EME
A Szeőreős család polgári és nemesi czimere. Kolozsvár
czímeres
emlékei
czímü czikksorozatomban1 két válto-
zatban is közöltem egy czímert, melynek tulajdonosát közelebbi támpontok hiányában megállapítani nem tudtam. Az ismeretlen czímer egyik példánya a Diana fürdő területéről került az Erdélyi Nemzeti Múzeum régiségtárába, s egy 3 6 X 3 6 cm. terjedelmű kőtáblára van vésve. (/. sz. kép.) Bárok pajzsban két nyíllal átlőtt szembenéző ökörfej, a két szarv között csillagtól kisérve. Zárt, koronás sisakjának dísze két nyíllal átlőtt emberi szív. A sisak ormáról eléggé lendületes takarók omlanak alá. A pajzsban elosztva 1643. évszám, a sisak két oldalán pedig I. R. betűk. Az egészet levélkoszorú veszi körül.
1. sz. kép. — Fig. 1.
A másik emlék szintén Kolozsvárt, a Wesselényi- és Széputcza sarkán levő épület pincze bejárata fölött látható. Ez a 42 cm. hosszátmérőjü kőczímer többszörös, vastag festékréteg-
gel van borítva. (2. sz. kép.) Többszörösen tagolt pajzsban az előbbi czímerkép, annyi eltéréssel, hogy itt a nyílvesszők hegyükkel fölfelé vannak állítva. A zárt, koronás sisak dísze kiterjesztett szárnyú galamb, csőrében olajággal. Gyér és formátlan takarózat. A sisakdísz két oldalán A, R. betűk. Az egészet stilizált gyöngyvirág helyhekből alkotott tojásdad alakú koszorú veszi körül. A két czímeres emlék együvé tartózandóságát egyrészt a czímer1
Genealógiai Füzetek 1913. 105—106,
EME A SZEOREŐS CSALÁD POLGÁRI É S NEMESI
CZÍMERE
205
képek azonosságára, másrészt arra alapítottam, hogy a typariumban a családnevet jelölő R. betű mindkét emléken föllelhető. Habár a második emlék datálva nincsen, a stylus és szerkezeti megoldás alapján közeikorúnak Ítéltem. Mindkét emlékünk a heraldika hanyatlásának korszakából való, midőn a czímer ábrázolásánál a dekorativus jelleg lép előtérbe. Megnyilvánúl ez a pajzs szertelen tagozásában, a sisaknak viselhetetlen alakban való ábrázolásában és az értelmetlenül alkalmazott takarózatban. Nem kis mértékben jellemző e tekintetben a czímerrel össze nem függő diszítmények felötlő alkalmazása és az évszámnak esetlen beillesztése magába a pajzsba. Az, hogy a czímer két példányán egymástól eltérő sisakdíszt találunk, a korszakot jellemző hanyatlás egyéb jelei mellett, alig érdemel említést ; hiszen a czímeralaknak önkényes változtatása e korban valósággal divattá fajult. Példának elég fölhozni, hogy Rákóczy Zsigmond teljes nevével ellátott gyürüpecsétjén családi czímere helyett koronából növekvő egyszarvút használ. Ezt az önkényes czímert két gyürüpecsétjébe is belevéseti. 1 • Arra is van számos példa e korból, hogy apa és fiú egymástól eltérő sisakdíszeket használnak. Ennek oka abban keresendő, hogy a magyar nemesség nem viseltetett elég érdeklődéssel családi czímere iránt; a czlmerbitorlásokat nem torolta meg. Önkényes használat és értelmetlen divat lett ennek szükségképeni következménye. Hiába is keresném tehát magyarázatát a két czímeres emléken látható sisakdíszbeli eltérésnek, mert annak eredete lényegében csak az emberi szeszélyre volna visszavezethető. A két emlék czímertani egyezései viszont elég támpontot nyújtanak arra, hogy azonosságuk iránti kétségünket eloszlassák. Bármennyire is érdekelt az emlékek tulajdonosainak kiléte, annak megállapítása módomban nem állott és meg voltam szilárdan győződve arról, hogy még sok ideig fogják meg nem fejtett heraldikai emlékeink sorát növelni. Most, a hivatkozott publicatióm után négy évvel, hivta föl figyelmemet dr. Pósta Béla professor ur egy armalisra, melynek czímerképe már első tekintetre is rokonságot mutat a szóbanforgó emlékekkel. Az armalis l. Rákóczi György kanczelláriáján kelt, Szalárdy János 1
Csorna
József,
A magyar heraldika korszakai, 132.
