A SZERETET GYÕZELME. Görög Katolikus Értesítõ. Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! Görög Katolikus Pászka 2009

Feltámadt Krisztus! – Valóban feltámadt!

Görög Katolikus Pászka IX. évfolyam

2009.

Görög

h

HÚSVÉT , A SZERETET GYÕZELME

Krisztus feltámadását ünnepeljük és énekeljük: Legyőzte halál a halált … Ugyanakkor saját szemünkkel látjuk, halljuk a rettenetes híreket arról, hogy a halál továbbra is arat körülöttünk, meghalnak közeli hozzátartozóink, meghalnak a fiatalok, meghalnak azok, akik drágák nekünk. Mit jelent hát az élet győzelméről szóló örömteli híradás?

A halál különféle lehet. Van testi halál, de van egy sokkal szörnyűbb halál: végleges elválás, áthidalhatatlan elválás. És ez a fajta halál évezredeken keresztül, Krisztus eljöveteléig, az egész emberiségnek osztályrésze, sorsa volt. Miután az emberiség elszakadt Istentől, miután elvesztette Istent, mint életének forrását, az emberiség már nemcsak testileg halt meg, hanem kezdett véglegesen eltávolodni Istentől, örökre megszakítani Vele a kapcsolatot. Az ember Nélküle halt meg, Nélküle az emberek halottak maradtak. De íme eljött Krisztus, az Isten Fia, az élő Isten erre a földre. Élő Isten létére emberi életet élt, Ő maga volt az Élet. Ő mindent átélt, ami az ember sorsát képezte: éhezett, szomjazott, elfáradt, de ami mindennél szörnyűbb: végül vállalta a meghalást, a halált is. Ő mint Isten nem halhatott meg. Irántunk való szeretetből azonban megosztotta velünk az ember-sorsot. Megmaradt az Istennel – és az emberek elvetették, de nem szakadt el az emberektől – és a Kereszten, igen, a Kereszten kimondta a történelem legrettenetesebb szavait: „Istenem Istenem, miért hagytál el engem?” És meghalt… meghalt maga az Élet, kialudt a fény, amely lényegénél fogva világosság. És Krisztus, az Ő lelke, leszállt az Istentől való elhagyatottságnak feneketlen mélységébe, oda, ahol nincs Isten. Amikor Ő belépett ebbe a rettenetes „birodalomba”, saját magával, Istenségével, örök élettel, ki nem hunyó fénnyel töltött be mindent. És ez a halál mindörökre megszűnt. Most már a halált elszenderülésnek nevezzük, ideiglenes álomnak. Amikor meghalunk, nem kétségbeesés feneketlen mélységébe

Katolikus

Értesítõ

Ára: 70 Ft

távozunk, nem az Istentől való elhagyatottságba, hanem az Istenhez, Aki annyira szeretett minket, hogy szeretett Egyszülött Fiát adta oda, hogy higgyünk az Ő szeretetében! Vajon kételkedhetünk-e ebben a szeretetben, amikor látjuk, tudjuk, mibe került Istennek ez a szeretet: Krisztus életébe, Krisztus halálába. Ő vállalta az emberektől való eltaszítottságot, az Istentől való eltaszítottságot, a Getszemáni kert borzalmát, várva a halált és tudva azt, hogy egyik tanítványa árulja el, tudva azt, hogy néhány óra múlva egy másik tanítványa – Péter – megtagadja Őt és, hogy mindnyájan elhagyják, hogy magányosan kell meghalnia, egyedül… Azt mondja nekünk: nézzétek, még ezt is magamra vállaltam, hogy elhiggyétek: Isten szeret benneteket, és mivel Isten szeret benneteket, üdvözültök, meg vagytok mentve. Az üdvösség ugyanis nem tőlünk függ, hanem a szeretetnek ettől a csodájától… És mi? Mivel tudunk válaszolni, reagálni erre a szeretetre? Áhítattal, remegve fogadhatjuk ezt a szeretetet a szívünkbe. Azt tehetjük, hogy ámulva állunk meg a legyőzhetetlen isteni szeretet e csodája előtt. Ha ezt megértettük, akkor egész életünk folyamán hálát adhatunk, egész életünket hálaadássá tehetjük. Ne kötelességből hódoljunk Isten előtt, ne szükségből teljesítsük az Ő parancsait, hanem mondjuk azt: Uram! Ha Te ennyire szeretsz minket, akkor lehet Téged tisztelni, szeretni, Neked engedelmeskedni, mivel a Te utad – az élet útja… És egész életünket tegyük hálaadássá, de nem szóval, nem hálaénekkel, hanem az életünk hálájával: úgy kell szeretnünk minden embert, ahogyan Isten szereti őt – bármilyen áron és mindvégig. És ha megtanulunk így szeretni, akkor világunk egy másfajta világgá lesz. Akkor eljön közénk az Isten országa, a feltámadás, új élet. Ennek érdekében azonban mindannyiunknak meg kell halnunk – nem testi halállal, nem az elválás szörnyű halálával, hanem az önszeretetről való lemondással, az önmagunk keresésének elvetésével, meg kell nyílnunk Istennek, másoknak, másokért kell élnünk. Mivel csak az támadhat örök életre, aki ledobta a vállairól a régi, szükségtelen ruházatot, minden ideiglenest, minden romlandót… Így élni fogunk és létrehozunk egy olyan világot, ahol az Úrnak öröme telik bennünk, mi meg örömmel nézünk az Ő arcába és minden ember arcába. Ámen. Dr. Kaulics László püspöki helynök

/2

GÖRÖG KATOLIKUS PÁSZKA

nNAGYPÉNTEK

Egy-egy eseményt talán akkor érthetünk meg a legjobban, ha megismerjük annak résztvevőit. Ismerjük meg közelebbről a keresztre feszítés tevékeny résztvevőit. Annás és Kaifás főpapokat pl. Híres, vagy inkább hírhedt emberek ők. Annásról még a Talmud is megemlékezik. Ezt írja róla: “Jaj Annás házának! Fiai a templom kulcsait őrzik. Vejei az őrség vezetői. Egész háza a nép elnyomója.” Nemcsak elvi okai vannak Jézus megölésére. Személyesen is érdekelt ebben, hiszen a templomban kereskedők neki fizetnek a bevételükből. Amikor Jézus felforgatja az árusok asztalait és kikergeti őket a templomból nagyhétfőn, Annásnak okozza ezzel a legnagyobb kárt. Indulata látszik is Jézus elfogásánál. Minden eszközt felhasznál: árulást, sötétséget, erőszakot, hamis tanúkat. Nem tartja be a kihallgatás elemi előírásait sem. Kényszeríti Jézust maga ellen vallani. Az Olajfák hegyén és a főpap udvarában Jézus után Péterrel történnek a legnagyobb változások. Hajlamosak vagyunk könnyen elítélni, pedig sok a pozitív vonás viselkedésében. Jézus elfogásakor ő az egyetlen a tanítványok közül, aki kész harcolni is a támadókkal. Mesterének elfogása után sem fut el. Követi őt az oroszlán barlangjáig. Sőt, be is megy oda. A szeretet hajtja, ad erőt ehhez neki. Ez a szeretet gyengül meg, amikor a szolgáló rákérdez. De a kakasszóra újra élni kezd a szeretet szívében, és ez menti meg a haláltól. Sírni kezd. Ezért, amikor Jézus feltámadása után előveszi Pétert, nem számon kéri a tagadását, hanem megerősíti a szeretetét. Háromszor. Annyiszor, ahányszor az meggyengült a főpap udvarában.

megerősítve írta le, hogy egyik betegének folyamatosan romlott a vérképe, gyengült az állapota. Semmilyen gyógyszer nem használt. Aztán minden külső hatás nélkül, egyszerre csak javulni kezdett, és egyetlen nap alatt minden lelete normális lett. Amikor elbeszélgettek, akkor derült ki, hogy lelkében hatalmas gyűlölet tombolt. Ez hozta az általános gyengülést. Amint kibékült haragosával, és Istennek is le tudta tenni gyűlöletét, javulni kezdett. Ezt üzeni a Miatyánkban Jézus is. “bocsáss meg, amint mi is megbocsátunk.” Még van két napunk húsvétig. Ha igazán meg akarjuk érni Jézus feltámadását, saját, jól felfogott érdekünkben bocsássunk meg. A kereszt alatt két csoportot látunk. A katonákat, akik Jézus ruháin osztoznak, s hogy érdekesebb legyen, játszanak, kockával döntik el a sorrendet. Játék a kereszt alatt. Az elembertelenedés, a megszokás, a közömbösség nem ismer határokat. Mindent meg lehet szokni. Városi papként sokféle embertelen viselkedést láttam halál közeli helyzetekben. Amikor valakinek semmi és senki nem szent. Amikor szertartás alatt könnyedén cigiznek, fotóznak, rágóznak és csevegnek emberek. Ez történik a kereszt alatt is. Veszekedés a koncon. Még él, de már nem számít. Egybeszőtt köntöse értékes. (jelképes is ez: a főpap ruhája készült, egybe szőtt anyagból. Jézus is főpap.)

János apostol érzelmek nélkül közli evangéliumában a tényeket. Nincs ítélet a mondataiban. Inkább csak üzenet: Még a legszeretőbb, legbátrabb, lehűségesebb ember is belecsúszhat Isten tagadásába. Ha velünk is megtörténik ez, ne szégyelljünk sírni. Pétert a könnyei mentik meg. Mert aki tud sírni, azt meg lehet vigasztalni.Az nem dobja el magától az életet. Nagypénteknek ugyanaz a nép a főszereplője, mint virágvasárnapnak. De már előjellel. Jól látszik, mire képes a gyűlölet és a tömeghisztéria. A gyűlölet valóban megvakít. Jól látszik ez abból, ahogyan a zsidók kínosan ügyelnek arra, hogy ne menjenek be a pogány Pilátus házába, hogy a húsvéti bárányvacsorát elfogyaszthassák. S miközben erre centiméteres pontossággal ügyelnek, nem veszik észre, hogy közben az Isten Bárányát ölik meg, akinek vére mindenki életét megmenti. Vak és öl a gyűlölet. Benne is van a szóban. És hazug is. A zsidók hazudnak Pilátusnak, amikor azt kérdezi, miért hoztátok ide ezt az embert. Nem a vallási okot mondják, - az igazit (ezért soha nem ítélné el Jézust), hanem kreálnak egy politikait: Királlyá tette magát. Micsoda vád. Jézus soha nem akart király lenni. Éppen ez a bűne a zsidók szemében. Hogy nem harcos, felszabadító Messiásként érkezett, hanem megbocsátó, szelíd Isten Fiaként. Vágyukat most Jézus bűneként tüntetik fel. Ma is sokszor előfordul ez. Régi módszer. Íme itt az írott mintája. Pilátus rá is kérdez: “A ti királyotokat feszítsem-e meg?” A válasz:”Nekünk nincs királyunk, csak császárunk!” Ezzel az Istent tagadják meg. A próféták ezt sulykolták századokon át a népbe: “Isten a ti királyotok.” Most lemondanak róla egy gyilkosság kedvéért. Ennyire vakká tehet a gyűlölet. Minket is. Ha nem tudom letenni, engem is elpusztít. Egy nemzetet is. Befelé rombol. Egy svájci orvos vizsgálatokkal

