A SZJA törvény 2008. évi fontosabb változásai Adótábla, adójóváírás Az alap- és kiegészítő adójóváírás helyett az adót egységes adójóváírás csökkenti, amelynek mértéke továbbra is a bérjövedelem 18 százaléka, legfeljebb havi 11 340 forint. A teljes összegű adójóváírás évi 1 250 000 forint jövedelem alatt érvényesíthető, míg az ennél több jövedelemmel rendelkezők esetében a meghaladó jövedelemrész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékával kell fogyasztani az adójóváírást. Ennek eredményeként az adójóváírás az eddigi 2 100 000 forint helyett 2 762 000 forint jövedelemhatárig érvényesíthető. Ezzel összefüggésben változik az adóelőleg megállapításánál az adójóváírás érvényesítése. A magánszemély által tett nyilatkozat alapján a havi adójóváírást – az adott havi bér 18 százalékát, de legfeljebb 11 340 forintot – a munkáltatónak kell levonnia az adóelőlegből mindaddig, amíg az általa az adóévben kifizetett adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – meg nem haladja az 1 250 000 forint jogosultsági határt. A 2008. évi adótábla azonos a 2007. évivel, a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, a meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. Ezt az adótáblát kell alkalmazni az összevont adóalap adójának meghatározására, valamint az átalányadózó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági kistermelők is ugyanezen tábla szerint számítják ki az adójukat.
Adómentes juttatások Üzletpolitikai célból adott ajándék adómentessége Az üzletpolitikai (reklám) célból történő juttatások megváltozott feltételei szerint reklámajándék adómentesen nem adható. Ezután a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott árengedmény, valamint áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó visszatérítés, vagy más kedvezmény lehet adómentes. Visszatérítésnek vagy kedvezménynek minősül – megjelenési formától függetlenül – bármilyen árura vagy szolgáltatásra váltható bón, kupon, kártyapont vagy jóváírás. Adómentes továbbá az üzleti forgalom növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas. A vetélkedőkön, versenyeken, a szerencsejátékokról szóló törvény alapján szervezett sorsolásokon elnyert reklámajándékok továbbra is adókötelesek. Étkezési juttatás A munkáltató által a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi adómentes része 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedik. A kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi adómentes határa 5 ezer forintról 6 ezer forintra emelkedik.
Iskolakezdési támogatás A munkáltató által adható iskolakezdési támogatás adómentes határa a 20 ezer forint fix összeg helyett 2008-tól a havi minimálbér 30 százalékáig terjedő érték. Önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak adómentes juttatásai Adómentes az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak által szervezett különböző társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidő rendezvények alkalmából helyben nyújtott szolgáltatás, helyben fogyasztott étel, ital, azonban a kiosztott ajándék-juttatások (feltéve, hogy azonos értékűek résztvevőnként) együttesen a rendezvény összes költségének 10%-át meg nem haladó összegben adómentesek. Művelődés intézményi szolgáltatás Az adómentesen juttatható művelődési intézményi szolgáltatásnak minősül: könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52); előadóművészet (SZJ 92.31.21), filmvetítés (SZJ 92.13.11), állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ 92.53.1), közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4). Ez a juttatás továbbra is beletartozik az évi 400 ezer forintig adómentesen adható béren kívüli juttatások körébe. Falusi vendégfogadás A falusi-és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel jövedelméből a 400 ezer forintra jutó rész, illetve az előbbivel együtt a falusi vendégfogadásból származó bevétel jövedelméből az előbbivel együtt a 800 ezer forintra jutó rész akkor is adómentes, ha a falusiés agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel a 400 ezer forintot, a falusi vendégfogadásból származó bevétel pedig a 800 ezer forintot meghaladja Az említett bevételi határok átlépése esetén az adómentesség 2008. előtt nem volt érvényesíthető. Szövetkezet közösségi alapjából adott juttatások adómentessége Ha a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően ad juttatást, és az egyébként adóköteles lenne, úgy az ilyen juttatások adóévi együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész adómentes.
Bevételnek nem számító munkáltatói hozzájárulások Az önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe a bevételnek nem számító munkáltatói a hozzájárulást egy összegben utalható utólagosan is legfeljebb három hónapra a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követően első alkalommal. Havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban ír jóvá a pénztár nyugdíjszolgáltató intézmény.
2
Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Lakásszerzési kedvezmény A lakásszerzési kedvezmény átmeneti szabály beiktatásával megszűnik. Az átmeneti szabály alapján, ha a magánszemély az ingatlan átruházás jövedelemét 2008. január 1-je előtt megszerezte, akkor a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó szabályokat még alkalmazhatja. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem A földhivatali nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel), valamint lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 15 évről 5 évre csökken. A jövedelem a szerzés évében és a szerzést követő első évben még 100 százalék, de a második évben már 90 százalék, a harmadik évben 60 százalék és negyedik évben 30 százalék és a megszerzést követő ötödik évtől már nem kell adózni az értékesítés jövedelme után. Új méltányossági rendelkezés alapján az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra történik) adót az adóhatóság mérsékelheti, vagy elengedheti. A nem lakásingatlanok esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év marad. Ha a magánszemély olyan lakást ruház át, amelyet a 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezése szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett, akkor az új jövedelem-megállapítási szabályokat alkalmazva, az átruházásból származó jövedelembe be kell számítania a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha a lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználása Bármely ingatlan (a föld és földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog), vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóját nem kell megfizetni (illetve vissza lehet igényelni), ha azt a magánszemély (az átruházás évében vagy az azt követő két évben) saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában) biztosított lakhatás megszerzésére fordítja. Ha a magánszemély az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet az adóbevallás benyújtásáig fordítja az előzőekben említett célra, akkor az adót nem kell megfizetnie. Ha a felhasználás a bevallást követően történik, úgy az elidegenítéséből származó jövedelemre megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában. Az adókiegyenlítés összege az adóévben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában) biztosított férőhely megszerzésére felhasznált résznek és a 25 százalékos adókulcsnak a szorzata. Az adókiegyenlítés összege nem lehet több, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója, az ingatlan átruházását követő második évben csökkentve a megelőző évi adóbevallásban esetleg már érvényesített adókiegyenlítéssel.