EME 206
SÁNDOR IMtlti
titkár ellenjegyezte. Sértetlen függöpecséies eredetije Pákei Lajos, a kolozsvári iparmúz'eum igazgatójának tulajdonában van. — Erről készült fénykép másolatot az E. M. E. Régiségtára őrzi. (3. sz. kép,) A czímerkép 1 0 5 • cm. nagyságú keretbe van foglalva. Maga a keret keskeny zöld sávval szegélyezett vörös brokát, melyre köralakú lila szőnyeg van borítva. Erre van helyezve a czímer. Rácsolt (clatri, treilisse) kék pajzsban szembenéző ökörfej, szarvai között nyolcz ágú arany csillagtól kisérve. Zárt, koronás sisak. Vörös-ezüst, kék-arany takarók. Az ökörfej arany vonalakkal árnyékolt és a csillagból is arany fénysúgarak lövelnek szét. Megjegyzem, hogy a rácsozás láthatók s ezek a laikus szemlélőben képét.
metsző pontjain tüskés vonalak könnyen kelthetik a nyílvesszők Az armalis pajzsképe és kísérete az. előbb említett két emléken láthatóval tehát egyező ; eltérés mindössze annyi, hogy a czímerlevélbeli ökörfej nincsen nyilveszszővel átlőve, ellenben a pajzs rácsolt s ennek tüskéi a nyílvesszőjéhez hasonlóan vannak alkalmazva.
3. sz. kép. — Fig. 3.
Miután az armalis és a két kőemléken levő czímerkép hasonlóságát megállapítottuk, fölvetjük a kérdést, vájjon a heraldikai rokonságon kívül lehet-e más összeköttetést is feltételezni, avagy kimutatni? :
TTtekintetben mindenek előtt egy chronologiai akadályra kell rámutatnom. Az armalis 1647-ben kelt, a kőemlék 1643 évszámot mutat. Következőleg a czímertulajdonos kőbe vésette czímerét mielőtt azt használni joga lett volna. Mielőtt ily merész állítást koczkáztatunk, közelébe kell férkőznünk a czímertulajdonos egyéniségéhez, jelleméhez és családi körülményeihez. Az öreg Rákóczi fejedelem két testvért, Szeőreős másként Raw Jánost és Pétert tüntet ki czímert osztó kegyével. A diploma nem említi a nemesítettek érdemeit, de annál bővebben és szóvirágokkal ékes szavakkal ecseteli ezek néhai nagyatyjának, Mátyásnak érdemeit, melyekkel ez Kolozsvár városát hosszú időn át, néha a legveszedelmesebb körülmények között szolgálta. Ezeket az érdemeket jutalmazza utólagosan a fejedelem, a nagyatya kitartó és sokoldalú munkássága hoz fényt az unokákra.
