SZENT LŐRINC SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KOLLÉGIUMA 3300
Eger,
Tel/Fax:
Kistályai út 18. 36/312 – 618
A SZENT LŐRINC KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
H A TÁ LY B A L É PÉ S :
2013. 09. 01.
TARTALOMJEGYZÉK: I.
II.
BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 3 I. 1. A kollégium küldetésnyilatkozata ........................................................................... 3 I. 2. A pedagógiai program törvényi alapjai ................................................................. 3 I. 3. A kollégium működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat ............................... 4 A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ......................................................................... 5
II. 1. A kollégiumi nevelés alapelvei ............................................................................... 5 II. 2. A kollégiumi nevelés alapértékei ............................................................................ 6 II. 3. A kollégiumi nevelés célkitűzései ........................................................................... 7 II. 4. A kollégiumi nevelés feladatai: .............................................................................. 7 III. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE .................................................................. 19 III. 1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei. . 19 III. 2. A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei: ..................................... 20 III. 3. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei .......................................................... 20 III. 4. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .................................... 20 IV. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ELADATOK ....................................... 21 V.
A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI ........................................... 21
V. 1. A tanulók tehetség gondozását elősegítő tevékenység elvei ................................. 22 V. 2. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei ........................................ 23 V. 3. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei ....................................... 23 V. 4. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei ................................... 24 VI. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE. ...................................................... 25
VII.
A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŰVELŐDÉSI ÉS
SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI. ........................................................................ 26
VIII.
A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG. ............................. 27
IX.
A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE. ...................................... 29
X.
AZ ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI............. 29
XI.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK.......................................................... 31
XII.
A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE ........................................................................ 32
XII. 1. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete: ...................... 33 XII. 2. A foglalkozás típusok időkeretei ....................................................................... 36 XII. 3. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége ............................................. 37 XII. 4. A kollégiumi tevékenység eredményeinek mérése ............................................ 39 XII. 5. Pedagógiai ellenőrzés és értékelés ................................................................... 39 XIII. ZÁRADÉKOK ................................................................................................................... 40
2
I.
BEVEZETÉS
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§ 1. 2. bekezdésében foglaltak, valamint a Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramja kiadásáról szóló EMMI rendeletben foglaltak alapján került sor a Szent Lőrinc Kollégium Pedagógiai Programja kidolgozására. Az alapprogram tartalmi iránymutatásként szolgált a kollégium pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy közben tág teret enged a szakmai önállóságnak. Meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket és elvárásokat. Ebből kiindulva azokra a magyar és európai pedagógiai értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, a nemzeti, a közösségi értékekre, a tudás és kultúra közvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítésében, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre. A kollégium pedagógiai programja kidolgozásánál figyelembe vettük a Szent Lőrinc Szakközépiskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseket, alapelveket és feladatokat is. A pedagógiai program a kollégium stratégiai szakmai alapdokumentuma, nevelési munkánk legfontosabb meghatározója. A kollégiumi nevelőtestület célja a pedagógiai program kidolgozásával, hogy megfeleljen a törvényi, a fenntartói, a tanulói, a szülői és az iskolai elvárásoknak.
I. 1.
A kollégium küldetésnyilatkozata
Küldetésnyilatkozatunk: A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával foglalkozunk a gondjainkra bízott tanulókkal. Az erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni. A nevelőtestület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát kell mutatnia diákjai számára.
I. 2.
A pedagógiai program törvényi alapjai
A kollégium pedagógiai programjának összeállításánál alapul vett főbb szempontok (törvényi háttér): § 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról § 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről § 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről § 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról § 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről § 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről § A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv. § 59/2013.(VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjáról
3
I. 3. A kollégium működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Alapító Okirat: Az intézmény neve, címe:
Szent Lőrinc Szakközépiskola Kollégiuma 3300 EGER, Kistályai út 18. Telefon / fax: 36/36 / 312 – 618
Az intézmény fenntartója:
Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány
Az alapító neve, címe:
Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95/A
Az intézmény alapító okiratának száma, 1996. augusztus 09.(5/1996/Eger MVJ) kelte: Heves Megyei Önkormányzat (Heves Megye Főjegyzője)
A működési engedélyt kiadó szerv:
Működési engedély: Száma, kelte: 246-9/2008/012 Az intézmény működési területe: Észak – Kelet Magyarországi Régió, amely magába foglalja Heves megye területét, valamint Borsod – Abaúj – Zemplén, Nógrád és Szolnok megye Heves megyével határos körzeteit. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: A Szent Lőrinc Szakközépiskola részeként működő intézmény; Az engedélyezett kollégiumi férőhelyek száma: 140 fő Externátusi férőhelyek száma: 63 fő
4
II.
A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
II. 1. A kollégiumi nevelés alapelvei A Szent Lőrinc Kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a Nemzeti Alap Tanterv I. I. pontjában, a nevelési-oktatási rendszer egészére kitűzött célok megvalósulásához, a meghatározott feladatok megoldásához, az ott megfogalmazott értékek alapján. A kollégiumi nevelés alapelvei: a. az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b. demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c. a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d. szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e. az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f. az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele g. építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére h. az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása i. a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés j. a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, figyelembevétele k. a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása A fentieken túlmenően az alábbi általános nevelési elveket érvényesítjük: o a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása; o tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése; o a környezet esztétikus kialakítása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése; o az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; o változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása; o egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével; o a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése; o egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.). Általános alapelv hogy a Szent Lőrinc Kollégium szeretetteljes légkört, értékeket közvetítő otthonosságot, gondoskodást biztosít tanulói részére, amelyben minden diák biztonságban, egyenlő elbírálásban részesül és otthonának érezheti az intézményt. Didaktikai vonatkozásban: rendszeresség és fokozottság elve tudatosság és szakszerűség elve életkori sajátosságok figyelembe vétele személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve konkrétumok és absztrakciók egységének elve
5
II. 2. A kollégiumi nevelés alapértékei II. 2. 1.
Az emberi magatartás általános értékei
A kollégium: ∼ értékrendjében emberközpontú, humanista; ∼ tanulóink elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, ∼ a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel rendelkeznek. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; ∼ értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az ∼ innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; ∼ tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei egy derűs, harmonikus kollégiumi közösségnek. ∼ kollégiumunk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejleszti oktató– nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. II. 2. 2.
A helyi értékek meghatározása
Intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejleszti nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy kollégiumunkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok és a tanulók szülei. Legyen kollégiumunk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárható követelményeknek. Törekszünk arra, hogy kollégiumunk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté az oktatásügyben, a szakképzésben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk; az emberiség közös értékei; a demokrácia értékei; európai, humán, illetve transzcendentális értékek. A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes, szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és úgynevezett önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot, a szülői munkaközösség támogató együttműködését.