3
Ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja Az ingatlan átruházásból származó jövedelem adóköteles időszakának meghatározása szempontjából alapvetően fontos további változás, hogy az ingatlan-szerzés időpontja az az időpont, amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtották, azonban a 2007. évet követő ráépítés, bővítés esetén azon utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetőleg a tényleges használatbavételnek) éve, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. Az előzőek helyett választható, hogy a telek és az épület szerzési időpontját külön-külön határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az 2008. évet megelőzően meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az ingatlan-szerzés időpontja az az időpont, amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtották, míg az épített-ingatlan, illetőleg az alapterület-bővítés bevétel-része tekintetében az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontját kell a szerzés időpontjának tekinteni. A bevételrészeket az értéknövelő beruházások és az átruházási költségek levonása után fennmaradó bevételből szerzési értékek arányában kell meghatározni. Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a szerzés időpontjának az épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni. Az új szabály alkalmazásához 3 évre szóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely szerint a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlannak a 2008-2010. évben történő átruházása esetén, az ingatlanon az említett évek időtartamára eső szerzési időponttal megvalósult épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés megszerzésének időpontját a magánszemély – választása szerint – az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos rendelkezései alapján állapíthatja meg, de ekkor a jövedelem adóköteles időszakát lakóház vagy lakás és hozzá tartozó földrészlet átruházása esetén is a 15 éves szabály alkalmazásával kell meghatároznia. 2008-tól az ingatlan átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályok alkalmazhatóak az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulásából származó jövedelmekre is. 2007. december 31-ét követően az ingatlanra történő ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés esetén az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték az új ingatlanrészek megszerzésére fordított összegként vehető figyelembe. (Korábban értéknövelő beruházásnak minősült.)
Adókedvezmények Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez kapcsolódó kedvezmények A nyugdíjcélú öngondoskodás 2008-tól új elemmel, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel bővül (a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményről szóló törvény szerinti nyugdíjszolgáltató intézmény, az erre vonatkozó szabályokat a 2007. évi CXVII. törvény tartalmazza). Ezzel összefüggésben a törvény az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez hasonló mentességi szabályokat tartalmaz. Ezek a következők: 1. A jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni (havonta) a minimálbér 50%-át meg nem haladó mértékű munkáltatói befizetést. Az említett mértéket meghaladó befizetés a
4
magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, (amely után adókedvezmény vehető igénybe). 2. Az összevont adóalap adója csökkenthető a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe – a 100 ezer Ft-os keretben – a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulásra kiegészítésként az adóévben befizetett összeg, valamint a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részének 30 százalékával. 3. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás adómentes. A munkáltató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra feltételes (legfeljebb öt év) jogszerzési időtartamot is kiköthet. Ilyen esetben, ha a tag munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik, az intézménytől csak a saját befizetését kapja vissza, míg a foglalkoztatói hozzájárulást a többi tag között felosztják. Így, ha a munkáltató havi befizetése meghaladta a bevételnek nem számító mértéket (a minimálbér 50%-át), a magánszemély olyan összeg után fizetett adót, amelyet nem szerezhet meg, ezért az erre az összegre jutó adó az önellenőrzés szabályai szerint visszaigényelhető, de úgy, hogy ha az adóköteles munkáltatói befizetés alapján a magánszemély adókedvezményt vett igénybe, ezt a kedvezmény-összeget a visszaigényelhető adó összegéből le kell vonni. Az un. feltételes jogszerzési időn belül a munkaviszony megszűnésére tekintettel a magánszemélyt a nyugdíjintézménytől megillető bevételnek a magánszemély saját befizetését meghaladó része kamatjövedelemnek minősül. Mezőgazdasági ősztermelő adókedvezménye Az Európai Unió Bizottsága a 100 ezer forint őstermelői adókedvezményt – az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében – olyan állami támogatásnak minősítette, amely mint a gazdálkodóknak nyújtott működési támogatás, összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A működési támogatás csak a de minimis rendeletekkel összhangban nyújtható, így ezt az adókedvezményt agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak kell minősíteni már a 2007. évről, amely elszámolási szempontból 2008. évben igénybe vett de minimis támogatásnak minősül. Egyéb adókedvezmények Az uniósa állampolgárt – meghatározott belföldi jövedelemszerzés esetén – az adóztatás során úgy kell tekinteni, mintha ő maga, házastársa és gyermeke(i) is belföldi illetőségű magánszemélyek lennének. Ez a szabály azt jelenti, hogy az egyes adókedvezmények a magyar adóügyi illetőségűekkel azonosan illetik meg őket. Ezzel összefüggésben a családi kedvezményt érintően a törvényben új rendelkezés mondja ki, hogy bármely EGT-állam polgára is igénybe veheti a családi kedvezményt akkor is, ha nem belföldről kapja a családi pótlékot, vagy az annak megfelelő ellátást. A családi kedvezmény legalább három eltartott esetén, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 4000 forint összegben, az eltartottak számához igazodóan differenciált jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe – három eltartott esetében évi 6 millió forintig, minden további eltartottra tekintettel 500 ezer forinttal növelten, legfeljebb évi 8 millió forintig –, változatlan szabályokkal.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem A törvény tételes felsorolás tartalmaz a nem önálló tevékenységnek minősülő tevékenységekről, változás a korábbi tevékenységi listához képest az európai parlamenti képviselői tevékenység, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének nevesítése.
5
Egyéb jövedelmek Jog-alapításból, jog-átruházásból származó jövedelmek A változás lényege, hogy a szabályok külön meghatározzák a jogot alapító és a jogot gyakorló jövedelemévek megállapítását, valamint a joggyakorlásból származó bevételrészt megkülönböztetik a joggyakorlás tárgyának átruházásából származó bevételrésztől, továbbá elhatárolják a bevételrészekkel szembeállítható költségeket a vételi, eladási jogra vonatkozó opciók pontos adójogi megítélése érdekében. Fontos hangsúlyozni, hogy az értékpapírokra vonatkozó jogokkal összefüggésben a törvény külön rendelkezéseket tartalmaz. a) A jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás esetén a kapott bevételből a jog, (jogosultság) megszerzésére fordított igazolt kiadást meghaladó rész a jövedelem. b) A vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész a vételi jog gyakorlásából származó bevételrész, amelyen a jog megszerzésére fordított igazolt kiadással csökkentett része a vételi jog gyakorlásából származó jövedelem. A joggyakorlás tárgyának utóbb történő átruházása esetén a megszerzésére fordított összegnek minősül az előzőek szerint megállapított jövedelem is, valamint a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része is, amely a vételi jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. c) Az eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész, amelynek a jog megszerzésére fordított igazolt kiadással csökkentett része a jövedelem. A bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, úgy, hogy átruházással kapcsolatos kiadásként a jog megszerzésére fordított kiadásnak az a része vonható le, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. Bármely esetben a joggyakorlásból származó jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, ha a jövedelem megszerzésének a törvény szerinti jogcíme a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével megállapítható. Ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket, így különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást teljesíteni. Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által az un. kötelező várakozási idő (tíz év) letelte után a nem nyugdíjszolgáltatásként kifizetett összeg adóköteles, azonban a bevétel adóköteles része a kötelező várakozási idő letelte utáni második évtől évente 10-10 százalékkal csökken és a 21. évtől adómentes a kifizetés. A kifizetett adóköteles összeg csökkentése 2008-ig független volt attól, hogy a kifizetett összeg ténylegesen milyen hosszú időn keresztül volt a pénztárban befektetésként. A 2008-tól elhelyezett összegekből történő kifizetésekre az adóköteles rész csökkentése csak arra alkalmazható, amelynek a befizetésétől számítva a kifizetéséig már 10 év eltelt.
