A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra

KOCKÁZATELEMZÉS

A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra

Trinity Környezetvédelem

2011. Nr.: 11-08

“Regions for Sustainable Change” (INTERREG IVC Projekt)

Kockázatelemzés A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra REF:11-08

TARTALOM:

ELŐSZÓ ............................................................................................................................................... 3 KOCKÁZATANALÍZIS – MAGYARORSZÁG ................................................................................ 4 FŐBB INFORMÁCIÓFORRÁSOK................................................................................................... 5 TERMÉSZETI KOCKÁZATOK ........................................................................................................ 5 ÁLTALÁNOS ÉLŐVILÁGOT ÉRINTŐ KOCKÁZATOK, MELYEKNEK HATÁSA VAN A GAZDASÁGUNKRA........................................................................................................................... 7 AZ EMBERI EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ KOCKÁZATOK .............................................10 KÖRNYEZETI ERŐFORRÁSAINKAT VESZÉLYEZTETŐ KOCKÁZATOK ..........................12 MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET KOCKÁZATAI.....................................................................14 TERÜLETFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TERÜLETRENDEZÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS, ÉPÍTETT KÖRNYEZET KOCKÁZATAI.........................................16 RENDSZERSZINTŰ KOCKÁZTOK ..............................................................................................17 NEMEZTKÖZI KOCKÁZATOK .....................................................................................................18 EGYÉB KOCKÁZATOK AVAGY KOMPLEX KOCKÁZATOK ..................................................19

2/19


Előszó

“Célunk személyes és közösségi motivációk kialakítása, mert manapság lényegében már szinte mindent meg tud oldani az emberiség, ha akarja és ha van motivációja.” – A szerzők

Jelen tanulmányt a Trinity Környzetvédelem készítette a Regionális Környzetvédelmi Központ megbízásából. A tanulmány célja, hogy a meglévő és fellelhető anyagok alapján számba vegye a Magyarországra leselkedő kockázatokat, illetve lehetőség szerint csoportosítsa ezeket a régiók szerint. A tanulmány a régiók és az érdeklődök részvételével rendezett kerekasztal beszélgetésen

elhangzottakra

és

a

már

korábban

tudományosan

megfogalmazott kockázatokra összpontosít, s nem célja, hogy új tudományos igényű gondolkodás során meghatározott kockázatokat határozzon meg. Kérjük a fentiek tudomásul vételét, és amennyiben bárminemű kérdésük vagy megjegyzésük van, várjuk szíves visszajelzésüket a [email protected] email címen. Úgy gondoljuk, ha egyetlen intézkedést is elő tudunk segíteni, akár csak a gondolkodás elindításával, a munkánk már nem volt hiábavaló.

3/19


Kockázatanalízis – Magyarország „Hiába csökkentik a világ országai jelentősen az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, az egyre gyorsuló éghajlatváltozás már éreztetni fogja a hatásait. Az ipari forradalom óta folytatott emberi tevékenység miatt ugyanis már a légkörbe van „programozva”, hogy a következő évtizedekben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, és növekszik a globális átlaghőmérséklet. A klímavédelemben az alkalmazkodás, tudományos nevén adaptáció az éghajlatváltozással összefüggő hatások és károk mérséklését és a klímaváltozás iránti érzékenység csökkentésére tett erőfeszítéseket jelenti.” (NÉS) Jelen dokumentum ezeket próbálja összegezni a régiós szinten és az alatt, emiatt nem kívánunk foglalkozni az energiapolitikával. A NÉS az alábbiakban fogalmazza meg az egyes szereplők szerepvállalását: “A társadalom különböző szereplői részére eltérő eszközök állnak rendelkezésre, de fontos, hogy az egyes érintettek egymással összefogva, az erőfeszítéseket összehangolva segítsék elő a stratégiában rögzített célok megvalósítását. A táblázat az egyes érintett szereplők részére rendelkezésre álló eszközöket mutatja be: Állami szervek

● ● ●

Régiók

●

●

megfelelő jogi-gazdasági szabályozó rendszer kialakítása; támogatási rendszerek felülvizsgálata, átalakítása; a társadalom szemléletformálásának erősítése, előtérbe helyezése, példamutatás; klímaváltozás hatásait is figyelembe vevő területfejlesztési program és koncepció összeállítása; fogyasztás, anyag- és energiafelhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele; életmódváltás; klímabarát közlekedés; az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatás folyamatos figyelemmel kísérése; a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban; a döntéshozók munkájában való részvétel, társadalmi ellenőrzés; társadalom mozgósítása, akciók indítása;

● ●

példamutatás; információk, tapasztalatok cseréje;

●

anyag- és energiafogyasztás csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan; vállalatok működésének klímabaráttá tétele; termékek, szolgáltatás, vállalati profil zöldítése; klímabarát kutatások és fejlesztések, klíma innováció; társadalmi felelősségvállalás az éghajlatvédelem érdekében; a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban.”