Kenetkő Van egy másik csoport is a kereszt alatt. Három asszony és János apostol. Három az egyhez. Kb. ma is ez az arány a templomban férfiak és nők létszámában. Bennük, általuk a szeretet áll a kereszt alatt. Négyen a ruháján osztoznak, négyen pedig az utolsó szavain Jézusnak. Mit tesznek? Állnak. Van, amikor nem szabad rohanni. Amikor meg kell állni, befelé cselekedni. Csak Rá figyelni. Krisztus keresztje ilyen hely. A mai nap ilyen nap. Jó, ha elcsendesedik a házunk. Ha már nem akarunk semmit sem elintézni. Ha nem szól Tv, rádió, magnó. Ha tudunk befelé és fölfelé figyelni. Miért fontos ez? Hogy meglássuk és meghalljuk, amit Jézus mond. Mert ha csak elszáguldunk a kereszt mellett, ha csak a templomban szánunk rá időt, akkor itt marad, nem ér haza velünk, nem tud minket meglátni és megszólítani. Ha nem próbáltál még a házadban megállni a kereszt alatt, ma mindenképp tedd meg. Megmondom, mit fogsz tapasztalni. Egyrészt: gondoskodik rólad, mint anyjáról, ha erre van szükséged. Másrészt feladatot ad, mint János apostolnak. Hazafelé menet, vagy szobánk csendjében gondoljuk át kit is rendelt mellénk, akin keresztül gondoskodott és gondoskodik rólunk. Mindennap köszönjük meg ezt. Gondoljuk át azt is, kit bízott miránk, akiért felelősek vagyunk? Ha nem tudod a választ az elsőre, ha nem teljesíted a rádbízottakról való gondoskodást, akkor még nem álltál meg igazán Jézus keresztje alatt. Tedd meg ma! Polgári László, ökonómus-parókus

3/


ZARÁNDOKÚT A KÁRVÁRIA HEGYEN

Jálicsné Klára

szenvedésnek, Krisztus Urunk által átélt szörnyűségét. Szorongással a szívemben, de a beteljesülés Szeretnék itt időzni még egy kicsit, de nem lehet, mert biztos tudatával lépkedek felfelé a Golgota meredek sodor a tömeg. lépcsőin, hogy meglássam Urunk kínszenvedésének és Néhány méterrel arrébb emberek gyűrűjében észre veszem kereszthalálának helyét. Végre láthatom azt a helyet, a kenetkövet. Igen átható illatú olajban amelyet gyermekkorom óta úszik egy nagy kőlap, amelyen egy számtalanszor elképzeltem, mindig is ember fekve elfér. Arab keresztény remélve, hogy egyszer eljutok ide. Íme asszonyok selyemkendőikkel törlik a megadatott. kőlapot. Az illatos olajjal átitatott Szememnek teljes csalódás, lelkemnek kendőiket ruhájukba rejtik. Én is ujjongó öröm. Mindenütt márvány, megtörlöm a követ egy zsebkendővel. mozaik, arany, ezüst, képek, fények, Szokatlanul erős, émelyítő illatot őriz csillogás, embertömeg. Végre meg a zsebkendőm még hónapokig. megpillantom a márványpadlóból Krisztus testét „az Istenfélő József kiemelkedő, üveggel lefedett, levevén a fáról” ezen a helyen „tiszta kivilágított kőtömböt. Azt a hegyet, gyolcsba göngyölé és illatos szerekkel ahol Krisztus keresztje állott, s ahol ellátva új sírba helyezé”. kínhalált szenvedett. Tekintetemet és A Szent Sír szememnek újabb csalódás, lelkemet fogvatartja a látvány. lelkemnek megrendülés. Krisztus Másokét is. Mély megilletődöttséggel sírboltja márvánnyal, arannyal, ezüsttel, állunk, térdelünk, imádkozunk selyemmel, bársonnyal borítva, csendben. Az előzetes tájékoztatás ikonokkal teleaggatva. Becsukom a szerint katolikus zarándokcsoportok itt szemem és tudom, hol térdelek. Ez a hangosan nem imádkozhatnak. földkerekség egyedülálló szent helye, Átvillan az agyamon a keresztények amely befogadta Isten Fiának holttestét megosztottságának végtelenül Jézus itt halt meg és tanúja volt feltámadásának. fájdalmas és tragikus volta. Ez a mi keresztény örömünk, reményünk alapja. Szívszorító Pillantásomat fölfelé vonzza a feszület, rajta korpusz, élmény itt lenni és nehéz innen elmenni. Áldott legyen az Jézus megkínzott, elgyötört teste. Némán állok előtte első Húsvét és minden utána következő a világ végezetéig. néhány percig. Szemlélem az emberi kínnak,

FELTÁMADÁS a börtönben Végre elérkezett a nagy nap, amikor együtt örülhetünk és ünnepelhetjük Jézus Krisztus föltámadását. A nagyböjtben a bezártságban és a zárkában eltöltött idő eredményes kihasználásával is el lehetett jutni az Üdvözítőhöz. Olykor-olykor alkalmas az idő az ember számára a magábaszállásra, az elmélyülésre, az önvizsgálatra. Különösen akkor, amikor csend és nyugalom uralkodik. Sokszor elég egy ,,szikra" , hogy feszültség, egyet nem értés, probléma legyen és utána már nagyon nehéz visszahozni a nyugodt légkört. Természetesen ilyenkor van szükség a böjti gyakorlatra. Amikor az ingerült szóra kedvesen válaszolunk, nem sértődünk meg, ha megbántanak minket, baráti szeretettel reagálunk az esetleges agresszív viselkedésre. Nem könnyű ezt megtenni, sőt néha nagyon nehéz, de hát ez a felkészülés lényege! Ezt próbálták megtenni azok a fogvatartottak, akik krisztus mellett kötelezték el magukat és vele akarnak haladni életük további szakaszában.

Vannak, akik a hit és a lelki élet legelső lépcsőfokain kapaszkodnak fölfelé és igen sok segítségre van szükségük, hogy képesek legyenek haladni, vannak, akik már magasabb fokra is elértek, de nekik is szükségük van segítségre, hogy még magasabb szintre tudjanak fellépni. Nem mindenki érett meg arra, hogy a Szent Liturgia jelentését, ajándékait befogadja és az lelki fejlődésére szolgáljon. Lelkes csapatommal (férfiak és nők vegyesen) elhatároztuk, hogy mindenkinek átadunk valamit a húsvét öröméből. Felbuzdúlva a karácsonyi misztériumi játék sikerén a húsvéti ünnepre is készültünk egy ilyen játékkal és a nagyhét végén előadtuk a fogvatartotti közönségnek, kidomborítva Jézus Krisztus elárulását, meg nem értését, tűrését és áldozatvállalását. Ezen keresztül nagyon sokan megértették, hogy mit tett értünk a Megváltó. Húsvét vasárnap délelőtt elvégeztük a feltámadási szertartást, amelynek énekei nagyon lelkesítőleg hatottak mindenkire. Mindannyian megéreztünk valamit húsvét misztériumából. Ezután buzgó csapatommal lementünk a börtön konyhájába és elvégeztük a pászkaszentelést, hogy ezzel is hirdessük Jézus Krisztus mindenkiért föltámadt, kivétel nélkül mindenkinek elhozta a húsvéti örömöt, kapcsolatba kerülhetünk vele az élet minden helyzetében és segítséget, megoldást kaphatunk minden problémánkra. Lipták Pál - miskolci börtönlelkész

/4

a


Árpád-kori görög szertartású templomok megyénkben Nincs könnyű helyzetben, aki az Árpád-korban (X.–XIII. század) épült templomaink rítusáról; görög-, vagy latin szertartáshoz tartozásáról biztosat akar mondani. Ennek legfőbb oka, hogy ezek a templomok többnyire csak töredékeikben, leginkább földalatti alapfalaikban maradtak fenn. Másrészt ebből a korból alig maradt hiteles oklevél az utókorra. Amik fennmaradtak azok is többségben 1204-, 1215-, vagy 1220 után készült hamisítványok. Ezekben az években kezdődött el a magyar görög szertartású egyház latinosítása. 1220-tó már a – latinokhoz hasonlóan – cölebsz bazilita szerzetessekkel szemben is bizalmatlan lesz Róma. A katolikus egyházban csak két szerzetesi regulát: a bencésekét és az ágostonosokét ismeri el. Megindul (és kb. másfél évszázadig eltart) a korábban görög szertartású kolostorok, templomok stb. latinok általi átvétele. Ezzel megteremtődik a kényszer a korábban görög tulajdonú egyházi vagyon eredeti okiratainak megsemmisítésére, pótlására, vagy a latinok nevére történő áthamisítására. I. Hiteles okiratok hiányában mégis, milyen szempontok alapján állíthatjuk ezer éves kor körüli templomokról, vagy maradványaikról, hogy az Árpá-korban a görög szertartáshoz tartoztak? Több tényező egybecsengő tanúsága esetén beszélhetünk megalapozott állításról. Elsősorban a következő három tényező segíthet az eligazodásban: 1, a templom titulusa (=védőszentje), 2, a templom építészeti formája 3, az építtető, vagy használó rítusa, illetve egyéb történelmi körülmény. ad 1 , A templomok védőszentjeit v i z s g á l t a M e s t e r h á z y K á r o l y. Összeszámolta a mai Magyarország területén azokat a helységeket, melyek neve az ortodox egyházban tisztelt szentekre utal (templomainak titulusai e szentek voltak): Szent Miklós (111), Szent György (100), Szent Demetet (20), Szent Kozma és Damján (20), egyéb (43). Összesen háromszáztíz helység egyenletesen elosztva a Kárpát-medence közepén. Nagyon fontos tudni, hogy „A szelepcsényi Kódex rituáléinak tanúsága szerint a keleti szenteket a keleti rítus szerint ünnepelték.” Mesterházy listáját ki kell egészítenünk még legalább kettő, a keleti egyházban és hazánkban is igen gyakran tisztelt szenttel. Az egyik az Istenszülő Szűz Mária. Magyarország templomainak Ő a leggyakoribb védőszentje. Legősibb magyar szerzetes

kolostorunknak, a veszprémvölgyi görög apácakolostornak is Ő („Szentséges Istenanya”) a védőszentje. A másik görög szertartásúakra jellemző védőszent Szent Mihály arkangyal, aki az előfordulás gyakoriságát illetően ötödik helyet foglal el a magyarországi templom titulusok között. (Kovács Bélától vett adat.) Magyarország első püspökségének, a görög Hierotheosz püspök által kormányzott gyulafehérvári püspökségnek is ő lett a védőszentje. Ugyanígy Géza fejedelem feleségének, a görög szertartású Sarolta fejedelemasszonynak a székvárosában, Veszprémben felállított – Esztergomot megelőző – első magyar érsekségnek (a legtöbb történész csak püspökségként ismeri el) és a székesegyháznak is Szent Mihály az égi pártfogója. ad 2, A templomok építészeti formájából is következtetni lehet arra, hogy latin, vagy a görög rítushoz tartoztak-e. A korai magyar templomépítés két irányból indult: Bizánc és Nyugat felől… Noha a bizánci építészet is jól ismerte a háromhajós bazilikát, (Györffy szerint: „Ilyenné épült a szerémvári görög Szent Ernyeszékesegyház 1018 után.”) elterjedt és jellemző alaprajzi típusa mégis a centrális templom lett: főleg kerek és karéjos templomok. Legalább 169 ilyet ismerünk a Kárpát-medencében. Legnagyobb részük persze kerek hajójú (rotunda) plébániatemplom. Gervers-Molnár Vera elsősorban bizánci hatást feltételez mögöttük: „A rotunda típusú korai templomocskák Közép-Európában terjedtek el, a Cirill és Metód által misszionált területen: cseh, morva, magyar, dalmát és lengyel földön… Cseh tudósok építészeti formájukban a testvérpár által terjesztett stílusirányzatot látják.” Nyugat- Európában inkább palotakápolnaként, vagy temetői karnerként fordulnak elő. Plébánia templomként esetleg mutatóba találhatók. Györffy György a centrális templomok közül csak a karéjosokat (3-, 4-, 6-, 12 karéjos) ismeri el görög rítusúnak: „E típushoz sorolható a ma is álló, belső karéjokkal tagolt kiszomborikarcsai-, gerényi körtemplom, a Csanádvár térképéről kivehető háromkaréjos kápolna (cella trichora), s melléjük állítható a pécsi cella trichora, melyet X/XI. században festettek ki, – Gyula, Ajtony és Tormás kápolnái – végül az apostagi görög rotunda, mely 12 karéjos volt. – A latin rítusú templomok… javarészt kis rotundák, kerekegyházak voltak …”