6
II. 3. A kollégiumi nevelés célkitűzései A Szent Lőrinc Kollégium tantestületének célkitűzése: az iskolánkban tanuló középiskolás és szakképzős tanulók megnyerése, számukra a kollégiumunk vonzóvá tétele, diákjaink jellembeli és tudásbeli erősítése. A kollégiumunk nevelési célja a tanulóink szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása intézményünk sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is megfogalmazódjék a tanulóban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás, a megszerzett tudással személyiségük fejlődését és embertársaikat szolgálják. Olyan diákközpontú kollégium megvalósítására törekszünk, melynek fontosabb kritériumai: otthonos, kellemes, biztonságos, támogató környezetet biztosít; biztosítja az iskolai felkészülést, a fejlődést; a diákok érdekeit állítja a működés központjába; a diákok otthonuknak érzik; a házirend, a napirend, életrend rugalmasan alkalmazkodik a diákok szükségleteihez; szeretetteljes a tanulókkal való törődés; sikerélményt nyújt, széles a tevékenységrepertoár; kölcsönös a bizalmon és elfogadáson alapuló a tanár-diák (felnőtt-diák) viszony; a tanulók és a szülők érzik a gondoskodást, a törődést; a diákok tanulmányi előmenetele javul, hátrányaik csökkennek, esélyeik nőnek; a tanuló, a szülő, a fenntartó és az iskola elégedett a tanulók számára nyújtott szolgáltatásokkal. Célunk olyan kollégium kialakítása, ahová a tanuló iskola után hazajön és amely mint a jó család, szigorúan követel, de egyben értékeli a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul.
II. 4. A kollégiumi nevelés feladatai: A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A hatékony és eredményes kollégiumi nevelés érdekében a kollégiumunk nevelőinek mindent meg kell tenniük, a nevelői munkának mind az egyént, mind a közösséget szolgálni kell. Alapvető feladat: a fejlesztés!
A kollégiumi nevelés feladata különösen: II. 4. 1.
A tanulás tanítása
A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási mód7
szereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A.
A tanulók tanulásának pedagógiai elvei a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a kollégium kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól egyéni elbírálás alapján felmentés adható a tudásnak, mint értéknek az elfogadtatása
B. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Tanulásirányítás, tanulásszervezés Cél: A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és társadalmi mobilitás elősegítésében. Tevékenység: A megvalósulás érdekében a kollégium nagy hangsúlyt helyez a tanulási kultúra fejlesztésére, vagyis az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A tanulási tevékenység főbb elvei: A tanulási feltételek megteremtése Egyéni adottságok és az iskolai igények figyelembevétele A tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni Megfelelő tanulási módszerek megismertetése A nyugodt tanuláshoz szükséges szervezeti keretek biztosítása (szilencium) A tanulás rendszeres munkát követel Követelmény: A tanulás, az önképzés ne kötelességként, hanem belső igényként fogalmazódjon meg a tanulókban.
8
II. 4. 2.
Az erkölcsi nevelés
A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen érték-konfliktusokra, valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nevelési célok: - az egyéni erkölcsi tudat kialakulásának segítése, elmélyítése, az erkölcsi eszmény, értékek, erkölcsi normák szerepének és fontosságának megértetése - a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és következményeikért viselt felelősségtudatuk elmélyítése - igazságérzetük fejlesztése, közösségi beilleszkedésük elősegítése - önálló gondolkodásra és az önálló, felelős életvitelre történő felkészítésük Nevelési feladatok: - az erkölcsi tudat fejlesztése, megismertetni és elfogadtatni etikai felelősségüket - megismertetni az etikus magatartás feltételeit, az erkölcsi magatartás alakítása - jellemformálás, szilárd erkölcsi értékrend beépülésének segítése a személyiségükbe - a személyiségfejlesztés során az önérzet, őszinteség, következetesség, türelem, józanság, nyitottság, felelősség, tisztelet és megbecsülés a másik ember iránt fejlesztése - a készségfejlesztés során elmélyíteni és fejleszteni kötelességtudatukat, a munka megbecsülését, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a korrupció elleni fellépés, mint érték elfogadtatása - a közösségi, társadalmi erények elfogadása és betartás szükségességének megértetése Módszerek: - nevelők személyes példamutatása - meggyőzés - beszélgetés, vita - csoportfoglalkozások tematikájába beépíteni az egyes témákat - dráma pedagógiai foglakozások - személyes tapasztalatok, élmények feldolgozása - következetes és kiszámítható pedagógiai légkör kialakítása - egységes követelménytámasztás - konfliktuskezelő tréningek szervezése II. 4. 3.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve elősegíti a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az 9
adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Nevelési célok: a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység), országunk, nemzetünk ismerete, szeretete, az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás, hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink), a hazaszeretetet tükröző versek, irodalmi alkotások ismerete, vendégszeretet, a magyar feltalálók, híres találmányok, magyar olimpikonok élete, jelentősége, a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása. az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása, az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása, más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása, nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása. Nevelési feladatok: megtartatni a diákkal azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet elküldte a kollégiumba. az új otthon értékeinek beépítése a kollégista személyiségébe. tudatosítani minden kollégista diákban, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, kultúráját kell megismernie megismertetni a vendéglátás fejlődésével kapcsolatos fontosabb találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket megismertetni tanulóinkkal nemzeti ünnepeinket, azok jelentőségét, hagyományainkat cselekvő részvételre ösztönözni a hazával, a nemzettel való érzelmi azonosulást szolgáló tevékenységekben megismertetni a lakóhelye és a kollégium környékének természeti és kulturális örökségét megismertetni a tájegységhez kötődő hungarikumokat Módszerek: ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel, találkozás a kultúra jeles képviselőivel, korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel a szakma kiváló képviselőivel való személyes találkozók szervezése a testvériskolai kapcsolatok ápolásában való személyes részvétel kollégiumi ünnepségeken, rendezvényeken való aktív részvétel
10
II. 4. 4.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Nevelési elvek: A közösség az együttműködés és a folyamatos tevékenység színtere, a hagyomány és a közös jövőkép a csoportkohézió fontos eleme, a közösség érzelmi színtere a szociális kompetencia fejlesztésének lényeges tényezője, a közösségi életrend és a normarendszer fejlesztésében kitüntetett szerepe van a pedagógus személyiségének, attitűdjének, segítőképességének, vezetési stílusának, az egyén és a közösség közötti viszonyok a szociális viselkedésben megnyilvánuló kölcsönhatások, amelyeket az aktuális szociális helyzet, az egyén szociális értékrendje, szociális képességei és kreativitása határoznak meg. Nevelési célok: a szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és e szerinti viselkedés elősegítése, alapvető etikai és illemtani ismeretek elsajátítása, az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése, elősegíteni, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben; segíteni a kollégista beilleszkedését az új környezetbe, a felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának megismertetése; a társadalom szerkezetének és működésének megértése, legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön a szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében, családi életre nevelés segítése. Nevelési feladatok: Segíteni a kollégistának megtalálni a helyét, szerepét, feladatait a családi, iskolai és kollégiumi közösségben, felkészíteni a kollégista diákokat a felnőtt lét szerepeire, kialakítani és erősíteni olyan motívumrendszert, amely alapvetően segíti a társadalomba való beilleszkedést, a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása, felkészíteni az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, családi pénzgazdálkodásra, megadni a lehetőséget minden diáknak abban, hogy gyakorolja a helyi közösség által nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és döntés súlyát, következményeit. cselekvő állampolgári magatartásra, törvénytiszteletre az együttélés szabályainak betartására való nevelés megismertetni az alapvető emberi jogokat és kötelességeket 11
