Csekő Ernő A szekszárdi Leopoldok
Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról Egy kutatás kétféle ú t o n szervesülhet: vagy úgy, hogy a forrásadottság k e d v e z ő mivolta indu kálja azt, szinte felkínálva a feldolgozás lehetőségét, vagy úgy, hogy a kutató valamilyen ok ból, feltételezhetően érdeklődése miatt, először a k u t a t a n d ó témát fogalmazza meg a maga számára, és u t á n a lát csak a források k e r e s é s é h e z , adatok, a d a l é k o k gyűjtéséhez. T a n u l m á n y o m c í m e alapján mondanom se kell, hogy é n ez u t ó b b i utat j á r o m . A szekszárdi L e o p o l d család k u t a t á s á h o z a szekszárdi g a z d a s á g i és társadalmi elit vizsgálatán keresztül j u t o t t a m el. A z e k ö z b e n nyert levéltári adatok is j e l e z t é k azt az ellentmondást, ami a hely történetírásban fellelhető igen k e v é s információ és a család (helyi) j e l e n t ő s é g e között m e g h ú z ó d i k . 1
A z 1850-es évektől az 1930-as évekig a család k é t n e m z e d é k e k i e m e l k e d ő szerepet j á t s z o t t a város életében. A felhalmozó első n e m z e d é k , K á r o l y és Sándor nemcsak a család g a z d a s á g i jövőjét, S z e k s z á r d é s Tolna megye t á r s a d a l m á b a n elfoglalt helyét alapozta meg, hanem szű kebb k ö z ö s s é g é b e n , a helyi izraelita (neológ) h i t k ö z s é g b e n is v e z e t ő szerepet játszott. A hely(történet)i j e l e n t ő s é g e n túl e l m o n d h a t ó , hogy a Leopold család e k é t generációjának tör ténete, életútjaik kutatása nem csak a zsidó p o l g á r o s o d á s , az asszimiláció - szokásos vagy leg alábbis nem ismeretlen, n é h a azonban é r d e k e s s é g e k k e l , figyelemre m é l t ó részletekkel szolgá ló - folyamata, stációi miatt fontos. A m i k é p p nemcsak a családtagok, ugyan k ü l ö n b ö z ő , az e g y k o r ú hazai z s i d ó s á g j e l l e m z ő szerepvállalásaihoz, s z e r e p m i n t á i h o z hasonlítható, illeszthe tő - azonban attól n é h a elütő - m ű k ö d é s e , t e v é k e n y s é g e okán tarthat s z á m o t é r d e k l ő d é s ü n k re, hanem s z e m é l y ü k és rokoni, s z e m é l y e s kapcsolataik r é v é n t u d o m á n y - é s kultúrtörténeti j e lentőségük miatt is. í g y például a széleskörű üzleti t e v é k e n y s é g e t folytató, kisvárosi keretek m e g h a l a d á s á r a t ö r e k v ő „üzletember", dr. Leopold K o r n é l s z e m é l y e (Schapringer M a n ó alak j á b a n ) u g y a n ú g y megörökíttetett Babits M i h á l y önéletrajzi ihletettségü n a g y r e g é n y é b e n , a Halálfiaiban, m i n t a m ú l t század első felének ismert, az utóbbi két é v t i z e d b e n egy-két m ű v e (A presztízs, Színlelt kapitalizmus) erejéig újra felfedezett szociológusa, a g r á r k ö z g a z d á s z a , ifj. Leopold Lajos (Schapringer A d o l f ) i s . 2
M i v e l ú g y a Leopold család egészéről, mint egy-egy tagjáról sem maradt fenn szervesen összetartozó - p l . levéltári fondként kezelt - irathagyaték, a család történetének feltárása igen aprólékos, módfelett időigényes m u n k á t igényel. Mindemellett elmondható, hogy a mégoly ide ális esetekben - amikor kiterjedt családi iratanyag áll a kutató rendelkezésére - felmerülő prob lémák, mint p l . az egyenlőtlen forrásadottság, ebben az esetben hatványozottan jelentkeznek. (Talán ennek is betudható, hogy a Leopoldok a helytörténetírás szekszárdi, Tolna megyei m ű velői közül ez idáig m é g senkinek sem keltették fel komolyabban az érdeklődését.) É p p ezért egy önálló irathagyaték nélküli család történetének feltárása során minden számba j ö h e t ő 1
2
Ezzel kapcsolatban: A szekszárdi Leopoldok címmeghatározást indokolja, hogy tudunk Leopoldokról az ország más részeiből is, így pl. a budapesti Leopold Gyuláról, az Általános Tudósító szerkesztő-tulajdonosáról, akivel kap csolatban az is elképzelhető, hogy - mivel a dr. Leopold Kornél szerkesztette Tolnavármegye kitüntetett figyelem mel kísérte működését - távoli rokon volt. Lásd Tolnavármegye, 1904. márc. 6. 4., 1904. dec. 22. 5. A regény az öreg Schapringer alakjában Leopold Sándort is megörökítette. Leopold és Babits kapcsolatáról lásd CSEKŐ, 2006.
forrást többszörösen i l l i k megbecsülni, a kutatást sok irányban szükséges folytatni. Eddigi ku tatásaim során szerzett tapasztalataimról, a felhasznált forrásokról a következőkben ejtek szót. F o r r á s l e h e t ő s é g e k , kutatási n e h é z s é g e k Ö n á l l ó családi irathagyaték h i á n y á b a n a Leopold c s a l á d r a v o n a t k o z ó kutatásaink előrehaladá sát segítő forrásokat a k ö v e t k e z ő k é p p e n csoportosíthatjuk: • levéltári források • kézirattárak levélgyüjteményei • korabeli k ö n y v e k , folyóiratok, újságok • szóbeli adatközlések, interjúk A levéltári források közül egy családtörténeti kutatás során használatos irategyüttesek t e r m é szetesen ebben az esetben sem nélkülözhetetlenek, így p l . a vagyoni és tulajdonviszonyok el sőrendű forrásai, a telekkönyvi iratok (birtokív-összesítők, telekkönyvek, betétek) és az árva széki iratok U t ó b b i a k a rokonsági kapcsolatok feltárásában is sokat segítettek, m e g k ö n n y í t v e a felekezeti és állami anyakönyvekben történő további kutatást. A szintén elsődleges forráshely nek m i n ő s ü l ő szekszárdi közjegyzői irattárban való kutatás m é g hátravan, viszont a dualizmus kori szekszárdi adókönyvek, illetve adókivetési lajstromok m e g s e m m i s ü l é s e miatt a család va gyoni, gazdasági viszonyainak folyamatos, évről évre történő ö s s z e m é r ő vizsgálata nagyban megnehezült. Ezt részben, és csak a családtagok korlátozott körére a korabeli városi, v á r m e gyei virilis jegyzékek alapján el lehetett végezni, amit elősegített, hogy a vármegyei virilis jegy z é k e k összeállításához szükséges e l ő m u n k á l a t o k anyaga sokszor igen b ő s é g e s e n maradtak meg az alispáni iratok közt. 1. sz. táblázat A Leopoldok virilis tagsága Tolna vármegye és Szekszárd köztestületeiben a dualizmus korában
rt.
város
3
Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága (1872-1918)
Fizetett legmagasabb adó (év - helyezés a virilis jegyzéken)
Szekszárd rt. város képviselő-testülete (1905-1918)
Leopold Károly
1874, 1886-1901
1014 Ft (1888-47. hely)
-
Leopold Sándor
1872-1912
1963 К (190639. hely)
19051912
Leopold Lajos
18921896
313 Ft (1896165. hely)
-
1894, 18991918
8136 K * ( 1 9 1 8 5 . hely)
19051918
Leopold Mihály
19091912
948 К ( 1 9 1 2 114. hely)
19081918
Iß. Leopold Lajos
19071917
2685 К (191535. hely)
-
Dr. Leopold Kornél
* Értelmiségi foglalkozása miatt adója kétszeresen került beszámításra Ft: forint, K: korona, átváltási arányuk = 1:2; Az 1901. évi virilis jegyzéktől tüntették fel az adóösszeget koronában. 3
Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága a korban 440 főből állt, amelynek fele, 220 fő került be fizetett adója révén. A helyezés e 220 főről évenként összeállított jegyzéken elfoglalt pozícióra vonatkozik. Az adatok forrása: TMÖL, IV. B. 404/b. Közigazgatási iratok megfelelő aktái. Lásd CSEKŐ, 2002/b. 54., vö. CSEKŐ 2002/a., CSEKŐ, 2005. 125-130.