6
Tőkejövedelmek Kamatjövedelem A külföldön megfizetett adó beszámítására olyan esetekben, amikor a belföldi illetőségű magánszemély által szerzett kamatból és árfolyamnyereségből származó jövedelem más államban is adóztatható hiányt pótol az a rendelkezés, amely szerint a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem esetében az adót csökkenti a kamatjövedelem külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében a kamatjövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. A kamatjövedelem fogalma változik, az a kollektív befektetési értékpapírok teljes körére kiterjed (Eddig a külföldi befektetési jegyek hozama, ha azokat a belföldi piacra nem vezették be nem minősült kamatjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősült). A kollektív befektetési értékpapírok tőzsdei átruházása során keletkező jövedelemre 2008-tól a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Csereügyletből származó jövedelem A csereügyletből származó jövedelem tőkejövedelemnek minősül az eddigi (egyéb szabály hiányában) egyéb jövedelemként való minősítés helyett. A számviteli törvény fogalmi rendszere alapján a magánszemély csereügyletből származó jövedelme a devizára, tőkére és kamatra vonatkozó kockázatok kivédése céljából vagy kockáztatással elérhető haszon reményében kötött cseréből származik. Az ilyen ügyletek lényege, hogy valamely, piaci változásoktól függő kötelezettség, illetve jogosultság miatt keletkező változó kiadást, illetve bevételt (az ún. „lebegő pénzáramot”) fix kiadásra, illetve bevételre, vagy valamely fix kiadással, illetve bevétellel járó kötelezettség, illetve jogosultság esetén azt (az ún. „fix pénzáramot”) meghatározott piaci változóhoz kötött „lebegő pénzáramra” cserélik a szerződő felek. Bár végtelen számú és tartalmú ilyen ügylet lehetséges, a szabályozást elsősorban a hosszú távú lakossági hitelek változó, vagy fix, illetve forint, vagy deviza kamatainak cseréjére kidolgozott hitelintézeti konstrukciók megjelenése indokolja. Bármely ilyen ügyletben is annak a jövedelemnek („nyereségnek”) az adóztatására vonatkoznak az új rendelkezések, amely a magánszemély adott ügyletben megszerzett bevételei (bevételi pénzáramlás) összegéből az általa az ügylet alapján teljesített kiadások (kiadási pénzáramlás) összegét meghaladja. A csereügyletek sajátossága, hogy rendszerint egy-egy adóéven túl terjeszkedő időtartamra szólnak (akár 25 évre felvett hitelhez is kapcsolódhat csereügylet). Erre tekintettel a szabályozás a csereügyleti jövedelem adóévenkénti adókötelezettségét megtartva, veszteségbeszámítással oldja meg az ügylet eltelt időtartama alatt kialakult pozíció szerinti adóztatást. Egy-egy adóévben az ügylet bevételi többlete adóköteles, azonban amikor az adóévben az ügylet veszteséges (a kiadások meghaladják a bevételeket) a bevallott veszteség adókiegyenlítésre jogosítja a magánszemélyt legfeljebb az ügylet addig elért, vagy a későbbiekben majd elért „nyereségei” után megfizetett adó mértékéig. Az adókiegyenlítés a veszteség beszámítására szolgáló olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a magánszemély külön kérelem nélkül, az adóbevallásában megfizetett adóként számolhassa el az ügyletben keletkezett veszteségeire jutó adót.
7
A jövedelmet és a veszteséget, valamint azok beszámítását ügyletenként kell meghatározni, a különböző ügyletek egyenlegei nem vezethetők össze. A rendelkezés a veszteségbeszámítás (adókiegyenlítés) feltételeként olyan nyilvántartás vezetését írja elő, amelyből az ügylet teljes időtartamára vonatkozóan nyomon követhető és megállapítható a pénzáramok mindenkori egyenlege, valamint az, hogy egy-egy adóév végén a magánszemély az ügylet miatt adófizetésre kötelezett-e vagy a korábban már az ügylettel összefüggésben megfizetett adójának „visszatérítésére” (a veszteség beszámítására) tarthat igényt. A csereügyleti jövedelem 25 százalékos adókulccsal adózik. Az olyan ügylet jövedelmét, amelyben megállapítható a magánszemély valós kockázat nélküli, a felek által piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével érték el, a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Ha a csereügyletet tőzsdén (hazai, EGT állambeli, OECD tagállam tőzsdéjén) kötötték, akkor az abból származó jövedelemre a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Osztalékból származó jövedelem Az értékpapír osztaléknak minősülő hozama utáni 10 százalékos adókulcs (eddig csak az Európai Unió tagállamában működő tőzsdére bevezetett értékpapírra vonatkozott) a módosítás szerint bármely EGT államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír osztalékára és osztalék-előlegére is alkalmazható. Az osztalék (osztalékelőleg) adóját a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az osztalék, osztalékelőleg adóját a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. A magánszemély az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként tünteti fel, az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában az osztalékot bevallja, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe. Az osztalékra, osztalékelőlegre vonatkozó szabályt a külföldről származó osztalékra, osztalékelőlegre is alkalmazni kell, és ebből a szempontból kifizetőnek minősül a külföldi befektetési szolgáltató és a belföldi hitelintézet is, ha az általa kezelt értékpapír külföldről származó osztalékát, osztalékelőlegét fizeti ki. Árfolyamnyereség A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az árfolyamnyereség után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. A külföldi pénznemben feltüntetett adatok forintra történő átszámítására árfolyamnyereségre vonatkozó külön szabályt tartalmaz a törvény, amely szerint a kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében,
8
amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. Tőzsdei ügyletből származó jövedelem Tőzsdei ügyletből származó jövedelem ezután nemcsak az Európai Unió hanem bármely EGT-államban működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért jövedelem. Az előző évi szabályozáshoz képest eltérés, hogy a törvény nem ügyletenként nevesíti a jövedelmet, hanem a pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó részeként. Átmeneti előírással megszűnik az adómérséklési lehetőség, amely a tőzsdére bevezetett értékpapírban a tőzsdére kerülés előtt felhalmozott adózatlan jövedelemrészek tőzsdei ügyletből származó jövedelemként történő adózását teszi lehetővé. (Például az átalakuláskor megemelt névértékű részvény átruházása esetén a tőkeemelésnek megfelelő jövedelemrész nem része a tőzsdei ügyleti nyereségnek, hanem árfolyamnyereségnek minősül.) Az új szabályt azonban csak akkor kell alkalmazni, ha az adózatlan jövedelemrész 2008-tól keletkezett. Egyszerűsítést jelent a tőzsdei ügyletek veszteségének két éven belüli beszámítására az adókiegyenlítés módszerének bevezetése. Az adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott tőzsdei ügyletből származó veszteségnek és a 20 százalékos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdei ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, a tőzsdei ügyletből származó jövedelem adójával. Az adókiegyenlítést az adóbevallásban megfizetett adóként lehet figyelembe venni.
