhatóságnak a külső környezet, a konkrét munkaerőpiac által befolyásolt kritériumainak általános értékelési szabályainak a meghatározása; 2. A megmaradt, a felhasználható, a fejleszthető képességek vizsgálatának, a képességek és a munka követelményei összevetésének a módszertana; 3. A rehabilitációs javaslat kialakításának módszertana, eljárási rendje; 4. A szociális ellátások iránti szükségletek (rászorultság) véleményezésének szakmai szabályai; 5. Egyéb jogosultságok, képességek véleményezése (közlekedési támogatásra való jogosultság elbírálása, gépjárművezetésre való képesség véleményezése); 6. Szakértői vizsgálatok eljárási rendje (sokoldalú információszerzés, objektív adatokra való támaszkodás, korszerű ellenőrzési rendszerek működtetése, visszaélések visszaszorítására alkalmas megoldások kialakítása). A szakértői rendszer infrastrukturális fejlesztése az Európai Uniós Operatív Programok terhére (TÁMOP, TIOP és a KMROP forrásaiból) történik. Létszám: Az Országos Rehabilitációs és Szakértői Szociális Intézet (Országos Orvosszakértői Intézet) 2008. évi engedélyezett létszáma, a 2007. évhez viszonyítva 90 státusszal (szakértők) bővül 530 főre.
26
16. cím – Fejezeti kezelésű előirányzatok 16.3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program Kiadás: 1 437,7 millió forint Támogatás: Bevétel: 1 437,7 millió forint A Munkaerőpiaci Alapból származó bevétellel ellensúlyozott kiadási előirányzat, amely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeinek informatikai fejlesztését és ingatlan felújítási, fejlesztési feladatok ellátását biztosítja. E célnak megfelelően az előirányzat építési beruházás, kis értékű tárgyi eszköz első beszerzéséhez kapcsolódó dologi kiadás, ingatlan felújítás, valamint informatikai fejlesztési célokra került meghatározásra. 16.4. Állami Foglalkoztatási szolgálat működtetésének kiegészítése Kiadás: 237,5 millió forint Támogatás: Bevétel: 237,5 millió forint Az előirányzat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményei működési költségvetésében nem tervezhető évközi rendkívüli feladatok ellátására, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egészét érintő és a minisztérium által vállalt szerződéses kötelezettség alapján központilag teljesítendő kifizetések pénzügyi fedezetéül szolgál. 16.7.2.1. Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazása Kiadás: 529,0 millió Ft. Támogatás: 164,0 millió Ft. Bevétel: 365,0 millió Ft. A Civil szervezetek és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása program három részből tevődik össze. I. 2004/016-689.04.02 projekt, amely két komponensből áll. a) Az egyik része az Átmeneti Támogatásban foglalt fő intézményfejlesztési célt, amely elsősorban az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézményfejlesztését, illetve a köré épülő hálózatok fejlesztését szolgálja, egy Twinning Light (ikerintézményi együttműködés) komponens beemelésével kívánjuk elérni. Ez a komponens lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egy tagállamának szakértőivel együttműködjünk, – amely szakértőket egy uniós tender eljáráson választjuk ki, – akik a munkát segítenék a hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályok végrehajtása, rövid- és hosszú távú stratégiai célrendszer kidolgozása és végrehajtási akciótervének elkészítése kapcsán, valamint képzéseket, workshop-okat tarthatnak civil szervezeteknek, döntéshozóknak, humánpolitikai szakembereknek stb., ill. kiadványok készítésre is lehetőség nyílik. b) A projekt másik része Képzési szolgáltatás nyújtása 200 fő közhivatalnoknak, 200 fő jogi szakembernek (bíráknak, ügyvédeknek, jogászoknak) és 300 fő civil társadalmi
27
szereplőknek az anti-diszkriminációs törvény mielőbbi széles társadalmi alkalmazása végett. II.-III. 2005/17/520.03.02 és 2006/018-176.03.01 sz. projektek A 2005. és 2006. évi programozások pedig grant (támogatási) projektek megvalósítására nyitnak lehetőséget. Elsősorban olyan civil szervezetek támogatása a cél pályázati úton, amelyek az anti-diszkriminációs folyamatot elősegítik, közvetlen kapcsolatban állnak a diszkriminációt elszenvedőkkel, az állampolgárokkal. A pályázatok az együttműködések és hálózatok kialakítására és fejlesztésére is hangsúlyt fektetnek. Mindkét projekt része egy Technikai Asszisztencia szolgáltatás, melynek során egy menedzsment szervezet segíti a pályázat előkészítését, a kedvezményezettek tanácsadását és a megvalósítási időszakban a folyamatos asszisztenciát. 16.13. Foglalkoztatás és szociálpolitikai információs és tanácsadó szolgáltatások Kiadás: 150,0 millió forint Támogatás: 150,0 millió forint Bevétel: A keretösszeg az ügyfélbarát közigazgatásnak, az állampolgárok széleskörű tájékoztatásának, a közvetlen kapcsolattartásnak a kialakítását szolgálja. A keretből működnek a nemzetközi kötelezettségekből adódó programok, képzések, rendezvények, konferenciák. 16.14. ESZA Kht. pályázatkezelő szervezet támogatása Kiadás: 1 137,5 millió forint Támogatás: 1 137,5 millió forint Bevétel: Az Európai Szociális Alap (ESZA) Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht (ESZA Kht.), kiemelten közhasznú szervezetet több minisztérium közösen alapította 2000. október 16-án. 2006. december 22. óta a társaság egyszemélyes tulajdonosa a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Az ESZA Kht. a fejezet Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, a Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program keretei között lebonyolított intézkedéseinek kijelölt közreműködő szervezete. Ezen kívül a Kht. kezeli a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti forrásaiból megvalósuló pályázatokat, illetve a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatait is. A Kht. működési költségeit – mind a központi igazgatási egység, mind az egyes programkoordinációs egységek költségeit – a Közhasznúsági Szerződés értelmében a tulajdonos minisztérium bocsátja rendelkezésre.
28
16.17. Képzéssel támogatott közmunkaprogram Kiadás: 3 500,0 millió forint Támogatás: 1 000,0 millió forint Bevétel: 2 500,0 millió forint A foglalkoztatási szempontból hátrányos illetve többszörösen hátrányos munkavállalói rétegek számára a közmunka jelenti a rendszeres és törvényes foglalkoztatási lehetőséget. A közmunkában való foglalkoztatás keretében a résztvevők minimum 15 %-át bizonyítványt adó képzésben is kell részesíteni, ezzel is elősegítve az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségét. A közmunka programokban csak regisztrált álláskeresők, vagy szociális segélyezettek vehetnek részt, amely jelentősen csökkenti a szürke, vagy fekete foglalkoztatás esélyét. Minél több embert tudunk a közmunka programokba bevonni annál kisebb az esélye a fekete foglalkoztatásnak. A közmunka lehetőséget biztosít azok számára is visszatérni a munka világába, akik már elszoktak - sokszor saját hibájukon kívül - a rendszeres munkavégzéstől. A közmunka programok keretében biztosítunk lehetőséget a reintegráló képzésekre is. A közmunkában való foglalkoztatáson túl a pályázókat kötelezzük a foglalkoztatottak meghatározott százalékának minimum három hónapos saját erőből történő továbbfoglalkoztatásra, amely az állami támogatás mellé bevonja így a pályázók saját forrásait is. A közmunka pályázat nyertesei, ezen belül az önkormányzatok, kistérségi társulások a programok keretében minden olyan önkormányzati tevékenységre pályázhatnak, amelyek ellátása saját forrásaikból nem megvalósítható. Így jelentős segítséget jelent a közmunka az önkormányzati feladatok ellátásában. 16.18. Felnőttképzés normatív támogatása Kiadás: 15,0 millió forint Támogatás: 15,0 millió forint Bevétel: A felnőttképzési törvény keretein belül - a felnőttképzés állami támogatási rendszerének egyik új elemeként - a 2003. évtől felnőttképzési normatív állami támogatás került bevezetésre. A normatív támogatás a munkaerő-piacon fogyatékosság miatt hátrányos helyzetű felnőttek képzésbe történő bevonását, munkaerő-piaci pozíciójuk javítását támogatja. A támogatási rendszer egyik alapvető célja, hogy elősegítse a képzéshez való hozzáférésben az esélyegyenlőséget minden társadalmi réteg számára. A felnőttképzési törvény felhatalmazása alapján a felnőttképzési normatív támogatás igénybevételére jogosultak alanyi körét, az igénylés, folyósítás, elszámolás részletes szabályait, valamint a támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeit, a támogatás felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozza meg. A 2008. évre várhatóan áthúzódó képzések száma 1, a képzésben részt vevők létszáma 9 fő. A képzés díja (780,-Ft/óra/fő fajlagos mérték figyelembe vételével számítva) 10.951.200,-Ft, valamint a működtetési célú keret (6%).
29
16.37. MÁK tranzakciós díj Kiadás: 50,0 millió forint Támogatás: 50,0 millió forint Bevétel: A Magyar Államkincstár a pénzforgalmi számlatulajdonosok forintszámláival összefüggő szolgáltatások után a 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 24. sz. mellékletében meghatározott díjat számol fel. A felszámított összeggel a Magyar Államkincstár jogosult megterhelni a számlatulajdonosok számláit. Az előirányzat ezen tranzakciós díjak fedezetéül szolgál. 16.38.1. Megváltozott bértámogatás
munkaképességűek
foglalkoztatásával
összefüggő
Kiadás: 9 600 millió Ft Támogatás: 9 600 millió Ft A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatásával összefüggő új támogatási rendszer egyik általános eleme a bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességűek egyéni minősítésén alapuló egészségkárosodásával összefüggő teljesítménycsökkenés kompenzálását szolgálja. Bértámogatásban - a regionális munkaügyi központok kirendeltségeinek közreműködésével már az alapszintű akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatók is részesedhetnek. 16.38.2. Megváltozott költségkompenzáció
munkaképességűek
foglalkoztatásával
összefüggő
Kiadás: 37 700 millió Ft Támogatás: 37 700 millió Ft A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció két pályázati úton elnyerhető támogatási elemet tartalmaz: a költségkompenzációs támogatást és a rehabilitációs költségtámogatást. Együttes előirányzatuk. 37 700 millió Ft. A költségkompenzációs támogatás a kiemelt és feltételes tanúsítvánnyal rendelkező védett foglalkoztatók számára a bérköltségeken felüli – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával összefüggő többletkiadások: szállítás, munkakör-átalakítás, speciális eszközök, segítők, stb. – költségek kompenzálására szolgál. A bértámogatás és a költségkompenzációs támogatás együttesen nem haladhatja meg a megváltozott munkaképességű személyek bér-, és járulékköltségének 100%-át. A rehabilitációs költségtámogatás a védett szervezeti szerződést kötött közhasznú társaságok támogatására szolgál, amelyekben jelentős a megváltozott munkaképességű személyek nem piaci típusú, szociális jellegű foglalkoztatása. A rehabilitációs költségtámogatás a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához kapcsolódó összes költség 80%-a lehet.
30
16.38.3. Szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatása Kiadás: 5 600 millió Ft Támogatás: 5 600 millió Ft A szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatásának 2008. évi előirányzata – fokozódó igénybevétellel számolva – 5600 millió Ft. Ezen támogatás keretében a szociális intézmények – a gyámhivatal engedélye alapján – kétféle szociális foglalkoztatáshoz kaphatnak támogatást, nevezetesen a munka-rehabilitációs és fejlesztő-felkészítő foglakoztatás támogatásához. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás elnevezésével is jelzi, hogy itt döntően nem teljesítmény-centrikus, piaci típusú foglalkozásról van szó, hanem elsősorban fejlesztő jellegű foglalkozásról.