Természetesen az alispáni iratok - 1850-1860 közt a megyehatóság iratai - , mint más me gyei közigazgatási irategyüttesek (pl. közigazgatási bizottság, főszolgabíró iratai) is számta lan fontos adattal szolgálhatnak. Sajnálatos tény, hogy a m i k é p p az adó főkönyvek, úgy az 1916 előtti városi (1905 előtt községi) iktatott iratok is m e g s e m m i s ü l t e k S z e k s z á r d esetében. í g y k ü l ö n ö s k é p p felértékelődik a képviselő-testületi jegyzőkönyvek szerepe. A családra v o n a t k o z ó értékes adatok mellett, az egyre b ő b e s z é d ű b b j e g y z ő k ö n y v v e z e t é s n e k hála, a családtagok - főként dr. Leopold K o r n é l 20. század első h a r m a d á r a e s ő - várospolitikai szerepléséről is k é p e t kaphatunk. A virilistaként bírt v á r m e g y e i közgyűlési tagság o k á n a család több tagjára v o n a t k o z ó a n a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek is forgatandók voltak. A Leopold család m á s o d i k n e m z e d é k é n e k életútja miatt ugyanezek az ö n k o r m á n y z a t i , k ö z igazgatási és szakigazgatási iratok mint források - a Leopoldok t e v é k e n y s é g i területét követ ve - m á s levéltárak esetében is s z ó b a kerül(het)nek. S z o m o r ú tény, hogy a Leopoldok gazda sági t e v é k e n y s é g é h e z k a p c s o l ó d ó intézetek, vállalatok közül a család n e v é h e z k ö t ő d ő Tolna megyei Takarék- és Hitelbanknak nem maradt fenn iratanyaga, de a bank első vállalatalapítá sát (1908-1909) j e l e n t ő Molnár-féle Nyomda /?í.-nek igen. Szintén maradt fenn iratanyaga a Szekszárdi Takarékpénztárnak, melynek igazgatósági e l n ö k e 1913-1929 között Leopold R ó za férje, Leicht Lajos volt. A z e l ő b b i e k h e z k é p e s t j ó v a l egyenletesebben maradtak fenn a me z ő g a z d a s á g i bérleten folytatott t e v é k e n y s é g ü k k e l kapcsolatos, a Szekszárdi Közalapítványi Uradalomnak a Tolna M e g y e i Levéltárban, a Pécsváradi K ö z a l a p í t v á n y i K e r ü l e t n e k , illetve a S o m l y ó v á s á r h e l y i K ö z a l a p í t v á n y i K e r ü l e t n e k a Baranya Megyei L e v é l t á r b a n lévő iratai. M i v e l a Leopoldok a közéleti szereplés mellett s z á m o t t e v ő kulturális, főként t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g e t folytattak, a k ü l ö n b ö z ő levéltárakban, k ö n y v t á r a k b a n található levélgyűjtemé nyek is fontos forrásul szolgálnak, sok esetben életrajzi adataik miatt, m á s r é s z r ő l személyes kapcsolataik feltárása végett nélkülözhetetlenek. A dr. Leopold K o r n é l , Leopold Samu, Leo pold Gusztáv, Leopold (Jacobi) Lívia és i f j . Leopold Lajos által írt levelek egyúttal érdekes részletekkel szolgálhatnak bizonyos k é r d é s e k k e l kapcsolatos v é l e m é n y ü k r ő l , nézeteikről. Ez u t ó b b i leginkább i f j . Leopold Lajosra áll, akinek Szabó Ervinhez írt leveleinek j e l e n t ő s része o l v a s h a t ó a Litván G y ö r g y által közzétett S z a b ó Ervin-levelezés válogatott köteteiben, a Som ló B ó d o g n a k írt leveleinek közlésén pedig jelenleg dolgozom. A Leopold család tagjai közt t ö b b e n folytattak a l k o t ó i - t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g e t , így érte l e m s z e r ű e n az egykorú kiadványok (könyvek, periodikák, újságok) nemcsak életrajzi adatok tekintetében szolgálnak forrásul, hanem m u n k á s s á g u k r a v o n a t k o z ó a n i s . Elsőként i f j . Leopold Lajosról kell szót ejtenünk, akinek számtalan, folyóiratokban, k ö t e t e k b e n közölt írá sa, t a n u l m á n y a mellett h á r o m önálló kötete is megjelent. Szintén szociológiai és agrárgaz d a s á g i a m tárgyú t a n u l m á n y o k k a l , p u b l i k á c i ó k k a l - j e l l e m z ő e n a Huszadik Század oldalain jelentkezett Leopold G u s z t á v is a 20. s z á z a d első két é v t i z e d é b e n . A m i k é p p kettejük, ú g y bátyjuk, a 27 éves k o r á b a n , 1899-ben elhalt Samu is t á r s a d a l o m t u d o m á n n y a l foglalkozott, és b á r az 1830-as és 1860-as évek g a z d a s á g t ö r t é n e t é n e k szociális s z e m p o n t ú feldolgozását, a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s szociálpolitikai v o n a t k o z á s a i t kutató m u n k á s s á g a korai halála miatt 4
5
6
4
5
6
M i sem jelzi ezt jobban, minthogy Gulyás Pál Magyar írók élete s munkáiban a szekszárdi Leopoldok tíz tagjáról találunk szócikket. Az itt említetteken kívül még: Leopold Sándor, Leopold Mihály, Leopold (Jacobi) Lívia, dr. Leopold Elemér, Leopold Iván. (17. köt. 986-989.) Ifj. Leopold Lajos három kötete a következő: A presztízs (1912), Elmélet nélkül (1917), Aranykapu (1926). Leopold Gusztáv egy-egy szociológiai, illetve agrárgazdaságiam tárgyú tanulmánya évtizedekkel később újraköz lésre került: A szociológia újabb irányai (1903), Kapitalisztikus mezőgazdaság Magyarországon (1911); lásd LITVÁN, 1973. 323-358.; TÓTH P, 1984. 72-91.