Kozáknak a rotundákról később megjelent tanulmánya, amit Györffy György lektorált, mégis egyértelműen fogalmaz: „A középkori Magyarország centrális templomai… alapos fölülvizsgálatot igényelnek.” Így summázhatjuk következtetéseit: „…Csaknem bizonyos, hogy a X-XI. század folyamán a püspöki székesegyházaink közelében (Veszprém, Eger, Esztergom, Gyulafehérvár, Nyitra) megismert körtemplomok keresztelő egyházak voltak, első székesegyházainknak mondhatók (kéthárom évtizedig).”– „A gyulafehérvári székesegyház régi sekrestyéjének padló alatti rétegében egy körkápolna tekintélyes maradványai kerültek elő. Habarcsa téglaporral kevert. E Bizáncban szokásos habarcs használata is felvetette a bizánci-bolgár kapcsolatok lehetőségét, Gyula 948 körüli megkeresztelkedése és Hierotheosz görög püspök Magyarországra jövetele mellett… Egyértelműen kimondhatjuk, hogy a gyulafehérvári körtemplom első magyar keresztelőegyházunk, s azt valószínűleg Gyula építette, amikor Hieroteosz püspököt magával hozta. Érezzük a súlyát e kijelentésnek, de az igazság azt kívánja, hogy kimondjuk ezt. Ez a hazánk területén megindult bizánci térítés – talán Cirill és Metód tanítványai nyomán – első építészeti emléke… Ez azt is jelenti, hogy megelőzi a későbbi cseh, lengyel, félköríves szentélyű körtemplomokat és mintául szolgált a hasonló magyarországi templomok építéséhez.” Az elmondottak alapján a magyarországi Árpád-kori körtemplomokat általánosságban görög rítusú templomoknak tarthatjuk, melyekben Aranyszájú Szent János Liturgiáját végezték, és prototípusukat nem Aachenben, (itt is Bizánc volt a minta) hanem közvetlenül a konstantinápolyi császári palotakápolnában kell keresnünk, ahonnan Hieroteosz hazánkba érkezett, hacsak valami más indok nem egyértelműsíti a latin rítushoz való tartozásukat. (Ilyenek például az 1200 körül – osztrák mintára – Sopron és Pozsony vonzáskörzetében épült temetői emeletes csontházak, ún. karnerek.) ad 3, A templom építtetőjének, vagy használójának ismert rítusa is egyértelműsítheti magának a templomnak a rítusát. Erre példa Szent István unokaöccsének, Delján Péternek, a bolgár cárevicsnek az esete, akinek – a történészek szerint – a tarnaszentmáriai templom volt az ún. udvari temploma, és a feldebrői bazilita atyáknál művelődött. Az ő személye mind a két helység egyházát és e birtok urainak, az Aba családnak a görög rítushoz kötését is megerősíti. A kabar magyaroknak a keletiektől közvetlenül átvett keresztény hagyományát Szabó


János Győző is kimutatta, Kovács Béla pedig állította. Természetesen egyéb építészeti és történelmi adalékok is ugyanezt erősítik meg. II. Most pedig ismerkedjünk meg megyénk Árpád-kori görög szertartású templomaival. Megyénk alatt Borsod Abaúj Zemplén megyét értem, amely a középkorban Heves megyét is magában foglalta, (Aba-) Újvár megye részeként. E megyék eddig feltárt templomai közül a mai Magyarország területére tizennégy esik. Borsod megyében négy ilyen rotundát ismerünk: 1, Boldva : A rotunda védőszentje Antióchiai Szent Margit, a 14 segítő szent, és a 4 fő szűz (Ágota, Dorottya, Alexandriai Szent Katalin és Margit) egyike. Származására nézve a keleti egyház szentje. A rotunda alapjai az apátsági templom előtti parkban láthatók. Átmérője tekintélyes, 12 m. Egyidőben épülhetett a kolostorral (1175-80). Valószínűleg itt másolták a Pray-kodexet, amelyben megőrződött a Halotti Beszéd, elsőrangú magyar nyelvemlékünk, amely a görög szertartású papi temetés csendes imáinak összeollózott szövege. A végén lévő könyörgés pedig azonos a parasztáz ekténiájával. Tehát az itteni kolostor, vagy minimum baziliták és bencések által vegyesen lakott, vagy a bazilitáktól 1210 körül a bencések által átvett kolostor lehetett. A Pray-kodexben („Sacramentarium Bolvense”) őrződött meg a rotunda emléke is: a húsvéti szertartásnál előírták, hogy a körmenet a templom oltárától indul és a „Cum rex gloriae” antifonát énekelve vonul a Szent Margit kápolnához.” Nekem a „rex gloriae” antifona az Előszenteltek Liturgiájából a Nagybemenet énekét juttatja eszembe: „Most az égi erők láthatatlanul velünk szolgálnak, mert a dicsőség király vonul be…” 2, Kissikátor: A szokatlanul nagyméretű, 28 m átmérőjű rotunda alapfalai 2 m mélységben románkoriak. Szentély nélküli egyszerű körfalán kör sátortető és azon kicsiny nyolcszögletű hagymakupolás huszártorony található. Mai állapotában jurtaszerű külleme van. Eredeti védőszentje Szent Miklós. A mai titulusa pedig Havasboldogasszony. 3, Sály-Lator: Feltételezett védőszentje Szent Miklós. A települést Anonymus szerint Örsúr apja Ócsád (=Ousad, a hét Kun-Kabar vezés egyike) kapta Árpádtól. Lator-Váralja település rotundáját a Rózsavár u. 61. telken tárták fel, de visszatemették. Kisméretű, szentély nélküli rotunda volt. 4, Szalonna: A rotunda védőszentje Antióchiai Szent Margit. Hazánk egyik legszebb rotundája. Belső déli falán XIII. századi freskómaradványok láthatók a védőszent életéből. A XIV. században

téglalap alapú hajóval toldották meg. A falu a kun-kabar Örsúr nemzetség birtoka volt, (e nemzetség eredeti központja Lator volt, később Kács) akikről az Abákhoz hasonlóan eleve valószínűsíthető a görög szertartáshoz tartozás. A mai Magyarországon az Árpád-kori Abaúj megyének a Heves megyei részében – főleg a Mátra-vidéki Aba birtokon – ismerünk 7 feltárt korai centrális templomot, ebből 4 rotunda. A mai Abaújból csak Abaújvár főesperesi templomáról van tudomásom. 5, Feldebrő: Védőszentje eredetileg Szent Kereszt lehetett. Ma Szent Márton. Nagyméretű (20 X 20 m) öthajós, egyenlőszárú „görög kereszt” alaprajzú, középen négy oszlop által tartott kupolás templom. Az Árpád-korban bizonyára az európai keresztény építészet egyik legjelentősebb alkotása volt. Keleti-, bizánci építészeti, festészeti koncepción alapszik. Az altemplom, a sírkamra a letekintő ablakokkal és a felső centrális templom egy időben, és egységes elgondolás szerint épült. Építtetője Aba Sámuel, a (kun-) kabar törzsszövetség Mátra vidékén megszállt vezéri dinasztiájának sarja, Szent István sógora, bizalmi embere, hadvezére, később nádora, 1041-1044 között Magyarország királya. Abasáron építette fel főúri palotáját és palotakápolnáját. Feldebrőn királyhoz méltó bazilikát akart építeni, valószínű rokonai fejezték be az építkezést a király váratlan halála miatt. Aba Sámuel korában Feldebrő lehetett a magyarországi bazilita szerzeteseknek az egyik központi kolostora. Az itt talált görögös főpapi pásztorbot is erre utal. Nem véletlenül feltételezik, hogy itt folyt Delján Péter, cárevics nevelése.Afeldebrői templommal rokon építmény volt Székesfehérváron a Szent Péter és Pál- (1000 k..), illetve Szekszárdon a Szent Megváltó apátsági templom (1060-63).

Feldebrő, templom alaprajz

6, Abasár: Aba Sámuel itt építette a palotájához, vagy monostorához csatlakozó rotundát. Maradványait 1973ban tárták fel. A kísérő leletek (S-végű hajkarikák stb.) alapján XI. századra keltezik. Titulusa ismeretlen. Előbb ide temették Aba Sámuelt, majd Feldebrőre

5/

szállították. Aba Sámuel fiai I. Endre királlyal Kijevből haza érkezve a XI. század második felében építtették fel Visontán a Szt. Kereszt, Domoszlón pedig a Szt. Demeter titulusú templomokat, stb. (Kovács Béla kutatásai alapján.) Valószínű ők emelték az Abasár-Pétermál -i négyzetes hajójú templomot is, a XI. sz. második felében, melynek alapfalai fel vannak tárva. E templomok előképei bizánci jellegű építészeti formák voltak. 7, Tarnaszentmária : Védőszentje Egyiptomi Szent Mária, a kinek a közbenjárását Krétai Szent András Nagykánonjában, nagyböjtben kérjük. A három félkörből álló, triconchás szentélye a görög liturgia elvárásainak akart m e g f e l e l n i ( s z e n t é l y, p r o t h e s i s , diakonikon). Lehet, hogy már Géza fejedelem testvére, Mihály herceg építette, akinek Györffy szerint bizánci, vagy bolgár felesége volt. (Az altemplomban talán Mihály herceg lett eltemetve.) Itt volt az otthona Delján Péter, bolgár trónörökösnek és édesanyjának, Szent István nővérének. 8, Eger: Az egri várban történt feltárás legjelentősebb lelete a rotunda, amely mindenképpen a XI. század első felében épült, és ez lehetett Eger első temploma, ún. keresztelő-egyháza. 6,5 m átmérőjű hajójában egy előkelő személy sírját is megtalálták. Eger környékén is volt kabar birtok. Bizánci pénzeket is találtak errefelé. Ez a rotunda is görög rítusú lehetett. 9, Kisnána: A falu az Abák birtokterülete volt. A XI. századi rotunda „Egyházasnánának” volt a plébánia temploma. Titulusa Mindenszentek. 10, Mezőtárkány-Márkegyháza : A rotuda alapjainak pusztán a töredékét találták meg. 11, Gyöngyöspata-Póctető főesperesi temploma. (Pata II. temploma) Pata első temploma alapjának csak egy piciny falszakaszát találták meg a II. templom alapja alatt és a XI. század első felére keltezték. (Az első egri székesegyházzal azonos időben épülhetett, vagy talán még azt is megelőzve. ÉK-Magyarország legkorábbi centrumai Eger és Pata voltak.) A II. templom titulusa Szent Péter. 1050 után keletkezett és az I. Endrével Oroszországból haza érkező 3 Aba fiú jóvoltából épülhetett meg, – nyílván a korábbi kisméretű templomtól rangosabb templomként – orosz mintát követve. Magyarország eddig ismert főesperesi templomai közül (Szabolcs, Abaújvár, Visegrád) ez a legkorábbi. Hajója kissé szabálytalan négyzet alapú és íves szentélyzáródású. (A pici szabálytalansággal épült templomok magyarázata Egyiptomi Nagy Szent Pachomiuszra vezethető vissza. Életrajzában olvasható: „Csak az ördög munkája lehet, ha egy művet a

/6


tökéletessége miatt megbámulnak, hiszen ökéleteset csak az Isten alkothat.” A templomépítők, hogy ezt a vádat elkerüljék azért ejtettek kisebb hibákat munkáikon.) Orosz párhuzamai: Perejaszlav-Hmelnicki, Belgorodka (Kijev közelében), és Sztavogorodka Szent Mihály temploma. Szabó János Győző ezek alapján jogosan méltatlankodott, hogy ti. hazánkban „a bizánci formák közvetítésében az építészeti kutatás Oroszországgal nem számol.” – Vajon miért?