közéletiségre nevelés kreatív, önálló kritikai gondolkodás kialakulásának segítése, a vitakultúra fejlesztése felelősségre, önálló cselekvésre, megbízhatóságra, a kölcsönös elfogadásra nevelés Módszer: diák önkormányzati munka civil szervezetekkel való együttműködés önkéntesség, karitatív tevékenység II. 4. 5.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Nevelési elvek: az önismeret – mint a személyiség viszonyulása önmagához – a környezet (emberi közösségek) megismerése mellett az ember szabadsági fokait növelő tényező, a nevelési feladatrendszer nagyban hozzájárul az autonóm felnőtt személyiség kialakulásához, a racionális ismeretszerzésen túl ez a feladatrendszer elősegíti a tanuló személyiségének érzelmi gazdagodását, esztétikai fejlődését, közösséghez, kultúrához való kötődését, és az ezekkel történő azonosulását, a nevelési feladatrendszer átfogja a tanuló teljes kollégiumi életszakaszát, és jelentős mértékben kívánja a diák aktivitását, a nevelőtanár oldaláról a feladatrendszer sikeres megoldása szükségessé teszi a barátságos, segítő, együttműködő attitűdöt, a pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészülés fontos eleme. Nevelési célok: Az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismertetése, alakítása, segíteni a kollégista diákokat a társadalmi orientálódásban, a korszerű világkép elemeinek tudatosításában, az önismeret az önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megszerzése, a tevékenységek gyakoroltatása, a közösen meghatározott szabályok betartatása, a kollégiumi közösségi tudat kiépítése, elősegíteni a felelősségteljes nemi magatartás kialakítását, segíteni a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, valamint a gazdasági helyzet tükrében. Nevelési feladatok: Megismerni minden kollégista személyiségét, jellemét, aktuális pszichés állapotát, fejleszteni azt egyénileg és a csoportban, 12
kiemelt figyelemmel és tapintattal egyeztetni az egyéni törekvéseket a közösségi érdekekkel, gyakoroltatni az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikákat, gondoskodni kell arról, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdöket, motívumokat a nevelés egész folyamatában, átfogó képet kell nyújtani a kollégistáknak a munka világáról, és olyan tevékenységre kell felhívni a figyelmüket, amelyek alkalmat adnak arra, hogy saját képességeiket kipróbálhassák. az egészségnek, mint alapértéknek a tudatosítása, az egészségmegőrző szokások kialakítása a vészhelyzetek és kockázati tényezők felismerésének segítése a kritikai gondolkodás és mérlegelés fejlesztése a reális helyzetmegítélésre és döntésre való képesség kialakítása a feszültség és konfliktuskezelés megtanulása empátiás képességük fejlesztése, egymás kölcsönös elfogadására nevelés Az önismeret fejlesztésének területei: ∼ önmegismerés. ∼ önértékelés. ∼ önfejlesztő képesség. ∼ társas kapcsolatok, közéleti szereplés. ∼ pályaismeret és a társadalmi kihívások a gazdasági helyzet tükrében. Módszerek: Az önismeret fejlesztése a kezdeti ismeretközlő szakaszban csoportos foglalkozásokon, majd egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon és beszélgetések keretében történik, a korszerű világkép alakításának rendszerező szakasza a középiskolai tanulmányok vége felé történik. Ezen a téren jelentős eltérések vannak a diákok fejlettsége között, ezért a fejlesztő foglalkozásokat egyéni, fakultatív formában ajánlatos megtervezni és megtartani, néhány témakör lehetővé teszi a tanulói kiselőadás formájában történő előadást, az egyéni törődés, beszélgetés lehetőséget, biztosít a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának, problémáinak megismerésére, elősegíti a konfliktus helyzetek megelőzését, megoldását, a kitűzött életcélokat és a személyiség formálását, irányítását. II. 4. 6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. Nevelési célok: megértetni a kollégista tanulókkal, hogy a család szereteten és szerződésen alapuló szövetség, amely a társadalom alapja a családi élet felelős magatartást, áldozatkészséget és áldozatvállalást igényel Nevelési feladatok: a családi hagyományok tiszteletére nevelés a családi ünnepek fontosságának bemutatása, megértetése 13
a szülőkhöz, testvérekhez, idősebb családtagokhoz való alkalmazkodás értékeinek bemutatása megismertetni a háztartás és a családi életvitel alapvető feladatait és elemeit a magukkal hozott szociokulturális hátrányok kompenzálása, szociális kompetenciák fejlesztése Módszerek: egyéni beszélgetések személyes példamutatás csoportfoglalkozások egyéni életstratégiák kialakítása konfliktuskezelés filmek, könyvek, olvasásélmények pozitív családminták közvetítése II. 4. 7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Nevelési elvek: Az egészséges életmód a személyiség olyan aktivitása, amely az emberi szervezet és a lélek szükségleteinek optimális kielégítését, valamint annak működését szolgálja, a kollégista tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, a kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a kollégista tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. Nevelési célok: az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása, az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bővítése, képességek kialakítása, megfelelő ismeretek közvetítése ahhoz, hogy a kollégisták elutasíthassák a szenvedélybetegségekhez, a káros függőségekhez vezető szokásokat, a kollégium légköre olyanná váljon, hogy az elvárt értékek maguktól értetődőek legyenek. Nevelési feladatok: felkészíteni a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére, kialakítani az egyéni és a kollégiumi közösségi élethez igazodó napirendet, segíteni a diákokat abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészségét, biztonságát veszélyeztető helyeit, helyzeteit,
14
II. 4. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Nevelési cél: a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a kollégista tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit és élethelyzetét megértetni és elfogadtatni, hogy az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy közösségek javát szolgálva Nevelési feladatok: képesség fejlesztés az alábbi területeken: - együttérzés - együttműködés - probléma megoldás - önkéntes feladatvállalás - szociális kompetenciák fejlesztése - empátia A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: egészségügyi oktatási kulturális és közösségi környezet és természetvédelmi katasztrófa védelmi közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel Módszer: egyéni vagy csoportosan végzett karitatív tevékenység érzékenyítő tevékenységek saját példa II. 4. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Nevelési elvek: tudatosan együttműködve társaival folyamatos tevékenység színtere legyen a környezetvédelem, ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretek biztosítása, erkölcsi alapelvévé váljon minden tanulónak a természet tisztelete, környezete megbecsülése, a kollégista pozitív jövőképének kialakítása. 15
Nevelési célok: A kollégista váljon érzékennyé környezete állapota iránt, képessé kell tenni tanítványokat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, világossá tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Nevelési feladatok: bemutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, megismertetni az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, törekedni arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át a diákok, felkészíteni a fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre, elősegíteni a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakulását, ösztönözni a tanulókat a környezet védelmére, főként arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, felkészíteni a diákokat a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, tudatosítani, hogy a környezetünkkel való kapcsolat Szabadidős sporttevékenységek A mindennapos mozgás biztosítása, a kollégiumon belüli versenyek szervezése, részvétel a középiskolai kollégiumok közötti sportrendezvényeken. Módszer a feladatrendszer feldolgozására az életkori sajátosságokat figyelembe véve kiscsoportos és csoportos foglalkozások keretében kerül sor. a témákat folyamatosan, fokozatosan bővülő tartalommal, ismétlésekkel kell feldolgozni. a direkt ismeretszerzésen túl a kollégium életrendjével, pszichés klímájával is a kívánt hatás elérését kell elősegíteni. a tanulók bevonása, a bevont diákok segítése igen fontos feladat. a példamutatás mellett, szükség esetén, erélyes fellépésre is szükség lehet. előadások, filmek, kirándulások, megfigyelések, túrák, egyéni gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, kiselőadások, kiállítások, vetélkedők. a nevelés során segíteni a diákokat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében, válsághelyzetben támaszt nyújtani, segíteni a diákoknak a mindennapi élet során elsajátítani az adódó ügyeik intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. II. 4. 10. Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmó16
dokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Nevelési célok: tudatosítani a tanulókban, hogy életük során többször pályamódosításra kerülhet sor tudatosítani az egész életen át tartó tanulás szükségességét és fontosságát legyen tisztában leendő szakmája munkaerő piaci lehetőségeivel, munkavállalói szerepével A.