Természetbeni juttatások Biztosítottnak nem minősülő magánszemély természetbeni juttatása A Tbj. szempontjából biztosítottnak nem minősülő magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás nem minősül természetbeni juttatásnak, ha az tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke. Ha a természetben adott adóköteles jövedelem juttatója a magánszemélynek nem foglalkoztatója, és a juttatás nem tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke, a jövedelem természetbeni juttatásnak minősül. Természetbeni juttatásokat helyettesítő utalványok Változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest annak kimondása, hogy a bármire felhasználható utalvány mellett nem minősül természetbeni juttatásnak a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz sem. Magáncélú telefonhasználat Ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékát, ha az ingyenes használatot a szolgáltató biztosítja, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni. A magáncélú telefonhasználat értékének tételes elkülönítése helyett választható, hogy a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka a magáncélú használat értéke.
9
Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként teljesítheti, azaz június 12-én kell azt bevallania, illetőleg megfizetnie. (Eddig az évi 400 ezer forint adómentességi határ túllépését követően kellett teljesíteni a kötelezettséget és ezáltal folyamatos nyilvántartást kellett vezetni, illetőleg munkaviszony megszűnésekor kellett elszámolni.) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások köre és a munkavállalónál az évi 400 ezer forint adómentességi határ, valamint az adóköteles rész utáni közterhek mértéke.
Kamatkedvezményből származó jövedelem Nem minősül kamatkedvezményből származó jövedelemnek a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik.
Ingatlan bérbeadása A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély a bérbeadás származó bevétel 25 százalékos adózása helyett választhatja, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza (bevételeinek és a költségei tételes vagy átalányban kimutatott összegének a különbözete). A hatályos törvény szerint azonban a kifizetőnek 25% adót kell levonnia, vagy ha a bérleti díjat nem kifizetőtől kapja, a magánszemélynek is negyedévente 25% adót kell fizetnie. Az önálló tevékenység szabályai szerinti adózás választása esetén, ha a bevétel kifizetőtől származik a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozata alapján lehetővé válik az általános kifizetői adóelőleg szabályok alkalmazása. (Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész, de legalább a bevétel 50 százaléka, nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka.)
Nyereményből származó jövedelem A bukmékeri rendszerű és a lóversenyfogadásból származó nyeremény adókötelezettsége 2008-tól megszűnik.
Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték A Gt. megváltozott szabályai szerint megszűnt a dolgozói üzletrész nevesített megkülönböztetése, de a régebben megszerzett üzletrészekre a trövény kimondja a korábbi adószabályok fennmaradását. Az új szövetkezeti törvény előírásai szerint megszűntek a szövetkezeti üzletrészek, illetőleg befektetői részjegyekké alakultak át. Ehhez kapcsolódóan azonban adókötelezettség nem keletkezik.
Értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték Az értékpapírra vonatkozó különféle jogok révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettségre vonatkozó szabályozás hiányossága volt 2008-ig, hogy nem tartalmazott rendelkezéseket az értékpapírra vonatkozó vételi, illetőleg eladási jog alapítójának (opció kötelezettjének) a jog engedése ellenében szerzett jövedelme megállapításáról. A módosult szabályozás e hiányosságot megszünteti, továbbá rendelkezik a jövedelem megállapításának időpontjáról, a kifizetőt, valamint a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő adókötelezettségekről. Ha a magánszemély – az adott tőzsde szabályzata által lehetővé tett körben és módon – tőzsdei ügyletben szerez értékpapírra vonatkozó jog révén jövedelmet, nem a 77/B. §, hanem a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó 67/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
10
Tőzsde alatt a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdét, bármely EGT-államban működő tőzsdét, valamint az OECD tagállamában működő tőzsdét kell érteni. Általános rendelkezés mondja ki, hogy a 77/B. § alapján keletkező jövedelmeknél a jövedelem adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony (vagyis a jogot alapító személy és a magánszemély közötti közvetett kapcsolatokat is értékelni kell) és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket teljesíteni. Ha azonban a jog alapítása, megszerzése vagy gyakorlása bárki számára azonos feltételekkel megvalósuló ügyletben történt, az opció kötelezettjének jövedelme után az adó mértéke 25 százalék, illetve a jogosultnál az eladási jog gyakorlásából származó jövedelmet nem kell megállapítani, hanem a bevétel egészére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmzni. További általános előírás, hogy a § alapján nem pénzben megszerzett bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. A kifizető az adóévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a magánszemély részére és az igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót az általa vezetett nyilvántartás alapján köteles megállapítani. A kifizető által kiadott igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, továbbá a magánszemély által vezetett nyilvántartásnak. tartalmaznia kell különösen a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást. Ennek során értelemszerűen alkalmazni kell az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseit is. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, és az adót a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A kifizető a jog alapítását követően – az adóévet követő január 31-éig – magánszemélyenként köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza). A kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély nyilvántartásában a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításához figyelembe venni.
11
Elismert munkavállalói értékpapír juttatási program keretében szerzett jövedelem Dematerializált értékpapír nem helyezhető letétbe, ezért módosított rendelkezés utal arra, hogy ilyen értékpapír is juttatható az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programban, ha azt a program keretében nyitott értékpapírszámlára helyezik. A vállalatcsoportok (kapcsolt vállalkozások) esetében egyszerűbb lett a program engedélyezési rendje. Lehetséges, hogy bármely gazdasági társaság ne csak saját munkavállalóinak és vezető tisztségviselőinek, hanem kapcsolt vállalkozásai munkavállalóinak és vezető tisztségviselőinek részére szervezett értékpapír-juttatási program engedélyeztetését is kezdeményezze a Pénzügyminisztériumnál. A munkavállalók, a vezető tisztségviselők vállalatcsoporton belüli „mozgása” nem eredményezi az adókötelezettség bekövetkezését a korábban megszerzett értékpapírok tekintetében. A belföldi fióktelepek, kereskedelmi képviseletek munkavállalói, vezető tisztségviselői a belföldi székhelyű gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel azonos feltételek szerint részesülhetnek kedvezményes részvényjuttatásban. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programra vonatkozó szabályozás kiegészült a program különböző szereplőinek (a program szervezőjének, a kibocsátójának) jogutódlásával kapcsolatos rendelkezésekkel is.