● Lakosság

● ● ● ●

Civil szervezetek

Helyi közösségek, önkormányzatok, egyházak

Üzleti szektor

Média

●

● ● ● ● ●

4/19


Főbb információforrások Az alap információkat a MTA VAHAVA (Változás-hatás-válaszadás) tanulmánya alapján készített, 2008‒2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiából (NÉS) vettük át , amelyet az Országgyűlés a 2008. február 13-i ülésén fogadott el. 2011.

szeptember

20-án

kerekasztal

beszélgetést

tartottunk

a

REC

Konferenciaközpontban a magyarországi régiók, az érdeklődők és a kormányzati szervek meghívásával, ahol az érintettek elmondhatták az általuk felismert és régiójukra jellemző kockázatokat.

Természeti kockázatok 1.

A természeti kockázatokat hosszabb időintervallumban szükséges vizsgálni, hiszen azok a valószínűségek megnövekedésére utalnak. Vagyis nem annak a kockázatáról beszélünk, hogy ‒ például ‒ minden évben aszály lesz és forróság, hanem annak a kockázatáról, hogy megnő az aszályhajlam, és nagyobb valószínűséggel alakulnak ki hőhullámok, amelyek esetleg hosszabbak is lesznek a jelenlegieknél. Mindezek miatt a természetbeli változások természetesen a természettel jelentős kapcsolatban álló iparágakat érinti a legjobban, mint a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, míg a feldolgozó ipart, a gépgyártást vagy a kereskedelmet kevésbé. Magyarország összes területének 83%-a termőterület. A mezőgazdasági terület részesedési aránya Ez európai viszonylatban egyedülállóan kimagaslónak számít, ennek ellenére a mezőgazdasági szektor aránya a GDP-ben az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent (több mint 20%-ról körülbelül 4%-ra). Az elmúlt években azonban ismét emelkedő tendenciát mutat, és a foglalkoztatottságra gyakorolt hatása is vitathatatlan: bár a statisztikai részesedése nem tűnik jelentősnek, a családi foglalkoztatottság és a segítő családtagok részaránya különösen jelentős. Mindezekből kitűnik, hogy bár hazánk területi adottságaiból kifolyólag többé-kevésbé egységes területnek mondható, mezőgazdaságilag aktívabb területei, különösen a már most aszály hajlamos területek, jobban érintettek a kérdésben. Kimutathatóak például különbségek a régiók között, méghozzá az alföldi régiók kárára. De mindenképpen 5/19


szükséges belátni, hogy a klímaváltozás kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja a termelés és a szolgáltatás ágazatát is, s nem utolsó sorban a mindennapjainkra is hatással van. 2.

A

hazánkra

előjelzett

változások

a

természetes

ökoszisztémákat,

az

erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik. Az éghajlat globális alakulásával párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a hazai hőmérsékleti viszonyokban. Az alábbi ábrán egyértelműen látszik, hogy az utóbbi három évtized során (1975−2004) a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2−3 Celsius fokkal emelkedett.

A nyári maximum-hőmérséklet változása 1975−2004 (Forrás: OMSZ)

3.

A vizsgálati eredményekből az éves csapadékmennyiség csökkenő tendenciája is egyértelműen kitűnik. Magyarország térségére a hőmérséklet és a csapadék várható alakulását a lenti táblázat szemlélteti a 2071−2100 időszakra (a viszonyítási időszak: az 1961−1990 között eltelt harminc év).1 A modellek számításaiban jelen vannak jelentős bizonytalansági tényezők, ahogy olyan faktorok is, amelyek a teljes Kárpát-

1

Az Európai Unió PRUDENCE1 nevű programja alapján 6/19


medence térségére, illetve jelen tanulmányunk időspektrumánál távolabbra tekintenek ki. Mindazonáltal az eredmények kétségtelenül kijelölik a változások várható irányát. Hőmérséklet [°C]

Éves

Tél (DJF)

Tavasz (MÁM)