EME A
SZEOREŐS CSALÁD POLGÁRI ÉS NEMESI
CZÍMERE
207
Raw Mátyás1 negyven évig viselte Kolozsvárt a tanácsosi tisztet. E hosszú idő alatt résztvett a város minden ügyes-bajos dolgában. Sokoldalú tapasztalatai daczára sem választották meg soha sem osztoztató birónak, sem pedig királybírónak. 2 Magára tartó, kevély embernek ismerték kortársai és ezért népszerűségre sohasem tehetett szert. A város ügyeiben azonban buzgón eljárt, nem riadt vissza a legkényesebb megbízásoktól sem. Működésére az első adatot Mihály vajda azon diplomájában találom, melyben, „mint Rudolf császár és király tanácsosa, Erdélyben helytartója és az alávetett részekbeli hadak főkapitánya" 1600. jan. 24-én Raw Mátyás és Szabó András esküdt polgárok kérésére Kolozsvár városnak régi királyoktól nyert kiváltságait és szabadalmait megerősíti. 3 Fontos és messze kiható intézkedés volt ez, amidőn nem annyira a csatangoló hordák, mint inkább maga a rendes katonaság veszélyeztette a városok beléletét, lakóinak életét és vagyonát. Raw Mátyás közbenjárásának eredménye annál inkább számottevő, mert azt az Erdélyben hóditóként megjelent és itt széltében basáskodó vajdától kellett kieszközölnie. Az armalis említi Basta tűzben és vérben fürdő uralkodása idején tett szolgálatait is, de erre forrásaim adatot nem nyújtanak. Midőn az Erdély fejedelmévé megválasztott Bocskay István felszólította a várost, hogy álljon pártjára, ez igen nagy nyugtalanságot keltett a tanácsban, mert magukat Rudolf király hűségére lekötelezettnek ismerték és hasonló esetekben való elpártolások szomorú példákat idéztek föl emlékükben. „A közgyűlés megfontolta, mily drága zálogok és pecsétes hitlevelök van a római császár ő felségénél, mennyi gyalázatos undok szidalommal illették Zsigmond fejedelem befogadásáért és Székely Mózesnek való meghajlásokért; hogy azért azt és a jövendő romlásukat most elkerüljék s a szidalom a keresztyén országok közt ne növekedjék, meghatározták, hogy ő felsége a római császár biztosaihoz bizonyos atyjokfiait vagy levelöket bocsátják, s őket nyomorúságaikról és szorongattatásaikról értesítsék, tiltakozva, hogy ha segélyben és őrségben szűkölködő városuknak valamire magát határozni kell, okai ne l e g y e n e k . " 4 Gondolható, hogy a város ily szorongatott helyzetében a legügyesebb szószólóit jelölte a küldöttségbe. A nagy tekintélyű Heltai Gáspár és Mátyás Tamás mellett Raw Mátyásra esett választásuk. 1
Forrásaimban e nevet Raw, Ravius,
Radvius,
Rau,
Rav másként
Szeörecs
alakban találtam írva. 2 Az armalis, ellentétben a krónikással, R. Mátyás királybírói hivatalát is említi.
Jakab « Jakab
3
Elek: Elek
:
Kolozsvár tört. II. k. 362. Kolozsvár tört. II. k. 396.
EME 208
SÁNDOR
IMtlti
Alig egy hónap multán, 1605. jún. 15., ismét követségbe küldi a város, most már Bocskay fejedelemhez. Feladata az : kérlelje meg a fejedelmet, hogy az 5 0 0 0 frtban megszabott összeget a „városnak fogyatkozásaira" való tekintettel, szállítsa le 2 0 0 0 frtra. 1 1611. szept. 3-án a város Báthory G á b o r fejedelemhez, Szebenbe küldi követségbe, hogy engesztelje meg irtóztató haragját, mely a város polgársága iránt eltölti, amiért a várost gr. Forgács Zsigmondnak feladták. 2 Sokat munkálkodik nemcsak a város, de egyháza érdekében is. G ö c s Pál unitárius plébános elhalálozása után, az egyház javainak összeírására kiküldött hattagú bizottság tagja. A város gyűlésében ő üdvözli szónoklattal az újonnan megválasztott plébánost : Radecius Bálintot. (1622. márcz. 1 5 . ) 3 Családi kötelékei is a város vezető féríiaihoz fűzik. Hosszú (Lang) Tamás kolozsvári bíró leányát, a nagynevű Heltai Gáspár unokáját, Margitot vette nőül. E réven az ővé volt egy ideig a magyar kulturának oly fontos szolgálatokat tett nyomda. Heltai egyetlen fiának halálával ugyanis a nyomda Lang Tamásra, Heltai Anna nevű leányának férjére szállt. 1621-ben úgylátszik Lang is elhalt, mert ettől kezdve özvegye nevén találjuk a nyomdát. Tőle örökölte azután veje, Raw Mátyás.i Érdekes volna tudni, hogy az ő vezetése alatt a nyomda minő és mily terjedelmű működést fejtett ki, de ez a kérdés még megfejtésre vár.