Adóelőlegszabályok Kifizetői adóelőleg szabályok A munkáltatóknak, kifizetőknek az adóelőleg levonása során nem kell külön engedélyt kérniük az APEH-től az eltérő módszer alkalmazására abban az esetben, ha a programozó cégektől megvásárolt, a cégek által az APEH-nek bemutatott és jóváhagyott programot alkalmazzák. Munkáltatói adóelőleg szabályok Ha a munkáltató, a bér kifizetője olyan jövedelmet juttat, amelyből adóelőleget nem tud levonni, és a magánszeméllyel szemben nincs olyan kötelezettsége, amelybe a le nem vont, de befizetett adóelőleget beszámíthatná, akkor a munkáltató az általa kiállított igazoláson jelzi, hogy nem vont le előleget a magánszemélytől.
Egyéni vállalkozók adózása Egyéni vállalkozó 2007. július 1-jétől hatályos jövedelemminimum szerinti adózása Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételének és költségeinek különbsége nem éri el a vállalkozói bevétel eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét meghaladó részének 2 százalékát (a törvény által meghatározott jövedelem minimumot), akkor választása szerint a) adóbevallásában Art. szerint nyilatkozatot kell tennie, vagy b) választhatja, hogy a jövedelem minimumot tekinti adóalapnak. Nem kell bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, és így a jövedelem minimumot sem kell választania a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói
12
tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Elemi kárnak minősül az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, vagy károk összessége, amelynek mértéke az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben, vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár (károk) tényét tartalmazó okmányok (például a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – a saját maga által kiállított olyan jegyzőkönyv szolgál, amelyet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldött az illetékes állami adóhatóság részére. Az előbbi okmányok és jegyzőkönyvek alapján több káresemény összeszámítható a bevételarányos mérték meghatározásakor. Az egyéni vállalkozó által kiállított jegyzőkönyv benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Mivel a rendelkezést 2007. július 1-jétől kell alkalmazni, a 2007. évre vonatkozóan külön átmeneti szabály határozza meg a jövedelem minimum 2007. második félévi megállapításának módját, amely szerint az adót az egyéni vállalkozó • vagy a 2007. adóév egészére megállapított vállalkozói adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész, és a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem minimumból a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított naptári napoknak az egyéni vállalkozói tevékenység fennállásának adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész együttes összegére állapítja meg, • vagy olyan adóalapra határozza meg, amelyet a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított vállalkozói adóalap, és az adóév egészére megállapított jövedelem minimumból a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított jövedelem minimumot meghaladó rész együttes összegeként számít ki. Ha az egyéni vállalkozó nem választja adóalapként a jövedelemminimumot, akkor a bevallásában tett nyilatkozatának megfelelően köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Az adóhatóságnak joga van vizsgálni, hogy az egyéni vállalkozó életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozót az adóhatóság bevallás kiegészítésére hívhatja fel. Ötvenmillió forint bevételi határig 10 százalékos adókulcs A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését, fejlesztési és költségfinanszírozásuk forrásainak bővítését célozza a 2008. év előtt 5 millió forint adóalaphatárig alkalmazható 10 százalékos adókulcs adóalap-határának 50 millió forintra történő felemelése a társasági adó alanyainál és az egyéni vállalkozóknál egyaránt azonos feltételekkel. Az egyéni vállalkozók számára a 10 százalékos adókulcs alkalmazási feltételei a törvény szerint a következők:
13
• Más adókedvezmény mellett a 10 százalékos adókulcs nem alkalmazható. • További feltétel, hogy az adóévben legalább egy fő legyen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma. Az egyéni vállalkozó – kivéve, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül – önmagát is figyelembe veheti az átlagos állományi létszám meghatározásánál. • A 10 százalékos adókulcs nem alkalmazható, ha a vállalkozói adóalap nem érte el az adóévben és/vagy a megelőző adóévben a jövedelem-minimumot, vagyis az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százalékát. Ez a feltétel azzal is teljesíthető, ha az egyéni vállalkozó – választási lehetőségével élve – az adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak. Ha az adóévet megelőző évben a magánszemély még nem volt egyéni vállalkozó, csak az adóévre vonatkozik ez a feltétel. A 2007-ben tevékenységüket megkezdőknek a 2007. évről szóló adóbevallásnál már célszerű figyelembe venni, hogy a 10 százalékos adókulcsot 2008-ban csak akkor alkalmazhatják (függetlenül attól, hogy a korábbi szabályok szerint 2007-ben már alkalmazhatták), ha legalább a jövedelem-minimumnak megfelelő adóalapot vallanak be. Ezt a feltételt azonban nem kell teljesítenie annak az egyéni vállalkozónak a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. • A 10 százalékos adókulcs feltétele az is, hogy az egyéni vállalkozó rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megfelelően foglalkoztassa munkavállalóit. • A 10 százalékos adókulcs alkalmazásához az egyéni vállalkozónak az adóévben legalább az adóévi átlagos állományi létszám és a minimálbér évesített összegének szorzata kétszeresét kitevő járulékalapra kell nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot bevallania. Az említett szorzatot csak egyszeresen kell számítania annak az egyéni vállalkozónak, akinek a székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van. A minimálbér évesített összegét az adóév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 12-szeres szorzataként kell kiszámítani, ha az egyéni vállalkozó jogállása az adóév egészében fennállt. Az előbbi összeg 365-öd részének és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak a szorzatát kell figyelembe venni, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóévben kezdte meg vagy szüntette meg. A felsorolt feltételeknek együttesen kell megfelelni. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó az adóalapjának az 50 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalék adót fizethet, és csak a meghaladó részére kell 16 százalék adót fizetnie. A kedvezményes adókulccsal „megtakarított adó”, vagyis az adóalap 6 százaléka (legfeljebb 50 millió forint 6 százaléka, azaz 3 millió forint) olyan állami támogatásnak minősül, amelyre az uniós előírásokat is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a törvény szerint a 10 százalékos adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka a 10 százalékos adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, ha az egyéni vállalkozó a nála maradó összeget kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére kívánja fordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerint támogatásnak tekinti. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható. Az
14
elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg, ha azt kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel – az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül, esetében csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe. Az egyéni vállalkozó a 10 százalékos kulcs alkalmazásával nála maradó adót csak meghatározott célokra fordíthatja. Ennek érdekében ezt az összeget a belföldi pénzforgalmi bankszámláján köteles lekötni abban az adóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot, és az adóév utolsó napján azt lekötött számlakövetelésként kell nyilvántartania. Ez a kötelezettség hasonlatos a fejlesztési tartalékra vonatkozó lekötési kötelezettséghez, azonban lényeges különbség, hogy a visszamaradó adónak megfelelő lekötött számlaköveteléssel az adóalap nem csökkenthető.: A lekötött összeg a következők szerint oldható fel akkor is, ha a lekötés megszűnik, és egyidejűleg nem történik meg az összeg ismételt lekötése: a) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a lekötött összeget csekély összegű (de minimis) támogatásnak tekinti, feloldhatja • a lekötés adóévét követő négy adóév során az adóévben általa kizárólag üzemi célt szolgáló, a Szja törvény szerint értékcsökkenési leírás alapját képező tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokra (ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a lekötött fejlesztési tartalékát oldja fel); • a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagy korábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatására tekintettel költségként elszámolt kiadásra, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött; • pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettsége csökkentésére. b) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a lekötött összeget a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozó, feloldhatja • a lekötés adóévét követő négy adóév során az adóévben általa kizárólag üzemi célt szolgáló, az e törvény szerint értékcsökkenési leírás alapját képező tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási, felújítási kiadásokra (ide nem értve az olyan beruházási kiadást, amelyre a lekötött fejlesztési tartalékát oldja fel); • pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettsége csökkentésére, feltéve, hogy a feloldott összegekkel finanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival (pl. hogy mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó egyéni vállalkozónál a beruházás összes kiadásának legalább a 60 százalékát önerőből kell biztosítani, amelybe a feloldott összeg és esetleg más támogatás nem számítható be).
