2013. március 31.
18. évfolyam, 1. szám
A szeretet tanúi Az algyĘi egyházközség kiadványa KRISZTUS FELTÁMADT! A Húsvét a Feltámadás - és nem a nyuszi - ünnepe
Ádám és Éva az Ęs-bĦnnel veszítette el az örök életet. Az Ószövetség szerint az örök élet, amely kezdet és vég nélküli, az Isten életének a sajátja, amely csak tökéletes lehet és változás nélküli. Az Újszövetség lényegében átveszi ezt a tanítást. Jézus ezt egy ismeretlen kérdésére fejti ki. „Egy alkalommal odalépett hozzá valaki, és megkérdezte tĘle: Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?" (Mt 19,16). Vagyis a kérdezĘ is tudta, hogy az örök élet, az Isten élete, csak jócselekedetek segítségével érthetĘ el. Jézus elsĘsorban azoknak ígéri meg az örök életet, akik minden emberi köteléket elhagyva követik Ęt és tanítását. „Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nĘvéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyi kap, s az örök élet lesz az öröksége.” (Mt 19,29).
ÚJ PÁPÁNK Ferenc pápa Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én. Idén márc. 13-tól Róma püspöke és a katolikus egyház feje, az önként lemondott XVI. Benedek utóda. Buenos Airesben született ötgyerekes olasz emigráns családba. Apja, Mario José Bergoglio vasúti munkás, anyja, Regina María Sívori háztartásbeli volt. Gyermekkori fertĘzés miatt fél tüdĘvel él. Szent Máté ünnepén, tizenhét éves korában érintette meg Isten kegyelme, amely meghívta a vallásos életre és elindította Loyolai Szent Ignác nyomában. Nagy hatással volt rá egy Béda Venerábilis idézet, amely Máté apostol meghívását magyarázza: "Jézus meglátott egy vámszedĘt, megkönyörült rajta és kiválasztotta, és mondta neki: kövess engem" (Mt 9,9).(Pápai jelmondatát is ennek alapján választotta, ami latinul: „Miserando atque eligendo“.) Vegyészmérnöki diploma megszerzése után döntött a papi szolgálat mellett, 1958-ban jezsuita növendék lett. Filozófiai és más humán tanulmányokat folytatott, majd teológiát tanult. 1969-ben szentelték pappá, jezsuita örökfogadalmát 1973-ban tette le. A Ferenc pápai nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel, mivel nyilatkozata szerint olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében.
Az örök élet szinonimája a keresztény teológiában az örök boldogság (beatitudo eterna), amely lényegében Isten látását jelenti. Tertullianus úgy vélte, hogy az ember életéhez hozzátartozik a teste, ezért az ember örök boldogságához szükséges a test feltámadása is. Néhány egyházatya azonban úgy tartotta, hogy ez csak az idĘk végén fog megvalósulni, és addig az emberi lélek a paradicsomban tartózkodik. Ezt azonban sokan köztes és ezért nem is tökéletes állapotnak tekintették. ÓrigenésztĘl kezdve az örök boldogságról szóló tanítás középpontjában Isten színelátása állott, és kevesebbet foglalkoztak a testtel és annak sorsával. XII. Benedek pápa (1334-42) dogmaként hirdette ki, hogy az igazak közvetlenül haláluk után megkapják a teljes színelátás örömét, és örökké szemlélhetik az Istent. A boldogsághoz az is hozzájárul, hogy a szentek és az üdvözültek közösséget alkotnak, és egymás közötti kapcsolatukat is a tökéletes elfogadás és a szeretet, valamint a kitárulkozás jellemzi. A feltámadás híre új közösséget teremtett Jézus tanítványaiból, és létrejött a zsidókat és helléneket egységbe foglaló egyház, amelyben megjavultak az emberi kapcsolatok, és a szociális különbségeket igyekeztek kiegyenlíteni az elsĘ vagyonközösségekkel, illetve a folyamatos szociális támogatásokkal. Pál missziója segítségével arra tanította meg az embereket, hogy már itt a földön is minĘségileg értékesebb életet éljenek mind egyéni egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Ennek megtapasztalása után már könnyebb volt megértetnie, hogy ennek tökéletes és vég nélküli változata az örök élet és az örök boldogság. Az örök élet és az örök boldogság tanának elfogadása a hitetlen és boldogtalan emberek számra igen nehéz, mert nincs kiindulópontjuk az örök élet tökéletességének megértéséhez. Ezért egy boldog hívĘ ember és egy szeretetben élĘ közösség a legnagyobb segítség egy hitetlen ember számára az örök boldogság tanításának megértéséhez. Ezt az örömet fejezi ki a görög egyház húsvéti köszöntése: Krisztus feltámadt, valóban feltámadt! Dr. Benyik György plébános