félbetört, a reformkor j e l e n t ő s politikusáról, Bezerédj Istvánról írt első életrajzi munka így is az ő n e v é h e z fűződik. A z irodalom terén alkotott a h á z a s s á g r é v é n családba került Leopold S a m u n é Guttmann Irén, aki a m ú l t s z á z a d e l ő n Lys-Noir n é v e n volt ismert megszólaltatója az e m a n c i p á l ó d ó , divatba j ö v ő n ő i költői hangnak. A z e g y k o r ú k i a d v á n y o k általános forrásérté két n ö v e l i a Leopold családra v o n a t k o z ó a n m é g egy speciális t é n y e z ő : dr. Leopold Kornél 1891-ben elindított lapja, a Tolnavármegye, amely a többi helyi laphoz képest j ó v a l gazdagabb t á r h á z a a Leopold famíliával kapcsolatos h í r e k n e k . 7
8
M í g a kutatás fő tárgyát k é p e z ő két n e m z e d é k történetének nagy része csak írott források r é v é n feltárható, a harmadik n e m z e d é k s o r s á n a k csak közelítő m e g i s m e r é s e - a szétszóródás, illetve a történelmi k a t a k l i z m á k ( I I . v i l á g h á b o r ú , holokauszt, 1945 utáni időszak) k ö v e t k e z m é n y e k é n t - is roppant n e h é z , amely k a p c s á n bizony a szóbeli közlés, interjú szerepe j e l e n t ő sen felértékelődik. A z a d a t k ö z l é s mellett a v i s s z a e m l é k e z ő k t o v á b b i kutatást elősegítő tippel, ötlettel is szolgálhatnak, vagy a k á r a l e s z á r m a z o t t a k felderítésében is nagy segítségre lehet nek. De a szóbeli közlések szintén h a s z n o s í t h a t ó k lehetnek a család m á s o d i k n e m z e d é k é n e k tagjai v o n a t k o z á s á b a n , akik k a p c s á n nemcsak a szóbeli k ö z l é s b ő l e r e d ő s z e m é l y e s s é g , szub jektivitás, illetve h é t k ö z n a p i életszituációkra nyert információ gazdagítja az ismereteinket, ha nem egy-egy, Szekszárdtól távol eső településen (Sárszentágota - Fejér megye, T ó t v á z s o n y C s e r v ö l g y - Veszprém megye) játszott s z e r e p ü k r e , ott töltött életszakaszukra n y e r h e t ü n k a k é sőbbi levéltári kutatást is m e g a l a p o z ó alapinformációkat. T e r m é s z e t e s e n mindezek mellett a szak-, illetve helytörténeti irodalomról is szót kell ejte n ü n k , amely a Leopoldokkal kapcsolatos s z ű k ö s s é g e ellenére is kiindulópontja (volt) a kuta tásnak. A szekszárdi Leopold család m á s o d i k n e m z e d é k é n e k területileg is változatos tevé k e n y s é g é r e az adott hely, térség (hely)történeti irodalma szintén szolgálhat fontos adalékok kal, amelyek közül egy-kettőre e t a n u l m á n y b a n hivatkozunk is. A Leopoldok szekszárdi, Tol na megyei m ű k ö d é s é r ő l szóló irodalomra i n k á b b az elszórt adatok j e l l e m z ő k (pl. a Szekszárdm o n o g r á f i a ) , de a rövid életrajzi i s m e r t e t é s e k (ifj. Leopold Lajosé, dr. Leopold Kornélé, Leicht Lajosé) is m e g t a l á l h a t ó k . 9
Genealógia, főbb életrajzi adatok Mondanom se kell, hogy e területen is nagyon kevés eddig publikált adatra t á m a s z k o d h a t t a m . Ezért a szekszárdi izraelita felekezeti, illetve állami a n y a k ö n y v e k b ő l , árvaszéki iratokból, va lamint a helyi lapokból nyert adatok b i r t o k á b a n csak a jelenlegi ismereteinket t ü k r ö z ő áttekin tést tudok adni. Azonban a m i n i m á l i s célt - és a család t ö r t é n e t é n e k további vizsgálatát lehe tővé tevő állapotot - , az első és m á s o d i k n e m z e d é k r o k o n s á g i , h á z a s s á g i kapcsolatainak, v i szonyainak felderítését így is sikerült teljesíteni. Egy-egy h i á n y z ó életrajzi adat kiderítése azonban m é g a j ö v ő feladata.
7
8
9
Megjelent: Budapesti Szemle, 1897.34-50, 172-198. Az újság 1910-től Tolnavármegye és a Közérdek címen 1918-ig maradt fenn. Az 1919-ben induló új, Szekszárdon monopolhelyzetbe kerülő megyei napilapra szintén befolyással bírt dr. Leopold Kornél, így az továbbra is gyakran számolt be a családdal kapcsolatos eseményekről, főképp dr. Leopold Kornél gazdasági érdekkörébe tartozó vál lalkozások tevékenységéről. Előbbire K. BALOGH, 1989.; DOBOS, 1996.; SZILÁGYI - SCHWEITZER, 1991.; CSEKŐ, 2002/a.; CSEKŐ, 2005.; utóbbira TÖTTÖS, 1995. 83-84, 165-166.; DOBOS, 2005. 395-403.; Meg kell még említenünk az i f j . Leopold Lajosról szóló, nyomtatásban eddig megjelent legbővebb ismertetést: E. BÁRTFAI, 1987.
2. sz. táblázat A szekszárdi
Leopoldok felnőttkort
megélt
I.
nemzedéke
Leopold Izsák (1796 - ? ) - Fischel Johanna (1798 -?) Károly
Sámuel
Sándor
Betti
(1825-1902. V. 11.)
(1826-?)
(1832.1. 5-1912. X. 28.)
(1842. III. 23-1913. XI. 20.)
A 2. sz. táblázat adatainak döntő részét szolgáltató, a szekszárdi zsidókról készített, 1850. j a n u á r 20-i állapotot t ü k r ö z ő összeírás t a n ú s á g a szerint Leopold S á n d o r m á r S z e k s z á r d o n s z ü l e t e t t . Ennek ismeretében korrigálni s z ü k s é g e s E. Bártfai L á s z l ó azon - m á s , így m á r n y o m t a t á s b a n megjelent adatokkal is cáfolható - közlését, hogy Leopold Sándor az 1860-as é v e k b e n telepedett volna meg a v á r o s b a n . (így tehát nemcsak Samu és Lajos, hanem a többi gyermek is S z e k s z á r d o n s z ü l e t e t t . ) Valójában a Leopoldok szekszárdi j e l e n l é t é n e k megala pozói az egy g e n e r á c i ó v a l idősebb Leopold Izsák és felesége, Fischel Johanna voltak. A fenn maradt zsidó összeírásokat á t n é z v e nagy v a l ó s z í n ű s é g g e l megállapítható, hogy S z e k s z á r d r a költözését m e g e l ő z ő e n Leopold Izsák Faddon é l t . M i v e l a zsidó összeírások eléggé egyenet lenül maradtak fenn - 1 8 2 6 - 1 8 2 7 - n é l újabb csak a simontornyai j á r á s n a k van - , csak annyi valószínűsíthető, hogy az áttelepülésére 1826-1827 és 1832 közt került sor. A m i k é p p vélel m e z h e t ő az is, hogy felesége, Fischel Johanna szintén faddi volt, n e t á n a közeli Paksról szár m a z o t t . Mindenesetre az kétségtelenül m e g á l l a p í t h a t ó , hogy Leopold Izsák a Szekszárdra betelepülő első z s i d ó k közt volt. Ugyanis a m e g y e s z é k h e l y a megye m á s településeihez k é pest sokáig elzárkózott a zsidók b e k ö l t ö z é s e elől. í g y p l . m é g 1821-1822-ben is csak 4 csa l á d f ő t j e g y e z az összeírás Szekszárdon, m i k o r pedig m á r Paks és B o n y h á d esetében 100 k ö rül járt a zsidó c s a l á d o k száma. Azonban a k ó s e r l a c i k o n y h á s Leopold Izsákkal szemben a v á ros nem emelt k i f o g á s o k a t . Leopold Izsák és Fischel Johanna gyermekei közül eddigi kuta tásaink során S á m u e l r ő l nem tudtunk meg t ö b b e t . K á r o l y és Sándor családjáról a legfonto sabbakat a k ö v e t k e z ő táblázat tartalmazza. 10
11
1 2
13
14
15
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
1 5
TMÖL, ÍV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hitközség iratai Vö. E. BARTFAI, 1987. 407. „Szeretem Szekszárdot, ezt a bájos kis várost, nemcsak mert ott születtem, de még inkább azért, mert száz év előtt az atyám is ott született" - vallott ekképp ifj. Leopold Lajos 1931-ben. Tolname gyei Újság, 1931. augusztus 8. 1-2. A Dunaföldvári járás 1821-1822. és 1826-1827. évi zsidó összeírása. TMÖL, IV. A. 1/d. Összeírások. A Dunafbldvári járás 1807-1808 és 1821-1822. évi összeírásában Faddnál Fischl Ábrahám és Jakab, míg Paksnál Fischl Jakab, Lőrinc, Solom volt feltüntetve. TMÖL, IV. A. 1/d. Összeírások. K. BALOGH, 1989. 178. Eddigi kutatásaim során Leopold Sámuelről további életrajzi adatot (házasság, gyerekek) nem sikerült megtudni, viszont elképzelhető, hogy a szekszárdi izraelita születési anyakönyv egyik, 1859. évi bejegyzése őt takarja. Esze rint az 1859. december 27-én született Leicht Lajos keresztapjaként - „Name der Pathen oder Zeugen " rubriká ban - S. H. Leopold neve van feltüntetve. TMÖL, IV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hitközség iratai.