15
Ha az egyéni vállalkozó feloldja a lekötést akkor a feloldást követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie a feloldott résszel azonos összegű adót. Ha a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig nem történik meg a lekötött összeg előzőek szerinti felhasználása, a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozónak a számlakövetelés lekötéséről és annak feloldásáról külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen a lekötött és a feloldott összeg, valamint a feloldás alapjául szolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a feloldás miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege. Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó társas vállalkozássá történő átalakulása Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó társas vállalkozássá történő átalakulása esetén az egyéni vállalkozó által érvényesített kedvezmények, elhatárolt veszteség tekintetében az egyéni vállalkozói jogállást nem kell megszűntnek tekinteni, valamint, hogy ezek és a de minimis támogatások szempontjából az egyéni cégből átalakult társaság jogutódnak minősül. Az átalakulás napjára megállapított adó soron kívüli megfizetése és bevallása helyett az egyéni vállalkozó éves bevallásában rendezheti az adókötelezettség teljesítését. Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó átalakulásáról szóló rendelkezések között a felsorolásban az ügyvédi iroda mellett a szabadalmi, a végrehajtói, az ügyvivői és a közjegyzői iroda is megjelenik, mivel rájuk is vonatkoznak e szabályok (ez eddig is így volt csak nem szerepeltek a felsorolásban). Egyéni vállalkozói tevékenység folytatása Az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének folytatására vonatkozó rendelkezések kiegészültek olyan esetre, amikor az özvegy vagy az örökös maga is egyéni vállalkozó, de az Szja tv. szerinti eltérő adózási módot alkalmaz. Ilyenkor a tevékenységet folytató választhat, hogy melyik módszer szerint folytatja az egyesített tevékenységet. Ekkor azonban a nem választott módszer szerinti tevékenységre (akár az elhunyt, akár a saját tevékenysége az) a megszűnési szabályok figyelmen kívül hagyásával meg kell állapítania az elhalálozás napjára vonatkozó adókötelezettséget, amelyet az éves bevallásában – az egyesített tevékenységre vonatkozó adókötelezettségétől függetlenül – kell teljesítenie. (Kapcsolódó rendelkezés az Eva törvényt is módosítja, miszerint, ha a tevékenységet folytató eva-alany, de a továbbiakban az Szja tv. szerinti adózást választ, az eva szerinti adókötelezettséget a megszűnési szabályok figyelmen kívül hagyásával az adóhatóság állapítja meg.) Egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja A Tao. tv. módosításával összhangban nem csak a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely kezelésében lévő területen működő ott végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén érvényesíthet bevétel- csökkentést az egyéni vállalkozó (az ilyen címen elszámolt összeg háromszorosát), hanem az említett intézmények és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján bárhol közösen végzett ilyen munka alapján. A társasági adóalanyokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói jövedelemének 25 százaléka helyett, annak 50 százaléka erejéig képezhet fejlesztési tartalékot, az évi 500 millió forint felső korlát változatlansága mellett.
16
A hatályos szabályozással szemben az olyan veszteségelhatárolás, amelyre adóhatósági engedélyt kell kérni, a kérelem elmulasztását követően önellenőrzés alapján nem engedélyezhető. A minimum adóalapra vonatkozó szabályozás alóli felmentéshez, ha a káreseményt az egyéni vállalkozó – annak mértékétől függetlenül – az adóhatóságnak 15 napon belül bejelenti, az okozott bevétel-csökkenés mértékének megállapításakor több káresemény együttesen vehető figyelembe. A kisvállalkozói kedvezmény (250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó tárgyévi beruházási költségével csökkenthető a vállalkozói jövedelem évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a vállalkozói jövedelem erejéig) érvényesíthető, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál. Ez a kedvezmény az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe. Minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Az internet-használat költségeinek elszámolási szabályában megszűnik a fix összegű, évi 60 ezer forint költség-elszámolási korlát. Ha a magánszemély telephelye a lakásán van, akkor legalább az internet költségének 50%-a elismert költségnek minősül, illetve, ha a telephely a lakástól elkülönül, akkor az e címen felmerült költségek maradéktalanul elszámolhatóak. Az olyan őstermelői tevékenységet folytatók esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az internet használat költségeinek 50 %-a számolható el (egyébként 30 %-a) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében egyszerűsítést jelent, hogy a beszerzési árat két adóév alatt egyenlő részletben is el lehet számolni. A korábbi szabály feleslegesen bonyolult volt a százalékos és az időarányos korlát miatt. Átalányadózás Az üzletköri besorolásokat újonnan elfogadott kormányrendelet módosítja, erre való tekintettel átalányadózás választására jogosító üzletköri besorolást is módosítani kell. Az új besorolások: üzletköri jelzőszám a) élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem b) zöldség- és gyümölcsüzlet c) hús, húsáruüzlet d) halüzlet e) kenyér- és pékáruüzlet f) közérzetjavító és étrend-kiegészítő termékek szaküzlete g) festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete h) egyéb iparcikk-üzlet
17
1111-1112. 1210. 1220. 1230. 1240. 1290. 1363. 1750.