Megválasztása utáni elsĘ, rövid beszédének legfontosabb mondatai: (...) ElĘször is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja és a SzĦzanya oltalmazza. (...) Most pedig induljunk el (...) a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévĘ bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen! Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körĦ testvériség valósuljon meg! FĘbb nézetei: elutasítja a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos nemĦek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett. Közel áll a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart. Emberi tulajdonságai: intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája miatt tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen. EgyszerĦ életmódot folytat. Érsekként is tömegközlekedéssel járt; Rómába turistaosztályon repült. Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elĘdje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerĦ fekete ruhában. Szerénysége pápává választása után is megmutatkozott. Híveivel igen közvetlen, nyitott a spontán emberi kapcsolatokra; ezzel közelebb kerül az emberekhez - megnehezítve testĘrsége munkáját. Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és jól úszik. A spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.
EMERITUS PÁPÁNK XVI. Benedek pápa (született Joseph Alois Ratzinger, Marktl, Bajorország, Németország, 1927. április 16.) 2005-tĘl 2013-ig volt a római katolikus egyház vezetĘje. ė volt a nyolcadik német pápa, 265. a pápák sorában. 2013.
február 10-én kelt és másnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában idĘs kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette a pápai hivatalról a hónap végével történĘ lemondását. XVI. Benedek a harmadik egyházfĘ, aki önként mondott le hivataláról. Lemondása után hivatalos megszólítása: ėszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis nyugalmazott pápa) lett. Lemondásának jelentĘsége majdnem egy zsinattal ér fel. B. Gy.
A HÚSVÉTI LELKIGYAKORLAT A lelkigyakorlatot AlgyĘn Gordos Ferdinánd dorozsmai plébános tartotta. Beszédében „A tékozló fiú” evangéliumi részletbĘl kiindulva a család és a megtérés fontosságát hangsúlyozta. Gordos atya életútja röviden: 1969-ben született Salgótarjánban. Teológiai tanulmányait Szegeden végezte, 1994-ben szentelték pappá. Papi szolgálatát a Szentes I. plébánián kezdte, majd Szeged-FelsĘvároson szolgált, ezután a Békéscsaba I. plébánián káplánkodott, késĘbb Kisteleken, majd Csanádapácán mĦködött. Plébános lett Medgyesegyházán és Medgyesbodzáson 1998-tól, 2004-tĘl pedig Makó-Belvárosban vezette a plébániát és a makói esperesi kerületet. 2009-tĘl Magyarbánhegyes plébánosa és az orosházi esperesi kerület esperese. 2011-tĘl SzegedKiskundorozsma plébánosaként Mádi atya utóda. Lelkigyakorlatos szónokként érkezett AlgyĘre Barsi Balázs ferences atya, aki lelkes beszédet mondott „A házasságtörĘ asszony” evangéliumi rész kapcsán az isteni megbocsájtásról, az emberi bĦnbánatról és a bĦnösök társadalmi kivetésérĘl. Balázs atya a drasztikus hóakadályokat legyĘzve érkezett hozzánk. Útközben egy 11 méteres hófalba ütközött a kocsija, ezért csak egy nappal késĘbb érkezett Szegedre, de még szerencsére meg tudta tartani algyĘi beszédét. Barsi Balázs atya 1946-ban született Sióagárdon. A gyĘri bencés gimBalázs atya korábbi és jelenlegi plébánosunk társaságában náziumban érettségizett. 1964-ben belépett Szent Ferenc rendjébe. Teológiai tanulmányait Budapesten, a Ferences Hittudományi FĘiskolán végezte, ezzel párhuzamosan az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1968-ban tett örök fogadalmat. 1971-ben szentelték pappá. Ezután mintegy két évtizedig az Esztergomi Ferences Gimnázium tanára volt, orosz nyelvet, késĘbb hittant tanított. Ebben az idĘszakban novíciusmagiszter is. 1980-82. között biblikus tanulmányokat folytat a strasbourgi egyetemen. Ezt követĘen fĘiskolai tanárként biblikus tárgyakat és liturgikát tanít Budapesten, a Ferences Hittudományi FĘiskolán, valamint a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia levelezĘ tagozatán. 1991-tĘl évrĘl évre adventi és nagyböjti konferenciabeszédeket tart a pesti ferences templomban. 1994-97. között a szécsényi rendház vezetĘje. 1995-tĘl liturgikát tanít a Zeneakadémia (ma: Liszt Ferenc ZenemĦvészeti Egyetem) Egyházzene Tanszakán. 2006-ban a sümegcsehi szĘlĘhegyen kis templomot emelt John Henry Newman bíboros szentté avatásáért.