3. sz. táblázat
Leopold Károly és Sándor felnőttkort
megélt gyermekei
Leopold Károly (1825-1902. V. 11.) h.: Engel Jozefa (7-1915) Irma
Lajos
Kornél, dr.
(1854. X I . 19-1922. I X . 23.)
(1860. V I . 12-?)
(1865. IV. 29-1939. V I I . 29.)
h.: Dr. Lévai Ignác orvos
h.: 1.: Vásárhelyi Ilona
h.: Kornis Ilonka (Baja, 1872-?)
Szekszárd
(Bonyhád, 1864-1890. V I . 11.)
gv.: Magda
gy.: E l e m é r . E r z s é b e t
h. 2.: Leopold Janka gv.: Z o l t á n . I v á n . L i l i
Jenny
Róza
Mihály
(1866. X. 10-1929. X . 25.)
(1867. I I . 22-?)
(1872. V I I I . 14-?)
elmebeteg, gondnokság alatt
h . ; Rosenbaum (Rácz) Miksa
h.: Hónig Ilonka
kereskedő, Baranyavár
Somogyapáti
gv.: Irén. J o l á n . A n d o r
gy: Károly
Leopold Sándor (1832.1. 5-1912. X. 28.) h.: Kron Otília (7-1917. III. 28.) Róza
Eszter
Janka
(1867. V I I I . 27-?)
(1869 k.-?)
(1873. I I . 22-?)
h.: Leicht Lajos fakereskedő
h.: Lemberger Rezső kereskedő
h.: Leopold Lajos vállalkozó
Szekszárd 1859. X I I . 27-Bp. 1938.
Baja
gv.: V i l m o s . D é n e s . Gusztáv.
Szekszárd gv.: Z o l t á n , I v á n . L i l i
Flóra.
Samu
Gusztáv
Lajos, ifj.
(1872. I I . 7-1899. V. 29.)
(1876-?)
(1879. X I I . 5-1948.1. 16.)
h.: Guttmann Irén
h.: Honig Matild
h: Jacobi Lívia
Budapest
Dombóvár
Budapest
gv.: K l á r a
gv.: Á g o t a
gy.: É v a
M i n t látható, az életrajzi adatok tekintetében a 3. sz. táblázat k o r á n t s e m hiánytalan, így K á roly és Sándor u n o k á i t illetően minden v a l ó s z í n ű s é g szerint m é g nem teljes, és h e l y h i á n y m i att m á s , m á r most is r e n d e l k e z é s r e álló adatot - így p l . a h á z a s s á g k ö t é s e k , és az u n o k á k szü letési évszámai - sem tartalmaz, de elsődleges feladatának, hogy áttekinthetővé tegye a roko ni kapcsolatokat, feltehetően eleget tesz. M í g Leopold S á n d o r n a k és K á r o l y n a k egyaránt hat hat felnőttkort m e g é l t gyermeke v o l t , addig gyermekeiknek m á r j ó v a l kevesebb s z á m ú 1 6
1 6
A születési helyüket illetően egy bizonytalan adattól - dr. Leopold Kornél születési helye - eltekintve minden bi zonnyal elmondható, hogy valamennyien Szekszárdon születtek.
gyereke született. Ha figyelembe vesszük, hogy K á r o l y n a k és S á n d o r n a k m é g t o v á b b i , a fel nőttkort meg nem élt gyermekei voltak, a gyermekvállalási kedvben drasztikus visszaesést k o n s t a t á l h a t u n k . Ez pedig például azzal járt, hogy Leopold S á n d o r ágán - akit h á r o m fia, is mereteink szerint, egyaránt egy-egy l e á n y u n o k á v a l ajándékozott meg - , gyermekeit követően m á r nem h a g y o m á n y o z ó d o t t t o v á b b , és így nem maradt fenn a Leopoldok neve. Leopold K á rolyhoz és S á n d o r h o z h a s o n l ó a n gyermekeik n a g y r é s z e is helybeli vagy a r é g i ó (DélnyugatM a g y a r o r s z á g és Baja) településeiről s z á r m a z ó zsidó család g y e r m e k é v e l kötött házasságot. Ebben elsőként Leopold S á n d o r két fia, Samu é s Lajos esetében történt változás, akik tehetős fővárosi k ö z é p p o l g á r s á g b e l i családokkal (Guttmann-Wotzasik, Jacobi-Brachfeld) kerültek ro koni kapcsolatba. A család mobilizációja szempontjából ez nemcsak földrajzi tekintetben j e lent eltérést, hanem társadalomtörténeti é r t e l e m b e n , életvitel v o n a t k o z á s á b a n is. Nyugati m ű veltségű, entellektüel beállítottságú c s a l á d o k b a való b e h á z a s o d á s u k egyúttal megfelelt Samu és Lajos szocializációjának, értékpreferenciáinak. A h á z a s s á g o k tekintetében m e g e m l í t e n d ő , hogy m í g а I I . n e m z e d é k részéről kivétel n é l k ü l zsidóságon belül történt a p á r v á l a s z t á s , addig a I I I . g e n e r á c i ó kapcsán m á r v e g y e s h á z a s s á g o t is feljegyezhetünk. Ugyanis i f j . Leopold Lajos és Jacobi Lívia leánya, É v a az úri k ö z é p o s z t á l y egyik neves családjának n a g y r e m é n y ű fiához, Badics Józsefhez ment feleségül ( 1 9 2 8 ) . H á z a s s á g a k a p c s á n É v a kikeresztelkedett, ami a két v i l á g h á b o r ú közt a család több tagja e s e t é b e n szintén előfordult. Szilágyi M i h á l y egy he lyütt azt írja, hogy Leopold Sándornak, aki e g y é b k é n t 1869-tól haláláig, 1912-ig a BaranyaTolna megyei hitközségkerület elnöke volt, a gyermekei sorra k i t é r t e k . Erre nem rendelkezek e g y ö n t e t ű adatokkal, de annyi kétségtelenül tény, hogy i f j . Leopold Lajost, a m i k é p p uno katestvérét, dr. Leopold Kornélt, r ó m a i katolikus szertartás szerint temették e l . A korán, 1899-ben elhunyt Samut m é g izraelita szertartással temették, de Klára leánya 1920. július 8án m á r e v a n g é l i k u s vallásúként kötött B é c s b e n házasságot Fellner Alfréddal, Fellner Henrik i p a r m á g n á s fiával. M á r ezen adatok b i r t o k á b a n - pedig feltételezhető, hogy hasonlóan dr. Leopold K o r n é l h o z , i f j . Leopold Lajos felesége is követte férjét a kitérés ú t j á n - is nagy 17
18
19
20
2 1
22
2 3
A fellelhető anyakönyvek tanúsága szerint - 1874-1885 közti időszakról a TMÖL-ben hiányoznak a szekszárdi izraelita hitközség anyakönyvei - Károlynak és Sándornak a 3. sz. táblázatban szereplő gyermekei mellett a kö vetkező gyerekei születtek még: Károly részéről Hermann (1853. október 13.), Frigyes (1856. május 17.), Pauli na (1858. június 22.), Eszter (1862. július 18.), Samu (1864. április 29.); Sándor részéről Lajos (1867. március 3.), Viktor (1870. január 11.), Berenka (1874. március 2.). 18 Guttmann Irén szülei Guttmann Károly és Wotzasik Lujza, Jacobi Lívia szülei pedig dr. Jacobi Samu és Brach feld Vilma. Jacobi Lívia testvére volt a híres zeneszerző Jacobi Viktor, illetve Jacobi (Pongrácz) Erzsébet írónő, sógornője pedig Székács (Jacobi) Jolán, neves pszichológus, Jung közeli munkatársa. A Wotzasik családra vonat kozóan lásd KÖVÉR, 2002. Badics József agrárközgazdász, 1937-től haláláig, 1945-ig a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója volt, apja Badics Ferenc, korának neves irodalomtörténésze. 20 Lásd SZILÁGYI - SCHWEITZER, 1991. 76. 21 Tolnamegyei Újság, 1939. aug. 2. 1-2. TMÖL, V. B. 76. 1342/1922. Az alispáni iratokban nyoma van dr. Leopold Kornélné, illetve leánya Magda, valamint Leicht Lajosné és leánya, Flóra zsidótörvények alóli mentesítési kérelmeinek (1939-1940), TMÖL, IV. B. 404/b. Közigazgatási iratok. 16289/1939., 21391/1939., iktatókönyv (15465/1939 és 9981/1940. sz. bejegyzés); Egyébként dr. Leopold Kornélné, Leopold Mihály és Mihályné neve szerepelt a bonyhádi gettóba szállítottak listáján, míg Leopold Ká rolyt, a Molnár-féle Nyomda Rt. cégvezetőjét, igazgatósági tagját 1944-ben munkaszolgáltra vitték. Ifj. Leopold Lajos és neje, Jacobi Lívia 1944-ben Budapesten az Andrássy utcai „zsidóházba" kerültek. Vö. DOBOS, 1996. 36, 307., DOBOS, 2005. 398.; TMÖL, X V I I . 409. X V I I . 33/1946.; TMÖL, IV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hit község iratai; Badics Lívia közlése. 1 7
1 9
2 2
2 3
b i z o n y s á g g a l valószínűsíthető, hogy a kikeresztelkedések a r á n y a j ó v a l magasabb volt a z s i d ó s á g e g é s z é n e k korabeli á t l a g á n á l . Ez pedig érdekes adalék, főként, ha figyelembe vesszük, hogy Leopold S á n d o r magas e g y h á z i tisztségei mellett, ú g y Leopold Károly, mint a k é s ő b b kitért K o r n é l is betöltötte a szekszárdi izraelita hitközség elnöki tisztét. A m i Leopold Bettit illeti, gyermekeit a 4. táblázatban soroltam f e l . 24
2 5
4. sz. táblázat Leopold Betti gyermekei Boschán Ármin (1832. k. - 1911. I I . 1 8 . ) -Leopold Betti (1842. I I I . 3 - 1913. X I . 20.) Lajos (?-?) h.: Deutsch Olga
Helena
Matild
Samu
Károly*
Janka
(1866. V I . 29-?)