Egyes fogalmak Belföldi illetőségűnek minősül az a magánszemély is, akinek kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, továbbá akinek létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, valamint akinek szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg. Az állandó lakóhely és szokásos tartózkodási hely meghatározását az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza, míg a létérdekek központja alatt azt az államot kell érteni, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. A jövedelemszerzés helye Változó munkavégzési helyen végzett nem önálló tevékenység esetében a jövedelemszerzés helye -
ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével, vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, belföld;
-
az előbbiekben nem említett esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem vonatkozásában belföld;
-
ha viszont a jövedelem nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben (jellemzően egyezmény hiányában) a magánszemély illetősége szerinti állam.
A természetbeni juttatás esetében a jövedelemszerzés helye belföld. Egyéb fogalmak -
Munkaerő-kölcsönzés esetén munkáltatónak minősül – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló számára közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Ilyenkor a bevételnek nem számító juttatásokra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó korlátot (évi 400 ezer forintot) a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő által juttatott ilyen bevételek együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.
-
A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósításával történő elszámolási kötelezettség mellett kap.
-
A szakképző iskolai tanulót szerződés alapján pénzbeli ellátásként megillető díjból az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő részt jelenleg a szakképzési hozzájárulással szemben költségként elszámolható összegre hivatkozással határozza meg a törvény. Ez 2008-tól a minimálbér 50 százaléka (ami nem jelent tényleges mérték-változást, ugyanis e pénzbeli juttatás havi összege a hatályos szabályok szerint a minimálbér 50 százalékáig számolható el költségként a szakképzési hozzájárulással szemben); a szakképzésről szóló törvény 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján tanuló szerződés nélkül a tanuló pénzbeli juttatása a minimálbér 20 százalékára emelkedett, emiatt visszamenőleges hatállyal módosul az a szabály, amely ezt a jövedelmet adóterhet nem viselő járandóságnak minősíti.
-
Az Flt. fogalomhasználata 2005. november 1-jétől megváltozott. Emiatt a bér fogalmában nevesíteni kellett a munkanélküli járadék helyett bevezetett álláskeresési járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyett
18
– annak tartalma szerint – bevezetett álláskeresési segélyt is, meghagyva a régi elnevezéseket is (akinek a juttatást 2005. november 1-jét megelőzően állapították meg, az ellátást 2005. október 31-én hatályban lévő szabályok alapján folyósítják). Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások magánszemély tagjai által viselt vállalkozói járulékra tekintettel fizetett munkanélküli ellátások is bérjövedelemnek minősülnek, a táppénzhez hasonlóan. -
Az Flt. alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély 2005. november 1-jei hatállyal megszűnt, helyette megváltozott feltételekkel álláskeresési segély jogcímen folyósítanak ellátást. Ezt a nyugdíj fogalmában nevesíteni kell, meghagyva a régi elnevezéseket is (akinek a juttatást 2005. november 1-jét megelőzően állapították meg, az ellátást 2005. október 31-én hatályban lévő szabályok alapján folyósítják).
19
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho) szóló törvény 2008.évi fontosabb változásai Az ekho alkalmazására jogosító tevékenységi lista kiegészül olyan foglalkozásokkal, amelyek a törvény preambulumában foglalt célok megvalósulását szolgálják. Ezek: díszletező, díszítő, a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély. A munkaviszonyban álló magánszemély esetében az ellátásokra való jogosultság folyamatossága érdekében lényeges, hogy minden hónapban szerezzenek olyan jövedelmet, mely után a közterhek megfizetése az általános szabályok szerint történik. 2008-tól havonta csak az általános szabályok szerint adózó, minimálbér összegét meghaladó bevételre engedi meg az ekho alkalmazását. Az említett, általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelem azonban nem csak az adott munkaviszonyból, hanem más, pl. megbízási jogviszony alapján megszerzett is lehet, feltéve, hogy e jövedelem megszerzését a magánszemély igazolja. Az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kell venni, azaz, ha az adott ekho alap meghaladja az említett időtartam és a járulékfizetés napi felső határa szorzatának összegét, a meghaladó részre már az alacsonyabb ekho mértéket kell alkalmazni. Az adókötelezettség teljesítését elősegítő változás, hogy a magánszemély – ha az egyébként ekhóra jogosító tevékenységet vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi – a törvény szerint a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nyilatkozatával átvállalhatja, azaz a kifizetőt terhelő ekhót ekkor a magánszemély állapíthatja és fizetheti meg. A magánszemély, ha a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást átvállalta, az ekhót negyedévente fizeti meg, azonban évente vallja be, negyedéves bontásban. A magánszemélynek a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás átvállalásáról szóló nyilatkozata esetén a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magánszemély részére juttatott, ekho alapot képező bevételről. Az ekho alapján a magánszemély természetbeni egészségbiztosítási ellátásra jogosulttá válik, ugyanakkor az ekho magánszemély által viselt része (egyéni ekho) 2007-ben még nem tartalmaz a természetbeni ellátások fedezetére szolgáló hányadot. A 15 százalékos egyéni ekhó természetbeni egészségbiztosítási járulékot is tartalmaz, ezért a százalékos megoszlása az egyes fizetési kötelezettség-jogcímek között (az személyi jövedelemadó rész „rovására”) a következők szerint módosul: Szja-ra:
9,5%
Nyugdíjjárulékra és tagdíjra:
3,9% (0,1%+3,8%)
Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 1,6% Összesen:
15%
Módosul a kifizetőt terhelő ekho megoszlása is a társadalombiztosítási járulékok alapok közötti megoszlásának változásához igazodóan. A magánszemélyt és a kifizetőt terhelő ekho megoszlásának változásával összhangban változik az állami adóhatóság által személyi jövedelemadóként nyilvántartott, illetve a társadalombiztosítási alapokhoz, magán-nyugdíjpénztárhoz átutalandó ekho és különadó megoszlása is.