Házasságából két fia született: Mátyás és András. Élete végső szakáról semmi feljegyzés nincsen. Mindössze Segesvári Bálint emlékszik meg haláláról, mely 1637. okt. 11-én köveikezett be. 5 Az ifjabb Mátyás egyházi pályára lépett és Kolozsvárt szász prédikátor lett. Midőn 1632 aug. 18-án Radecius Bálint unitárius püspök elhalt, a kolozsvári szász és magyar unitárius egyházak között ifj. Mátyás nagyravágyása miatt kellemetlen viszály támadt. 8 Egyházába több újítást akart bevezetni, de a város azt nem engedte meg, ezért ő hivatalát elhagyta. A város Beszterczéről hozott papot, Helmann Endrét. Ezt ifj. Mátyás nem szívelhette, másrészt bántotta az is, hogy a megüresedett püspöki állásra jelölhető nem volt, mert az 1632-ki zsinat egyik határozata csak magyar nemzetbeli püspök megválasztását engedte meg. Ép ezért e zsinati végzés ellen szász hívei között izgatni kezdett, sőt a lengyel unitáriusokat is nézetére igyekezett bírni. Mikor pedig Beke U. o. 398. 2 Segesvári Bálint Krónikája. Erd. Tört. Adatok IV. k. 178. Jakab E. : i. m, II. k. 495. 3 Jakab E. : 1. m. II. 572., 573. 4 Ferenczi Zoltán : A kolozsvári nyomdászat tört. 23. 1. 5 Erdélyi Tört. Adat. IV. k. 213. « U. o. 203. 1
EME À
SZEŐREÖS CSALÁD POLGÁRI ÉS NEMESI
CZÍMERE
209
Dánielt püspöknek tényleg megválasztották, ifj. Mátyás azonnal ellene támadt. Néhány társával a fejedelem előtt megvádolta azzal, hogy „az unitáriusok eltávoztak a Dávid Ferencz elitéltetése után megállapított hitvallástól, zsidó vallást követnek, Krisztus Istenségét tagadják, a törvények által helybenhagyott valláselveik helyett másokat vettek fel stb." 1 A fejedelem parancsot adott a püspöknek, hogy tartson zsinatot s hitczikkeiket terjessze az országgyűlés elé. Ez megtörténvén, az ügy tárgyalására az 1638. júl. 1. Désen tartott gyűlésre (congregatio) az unitárius püspököt és vádlóját meghívta. Ezek ott megjelenvén, ifj. Mátyás mint vádló előadta, hogy „a püspök és követői hitújitók; mert nem tartják meg a János Zsigmond idejebeli hitvallást." Beke püspök beadta hitvallását, de i f j . Mátyás tagadta, hogy ez egyeznék a régivel, mely Krisztus imádását vagy hivését tiltja, elhallgatja vagy káromolja. A súlyos vád az unitáriusok között nagy ingerültséget keltett. A vallatások rendezésére bizottságot neveztek ki s midőq a tárgyalás júl. 4. ismét elkezdődött, mindkét fél védte álláspontját. Az unitárius főurak nevében Toldalagi János kijelentette, hogy ők imádják s Istennek ismerik el Krisztust s e kijelentéshez Beke püspök is csatlakozott. A hetedik napon kísérleteket tettek a két fél hitvallása egyeztetésére, de a dolog a püspök vonakodása miatt nehezen ment. A fejedelem keményen lehurrogta makacsságáért s így engednie kellett. Hosszas és olykor keserű vita után az unitárius hitvallás leglényegesebb hitágazataiban elfogadták az 1579-ki hitvallást, melyet júl. 7-én a fejedelem és tanácsosai s az egybegyűlt országnagyok, másrészről az unitárius püspök, a főemberek s más perbefogottak aláírván, a „Dési kiegyezés" (Complanatio Desiensis) czím alatt kiadták. Ennek egyik pontja értelmében a püspök és vádlója kibékültek, a múltra fátyolt borítván, Mátyás visszakapta papi állását s a béke a kolozsvári magyar és szász unitáriusok szivében helyreállott. 2 Az ifjabb testvért, Andrást, uzoni Fosztó István XVIII. századbeli egyháztörténeti iró ekként jellemzi: „magáratartó, gazdag, bátor és könnyű lelkiismeretű." 3 Tény az, hogy ő is támogatta bátyját az említett ügyben. — A dési kiegyezésben véglegesen megnyugodni nem tudott, egyháza vezető férfiaival egyetértésben nem élhetett s ezért 1644. jún. 1-én egyháza kötelékéből kilépvén, gyermekeivel együtt reformátussá lett 4 Testvérétől örökölte a Heltai-féle nyomdát és azt új val-