16.40. A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok Kiadás: 1 000,0 millió forint Támogatás: 1 000,0 millió forint Bevétel: A kábítószerügyi koordinációért felelős tárca ellátja a koordinációval összefüggő szakmai, szakpolitikai és egyeztetési feladatokat. Ennek megfelelően a fejezetben biztosított költségvetési forrásokhozzájárulnak a kábítószer-ellenes Nemzeti stratégia (96/2000. (XII.11.) Ogy. határozat) és annak végrehajtását szolgáló Korm. határozat megvalósításához, szolgálják a kábítószer-probléma hatékony kezelését. Kiemelt feladat a nemzeti szintű koordinációs mechanizmusok fejlesztése, a tárca és intézményközi koordináció biztosítása a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság működtetése révén. A drogpolitika nemzetközi és európai intézményeiben a magyar részvétel megfelelő szintű és mértékű megjelenítése. Fontos feladat a Nemzeti stratégiában előírt színtereken folyó prevenciós tevékenység és annak támogatása, ezen belül prioritást kap az ifjúság, és azon belül is a tanuló ifjúság körében folyó prevenciós tevékenység előmozdítása, szakmai tartalmainak korszerűsítése és a leghatékonyabb technikák széles körű elterjesztése. A prevenciós tevékenység célja a kábítószer-használat terjedésének mérséklése, , az egészséges-, drogmentes életstílus vonzóvá tétele, valamint a hatékony nemzetközi gyakorlatok hazai alkalmazása. A prevenciós tevékenység kiemelt színtere az iskola, de hasonlóképpen rendkívül fontos a közoktatási intézményeken kívül, illetve a munkahelyeken folyó prevenciós tevékenység feltételeinek megteremtése, illetve fejlesztése. A helyi szintű koordinációs mechanizmusok és probléma kezelési készségek fejlesztése szempontjából hangsúlyos feladat a társadalom probléma-érzékenységének növelése, a szemléletformálás, a probléma-kezelési készségeinek fejlesztése, az önkormányzatok szerepvállalásának elősegítése (Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok), a közösségi erőforrásszövetségek önkormányzati szinten való megerősítése, továbbá a kábítószer-megelőzés tevékenységeinek hatékonyságát elősegítő és egyéb, a területre vonatkozó kutatások, képzések számának és minőségének növelése. A kábítószer-probléma elterjedtsége és mintázódása szükségessé teszi – különösen a magas kockázatú drogfogyasztás (pl. intravénás szerhasználat) okozta – társadalmi, gazdasági és egyéni ártalmak csökkentését, s ehhez kapcsolódóan a népegészségügyi problémák mérséklését. Fontos feladat a drogproblémával
31
küzdők és hozzátartozóik segítséghez juttatása, a gyógyult szenvedélybetegek munkaerőpiacon történő megtartása, a közösségi alapú ellátások fejlesztése, különös tekintettel az alacsonyküszöbű, illetve az ártalomcsökkentő szolgáltatásokra. Minőségügyi rendszerek kialakítása az ellátási lánc valamennyi szintjénél. Különösen fontos forrásokat biztosítani az elterelés (a büntetőeljárás alternatívájaként történő egészségügyi vagy prevenciós ellátás) intézményrendszerén belül a megelőző-felvilágosító szolgáltatás országos ellátó-hálózatának finanszírozására, működtetésére. E szakmai tevékenység jogszabályi háttere (26/2003. (V. 16.) ESzCsM-GyISM együttes rendelet) a tevékenység finanszírozása szempontjából egyértelmű kötelezettséget ró a koordinációért felelős tárcára. A megelőző-felvilágosító szolgáltatásba kerülő terheltek számára a későbbi droghasználat megelőzését szolgáló célzott prevenciós szolgáltatásokat biztosítanak az erre kijelölt szolgáltatók. 16.41.1.1. Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. támogatása Kiadás: 380,0 millió forint Támogatás: 380,0 millió forint Bevétel: A Kormány által – a 21/1996. (II. 7.) Korm. rendelettel – létrehozott Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. (melyben a SZMM társasági részesedése 51%, az OKM társasági részesedése 49%) támogatását a 1008/1996. (II. 7.) Korm. határozat 7. pontja, míg az egyes tárcákkal megkötendő közhasznú megállapodások témaköreit a Korm. határozat 4. pontja írja elő. Az előírások értelmében a Kht részére – közhasznú tevékenységeinek huzamos idejű fenntartása érdekében – biztosítani kell 2001-től 10 éven keresztül az éves költségvetési törvényben az amortizációs, illetve az állagmegóvását szolgáló költségeket. A Kht a – 2000-2015. évre szóló – hosszú távú szerződés alapján évente megkötésre kerülő szerződésekben a minisztériumtól a következő feladatok elvégzéséhez, az alapító okiratban foglalt célkitűzések megvalósításához kap támogatást: − belföldi és nemzetközi ifjúsági turizmus, − gyermek és ifjúsági üdültetés, − határon túli magyar gyermekek és tanulók üdültetése, − szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok táboroztatása, − védelembe vett, otthonban elhelyezett gyermekek, nagycsaládok és szociálisan hátrányos családok üdültetése, − egyéb közhasznú feladatok. Az SZMM fejezeti soráról folyósítandó támogatás ütemezésére egyedi formában, három összegben kerül sor. Ennek indoka: az üdültetés szezonális jellege szükségessé teszi, hogy a támogatás folyósítása akkor történjen meg, amikor a Kht. a bevételekből még nem tudja finanszírozni a rendszeres fix költségeket (munkabér és járulékai, fűtés, világítás, vagyonvédelem, karbantartás, szezonfelkészítés).
32
16.41.1.2. Budapesti Európai Ifjúsági Központ fejlesztése Kiadás: 50,0 millió forint Támogatás: 50,0 millió forint Bevétel: A jogcím előirányzata a Budapesti Európai Ifjúsági Központ felújításának befejezését, illetve az ingatlan működtetését, az Európa Tanács és a Magyar Köztársaság Kormánya által, 1996ban aláírt, 19. számú nemzetközi szerződésben (Székhelyegyezményben) foglaltak teljesítését célozza. A kontraktus keretében a Magyar Köztársaság Kormánya kötelezettséget vállalt a II. Európai Ifjúsági Központnak helyet adó épület fenntartására, valamint a biztonságos és rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges beruházások elvégzésére. 16.41.1.3. Márton Áron Szakkollégiumért Alapítvány – Agora Irodahálózat működtetése Kiadás: 10,0 millió forint Támogatás: 10,0 millió forint Bevétel: A Márton Áron Szakkollégiumért Alapítvány működteti a határainkon túli magyar ifjúsági szervezetek számára eljuttatandó közhasznú tájékoztatást, szolgáltatások biztosítását célzó Agora Irodahálózatot, továbbá a határon túli ifjúsági szervezetek anyaországi ügyeinek vitelét elősegítő Metszéspont Irodát. Az Agora Irodahálózat működtetését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium közösen finanszírozza. 16.41.1.12. Nemzetközi szerződésekből eredő gyermek és ifjúságpolitikai szakmai feladatok Kiadás: 5,0 millió forint Támogatás: 5,0 millió forint Bevétel: 1) Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott Ifjúsági Fehér Könyv négy ifjúságpolitikai prioritást határoz meg: ifjúság információ, ifjúsági részvétel, ifjúsági önkéntesség, "az ifjúság jobb megismerése - ifjúságkutatás". A Fehér Könyv célja, hogy a négy prioritás kapcsán erősödjön a nemzeti kormányok közötti ifjúsági koordináció. Az előirányzat a Fehér Könyv folyamatot megalapozó kutatások és társadalmi konzultáció lebonyolítását, a fejlesztési célok elérését szolgálja. 2) Az Európa Tanács ifjúsági szektora által 2006-2008. évekre meghatározott prioritások (az emberi jogi nevelés és kultúrák közötti párbeszéd fejlesztése, az ifjúsági részvétel és demokratikus állampolgárság szellemiségének erősítése, a társadalmi kohézió és fiatalok bevonásának támogatása, a nemzeti ifjúságpolitikák fejlesztése) érvényre juttatásából eredő feladatok. 3) Az ENSZ Gyermek Jogai Egyezményében foglaltak, valamint a 2000-ben kiadott Millenniumi Célok és Akcióterv végrehajtásával összefüggő koordinációs feladatok végrehajtása. 4) Kétoldalú ifjúsági együttműködési megállapodásokból eredő feladatok végrehajtása. 33
Az Ifjúsági Fehér Könyv által elkezdett társadalmi folyamat támogatása, az ifjúsági információ és részvétel célkitűzések hazai megerősítése az Európai Unió Ifjúsági Miniszterek Tanácsa által hozott határozat alapján. A 2005. szeptemberi Ifjúsági Ügyekért Felelős Miniszteri Konferencia által Budapesten elfogadott prioritások erősítése, valamint az összehangolt ifjúságpolitikai fejlesztés elősegítésének jegyében a hazai Ifjúságpolitikai Riport elkészítése. Nemzeti feladatok a gyermekek jogainak érvényre juttatása érdekében, a Nyilatkozat és Akcióterv alapján. A kétoldalú ifjúsági kapcsolatok erősítése, együttműködési programok kidolgozása keretében a nem kormányzati szervezetek projektjeinek támogatása, ifjúsági cserekapcsolatok megvalósításának fejlesztése. 16.41.3.1. Gyermek és ifjúsági célú pályázatok, rendezvények, fesztiválok támogatása, multifunkciós közösségi terek létrehozása, fejlesztése, ifjúsági szálláshelyek fejlesztése, határon túli ifjúsági kapcsolatok fejlesztése Kiadás: 245,0 millió forint Támogatás: 245,0 millió forint Bevétel: A 2007 évhez hasonlóan három pályázat kiírását tervezzük 2008. évben: • Magyarországon megrendezésre kerülő fesztiválok, nagy rendezvények gyermek-és ifjúsági programjainak támogatása, melyek lehetőséget kínálnak az értékteremtő szabadidő-eltöltésre, a társadalmi részvételük fejlesztésére, az egészséges életmódra való neveléssel és a kábítószer-prevencióval kapcsolatos, illetve az Európai Unió működését és intézményrendszerét bemutató programokon való részvételre, továbbá biztosítják az emberi jogok ifjúsági munkában történő érvényesülését. Két kategóriában: A/1-helyi jelentőségű fesztiválok, nagy rendezvények támogatása; A/2 - országos jelentőségű fesztiválok, nagy rendezvények támogatása. Gyermek és ifjúsági turizmus és természetjárás céljára szolgáló belföldi szálláshelyek fejlesztésének támogatása. Belföldi ifjúsági közösségi terek fejlesztésének, programok megvalósulásának támogatása. 16.41.3.2. Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok megvalósítása, stratégiaiprogramalkotási feladatok végrehajtása Kiadás: 50,0 millió forint Támogatás: 50,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat a gyermek és ifjúságpolitika komplex szakmai fejlesztését szolgálja, ezen belül az alábbi konkrét feladatok megvalósulását: • Magyar Ifjúsági Konferencia működtetése Az előirányzat a MIK üléseit, programjait és működését fedezi. • Települési és területi ifjúságpolitikai programok, ifjúsági szolgáltatások, ifjúsági munka támogatása
34
A települési és területi szinten megvalósuló állami ifjúsági feladatok finanszírozása erről az előirányzatról történik. • Ifjúsági érdekegyeztető rendszer működtetése, szervezetek működési támogatása Az előirányzat teszi lehetővé a helyi és területi ifjúsági közélet fejlesztését célzó program előkészítését és lebonyolítását is. • Az ifjúsági turizmus, a szabadidő eltöltését segítő programok fejlesztésének támogatása Az előirányzat lehetővé teszi a fiatal korosztályok közösségi élményszerzésének, egészségtudatos életmódja kialakításának, az állam esélyteremtő, az egyén társadalmi beilleszkedését segítő programok fejlesztésének támogatását (Egyenlő Esélyek Tábora). 16.41.4.4. Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása Kiadás: 295,0 millió forint Támogatás: 295,0 millió forint Bevétel: A fejezeti kezelésű előirányzat által megvalósítandó stratégiai cél, kapcsolódása a tárca feladataihoz: A GYIA forrásaiból támogatható célokat a 1995. évi LXIV. törvény 4.§ (1) tartalmazza. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatási céljait a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény 4. § 1) a)-k) pontja határozza meg. A hivatkozott törvény szellemében, a támogatás stratégiai irányait a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa határozza meg. A fejezeti kezelésű előirányzat konkrét feladatai: Az előirányzat célja a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) működésének és GYIA Tanács által kiírt pályázatok forrásának biztosítása. A GYIA a pályázatokon keresztül a gyermek és ifjúsági szervezetek, valamint a felnövekvő korosztályok élethelyzetének javításáért, lehetőségeik bővítéséért tevékenykedő társadalmi szervezetek, alapítványok és intézmények tevékenységét támogatja. A pályázati programok meghirdetése, a döntéselőkészítés és döntéshozatal országos és regionális szinten zajlik. Az országos programokért a Tanács, a regionális programokért a Regionális Ifjúsági Tanácsok szektorközi testületei felelnek. A fejezeti kezelésű előirányzatból 2008. évben pályázati úton, illetve nem pályázati úton (egyedi támogatási döntéssel) felhasználásra kerülő összeg meghatározása: A célelőirányzat 2008-ban 295 MFt, amelyből 5,5 MFt a GYIA Tanács működésével kapcsolatos költségeket fedezi. A pályázatokra felhasználható keretösszeg 290,5 MFt, amelynek 70 %-a a regionális ifjúsági tanácsok közreműködésével, a Tanács döntése alapján pályázati úton kerül felhasználásra. A fennmaradó 30 %-ot a Tanács döntése alapján országos pályázati kiírás útján, valamint egyedi - a pályázati keretek közé nem sorolható, de a gyermek-és ifjúságpolitika céljainak megfelelő, támogatandó programok - támogatással.