Nyár (JJA)

Ősz (SON)

Átlag

1,4

1,3

1,1

1,7

1,5

Szórás

0,3

0,3

0,3

0,4

0,3

Medián-érték

1,3

1,3

1,1

1,6

1,5

Csapadék [%]

Éves

Tél (DJF)

Tavasz (MÁM)

Nyár (JJA)

Ősz (SON)

Átlag

-0,3

9,0

0,9

-8,2

-1,9

Szórás

2,2

3,7

3,7

5,3

2,1

Medián-érték

0,2

9,2

0,4

-7,5

-2,4

1°C fokos átlagos globális felmelegedéshez tartozó éghajlatváltozás Magyarországon – Forrás: PRUDENCE

Természeti kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat

Lehetőségek/lépések

Valószínűség Régió

Növekvő tenyészidő, növekvő vízigény, Növekvő agrár termelés, amennyiben a víz- és tápanyag-igények tápanyag-igény kielégítésre kerülnek

Magas

Mind

Megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok

Magas

Mind

Megváltozik a település-üzemeltetés

Általános élővilágot érintő kockázatok, melyeknek hatása van a gazdaságunkra 4.

Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai eltérő mértékben ugyan, de az ország egész területét, a társadalom szinte valamennyi rétegét érintik, illetve érinteni fogják.

5.

Ma már egyre inkább felismert és elfogadott tény, hogy gazdasági és társadalmi életünk az egyébként véges természeti erőforrásokra támaszkodik, és az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások legkülönfélébb hasznait élvezi. Az éghajlatváltozás kapcsán különösen fontosak lesznek ezek közül, hogy a természetes élővilág (különösen az erdő, de ugyanakkor bármely felszínborítottság) kedvezőbb mikroklímát teremt és tart fenn, enyhítve a negatív és szélsőséges hatásokat, ezen kívül szabályozza a talaj vízháztartását és akadályozza az eróziót. De említeni lehet a vizes élőhelyek szerepét is a vízminőség fenntartásában és az árvízvédelemben.

7/19


6.

A klímaváltozás Magyarországon – Európa nagy részéhez hasonlóan – nem az érintetlen természetre hat, hanem az ember által már átalakított tájra. A természetes, önfenntartó rendszerek viszonylag elszigetelt mozaikokban vannak jelen, az átjárhatóság az egyes foltok között egyre csökken az emberi tevékenységnek köszönhetően, ezáltal a klímaváltozás hatásai iránti érzékenységük és ezeknek a területeknek a veszélyeztetettsége fokozottabbá vált.

7.

A klímaváltozás természetes élővilágra, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa. Amíg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség. Rosszabb helyzettel Európában csak Belgium, a világon pedig a Dél-Afrikai Köztársaság szembesül.

8.

A klímaváltozás miatt bekövetkező természeti átrendeződési folyamat fajgazdagság szempontjából elszegényedett, sérülékenyebb társulásokat eredményez, és további fajok inváziója előtt nyitja meg az utat, így általában a könnyen terjedő fajok előretörése várható.

9.

Összességében Magyarország természetes élővilágában a klímaváltozás hatására az alábbi fontos változások várhatók: ●

az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódása;

●

a társulások és táplálékhálózatok átrendeződése; a természetes élővilág fajainak visszaszorulása, különösen az elszigetelt élőhelyeken;

●

hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenése;

●

inváziós fajok terjedése, új inváziós fajok megjelenése (pl. kártevő rovarok és gyomok terjedése);

●

az élőhelyek szárazabbá válása, (pl. vizes élőhelyek eltűnése, homokterületek sivatagosodása);

●

ökoszisztéma funkciók károsodása;

●

a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése;

●

a tűzesetek gyakoribbá válása.

Mindezek alapján régiós szinten az alábbiakat fogalmazhatjuk meg: 10.

Azon régiókban, ahol fellelhető természetes magassági zonáció, vagyis lényegében a két alföldi régió kivételével valamennyi régiónk, a magassági zonációs határok feljebb kerülnek. 8/19


11.

Különösen aszályérzékeny mindkét alföldi régió, ezen belül is a legszárazabb terület a részben a közép-magyarországi régióban elterülő Duna–Tisza közi homokhátság, ahol a tartós szárazság és az emberi tevékenység hatására megnövekedett talajvízszint-süllyedés miatt helyenként már az elsivatagosodás jelei is fölfedezhetők [Pálfai, 2004]. Az ország területének kb. 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán a nyugati-délnyugati határvidék tekinthető.