(1867. I X . 12.;
(1869.IX. 1-?)
(1873. X I . 25-?)
(1875 k.-?)
h.: Seiner Lipót
h.: Mautner Erzsébet
h.: Pirnitzer Nelli
h.: Fröhlich Miksa
kereskedő,
gv.: István.
Szekszárd
J e n ő . Sára.
(Rohod, 1859
János
Szekszárd
mérnök (Mezőtúr,
k.-?)
1860 k.-?)
gv.: I l o n a .
gv.: E r z s é b e t .
Lajos. J ú l i a .
Mária. László
Margit. J e n ő *Károly esetében még nem egyértelmű, hogy gyermekük volt
M i v e l Boschán Á r m i n Leopold S á n d o r ózsákpusztai g a z d a s á g á b a n volt gazdatiszt, s e k k é p p g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g e is j ó v a l s z ű k e b b k ö r ű volt - amihez közéleti szerepvállalás sem tár sult - , mint Leopold K á r o l y é és S á n d o r é , feltételezhetjük, hogy B o s c h á n Á r m i n és családja anyagi viszonyai is s z e r é n y e b b e k lehettek, mint sógoraié. Mindehhez képest gyermekei igen j ó l , mondhatni Leopold Betti státusához megfelelően h á z a s o d t a k . Ugyanis m í g Károly fiuk .a t e h e t ő s és híres szekszárdi k e r e s k e d ő , v á r m e g y e i és városi virilista, Pirnitzer Antal leányát, N e l l i t vette feleségül, addig M a t i l d l e á n y u k ahhoz a Seiner L i p ó t h o z (1905-1907 közt városi virilista) ment feleségül, akinek elegáns divatüzlete - a r o k o n i szálak újabb ö s s z e k a p c s o l ó d á s á n a k j e l e k é n t - ugyanabban az épületben, az ún. p é n z ü g y i p a l o t á b a n volt az 1900-as évek el ső évtizedeiben, ahova a Leopoldok vezette bank, a Hitelbank is k ö l t ö z ö t t . A családi, roko ni kapcsolatok ö s s z e f o n ó d á s á r a t o v á b b i , B o s c h á n o k k a l kapcsolatos példa, hogy B o s c h á n 26
Évi átlagban a kitérők száma 1935-ig csak a hazai zsidóság töredék százalékát (1000 fő/év alatt) tette k i . Ez alól 1919-1920 kivétel képezett. Vö. KARÁDY, 1997. 134. Természetesen a szekszárdi izraelita születési anyakönyv 1874-1885 közti időszakra eső hiányát itt is figyelem be kell vennünk, magyarán Boschán Árminnak és Leopold Bettinek még további gyermekei lehettek. > Pirnitzer Antal az első szekszárdi emeletes szekszárdi áruház, a Pirnitzer Áruház tulajdonosa, a Pirnitzer testvé rek egyike volt. A városközpontban, a Széchenyi utca és a Garay tér sarkán fekvő áruházukkal szemben állt az 1905-ben épített pénzügyi palota épülete, melyet a Hitelbank 1911-ben vett meg székháznak. A Pirnitzer család ra lásd SZILÁGYI, 1978.; A pénzügyi palota építésére lásd RÚZSA, 2005. 288-289.; Itt köszönöm meg Rúzsa Éva főlevéltáros kolléganőmnek a kutatásban nyújtott segítségét.