20
A közösségi jognak való megfelelés, az egyenlő elbánás jegyében a Magyar Köztársaságban társadalombiztosítási kötelezettséggel nem érintett EGT állampolgárok számára lehetővé válik az ekho választása. (A hatályos szabályozás szerint e magánszemélyek azért nem választhatnak ekhót, mert nem szereznek általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelmet a hazánkban, ugyanis ők (illetve utánuk) tb. járulékokat egyáltalán nem fizetnek. 2008-tól azonban nem zárná ki az ekho választásának lehetőségét, ha az ekhót választó magánszemély EGT állam olyan polgára, aki a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, és b) más tagállamban biztosított személy és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával, továbbá c) az adóévben bármely tevékenységével összefüggésben az Ekho tv. 3.§ (1) bekezdésében említett jogcímen olyan jövedelmet szerez, amely után személyi jövedelemadó kötelezettségét az általános szabályok szerint teljesíti. Az általános szabályok szerint személyi jövedelemadót viselő jövedelmet az ekho választására jogosító bevételi határ (összeghatár) számításakor (Ekho tv. 3.§ (4) bekezdés) olyan jövedelemnek kell tekinteni, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik. Tehát, ha az EGT állam polgára az éves minimálbért elérő nagyságú olyan – a Magyar Köztársaságban adóztatható – jövedelmet szerez, amely után az általános szabályok szerint fizeti a személyi jövedelemadót, akkor az adóévben 25 millió bevételig, ha ennél kisebb nagyságú általános szabályok szerint „szjazó” bevételt szerez, akkor a 25 millió forint arányosan kisebb hányadára választhat ekhót. A jogszerűen ekho alapként figyelembe vett bevétel után a kifizető ekhót nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót von le. A 9,5 százalékos mértékkel levont ekhót az állami adóhatóság személyi jövedelemadóként tartja nyílván. A magánszemély a 9,5 százalékos mértékkel megfizetett ekho alapján társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.
21
Az egyszerűsített vállalkozói adóról (Eva) szóló törvény 2008. évi fontosabb változásai Adóalanyok köre A korábbi szabályozástól eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó alanya lehet az az adózó is, aki az adóévet megelőző naptári évben vagy az azt megelőző adóévben a hulladékforgalmazásra vonatkozó különös adózási szabályok szerint teljesítette az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit, továbbá az is aki az adóévben a hulladékkereskedelemmel összefüggésben a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. Ezt a szabályt már a 2008. adóévre történő bejelentkezéskor figyelembe kell venni.
Elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása Ha az elhunyt egyéni vállalkozó örököse (özvegye) maga is egyéni vállalkozó, de nem evaalany, akkor dönthet úgy, hogy az örökhagyó (volt eva alany) tevékenységének folytatásakor a teljes tevékenységére az evát, vagy a saját jogon végzett tevékenységgel azonos adózást – vállalkozói személyi jövedelemadózást vagy átalányadózást – alkalmazza. Utóbbi esetben az átvett tevékenység tekintetében úgy kell eljárni, mintha az eva-alany adóalanyisága a vállalkozás megszüntetése nélkül szűnt volna meg. Ez azt jelenti, hogy ha az elhunyt az evaalanyként történő bejelentkezését megelőzően készlettel rendelkezett, amelyet az áttéréskor vállalkozói jövedelemadó alapként nem vett figyelembe és eva-alanyként adóalapot nem érintő bevételként tartott nyilván, megszűnése miatt nem kell bevételként figyelembe venni. Ez csak akkor fog vállalkozói jövedelemadó alapot képezni, ha az örökös megszünteti egyéni vállalkozói tevékenységét. Ha az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységét örököse folytatja, és nem eva-alanyiságot választ, akkor az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése Ha az evás egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, az eva alanyként kiszámlázott, de a tevékenység megszüntetése után befolyt bevételét a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie, akkor is, ha a számla kiállításától számítva még nem telt el harminc nap a megszűnésig. Ezt a rendelkezést már a 2007. november 23-át követően történő tevékenyég megszüntetéskor is alkalmazni kell.
Az új áfa törvénnyel összefüggő változások A korábbi szabályozástól eltérően a külföldről vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja nem növeli az összes bevételt, az után az evaalany a fordított adózás szabályai szerint áfa fizetésére kötelezett. Az Eva alany az új Áfa törvény számlázásra vonatkozó X. fejezete alapján teljesíti bizonylatadási (számla-, nyugta-, számlával egy tekintet alá eső okiratadási) kötelezettségét. (Az Áfa törvény e fejezete meghatározza meg – többek között – ezen bizonylatok tartalmát, egyszerűsített tartalmát, elektronikus formában történő kiállításának módját). Nem hárít át áfát az eva-alany a nem belföldön teljesítettnek minősülő termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylatban, illetve a fordított adózáskor, azaz azokban az
22
esetekben, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az áfa fizetésre kötelezett (például olyan ügyletek esetében, mint a hulladék értékesítése, az adós és hitelező között a zálogtárgy értékesítése, felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany egyes értékesítései). A változás miatt az Eva törvény több helyen módosul, oly módon, hogy a számla, egyszerűsített számla helyett bizonylat kifejezés szerepel, e módosítások azonban a korábbi rendelkezéseket tartalmukban nem érintik. Az új Áfa törvény kiterjeszti a fordított adózás eseteit. Ezekben az esetekben az adót a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, ezért az eva-alany adózó az eván kívül áfát is köteles fizetni, melynek összegét az adóévre vonatkozó bevallásban kell megállapítani, bevallani, és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. Ide tartozik például a közvetített szolgáltatás, az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás (ingatlanközvetítői, -szakértői szolgáltatás, valamint építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatás), a személyszállítás, a Közösségen belüli fuvarozás, a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatás, szakértői értékelés, valamint azon ügyletek, amikor az eva-alany olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek a teljesítési helye az áfa törvény szerint az a hely ahol az igénybevevő gazdaságilag letelepedett (például reklámszolgáltatások, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, termék bérbeadása, elektronikusan nyújtott szolgáltatások). Ugyancsak áfát kell fizetnie például az eva-alanynak, ha áfa alanytól ingatlant vesz át (akkor is, ha az anyagokat és egyéb termékeket az eva-alany bocsátotta rendelkezésre), ha belföldi ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, karbantartási, javítási, átalakítási, takarítási, bontási szolgáltatást vesz igénybe, ha az áfa törvény 6. számú mellékletében felsorolt (fémet, hulladékot) szerez be, valamint ha felszámolás alatt állótól 100 ezer forint értéket meghaladó értékben terméket szerez be.
Fejlesztési tartalék felhasználása A társasági adóalanyként fejlesztési tartalék címen érvényesített kedvezmény feltételeinek történő megfelelés esetén mentesül az eva-alany a társasági adó utólagos megfizetése alól. Akkor nem kell (eva-alanyként) a társasági adót megfizetni, ha a fejlesztési tartalék képzés adóévét követő negyedik adóév végéig legalább a kimutatott fejlesztési tartalékkal azonos összegű beruházást valósít meg.
Nyilvántartási kötelezettség Az áfa törvény módosításával összhangban az eva-alanynak sem kell a bizonylaton magyar nyelven feltüntetni az adatokat. 2007. november 15.
Összeállította:
Lucz Zoltánné PM főosztályvezető
23