Aszályossági zónák térképe (PAI 10% ) (Pálfai, 2004.)

Az élővilág kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek=lépések Kockázat

Lehetőséek/lépések

Valószínűség

Régió

Invazív fajok megjelenése/ökoszisztéma károsodása

Invazív fajok elleni fokozott védelem

Magas

Mind

Élőhelyek szárazabbá válása

Mesterséges vízpótlás

Magas

Mind

Gyakoribb tűzesetek

Elővigyázatosság és gyors reagálás

9/19

Magas

Mind


Az emberi egészséget veszélyeztető kockázatok

12.

A korábbi éghajlati viszonyokhoz szokott embert és emberi kultúrát is új helyzet elé állítja a gyorsuló éghajlatváltozás és annak hatásai. A lakosság egészségi állapotát a jövőben nagy mértékben befolyásolni fogják az egyre gyakrabban, intenzívebben előforduló szélsőséges időjárási események.

13.

A szélsőséges időjárási események közül elsősorban a melegrekordok és a hirtelen növekvő hőmérséklet érintik negatívan a lakosság egészségügyi állapotát. Az éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi hatások eltérően érintik a lakosság egyes csoportjait. Az Egészségügyi Világszervezet 2006-os jelentésében megállapította, és a hazai vizsgálatok is megerősítették, hogy a 4 év alatti gyerekek, a 65 év feletti idősek, a túlsúlyos emberek és az ágyban fekvő betegek a legérzékenyebbek.

14.

A hőséghullámok idején várható magas hőmérséklet, nyári melegrekordok miatt az elkövetkezendő időszakban valószínűsíthető a többlethalálozás, illetve a sürgősségi mentőhívások számának jelentős növekedése (2025-re országos szinten 800‒2600 többlethalálozási, illetve 1500‒4800 többlet mentőhívás).

15.

Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (encephalitis) betegség gyakorisága 1990 és 2000 között csökkent, de 2001-től ismét növekedésnek indult (évi átlag 80 eset). A jövőbeni gyakoriságot az enyhe telek és az ország erdőborítottságának változása növelheti. Hasonlóan várható a Lyme-kór, a rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzés, illetve a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzéses betegségek előfordulásának növekedése. A hantavírus-fertőzések emelkedése az 1990-es évektől figyelhető meg ‒ a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön fordultak elő esetek –, és várható, hogy mind ez a betegség, mind a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzés elterjed az egész országban: prognosztizálható, hogy a jelenleg még az évi 20-nál kevesebb esetszám növekedni fog. Hosszabb távon a behurcolt maláriás esetek száma is növekedhet, és megjelenhet a lepkeszúnyogok által terjesztett protozoális betegség, a leishmaniasis.

16.

A vízzel és élelmiszerekkel előforduló kórokozók a fokozódó meleg miatt szintén nagyobb veszélyt jelentenek. A nemzetközi adatok szerint például az 1°C fokos 10/19


hőmérséklet-növekedés 2‒5%-kal növeli a salmonellosis megbetegedés gyakoriságát. Ennek alapján várható, hogy az előre jelzett hőhullámok idején 10‒32 bejelentett többlet fertőzési esettel kell számolni. Szintén várható az egyéb bakteriális, vírusos és protozoon megbetegedések számának növekedése (Campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Az aszályos időszakokban az egyre melegebb vízhőmérséklet kedvez egyes kórokozók szaporodásának, mely a vízparti turizmus kapcsán lehet kiemelt szempont. 17.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló áradások − a szennyvízkiömlések és bemosódások révén − szennyezhetik a sérülékeny ivóvízbázisokat és ezzel növelik a fertőzésveszélyt.

18.

Az éghajlatváltozás megváltoztatja az allergiát okozó pollen kiporzásának időszakát és a pollen mennyiségét. Az emelkedő légköri CO2-koncentráció és a melegedő hőmérséklet miatt meghosszabbodhat az az idő, amíg a parlagfű pollen a levegőben tartózkodik, s ezzel kitolhatja a parlagfű pollenszezont végét.

19.

Az éghajlatváltozás bizonyos időjárási körülmények között negatívan érinti a légszennyező anyagok koncentrációját. Hosszan tartó napsütés és csekély légmozgás következtében például megemelkedik a felszínközeli ózon koncentrációja a nagyvárosokban és azok környezetében. Reális veszélyt jelenthet a közlekedésből származó nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxidok különösen magas koncentrációja, amely szélsőséges esetekben szmog kialakulásához is vezethet. A légszennyező anyagok magas koncentrációja növeli a légzőszervi megbetegedések számát.