Perejaszlav-Hmelnicki, templom alaprajz

12, Abaújvár főesperesi templom. Itt volt az Aba nemzetség felsőabaúji központja. Az ásató régész, Gádor Judit a XII. század elejére keltezteti e négyzet alaprajzú templomot, és nem tud róla, hogy, mint Visegrádon és Patán egy korábbi templomra épült volna. Teljes belső hossza 15,6 m. A négyzetes hajó nyugati felében középen két pillér volt kivehető (Szabolcsban 3-3 pillér, Patán 2-2 pillér, Visegrádon a hajó nyugati végében középen egyetlen hosszú pilléralapozás volt). Ezek tarthatták a kupolát. Zemplén megyében mindössze két feltárt Árpád-kori centrális templomot ismerünk.: 13, Sárospatak: A rotunda védőszentje Szent Mihály, eleve a görög szertartáshoz tartozást valószínűsíti. Először a kunkabar Ketel birtoka, majd I. András a Kijevből hozott Anasztázia királyné kedvéért birtokcserével megszerzi.

Szt. Mihály rotunda

Ekkor, a XI. században épülhetett a rotunda, de okleveles adat nincs róla. A birtokosai a görög rítushoz köthetők. Patak Árpád-kori plébánia templomából csak néhány kőborda ismert, és a titulusa: Szent Miklós. A kabar hagyományból és az orosz kapcsolatból következhetett a templom formája és korai építése is. Sajnos a vártemplom alatt a sok sírral

szétáshatták az eredeti alapokat. 14, Karcsa : Kívül kör, belül hat félkörfülkés rotunda. A későbbi hozzáépítések és durva átalakítások ellenére hazánk egyik kiemelkedő műemléke. 1186-ban a keresztes lovagok, a Johanniták birtokai között szerepel Karcsa, de rotundát a Johanniták egyetlen magyarországi birtokukon sem építettek. Itt ugyan miért építettek volna? Ez a rotunda már a XI. század második felében megépülhetett. Védőszentje ugyancsak keleti származású, Antiochiai Szent Margit. Miskolc Árpád-kori templomaira korai okleveles adat-, és a korabeli épületek részletes feltárása híján csak következtethetünk. A legrégibb templom valószínű a Szent György kápolna volt, amit az Avason feltételeznek, de sem a helye, sem a formája nem biztos, csak a titulusa, ami a görög rítusra utal. Ez akár rotunda is lehetett. A mai avasi református-, és a diósgyőri római katolikus templom is az Árpád-kori templomok helyén épült, és görög szertartású lehetett. Az Árpád-kori templommaradványok nincsenek részletesen feltárva. Az avasi templomot hosszhajós, külső sekrestyésnek és egyenes záródásúnak mondják, de az eredeti hosszhajó, amit később bővítettek, akár négyzet alaprajzú is lehetett. Anonymus szerint Miskolcot két kunkabar vezér kapta birtokul. (Ezek görög kötödése ismert.) Diósgyőr ura Ocsád (=Usad) lett, akit a XIII. században váltott a dukátus bihari részéből érkezett Ákos nembeli Ernye bán. (Róla kapta nevét városunk mai Erenyő része.) Már a neve is árulkodik a görög szertartáshoz tartozásáról, hiszen közismert, hogy Szent István által alapított szerémvári görög püspökség székesegyházának a védőszentje is Szent Ernye (Iréneusz) lett. Miskolc városának pedig Miskolc nevű első ispánja volt a névadója, aki Bunger nemzetségének a leszármazottja. Családjának és az itt lakóknak is köze lehetett a görög szertartáshoz. Erről árulkodik az a X. századi görög feliratú ereklyetartó mellkereszt, amit a miskolci repülőtéren ástak ki. A diósgyőri templom mai patrociniuma „B. Sz. Mária neve”. Ez az eredeti maradhatott. Sz. Mária a görögöknél kedvelt égi pártfogó volt. Az avasi templom, ahogy ma fennáll, legrégibb falai csak a XIV. sz. elejéről valók. Építtetője, István nádor a saját védőszentjét „Szent István királyt” tette meg patrónusának. Tehát itt a korábbi görög patrocinium megváltozott, és ma ismeretlen. Dr. Szarka János diósgyőri parókus

Megkezdődött! Miután a tervezések illetve egyeztetések hosszú sora nyugvópontra jutott és Fülöp Püspök atya javaslatára a védőszentünket is megtaláltuk Szent András apostol személyében. Sikerült a tavalyi enyhe ősznek köszönhetően elkezdenünk Szirmán a templomunk építését. Az akkor még közelgő ma már érezhető – válság jelei is bíztattak erre minket, mert nem szerettük volna, ha a sok évi gyűjtés, a sok jó szándékú adomány értékét vesztené. Hihetetlen összefogással és lelkesedéssel párosult mindez. Nagyon megható jelenet volt, mikor a gép elkezdte ásni az alapot, és mi akik néhányan ott álltunk a Mennyei Király elimádkozásával kértük a Szentlélek segítségét e hatalmas munkában, hogy az Isten dicsőségére és az emberi közösségeink javára templomot emelhessünk.

Később a beköszöntő téli hideg illetve eső természeténél fogva megakadályozta a folytatást. De ez alatt az idő alatt sem tétlenkedtünk, hiszen terveinkben észrevehető kisebb hibákat kijavítottuk és sikerült beszerezni az épülő templom és közösségi ház összes tégláját. Reményeink szerint a tavaszi kikelet, a Krisztus sírjából áradó világosság és erő segít bennünket, hogy folytatni tudjuk ezt a munkát.Az egyházközségünk számít minden jó szándékú ember segítségére, mely nemcsak anyagi, hanem lelki erőforrás is lehet. Mi e kis imádságunkkal fordulunk nap, mint nap a Mindenható Istenhez és Szent András apostol közbenjárását kérjük: „Istennek elsőként meghívott apostola Szent András, aki testvéredet Pétert és a kenyérszaporításkor az ismeretlen fiút Jézushoz vezetted. Vidd kérésünket Isten elé: segítsen bennünket, hogy tiszteletedre templomot építhessünk! Nyisd meg szívünk nagylelkűségét, vezess hozzánk jó szándékú adakozókat! Járj közben érettünk Krisztus Istenünk előtt, hogy adjon békét és egyetértést fáradozó munkásaidnak! Szent életed és kiváló tetteid vezessenek bennünket, hogy szent templomodba életünk végéig veled együtt a mi Urunk Jézus Krisztusnak szolgáljunk. A Szent András apostol könyörgésére Krisztus Istenünk, teljesítsd a te néped kérését, mert minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van és téged dicsőítünk kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.” Stefán Zoltán, szirmai parókus


KICSENGETÉS UTÁN Bevallom, hogy a címet „kölcsön vettem” - az általam is nagyra becsült – középiskolai történelem tanáromtól, Kőhalmi Gyuszi bácsitól. Az Ő könyve hatvan év pedagógiai munkájának a számvetése, visszatekintés a múltra, és „Töprengés…” a jövőről. Aki ebből a hosszú katedrán töltött pedagógus pályából csak az előbb említett VI. fejezetet olvasná, az is megállapíthatná, hogy a szerzője olyan tanár, akiről eddig csak a szakkönyvekben olvashattunk, a „jó pedagógus ismérvei” címszónál. Nekem szerencsém volt, mert négy évig tanítványa lehettem. Emlékszem az első történelem órára, amikor kiderült, hogy felsővadászról jöttem, - és hogy édesanyám gadnai származású – rögtön lejött a katedráról és kezet fogott velem, mert hogy Őt 1947-ben kinevezték Gadnára görög katolikus kántortanítónak. Már akkor is úgy éreztem, már akkor is megfogalmazódott bennem, - de most írom le először, - hogy ez a gesztus mit is jelentett nekem. Képzeljenek el egy falusi kislányt, - aki eddig évente egyszerkétszer hagyta el a faluját, - tizennégy évesen, távol az otthonától, távol a családjától, egy idegen városban, egy idegen osztályban, egyszer csak kiderül, hogy nincs egyedül, mert „lelkirokonságban” van tanárával. Lehet, hogy az a csendes, zárkózott, gyerek talán ennek is köszönheti, hogy az érettségi elnökkel szemben bátran képviselte a Gyuszi bácsitól tanultakat, Kossuth – Széchenyi szerepének az értékelésében. A bevezetőben szabad legyen még egy gondolatot idéznem a könyvből: „Ha újrakezdhetném így, vagy úgy, vagy másképp csinálnám? E polemizáló kérdésekre első válaszom az, hogy nagyon szerettem a pedagógusi munkát, tanulóimat, s nem bántam meg, hogy ezt az utóbbi időben különösen göröngyös utat választottam.” A minap beszélgettünk Soós Györgynével, egyházközségünk képviselő testületének tagjával, hitoktatóink munkaközösségének vezetőjével, hogy milyen szép is lenne összefoglalni a hosszú, több évtizedes pedagógusi, nevelői pályán szerzett tapasztalatait abból az alkalomból, hogy a civil állásából nyugdíjba ment. Különös tekintettel a közelmúltban történő „konfliktusokra”, melyből sajnos nem mindig megnyugtatóan kerül ki a nevelő. Közben az is kiderült, hogy Gyuszi bácsi őt nemcsak tanította, hanem osztályfőnöke is volt. Mikor megkérdeztem Marikától, ha újra kezdené, mit csinálna másképp, szinte szó szerint hallottam a fenti idézetet. Úgy érzem ez nem véletlen, ez a Gondviselés titka. Kettejük szakmai múltjában, emberségében, hivatástudattal végzett munkájában, feltételnélküli gyermek szeretetében, sok a közös vonás. Marika, hosszas biztatásomra összefoglalta „szakmai életútját” röviden, de szerényen elhallgatta, hogy gyermekvédelmi munkájáért kétszer kapott kitüntetést a Minisztériumtól, illetve az Egyetemtől. Közel 25évet dolgoztam a gyermekvédelemben, a Megyei Gyermekvédelmi Intézetben, tanácsadó pedagógusként. Hozzám tartozott Miskolc Város középfokú oktatási intézményeiben és kollégiumaiban lévő állami gondoskodás alatt álló növendékek 14-24 éves korig, valamint más városban, főiskolán vagy egyetemen tanuló, de a megyéhez tartozó fiatal. Napi kapcsolat, negyven – ötven gyerekkel, tanévenként -, de sokszor havonta váltózó összetételben, - a ceruzától a lakásvásárlásig. Kapcsolat a megyében élő kollégiumban lévő gyermekek nevelőszüleivel, esetenként vérszerinti szüleikkel. Kapcsolat a megyében lévő önkormányzatokkal,