2 4
2 5
2í
Vilmos - aki minden v a l ó s z í n ű s é g szerint nem B o s c h á n Á r m i n fia volt - Leicht Lajos n ő v é rét, Zsófiát vette f e l e s é g ü l . 27
K é r d é s f e l v e t é s e k , a kutatás tartalmi i r á n y a i A z alábbi fejezetben, mintegy ö s s z e g e z v e eddigi k u t a t á s a i m e r e d m é n y e i t , a Leopoldok va gyoni, (ház)tulajdoni viszonyairól, a g a z d a s á g , felekezeti élet, valamint k ö z é l e t területén foly tatott m ű k ö d é s ü k r ő l szólok, egyúttal megfogalmazva az e l k ö v e t k e z ő k u t a t á s o k során m e g v á laszolásra váró kérdéseket. Teszem ezt úgy, hogy a terjedelmi korlátok miatt nincs lehetősé gem komolyabb szakirodalmi kitekintésre, p á r h u z a m o k említésére. A m i a család vagyoni viszonyait illeti, az eddig feltárt iratok alapján az I . n e m z e d é k b ő l Leopold Károly, m í g а I I . n e m z e d é k é b ő l L é v a y I g n á c n é Leopold Irma, Leopold Samu, Leopold Lajosné Vásárhelyi Ilona h a g y a t é k i leltára áll r e n d e l k e z é s ü n k r e . Anyagi viszonyok alakulására - ö r ö k s é g formájában - fontos adalékokkal szolgálnak az oldalági rokonok, egyegy Leopold családtagot érintő h a g y a t é k i ü g y e i n e k iratai (leltár, tárgyalási j e g y z ő k ö n y v , v é g zés), í g y Popper Szigfridné Engel R o z á l i a (elhalt 1922-ben) ö r ö k s é g é b ő l egyaránt részesültek - t ö b b e k közt - n ő v é r e , Leopold K á r o l y n é Engel Jozefa gyermekei, m í g az előzőnél nagyobb ö s s z e g (38 666 korona) erejéig, az 1897. augusztus 25-én u t ó d nélkül elhalt Baumgarten Ber nát örökségéből Leopold Lajosné V á s á r h e l y i Ilona gyermekei, Erzsébet és E l e m é r . 28
29
A z ingatlantulajdonlásra v o n a t k o z ó a n szintén több k é r d é s tisztázása van m é g hátra. A h á z tulajdonokra v o n a t k o z ó a n a k ö v e t k e z ő évekről: 1880-, 1883-, 1900-, 1903- és 1912-ről ren d e l k e z ü n k a város egészét felölelő f o r r á s o k k a l . Ezeket egészítik k i m á s forrásaink, melyek k ö z ü l nem egyből (pl. a n y a k ö n y v e k ) csak a lakhelyet ismerhetjük meg, a tulajdonlásról nem s z o l g á l n a k információval. Eddigi ismereteink alapján e l m o n d h a t ó , hogy 1-2 kivételtől elte kintve a Leopold család tagjainak házai, illetve lakhelyei a város centrális területein voltak ta l á l h a t ó k . A z 1910-ben 14 913 l é l e k s z á m ú városnak e k ö z p o n t i részén a Leopold c s a l á d t a gok) é r d e k e l t s é g é b e tartozó lakóingatlanok, illetve g a z d a s á g i épületek (pénzintézetek, ü z e m ) 30
31
2 7
2 8
2 9
3 0
3 1
Szintén a rokoni kapcsolatok érvényesülésére egy újabb adalék: a szekszárdi izraelita születési anyakönyvben, a Seiner Lipót cs Boschán Matild 1896. szeptember 2-án született Jenő fiáról szóló bejegyzésben a keresztapa és ta nú rovatban Boschán Lajos szerepel, akinek lakóhelyeként az a Szentágota van feltüntetve, amelynek cca. 7000 kataszteri hold (kh) nagyságú közalapítványi uradalmát 1899-ig Leopold Samu bérelte. Sajnos az egyik legérdekesebbnek ígérkező, Leopold Sándor hagyatéki leltárát is tartalmazó árvaszéki akta nem található az irattári sorban, ezért eddig még nem állt a rendelkezésemre. Egyébként egy korábbi munkájában Tóth Zoltán e leltár alapján közölt adatokat Leopold Sándor lakószobájának berendezéséről. Lásd TÓTH, 1982. 219. A hagyatéki iratok alapján felvázolhatok Leopold Károly gyermekeinek anyai (Engel) ágon való rokonsága is, akik közül Szekszárdon Büchler Adél és férje, a kereskedő Tauszig Ignác (1906-ban városi virilista), illetve Tel kes Izidor lakott. Baumgarten Bernát 355 559 korona tiszta vagyonából végrendeletileg 93 000 koronát jótékony célokra hagyott. így pl. az Országos Magyar Izraelita Ösztöndijegyletnek felajánlott összeg egy évtizeddel később is jelentős tétel volt az egylet életében. TMÖL, V. 76. 627/1939.; Egyenlőség, 1912. jan. 7. 10. TMÖL, V I . 104. 1900. telekkönyv, 1883. és 1903. évi birtokív-összesítés, 1880. és 1900. évi házjegyzék; TMÖL, V. 74/d. Nyilvántartások. 1912. évi birtokív-összesítés illetve házjegyzék A kivételek közé tartozott Leopold Sándor, illetve dr. Leopold Kornél Bátaszéki utcában található háza, valamint ifj. Leopold Lajosnak a Béla tér fölé emelkedő, Hitelbank finanszírozásában 1905-től megvalósuló Tisztviselőte lepen található villája. L á s d T Ö T T Ő S , 1995. 165-166.
h á r o m területen k o n c e n t r á l ó d t a k . így p é l d á u l a Bezerédj utca, B é l a tér, Garay tér találkozá sánál, ahol a 127-130/a. h á z s z á m ú ingatlanok k ö z ü l a 127., 128., 130/a. s z á m ú Leicht Lajosé és nejéé, Leopold R ó z á é volt. A 129. s z á m ú h á z - amelyik h e l y é n a 19. sz. végétől annak a T a k a r é k p é n z t á r n a k volt az é p ü l e t e , melynek Leicht Lajos 1891-től felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja és 1913-1929 közt e l n ö k e - is szolgált lakhelyéül a Leicht családnak (Leicht Lajos szüleinek, Leicht Farkasnak és Leopold F a n n i n a k ) , m é g p e d i g az 1850-es é v e k b e n , m i k o r az a n y a k ö n y v e k t a n ú s á g a szerint Leopold K á r o l y családjával osztották meg a z t . A 130. s z á m ú - a Hitelbankkal szoros kapcsolatban álló - N é p b a n k - s z é k h á z b a n pedig dr. Leopold K o r n é l lakott k é s ő b b , sőt lapjának, a Tolnavármegyének a szerkesztősége is itt v o l t . A Leopoldok térhasználatát tekintve a m á s i k ilyen kitüntetett térség a Garay tér, Széchenyi utca találkozásától délre terült el. Itt volt Leopold S á n d o r egyik háza, amelytől ket tővel arrébb Leopold Károly leánya, R ó z a lakott férjével, Rosenbaum M i k s á v a l az 1890-es é v e k b e n , m e l l e t t ü k a Hitelbank által Rt.-vé fejlesztett Molnár-féle Nyomda, pár házzal vissza felé pedig m a g á n a k a Hitelbanknak m á r említett s z é k h á z a . A harmadik a Sét utcai zsidó ima h á z k ö r n y é k é r e esett, ahol Leopold Lajos, L é v a i I g n á c egyaránt S z é c h e n y i utcai, Seiner Lipót Budai utcai házai mellett Leopold M i h á l y n a k volt házingatlana. 32
33
34
3 5
36
M á r az életrajzi adatok ismertetése során a családi, rokoni kapcsolatok összetartó erejének nem egy m e g n y i l v á n u l á s á t é r t ü k tetten. I m é n t látható volt, hogy a rokoni kapcsolatok a lakó hely megválasztását is e r ő s e n befolyásolták. A Leicht-Leopold c s a l á d szoros összefonódása, illetve ennek a család g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g é r e gyakorolt h a t á s á n a k k é r d é s e m á r a gazdaság történeti s z e m p o n t ú v i z s g á l ó d á s o k terére vezet. A két család S z e k s z á r d r a történő betelepülé s é n e k idejére, illetve az 1850-1860-as é v e k r e eső szoros - láttuk: szó szerinti - együttélése, Leicht Lajosnak Leopold S á n d o r l e g i d ő s e b b leányával, R ó z á v a l kötött h á z a s s á g a révén szin te „klánszerű" helyzet kialakulásáig fejlődött, egyfajta m o n o p ó l i u m o t biztosítva Szekszárd 20. század első h a r m a d á r a e s ő g a z d a s á g i életében. Ugyanis Leicht Lajos és dr. Leopold Kor nél szinte egy időben (1913-1929 és 1911-1933) töltötték be a két szekszárdi bank (Szekszár di Takarékpénztár, Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank), illetve azok által alapított rt.-k vezető tisztségeit. A z üzlet és a családi kapcsolatok ö s s z e f o n ó d á s a nemcsak e kifutás o k á n és nem csak a Leicht család v o n a t k o z á s á b a n k u t a t a n d ó , hanem az 1850-1860-as é v e k h e z visszatérve, a zsidó k e r e s k e d ő r é t e g m e g y e s z é k h e l y e n történő m e g e r ő s ö d é s é n e k , egyben a legversenyké pesebb 5-6 család k i e m e l k e d é s é n e k (Leopold, Leicht mellett Berger, K r ö n , Pirnitzer)