20.

A felhőzet csökkenése következtében megnövekedő UV-B sugárzás miatt növekedhet a festékes és nem festékes bőrdaganatok száma ‒ ahogy azt 2001 és 2005 között már észlelni lehetett (1300 esetről 1800-ra emelkedett az új esetek száma) ‒, valamint a szürkehályog gyakorisága.

21.

A felmelegedés, illetve éghajlatváltozás hatásai emberi és társadalmi veszteségekként jelentkeznek (korai halálozás, a krónikus betegségek súlyosbodása, valamint egészséges személy esetében az egészségi állapot átmeneti romlása). Egészségügyi kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat Lehetőség/lépések Valószínűség Régió Növekvő egészségügyi költségek, növekvő kieső munkaerő

Felvilágosítás, megelőzés

Magas Mind

Vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése (Vektor által közvetített is, pl.: nyugat-nílusi Megelőzés, védekezés Közepes Mind láz, malária)

11/19


Környezeti erőforrásainkat veszélyeztető kockázatok 22.

Nemcsak a nagyobb és közepes méretű folyókon nő az árvizek kialakulásának kockázata, ami az összes magyar régiót érinti, hanem a gyakoribbá váló záporok miatt a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon is, ami pedig különösen a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiókat érinti, míg a nyugat-dunántúli, közép-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régiókat kisebb mértékben.

23.

A megnövekvő téli csapadékhajlam növeli a belvizek kialakulásának valószínűségét, ami leginkább a két alföldi régiót (Észak- és Dél-Alföldet), illetve a nyugat-dunántúli régiót érinti.

24.

A vízhiány, illetve az aszály nem csak vízgazdálkodási probléma. Közvetlen hatással van az emberekre, a természetes élővilágra, valamint a vizet felhasználó és attól függő gazdasági ágazatokra, mint a mezőgazdaság, a turizmus, az ipar, az energia szektor és a közlekedés. Az aszály miatt nő az erdőtüzek kialakulásának veszélye is.

25.

Gondban lehetnek a kisebb, helyi vízforrásokra telepített öntöző rendszerek is, amelyek az észak- és közép-magyarországi, a dél-dunántúli, illetve a közép- és nyugat-dunántúli régiókra jellemzőek, hiszen a gyakrabban, nagyobb mértékben és tartósabban elapadó kisvízfolyások csökkenthetik a vízellátás biztonságát. Ugyanezt idézheti elő, ha nyáron a talajvízszint erőteljesen süllyed.

26.

Az éghajlatváltozás a települési és az ipari vízgazdálkodást csak áttételesen, hosszabb távon érinti. A szennyvíztisztítás kialakításánál figyelembe kell azonban venni, hogy a tisztított szennyvizeket befogadó vízfolyások vízhozamainak „hígító hatása” és „természetes öntisztuló képessége” így általában csökkenhet. Különösen érvényes ez az alföldi régiókra, ahol ezek a szempontok ott már jelenleg is érvényesülnek, de csak idő kérdése, hogy hazánk többi régiójában is megjelenjen a kockázat.

27.

A csökkenő vízhozamok, illetve növekvő vízhőmérsékletek negatív hatást gyakorolnak a erőművi hűtővizekre.

28.

Az éghajlat szárazabbá válása, a párolgás növekedése és a folyók lefolyásának csökkenése következtében változhat a tavak vízháztartása. A növekvő párolgás miatt számos, különösen ma is kisméretű tó felülete erősen csökkenhet, alföldi tavaink közül több kiszáradhat (Dél- és Észak Alföld). A három legnagyobb természetes tó ‒ a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó ‒ vízforgalma lelassulhat, a víz kicserélődésének ideje megnövekedhet (Közép- és Dél-Dunántúl). Ezzel együtt nőhet 12/19


az átlagos sótartalmuk és szikes jellegük. Valószínűleg feldúsulnak tápanyagban, ami kedvezőtlenül befolyásolja az oxigénviszonyokat, így javulhatnak a kórokozó baktériumok túlélési esélyei. 29.