7/

gyámhivatalokkal, rendőrséggel, bírósággal, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítőkkel, iskolákkal, kollégiumokkal, gyakorlati helyekkel. Ilyen széles kör, és sok-sok munka után 378 gyermek kapott segítségemmel képesítést. Szakmunkás bizonyítvány, érettségi, szakközépiskolai végzettség, főiskola vagy egyetem. A lakatos, az egészségügy, a kereskedelem, a vendéglátós tevékenységhez szereztek képesítést, vagy lett belőlük; mentős-tiszt, pedagógus, közgazdász, zenész , jogász… Huszonöt év alatt, kb. 1800-2000 gyermek ügyét intéztem. Sokszor elestem, naponta fölkeltem, nagyon sokat mondták: „vidd innen, de azonnal (pedagógus kollégák) és én mindig kértem, maradjon, majd változik. Csak nekem voltak fontosak, még saját maguknak sem volt fontos mi lesz velük. Sokszor jutott eszembe Don Bosco Szent János, aki a kallódó gyermekeket összegyűjtötte. Sem karácsonykor, sem ballagáskor nem hiányoztak senkinek, sőt diploma osztáskor sem. (Ekkor nálam ünnepeltünk.) Ezt a munkát csak hittel, és Isten segítségével, kegyelmével lehetett végezni, akkor is amikor erről nem lehetett beszélni. Az evangélium a gyakorlatban mindennap megvalósult, és ez volt benne a szép. Érezték, hogy valami más a kettőnk kapcsolatában, és ezt utólag elmondták. Többet sikerült a keresztségig, bérmálásig és elsőáldozásig eljuttatni, esetleg egyházi házasságig. Továbbra is jelentkeznek, tartom nagy részükkel a kapcsolatot, és boldog vagyok egyéni életük sikerének. Ha elfáradtam, a hitoktatás adott erőt és felemelt, ahol szintén kedves, szeretetre éhes gyermekekkel találkoztam. Akiknek lelkében sikerült szertartásunk csíráit elültetni. A legfontosabb, hogy végezhettem a munkám és mindezt a Jóistenen kívül köszönhettem a férjem segítségének, családom megértésének, akik ismerték és befogadták őket. Nem zavarta őket a sok-sok telefon este, reggel, a csengető tanácstalan gyermek. Itt a munkaidő nem ért véget, sem ünnepben, sem hétköznap. Mikor a legszebb Szentírási szakaszról kérdeztem, Marika Jézus búcsúbeszédét említette. Keresve sem lehetne idevalóbbat találni, mert a nyugdíjazással ő is egy kicsit elköszön a tanítványaitól. (Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy amikor megbeszéltünk egy időpontot a beszélgetésre, akkor a szomszédos kollégiumból érkezett, mert még mindig hívják, ha valamit sürgősen meg kell oldani.) „Ne nyugtalankodjék szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van, ha nem úgy volna, megmondtam volna, hiszen azért megyek, hogy helyet készítsek nektek. Ha aztán elmentem és elkészítettem a helyet, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen ismeritek az utat oda, ahová megyek.” /Jn. 14, 1-5 / Szarka Jánosné

A VÍZHORDÓ TÖRTÉNETE Egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt, és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú úton a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap – a vízhordó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen tette a dolgát, de a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni. A két év keserűség után, egyik nap megszólította a vízhordót a pataknál.

/8


-

Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé. Avízhordó így válaszolt a cserépnek: - Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik edény oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. Szeretnéd tudni mi ebből a tanulság? Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban meg vannak, teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban. Addig nem lehetsz boldog, amíg nem tanulsz meg önzetlenül szeretni, és amíg nem találod meg a helyedet a világban.

KÉT KÉT ORSZÁG ORSZÁG HÁROM HÁROM KEGYHELY KEGYHELY

k

Az elmúlt évben is útra kelt egyházközségünk közössége, hogy határainkon túlra zarándokoljon. Utunkat öröm és várakozás kísérte. 2008.július 8.-án, a kora reggeli órákban gyülekeztünk és indultunk. Kényelmünket szolgálta a klímatizált és egyéb extrákkal felszerelt Volvo autóbusz. Útközben beszélgettünk, imádkoztunk, különböző receptféleségeket cserélgettünk. A kora délutáni órákban, szerencsésen megérkeztünk Nagykanizsára. Szálláshelyünk a belvárosban lévő Pannon Egyetem kollégiumában volt. Innen indultunk vacsora után felfedező útra, ismerkedni a város nevezetességeivel. Másnapi úti célunk, kicsit mozgalmasabbnak ígérkezett. Délelőtt Ljubjanát is érintve, festői környezetet magunk mögött hagyva érkeztünk Szlovénia legismertebb és legnagyobb kegyhelyére BREZJE -be. A brezjei Szent Vid Bazilika altemplomának Miasszonyunk kápolnájában található a Segítő Mária kegykép, melyről 1863-ban jegyezték fel először, hogy az előtte elmondott ima meghallgatásra talált. Ettől kezdve évente több tízezer zarándok keresi fel. A ma látható templom 1882ben épült. II. János Pál pápa 1988-ban bazilika rangra emelte, s maga is ellátogatott a híres szlovén Mária kegyhelyre. A csodatévő kegyképet Leopol Lazer szlovén festő készítette. 1809-ben börtönben szenvedve megfogadta, hogy ha kiszabadul megfesti Mária képét. A fogadalomtétel után hamarosan visszanyerte szabadságát és megfestette a képet, melyet azóta is nagy tisztelet övez. A kora délutáni órákban érkeztünk Ausztria két híres búcsújáró helye közül, MÁRIAWÖRT –be, melynek névadója a karintiai tóvidék tagja a Wörti-tó. Maga Máriawört kis félszigeten elhelyezkedő zarándoktemplom, amit gondolával közelítettünk meg, és 120 lépcsőn feljutva érkeztünk a templomba. A legenda szerint a tó fenekén pihen az a harang, ami magától a habokba ugrott, amikor a templom orgonáját eladták. Impozáns műemlék templomot csodálhattunk meg MARIASAAL - ban is. Késő éjszaka érkeztünk szállásunkra, s a fáradalmakat kipihenhettük a harmadik napon. A Zalakaros –i gyógyfürdőcentrum szolgáltatásait élvezhettük az egész napos fakultatív programon. Együtt voltunk a kikapcsolódásban, s a

kötetlen beszélgetések is erősítették együvé tartozásunkat. Hazafelé tartva meglepetés program várt még ránk, ugyanis megmártózhattunk a Balatonban és útba ejtettük Andocsot, a híres búcsújáró kegyhelyet. ANDOCS a Balatontól délre, Somogy megyében található. Védőszentje a mennybe felvett Istenanya. A templom főbúcsúja augusztus 15.-én Nagyboldogasszony ünnepén van. Páratlan szépségű az andocsi kegytemplom a csodatévő Mária szoborral együtt. A legenda szerint 1520 körül angyalok hozták Kalocsáról a jelenlegi helyére, ezért a andocsiakkal együtt a kalocsaiak is magukénak tartják, mind a kegykápolnát, mind a kegyszobrot, s 300 év óta évente elzarándokolnak az „Ő” Szűzanyájukhoz. Gyönyörködhettünk a Mária ruhák múzeumában is. Megtudhattuk, hogy 1747 óta öltöztetik a kegyszobrot. Az első Mária-palástot Széchenyi Katalin grófné ajándékaként tartják számon. Jelenleg – az egyházi ünnepekhez kapcsolódva, illetve a liturgiák színeihez alkalmazkodva – több mint 250 db ruhája van a kegyszobornak. A kiállított ruhák, mind fogadalmi tárgyak, hála-ajándékok. A kegyszobor öltöztetése két hetente, péntekenként történik. Öröm az itt élőknek, hogy Trianon által elszakított, határainkon túl élő magyar hittestvéreink is egyre többen zarándokolnak ide nemcsak búcsúnapokon, de a hét minden napján. A zarándoklat mérlegét megvonva elmondhatjuk, hogy lelkiekben, szellemiekben gazdag négy napot töltöttünk együtt.A programok valamennyiünk számára bőségesen tartogattak lelki élményeket. Sok szép emlékkel látványossággal gazdagodhattunk, miközben megtapasztalhattuk, hogy zarándoklatunk az együttléten túl lelki feltöltődésünket is jól szolgálta. Hálásan köszönjük a szervezőknek – Soós Család – hogy gondunkat viselték, s hogy gazdagodhattunk hitünkben és felejthetetlen élményekben részesülhettünk. Kőszegfalvi Istvánné

A halál kopogtat az egyik házba. A férj nyit ajtót. - „Az életedért jöttem!” Aférj hátra szól a feleségének: - Gyere anyjuk. Téged keresnek!” - Miért akar elválni a férjétől? - Mert hozzámentem. Tisztelendő atya, nem tud valami jó receptet az első látásra fellobbanó szerelem ellen? - Dehogynem! Figyelmesen meg kell nézni az illetőt másodszor is… Mire gondoltak a vendégek a kánai mennyegzőn, amikor Jézus borrá változtatta a vizet? Laci a gyakorlati érzékű fiú tudja a választ: - Biztosan arra, hogy majd a saját lakodalmukra is meghívják Jézust. Az öreg harangozó mutogatja vendégének a falu nevezetességeit: - Ez itt a mi templomunk. Ott van a lutheránusoké. A domb mögött a kálvinistáké, a mögött pedig a baptisták imaháza. - Ezek szerint itt nincsenek ateisták? Aharangozó megrántja a vállát: - Lehet, hogy vannak, de templomuk még nincs. Ajó humorú lelkigondozó ezt a táblát rakta ki a parókia ajtajára: „Ha gondod van, gyere be és mond el, mi bajod. Ha semmi gondod nincs, gyere be és meséld el, hogyan csinálod!” /Porubjánszki Jolánka nyomán/

9/


l

LÁZÁRSZOMBAT „Urunk, szavad megszüntette a pokol uralmát, hatalmas igéd pedig fölkeltette sírjából a negyedik napja halottat, és Lázár az újjászületés üdvös nyitánya lett.” (Lázárszombat, vecsernyei sztihira)

A nagyböjt csaknem minden hetének megvan a saját liturgikus jellegzetessége. Ugyanez elmondható a szombatokról és vasárnapokról is, melyek Jézus Krisztus néhány életeseményének, szent Anyjának és az Egyháznak, vagy szenteknek ajánlott napok. A nagyböjt hatodik hetének az a sajátos jellemzője, hogy lelkileg felkészít minket Jézus Krisztus életének két nagy és dicsőséges eseményére: Lázár feltámasztására, amit a Virágvasárnap előtti szombaton tartunk, valamint Urunk, Jézus Krisztus ünnepélyes bevonulására Jeruzsálembe, amit az Egyház Virágvasárnap ünnepel. Vizsgáljuk meg közelebbről Virágvasárnap hetének lelki jelentőségét és Lázárszombat ünnepét.

Virágvasárnap hete Liturgikus könyveinkben ennek a hétnek a „Pálmák hete”, s „Virághét” elnevezését is megtaláljuk. Szertartásainak fő témája a nagyböjt befejezése és a hívek felkészítése Lázár feltámasztásának nagy csodájára és Krisztus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulására. Szigorúan véve ennek a hétnek a péntekjén befejeződik a nagyböjt. Lázárszombat már a böjti időn túl van. Az utrenyén énekelt előverses sztihira egyértelműen megfogalmazza a befejezést: „A lelkileg hasznos negyven napot eltöltve, kérünk téged Emberszerető, hogy megérhessük szenvedéseid szent hetét is, és dicsőíthessük azon a te fölségedet és irántunk tanúsított kifejezhetetlen gondviselésedet, egyetértően így énekelve: Urunk, dicsőség néked!” A kereszténység első századaiban a szerzeteseknél szokás volt, hogy nagyböjt idején elhagyták kolostorukat és a pusztába vonultak, hogy a negyvennapi böjtöt imában és böjtölésben töltsék. Lázárszombat előtti pénteken aztán visszatértek a kolostorba. Ezért szól így hozzájuk az Egyház a csütörtöki utrenye kánonjában: „Jertek, gyűljetek össze, kik a pusztában és a barlangokban vagytok, menjünk dicsőítő énekekkel a szamárháton jövő dicsőség Ura elé!” (4. óda) Virágvasárnap előestéjének ünnepi nagy vecsernyéjén az egybegyűlt szerzetesek örvendezve kezdték énekelni: „Ma a Szentlélek kegyelme gyűjtött minket egybe, és mindnyájan fölvevén a te keresztedet, mondjuk: Áldott, aki az Úr nevében jő. Hozsanna a magasságban!” E hét templomi szolgálatainak jelentős alakja az i g a z L á z á r. A h é t f ő i u t r e n y e L á z á r s z o m b a t előcsarnokának nevezi ezt a hetet: „Megnyílt Lázár életre keltésének tornáca, s már jön is Krisztus, hogy a halálból, mint valami álomból, felébressze az elhunytat, hogy ő, az élet, legyőzze a halált.” (kánon, 8. óda) A keddi utrenye kánonjának 8. ódájában énekeljük: „Örvendj Betánia, Lázár hazája, mert Krisztus nálad járva nagy dolgokat visz végbe: életre kelti Lázárt.”