A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak a maga szerepében mindenki hasznos lehet reális önismeret nélkül nincs sikeres életpálya a pályaválasztás stratégiai döntés, megfelelő ismeretek nélkül nincs biztos siker az életpályák akár többször is módosíthatóak hiteles információt a megélt valóság ad a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai az egyes szakmák lehetőségeinek és követelményeinek bemutatása a munkaerő piaci elvárások bemutatása a választott szakmára történő felkészülés segítése
A pályaorientáció segítése Cél: Olyan pálya választása, amelynek követelményeire alkalmas az egyén és a társadalom is igényli. Tevékenység: A kollégisták ismerjék fel képességeiket, érdeklődési területüket. Ismerjék meg a pályaválasztási alapfogalmakat, álláskeresési technikákat. Sajátítsák el azokat a technikákat, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciókat. Dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk elsajátítása segítségével. Készüljenek fel a pálya korrekcióra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére. Lehetőleg minden csoport négyévente egyszer keresse fel a Heves Megyei Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadóját. Követelmény: A tanuló legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Módszer: szituációs tréningek játékok iskola, műhely és üzemlátogatások II. 4. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását
17
A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakulását a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. A fentiekben megfogalmazottakon túlmenően az alábbi általános elveket vesszük figyelembe: A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra, A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. Társadalmi beilleszkedésük segítésének fontosabb elvei A tanulók ismerjék meg önmagukat • Önismeret kialakításának segítése • Önállóság kialakítása Együttműködési képesség kialakítása Lehetőség szerint, minél több tanuló vegyen részt a DÖK munkájában Követelmény: Sajátítsa el a közösségi együttélés szabályait. Vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül tudja elfogadni társait. Legyen vitakultúrája. Rendelkezzen pozitív közösségi szokásokkal, konfliktusait kultúrált módon tudja kezelni. Önálló életkezdés támogatása Cél: A tanulók készüljenek fel az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre. Tevékenység: Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Konfliktusok válsághelyzetek megoldásának kezelése. Barátság, partner kapcsolatok. A szülői felelősség kapcsolatok a családtagok között a családi élet szervezése. Gazdálkodás: A takarékosság a takarékoskodás az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. A családi költségvetés készítése. Követelmény: Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Készüljenek tudatosan az örömteli párkapcsolatokra, a családi életre. II. 4. 12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvény18
szerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. Nevelési cél: a média társadalmi szerepének és funkcióinak megismertetése, az információ feldolgozásához szükséges készségek fejlesztése, a hír és az információ szerepének és jelentőségének megismertetése és megértetése az ember mindennapi életében. A demokratikus értékekre nevelés összekapcsolásával a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd kialakítása. Nevelési feladatok: a saját média élmények feldolgozásának segítése a média működése, funkcióival, kifejező eszközeivel való megismerkedés az internet működésének és használatának megismertetése az információ feldolgozásához szükséges készségek fejlesztése képessé váljon a valós tények és a fikció megkülönböztetésére felismertetni a valóság ábrázolásának különböző szintjeit váljon képessé a tudatos értékválasztásra a média használattal kapcsolatos függőségek veszélyeinek megismertetése Módszer: kooperatív tanulási technika alkalmazása csoport munka, vita, beszélgetés pedagógus mintaadó szerepe
III.
A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE
III. 1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei. A kollégium belső életének szabályozottsága biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének a feltételeit, a rendszeres, napi háromszori étkezést, a tisztálkodás és testi higiénia, egyéni ápoltság megvalósításának a feltételeit, az iskolaorvoson keresztül az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. (kollégiumi orvosi rendelés) Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai elvárásokat, valamint az iskolai hagyományokat, szokásokat is. A legfontosabb szülői elvárás, hogy a szülő a gyermekét biztonságban tudja. A tanulók napi életét úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon, figyelembe veszi a szakközépiskolai és szakiskolai képzés sajátosságait és eltéréseit. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről, megteremti a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének a feltételeit. A kollégium belső életének szabályozását konkrétan a HÁZIREND és a NAPIREND tartalmazza. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a Diák önkormányzat. A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok meghatározásában a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégium – belső életének szabályozása során – a „Napirend” által rögzített időpontok alapján biztosítja a diákjaink optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rend19
szeres (a diákok: napi háromszori) étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást (kollégium orvos biztosításával, mindennapos rendelés útján). Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket: • különórákra, korrepetálásokra, edzésekre való délutáni és esti kijárást biztosítjuk a házirendben leírtak szerint; • szülői kérésre engedélyezzük a hét közbeni hazautazást; • az iskolai munkatervben rögzített, vagy osztályfőnöki kérés alapján, az iskolai és osztályprogramokon való részvételt biztosítjuk. Az intézményi hagyományokat, szokásokat szem előtt tartjuk, ennek figyelembevételével tervezzük és szervezzük munkánkat. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a diákok egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását, életének szervezését a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata is. A kollégiumunk biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében (a DÖK elnökével személyesen vagy a DÖK segítő tanár útján). Lehetővé teszi továbbá, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti (Etikai kódex, keresztényi erkölcs stb.), folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását, biztosítja a törvényi előírások megvalósulását.
III. 2. A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei: egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és pihenés egyensúlyának biztosítása követhető életmódminta adása
III. 3. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a kollégium kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól egyéni elbírálás alapján felmentés adható a tudásnak, mint értéknek az elfogadtatása
III. 4. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei szabadidőt kell biztosítani minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek a szabadidejével a tanuló a jogi normák betartásával rendelkezik 20
IV. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ELADATOK A teljes körű egészségfejlesztési program a kollégium közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű kollégiumi egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés - helyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció, tánc és sporttevékenység); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); Számos, egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési témakörök, A teljes körű kollégiumi egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): • a tanulási eredményesség javítása; • a kollégiumi lemorzsolódás csökkenése; • a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; • a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedély betegségek elsődleges megelőzése; • bűnmegelőzés; • a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; • az önismeret és önbizalom javulása; • az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; • érett, autonóm személyiség kialakulása; • a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; • a társadalmi tőke növelése.
V. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: • Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. 21
• A megismerés képességének fejlesztése. • Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: • Az alapvető emberi erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá: • A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: • A színes, sokoldalú kollégiumi élet, tanulás, munka. • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: • A helyes önértékelés • Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük • Józan, megfontolt ítélőképesség • A mások felé való nyitottság, befogadóképesség • A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében • A szelídség, az alázat, a türelem • Alaposság kialakítása • A mértékletesség • Felelősség magunk és embertársaink iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők: • Részvétel a kollégiumi programokban. • Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. • Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. • Alapos, rendszeres és pontos munka. • A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. • A házirend felelős betartása.