35
16.42.1. Békéltető testületek támogatása Kiadás: 150,0 millió forint Támogatás: 150,0 millió forint Bevétel: Jogszabályi háttér: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 18. § - 37.§ -ában foglaltak rendelkeznek a békéltető testületekről. Az EU jogharmonizáció eredményeként a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatósági jogkörükben már nem járnak el fogyasztói panaszügyekben, ezért az egyetlen lehetőség a békéltető testületi eljárás a fogyasztó és a gazdálkodó szervezetek közötti vitás ügyekben bíróságon kívüli rendezése. A békéltető testületi tagok díjazásáról szóló 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 255/2004. (IX. 8.) Korm. rendelet a békéltető testület eljáró tanács tagjainak díjazását ügyenként 4000 Ft-ban határozza meg, a 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet a testület elnökének havi 45 000 Ft, elnökhelyettesének havi 30 000 Ft díjat állapította meg. A békéltető ügyek száma a testületek ismertségének növekedésével évről – évre ugrásszerűen nő, az eddigi tendenciát figyelembe véve 2008-ban várhatóan mintegy 4800 db lesz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minisztériummal kötött szerződés alapján szerződik a területi gazdasági kamarákkal. 16.42.2. Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása Kiadás: 260,0 millió forint Támogatás: 260,0 millió forint Bevétel: Jogszabályi háttér: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 45. §-ában meghatározott feladatokra az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben rendelkezik támogatásról. Támogatás célja, folyósításának ütemezése: A támogatás célja a fogyasztóvédelem széles társadalmi alapokra helyezése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és erősítése a civil szervezetek eszközeivel. Támogatásban az Fgytv. 2. § h) bekezdésében definiált fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek pályázat útján részesülhetnek. 16.42.3. Európai Fogyasztói Központ Magyarország támogatása Kiadás: 30,0 millió forint Támogatás: 30,0 millió forint Bevétel: Jogszabályi háttér: Az Európai Unióban a Fogyasztói Központok hálózatot képeznek, amely hálózaton keresztül egyrészt az Európai Bizottsággal, másrészt a többi tagállami Központtal tartják a kapcsolatot. A 2004-2007. évekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keret létrehozásáról 2003. december 8-án
36
elfogadott 20/2004/EK határozat 4. Cikkének (3) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása érdekében az Európai Unió és egy (vagy több) tagállam közösen finanszírozza a közösségi hálózatokat alkotó kormányzati vagy civil non-profit szervezeteket. Az EU Bizottság pályázatán nyertes civil fogyasztóvédelmi szervezetnek hazai önrészt biztosít az előirányzat. A szervezetet, amely indulhat az EU Bizottság pályázatán még az ICSSZEM választotta ki pályázat útján (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, OFE). Az OFE 2006-ban nyert az EU pályázatán, a Központot létrehozta, majd ismét nyert a 20072008-ra kiírt pályázaton, a Központ működtetésére. Támogatás célja,: A nemzeti fogyasztói központok a fogyasztók számára információt és támogatást nyújtanak annak érdekében, hogy a fogyasztók a másik tagállami vállalkozóval kapcsolatos panasz esetén jogaikat érvényesíthessék, illetve, hogy hozzáférjenek a megfelelő vitarendezési eljárásokhoz. 16.42.4. Fogyasztóvédelmi Felügyelet információ csere Élelmiszerbiztonsági Hivatallal Kiadás: 6,0 millió forint Támogatás: 6,0 millió forint Bevétel: Támogatás célja,: A támogatás célja az Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozásából adódó együttműködés megszervezése, biztosítása, információcsere kialakítása. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatosan a fogyasztók érdekeinek és egészségének magas szintű védelméhez, ezáltal a fogyasztók bizalmának visszanyeréséhez és megőrzéséhez való hozzájárulás. Az információcsere eszköz a párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölésére, az ellenőrizések összehangolására (termékekre és területekre), az ellenőrzések hatékonyságának növelésére. 16.44.1. Szociális alap és szakosított ellátások fejlesztése Kiadás: 1 450,0 millió forint Támogatás: 1 450,0 millió forint Bevétel: a.) Az előirányzat a kistérségi szociális felzárkóztató programok keretében megvalósuló fejlesztésekre, a hátrányos helyzetben lévő kis településeken élő szociálisan hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására biztosít forrást. A kistérségi szociális felzárkóztató programok az ország hátrányos helyzetű kistérségeiben nyújtanak támogatást a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztéséhez kistérségi szociális fejlesztési terven alapuló több éves programok keretében. A kistérségi szociális felzárkóztató program 2008. évi javasolt előirányzata 334,5 millió Ft - bázis szinten - került megtervezésre, melyből 324,5 millió Ft intézményi felhalmozási kiadás. b.) A szociális földprogram, mint aktív szociálpolitikai eszköz hátrányos helyzetű családi háztartások megélhetését segíti aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazásával. A pályázati rendszerben felhasználásra kerülő tervezett összeg 112,6 millió Ft, mely magában foglalja a bonyolítási díjat is. c.) A szociális törvény és végrehajtási rendeletei meghatározzák a kötelezően előírt alkalmassági vizsgálatok, felülvizsgálatok, állapotértékelések szakértői feladat elvégzésének 37
körét, amelyek a fogyatékos, pszichiátriai-, szenvedélybeteg személyek állapotának figyelemmel kisérését, értékelését, felülvizsgálatát, rehabilitációs alkalmassági vizsgálatát jelentik. 2008. évben várható állapot-vizsgálatok, rászorultsági vizsgálatok száma meghaladja a 19 ezer főt. A vizsgálatokat jogszabályban meghatározott szakértő bizottságok végzik. A bizottságok munkáját a megyei módszertani intézetek (20) koordinálják, s biztosítják a működés feltételeit. A törvényben előírt felülvizsgálati kötelezettség teljesítéséhez szükségesek kiadásokra ezen előirányzat biztosít forrást. A feladatra 2008. évre javasolt összeg 1002,9 millió Ft, amely tartalmaz 850,0 millió Ft fejlesztési többletet. A fejlesztési többlet feladatonkénti megoszlása az alábbiak szerint várható: Étkeztetés várhatóan 20000 fő növekményre eső igény forrásbiztosítására 238,0 millió Ft,házi segítségnyújtás létszámnövekménye (+10 ezer fő) következtében a gondozási óraszám megemelkedik, melynek forrás többletigénye 362,0 millió Ft, a kötelezően elvégzett állapotvizsgálatok szakértői tevékenységével kapcsolatos feladatok 250,0 millió Ft. Összesen 850,0 millió Ft. A fejlesztési többlet indoka a szociális törvény folyamatban lévő módosítása, melynek kapcsán a szociális étkezésben és a házi segítségnyújtásban részesülők ellátási feltételeinek javítása valósul meg. Az étkeztetés és házi szociális gondozás jelentős bővítése ágazati cél. 16.44.2. Hálózatfejlesztési központok és szociális képzések, felkészítési feladatok támogatása Kiadás: 145,0 millió forint Támogatás: 145,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat több fontos szakmai feladat ellátására biztosít fedezetet: egyrészt ’a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról’ szóló 1993. évi III. törvény, valamint a Szociálpolitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről szóló 129/2005. (VII.1.) Korm. rendelet alapján létrejött Országos és hét Regionális Szociálpolitikai Tanács (RSZT) működtetésének, továbbá a Karitatív Tanács feladatai ellátásának, a Regionális Szellemi Forrásközpontok által működtetett Szakmai Hálózatfejlesztő Központok tevékenysége végzésének, az országos hatókörű szociális szakmai szervezetek (3SZ) támogatásának forrása. A Hálózatfejlesztő Központok és az országos hatókörű szervezetek rendszeresen együttműködnek a minisztériummal: szakmai rendezvények szervezésében, szakmai koncepciók, jogszabálytervezetek véleményezésében, szakmai programok kidolgozásában, modellálásában, módszertani fejlesztési feladatok ellátásában, a szakterület fejlesztését célzó kutatási programokban. Működtetik a minisztérium Regionális Tervezési Hálózatát és ellátják a Regionális Szociálpolitikai Tanácsok feladatellátásához kapcsolódó operatív, koordinációs, szervezési feladatokat. Az elkövetkező időszakban ezen szervezetek jelentős szerepet vállalnak a „Paradigmaváltásban”, a szociális szolgáltatások átalakításának előkészítésében, a folyamatok nyomon követésében, az eredmények mérésében. Az előirányzat a minisztérium fontos stratégiai partnerszervezeteinek feladat ellátásához biztosítja a szükséges forrásokat, az általuk a minisztérium felkérésére, jogszabályok által meghatározottan végzett feladataik ellátása érdekében, így támogatásuk nem csökkenthető.
38
Az előirányzat szociális képzés, továbbképzés, szakvizsga területét érintő feladatok támogatásának, másrészt társadalompolitikai, szociális témájú kutatások, elemzések, folyóiratok, szakkönyvek, segédanyagok, módszertani útmutatók kiadásának, konferenciák, tanulmányutak szervezésének, valamint szakmai bizottságok működésének forrása. Az előirányzatból önkormányzatok és intézményeik, valamint képzőhelyek, civil szervezetek és gazdasági szervezetek, esetenként a tárca háttérintézményei részesülnek támogatásban, egyedi döntés alapján. 16.44.3. Módszertani intézmények és szociális gyámhivatalok támogatása Kiadás: 1 160,0 millió forint Támogatás: 1 160,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat támogatást biztosít: a) szociális és gyámhivatalok többletfeladataihoz, b) a módszertani intézmények működési kiadásaihoz. Fejlesztési többletként 500,0 millió Ft került figyelembe véve. A törvénymódosítás során megerősítésre kerülő szakmai ellenőrzés az FSZH létszám-bővítésével és többlettámogatásával teljesül. Az előirányzat biztosít forrást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § és 88/A. § alapján ellátott megyei, regionális és országos módszertani feladatok kiadási szükségletére. A módszertani intézmények szakmai feladatellátását, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 15-18.§ határozza meg. Jelenleg 47 módszertani intézmény segíti a szociális ellátó rendszer zavartalan működését, melyek közül 20 megyei, 14 regionális és 13 országos illetékességgel rendelkezik. A gyermekvédelmi törvény 96.§-a szerint a miniszter - pályázat útján, a fenntartó egyetértésével kijelöli a) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó intézményeket b) az átmeneti gondozást biztosító otthonok, a nevelőszülői hálózatok, a speciális gyermekotthonok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi innovatív szolgáltatást alaptevékenységként végző, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező szervezetek közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket. A miniszter által kijelölt módszertani intézmények támogatását fejezeti előirányzatból szükséges megoldani a megyei szociális és gyámhivatal által kijelölt megyei módszertani gyermekjóléti szolgálatok, és lakásotthonok mellett. A támogatás összesen mintegy 40 módszertani intézményt érint.