A hét szertartásaiban az Egyház gyakran felszólítja a híveket, hogy méltóképp készüljenek jócselekedetekkel a Krisztussal találkozásra. „A jócselekedet ágaival és a szeplőtelenség pálmagallyaival siessünk mindnyájan találkozásra a Jeruzsálem felé tartó Krisztus, a mi Istenünk elé!” (Hétfői utrenye kánonjának 9. ódája.) „Szeretetünket és együttérzésünket együtt igyekezzünk elküldeni Krisztushoz, hívek, hogy minket is feltámasszon titkos szenvedélyeink sírjából!” (Csütörtöki utrenye kánonja, 4. óda.)

Lázárszombat megünneplése Lázár feltámasztásának Virágvasárnap előtti ünneplése a kereszténység első századaira megy vissza. Lázárszombat Keleten már a IV. században egy általánosan elterjedt ünnepnap volt. Silvia Eteria zarándoknő, aki a IV. században élt, részletes leírást ad arról, hogyan ünnepelték Lázárszombatot abban az időben Jeruzsálemben. Útinaplójában azt olvassuk, hogy azon a napon a reggeli szent áldozat bemutatását követően Betániába, Lázár lakhelyére mentek, ami megközelítőleg két mérföld Jeruzsálemtől. A menetben részt vett a püspök, a papok, szerzetesek és a nép. Az úton, nem messze Betániához a menet meg-állt annál a templomnál, amely épp azon a helyen áll, ahol Mária, Lázár testvére találkozott az Úrral és elmondta, hogy a bátyja meghalt. Ebben a templomban az evangéliumnak azt a részletét olvasták fel, amelyik Mária Krisztussal találkozásáról szól. Majd tovább mentek himnuszokat és zsoltárokat énekelve Lázár sírjához. Olyan sokan gyűltek már össze, hogy nem csak az a hely, hanem körben az egész terület tele volt emberekkel.

/ 10


Lázár sírjánál egy szertartást tartottak a Lázár feltámasztásáról szóló evangéliumi rész felolvasásával. A VII. és VIII. században az egyházi himnuszköltők, Krétai Szent András, Majumai Szent Kozma és Damaszkuszi Szent János írtak sztihirákat és kánonokat Lázárszombat szertartásaihoz. A szertartások az Úr ünnepének jellegét mutatják, ami kitűnik az utrenyei énekekből, melyek megegyeznek a vasárnapiakkal: „Az angyalok gyülekezete elámult…”, „Látván Krisztus föltámadását…”, és „Szent az Úr, a mi Istenünk…”. Háromszorszent helyett az „Akik Krisztusban keresztelkedtetek…” ének hangzik ezen a napon, emlékeztetve arra, hogy egy időben Lázárszombaton hitjelöltek keresztelése volt. Egy tiszteletreméltó egyházi hagyomány szól arról, hogy Lázár feltámasztása után elhagyta Betániát, mert a zsidó nép vezetői halálra keresték. Ciprus szigetére hajózott, ahol püspök lett és még harminc évet élt haláláig. A Prologus, azaz a Keleti Egyház szentjeinek élettörténetét tartalmazó könyv október 17-ét jelöli meg Lázár ereklyéi átvitelének dátuma-ként. A Prologus beszámol arról, hogy Bölcs Leó bizánci császár (886-912) egy templomot emelt Konstantinápolyban Lázár tiszteletére. Lázár ereklyéit Leó császár lelte fel Ciprus szigetén, ahol egy márvány koporsóban őrizték, rajta ezzel a felirattal: „A negyednapos Lázár, Krisztus barátja”. Leó császár parancsa szerint az ereklyéket egy ezüst koporsóba tették át és a fővárosban, Konstantinápolyban a Lázár-templomban helyezték el. A Latin Egyház nagyböjt negyedik hetének péntekjén emlékezik meg Lázár ünnepéről, valamint december 17-én.

Lázár feltámasztása csodájának a jelentése Jézus Krisztus sok csodát tett életében, de egyik sem volt oly nagy hatású, mint Lázár feltámasztása. Sokak számára ez a csoda Krisztus istenségének a meggyőző bizonyítéka volt. Az egyik egyházatya mondta:

k

Az alábbi sorokat ajánlom mindenkinek olvasásra, megfontolásra és cselekvésre. Kiemelten ajánlom a szülőknek, a hitoktatóknak, a nevelőknek, a gyerekeknek, a nagyszülőknek és mindenkinek, akinek fontos a jövő nemzedék sorsának alakulása és alakítása. Ajánlom annak, aki tenni tud, aki tenni akar és akinek kötelessége tenni azért, hogy a felnövekvő nemzedék szebb, jobb, igazságosabb, világban és emberségesebb hazában élhessen. A szerző 1987-1998 között írta az életből vett kis történeteit a tanítványainak, Miskolcon.

Kun József: Csak szívet adj nekünk! (Előszó részlet)

„Üdvözítőnk kiragadta Jairus leányát a halál markából, a naimi ifjút a halál torkából, Lázárt pedig a halál mélységéből ragadta ki.” Ez a csoda Krisztus önmaga kinyilatkoztatásának a tetőpontját jelzi. Krisztus itt bemutatja, hogy ő az élet és a halál Ura, a halál legyőzője, a mindenható Isten. A híres egyházi író, Maurice Meschler jezsuita atya ennek a csodának a nagyságán és a zsidókra gyakorolt hatásán elmélkedve mondja: „Aki ezt a csodát tette, az nem a názáreti Jézus volt, nem is a törvény tekintélyes tanítója, sem egy hajdani próféta, s nem is egy lélek a másvilágról, hanem maga az élő Isten. Egyetlen szava bejárja a végnélküli örökkévalóságot és a lelket visszahozza a világ végéről, a villám áthatol a sír sötétjén és az élet szikrájával újra meggyújtja a halott csontokat.” (Jézus Krisztus élete, II. kötet pp. 103-104.) Ez a csoda Krisztus dicsőséges feltámadásának a jelképe, s ugyanakkor minden ember feltámadásának az előképe. E csodának a nagysága és nyilvánossága volt együttesen Krisztus virágvasárnapi, Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulásának közvetlen oka. Az emberek Krisztus iránti lelkesedésükben nemcsak mint prófétájukat, hanem mint Messiásukat is, Királyukat és Urukat üdvözölték. Végül Lázár feltámasztása siettette Üdvözítünk szenvedését és halálát. Emberek nagy tömegei jöttek hittel Krisztushoz, hogy kövessék, s ez nyugtalanította a zsidó nép vezetőit, akik közvetlenül Krisztus jeruzsálemi bevonulása után gyűlést tartottak: „Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és megkérdezték: Mit tegyünk? Ez az ember nagyon sok csodát tesz. Ha tovább tűrjük, mindnyájan hinni fognak benne… Ettől a naptól eltökélt szándékuk volt, hogy megölik.” (Jn 11, 47-48 és 53.) Lázár feltámasztásának nagy és dicső csodája erősítse a mi Krisztus istenségébe, és a mi személyes feltámadásunkba vetett hitünket is. Ugyanaz a Krisztus, aki halottaiból feltámasztotta a negyednapos Lázárt, annak idején minket is életre fog kelteni az örök boldogságban. Ő maga biztosított minket erről, amikor ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, mégha meghal is, élni fog.” (Jn 11,25) Papp András - egyetemi lelkész

1946-ban kezdtem el magyar és történelem szakos tanári pályámat, és most 1998-at írunk. Ez 52 év, és még mindig tanítok. Akkor 24 éves voltam, ma 76. Mi sem természetesebb, hogy ennyi idő múltán, s egy hosszú visszatekintés lehetőségének birtokában felvetődik az emberben a kérdés: érdemes volt? Tudom, hogy nem. De azt is tudom, hogy igen. … Háromnegyed századnyi idő elteltével csak azt mondhatom: soha ennyit nem fejlődött az emberi civilizáció, de soha ennyit nem romlott a világ. Az emberi élet célja csak az isteni keretek között megszabott boldogság lehet, de sohasem volt annyi boldogtalan ember a világon, mint most: annyi nyomorék, beteg, kitaszított, öngyilkos, éhező és mindenkiből kiábrándult. És a mérhetetlenül gazdag szűkebb réteg? Egy nyugodt éjszakája sincs, mert az újabb befektetési lehetőségek gyötrik. Átéltük a fasiszta és a bolsevista diktatúrát, és most a vadkapitalizmus, az amerikanizmus, a pénz diktatúráját éljük. Igen, igen, az autó és a pénz lett az isten, meg a televízió, s az ember közben az állati ösztönök rabja, már kihalt belőle a nemes érzelem. Pedig ennek hiányában nincs emberi élet, csak állati élet van. Sokszor elgondolkozom századfordulónk táján mindezekről, és így ábrándozom: ha Isten megkérdezné tőlem, hogy mit kívánok magamnak és ennek a züllött emberiségnek 1998-ban, minden


töprengés nélkül azonnal kimondanám: csak szívet adj nekünk, tiszta emberi szívet! Mert másképpen elpusztulunk. Az iskolai nevelés ma tehetetlen a züllött világgal szemben. Olyan nehéz helyzetben van, hogy nincs rá példa a neveléstörténetben. Hol beszélhetünk már nevelésről, mikor a kiskorú, a 13-15 éves diáklányok is (a leendő édesanyák) nyíltan dohányoznak és szeretkeznek, s a 10-12 éves gyerekek is lopnak, rabolnak, kábítóznak, gyilkolnak, lelövik osztálytársaikat és nevelőiket. Hosszú pedagógusi múltam és hányattatásaim jogosítanak fel arra, hogy rámutassak: az érzelmi nevelés teljes mellőzése és a vad ösztönök felkorbácsolása mellett sohasem fog megváltozni ez a világ, hanem még inkább zülleni fog. Beszélünk ma iskoláinkban teljes meggyőződéssel és odaadással a szülők tiszteletéről, a

r

ROMAÜGY 2.