V. 1. A tanulók tehetség gondozását elősegítő tevékenység elvei A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. 22
Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak – lehetőségeihez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák Nevelőmunkánk során az alábbi általános pedagógiai elvek tiszteletben tartásából indulunk ki: B.
A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei minden tanuló tehetséges valamiben-ennek megtalálása a tudatos önfejlődés segítése sokszínű, inger gazdag környezet biztosítása a segítő pedagógus szerepvállalása a tehetség gondozásában
Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: Valamilyen szempontból tehetséges tanulók felkutatása Megfelelő szilenciumon kívüli szervezeti forma (szakkör) biztosítása a tehetséges tanulók számára Egyéni foglalkozás (eseti órákban) A tudatos önfejlődés elősegítése
V. 2. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei a tanulási technikák elsajátíthatóak a felzárkózáshoz motiváció szükséges a felzárkózás belső igényből fakadjon a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető a felzárkóztatás hatékonysága kiscsoportban biztosítható fontos a személyes érintettség elve a lemaradás mértékének megállapításához az egyén képességei adnak alapot változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazása a tanulók közti felkészültségbeli, műveltségbeli, neveltségi különbségek csökkentése
V. 3. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak a maga szerepében mindenki hasznos lehet reális önismeret nélkül nincs sikeres életpálya a pályaválasztás stratégiai döntés, megfelelő ismeretek nélkül nincs biztos siker az életpályák akár többször is módosíthatóak 23
hiteles információt a megélt valóság ad a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai az egyes szakmák lehetőségeinek és követelményeinek bemutatása a munkaerő piaci elvárások bemutatása a választott szakmára történő felkészülés segítése A pályaorientáció segítése Cél: Olyan pálya választása, amelynek követelményeire alkalmas az egyén és a társadalom is igényli. Tevékenység: A kollégisták ismerjék fel képességeiket, érdeklődési területüket. Ismerjék meg a pályaválasztási alapfogalmakat, álláskeresési technikákat. Sajátítsák el azokat a technikákat, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciókat. Dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk elsajátítása segítségével. Készüljenek fel a pálya korrekcióra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére. Lehetőleg minden csoport négyévente egyszer keresse fel a Heves Megyei Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadóját. Követelmény: A tanuló legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.
V. 4. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakulását a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. A fentiekben megfogalmazottakon túlmenően az alábbi általános elveket vesszük figyelembe: A tanulók önálló életkezdését segítő tevékenység elvei a sokoldalúság érték gyakorlatiasságra nevelés a családban vannak női és férfi szerepek, ezeket tanulni kell a munkahely nem csak a pénzről szól- szaktudás, egyéni felelősség az én szerep teljes körű felelősséget jelent Társadalmi beilleszkedésük segítése A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra, A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. Társadalmi beilleszkedésük segítésének fontosabb elvei 24
A tanulók ismerjék meg önmagukat o Önismeret kialakításának segítése o Önállóság kialakítása Együttműködési képesség kialakítása Lehetőség szerint, minél több tanuló vegyen részt a DÖK munkájában Követelmény: Sajátítsa el a közösségi együttélés szabályait. Vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül tudja elfogadni társait. Legyen vitakultúrája. Rendelkezzen pozitív közösségi szokásokkal, konfliktusait kulturált módon tudja kezelni. Önálló életkezdés támogatása Cél: A tanulók készüljenek fel az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre. Tevékenység: Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Konfliktusok válsághelyzetek megoldásának kezelése. Barátság, partner kapcsolatok. A szülői felelősség kapcsolatok a családtagok között a családi élet szervezése. Gazdálkodás: A takarékosság a takarékoskodás az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. A családi költségvetés készítése. Követelmény: Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Készüljenek tudatosan az örömteli párkapcsolatokra, a családi életre.
VI. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE. Az intézményünk nevelőtestülete elsődleges feladatának tekinti a hátrányos helyzetű diákok beilleszkedésének segítését a kollégiumi közösségbe. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók csoport közösségekben történő fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Ezért fejleszteni szükséges a tanuló önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei a kollégiumi, a csoport közösségek és a fejlesztő programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása, hátrányaik csökkentése. Cél: Biztosítani az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, biztosítani az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség érdekében A kollégium tevékenysége során, kiemelten: a felvételi eljárásban, nevelésben, ismeretközvetítésben, tanulás-támogatásban, a kollégistákkal való gondoskodásban, 25
a diákok egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a pályaorientációban, a tehetséggondozásban, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, az iskolákkal, a szakmai szolgáltatókkal, szakellátás intézményeivel és a társadalmi környezettel. Feladatok éves rendszerességgel intézményi szintű helyzetelemzést végezni a hátrányos és halmozottan hátrányos kollégisták felmérése és változás feltérképezése érdekében, a változás tükrében és az éves mérések alapján kiegészíteni, esetleg módosítani az esélyegyenlőségi tervet, az esélyegyenlőség programban résztvevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése érdekében kompetencia alapú komplex fejlesztést folytatni az intézményben, a résztvevőket bevonni az értékelés-továbbfejlesztés folyamatába, ami lehetővé teszi, hogy a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben résztvevők számára érthető visszajelzéseket biztosítsunk: egyéni kompetencia-mérések végzése, hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása, a mérésben résztvevők és családjának bevonásával kialakított-fejlesztett visszajelzési rendszer létesítése, tantárgyi képességfejlesztő programok elkészítése. egyéni megállapodás a tanulók egyéni tanulmányi céljairól ütemterv készítése az egyéni, fejlesztési terv kialakításához, egyéni fejlesztési terv kialakítása, összehangolása a fejlesztésben részvevők csoportjával, valamint a terv megvalósításnak támogatása, folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés), az egyes kollégisták szociális helyzetének felmérése, szociális támogatások biztosítása az iskolai tanulmányok zavartalan és az egyéni képességek minél szélesebb körű fejlesztése érdekében. Speciális kompetenciák fejlesztése: § személyes képességek fejlesztése, § szociális kompetencia, § életviteli kompetencia, § környezeti kompetencia,
VII. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI. A kollégium, mint közösségi helyszín a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek, úgy, mint empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén és csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését különös tekintettel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. 26
A kollégium segíti a családi életre, a családon belüli szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, tudatos vásárlói magatartásra való felkészülést. A feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. A közösségfejlesztés közös feladat. A kollégium valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, magatartásával. A pedagógiai program szempontjából a kollégium keretén belül működő közösségi nevelés területei: o csoport és szabadidős foglalkozások o csoport rendezvények o diák önkormányzati munka A tanulószobán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: o A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. o A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. o A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). o A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. o Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. o Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes csoportokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja, A kötelezőn kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: o Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. o Átgondolt tervekkel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző programok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. o A sokoldalú és változatos fogalakozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. o A különböző kollégiumi rendezvények, kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.
VIII. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Nevelésünk az általános emberi értékrend elfogadását segíti. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. 27
A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Szükség esetén családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: • A tanulók elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. • Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. • A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). • A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. A tanulókat veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk, • hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, • hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása, • hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot, • hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő tanulók otthoni életformája, ellátása, pihenése, • hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes vizsgájához, • hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk: • tehetséggondozó programok szervezése, • a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, • hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, • drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, • felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.