A felszín alatti vizek is fokozottan érzékenyek az éghajlatváltozásra. Különös jelentőséggel bír ez a tény, tekintve hogy az ivóvízellátás és általában a közműves vízellátás mintegy 90%-ban felszín alatti vizeken alapul. A klímaváltozás elsősorban a felszín alatti vizek áramlásának peremfeltételeit jelentő utánpótlást és a felszíni megcsapolást befolyásolja. Mind a talajvizek, mind a rétegvizek tekintetében az alföldi régiók és ‒ kisebb mértékben ‒ a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készlete (Közép-Dunántúl) minősül leginkább veszélyeztetettnek. A növekvő párolgás a felszín alatti vízkészlet drasztikus csökkenését is okozhatja. Környezeti erőforrás kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat

Lehetőségek/lépések Valószínűség

Régió

Árvíz

Felvilágosítás, megelőzés

Magas

Mind

Belvíz

Megelőzés, védekezés

Magas

Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl

Elapadó öntözővíz/technológiai Téli „felesleg” tározása víz

Magas

Dél-, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-, Dél-Alföld

13/19


Mezőgazdaság és erdészet kockázatai 30.

A szélsőséges vízháztartási viszonyokhoz történő alkalmazkodás legfontosabb eleme a mezőgazdaság szempontjából a termőhely aktuális állapotának megfelelő földhasználati mód kiválasztása. A megfelelő mezőgazdasági földhasználatra való átállás (szántó‒gyep konverzió, szántóterületek erdősítése) kellően stabil termelési szerkezetet hozhat létre hazánkban, ennek hiányában azonban a mezőgazdasági ágazat a klímaváltozás által leginkább kiszolgáltatott szektor lehet.

31.

A mezőgazdaság szempontjából jelentős veszélyeztető tényező a jégeső. Az összes biztosított kárnemen belüli részaránya az elmúlt 35 éves megfigyelés alapján 20,52% volt. A legveszélyeztetettebbek e tekintetben a dél-dunántúli, a közép-magyarországi és a dél-alföld régiók.

32.

A mezőgazdasági biztosításokon belül az ár- és belvizek által okozott károk együttesen 18,4%-ot tesznek ki. A belvíz országos szinten csapadékos évjárattól, illetve árvíztől függően 100‒150,000 hektárt is érint. Belvíz-veszélyeztetettség tekintetében kiemelkedik a dél-alföldi régió.

33.

A kifejezetten a csapadékvíz okozta talajeróziós károk az ország termőterületének 40%-át érintik, ezen belül is leginkább a nyugat- és dél-dunántúli régiókat.

34.

A szél okozta károk potenciálisan valamennyi termőterületet érinthetik. Egyrészt a talaj értékes, tápanyagban gazdag felső rétegének elsodrása, másrészt a fejlődő növény betemetődése miatt okoz gondot a szélerózió, azaz a defláció. Az ennek a kockázatnak leginkább kitett térségek Közép-Magyarország, Észak-Alföld és NyugatDunántúl.

35.

A humán-egészségügyi fejezetben már említettekhez hasonlóan, a globális felmelegedés hatására elszaporodhatnak a könnyen terjedő kártevők, kórokozók, gyomok. Új fajok jelenhetnek meg a már jelenlévők visszaszorulásával.

36.

Az állattenyésztés ‒ állatfajtól és tartásmódtól függően ‒ eltérően reagál a klímaváltozásra. A klímaváltozás erőteljesebb hatással lesz az intenzív állattartásra. Az intenzív tartású sertés-, szarvasmarha- és baromfifajták fokozottan érzékenyek, és az egyes sokkhatásokra azonnali teljesítménycsökkenéssel reagálnak. Az extenzív típusok, például a magyar szürkemarha, a mangalica sertés, a rackajuh és a parlagi tyúkfajták ‒ genetikai adottságaikból és a külterjes tartástechnológiákból adódóan ‒

14/19


nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Nő az állatok víz- és árnyékigénye, amiről külön is gondoskodni kell. 37.

Az erdőkben előforduló fafajok jelenleg is természetes elterjedési területüknek az éghajlati tényezők által kijelölt határain vagy azok közelében tenyésznek. Ezek a határok bizonyos időbeli késéssel követik az éghajlati zónák klímaváltozás miatti térbeli változását. Az elkerülhetetlen „korrekció” várhatóan az egyre gyakoribb szélsőséges évek miatt fellépő tömeges pusztulás formájában történik majd meg, ami akár

jelentős

szénkibocsátást

is

eredményezhet.