A lelkigyakorlat kifejezés már a keresztény ókorban sem volt ismeretlen, sĘt közvetett formában már az Újszövetség leveleiben is elĘfordul. „… gyakorold magad a jámborságban. A test gyakorlásának ugyanis kevés a haszna, de az istenfélĘ élet mindenre jó, mert a jelen és a jövendĘ élet ígérete kapcsolódik hozzá” (1Tim 4,7). A negyedik/ötödik században élt szerzetes, Johannes Cassianus már szó szerint „exercitia spiritualia“-nak (magyarul: lelkigyakorlatnak) nevezte azt a meditációs technikát, amelyet szerzetestársainak ajánlott. A középkorból többek között a nagy német misztikus, Szent Gertrúd munkásságát szokták kiemelni a lelkigyakorlatos kultúra fejlesztése területén. B. Gy
VIRÁGVASÁRNAP Több éves szünet után ismét elénekeltük a virágvasárnapi passiót, Benyik atya (Jézus) és Mádi atya (Százados) részvételével. Az evangélista Kovácsné Veréb Mariann, kántorunk volt. A többi szereplĘt és a kart a hívek személyesítették meg: Boldizsár András, Búsné Borzai Ágnes, HegedĦsné Magdika, Herczeg Andrásné, Horváthné Iluska, Plánka József, Plánkáné Terike, Qellné Kucsera Márti, Zánthóné Marika. A képen az énekesek egyrésze látható.
ALGYė, 2013. MÁRCIUS 15. Szabadság, testvériség, egyenlĘség - evangéliumi gondolatok! Amikor az1848-as szabadságharc hĘseire és mártírjaira emlékezünk, akkor egy olyan kor emlékét idézzük fel, amelyben az emberek eszmékért lelkesedtek, és képesek voltak meg is halni értük. A szabadság, testvériség, egyenlĘség alapvetĘen evangéliumi gondolat. A szabadság nem lehet a nagyhatalmak által értelmezett fogalom a kis nemzetek számára. A testvériség nem lehet a nacionalizmus által megcsonkított fogalom. Az egyenlĘség nemcsak a gazdagokra, hanem a szegényekre is vonatkozik, Orwell keserĦ jelmondatával ellentétben, amelyet a kommunizmus karikatúrájaként vetett papírra: „Minden ember egyenlĘ, de vannak egyenlĘbbek!