28
IX. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE. Hagyományaink: A Szent Lőrinc kollégium 11 éves múltra tekint vissza. Az eltelt idő alatt kialakultak azok a munkaformák, szokások, amelyek jellemzőek a kollégiumra és a hagyományok tekintetében számításba jöhetnek. Ezek a következők: a kollégiumra jellemző szeretetteljes légkör, az odaadó és mindenre kiterjedő gondoskodás a 9. évfolyamosok bemutatkozó műsora a Mikulás napi és karácsonyi ünnepség a karaoke-estek a kollégium discók a farsangi jelmezbál a végzős kollégisták búcsúztatása a közös bográcsolások a kollégiumi ünnepségek, megemlékezések a kollégiumi kirándulások a „Magyar Örökségünk” című vetélkedő sorozat évenkénti megszervezése a városi kollégiumok bevonásával. Ezeket a hagyományokat szeretnénk ápolni és fejleszteni, sokszínűvé tenni. Hagyományőrzés és ápolás Az elmúlt tizenegy év során kialakult hagyományok megszilárdítása, új formák kialakítása és meggyökereztetése. A közösségi élet hagyományrendszerének elemeit évente felülvizsgáljuk, a szükséges korrekciókat elvégezzük. Ünnepségeink, rendezvényeink rendszerét évente pontosítjuk. A versenyek, vetélkedők összeállításánál hangsúlyt helyezünk az aktualitásokra, módszertani megújulásra.
X. AZ ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI. A kollégium és az iskola közötti együttműködés tartalma és formái: A kollégiumi nevelő az iskolai nevelőtestület egyenrangú tagja. A szaktanárokkal, szakoktatókkal és kiemelten az osztályfőnökökkel partneri kapcsolat kialakítására törekszik, a közös felelősség elve alapján. A tanulók magatartásával, viselkedésével, személyiségfejlődésével, előmenetelével, problémáival kapcsolatos kérdésekben folyamatosan konzultálnak, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A megbeszéléseket bármelyik fél kezdeményezheti. Ezen túlmenően a kollégiumi nevelők részt vesznek a különböző tantestületi fórumokon, nevelési értekezleteken, osztályozó konferenciákon és minden olyan rendezvényen, amelyet az iskolai és kollégiumi pedagógiai program a célok megvalósítása érdekében előír.
29
A Z ISKOLA ÉS A KOLLÉGIUM KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS TARTALMA : TEVÉKENYSÉG A tanuló kollégiumi magatartásának megismerése A tanulási módszer megismerése, Tanulási problémák feltárása Tanulás segítése A tanuló kollégiumi közösségben betöltött helye, szerepe Alapértékek megvalósulása A veszélyeztetett helyzetű tanulók felmérése, segítése
MÓDSZER Egyéni beszélgetés, megfigyelés kollégiumi rendezvényen való részvétel, kapcsolat a kollégiumi nevelővel
FELELŐS
HATÁRIDŐ
osztályfőnök
folyamatos
Interjú, egyéni beszélgetés
osztályfőnök
folyamatos
konzultáció
szaktanár, nevelő
folyamatos
Felzárkóztatás, tanulási stratégia
szaktanár, nevelő
folyamatos
Egyéni beszélgetés, megfigyelés, rendezvények
Osztályfőnök, nevelő
folyamatos
Főbb dokumentumok, továbbképzések, mérések
tantestület
folyamatos
Interjú, egyéni beszélgetés, közös cselekvési terv
nevelő, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős
folyamatos
MEGJEGYZÉS
A kollégium és az iskola közötti együttműködés tartalma és formái: A kollégium a szülőktől, családoktól kapott felhatalmazás és a jogszabályi előírások alapján a lakhatási feltételek biztosításán túlmenően folyamatosan figyelemmel kíséri a kollégista tanuló iskolai magatartását, tanulmányi előmenetelét, iskolai gondjait, problémáit. A nevelés-oktatás folyamatában a két intézmény a harmonikus együttműködésre, az azonos alapértékek közvetítésére és a rendszeres információ cserére törekszik a tanuló minél eredményesebb fejlesztése érdekében. A KOLLÉGIUM ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS TARTALMA TEVÉKENYSÉG A tanuló iskolai munkájának megismerése (magatartás szorgalom) Tanulási nehézségek problémák feltárása Tanulmányi előmenetel figyelemmel kisérése A tanulás segítése A kollégiumi közösségben betöltött helye és szerepe beilleszkedési nehézségei Alapértékek megvalósulása A hátrányos helyzetű tanuló felmérése, segítése
MÓDSZER
FELELŐS
egyéni beszélgetés óra látogatás tanárokkal való konzultáció interjú egyéni beszélgetés megfigyelés konzultáció jegyek nyilvántartása órai megfigyelés tanulószobai felkészülés felzárkóztatás korrepetálás egyéni segítségnyújtás konzultáció a szaktanárral egyéni elbeszélgetés megfigyelés kollégiumi rendezvények önismeret fejlesztése megbízatások adása főbb dokumentumok vizsgálata közös továbbképzések nevelési értekezletek interjú egyéni beszélgetés, cselekvési terv
30
HATÁRIDŐ
Osztályfőnökök, nevelő
folyamatos
Nevelő, tanuló
folyamatos
nevelő
folyamatos
nevelő
folyamatos
nevelő tanuló
folyamatos
nevelő
folyamatos
nevelő ifjúságvédelmi felelős
folyamatos
MEGJEGYZÉS
A szülőkkel való együttműködés tartalma és formái Nevelőmunkánk eredményességének alap feltétele, hogy a szülői igényeknek, elvárásoknak meg tudjunk felelni. A távolság, a szülői elfoglaltság és egyéb nehézségek ellenére minden lehetőséget meg kell ragadnunk a szülők és a kollégiumi nevelőtestület közötti jó kapcsolat és együttműködés kialakításáért A kollégium a következő együttműködési formákat ajánlja: előre tervezett szülői értekezletek és fogadóórák, a kollégiumi nevelők részvétele az iskolai szülői értekezleteken, szükség szerinti személyes találkozók kezdeményezése, telefonos, levélben illetve e-mailben történő megkeresés, nyílt napok, nyitott kollégiumi rendezvények, kérdőíves felmérés a kollégiummal szembeni elvárásokról, elégedettségről. A szülők részéről a következő együttműködési formákat kérjük: együttműködő, érdeklődő hozzáállást a közös célok megvalósítása érdekében, őszinte véleménynyilvánítást és a problémák nyílt felvetését, megoldásukra tett közös erőfeszítéseket, illetve azok támogatását, a kölcsönös információ cserében való aktív és érdemi részvételt, javaslatokat a nevelőmunka hatékonyságának növelése érdekében.
XI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Alapelve: A világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. Területei: Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: • Környezetkultúra: művészetek, szakképzés, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar, gyakorlati helyek) kialakítása. • Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, kollégiumban, környezetbarát közlekedés. A környezetei nevelés színterei: Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató kollégiumi környezet o lakószobák, folyosók, udvar kialakítása, o Anyag és energiatakarékos, környezetbarát kollégium működtetés, o A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, o Szelektív hulladékgyűjtés. o Kötelező foglalkozások keretében végzett környezeti nevelés o Kötelező órákba beépített környezeti nevelés. A tanulókat különböző mértékben érintő, kötelező foglalkozáson kívüli elemek: o Szakkörök, programok, o Környezetvédelmi akciók, o Előadások, kiállítások, o A környezetvédelem jeles napjairól megemlékezés, o Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe, o DÖK nap. 31
A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. o Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), o Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). A környezeti nevelésében résztvevők o Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok o Külső résztvevők: szakemberek, környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények
XII. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégium – a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez – a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. A Nemzeti Köznevelési törvény. 28. § (1) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet: a) felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet: A. B.