Valószínűsíthető,

hogy

a

klímaváltozás fokozódásával az 1980‒90-es évek tömeges fapusztulásánál is súlyosabb helyzet alakul majd ki, gazdasági és ökológiai károkat is okozva A felmelegedés a fák legyengülésére, valamint betegségeinek megerősödésére és terjedésére ma még előre nem látható hatással lesz. A felmelegedés által elsődlegesen sújtott erdőtakaró faállományai az egyes alföldi erdőtípusok, a síkvidékeket környező dél-dunántúli régió cseres-kocsánytalan tölgyesei és az elterjedési határuk közelében álló bükkösök lesznek; itthon ez utóbbiak túlnyomó részének megszűnhetnek az életfeltételei. A felmelegedés a tűzgyakoriság növekedése mellett a tüzek pusztító erejét is fokozza: nő a keletkező tüzek terjedési sebessége és intenzitása. 38.

A változó gazdaságossági mutatók hatására kompetíció alakul ki a különböző földhasználatok között, így a tervezett célok veszélybe kerülhetnek, mind a bioenergia, mind az erdősítés tekintetében. Mezőgazdaság és erdészet kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat

Lehetőségek/lépések Valószínűség

Régió

Növekvő jégeső-hajlam

Jégháló alkalmazása

Magas

Dél-Dunántúl. Közép-Magyarország, Dél-Alföld

Belvíz


Magas

Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl

Erózió

védekezés

Magas

Nyugat- és Dél-Dunántúl

Szél káros hatásai (szél kár, defláció)

védekezés

Közepes

Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Nyugat-Dunántúl

Növény- és állat-egészségügy


Közepes

Mind

Állattenyésztés: hősokk


Közepes

Mind

Erdőpusztulások

Megelőzés

Közepes

Nyugat-, Dél-, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország

Földhasználati kompetíció

szabályzás

Magas

Mind

15/19


Területfejlesztés, településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, épített környezet kockázatai 39.

Az

épített

környezet

éghajlatváltozással,

alakításakor

márpedig

az

ma

még

épületeken

csak

ritkán

belül

számolnak

tartózkodó

az

emberek

komfortérzetére a nyári kánikulák igencsak befolyással vannak, nem csak a téli hidegek. 40.

A nyári átlaghőmérséklet 1,5‒1,8°C-os emelkedése miatt a hűtés szerepe felértékelődik,

a

komfortérzet

biztosításához

legalábbis

passzív

eszközökre

(árnyékolás, hőtárolás, stb.) szükség van. De nagyvárosi környezetben már a passzív eszközök sem elegendőek. 41.

A téli átlaghőmérséklet 1,2‒1,4°C-os emelkedése miatt a fűtési energiaigény átlagosan akár 10%-kal is csökkenhet.

42.

A téli csapadékmennyiség körülbelül 8,2‒9,7%-kal növekedhet. A hóteher számításában lévő biztonsági tényezők még elégséges eredményt adnak a tényleges terhelésre vonatkozóan.

43.

A talajnedvesség nagyobb szélsőségek közötti ingadozása az épületek – alapozáson keresztül ható – állékonyságát veszélyezteti. Különösen igaz ez a vályogházak esetében,

amelyek

a

Dél-Dunántúlon,

illetve

Észak-

és

Dél-Alföldön

a

legelterjedtebbek. 44.

A nyári csapadékmennyiség kb. 7,5–8,9%-kos csökkenése miatt a kertek, tetőkertek öntözési igénye megnő. Területfejlesztés, településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, épített környezet kockázatai és az azokkal összefüggő lehetőségek/lépések Kockázat


Valószínűség

Régió

Növekvő hűtési igény


Magas

Mind

Téli csapadékmennyiség növekedése


Magas

Mind

Talajnedvesség nagyobb szélsőségek közötti ingadozása

Védekezés

Magas

Mind

16/19


Rendszerszintű kockáztok 45.

Az érintettek nem ismerik fel a változtatások szükségességét, nem látják benne társadalmi, gazdasági érdeküket.

46.

A régiókat, településeket, KKV-kat és a lakosságot megcélzó fokozott kommunikáció ellenére az üzenet nem éri el a célját, így a társadalom nem készül fel a klímaváltozásból adódó veszélyek kezelésére.

47.

A régiók, települések, KKV-k és a lakosság számára elérhető elérhető támogatások ellenére a saját rész hiánya miatt nem valósulnak meg a szükséges beruházások.

48.