Ma a munka és az eszmék leértékelĘdtek, és a vad kapitalizmus korát érjük, amely kegyetlenebb a „gulyáskommunizmusnál”: a pénz diktatúrájával jobban megbontotta az emberi közösségeket és családokat, mint a korábbi diktatúrák. Még falun is megszĦnt a közösségi érzés és a közösségi élet védelmezĘ mechanizmusai. Nincs már jelentĘsége a rokonságnak, sĘt az egy családba született testvérek egy ellentétes érdekeltségĦ vállalkozás miatt halálos ellenséggé lehetnek. AlgyĘrĘl, mint az ország más tájairól is, a munka és jobb lehetĘségek reményében sokan vándoroltak ki, csonka vagy egész családdal, ideiglenesen vagy véglegesen Németországba, Angliába, Franciaországba, Skóciába. Ezzel a gyökerek lazultak, a hazai barátok elmaradnak és a külföldiek nem pótolják azt. A gyökértelenség érzése növekszik a kivándorlókban, akiknek a munkájára igény tartanak, de egyenlĘ bánásmódot a befogadó országban sok esetben nem biztosítanak számukra: az ország polgáraival szemben mindig idegenek és bevándorlók maradnak. Megszületett a skype-házasságok, -gyerekek és -unokák sora, akiknek a virtuális valóságban lehet a hangját hallani a messzi távolból, és látni néha a képét is, de csak egy-egy percre. Azok a magyarok, akik a környezĘ országokban élnek kisebbségiként, szintén kevés alkalmat találnak az életük, a problémáik kommunikálására a magyar hazai rokonaikkal. A családi kötelék iránti vágyunk szabad megosztása korlátokba ütközik, a szegényeknek csak a problémáik és a nyomoruk egyenlĘ, a testvéri érzések kifejezésére és kifejlĘdésére nincs elég idĘ és alkalom. A vallástalanság miatt már imádkozni is elfelejtettünk egymásért. Az 1848-as mártírokkal a valóságos emberi kommunikációt a földi halál szakította meg, de az emlékezés kapcsán igyekszünk ezt folytatni. Az élĘknek pedig kérem, hogy ne csak pénzt és hitelt adjanak, hanem értékeket és eszméket is, hogy a magyar szabadságból ne csak néhány zászló és kokárda maradjon, hanem a tiszta evangéliumi eszmék és az összetartás, egymás védelmezésének biztos tudata is. Dr. Benyik György plébános Az ünnepi események AlgyĘn nagyrészt a templomban zajlottak a zord idĘjárás miatt. Az ünneplés a szentmisével kezdĘdött, sokan eljöttek olyanok is, akik nem járnak gyakran közénk. Az országzászlóhoz tervezett ünnepi szónoklatot is a templomban hallgatták az ünneplĘk (jobboldali kép). Dr. Marjanucz László történész tartotta. Tartalmas elemzést hallhattunk a korról,
amelyben a forradalom és a szabadságharc eseményei megérlelĘdtek, majd lezajlottak. MeggyĘzĘen bizonyította a szónok azt is, hogy a súlyos áldozatok meghozták gyümölcsüket, ha nem is azonnal, hanem fĘleg a kiegyezés után. Az elĘadást a Kisteleki Rézfúvós Kvintett szép tiszta muzsikája foglalta keretbe. Idén is volt koszorúzás mind a 48-as honvéd síremléknél, templomunk bejáratánál, mind pedig az országzászlónál, ahol egyházközségünk képviseletében Dr. Benyik György és Mádi György atya, valamint Szekeres
Kálmán, a képviselĘtestület világi elnöke és Zánthó Csaba képviselĘtestületi tag helyezte el virágainkat.
Plánkáné Teri
KARÁCSONYI KÉPES KRÓNIKA Legutóbbi számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt néhány, az ünnepet megelĘzĘ, de ahhoz kapcsolódó esemény. Másrészt az újság éppen Karácsony elĘestéjére jelent meg, így szükségszerĦen nem lehettek benne maguk a karácsonyi történések. Ezt pótoljuk most. Az óvodában szép kicsi fatemplom épült, ennek szentelését plébánosaink végezték. ėket a nyugdíjasok karácsonyi ünnepségére is meghívták. Az iskola templomunkban tartotta adventi hangversenyét.
Templomunk szerény kis betleheme az idén is elkészült. Az óvodás hittanosok eljöttek megnézni hitoktatójuk és egy óvónéni kíséretében. A civil szervezetek a szabadban, az országzászló mellett állítottak gyönyörĦ betlehemet. Az éjféli misére zsúfolásig megtelt a templom. Karácsony napján az iskolás hittanosok betlehemi játékában gyönyörködhettünk. Az ovisok megilletĘdve ülnek kicsi templomukban
Nyugdíjasok ünnepe
H a n g v e r s e n y Fotó: Bene Zoltán, Kovácsné Budai Éva, Kovácsné Veréb Mariann, Plánka József, Zólyomi Norbert
B e t l e h e m e k
B e t l e h e m e s e k