1 Erd. Tört, Adat. IV, k. 205. Jakab E. : Kolozsvár Tört. II. k. 645. Erd. Tört. Adatok IV. k. 215., 217. Haller Oábor naplója u. o. 48—50. E. : Kolozsvár Tört. II. k. 644. 3 Jakab E. : Kolozsvár Tört. II. k. 647. 4 U. o. 649. 2
Jakab
14
EME 210
SÁNDOR IMtlti
íása szolgálatába állította. Ez az ő halála után Ravius János tulajdonába 1 megy át, kiről Ferenczi Zoltán nem tudta megállapítani, vájjon Mátyásnak, avagy ö c c s é n e k : Andásnak volt-é a fia? Egyrészt a nyomda öröklési rendje, másrészt az a körülmény, hogy feljegyzéseink András gyermekeit említik, ellenben ifj. Mátyás házasságáról és gyermekeiről sehol említés nincsen, arra jogosítanak, hogy bizvást András fiáúl állithassuk. Ennek a Jánosnak a nevét a Heltai nyomdában készült két könyv
colophonján
olvashatjuk. Még pedig : Cato,
Libellus
elegantissimus
1659-ki és Halott Temetéskor való Ének 1660-ki kiadványán.2
Közpályán is működött, a városnál hites ülnöki tisztet töltött be, amint azt egy 1668-ki jegyzőkönyv feltünteti. 3 András ifjabb fiát, Pétert csak az armalis említi, egyébként forrásaim hallgatnak róla. Mielőtt adatainkból a végső következtetést levonnánk, lássuk magát a czímerlevelet, melyet a szokott stylusban írt sablonos szövegtől eltekintve, teljes szövegében közlök. Nos Georgius Rákóczy Dei gratia princeps Transylvaniae etc. Memoriae commandamus tenore praesentium significantes quibus expcdit universis, quod nos cum adnonnullorum fidelium dominorutn consiliariorum 110strorum singularem nobis propterea factam intercessionem. Tum vero grata recolentes memória fidelitatem, fideliaque servitia prudentis ac circumspecti quondam Matthiae Szeöreös alias Raw, quae ipse priii.um quidem inter alios senatorii ordinis cives deinde experientia prudentia, et in rebus agendis, tractandisque dexteritate eius, ad munera externa quoque foeliciter obeunda crescente et inclarescente, etiam iudicatus regiae liberae civitatis nostrae Colosvar, per intervallum viginti fere annorum, vita eius comité alternatis vicibus, defungens officio in illo praesertim tumultuoso et periculosissiino tempore, quo. exitialis et semper execrabilis Bastae furor, hoc regnum nostrum Transylvaniae igne et ferro in extremam fere, et nunc quoque niultis in locis gemebundam, redegisset desolationem, cum salute et integritate tam suorum concivium, quam etiam quampluriniorum nobilium externorum, intra moania eiusdem civitatis nostrae Colosvar, tunc temporis vitae, rerumque et fortunarum suarum, tutius conservandoruni gratia, inclusorum cum laude sua nunquam intermoritura et publici etiam boni non exiguo cum modo exhibuit, et impendit. Et cum fortes creentur fortibus, nec imbellem progenerent aquilae columbam, rati circumspectos
Joannem
et Petrum Szeöreös
alias
Rau,
praememorati progenitoris