A/1
kötelező, szabadon választható.
A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök
32
Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: Csoportvezetői foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: A foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett o – irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, – természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, – egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, – a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, – a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök,
o o o o 1. 2. 3.
szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők.
Tanulást segítő foglalkozások - csoportonként heti 13 órában (kötelező). Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások - csoportonként heti 1 órában (kötelező). Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 10 órából, 1 óra (kötelezően választandó).
Cél: Olyan pedagógiai környezet kialakítása, amely hozzájárul a tanulóink erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a kollégiumi közösség fejlődéséhez, továbbá a tanulóink szellemi, testi fejlődését biztosítja. Ezek a foglalkozások kollégiumban egy egységes rendszert alkotnak. A heti - diákjainknak kötelező - foglalkozások rendszerébe betagolódik a biztosított (választható), és az éves munkatervben szereplő egyéb rendezvények halmaza is. Ezek összessége biztosítja azt, hogy az előbbiekben megfogalmazott célok megvalósuljanak.
XII. 1.
A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete:
XII. 1. 1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: (Nktv: 14ó/hét/csoport) Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégiumunk kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is igyekszünk feltárni és figyelembe venni a tanulók személyiségének sajátosságait.
33
A foglalkozások alól felmentést kaphatnak azok a tanulók, akik a Házirend - V. A kollégium igénybevétele fejezet, a tanulás rendje bekezdés 1. pontjában - foglaltaknak megfelelnek. A Házirend ezen fejezetét évente (az augusztusi tanévnyitó értekezleten) a felülvizsgáljuk, pontosítjuk, a szükséges változtatásokat megtesszük. XII. 1. 1. 1.
a) b)
c)
Tanulást segítő foglalkozások:
rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás (tanulószoba, korrepetálás, felzárkóztatás) az előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása (a 2. 1 fejezetben említett okok miatt – a nevelőtanári segítség mellett – az iskolai és egyéb foglakozásokra való kijárást szorgalmazzuk, illetve biztosítjuk); diákjaink számára az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök.
XII. 1. 1. 2.
Csoportfoglalkozások:
Tanulóink részére a kollégiumi tematikus csoportfoglalkozásokat az alábbi előírt témakörök, idő és szervezési keretek figyelembevételével szervezzük: XII. 1. 1. 3.
Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások:
Ezek lehetnek: a. Tematikus csoportfoglalkozások b. Általános, – a kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó – csoportfoglalkozás, (elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése).
Cél : a szocializációs folyamat irányítása, közösségi helyzetek kialakítása, a közösségi lét nevelő hatásainak kihasználása, tematikus ismeret átadás Feladat : a tanulók rendszeres csoportszintű találkozásának biztosítása, rendeletben, pedagógiai programban, munkatervben meghatározott témák feldolgozása, kommunikáció, a csoport életével, dinamikájával kapcsolatos megbeszélések, a csoport tevékenységének értékelése.
Tevékenység tartalma : kötött, meghatározott, csoport igényekhez igazított. Formája : csoportos XII. 1. 1. 4.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A kollégiumi csoportfoglalkozások rendszere, tartalma
A TEMATIKUS csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma Témakörök: A tanulás tanítása 7. Testi és lelki egészségre nevelés Az erkölcsi nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság Állampolgárságra, demokráciára nevelés 10. Pályaorientáció Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A családi életre nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés
34
ÓRASZÁMOK 1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
Tanulás tanítása
4
3
2
2
2
1
Erkölcsi nevelés
2
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
1
2
2
2
1
2
Önismeret és társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
1
Családi életre nevelés
1
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
2
Gazdasági és pénzügyi nevelés
2
2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
9.
10.
11.
12.
13–14.
TÉMAKÖR
Összesen:
Tematikus
TÉMAKÖR
1–8.
évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
Tűz és balesetvédelem Szabályzatismeret (Házirend, Napirend stb.) Csoportot érdeklő kérdések megbeszélése Erkölcs és etikai kérdések megvitatása Egyéb Értékelés
2 4 3 3 1 2
2 4 3 3 1 2
2 4 3 3 1 2
2 4 3 3 1 2
2 4 2 2 1 2
évfolyam
2 4 2 2 1 2
15 óra 15 óra 15 óra 15 óra 13 óra 13 óra A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma Összesen:
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.
35
XII. 1. 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások XII. 1. 2. 1.
Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (NKtv: 10 ó / hét / csoport)
A. Diákkör (választható) Célja : a szabadidő hasznos eltöltése, értékközvetítés Feladata : A tanuló bármilyen irányban jelentkező érdeklődésének programokkal történő kiszolgálása. Tevékenység tartalma : érdeklődéshez igazított Formája : csoportos vagy egyéni érdeklődési kör, szakkör, stb. B. Sportkör (kötelezően választhatófoglalkozások csoportjába tartozik) C. Filmklub (kötelezően választható foglalkozások csoportjába tartozik) D. Honismereti kör (kötelezően választható foglalkozások csoportjába tartozik) E. Dráma kör (kötelezően választható foglalkozások csoportjába tarozik) F. Számítástechnika szakkör (kötelezően választható foglalkozások csoportjába tartozik) A fenti foglalkozások közül egy kötelezően választandó. G. Eseti programok ∼ kulturális és egyéb programok ∼ házi bajnokságok ∼ kollégiumok közötti versenyek ∼ ünnepségek, megemlékezések (ünnepi műsor) ∼ diáknap ∼ közösségépítő kirándulások ∼ társastánc tanfolyam ∼ illemtan XII. 1. 2. 2.
Egyéni törődést biztosító foglalkozások
Célja : a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, az egyéni problémák segítésének pedagógiai színtere. Feladat : az egyén teljes körű pedagógiai jellegű segítése, nevelése, motiválása és értékelése. Tevékenység tartalma : egyénre szabott Formája : egyéni foglalkozás, kommunikáció XII. 2. A foglalkozás típusok időkeretei XII. 2. 1. Kötelezően biztosítandó felkészítő foglalkozások Értelmezése : minden tanuló számára kötelező a részvétel, amely kötelezettségre nézve a kollégium SZMSZ-e, Házirendje tartalmazhat felmentési szabályokat. A kötelezőség személyre szabottan vizsgálandó és a csoportvezető nevelő dönt a kötelező foglalkozások eltöltési módjáról.
Ellenőrzése : a csoportvezető a részvételről jelenléti ívet vezet.
36
FOGLALKOZÁSTÍPUSOK Napi felkészülés Felzárkóztatás Tehetséggondozás Csoportfoglalkozás
HETI IDŐKERET tanulónként 12 1 1 1
(45 perces órák)
Kollégiumi csoportonként
MEGJEGYZÉS
14
Felkészítő foglalkozás Felkészítő foglalkozás Felkészítő foglalkozás Felkészítő foglalkozás
kötelező javasolt javasolt kötelező
XII. 2. 2.
Választható felkészítő és szabadidős foglalkozások Jelentése : minden tanuló számára választható a részvétel, mely attól kezdve kötelezettség Ellenőrzése : a csoportvezető nevelő a foglalkozásokról jelenléti ívet vezet FOGLALKOZÁS TÍPUSOK Szabadidős Egyéni törődést biztosító
HETI IDŐKERET kollégiumi csoportonként 10 5
MEGJEGYZÉS 1 óra kötelezően választandó
XII. 3. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége º
º º
Az IMIP határozza meg a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, a vezetők teljesítményértékelését, a partneri mérések, különösen a szülők, tanulók elégedettségi mérésének gyakoriságát, a méréseket követő intézkedések konkrétságát, belső mérések - tanulói eredmények, a rendszeres intézményi önértékelés és a külső mérések, értékelések alapján elkészülnek az intézkedési tervek, amelyek elősegítik a kollégium eredményesebb munkáját.