39
16.45. Hitelhátralékok konszolidációs programja Kiadás: 1 340,0 millió forint Támogatás: 1 340,0 millió forint Bevétel: 'Az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről’ szóló 11/2005. (I.26.) Korm. rendelet értelmében a Magyar Állam a rendeletben meghatározott feltételek szerint az OTPnek az 1988. december 31-e felvett hitelekből eredő egyes követeléseit - a törlesztési kötelezettség felfüggesztése mellett - a központi költségvetés terhére megvásárolja. A konszolidációs program három évet ölel fel: 2005-ben a 100 ezer forintot meg nem haladó összegű tőketartozással, 2006-ban a 100-200 ezer közötti összegű tőketartozással, 2007-ben pedig a 200 ezer forintot meghaladó összegű tőketartozással rendelkező adósok számára nyílt meg a lehetőség törlesztési kötelezettségük felfüggesztésére. Jelen előirányzat a harmadik ütem fedezetéül szolgál. 2007-ben 12 898 adós kapott értesítést a törlesztés felfüggesztésének lehetőségéről (a teljes érintett adósságállomány 13,1 Mrd Ft). A Rendelet szerint az OTP tárgyév október 31-ig közli a tárcával a program utolsó ütemébe bejelentkezett adósok számát, illetve a hitelszámláikat terhelő – 2008. február 28-ig megvásárolandó – adósságállomány összegét. 16.46.1. Otthonteremtési támogatás Kiadás: 1 745,0 millió forint Támogatás: 1 745,0 millió forint Bevétel: A támogatás célja a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutásának támogatása. A feladatot, programot meghatározó jogszabály a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25.-27.§, és a 149/1997.(XI.10.) Kormány rendelet. A jogszabályokban foglaltak szerinti eljárásban a városi gyámhivatal dönt a támogatásról. A gyámhivatal határozata alapján a – székhelye szerinti – települési önkormányzat jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére megelőlegezi. 16.46.3. Gyermektartásdíjak megelőlegezése Kiadás: 1 272,6 millió forint Támogatás: 1 272,6 millió forint Bevétel: A támogatás célja az egyedülálló szülők és gyermekeik részére bírósági döntés és a gyámhivatalok határozata alapján a tartásdíj megelőlegezése. A jogos igények átutalását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 22-24. §-a, és a 149/1997.(XI.10) Kormány rendelet írja elő. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének a célja a bíróság határozatában megállapított gyermektartásdíj kifizetése - a gyámhivatal döntése szerint – a gyermeket nevelő szülőnek, akinek az anyagi helyzete, a gyermeke nevelése feltételének biztosítása 40
ellehetetlenülne. Erre akkor kerülhet sor, ha a tartásdíj fizetésére köteles szülőtől átmenetileg nem tudják behajtani a tartásdíjat. A gyámhivatal határozata alapján a – székhelye szerinti – települési önkormányzat jegyzője az gyermektartásdíjat a központi költségvetés terhére megelőlegezi. 16.46.5. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Kiadás: 1 982,5 millió forint Támogatás: 1 982,5 millió forint Bevétel: Az előirányzat a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Kormány rendeletben biztosított közlekedési támogatás forrásául szolgál. A közlekedési támogatás a mozgáskorlátozottak napi közlekedési költségeit kompenzáló ellátás, melynek összege a jogosult gazdasági aktivitásától függően évi 7.000-28.000 Ft között differenciált. Jogosultsági feltételeit, összegét a jogszabály meghatározza. 16.46.6. Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása Kiadás: 1 815,0 millió forint Támogatás: 1 815,0 millió forint Bevétel: A személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás a mozgáskorlátozott személyek közlekedését azáltal segíti elő, hogy a gépjármű vásárlásához 300 ezer forint, a gépjárműnek a mozgáskorlátozott személy fizikai adottságaihoz igazított átalakításához pedig egyszeri 30 ezer forint támogatás nyújt. E támogatásokra való jogosultságot a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Kormány rendelet határozza meg, míg a támogatásban részesíthetők száma évente kerül megállapításra. 16.46.7. GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása Kiadás: 261,0 millió forint Támogatás: 261,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat felhasználása a többször módosított 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 16. §ában meghatározottak szerint történik. A terhességi, gyermekágyi segély, a GYES/GYED folyósításának időszakára a hitelfelvevőt célzott és teljes kamattámogatás illeti meg. A fedezetet a rendelet 16 § (3) bekezdés értelmében a költségvetés biztosítja.
41
16.47. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése Kiadás: 213,0 millió forint Támogatás: 213,0 millió forint Bevétel: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése tervezett összege az alábbi célokat szolgálja: a.) Pályázati programjaink 2008.évben: 1) Hivatásos nevelőszülői hálózat támogatása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény hatályba lépése óta növekszik a nevelőszülőkhöz elhelyezett gyermekek száma és aránya is a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek számán belül. Nem nőtt viszont a hivatásos nevelőszülők száma, csak a hagyományos nevelőszülőké növekedett 6 év alatt csaknem 500 fővel. A korábbi évekhez hasonlóan pályázati támogatásokkal kell a hálózatot támogatni. A pályázati támogatás mintegy 200 hivatásos nevelőszülőt érintene, a hivatásos nevelőszülőket érintő pályázati program működési feltételek javítására, tárgyi feltételek színvonalának javítására, háztartási eszközök, tanulást segítő eszközök, sporteszközök, játékok beszerzésére lehet majd pályázati úton támogatást nyerni. 2.) Gyermekjóléti alapellátás fejlesztése a.) Gyermekek átmeneti gondozását biztosító új intézmény létesítése, meglévő intézmény férőhelyének bővítése, a társadalmi kirekesztődés elleni, szociális hátrányokat megelőző, kezelő és az esélyegyenlőség megteremtését célzó gyermekvédelmi programok megvalósítása A pályázat célja többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekek átmeneti otthonának létrehozása, meglévő otthonok bővítése, illetve kizárólag az e pályázat keretében, pályázati támogatásból létrehozott új férőhelyek működési feltételeinek kialakítása.(Gyvt. 50.§) b.) Gyermekjóléti szolgálatok speciális szolgáltatásainak fejlesztése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényben meghatározott kapcsolattartási ügyelet és egyszülős klub működtetésének támogatása, amely szolgáltatások a különélő szülők illetve a vérszerinti szülők és gyermekeik kapcsolattartását hétvégi ügyeleti nyitva tartással és ehhez kapcsolódó segítő tevékenységekkel biztosítják, valamint e szolgáltatás mellett vagy önállóan a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára gyermekfelügyelettel egybekötött rendszeres támogató csoportos foglalkozást működtetnek. b.) Egyedi támogatásaink 2008.évben A saját intézményhálózatunk korszerűsítésére, fejlesztésére előirányzat átadással, meghatározott feladatra adunk át forrásokat. Az Intézmények felújítási, belső átalakítási feladataira, speciális intézményi részleg kialakítására, fűtéskorszerűsítés, elektromos vezetékek biztonsági feltételeknek megfelelő cseréjére. Önkormányzatok, civil szervezetek által benyújtott kérelmek alapján: gyermekvédelmi konferenciák megrendezésére, szaklapok kiadására, képzésekre, kutatásokra, OSAP adatgyűjtés kiadásaira (KSH).
42
16.48.1. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása Kiadás: 36274,0 millió forint Támogatás: 36 274, 0 millió forint Bevétel: A szociális és gyermekvédelmi tevékenységet ellátó egyházi és más nem állami jogi személyek az állami költségvetésből normatív módon meghatározott, a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű támogatást kapnak. A normatív állami hozzájárulás az alap és szakosított ellátások jogcímén érvényes működési engedély birtokában igényelhető. Az intézmény/fenntartó a támogatási igényeket a területileg illetékes MÁK Igazgatóságához nyújtja be. A támogatási összegek átadására a MÁK igazgatóságaival történő szerződéskötés alapján kerül sor havi ütemezésben. A támogatási összeg vonatkozásában a nem állami fenntartóknak elszámolási kötelezettségük van. 16.48.2. Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása Kiadás: 2 444,0 millió forint Támogatás: 2 444,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat az új belépőként megjelenő szociális szolgáltatások normatív hozzájárulásának szabályozását segíti elő: egyrészt a nem állami és egyházi fenntartók, másrészt az önkormányzati fenntartói kör esetében. Az új belépők esetében az 50 %-os normatíva szabályai 2008. évben a korábbi 7 jogcím helyett az alábbi 4 jogcímen maradnak fenn: - támogató szolgáltatás, - közösségi ellátások, - utcai szociális munka és a - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása előirányzati sor 800,0 millió Ft többletforrást tartalmaz. A többletigény - pályázat keretében – két szakterületet érint: Étkeztetés: 300,0 millió Ft, Házi segítségnyújtás 500,0 millió Ft. Összesen: 800,0 millió Ft. 16.48.3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése Kiadás: 4 500,0 millió forint Támogatás: 4 500,0 millió forint Bevétel: A szociális feladatokat ellátó egyházi fenntartók a működési támogatáson túl egyházi kiegészítő támogatásra is jogosultak. Az egyházi kiegészítő támogatás mértékét a költségvetési törvény állapítja meg. Az intézmény fenntartók a támogatási igényeket a területileg illetékes MÁK Igazgatóságához nyújtják be. A támogatási összegek átadására a MÁK igazgatóságaival történő szerződéskötés alapján kerül sor. Az egyházi támogatások átutalása havi ütemezésben, a normatív támogatással egyidejűleg történik meg. Az egyházi
43
kiegészítő támogatás és az alap normatív támogatás vonatkozásában az egyházi fenntartóknak elszámolási kötelezettségük van. 16.50. Hajléktalan-ellátás fejlesztése Kiadás: 566,8 millió forint Támogatás: 566,8 millió forint Bevétel: A hajléktalan emberek ellátásának támogatása a meglévő intézményrendszer fejlesztését szolgálja, illetve a már működő ellátást kiegészítő szolgáltatások, programok, és a gyakorlatban felmerülő problémák kezelésének fedezetéül szolgál. Az utcán élők ellátása, a közvetlen életveszélyt, vagy súlyos egészségkárosodást okozó helyzetek elkerülése érdekében a 2007. évi rendelkezésre álló források kiemelt célja az utcán élő hajléktalan emberek ellátását végző szolgáltatások (pl. utcai szociális munka, regionális diszpécserszolgálat, lábadozók, alacsony küszöbű szolgáltatások, stb.) támogatása. Ezen célon belül prioritást élvez a téli ellátás megszervezésének támogatása. A központi költségvetési forrás két közalapítvány számára kerül átadásra: az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvány számára. 16.51.2. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését elősegítő programok támogatása Kiadás: 50,0 millió forint Támogatás: 50,0 millió forint Bevétel: Az EU szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló stratégiájában való magyar részvétel teljes körű kormányzati szintű koordinációja. A 2006-2008-as Nemzeti Stratégiai Jelentésen megfogalmazottak utánkövetésére alkalmas egységes rendszer kiépítése, a végrehajtási beszámoló, valamint a 2008-2011-re vonatkozó újabb Nemzeti Stratégiai Jelentés elkészítése, a kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai koordinációs teendők, kommunikációs, információs, és szakértői feladatok ellátása. Az NSJ-ben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó szakmai megoldások modellezése. Az ágazati információs fejlesztések folytatása. A keretösszeg felhasználásnak két területe: I. Az EU társadalmi kirekesztés elleni – nyitott koordináción alapuló – politikájában való magyar részvétel kormányzati szintű koordinációja II. Ágazati információs fejlesztések
44
16.51.3. Országos Fogyatékosügyi Program támogatása Kiadás: 45,0 millió forint Támogatás: 45,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat jogszabályi alapjai az (1)' Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról' szóló 1998. évi XXVI. törvény 24-25.§; (2) új 'Országos Fogyatékosügyi Programról' szóló 10/2006. (II. 17.) OGY határozat 6. pont, és 4.4 célkitűzés (Kommunikációs aktivitás növelése); (3) az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 17.) OGY határozat 2.1 és 2.2 célkitűzése és az új 'Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről' szóló Kormányhatározat I. 4. és I. 5. intézkedései; (4) a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 3. cikk (c) pont és 29. cikk; Egyezmény monitorozása: 33-37. és 40. cikk. A hivatkozott jogszabályi kötelezettségek alapján (A) az Országos Fogyatékosügyi Tanács működése kapcsán 20 mFt-ot tervez a tárca, amely fedezi egyrészt az OFT, mint testület működésével járó kiadásokat, a jogszabályi felhatalmazás által 2008-ban felmerülő monitoring feladatok (OFP monitorozása, „Fogyatékos személyek jogairól és emberi méltóságáról szóló” nemzetközi egyezmény monitorozása) ellátásához kapcsolódó kiadásokat, valamint az OFT nemzetközi tevékenysége nyomán felmerülő kiadásokat; (B) a fogyatékosságügyi témájú nemzetközi kötelezettségek teljesítésére 0,5 mFt-ot; (C) az OFP kommunikációjára, társadalmi tudatformálásra 4,5 mFt-ot; (D) egyedi támogatási döntéssel az OFP céljaihoz kapcsolódó programok finanszírozására 5 mFt-ot; (E) fogyatékossággal kapcsolatos képzési anyagok készítésére, elérhetővé tételére az oktatás valamennyi szintjén 15 mFt-ot tervez a tárca. 16.51.4. Akadálymentesítési program és jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása Kiadás: 751,5 millió forint Támogatás: 751,5 millió forint Bevétel: Az előirányzat jogszabályi alapjai: (1) a 'Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról' szóló 1998. évi XXVI. törvény 7./A-B §; (2) az új' Országos Fogyatékosügyi Programról' szóló 10/2006. (II. 17.) OGY határozat 4.2. célkitűzés (Egyenlő esélyű hozzáférés); (3) a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 3. cikk (e) és (f) pont illetve 9. és 19. cikk (c) pont; egyetemes tervezés: 4. cikk (f) pont. A hivatkozott jogszabályi kötelezettségek alapján (A) fizikai szempontú akadálymentesítésre (SZMM bérlemények és szakmai háttérintézmények) 4 mFt-ot; (B) jelnyelvi tolmácsszolgálatok támogatására pályázat útján 700 mFt-ot; (C) segítőkutya kiképzés kapacitásbővítésére pályázat útján 30 mFt-ot; (D) egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos kiadványokra, informatikai akadálymentesítés (W3C/WAI) elterjesztésére 7 mFt-ot; (E) egyetemes tervezés pilot projekt finanszírozásának előkészítésére 0,5 mFt-ot; (F) turisztikai szolgáltatók akadálymentesítésére irányuló ismertterjesztő kiadványokra 0,5 mFt-ot; (G) országos sugárzású televíziók műsorainak feliratozására pályáztat útján 9,5 mFt-ot tervez a tárca.