ipsorum, firmiter et laudabiliter (uti coepcrunt) insistere vestigiys neque patriae huius secundum possibilitatis eorundem exigentiam mutiles fore cives et defensores. Ad quae onmia vililiter et gloriose praestanda, ut alacrius et feruentius accedantur. Eosdem igitur Joannem et Petrum Szeöreös alias Rau ex speciali gratia nostra et potestatis nostrae pleniA kolozsvári nyomdászat tört. 23. 2 Jakab E. : Kolozsv. tört. II. k. 694. 3 U. o. 796. 1
EME A
S Z E Ő R E Ő S ŐS ALÁD P O L G Á R I É S N E M E S I
CZÍMERE
21Í
tudine e statu et conditione civili in qua hactenus extiterunt eximendos, in coetum et numerum verorum natorum et indubitatorum regní nostri Transylvaniae ac partium Hungáriáé eidem annexarum nobilium annumerandos, etc. In cuius quidem nostrac erga eosdem exhibitae gratiae et clementiae ac liberalitatis testimonium, veraeque nobilitatis signum, haec arma sive nobilitatis insignia. Scutuui videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area caput bovis collotenus resectum, intra cuius duo sinuosa cornua, sydus radios ex sese evibrans quasi conspicitur. Super scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis et unionibus eleganter distinctum. Ex cono vero galeae teniae seu lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, u'rasque oras, sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant etc. etc. szokott stylus. Dátum in civitate nostra Alba Júlia die décima quinta mensis Április, Anno Domini millasimo sexcentesimo quadregesimo septimo.
Oeorgius Rákóczy. t
Joannes Szalárdy vice secretarius.
Hátlapján-. Anno Domini 1648. die 13 mensis Mai in civitate Colosvar loco solito sedriae comitatus Colosiensis exhibitae et publicatae sunt praesentes litterae armales et nobilitates suae celsitudinis in sede iudiciariae dicti comitatus iColosiensis et in omni sui parte in suo vigore relictae nernine contradictore apparente.
Stephanus Veres
iuratus comitatus Colosiensis nótárius mpr. *
Németországban széltében használatos volt a házjelvény, mely sokban hasonlított a czímerhez, s melynek eredete még a történelem előtti időre vezethető [vissza. A házjelvények általában színezetlenek, nincsenek a stilus törvényeinek alávetve és előállításukhoz semmi művészi ismeret vagy ügyesség nem szükséges. Schweiz egyes vidékein tapasztalt alkalmazásuk arra mutat, hogy keletkezésük igen régi eredetű. Itt ugyanis az apáról fiúra öröklött házjelvényekkel jegyzik meg beégetés, vagy bemetszés által a havasi legelőre küldött juhokat, szarvasmarhákat, az erdőn levágott fákat stb. Tehát a házzal öröklött házjelvény a tulajdonjog representativus jegyeként használatos. 1 A klosteri és fritugeni tartományi törvények szerint, ha valaki több fiat hagy hátra, ezek közül a legifjabb örökli apja házjelvényét. Az a fitestvér, aki nem örökölte a házat és házjelvényt, némi módosítással ahhoz hasonlót használ. Nem érdektelen a klosteri tartományi törvényeknek a követelések behajtására vonatkozó intézkedése sem, midőn rendeli, hogy ha a hitelező az adós házánál, vagy annak környékén senkit sem találna, akkor 1
Oustav A. Seyler:
Geschichte der Heraldik 333. sköv. lapjain. 14*
EME 212
SÁNDOR IMtlti