XII. 3. 1. A kollégiumi nevelés ellenőrzési és értékelési rendszere. Alapelv: Az ellenőrzés és az azt követő értékelés mindig legyen segítő szándékú és fejlesztő hatású. XII. 3. 2. Cél º Segítse a tanulók és pedagógusok ellenőrzési, értékelési képességeinek fejlődését, az öntevékenység kibontakozását, º az ellenőrzés és értékelés segítse a helyes szokások, a belső motiváció kialakulását, º hívja elő a pozitív értékrend igénylését º járuljon hozzá a jó légkör és a belső rend kialakításához XII. 3. 3. Ellenőrzési tevékenységre jogosultak az intézmény és a kollégium tagjai közül º A fenntartó, az intézmény igazgatója és helyettesei º a kollégium vezetője º a kollégiumi nevelőtestület tagjai, º az intézmény igazgatója által megbízott személyek (utasításadó jogköre a szakmai munkára vonatkozóan nincs), º a kollégiumi diákönkormányzat tagjai (a házirendben meghatározott kérdésekben).
37
XII. 3. 4. Az értékelés alapvető szempontjai º a tanulmányi munka értékelése a tanuláshoz való viszony és az eredményesség alapján, º a házirend előírásának betartása, º a kollégiumon kívüli magatartás, º a közösségi munkában való részvétel és a feladatok elvégzésének színvonala, º a szakkörökben, a rendezvényeken, foglalkozásokon végzett tevékenység színvonala, º a kollégiumi helyiségek és eszközök rendeltetésszerű használata, º a szabadidős tevékenység. XII. 3. 5. Az ellenőrzésen tapasztaltak és a következtetések megbeszélése º közvetlenül az ellenőrzés után, º az ellenőrzést követő nevelőtestületi munkaértekezleteken XII. 3. 6. A kollégiumi ellenőrzések lehetnek º szúrópróbaszerűek, º a házirendben meghatározott időpontokban, º szóbeliek és írásbeliek. XII. 3. 7. Az értékelés területei és módjai Időszak
Feladat Napirend és házi-
Naponta
rend betartása; Szobarend Hatékony tanulás
Hetente
Havonta
Időszakonként
Ügyeleti munka Szekrény, tan. ágyneműtartó, hűtőszekrény ellenőrzése Tanulmányi fegyelem és eredményesség
Felelős Ügyeletes nevelő
Megbeszélés Gyakorlás
Ügyeletes nevelő Nevelőtanár
Napzárta keretében Foglalkozáson
Megfigyelés Megbeszélés Iskolalátogatás
Nevelőtanár
Hónap végén a csoport előtt
Nevelőtanár Ügyeletes diák Nevelőtanár
DÖK patronáló tanár DÖK vezető Szakkörvezetők
ján
Megfigyelés, tesztek, interjú - elemzés
Csoportvezető tanár Kollégiumvezető
A féléves és éves munka elemző értékelése
Rendszeres megfigyelés, rendszerezés
Csoportvezető tanár Kollégiumvezető
Részvétel különböző versenyeken Szakköri munka DÖK vezetőségi munka Az értékelési
Az értékelés módja
Megfigyelés, beszélgetés. Pontozás Ellenőrzés, kikérdezés
Helyezések kiírása, kihirdetése Megfigyelés, beszélgetés Magatartáselemzés
Negyedévenként szempontok alapFélévkor és év végén
Módszer
38
Hónap végén a csoport előtt Tisztasági táblázatban rögzítés Jutalmazás félévente
Kiírás a faliújságon Jutalmazás elismerés Kiállítás Kollégiumi közösség előtt félévkor és év végén Kollégiumi közösség előtti elismerés A szülők értesítése az elismerésekről, könyv és tárgyjutalom
XII. 3. 8. Ellenőrzési formák º folyamatos megfigyelés, º foglalkozások látogatása, º feljegyzések készítése, º egyéni- és csoportos beszélgetések, º véleménykérés /osztályfőnök, tanár, stb./, º magatartás és viselkedéselemzés, º tesztek, felmérések.
XII. 4. A kollégiumi tevékenység eredményeinek mérése XII. 4. 1. A kollégiumba belépő tanuló megismerésének szempontjai: pszichikai és fizikai fejlettség, szellemi adottságok, tanulási alapkészségek szintje, viselkedés és kommunikációs kultúra, együttműködésre való képesség, alkalmazkodó képesség, érdekvédelmi képesség, az önismeret szintje. A kollégiumot elhagyó tanuló vizsgálati szempontjai az előbbiekkel megegyezik. A hozzáadott érték – részben – a kollégiumi nevelői munka hatásosságát is mutatja. A kollégiumi tanulók személyiségfejlődését, előrehaladását a kollégium életének figyelemelkísérésével, tevékenységének, szóbeli megnyilvánulásával, társas kapcsolatainak, érdeklődési körének bővülésével lehet felmérni. A kollégiumi foglalkozásokon feldolgozott ismeretanyag elsajátításának minőségét feladatsorok megoldatásával, vetélkedők szervezésével is fel lehet mérni. A kollégista tanulmányi munkáját csoportvezető nevelője folyamatosan figyelemmel kíséri, információkat az érdemjegyek kiírásával, tanári és tanulói tájékoztatással, valamint a leckekikérdezések és a felzárkóztatások alkalmával tapasztaltak alapján lehet kapni. A személyiség mélyebb megismerését teszi lehetővé a pszichikailag jól előkészített egyéni foglalkozás. A kollégisták fejlődéséről szülői, tanári kérésre azonnal, más esetekben szülői értekezleteken adunk tájékoztatást.
XII. 5. Pedagógiai ellenőrzés és értékelés XII. 5. 1. Foglalkozáslátogatás Ellenőrzési szempontok nevelőtanári munkatervek teljesítésének ellenőrzése, a foglalkozás tartalmi, minőségi jellemzői, a diákok egyéni kezdeményezései, a foglalkozások rendszeressége, folyamatossága és a nevelés céljainak összhangja, a foglalkozások igazítása a kollégisták szükségleteihez, lehetőségeihez és fejlődőképességeikhez, a foglalkozások tárgyi felszereltsége, ellátottsága. A kollégium vezetője a tanév folyamán fokozottabban ellenőrzi: a munkafegyelem alakulását (a szilencium kezdését és befejezését), a kimenőkről való pontos visszaérkezést, a tanulók, hálók tisztaságát, a tanári adminisztrációs munka betartását, a csoportvezető nevelő stílusát, kapcsolatát a diákokkal, kapcsolattartását az iskolával, szülőkkel 39
XIII. ZÁRADÉKOK A pedagógiai programot a kollégium nevelőtestülete megvitatta és jóváhagyásra javasolja az intézmény vezetőjének.
Tantestület megbízásából: …………………………
Eger, 2013. július 31.
Jóváhagyom! …………………………… igazgató
40