45
16.51.5. A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja Kiadás: 516,0 millió forint Támogatás: 516,0 millió forint Bevétel: A fejezeti kezelésű előirányzat által megvalósítandó stratégiai cél, kapcsolódása a tárca feladataihoz: A telepeken élők lakhatási és szociális integrációs program legfontosabb célkitűzése, hogy a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségét javítsa, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális komponensek segítségével. A program komplex módon, az oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális komponensek együttes megjelenítésével enyhíti a telepeken élők kirekesztettségét. A fejezeti kezelésű előirányzat konkrét feladatai: A 2008. évben a telepeken élők lakhatási és szociális integrációs program 2008. évi pályázati kiírása, valamint az ehhez kapcsolódó koordinációs feladatok ellátása, a telepeken, településeken dolgozó mentorok, szociális munkások bérének kifizetése fog megvalósulni. 16.51.9. Roma Integráció Évtizede Program végrehajtása Kiadás: 150,0 millió forint Támogatás: 150,0 millió forint Bevétel: A fejezeti kezelésű előirányzat által megvalósítandó stratégiai cél, kapcsolódása a tárca feladataihoz: Roma Integráció Évtizede Program a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati feladatokat határozza meg. Ennek keretében ágazatközi együttműködések valósulnak meg, amelyek koordinációja a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozik. A fejezeti kezelésű előirányzat konkrét feladatai: Az előirányzat felhasználásával a Roma Integráció Évtizede Programban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó feladatok ellátása, illetve a szaktárcák közötti együttműködés kereteinek megteremtése válik lehetővé. 2007. július 1-től 2008. június 30-ig Magyarország működteti a Roma Integráció Évtizede Program Nemzetközi Titkárságát, amely a nemzetközi együttműködés elősegítéséért felelős és ennek feltételeit az előirányzatból kell megteremteni. 16.52.1. Civil szervezetek, kapcsolódó feladatok támogatása Kiadás: 173,4 millió forint Támogatás: 173,4 millió forint Bevétel: Az előirányzat keretében tervezett tevékenységek, feladatok stratégiai irányait a 2008. költségvetési évre vonatkozóan a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007 (VIII.23.) Korm. határozat jelöli ki. Ezen kormányzati vállalások teljesítése hatékonyan segíti elő a civil szektor és a kormányzat együttműködését, a
46
civil szervezetek társadalmi kontrollszerepének erősödését, a civil szektor által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését. A stratégiai célkitűzések elérése érdekében a következő konkrét szakmai feladatok megvalósítása indokolt: Nyilvánosság, tájékoztatás: 2003 óta több honlap is üzemel: : • www.civil.info.hu - a kormányhatározat szerinti civil információs portál és adminisztrációs rendszere; • www.nca.hu - a Nemzeti Civil Alapprogram törvényben előírt hivatalos honlap, adminisztrációs rendszer és intranet; • listák és adatbázisok megjelenítése, közzététele és karbantartása a kormányhatározat alapján; • a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben nevesített közzétételi kötelezettség teljesítése; • civilszervezeti nyilvántartás elkészítése. A honlapok jellemzői: • a honlapok a kormányzati honlapok egységes megjelenéséről szóló 21. sz. KIETB (Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság) ajánlásnak megfelelnek; • vakbarát verzió elérhető. Feladatok: • a központi államigazgatási szervek által vezetett, Interneten elérhető nyilvános adatbázisok civil szervezetekre vonatkozó adatai, valamint a társadalmi szervezetekről és alapítványokról vezetett közhiteles nyilvántartás adatai egy helyen lekérdezhetők és megjeleníthetők; • a kormányhatározat által előírtaknak megfelelő elektronikus egyeztetési rendszer kifejlesztése. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény civil részvételi jogokhoz kapcsolódó alkalmazási tapasztalatainak rendszerezése, közvetítése, megjelenítése a kormányzati információs rendszerben: • Civil szervezeteket érintő jogi ismeretterjesztés, felvilágosítás, tájékoztatás (honlap, kiadvány) • CIVIL SZERVEZETEK JOGKERESŐJE szoftvert, amely a különböző elektronikus jogkereső segítségekkel juttatja el a felhasználót a keresett konkrét paragrafushoz az egyesületek és alapítványok létesítésének, működésének, gazdálkodásának, széles értelemben vett jogainak és kötelezettségeiknek tárgykörében. • a tárca működteti a Civil Szervezetek Állami Kedvezményei című, folyamatosan karbantartott összeállítást, amely a jogszabályokban biztosított állami pénzügyi kedvezményekről nyújt pontos tájékoztatást. Kutatások: A civil szektorral kapcsolatos kutatások, hatástanulmányok, kormányzati intézkedések egyik legfontosabb alapadatait és azok változását az évenkénti nonprofit adatfelvételek jelentették. A kormányzat civil stratégiájában megfogalmazottak szerint ezen adatgyűjtések visszaállításának beindítása a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve kiemelt feladat 2008-ban.
47
Ösztöndíj-program 1999-ben indult el a „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban” elnevezésű ösztöndíjpályázat lA pályázat célja – a kormányzat civil stratégiájának megfelelően – a nonprofit szektor hatékony működését és a szektor európai uniós tagságunkból adódó (többlet)feladatok megvalósítását segítő TDK-dolgozatok, szakdolgozatok, doktori disszertációk készítésének ösztönzése, és az oktatók-kutatók tudományos munkájának támogatása. A közhasznú szervezetekről szóló törvény megjelenése óta – sokféle közérdekű feladat átadásának lehetőségével – a civil szektorban is felértékelődött a képzés, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás fontossága. E cél elérését szolgálja “A humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban” elnevezésű ösztöndíj-pályázat, mely immár hét éve sikeresen működik. Konzultációs fórumok, egyeztetések, rendezvények: • Települési önkormányzatok civil érdekegyeztető, konzultációs fórumainak létrehozására, működtetésére, segítésére (civil kerekasztal, civil tanács, civil fórum, stb.) irányuló tevékenység. • Civil Koordinációs Tárcaközi Bizottság, Civil Foglalkoztatási Konzultatív Tanács működtetése • Civil hálózatok, együttműködési fórumok, kerekasztalok (megyeiek, regionálisak, országosak) konzultációs fóruma. • Civil szakértői konzultációs fórum Konferenciák: A kormányzat-civil szektor párbeszéd folyamat kiemelkedő összegző állomása az évente megrendezett „Civil partnerség” konferencia. Az esemény egyrészt az eltelt időszak intézkedéseit, eredményeit értékeli, másrészt meghatározza a partnerségi folyamat és a civil szektor működését segítő intézkedések prioritásait. 2008-ban kiemelt figyelmet szánunk az állami-önkormányzati feladatok kiszerződési kérdésének. A civil szektor társadalmi szerepvállalásának erősödésével egyre több civil szervezet vállal át állami-önkormányzati feladatokat. A tudományos tapasztalatok alapján indítunk ösztönző és informáló programokat a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek számára. Műhelymunkák, konzultációk A korábbi évek gyakorlatát folytatva – a 1065/2007. (VIII. 23.) Korm. határozat végrehajtását szolgáló feladat és ütemterv alapján tematikus fórumokat szervezünk a társminisztériumok civil szervezetekkel foglalkozó munkatársai részére. A konzultációk célja a civil szférával és a nonprofit szervezetekkel összefüggő stratégiai kérdések megvitatása, a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályozás, jogszabály-módosítások kezdeményezése, a civil szervezetekkel kapcsolatos pályázati kiírások előkészítésében való közreműködés, a kormányzati koordináció biztosítása. .
48
16.52.2. Nemzeti Civil Alapprogram Kiadás: 6 887,8 millió forint Támogatás: 6 887,8 millió forint Bevétel: 2003-ban az Országgyűlés elismerve a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében törvényt alkotott a Nemzeti Civil Alapprogramról. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának elősegítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás, valamint az autonóm civil társadalmon belüli partnerség és munkamegosztás megteremtése, a szektor erősítése. Az Alapprogramnak köszönhetően lehetőség nyílt számos, a közélet szempontjából hasznos tevékenység finanszírozására, ezáltal a törvény erősebb, integráltabb társadalom alapjait teremti meg. Az Alapprogram költségvetési forrása biztosítja a fedezetet a működtetéssel, kezeléssel kapcsolatos költségekre is, úgymint testületi tagok tiszteletdíja, monitoring költsége, rendezvények, képzések kiadásai, tanulmányok készítése, informatikai feladatok, a pályázatok kezelésével kapcsolatos feladatok. 16.53.1. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztése terén egyes kiemelt feladatok támogatása Kiadás: 852,7 millió forint Támogatás: 852,7 millió forint Bevétel: Az előirányzat az alábbi programokra és az azokhoz rendelt keretösszegekkel kerül felhasználásra: Biztos Kezdet Program Keretösszeg: 90 millió Ft A Biztos Kezdet Program egy olyan komplex esélyteremtő program, amelynek fő célja a 0-5 éves életkorú, hátrányos helyzetű gyermekek korai képességfejlesztése és a családok szociokulturális támogatása azokon a területeken, ahol ez más módon nem biztosított. A 0-5 éves életkorú, hátrányos helyzetű gyermekek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését segítő fejlesztő és tanácsadó szolgáltatás a Biztos Kezdet Program keretében - az egészségkultúra fejlesztésével, - a családok támogatásával és a szülői kompetenciák erősítésével, - a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítésével, - a szülők munkaerő piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférésének támogatásával, - és szakmai partnerségben együttesen valósul meg. Feladatok: 1. Halmozottan hátrányos helyzetű (a különböző ellátásokból átmenetileg, vagy tartósan kimaradt) 0-5 éves korú gyermekek komplex (testi, értelmi, érzelmi és szociális) fejlesztése, e fejlesztési folyamatba a szülők bevonása, ezáltal a helyi közösség erősítése.