A Kis Újság karácsonyi számában "Romaügy" címen felvetettem a vallásos nevelést. A visszhangban érdemi kérdés az volt, hogy miként lesz abból munkahely, kenyér, művelődés. Legyen szabad most néhány gondolatban élettapasztalatból válaszolnom: Neveléssel. Hosszú távú munka. 60 év kellett a vallásos nevelés nyílt és burkolt háttérbe szorításához. Visszafelé sem rövid az út. - Erkölcsi válság is van. Ami mostanság a romaüggyel felszínre tört, általános magatartásként a felebaráti szeretet helyét foglalja el. Az is biztos, hogy amit jelenleg az állam részéről kívánnak tenni, tűzoltómunka. Rövidtávú megoldás, melyre szükség van, mert mindennap élni kell; kell k e n y é r, r u h á z a t . K e r e s z t é n y értékrendben való nevelés nélkül azonban a milliárdok eredmény nélkül elfogynak, elfolynak, mint eddig. A nevelés alatt tehát hosszútávot értek. Már a jegyes- oktatás is komoly dolog. Része a keresztény nevelésnek. - Lehet, hogy már az Önkormányzat illetékesei részéről is kellene 1-2 beszélgetés a házasságra való felkészítéshez. A házasság egy életre szóló szövetség. A gyermekvállalás és nevelés s annak összetartozása. - Az érintett egyházaknak az említettekhez pluszként kell kidomborítani a házasság szentségi jellegét. Kifejezetten a házasság szentségi kegyelmeit. Talán mindkettőre rávilágít egy óvodai történet. Az egyik gyermek mondja; "Tudja a Jóisten!" Másik; Nincs is Jóisten! Van! - hangzik a válasz. Apa és anya minden este beszélnek vele. Többet ér, mint száz prédikáció. Így a szülők fölött sem nyugszik le a nap haraggal, durcássággal, a gyermek számára pedig életpélda. Nevelés az iskolában. Órarendbe kell /kellene/ beiktatni a hitoktatást. Remek hittankönyveink vannak. A hitet meg kell alapozni, gyakorlására példát kell mutatni. A hittan nem lehet melléktantárgy, mert mindennap vizsgázunk belőle otthon, munkahelyen, ill. a közéletben. Nem lehet magánügy az, amiből az életben közügy lesz. Az ideológiai nyilak azonban nem erre mutatnak. Azért a szülőknek kell megfontolni, hogy milyen felnőtteket szeretnének gyermekeikből. A lelkiismeretes emberhez a hitoktatás nélkülözhetetlen. Talán második elemibe járhattam. Hazavittem valakinek a radírját. Megtetszett, színes volt, nem maszatolt. Édesapám meglátta és számon kérte. Szólt: Kisfiam, ezt most vidd vissza és add oda a tanító néninek. Mondd, hogy megbántad. Ő

11 /

család- és a hazaszeretetről? Megkívánjuk gyermekeinktől ezeket az értékeket? Akkor honnan a sok kitaszított szülő és nagyszülő? Mivel magyarázható a sok családi gyilkosság? … A legzüllöttebb évszázadban élünk. Ha azt akarjuk, hogy az emberiség fennmaradjon, nekünk mindent elölről kell kezdenünk: az érzelmek nevelésénél, beleértve a hagyományos erkölcsi nevelést is. (Akár tetszik egyeseknek, akár nem.) Az én könyvem ezt a célt szolgálja. Igen, nekem mint pedagógusnak végső fokon érdemes volt. Csöpp víznek lenni a tengerben, de pozitív töltésűen. Reménykedően. Megtörténhet, hogy a világ nagy dolgaihoz nem értünk. De Valaki igen.Aki egyszer majd rendet teremt.

csendben átadja gazdájának. Leizzadtam, az utat végigbőgtem és átadtam. Azóta nem tudok róla, hogy életemben lett volna "radír-ügyem". Az iskolában előfordult bunyó. Az én csapatomban bőven volt cigánygyermek, mert közel laktunk a "sorhoz". Ez soha nem volt etnikai alapú - azt sem tudtuk, mi az, csupán alvégesiek és felvégesiek virtusa. Nevelés; folyamatos vallásos élet. Egyetem, főiskola. Itt mát kijegecesedik a kötelességtudat. Érdemes elolvasni Mt.25,14-30-at. A talentumok kamatoztatásának tanulsága. Biztos, hogy nem az érett hitű, gyakorló keresztények miatt - bőrszíntől függetlenül - kell a rendőrség létszámát növelni, a költségvetést átcsoportosítani. Fiatal mérnökkel beszélgettem. Éppen csúcson futott a Lottó. Mondom neki; nem veszünk egyet? Válasza: nem tudnám nyugodt lelkiismerettel felhasználni azt a pénzt, amiért én nem dolgoztam meg. Ebből a munkához való lelkiismeretességet emelném ki. Sok-sok ilyen vállalkozót és munkavállalót szeretnénk. Felesleges mondanom, hogy a mérnök barátom mélyen vallásos ember. Néhány életszakaszt említettem a vallásos neveléssel kapcsolatban.Az Egyháznak mindegyik életszakaszhoz van keresztény értékrendben felépített tematikája. Át kell /kellene / gondolni életünket, mert zsákutcából soha nem jutunk a főútvonalra. Kell az egyenes út, melyet a vallásos nevelés biztosít. Obbágy Miklós atya

Peti és Karcsi elmegy a múzeumba, ahol modern képekből rendeznek kiállítást. Megállnak az egyik alkotás előtt, amelyen vonalak összevisszasága látható. -Gyerünk innen gyorsan – mondja Peti a barátjának –, különben megint azt fogják mondani, hogy mi csináltuk! - Sajnos nagyon nehezen tudok aludni esténként! - Én is, de számolok háromig, és már alszom is. - Csak háromig? - Jó, néha fél négyig is. - Halló, rendőrség?! Tegnap bejelentettem, hogy eltűnt az anyósom. Ne keressék tovább! - Megtalálták a hölgyet? - Nem, de aludtam rá egyet! - Professzor úr, mondja, kérem, nagyon drága lesz az operáció? – kérdezi a beteg a műtőasztalon. - Ne törődjön vele – feleli az orvos. – Legyen ez már az örökösök gondja! /Porubjánszki Jolánka nyomán/

/ 12


ds

110 éve született

DEMKÓ SÁNDOR görömbölyi esperes lelkész

Életrajza: Demkó Sándor görög katolikus lelkész Miskolcon született, 1899. április 11-én. Tanulmányainak színhelye: Ungvár, Vác, Miskolc. Pappá szentelték 1924. december 7-én, Nyíregyházán. 1924-ben hitoktató Miskolcon, 1929-36 között paróchus Sajópálfalán, 1936-78 között esperes-paróchus Görömbölyön. Nős, felesége Papp Mária. Négy gyermeke és tíz unokája született, közülük Demkó István szintén lelkészként szolgál Istennek. Meghalt 1977. november 20-án, Görömbölyön. Egyénisége: Vidám, szeretetteljes, mélyen vallásos, család- és gyermekszerető ember volt. Nagyon szeretették a gyerekek, felnőttek egyaránt, mert mindenkihez kedves volt. Kötelességtudata a hivatásával, a rábízott híveivel és emberszeretetével együtt tette emlékezetessé egyéniségét. Amikor a 2. világháború elérte Görömbölyt, hogy a rábízott híveivel együtt tudjon maradni, családtagjait egy gadnai tanító rokonánál helyezte el. A háború egész ideje alatt a híveivel együtt volt a görömbölyi pincesoron. Ott egy pincében oltárt készített, misézett, vigaszt nyújtott és temetett. Élete hátralevő részében is egy tiszta lelkű papi hivatását minden körülmények között ellátó, a gazdasági körülményekhez is jól alkalmazkodó, sokoldalú ember volt, akinek arra is jutott ideje, hogy beteg feleségét is gondosan ápolja. 1928-ban imakönyvet írt a görög katolikus ifjúság számára „Vigyázzatok és imádkozzatok!” címmel.

Hitoktatásról Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig. (Mt 28,19-20) Jézus utolsó szavai ezek, közvetlenül a mennybemenetel előtt. Az apostolok megkapják a parancsot, hogy szerezzenek tanítványokat. Egyrészt úgy, hogy keresztelnek, vagyis ellátják a szent szolgálatokat, másrészt, hogy tanítanak. E kettő ugyanolyan fontos. Nem lehet megkülönböztetni, vagy elválasztani az egyház megszentelő tevékenységét, és a hitoktatást. Az első keresztények e kettőt annyira egynek érezték, hogy természetes volt, amikor Szent Pál apostol hosszan tanított az eucharisztia ünneplése során (Troászban a hosszú beszéd alatt Eutichusz elaludt, és kiesett az ablakból ApCsel 20). A katekumeneknek (hitjelölteknek) ott kellett lenni a szertartásokon hosszú éveken keresztül, mert csak így tudhatták meg, a keresztény közösség, a keresztény imádság megismerése után, hogy hogyan kell megtartani mindazt, amit Jézus parancsolt nekünk.

Egyházszervező munkássága: Nagyon ügyes gazdálkodó volt, aki a sajópálfalai és görömbölyi egyházi birtokon mintaszerűen gazdálkodott. A helyiek „bolgár pap”-nak is nevezték és munkája elismeréséül és a 30-as években a tapolcai apátsági birtok és a rajta levő Akropolisz épület jószágkormányzójává nevezték ki. A Papp Antal érsek úr tulajdonában levő tapolcai erdő gazdálkodásából nyert pénz segítségével az ő irányításával és szervezésével építették meg a 40es években a Görömbölyt és Tapolcát összekötő, ma is funkcionáló kövezett utat. Mint az apátság jószágkormányzója, az Akropolisz épületének állagmegőrzését úgy oldotta meg, hogy nyaranta kertmozi céljára a városnak bérbe adta. Jelenleg az épületben a miskolci görög katolikus egyetemi lelkészség és kollégium működik. Sajópálfalán paróchiát épített és a kertben gyümölcsöst létesített. A görömbölyi templom külső tatarozását 1964-ben végezték el.Atemplom belső festését Petrasovszki Manó és Petrasovszki Leó készítették el 1968-ban, úgy, hogy az egyes képeken a Demkó családtagok is jól felismerhetők. Az 1960-as évek végén kezdte el Hejőcsabán a kápolna építését, amelynek ő volt a művezetője, és a hívek segítették nehéz munkáját. A kápolnát 1970-ben szentelték fel az egyházmegye nagy létszámú papságának jelenlétében. A görömbölyi egyházi temetőt és ravatalozót halála évében építette, és ebben sok borsodi görög katolikus pap is végső nyughelyre talált. Ha Görömbölyön és Hejőcsabán járva betérünk e két gyönyörű templomba, mondjunk el egy imát hű szolgájának lelki üdvéért, hogy adjon az Úr boldog nyugalmat és örök emléket neki.

Én magam 2003 óta tanítok katolikus középiskolában. Kisvárdán a Szent László Szakközépiskolában tanítottam 5 évig. Szeptember óta a miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumnak vagyok a hitoktatója. Ez alatt az idő alatt a legnagyobb kihívás az volt a számomra, hogy a hittan tanítása ne csak ismeretek átadása legyen. Mert hiába tudja valaki a tízparancsolatot, ha esze ágában sincs azt betartani. Hiába tudja valaki a Liturgia részeit, ha soha nem teszi be a lábát a templomba. Persze az ismeretek elsajátítása alapvetően fontos, mert ha még felsorolni sem tudja a parancsolatokat, akkor a legkevesebb az esélye, hogy megtartja azokat. Éppen ezért komoly felelőssége van a katekétának, hogy mit tanít, és hogyan. A hittan tanításának a célja nem csupán az, hogy megtanulják a diákok a legfontosabb ismereteket a Szentírásról, a hit legfontosabb kérdéseiről, a szertartásainkról, hanem az, hogy érezze az igényét annak, hogy elővegye otthon is a Bibliát, hogy elmenjen a templomba, hogy később, amikor egyetemre kerül, tudjon (akarjon, merjen) válaszolni, amikor a hitéről kérdezik. „A hitoktatás tehát arra irányul, hogy elősegítse Krisztus misztériumának megértését az Ige világosságával, amellyel átitatja az egész embert. Az

Bajkóné Gulovics Edit ember pedig új teremtménnyé alakulva elkezdi követni Krisztust, és az Egyházban megtanulja, hogy napról napra egyre inkább úgy gondolkozzék, mint Ő, úgy ítéljen és úgy cselekedjék, ahogyan Krisztus parancsai követelik, és abban reménykedjék, amire Ő hívott meg minket.”- mondja II. János Pál pápa a Catechesi tradedae kezdetű apostoli buzdításában. Ha ilyen magasak a célok, nagyok az örömök is, amiket a hitoktató érez, amikor látja, hogy a diákok szívét megérinti Krisztus misztériuma, mert így válnak új teremtménnyé. Persze igazi sikereket nem lehet elérni csak az iskolában. Amikor hitoktatóról, katekétáról van szó, akkor én nem csak a magam fajta iskolai tanárt értem rajta. Az én első hitoktatóm az édesanyám volt, aki megtanított imádkozni, aki elvitt a templomba. A hitoktatás tehát Krisztus egyik legfontosabb parancsa, és nem csak a papoknak szól, de minden embernek. Bárcsak egyre többen látnák be, hogy Krisztus nélkül, az Ő parancsai nélkül nem lehet az ember igazán ember. Adja nekünk a jelenlévő Szentlélek a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, hogy egyre több hitoktató édesanya, nagymama legyen, akik fontosnak tartják, hogy gyermekeik az Isten gyermekei is legyenek. Papp Zoltán