krétával, vagy más valamivel rajzolja föl háza jelvényét az adós háza ajtajára. A házjelvények nemcsak örökölhetők, de adás vétel tárgyai is lehettek. Egy jelvénynél többet senki sem birtokolhat, ennek következtében a másodikat, melyhez oldalági örökösödés utján jutott, a ház nélkül is elidegenitheti. A kőfaragó mesterjegyek sok esetben hasonlóak a házjelvényekhez. Ámde különböznek ezektől a lényegben. Azok ugyanis adományozott személyes díszjelvények. Ép ezért azokkal össze nem tévesztendők. E mesterjegyekről különben is a páholyszabályok igen részletesen intézkednek, s a renitensek ellen minden esetben teljes szigorral jártak el. Példa erre a magdeburgi főpáholynak 1510—1520 között schweinfurti Jakab mester ellen hozott ítélete. Gyakori eset, hogy a házjelvényeket heraldizálták, vagyis pajzsra helyezték. Ennek eredete arra vezethető vissza, hogy szükség esetén a hadakozó néphez nem tartozók is fegyvert ragadtak hazájuk védelmére, s ezek ilyenkor a czéhbeli katonák pajzsviselését elsajátították. Ez az abusus a XlV.századtól kezdődőleg kisérhető figyelemmel. A kőfaragó jeleknél azon szokást látjuk meggyökeresedni, hogy a mester jele pajzsba helyezhető, de már a segédé nem. A német lovagok az így keletkezett czímerszerü jelvényeket természetesen lenézték, kigúnyolták, sőt gúnydalokat is szerkesztettek azokról. Wittenweiler Henrik XV. századbeli költőnek egész gyűjteménye ismeretes ezekről a gúnypajzsokról. Bármennyire is nevetségessé tették a parasztok czímerhasználatát, azt megakadályozni még sem tudták. Még általánosabbá vált ez a városi polgároknál, mert ezeknek hova tovább nagyobb szükségük lett reá és más útbaigazító eszközzel pótolható nem volt. A czímerré átváltozott jelvényt a városi polgár a kereskedelmi forgalomban nem nélkülözhette, de ez szolgált útmutatóul is idegenek és bentlakók előtt, s házfelíratokkal az írástudatlanok miatt nem helyettesíthették. Dr. Römer-Buchner1 ezekben a házjelvényekben látja első nyomait a polgári czímereknek, s minthogy akárhányszor a ház jelvénye után nevezték el a háztulajdonost, ezek mint beszélő czímerek is szerepeltek. A polgári czímerek szerkezetükben nem voltak a nemesi czímerektől különbözők ; a czímerjog szempontjából azonban nagyon is éles különbségek állottak fenn. A legrégibb polgári czímert Ruprecht király adományozta a frankfurti táborban, 1400. szept. 30-án. Ebben a diplomában czímerjogi 1
Archív, f. Franki- Oesch. u. Kunst II. 188.
EME A
SZEOREŐS CSALÁD POLGÁRI ÉS NEMESI
szempontból a következő fontos kijelentést találjuk : „das sie
und der gebrauchen haben.u
mogen
ewiclich als andere
213
CZÍMERE
die
burger die
habén
Wapen
A polgári czfmerek a nemesitől az öröklés szempontjából is különböznek, amennyiben azok bizonyos tárgyakhoz kötöttek. 1493-ban két luzerni polgár pörösködik czímerhasználat miatt. Luzern város tanácsa akként ítélt e pörben, hogy a két pörös fél által öröklött házon látható czímert mindketten használhatják, mivel a hagyatékot egyenlő mértékben örökölték és mindketten férfiszemélyek. A polgári czímerek használata Németországban nem volt kizárólagos. Föltaláljuk azt Európa más államaiban is. Legelterjedtebb s egyben legrégibb volt ez Olaszországban, hol köztudomásúlag a városok patriczius családai állandó czímerekkel dicsekedtek. Nem volt ismeretlen hazánkban sem, különösen a német telepesek között. Rég ismeretes például Praitendorfer Péter pozsonyi polgár czfmeres pecsétje 1433-ból. Ipolyi Arnold1 pedig a X V — X V I . századból tíz beszterczebányai polgári czímert ismertet. Láttunk polgári czlmeres sírköveket Bártfán, Brassóban és Nagyszebenben. A polgári osztálybeliek czímeralakjait többnyire foglalkozásaikra vonatkozó eszközök, vagy kereskedelmi bélyegjegyek alkották. 