49
2. Annak elősegítése, hogy az érintett gyermekek minél nagyobb számban, minél fiatalabb életkorban, óvodaéretten kerülhessenek be az óvodai (bölcsődei) ellátórendszerbe. Ezáltal növelhető a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikeressége, amely hosszú távon a foglalkoztatási esélyek növekedését eredményezi. 3. A program a szegregáció csökkentésével, a korai kirekesztődés megelőzésével, az elkülönülés különböző formáinak felszámolásával segíti elő a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését. 4. A program célja, hogy illeszkedve az ágazati fejlesztések irányaihoz az ágazat-, szakmaés szektorközi partnerség fejlesztésével összehangolja a meglévő alap- és kiegészítő szolgáltatásokat. A Biztos Kezdet Program része a 47/2007. (V.31.) OGY határozattal elfogadott „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia végrehajtását szolgáló 3 éves kormányzati cselekvési tervnek. A program megvalósítására a TAMOP első körben a leghátrányosabb helyzetű településeken biztosít 2008-tól forrásokat, ezt követően kerülhet sor uniós forrásból az országos kiterjesztésre. Mivel jelenleg mintegy 40 program működik, melynek fenntartásához csak 2009-ben valószínűsíthető TAMOP támogatás, szükség van a hazai forrás biztosítására, különben az elindult programok félbemaradnak, nem lesznek fenntarthatók és fejleszthetők az uniós források rendelkezésre állásáig. Esélyegyenlőséget elősegítő szolgáltatások Keretösszeg: 50 millió Ft Az esélyegyenlőséget elősegítő, annak előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezeteknek, valamint az átmenetileg nehéz helyzetbe került intézmények támogatása. Információs és tanácsadó szolgáltatás Keretösszeg: 13 millió Ft A keretösszeg az ügyfélbarát közigazgatásnak, az állampolgárok széleskörű tájékoztatásának, a közvetlen kapcsolattartásnak a biztosítását szolgálja. A keretből működnek a nemzetközi és egyéb kötelezettségekből következő programok, képzések, rendezvények, konferenciák. Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Keretösszeg: 390 millió Ft A 17/2007. (MüK. 6.) SZMM utasításban foglaltak szerint az országos Esélyegyenlőségi Hálózat hatékony működtetése. Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat feladata a minisztérium esélyegyenlőségi politikájának, esélyteremtő programjainak támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékossággal élők, gyermekek, idősek, nők, hátrányos helyzetű térségben élők) társadalmi befogadását elősegítő integrációs szakpolitikák közvetítése. Ennek érdekében e csoportok társadalmi befogadását elősegítő integrációs programok generálása és a megvalósításban való közreműködés. Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot alkotó ún. Esélyek Házai folyamatosan fejlesztik az információs hálózatot az információhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása, a szolgáltatási hiátusok feltárása érdekében. Programokkal és képzésekkel segítik az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését a különböző szakmai területeken. Kiemelt feladatuk a közvélemény formálása a társadalomban meglévő előítéletek leküzdése és a társadalmi szolidaritás erősítése érdekében. Az Esélyek Házai a hátrányos megkülönböztetés
50
valamennyi formájának megelőzése érdekében együttműködnek az érintett szervezetekkel, részt vállalnak a társadalmi szintű problémák közvetítésében, ágazat- és szakmaközi párbeszéd-fórumokat szerveznek. Az érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek részvételével működtetik az Esélyegyenlőségi Fórumot, lehetőséget biztosítanak szakmai egyeztetésre, a feladatok összehangolására, koncepciók, stratégiai tervek és jogszabályok véleményezésére. Együttműködnek az Egyenlő Bánásmód Hatósággal a diszkriminációra utaló esetek feltárásában és kivizsgálásában. Közösségi Kezdeményezések Szakmai Támogató Hálózata Program Keretösszeg: 30 millió Ft A program célja a kistérségek, települések közösségi erőforrásainak helyi szinten történő mozgósítsa, a szolidaritás és a partnerség erősítése, valamint az emberek és közösségeik társadalmi együttműködésének, öngondoskodó, önszerveződő magatartásának, a helyi társadalom öntevékenységének elősegítése. „Élhetőbb Faluért” Program Keretösszeg: 50 millió Ft. A 2002 óta tárcaközi összefogással működő „Élhetőbb faluért” program 2008. évi folytatását alátámasztó érvek a következők: − a program azon kistérségek települések (600 település) fejlesztését célozza, melyek mind munkaerő-piaci, mind területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetűek, uniós fejlesztési támogatások tekintetében forráslehívó képességük nem megfelelő – ennek javítása fontos prioritása a programnak; − helyi szükségletekre épülő komplex intézkedésekkel segíti a leszakadó térségek felzárkóztatását (modell-programok, közmunkaprogram, meghívásos pályázatok, képzések) − kiemelt figyelmet fordít azokra a célcsoportokra, melyek az esélyegyenlőség terén a legnagyobb hátránnyal küzdenek, − a program keretében megvalósuló intézkedések, a helyi civil szervezetek, önkormányzatok, gazdasági társaságok lehető legszélesebb körű bevonásával valósulnak meg, Idősügyi program Keretösszeg: 80,0 millió Ft Az előirányzat célja forrás biztosítása az Idősügyi Tanács ülései, programjai megrendezéséhez, az Idősek Világnapja megünnepléséhez, valamint az Idősbarát Önkormányzat pályázat, konferencia és díjkiosztás lebonyolításához, továbbá a nyugdíjasok civil szervezeteinek támogatásához. Az Idősügyi Tanácshoz kapcsolódó kötelezettségeket a 1138/2002. (VIII. 9.) Kormányhatározat 5. pontja tartalmazza. Az Idősbarát Önkormányzat Díj alapításáról és adományozásáról szóló 58/2004. (VI. 18.) ESZCSM-BM együttes rendelet alapján a helyi önkormányzatok évente pályázhatnak a díjra, a 6 díj átadására az Idősek Világnapjához kapcsolódóan konferencia keretében kerül sor minden év októberében.
51
Az idősügyi szakmai programok finanszírozását a valós szükségletek és Magyarország 20062008 közötti időszakra a Szociális védelemről és az összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai jelentésében foglaltak indokolják, amelyet a 2178/2006. (X.25.) Korm határozat fogadott el. A nyugdíjasok civil szervezeteinek támogatásának célja az idősebb generáció esélyegyenlőségének fejlesztése, társadalmi részvételének előmozdítása, önszerveződésének motiválása. Olyan közösségi programok támogatására kerülhet sor, amelyek elősegítik az időskori aktivitás kifejtését, ösztönzik a generációk együttműködését és így közvetetten hozzájárulnak a generációk közötti szolidaritáshoz. • Nők és Férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő program Keretösszeg: 80 millió Ft A feladatokat meghatározó normák: 1982. évi 10. törvényerejű rendelettel ratifikált CEDAW Egyezmény. 2001. évi LX. törvény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről. 1089/2006. (IX. 25.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról. Útiterv a férfiak és nők közötti egyenlőséghez 2006-2010. Az EU által meghirdetett ún. Roadmap (Útiterv a férfiak és nők közötti egyenlőséghez 20062010.) megvalósítása. A megvalósítás a 2006. évtől folyamatosan zajlik. A program célja, hogy ellássa a nemek közötti esélyegyenlőség, mint horizontális célkitűzés (gender mainstreaming) megvalósításával kapcsolatos kormányzati feladatokat. Pályázatok kiírása, civil szervezetek támogatása, konferenciák, kutatások szervezése, tudatformáló kampányok indítása, szakmai kiadványok fordítása és megjelentetése. Családbarát munkahely pályázat és díjak kiosztása. Társadalmi nemek szempontjait figyelembe vevő statisztikai adatgyűjtés koordinálása, KSH zsebkönyv megjelentetése. A nők és férfiak társadalmi helyzetét felmérő kutatási programok támogatása, Tárki kötet megjelentetése. Kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel, rendszeres időközönként jelentések elkészítése. Közreműködés a magyar államot érintő, valamint az egyéni panaszos ügyek megoldásában. Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetésének költségei. A roadmap által megfogalmazott hat prioritás felvállalása. • Kríziskezelő intézményrendszer Keretösszeg: 69,7 millió Ft A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) Országgyűlési határozat (mely elítéli a családon belüli erőszak minden formáját, beleértve a verbális megnyilvánulásokat is) megvalósítása. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) országgyűlési határozat a bűnmegelőzés egyik prioritásának megvalósítása, mely prioritás a családon belüli erőszak megelőzését tűzi ki célul. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról szóló 1036/2005 (IV. 21.) számú kormányhatározat 52
meghatározza a családon belüli erőszak megelőzésével összefüggő kormányzati feladatokat. II/C pontjának értelmében elsődleges a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szakemberek képzése. Titkos menedékház: A családon belüli erőszak azonnali elhelyezést igénylő áldozatai számára létrehozott zárt titkos menedékházban/menedékházakban létesített férőhelyek fenntartási költsége. Emberkereskedelem elleni küzdelem: Az emberkereskedelem áldozatait ellátó szervezetekkel való szakmai együttműködés, a telefonos szolgálat munkatársainak és a kríziskezelésben részt vevő munkatársak alapképzése és a szakterületen működő civil szervezetekkel való együttműködés költsége. 16.53.3. Rehabilitációs modell-szolgáltatások támogatása Kiadás: 140,0 millió forint Támogatás: 140,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat jogszabályi alapjai: (1) 'Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról' szóló 1998. évi XXVI. törvény 19-21.§; (2) az új 'Országos Fogyatékosügyi Programról' szóló 10/2006. (II. 17.) OGY határozat 1. és 5. célkitűzése (Komplex rehabilitációs szolgáltatások), (3) ugyanezen határozat 2.1 és 2.2 célkitűzése; és az új ’Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről' szóló Kormányhatározat II. 2.; II. 6. II. 7.; III. 7.; III. 9.; IV.1.; IV. 2. és IV. 3.; (4) a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 26. és 27. cikk; támogatott döntéshozatal: 3. cikk (a) pont és 12. cikk. A hivatkozott jogszabályi kötelezettségek alapján (A) halmozottan sérült családtagot ápolók számára foglalkozási modell-program lebonyolítására 20 mFt-ot; (B) augmentatív eszközkölcsőnzők kialakítására pályázat útján 20 mFt-ot; (C) a Fogyatékos Embert Családi Környezetben ápoló Ellátó szolgáltatás modellprogramjának folytatására 30 mFt-ot; (D) a támogatott döntéshozatal szakmai standardjainak kidolgozására 15 mFt-ot; (E) prevenciós és korai intervenciós modell-programok támogatására 30 mFt-ot; (F) közösségi alapú szolgáltatások rendszerének fejlesztésére 25 mFt-ot tervez a tárca. 16.54.1. Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása Kiadás: 600,0 millió forint Támogatás: 600,0 millió forint Bevétel: A fejezeti kezelésű előirányzat által megvalósítandó stratégiai cél, kapcsolódása a tárca feladataihoz, valamint a fejezeti kezelésű előirányzat konkrét feladatai: A támogatási keret célja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében ösztönözze és sokoldalúan támogassa a roma fiatalok tanulmányinak sikeres folytatását. A roma fiatalok esélyegyenlőségének javítása érdekében minden – az előre meghatározott feltételeknek megfelelő – tehetséges általános, középiskolás és felsőfokú oktatásban résztvevő roma fiatal tanulmányi támogatását biztosítja.
