“A technológiatranszfer és a szellemi tulajdon védelmének támogatása az egyetemeken” workshop Budapest, 2010 május 19.
A szellemi tulajdon-kezelés hiányosságai és lehetőségei a magyar közfinanszírozású kutatásban
Dr. Buzás Norbert Vezérigazgató Cogito Consulting Ltd.
A tanulmány célja az elmúlt öt év során a közfinanszírozású kutatóhelyeken kiépült technológiatranszfereredmények, -szabályozások és -gyakorlatok áttekintése azon specifikus és horizontális jellegű területek bemutatása, melyek fejlesztésével tovább javítható a tudás- és technológia transzfer folyamata A tanulmánynak nem célja a hazai egyetemeken és kutatóintézetekben kialakult, eltérő tudás- és technológiatranszferszervezeti működési modellek eredményességének vizsgálata javaslatok megfogalmazása az optimális szervezeti struktúrára
Az interjúk tématerületei személyi hatály, tárgyi hatály, harmadik személy tulajdonszerzése, licenciába adás lehetőségei, spin-off vállalkozás alapítása, találmány értékelés módszertana, kutatók jutalmazása, szabályzat megsértésének esetére előírt szankciók
Vizsgált intézmények BME, ELTE, DE, PTE, SOTE, SZTE MTA KOKI, MTA SZBK
Fontosabb megállapítások Személyi és tárgyi hatály Törekedni arra, hogy ne csak az anyaintézmény jogszerzése, de a feltalálói érdekek védelme is megfelelően biztosítva legyen Kutatási megállapodások megkötésekor a lehetőségekhez képest célszerű kerülni a megrendelő közvetlen és automatikus jogszerzését a jövőben képződő szellemi tulajdonra vonatkozólag A szabályzat személyi hatályát célszerű kiterjeszteni az intézményben dolgozó vendégkutatókra illetve a hallgatói jogviszonyban keletkezett szellemi alkotások szabályozására is. Ezen felül a szabályzat tárgyi hatályát célszerű kiterjeszteni a PhD-dolgozatokban megjelenő szellemi alkotásokra is. Javasolt a szellemi alkotások szolgálati jellegét a szellemi alkotás szabályozáson túl más – munkajogi – okiratba (pl. kollektív szerződésbe) is foglalni
Fontosabb megállapítások II.
Harmadik személy tulajdonszerzése és licenciába adás A szellemitulajdon-kezelési szabályzatnak a kutatók díjazására vonatkozó rendelkezései önmagukban nem elegendők a feltaláló díjazásával kapcsolatos kérdések rendezésére: minden esetben, minden egyes feltalálóval találmányi díjszerződést kell kötni Célszerűnek tartjuk olyan díjazási rendszer megalkotását, amely elősegíti a találmányi felajánlások gyarapodását (benchmark: SOTE „Első millió szabály”) Licenciaszerződések megkötésekor az egyetemnek különös figyelmet kell szentelnie a vállalt szavatossági és felelősségi kötelezettségeknek, ezek szabályai ugyanakkor általában nem foglalhatók szellemitulajdon-kezelési szabályzatokba
Fontosabb megállapítások III. Spin-off vállalkozások alapítása Minden intézményben szükséges lenne egyértelműen szabályozni, hogy az innovációs törvényben szereplő „hasznosító vállalkozáson” túl milyen vállalkozásokat ismer el saját érdekkörű spin-off vállalkozásoknak Célszerű szabályozni, hogy milyen üzleti, illetve találmányhasznosítási elvek mentén dönt arról, hogy tagként részt kíván-e venni egy spin-off vállalkozásban. Célszerű figyelembe venni a polgári jog opcióra vonatkozó szabályait akkor, ha az egyetem adott pillanatban nincs olyan informáltsági szinten, hogy képes legyen felelős döntést hozni a spin-off-ba való belépésről vagy az abból való kimaradásról Fontos lenne annak a szabályozása, hogy az intézmény milyen jogviszonyba kerül azon spin-off vállalkozásokkal, melyekben tagként nem kíván részt venni A spin-off alapításával egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy ha egyetemi közalkalmazott (kutató) alapítóként szerepel vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesít a spin-off vállalkozásnál, akkor az arra irányuló engedélyek megadásának feltételeit az anyaintézmény meghatározza, a feltételek teljesítése esetén pedig az engedélyeket megadja
Fontosabb megállapítások IV. Találmányértékelés, jutalmazás és szankcionálás Célszerűnek tartjuk, hogy az intézmény a felajánlott szellemi alkotással kapcsolatos költségokozó lépésekről piaci ismeretekkel bíró szakemberek bevonásával döntsön A szabályzatoknak célszerű rendelkezni a költségek nyilvántartásának kötelezettségéről és módjáról A díjazásra vonatkozó feltételeket – beleértve a feltalálót is – fontos az átruházás elején tisztázni és szerződésben rögzíteni a későbbi problémás ügyek elkerülése végett Szankcionálás helyett egyelőre a motivációs eszközöket kell előtérbe helyezni
Helyzetkép Az elmúlt 5 évben végbement változások jelentősek, DE: Még mindig a pályázati források, irányok dominálnak A belső erőforrások szűkösek és csekély a TTO kompetencia utánpótlás A hasznosítással összefüggő üzleti eredmények még csekélyek A TTO rendszer szétaprózott, a kritikus tömeg hiányában nem fenntartható Az önálló egyetemi TTO “brandek” ismertsége nemzetközi szinten nem számottevő Szükséges: Non-business és business funkciók szétválasztása Folyamatos képzés és kompetencia-erősítés Szinergiák kiaknázása, szervezetek közötti párhuzamosságok minimalizálása
Fontosabb horizontális javaslatok TT misszió definiálása A közfinanszírozású kutatóintézetek és egyetemek fogalmazzanak meg világos tudás- és technológiatranszfer-missziót és ebben definiálják saját helyzetüket és szerepüket! A non-business és business funkciók szétválasztása A közfinanszírozású kutatóhelyek definiáljanak a missziójukhoz, méretükhöz és kutatási tevékenységükhöz illeszkedő belső és külső technológiatranszfer-funkciókat és azt ellátó szervezetet! Képzések és gyakorlati tapasztalat-szerzés Jelentős hiány tapasztalható a képzett, technológiatranszferrel foglalkozó humánerőforrás területén. Javasoljuk az egyetemi képzési struktúrába illeszkedő, természettudományi- és gazdasági ismereteket ötvöző inter- és multidiszciplinális technológiatranszfer képzések indítását Kommunikáció és nemzetközi benchmark A „hasznosító kutató” életpálya népszerűsítése és tapasztalatok megosztása