3 2
3 3
3 4
3 5
3 6
A középületekkel, illetve földszintes és emeletes, polgári jellegű magánépületekkel tarkított központi városrész, a jobbára mezővárosi jellegű városrészektől egy fektetett gombaformát képezve különült el, amely hasonlatban a Szekszárd észak-dél irányú tengelyére, nyugatról illeszkedve, a Széchenyi, Sét (később Báthory), Flórián, Beze rédj utcák és a Béla tér által ölelt terület - benne a Garay tér és négy kisebb utca - felelt meg a gomba kucsmájá nak, az ettől keleti irányba tartó térrendszer (Korzó, Sétatér - majd Szent István tér - , Vásártér), és az ezeket sze gélyező (köz)épültek pedig a gomba szárának. Az, hogy Leopold Fanni milyen rokonsági szálon kacsolódott a Leopold családhoz, még kiderítésre vár, minden esetre az 1820-as születési évszáma alapján csekély a valószínűsége, hogy Leopold Izsák testvére lett volna. Érdekes adalék: a Takarékpénztár épületében lakott a két világháború közt Molnár Sándor mérnök családja, aki nek Miklós fia, Mészöly Miklós néven vált a 20. század jelentős magyar írójává. Dr. Leopold Kornél és a Tolnavármegye c. lap - és persze Ady Endre 1909. évi látogatása - emlékének megörö kítésére 2005 végén helyeztek el emléktáblát a Népbank épületén. Leopold Sándor Széchenyi utcai háza a belső udvar felé szinte érintkezett a másik, Vásártérre néző házingatlaná val, melynek szomszédságában, az 1880-as években Seiner Lipót és családja lakott. Egyébként az 1850. évi öszszeírás tanúsága szerint Leopold Sándor Vásártér 183. sz. háza volt az atyai (Leopold Izsák) ház, ahol maga Leopold Sándor is született. TMÖL, IV. B. 428/e. Szekszárdi izraelita hitközség iratai
szempontjából is, hiszen e c s a l á d o k egy-egy házassággal mélyítették el azonos é r d e k k ö z ö s s é güket, melyek elsősorban a v á r m e g y é h e z , uradalomhoz k ö t ő d t e k . A kutatás jelenlegi állapotában is é r d e m e s a család két n e m z e d é k é n e k , döntően Szekszárd hoz és Tolna m e g y é h e z k ö t ő d ő g a z d a s á g i tevékenységét szakaszolni, melynek megfogalma z á s a által k o n c e n t r á l t a b b a n v e h e t ő vizsgálat alá a c s a l á d n a k e téren egy évszázad alatt kifej tett m u n k á s s á g a . A család szekszárdi jelenlétét m e g a l a p o z ó ő s , Leopold Izsák által folytatott gazdasági t e v é k e n y s é g tisztázását k ö v e t ő e n az első, kiemelten v i z s g á l a n d ó időszakot az 1840-es évek v é g e és az 1860-1870-es é v e k fordulója közti, I . n e m z e d é k h e z (Károly, S á n d o r ) k ö t ő d ő időintervallumban h a t á r o z n á m m e g . Ez az időszak tekinthető a felhalmozás idősza k á n a k , a későbbi, magasabb szintű é s differenciáltabb gazdasági t e v é k e n y s é g m e g a l a p o z á s á nak, amelyet egyúttal a hitközségi és a városi közéletben m e g f i g y e l h e t ő dinamikus e m e l k e d é s is jellemez. Ezek az évek a széleskörű és sokszínű gazdasági t e v é k e n y s é g g e l írhatók le, amit a „ vállalkozó " fogalmával lehet - e s e t ü k b e n v a l ó b a n - a l e g p r e c í z e b b e n definiálni. A megyei szervezet ellátásában és b e r u h á z á s o k b a n (főképp útépítés) v a l ó k ö z r e m ű k ö d é s , illetve az ura dalmi regáléjogok, valamint S z e k s z á r d fogyasztási adójának bérlete mellett kereskedelemmel 37
38
- m e l y b ő l , a v á r o s b a n e téren is v e z e t ő szerepre téve szert, a borkereskedelem emelkedett k i - , p é n z k ö l c s ö n z é s s e l foglalkoztak, de volt m é s z á r s z é k ü k és szeszfőzdéjük i s . A j o b b á r a k ö z ö s e n vitt vállalkozások terén a '70-es é v e k b e n v á l t o z á s , differenciálódás történt. E g y r é s z t ez k ö s z ö n h e t ő a h a s z o n b é r l e t e k adta l e h e t ő s é g e k polgári átalakulás okozta b e s z ű k ü l é s é n e k , m á s részt a gazdasági profil tisztulásának, egyúttal t e v é k e n y s é g ü k szétválásának: Károly esetében 3 9
- szoros kapcsolatot kiépítve a tekintélyes budapesti Jalics-házzal - a b o r k e r e k e d é s , S á n d o r életében pedig az ózsákpusztai uradalom 1872-től történt kibérlésével a g a z d á l k o d á s vált do minánssá. A k ö v e t k e z ő , I . világháború v é g é i g tartó időszakban a K á r o l y és S á n d o r mellé b e l é p ő I I . n e m z e d é k gazdasági t e v é k e n y s é g é n e k , e r e d m é n y e i n e k e g y e n k é n t i feltárása mellett k é t kér dés vizsgálatának kell kitüntetett szerepet kapnia: ezek a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank m e g a l a p í t á s á n a k , m ű k ö d é s é n e k , h a t á s á n a k feltárása, illetve a m e z ő g a z d a s á g i nagybérletek 1890-es évek v é g é r e kiépülő családi r e n d s z e r é n e k t a n u l m á n y o z á s a . A z 1885-ben alapított H i telbank - amelynek 1901-től 1911-ig Leopold Sándor, majd őt k ö v e t ő e n 1933-ig dr. Leopold K o r n é l volt a vezérigazgatója - 1911-ben, Leopold S á n d o r v i s s z a v o n u l á s a k o r 6,87 millió К értékű v a g y o n á v a l a Szekszárdi Takarékpénztár után a m e g y é b e n a m á s o d i k , D é l - D u n á n t ú l o n pedig egy kaposvári és két pécsi bankot k ö v e t ő e n az ötödik legnagyobb pénzintézet v o l t . A Leopold családtagok v a g y o n o s o d á s á b a n betöltött s z e r e p é n e k k u t a t á s a u t á n kitüntetett figyel met é r d e m e l n e k a bank alapításának k ö r ü l m é n y e i , melynek g a z d a s á g i s z e m p o n t ú feltárása 4 0
A vármegyei szervezet kiszolgálása, megrendeléseinek teljesítése, magyarán szólva a megyeszékhelyi funkció e rétegre, családokra gyakorolt felhajtóerejéről lásd CSEKŐ, 2005. 106-109. A kiállított útlevelek tanúsága szerint Leopold Károly már igen korán, 23 évesen, 1848-1849-ben több megyében, többet közt Pécsre, Eszékre, Bács megyébe kereskedett. Ritka példaként Leopold Sámuelre vonatkozóan is bírunk adattal: ő 1849. január 9-én fél évre kapott útlevelet Bajára, Eszékre és azok környékére. TMÖL, IV. B. 152/e. Út levélügyek. Útlevél és dispenzációs jkv. 39 K . BALOGH, 1989. 224, 238, 241-242. Leopold Sándor az alapítástól 1901-ig, dr. Leopold Kornél 1904-től 191 l - i g volt igazgatósági tag. Az igazgatóta nácsnak Leopold Károly és Leopold Lajos is tagja volt. Vö. 1911—1912-es Mihók-féle Compass megfelelő ada tai. 3 7
3 8
4 0