A régióknak, településeknek, KKV-knak és a lakosságnak nincs lehetősége szakértők alkalmazására, ami a szakértők és a pénzforrás hiányából egyaránt fakad.

49.

A kialakuló tudásbázisok és a források az egyes projektek lefutásával megszűnnek, így a potenciális szereplők (régió, település, KKV, lakosság) nem tudnak hová fordulni. Márpedig az információforrások felkutatása nagy időbefektetéssel jár. Rendszerszintű kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek=lépések Kockázat


Az érintettek nem ismerik fel a változtatások szükségességét

PR, ismeretterjesztés

Magas

Mind

Az „üzenet” nem éri el a célját, a társadalom nem készül fel

PR, ismeretterjesztés

Magas

Mind

Önrész hiánya a beruházásokhoz

Megfelelő hitelezési rendszer kiépítése

Magas

Mind

Tudáshiány

Megfelelő tanácsadói rendszer kiépítése és fenntartása

Közepes

Mind

17/19

Valószínűség Régió


Nemeztközi kockázatok 50.

A nemzetközi szinten növekvő felhasználás hatására fokozottan fogynak a készletek, így az energia árak folyamatosan emelkednek.

51.

A túlnépesedés, a csökkenő terméshozamok, illetve a zsugorodó termőterületek hatására emelkednek az élelmiszer árak.

52.

Az előző két pontból következik, hogy versengés alakul ki az erdősítési, élelmiszer termelési és a bioenergia programok között a megmaradt termőterületekért.

53.

Bár jelenleg hazánk még nem migrációs cél, az adottságai alapján könnyedén azzá válhat, így migrációs kockázatokra is fel kell készülni. Nemzetközi kockázatok és ezzel összefüggő lehetőség és lépések Kockázat


Valószínűség

Régió

Növekvő energiaárak

Felkészülés – fajlagos energiaigény csökkentése (energia takarékosság), növekvő megújuló hányad

Magas

Mind

Növekvő élelmiszerárak

Felkészülés – ebből adódó lehetőségek kihasználása, de a környezeti célokhoz igazodva

Magas

Mind

Nemzetközi migráció

Felkészülés, a társadalom felkészítése, a migrálók foglalkoztatásának megoldása

Magas

KözépMagyarország

18/19


Egyéb kockázatok avagy komplex kockázatok 54.

A fentieken kívül az éghajlatváltozás közvetlen hatással bír a turizmusra is. A melegebb éghajlat a turistaidőszak kitolódását, avagy a téliek rövidülését eredményezheti, de a szélsőséges időjárási viszonyok esetén csökkenő vízmennyiség és a romló vízminőség mind a természetes vizekre, mind a víziparkokra, strandokra kedvezőtlen hatással lehet.

55.

A magasabb nyári hőmérséklet különösen a városban élőket érinti kedvezőtlenül, ugyanis a városokban 2‒8°C-kal is melegebb lehet, az építészeti és városbeépítési körülményektől függően. Az intenzív fronthatások fokozhatják a balesetveszélyt, és munkateljesítmény-csökkenést okozhatnak.

56.

Az éghajlatváltozás a stratégiai alapellátásra is gyakorolhat kedvezőtlen hatást, így felmerülhetnek

ivóvíz-beszerzési

kockázatok,

időjárásból

eredő

közlekedési

kockázatok és nyáron az energia felhasználási csúcsból fakadó rendszerszintű kockázat. 57.

Az eróziós jelenségek sújtják a mezőgazdasági területen kívül az ipari, illetve lakott térségeket és a kiépített infrastruktúrát is (pl. feltöltődés, sárelöntés, földcsuszamlás, stb.). Egyéb avagy komplex kockázatok és az azokkal összefüggő lehetőségek=lépések Kockázat


Valószínűség

Régió

Turizmus csökkenése/növekedése

Felkészülés – növekvő/csökkenő turista szezon, a turizmust veszélyeztető hatások kiküszöbölése (vízminőség, vízmennyiség, alternatív programok)

Magas

Mind

Nagy városok mutifikáló hatása

Felkészülés – megelőzés

Magas

Közép-Magyarország

Stratégiai alapellátás

Felkészülés az új szélsőséges helyzetekre

Magas

Mind

Települési eróziós jelenségek (feltöltődés, sárelöntés, földcsuszamlás)

Felkészülés az új szélsőséges helyzetekre

Magas

Nyugat-, Közép-, DélDunántúl, Közép-, ÉszakMagyarország

19/19

A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra

Recommend Documents