2 Verbőczi Hármaskönyve első része 6-ik czím 1 §-ában olvassuk, hogy „sok polgárnak és közrendű embernek van a fejedelemtől nyert czfmere, de azért még sem számíthatjuk a nemesek közé." Tehát magyar király is adományozott polgári családoknak czímerviselésre való jogot, habár ily czímerlevelet eddig még nem ismerünk. Kolozsvárt a paraszt- és polgári czímerek használata ép úgy szokásban volt, mint a fent hivatkozott más helyeken. Kifejezetten paraszczímer az Ilona asszony síremlékén (1633.) látható, melynek pajzsképe ekecsoroszlya, továbbá egy XVII. századbeli befejezetlen síremléken fogyó hold és csillagtól kisért ekecsoroszlyát ábrázoló pajzsczímer. 3 Polgári czímerek: a Wolphart Istváné 1579-ből, Berkenyesi Istváné 1595-ből, Filstich Péteré 1597, Bogner Imréé 1623-ból és Litferati Andrásé 1635-ből. 4 A még ezután publikálandók e sorozatot bizonyára nem kis mértékben fogják kiegészíteni. Tételem igazolásáúl azonban ennyit is elegendőnek tartok. Az itt elmondottakkal kívánom igazolni, hogy az 1647. ápr. 15-ke előtt még polgári renden lévő Szeőreős, másként Rau család két nemzedéken át czímert használt, ez tehát kifejezetten polgári czímer.
1
Beszterczebányai egyházi műemlékek.
2 Br. Nyáry Albert, A Heraldika vezérf. 82.
1913. évf. 212.
3
Dolgozatok
4
Geneologiai Füzetek XI. 59., 62., 69., 103.
EME 214
SÁNDOR IMtlti
Az armalis és a kőemlékeken lévő czímerek azonosságát a
dikai egyik
egyezésen kőemlék
kivül bizonyltja még a két kőemlék typariuma kortani
adata,
végül
mindhárom
emlék
heral-
és az helyrajzi
egyezése. Mindezekből bátran merem következtetni, hogy a két Szeőreős testvér, midőn armalisért folyamodik a fejedelemhez, nemcsak a nemesi rang elnyeréséért áhítozik, hanem régi családi czímerét is mintegy törvényesíttetni kívánja. Midőn a fejedelem kérésüket teljesíti, az eddigi polgári czímer átváltozik nemesi czímerré. Bárha ez lényegében a legegyszerűbb és leglogikusabb eljárás, én hasonló esetre példát nem tudok. Külföldön számos példa van arra, hogy a fejedelmileg adományozott polgári czímer révén e czímerek tulajdonosai becsempészték magukat a nemesség közé s ily eset bizonyára hazánkban sem volt magában álló. De ez a mi esetünkkel összehasonlítást sem tür meg. Annak, hogy a Szó'ereős család ily eljárásra határozta el magát, bizonyára megvoltak a benső okai. Magam részéről úgy látom, hogy nem kis mértékben befolyásolhatta őket az a körülmény, hogy polgártársaik előtt nem örvendhettek népszerűségnek. Az armalis adományozása korában kezd a város falain belül tért hódítani a nemesség. A polgári és nemesi jogok számos összeütközése miatt hová tovább több törvényes intézkedés válik szükségessé. A magára tartó, gazdag, bátor és kevély Rawiusok patrícius társaik között a maguknak megkívánt méltó helyet föl nem találhatván, a dolgok természetes rendje hozta magával, hogy a városban tért hódítani kezdő nemesség közé ékeljék be magukat. Büszkeségük tiltotta, hogy házuk kapuja fölött ékeskedő czímert mint illetéktelent eltávolítsák, hanem ellenkezőleg, siettek megszerezni annak a törvényesség legszebbb és legméltóbb patináját. S á n d o r Imre,