Éljünk

ISTENtenyerén

„Isten a kérést mindenkor meghallgatja – abban az órában, amikor Ő jónak látja” (Johannes Rosche) Lehet örülni egy jól sikerült vizsgának, és annak, hogy ma is felkelt a nap, hogy egészséges vagyok, hogy nem ment el a villamos az orrom előtt, hogy a piskótám szépen feljött, hogy rendet raktam végre a szekrényemben, hogy van családom és van otthonom. Ezek, - bár nagyon fontos dolgok az életünkben, - mégis azt mondanám, hogy olyan „hétköznapi örömök.” Amiről most szólni szeretnék, azok a dolgok, vagy események, amelyek ritkán fordulnak elő életünkben, úgy is mondhatnánk, hogy rendkívüli események. Jellemző, hogy hosszú-hosszú ideig készülünk fel rá, már alig várjuk, néha fel is adjuk, majd ismét reménykedni kezdünk, hogy a Mindenható Isten csak meghallgatja előbb-utóbb a kétségbeesett könyörgésünket. Meddig kell tehát kitartóan imádkozni és biztos, hogy minden imádságunk meghallgatásra talál? Akinek volt már lehetősége örülni gyermekei megszületésének, - még inkább egy régen várt unoka megérkezésének, - tudja, hogy ezek bizony azon kevés pillanatok közzé számítanak, melyekért érdemes élni, de nem csak élni… Ilyen, pillanat volt az életemben, a férjem-, a vőm-, majd a fiam pappá szentelése. Aki volt már papszentelésen tudja miről van szó, aki nem, tegyen meg mindent érte, mert valóságos Isten-élményben lehet része. Az ottani lelki élményt számomra legjobban Simeon éneke /Lk 2,29-32/ fejezi ki: „Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben; mert látták szemeim a te Üdvözítődet, kit rendeltél minden népek színe elé, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül a te népednek, Izraelnek.” A magam számára és hittanosaim számára ezt így szoktam „lefordítani”: „Most már meg is hallhatok Uram, mert nagyobb dolog úgysem történhet velem az életben!” A gondviselő Isten szeretete és kegyelme lehetővé tette számunkra, hogy idén február 2-án, - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén – népes családunk /és még sokan / együtt mondhattuk az agg Simeonnal, a fentebbi éneket. Hosszú böjt és sok-sok imádság talált meghallgatásra, megszületett a harmadik unokánk. Szülei hét évig szolgáltak hűségesen az Úrnak, - mint Jákob a feleségéért, - mire Isten csodát tett. Azt is mondhatnánk, az bizony hosszú idő, de az életben vannak esetek és személyek, akik ennél sokkal hosszabb ideig böjtöltek, vagy másféle önmegtartóztatást

13 /

gyakoroltak. A személyes érintettség miatt nehezen mondom el a következő történeteket, hogy mégis megteszem azért van, mert nem kitalált dolgokról van szó. Meg arra is feleletet kaphatunk, meddig kell tehát imádkozni? Szüleim Rh – összeférhetetlenség miatt, elveszítették első két gyermeküket, mikor úgy döntöttek, hogy életük végéig böjtöt tartanak, hogy az Isten egészséges gyermekkel áldja meg őket. Történt ez 1950-es évek legelején. Ilyen esetekben az anya vérében ellenanyag termelődik és tulajdonképpen ez öli meg a születendő gyermeket. Abban az időben ezt még nem tudták kezelni az orvosok. Nemsokára meg is születtem és később megérkezett a húgom is. Édesapám élete végéig, édesanyám pedig a mai napig megtartja fogadalmát, nem eszik szombatonként húsos ételt. Elmondhatjuk Jakab apostollal, hogy: „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” Nagyapám egyszerű falusi ember volt, mégis a legnagyobb örökséget hagyta ránk. Példát mutatott hűségből, önfeláldozó- és Isten szeretetből. Több mint 30 évig volt özvegy, egyedül nevelte fel négy gyermekét. Soha nem mulasztott volna egyetlen Szent Liturgiát, ez természetes, de nélküle nem múlt el egy utrenye és vecsernye sem. Gyermekkori emlékeim szerint, - erre Gadnán még ma is emlékeznek, - soha nem ült le a templomban, mert az Oltáriszentség előtt legfeljebb állni, vagy térdelni lehet. Nagyon idős korában a templom hátsó padjának a támlájára könyökölt, így kímélte fájós lábait. Egész élete maga is imádság volt. Nekünk szülőknek, nagyszülőknek nagy a felelősségünk, mert életünkből és példánkból fog tanulni, erőt meríteni a következő nemzedék. Forduljunk mi is az ősök felé, vizsgáljuk, hogy ők mit tartottak az életükben a legfontosabbnak. Az Ószövetségi zsidó hagyomány a hit legfontosabb megőrzésének az eszközeként és az életnél is fontosabbnak tartja az Isten dicsőítését, imádását. Mózes V. könyve így ír erről: „Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlenegy! Szeresd az Örökkévalót, Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és minden tehetségeddel! Legyenek ezek a szavak szívedben, és vésd azokat jól gyermekeidbe. Beszélj róluk, ha otthon tartózkodsz, vagy ha úton jársz, amikor lefekszel és amikor fölkelsz. Kösd azokat jelül karodra, legyenek emlékeztetőül homlokodon. És írd azokat házad, bejáratod ajtófélfáira! Az intelem, hogy „beszélj róluk, ha otthon vagy, ha úton jársz…” egybecseng Szent Pál apostol tanításával: „Szüntelenül imádkozzatok!” /1 Tessz. 5,17/ Különös imádság, furcsa hitvallomás ez, amelyik felszólít minket is: „Legyenek ezek a szavak szívedben, és vésd azokat jól gyermekeidbe.” Isten kegyelme és a szülők, hitoktatók erőfeszítése talán megérteti gyermekeinkkel, hogy a hit és az Isten szeretete fontosabb, mint bármilyen videó-játék, fontosabb, mint akármilyen különóra. Mi felnőttek már azt is tudjuk, hogy az életünknél is fontosabb. Dr. Szarka Jánosné


DIÓSGYÕRI EGYHÁZKÖZSÉG

Egyházközségünk címe: 3532 Miskolc Bíró u. 2/a. telefonszáma: 06 46/ 375-154

Kis Szent Teréz Alapítványunk adószáma: 18410215-1-05. Köszönjük az eme adószámra irányított személyi jövedelemadójuk 1%-ait, és a továbbiakban is kérjük a támogatásukat. Egyházközségünk Képviselő Testülete a 2009. évi feladatokat az alábbiakban jelölte meg: Mindenek előtt templomunk villanyhálózatát kell felújítani. A legnagyobb kihívást viszont új Közösségi Ház megszerzése jelenti a közösségünk számára, ugyanis lehetőség nyílott a templomunk szomszédjában lévő ingatlan megvásárlására. A vásárlás anyagi fedezetének biztosításához meghirdetjük eladásra a Réz utcai Közösségi Házunkat. A megvásárolandó új Közösségi Ház felújításának finanszírozásához ugyancsak meghirdetjük eladásra a parókia kertjének Liszt F. utcai végén kialakított telket. Az idén e célok megvalósításához várjuk a testvérek nagylelkű adományait. Fülöp püspök atyánk elvállata a húsvéti feltámadási szertartás celebrálását. Az egyébként is utolérhetetlenül magasztos szertartást még ünnepélyesebbé és felemelőbbé teszi az apostolutód jelenléte: „Ahol a püspök, ott az egyház.” Igyekezzünk minél nagyobb számban jelen lenni, pászkás kosarat hozni, és átélni, „ízlelni” az ünnepek ünnepélyének, Húsvétnak a lélekemelő, derűs örömét.

HÚSVÉTHOZ

kapcsolódó liturgikus programjaink:

Lelkigyakorlatos napok: március 3-4-én, pénteken és szombaton a 18.30-as Liturgiák keretében, és március 5-én, Virágvasárnap a 9.00-es és a 11.00-es Liturgiákon. Alelkigyakorlat vezetője: KocsisAntal atya, újfehértói parókus Nagyhétfő Betegellátás a városban, az előre bejelentett címeken. Nagycsütörtök: 8.00 Bazil-liturgia, 18.30 Kínszenvedési evangéliumok. Nagypéntek: 8.00 Királyi imaórák (megelőző napokon elosztva) 18.30 Sírbatételi vecsernye. Éjszakai virrasztás a Szentsírnál: 19 – 24 óráig. Nagyszombat: 8.00 Jeruzsálemi utrenye. 18.30 Bazil-liturgia vecsernyével. Húsvétvasárnap: 6.00 Feltámadási szertartás Szent Liturgiával és pászkaszenteléssel, Fülöp püspök atyánk vezetésével 11.00 Szent Liturgia 17.55 Vecsernye 18.30 Szent Liturgia Húsvét hétfő: Vasárnapi liturgikus rend (három misével) Húsvét kedd: 8.00 Utrenye 9.00 Szent Liturgia 18.00 Vecsernye 18.30 Szent Liturgia

Hírei Hírei

Húsvét ünneplése otthon, a családban:

- Húsvét első napján, a pászkaszentelési szertartás után a családi asztalra tálalunk a megszentelt ételekből. - Ének: „Feltámadás napja van / világosodjunk fel ezen ünnepéllyel / és egymást, mint testvérek öleljük! / A feltámadás által gyűlölőinknek is bocsássunk meg / és Így énekeljünk: / Feltámadt Krisztus halottaiból, / legyőzte halállal a halált / és a sírban lévőknek életet ajándékozott.” (Imakönyv 222.o.) - A hímes tojást annyi részre vágjuk, hogy minden családtagnak jusson. Egy kis szelet pászkát (=szentelt kalácsot) is eszünk. - Kegyelemteljes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk! Koccintunk, és a szentelt italból egy keveset magunkhoz veszünk.

EGYÉB

hírek

RElsőáldozás: június 7-én a 9.00 órai Liturgián Gyermekbúcsú Hajdúdorogon: május 9-én, szombaton Illés-napi autóbuszos zarándoklat Hajdúdorogra: július 19.-én. Egyházközségi kirándulás Kárpátaljára: július második felében Családcsoport kirándulása Debrecen környékére: augusztus első felében Ifjúsági gyalogos zarándoklat Hajdúdorogra: augusztus 10-14. Tanév kezdő Liturgia iskolás gyermekek megáldásával: szeptember 6-án 9.00 órakor Templomunk búcsúja: október 11-én a 11.00 órakor kezdődő Liturgián

HÚSVÉTI VERSEK E húsvéti napig hogy még eljutottunk, A mennyei Úrnak nagy hálákat adunk. Áldás és békesség legyen e helységen, Ki megtartott minket friss jó egészségben. Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, Új életet öltött ismét föl magára. Én is e szent napon örömöt hirdetek, Mert Jézus föltámadt, ezen örvendjetek!

Kiadják: Miskolc-Diósgyõr, Miskolc-Görömböly, Miskolc-Szirma, Sajóvámos, Sajópálfala görög katolikus egyházközösségei, Görög Katolikus Egyetemi Lelkészség. Felelõs szerkesztõ: Dr. Szarka János diósgyõri parókus I Tel.: (06-46) 375-154 I Nyomdai elõkészítés, kivitelezés: SzT. SZÍN-vonal Bt. I Tel.: (06-30) 955-4936

A SZERETET GYÕZELME. Görög Katolikus Értesítõ. Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! Görög Katolikus Pászka 2009

Recommend Documents