53
16.54.3. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatása Kiadás: 250,0 millió forint Támogatás: 250,0 millió forint Bevétel: A 1020/2007 (III. 28.) és az 1049/2007. (VII. 3.) Kormányhatározatokban megfogalmazott célkitűzések finanszírozása a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnak nyújtott támogatás formájában valósul meg. 16.54.7. Hozzájárulás közalapítványhoz
a
hadigondozásról
szóló
törtvényt
végrehajtó
Kiadás: 4 600,0 millió forint Támogatás: 4 600,0 millió forint Bevétel: A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény rendelkezik a hadigondozottak ellátásáról, az ellátások pénzügyi feltételeiről, valamint a költségeket kezelő Hadigondozotti Közalapítvány létrehozásáról. A Közalapítvány gondoskodik a hadiesemények során hősi halált halt, vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és azok hozzátartozóiról. A Közalapítvány tevékenységének fő területei: - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító- és egészségügyi tevékenység; - szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása; - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
rehabilitációs
A Közalapítvány számára átadott központi költségvetési forrás a törvényben meghatározott juttatások, természetbeni ellátások és kedvezmények fedezetéül szolgál. 2008. év során mintegy 17.000 jogosult ellátását kell biztosítani. A fentieken túl az előirányzatból történik a működéssel kapcsolatos és ügyviteli jellegű költségek finanszírozása is. 16.55.1. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetségének támogatása Kiadás: 88,0 millió forint Támogatás: 88,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat jogszabályi alapja: 'A fogyatékossággal élő személyek jogairól' szóló Egyezmény 29. cikke. Az előirányzat az alábbi csoportosítás alapján nyújt fedezetet az adott társadalmi szervezet kiadásaira: - különböző jogszabályokban az adott társadalmi szervezet számára előírt feladatok (pl. lakás-akadálymentesítési támogatási kérelmek elbírálása, gépjármű szerzési és átalakítási kérelmek elbírálása, tankönyv-ellátás véleményezése) - jogszabályban elő nem írt, de a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényből levezethető, jelenleg egyedülálló
54
szolgáltatások (pl. Braille-nyomda, hangos-stúdió, sportolási lehetőség, tájékoztatás a célcsoport számára akadálymentes kommunikációs formában) - a társadalmi szervezetek érdekképviseleti tevékenysége (konkrétan az adott társadalmi szervezet tagszervezeti működési költségeinek támogatása). 16.55.2. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége támogatása Kiadás: 177,0 millió forint Támogatás: 177,0 millió forint Bevétel: A költségvetési előirányzat felhasználásának indoklása megegyezik az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Szövetsége támogatásának indoklásával. 16.55.3. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége támogatása Kiadás: 160,0 millió forint Támogatás: 160,0 millió forint Bevétel: A költségvetési előirányzat felhasználásának indoklása megegyezik az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Szövetsége támogatásának indoklásával. 16.55.4. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége támogatása Kiadás: 207,0 millió forint Támogatás: 207,0 millió forint Bevétel: A költségvetési előirányzat felhasználásának indoklása megegyezik az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Szövetsége támogatásának indoklásával. 16.55.5. Fogyatékos személyek országos és regionális szervezeteinek támogatása Kiadás: 61,0 millió forint Támogatás: 61,0 millió forint Bevétel: Az előirányzat jogszabályi alapja: A 'fogyatékossággal élő személyek jogairól' szóló Egyezmény 29. cikke. Az előirányzat – elsősorban – az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban önálló mandátummal rendelkező autista és halmozottan sérült személyek, továbbá a siketvakok, a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület, a jelnyelvi oktatók és tolmácsok érdekvédelmi szövetségei támogatásának fedezetét tartalmazza. A meghívásos pályázat révén nyújtott támogatás fedezetet nyújt: (1) értelmi fogyatékos, autista, halmozottan sérült és siketvak személyek érdekeit képviselő civil szervezetek működési kiadásaira, illetve (2) az általuk képviselt célközönségnek nyújtandó különböző hiánypótló jellegű szolgáltatások kiadásaira (ilyen tervezett szolgáltatások pl. hírlevél, jogsegélyszolgálat, segédeszköz-kölcsönző,
55
mentál-higiénés jellegű tanácsadás, művészeti programok szervezése, közösségépítő programok szervezése, személyi segítés). 16.55.15. Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége támogatása Kiadás: 21,0 millió forint Támogatás: 21,0 millió forint Bevétel: A költségvetési előirányzat felhasználásának indoklása megegyezik az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Szövetsége támogatásának indoklásával. 16.56.8. Európai Globalizációs Alapból nyújtott támogatások Kiadás: 10,0 millió forint Támogatás: 5,0 millió forint Bevétel: 5,0 millió forint Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a globalizáció kedvezőtlen hatásainak enyhítése érdekében európai globalizációs alkalmazkodási alap (a továbbiakban: EGA) létrehozásáról rendelkezett. A támogatásra vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács, az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelete (a továbbiakban: R.) tartalmazza. A szabályozás átvétele és az Alap működtetése minden tagállam részére kötelező. Az EGA célja, hogy egyszeri támogatás nyújtásával megkönnyítse a világkereskedelemben bekövetkezett változások által indukált feszültségekkel jellemezhető ágazatok és munkaerőpiaci térségek munkavállalóinak munkaerőpiacra történő reintegrációját. A támogatás a tagállam kérelme alapján folyósítható. Az EGA-ból olyan esetekben lehet pénzügyi támogatást kérelmezni, amikor a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások komoly gazdasági zavarokhoz vezetnek, úgymint az uniós behozatal jelentős növekedése, vagy egy adott ágazatban az EU piaci részesedésének hirtelen csökkenése, vagy harmadik országba történő áttelepülés, melynek következtében nagymértékű létszámleépítés történik. Ilyen kivételes helyzetekben a tagállamok közösen is benyújthatják az EGA-ból származó támogatásra vonatkozó – különálló, összekapcsolt – kérelmüket. Az EGA-ból származó támogatásra 2007. január 1-től 2013. december 31-ig van lehetőség. Az EGA a benyújtott kérelmekben érintett felmerülő költségek 50%-át téríti meg a tagállam részére, a másik 50%-ot a tagállam saját forrásainak terhére kell biztosítani.
56
16.58.1. Nemzetközi szervezetek tagdíjai, nemzetközi együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítése
szervezetekkel való
Kiadás: 243,1 millió forint Támogatás: 243,1 millió forint Bevétel: Nemzetközi szerveztek tagdíjai, nemzetközi szervezetekkel való együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítése fejezeti kezelésű előirányzat által megvalósítandó stratégiai célok, konkrét feladatok: a) Nemzetközi szervezetekben való tagság tekintetében - Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) összefüggésben a tagsággal összefüggő, tárca felelősségébe tartozó feladatok ellátása - OECD tagsággal összefüggő, a tárca felelősségébe tartozó feladatok koordinálása - Az Európa Tanács tekintetében a tagsággal összefüggő és a tárca szakmai illetékességébe tartozó feladatok ellátása illetve koordinálása - Egyesült Nemzetek Szervezete tevékenységgel összefüggésben a tárca szakmai illetékességébe tartozó feladatok ellátásának koordinálása, illetve a szakterülethez közvetlenül nem tartozó témakörben a tárca feladatainak ellátása - Az UNICEF tevékenységéhez való pénzügyi hozzájárulás és együttműködési lehetőségek finanszírozása - Egyéb nemzetközi szervezetekkel (ügynökségekkel, stb.) kapcsolatban fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek finanszírozása b) Nemzetközi utazás tekintetében - nemzetközi utazások szervezése, bonyolítása - nemzetközi szervezetek rendezvényein, konferenciáin történő részvétel biztosítása - fogadások, rendezvények szervezése c) Egyéb - fordítások, tolmácsolási tevékenység finanszírozása - tanulmányok készítésének, szakértői tevékenység ellátásához pénzügyi keret biztosítása 16.58.2. EU tagságból és nemzetközi együttműködésekből eredő kötelezettségek teljesítése Kiadás: 100,0 millió forint Támogatás: 100,0 millió forint Bevétel: EU tagságból és nemzetközi együttműködésekből eredő kötelezettségek teljesítése fejezeti kezelésű előirányzat által megvalósítandó stratégiai célok, konkrét feladatok: a) Az európai uniós tagságból eredő feladatok ellátása, koordinálása - az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételből fakadó tárca és tárcaközi feladatok ellátása, koordinálása - a tárca jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítéséből és a kötelezettségszegési eljárásból, valamint az Európai Közösségek Bíróság eljárásaiból fakadó feladatok koordinálása
57
b) A nemzetközi és bilaterális együttműködés keretében - a nem európai uniós országokkal kötött nemzetközi szerződések előkészítése, valamit egyéb kétoldalú megállapodások kezdeményezése, tárgyalása végrehajtása - részvétel a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködéssel összefüggő tárcafeladatok koordinációjában c) Nemzetközi utazás tekintetében - nemzetközi utazások szervezése, bonyolítása - fogadások, rendezvények szervezése d) Egyéb - fordítások, tolmácsolási tevékenység finanszírozása - tanulmányok készítésének, szakértői tevékenység ellátásához pénzügyi keret biztosítása 16.58.3. NFT-s fejlesztések előkészítése, projektek kidolgozása Kiadás: 50,0 millió forint Támogatás: 50,0 millió forint Bevétel: Az ágazati és ágazatközi és horizontális tervezési, stratégiai, koordinációs, felkészítő és partnerségi feladatok ellátása az ÚMFT Operatív Programjaihoz (különösen TÁMOP, TIOP, ROP-ok) és zászlóshajó programjaihoz kapcsolódó akciótervek konstrukcióinak modellezésében, pályázati és programtervezési felhívásainak kidolgozásában, gördülő tervezésében, végrehajtásának nyomon követésében, kommunikációjában. Ennek keretében - a tárca felelősségi körében tervezett – szociális, gyermekügyi, ifjúsági, esélyegyenlőségi, civil, szakképzési és foglalkoztatási programok részletes kidolgozását segítő szakértői háttér, valamint megfelelő tudományos és szakmai megalapozottságú háttéranyagok, stratégiák biztosítása, szakmai egyeztető fórumok működtetése, a projektgenerálás támogatása, szakértői hálózatépítés, a potenciális projektmegvalósítók mentorálása, képzése; a programok szakmai típusú utánkövetése, értékelése, a gördülő tervezésének, tesztelésének, modellezésének támogatása. A programok szakmai kommunikációja, szakmai rendezvények, szakmai kiadványok, fórumok, szükség esetén szervezetfejlesztési feladatok stb. támogatása. 16.59. Miniszteri elismerésekkel járó díjazások, jutalmak Kiadás: 45,0 millió forint Támogatás: 45,0 millió forint Bevétel: A szociális és munkaügyi miniszter által adható, a miniszter feladatkörébe tartozó feladatok ellátásában végzett kiemelkedő munka elismeréseként adható kitüntetések és elismerő oklevelek költsége, járulékos költsége, az előirányzat terhére fizethető. A kitüntetések és elismerő oklevelek adományozására a miniszter által adományozható szakmai elismerésekről szóló hatályos rendelet vonatkozik.
58
16.60.1. Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány támogatása Kiadás: 220,0 millió forint Támogatás: 220,0 millió forint Bevétel: A Közalapítvány ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a képviselők szakmai munkáját. Biztosítja a folyamatos képzést, a kapott állami támogatást a fent leírt tevékenységek működtetésével kapcsolatos feladatokra, valamint a képzéshez szükséges eszközök beszerzésére használja fel. 16.60.2. Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány támogatása Kiadás: 45,0 millió forint Támogatás: 45,0 millió forint Bevétel: A Közalapítvány feladata a Pikler Intézet fenntartása és működtetése, továbbképző és kutató tevékenység ellátása. A gyermekotthonban 0-3 éves korú gyermekek nevelése folyik. A rehabilitációt követi a családba helyezés, amely saját családba történő visszahelyezéssel, örökbefogadással, illetve nevelőszülőkhöz történő kihelyezéssel történik. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése folyamatos, a szakmai és kutatómunka 6 országgal együttműködve szemináriumok megtartásával, konferenciákon történő részvétellel, külföldön publikációk megjelentetésével realizálódik. 16.60.3. Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány támogatása Kiadás: 17,0 millió forint Támogatás: 17,0 millió forint Bevétel: Működési területe kifejezetten gyermek és ifjúsági telefonszolgálat, ahol önkéntesek fogadják a gyerekek segélyhívásait. Az önkéntesek munkáját az Alapítvány képzésekkel és rendszeres konzultációkkal segíti. A veszélyben lévő gyerekek és fiatalok hívásai során beszélgetéssel, megoldási javaslatokkal, érdekvédő szervezetek bevonásával segíti a segélykérőt a probléma megoldásáig. A telefonszolgálat a hatékony segítségnyújtást a szakember-szakember vonal működtetése is segíti, ahol képzett szakemberek esetmegbeszélésekkel segítik az önkéntesek munkáját.
59
16.60.4. Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatása Kiadás: 30,0 millió forint Támogatás: 30,0 millió forint Bevétel: Az ország egyik legnagyobb civil szervezete, a 20 ezer családot, mintegy 120 ezer tagot tömörít állami feladat ellátására. Feladatait a társadalmi esélyegyenlőség elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, tanácsadás, jogsegélyszolgálat, gyermek és ifjúságvédelem, foglalkoztatás elősegítése terén látta el. A NOE kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol, több nemzetközi szervezetnek tagja, tevékenységéről Hírlevélben folyamatosan tájékoztatja a szociálisan rászorulókat. Közhasznú tevékenységét nagyrészt önkéntesekkel látja el. 16.60.5. Magyar támogatása
lelki
Elsősegély
Telefonszolgálatok
Országos
Szövetsége
Kiadás: 20,0 millió forint Támogatás: 20,0 millió forint Bevétel: A „LESZ” 30 szolgálatot működtet, tevékenységüket nemzetközi normák alapján végzik. A segítségnyújtás célcsoportja a veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak. Kiemelt feladat a drogbeteg emberek felé történő segítségnyújtás, a mentálisan veszélyeztetett, testileglelkileg bántalmazott fiatalok, anyák és gyermekeik. A krízishelyzetben lévő emberek ingyenesen elérhető vonalakon kaphatnak segítséget. Az önkéntesek számának növelésével az országos lefedettség egyre jobban biztosítható, a szolgálatnál dolgozók szakmai képzésével a szolgáltatás színvonala emelkedik. 16.60.6. Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálatok Országos Szövetsége támogatása Kiadás: 10,0 millió forint Támogatás: 10,0 millió forint Bevétel: A Szövetség non-profit jelleggel működik, tagjai jogi személyiségű szervezetek. Közhasznú tevékenysége egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység. Célcsoport a gyermek és ifjúsági réteg. Feladata a mentálhigiénés prevenció, krízis prevenció, a rászorulók irányítása az ellátó és segítőrendszerek felé. Az ország területén 19 tagszervezet működését koordinálja. Biztosítja az ingyenes telefonvonalak működtetését, az önkéntesek munkáját, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a rendszer továbbfejlesztése érdekében.
60
16.60.7. Hajléktalanokért Közalapítvány támogatása Kiadás: 30,0 millió forint Támogatás: 30,0 millió forint Bevétel: A Közalapítvány Alapító Okiratában meghatározott célok megvalósítása érdekében, a Közalapítvány és a fenntartásában működő intézmények működéséhez, valamint az általa szervezett szakmai programok, hajléktalan ellátás országos módszertani feladatainak kiadásaihoz és költségeihez biztosít pénzügyi támogatást. 16.60.8. Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány támogatása Kiadás: 80,0 millió forint Támogatás: 80,0 millió forint Bevétel: A szervezet működése lehetővé teszi a budapesti és Pest megyei hajléktalanellátó szervezetek számára decentralizált módon megvalósított forráselosztást, a szükségleteknek megfelelő támogatások biztosítását. A támogatás elsősorban, - csakúgy, mint a vidéki szervezetek esetében – a téli ellátás megnövekedett kiadásaihoz való hozzájárulást jelenti, azonban lehetőség adódik további kisebb volumenű felújítási munkálatok támogatására is. 16.60.9. Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatása Kiadás: 255,2 millió forint Támogatás: 255,2 millió forint Bevétel: A szeretetszolgálat alapfeladata az idősek, gyermekek, betegek, sérültek, hajléktalanok és a határon túli magyarok szociális segítése, szociális ellátórendszerének működtetése, a szervezetek feladatainak működési támogatása. A költségvetési forrás az országban működő szociális intézmény működéséhez, az országos központ feladatainak ellátásához nyújt hozzájárulást, a jelentős mértékű állami feladatellátásban való részvállalásukhoz. 16.60.10. Magyar Tanya és Falugondnoki Szolgálat támogatása Kiadás: 30,0 millió forint Támogatás: 30,0 millió forint Bevétel. – A Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség segíti falugondnoki szolgáltatás minőségének fejlesztését, a falugondnokok számára kapcsolati lehetőségeket biztosít más szakemberekkel, intézményekkel. A szervezet Alapító Okiratában valamint Alapszabályában meghatározott feladatainak ellátásához biztosít hozzájárulást az előirányzat. A keretösszeg lehetőséget biztosít a területen működő falugondnoki egyesületek támogatására is a Szövetség bonyolításában.
61
16.61. OÉT, ÁPB-k szakmai programjainak támogatása Kiadás: 1 689,6 millió forint Támogatás: Bevétel: 1 689,6 millió forint Az „OÉT, ÁPB-k szakmai programjainak támogatása” a szociális partnerszervezetek támogatását célozza, forrása a Munkaerőpiaci Alap munkaadói és munkavállalói járulékbevétele, számításának alapja a tárgyévet két évvel megelőző évi bevétel. A tervezett 1689,6mFt terhére az Országos Érdekegyeztető Tanács tagszervezetei számára kapacitásnövelési céllal, pályázati úton az FSZH Társadalmi Párbeszéd Központ biztosít 1.490.800eFt-ot, amelyet a szociális partnerek a megkötendő pályázati szerződés szerint használnak fel. A tervezett összegből 1.410.800eFt működési, 80.000eFt felhalmozási kiadás. A működési kiadások tartalma jellemzően belső képzés, konferencia, tanulmányút szervezés, kiadványkészítés és terjesztés, illetve egyéb, pl. nemzetközi együttműködés során felmerülő kiadások. A felhalmozási kiadások a számítástechnikai, info-kommunikációs eszközpark korszerűsítését szolgálják. Az ágazati párbeszéd bizottságok tevékenységének segítésére a terv 198.800eFt-ot biztosít, amelyet a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, illetve a Társadalmi Párbeszéd Központ belső szabályzatainak megfelelően használhatnak fel, ez az összeg csak működési kiadás fedezésére használható. A felhasználás elsősorban az európai ágazati párbeszédbe való bekapcsolódásra, kollektív szerződéskötést előkészítő tevékenységekre, ágazati munkaügyi kérdésekről tartott megbeszélésekre, konferenciákra, bizottsági ülésekre, valamint az ezekhez kapcsolódó kommunikációra történik. 16.62. Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer működtetése Kiadás: 6,0 millió forint Támogatás: 6,0 millió forint Bevétel: A Munkaügyi kapcsolatok Információs Rendszer működtetésére tervezett összeg a 2008. évben esedékessé váló feladatok elvégzéséhez kapcsolódó dologi kiadások fedezetére szolgál. Ezek különösen: a közalkalmazotti szakszervezetek taglétszám-alapú reprezentativitásának megállapítása, a Részvételt Megállapító Bizottság tevékenységét szolgáló adatszolgáltatás, valamint a kollektív szerződések regisztrációs adatbázisából, illetve a kollektív szerződések elemzéséből kinyert információk, elemzések publikációja kapcsán felmerülő dologi költségek. 16.92. Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez Kiadás: 81 123,3 millió forint Támogatás: 81 123,3 millió forint Bevétel: A gáz- és távhő-támogatási rendszer átalakítása során az egységes, mindenkit megillető támogatás helyett a szociális rászorultsági alapú kompenzáció került bevezetésre, jelen előirányzat szolgál ezen támogatás finanszírozására. Az előirányzat bevételi oldalát a GKM által beszedett és kezelt bányajáradék, illetve költségvetési hozzájárulás képezi. A támogatás odaítélése és érvényesítése a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet alapján történik: a Magyar 62
Államkincstár (MÁK) illetékes Igazgatósága megállapítja a támogatásra való jogosultságot, erről értesíti a gáz- és távhő-szolgáltatókat, amelyek a kompenzációt – mindkét fűtési mód esetében – a fogyasztó által fizetendő számlában (természetbeni juttatásként) érvényesítik. A támogatás összegét szintén a MÁK kezeli, utalja át rendszeresen a szolgáltatóknak, illetve ellenőrzi a jogszerű felhasználást. Az előirányzat magában foglalja a közreműködő szervezet működési költségeit, valamint azon többletköltségek kiegyenlítését, amelyek a támogatás megállapítása során tett jövedelemnyilatkozatok valódiságának szúrópróba-szerű ellenőrzése kapcsán keletkeznek. 16.99.1. Fejezeti általános tartalék Kiadás: 94,5 millió forint Támogatás: 94,5 millió forint Bevétel: A fejezeti tartalék a költségvetési év során felmerült, előre nem látható kiadások, támogatási igények fedezetéül szolgál. 16.99.2. Fejezeti egyensúlyi tartalék Kiadás: 2 286,0 millió forint Támogatás: 2 286,0 millió forint Bevétel: A fejezeti egyensúlyi tartalék képzése a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges, az év során esetlegesen elmaradt bevételek pótlására, illetve rendkívüli kiadások fedezetéül szolgálhat.
63
20. cím – Családi támogatások A családi támogatások körébe 2008-ban a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj 50%-a, a gyermeknevelési támogatás, a pénzbeli támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá az apákat megillető munkaidő kedvezmény távolléti díjának költségvetési forrása tartozik. A családi pótlék esetében - változatlan létszámot tételezve- átlagosan inflációkövető (4,5 %os) emeléssel számoltunk, ezen felül a gyermeküket egyedül nevelők és a három és többgyermekes szülők gyermekeik után plusz 400 forintos emelésben részesülnek gyermekenként havonta. A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és az anyasági támogatás értékmegőrzését az biztosítja, hogy összegük az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, azzal azonos, illetve arányos. Ennek megfelelően az egyes előirányzatok tervezése a nyugdíjminimum tervezett 4,9 %-os emelkedésére figyelemmel történt. Ezeknél az ellátásoknál változatlan létszám prognosztizálható. A gyermekgondozási díjra fordított kiadás – csekély mértékű (0,3 %-os)létszámnövekedés mellett – az előző évi keresetnövekedésnek (8,1%) megfelelően változik. 2008-ban a gyermekgondozási díj finanszírozása 50-50 %-os arányban megoszlik a központi költségvetés és az Egészségbiztosítási Alap között. A pénzbeli szociális támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők részére járó évi kétszeri pénzbeli támogatás és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás fedezetéül szolgál. A pénzbeli támogatás évenként járó összegei 500-500 forinttal nőnek, a jogosultak létszámának stagnálásával számolunk. A pénzbeli szociális támogatások 2008. évi várható kiadása 6,0 milliárd forint. Az életkezdési támogatás előirányzatának meghatározása változatlan létszám mellett az infláció várható 4,5 %-os mértékének figyelembevételével történt. Az apákat megillető munkaidő kedvezmény távolléti díjának megtérítésére tervezett előirányzat a keresetek várható növekedésének figyelembevételével került meghatározásra.
21. cím – Egyéb szociális ellátások és költségtérítések Az előirányzat a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatások, valamint a különféle jogcímeken adott térítések finanszírozását szolgálja. Az egyes ellátások előirányzatainak tervezése a várható makrogazdasági mutatókra, kiemelten a nyugdíjemelés mértékére, valamint az ellátásokban részesülők létszámának várható alakulására figyelemmel történt. Az úgynevezett jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások tervezése a 2007. évi várható kiadásokra és a létszámban bekövetkező változásokra, valamint 2007. január 1-jétől – az ellátások átlagos 4,9 %-os – emelésére tekintettel történt. A rokkantsági járadék esetében, mintegy 3 %-os létszámnövekedés prognosztizálható, mely az ellátások összegének emelésén túl az előirányzat tervezésénél figyelembevételre került. A megváltozott munkaképességűek járadéka előirányzatának meghatározása 2%-os létszámcsökkenés figyelembevételével történt. 64
Az egészségkárosodási járadék esetében az ellátások összegének emelkedése mellett az ellátottak létszámának 3%-os csökkenésével lehet számolni. A bányászok korengedményes nyugdíja és a szénjárandóság kiegészítésénél az ellátás 4,9 %-os emelése került figyelembe vételre a létszám 2%-os csökkenése mellett. A mezőgazdasági járadék előirányzat közel azonos az előző évivel, mivel a várható létszám csökkenés és az ellátások összegeinek emelkedésének hatása kiegyenlíti egymást. A fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka előirányzat tervezése 2 %-os létszámbővülés figyelembevételével történt. A politikai rehabilitációs és más nyugdíj kiegészítések esetében az előirányzat számításakor az ellátottak 1%-os emelkedése - az ellátás összegének 4,9%-os növekedése mellett - került figyelembevételre. A házastársi pótlék előirányzat tervezése 5%-os létszámcsökkenés figyelembevételével történt. Az egyéb segélyek címén tervezett cukorbetegek támogatása és lakbértámogatás „kifutó ellátások”, új jogosultságok nem állapíthatók meg, emiatt az e célra fordított kiadások évek óta csökkennek. A különféle jogcímeken biztosított térítések közül a közgyógyellátás előirányzatára - a támogatási rendszer célzottságát javító tervezett intézkedésekre figyelemmel az előző évivel közel azonos összeg - 21 000 millió forint forrás került figyelembevételre. Az egyéb térítések az Egészségbiztosítási Alap számára átadott forrásul szolgálnak, továbbá az ellátásokkal kapcsolatos igazgatási költségeket fedezik.
Dr. Lamperth Mónika
Dr. Veres János
65