mellett társadalmi v o n a t k o z á s a i n a k vizsgálata is e l k e r ü l h e t e t l e n . Ugyanis az a tény, hogy 1884 utolsó hónapjaiban S z e k s z á r d o n két bank s z e r v e z é s e futott p á r h u z a m o s a n , m é g p e d i g amint a részvényjegyzési felhívásokból k i d e r ü l - felettébb eltérő rétegek vezetésével, a kér dés elmélyültebb vizsgálatát teszi szükségessé. Ennek során t i s z t á z a n d ó , hogy az első r á n é z é s r e is t ő k e e r ő s e b b és b e f o l y á s o s a b b körben - mely a megye j e l e n t ő s főnemesi, k ö z é p b i r t o kos családjait is (gr. Apponyi, gr. Széchenyi, br. Jeszenszky, Dőry, Forster, Perczel, Sztankov á n s z k y ) felvonultatta, és ahol a Leopold család (Károly, Sándor é s Lajos) mellett a szekszár di zsidóság t o v á b b i tehetős tagjai (Goldberger J. M ó r és Leitersdorfer J ó z s e f vállalkozók) is szerepet vállaltak - szerveződő Hitelbank felülkerekedését m i l y e n m á s okok és szempontok segítették elő. M i v e l a szinte k i z á r ó l a g szekszárdi, é s annak j e l l e m z ő e n n é m e t és magyar pol g á r s á g a által megalapítani s z á n d é k o z o t t Tolnamegyei Központi T a k a r é k p é n z t á r mentorai közt a függetlenségi párt helyi v e z e t ő i , m i n d e n e k e l ő t t Boda Vilmos o r s z á g g y ű l é s i képviselő és A d ler N . János is szerepet vállaltak, nem kizárt, hogy politikai szempontok is keveredtek e tör ténetbe. 41
4 2
43
Megint csak komolyabb e l e m z é s t igényel, akár önálló t a n u l m á n y b a n is feldolgozandó az a m ű k ö d é s , amelyet a Leopoldok a m e z ő g a z d a s á g területén, a n a g y b é r l e t e k e n folytattak. Ennek k a p c s á n a gazdaságtörténeti ( p l . u r a d a l o m t ö r t é n e t i j e l l e g ű ) m e g k ö z e l í t é s e k mellett szélesebb s z e m p o n t ú vizsgálatoknak is létjogosultsága van, feltárandó, m i l y e n stratégiák m e n t é n alakul hatott k i az a helyzet, hogy az 1890-es évek végétől а I I . n e m z e d é k férfitagjai közül, Kornélt k i v é v e , mindenkinek a bérleten történő g a z d á l k o d á s vált fő t e v é k e n y s é g é v é . (Ez az agrárium iránti elmélyült, Leopold S á n d o r fiaira egyaránt j e l l e m z ő , t u d o m á n y o s é r d e k l ő d é s kialakulá sa miatt is érdekes.) A z apjától a g a z d a s á g o t az 1900-as évek elején á t v e v ő i f j . Leopold Lajos a Szekszárd melletti Ó z s á k p u s z t á n (2447 kh), m í g legidősebb bátyja, Leopold Samu a szentágotai bérleten (7079 kh) g a z d á l k o d o t t 1899-ig, k o r á n bekövetkezett h a l á l á i g . Halálát k ö v e t ő e n testvérük, Leopold G u s z t á v örökölte meg e bérletet. Ezzel p á r h u z a m o s a n szintén föld bérlettel kezdett el foglalkozni Leopod Károly két fia, Lajos és M i h á l y is. Leopold Lajos, aki ezt m e g e l ő z ő e n évtizedes m ú l t r a visszatekintő é s j o b b á r a S z e k s z á r d h o z k ö t ő d ő , kiterjedt üz leti tevékenységet folytatott, a szentágotai uradalom részét k é p e z ő Szilfamajoron (kb. 1200 kh) gazdálkodott, Mihály pedig a Baranyai megyei V é m é n d h a t á r á b a n található Trefortpusztát 44
4 1
A szokásos banki jövedelmek (pl. osztalék) mellett a Hitelbankban viselt tisztség után járó jutalék nem kevés öszszeget tett k i , és jelentős mértékben alakította át a fizetett adó szerkezetét. Pl. az 1915-ben jutalékként kifizetett összeg utáni adó az 1916-os megyei virilis jegyzék összeállításakor számba vett adóösszeg közel kétharmadát tet te k i a vezérigazgató, dr. Leopold Kornél (12 541 korona jutalék, illetve a bank bátaszéki fíliájában viselt vezér igazgatósággal járó jutalékként kb. 2500-3000 korona) esetében, de ez az arány a szintén igazgatósági tag (1911-1916) ifj. Leopold Lajosnál is 30%-ot tett k i . (6296 korona jutalék). CSEKŐ, 2002/a. 158-159.; TMÖL, IV. B. 404/b. Közigazgatási iratok. 446/1916.
4 2
Tolnamegyei Közlöny, 1884. nov. 30. 4., 1884. dec. 21. 5. A Központi Takarékpénztár alapítói egyébként 1885. február 4-i értekezletükön döntötték el, hogy „ tekintve a fenforgó viszonyokat, tervünk létesítésétől elállunk ", mikor már a Hitelbank igazgatóságának megválasztására is sor került (január 18.). Tolnamegyei Közlöny, 1885. febr. 8. 1., Szekszárd Vidéke, 1885. jan. 22. 2. Elszórt adatok alapján valószínűsíthető, hogy 1897-ben kezdődött Leopold Samu szentágotai gazdálkodása. Ezt látszik erősíteni, hogy, bár az előző bérlő, az Ágotát több évtizede bérlő Kégl György szerződése 1895-ben lejárt, az 1897. évi gazdacímtár adatai szerint Szentágotát Kégl György (4715 kh) és az ugyancsak Leopold-rokon, Boschán Lajos (2242 kh) bérelte. Vö. 27. lábjegyzet, BORSY, 2000. 464, GAZDACÍMTÁR, 1897. 78-79.; 118-119.
4 3
4 4
(kb. 1800 kh) b é r e l t e . Mindamellett, hogy Lajos és M i h á l y távol Szekszárdtól gazdálkodott, Leopold K á r o l y 1902-ben történt halálát k ö v e t ő e n cége „LeopoldKároly utódai czég" néven tovább m ű k ö d ö t t . A m e z ő g a z d a s á g b a n vállalt g a z d a s á g i szerepet t o v á b b árnyalja, hogy az a házasságkötéseket is befolyásolta. így szintén földbérlő volt Leopold Mihály nejének, H ó n i g Ilonkának az apja, H ó n i g M . Lipót ( S o m o g y a p á t i , 1729 kh) és Leopold Károly R ó z a leányá nak apósa, Rosenbaum A r m i n (Baranyavár, 413 kh), a m i k é p p a herceg Esterházy-hitbizom á n y b ó l kiterjedt birtoktesteket bérlő d o m b ó v á r i Honig Mór, akinek M a t i l d l e á n y a Leopold G u s z t á v h o z ment f e l e s é g ü l . 45
4 6
47
A Leopold család g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g é r e v o n a t k o z ó - belső, családtörténeti szemponto kat figyelembe v e v ő - k o r s z a k o l á s o m harmadik szakaszjelző időpontja, az 1910-es, 1920-as évek fordulója esik l e g i n k á b b egybe a köztörténeti k o r s z a k h a t á r o k k a l . A z 1919. évi történé seket k ö v e t ő e n az 1920-as é v e k elején m e g i n d u l ó birtokpolitikai reformok - a közalapítványi uradalmakon történt kisbérletek létrehozása - k ö v e t k e z t é b e n ugyanis a Leopoldok felhagy nak, felhagyni k é n y s z e r ü l n e k a m e z ő g a z d a s á g g a l . N y i l v á n ennek is b e t u d h a t ó , hogy az 1920-as, 1930-as é v e k b e n ú g y Leopold G u s z t á v o t és Leopold Lajost, mind i f j . Leopold La jost is Budapesten találjuk. Leopold Mihály a két v i l á g h á b o r ú közti időszakban S z e k s z á r d o n borkereskedéssel foglalkozott, szeszfőzdéje volt. Ezen időszakból a Hitelbank I . v i l á g h á b o r ú végére eső „ vállalatalapítási láza " - melyet feltehetően a p é n z i n t é z e t I . v i l á g h á b o r ú alatti prosperitása indukált - é r d e m e s a kitüntetett f i g y e l e m r e . A z e g y a r á n t 1917-1918-ban alapí tott Szekszárdi M e z ő g a z d a s á g i Rt., a M á z a - s z á s z v á r i Hengermalom és T é g l a g y á r Rt., illetve a Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Rt. történetének és g a z d á l k o d á s á n a k megisme rése egyúttal bizonyos válasszal is szolgálhatnak i f j . Leopold Lajosnak egy évtizeddel k o r á b ban írt, a megye i p a r o s o d á s á n a k lehetőségeit, a k ö n n y ű - és élelmiszeripar-telepítést ösztöké lő m ű v e i n e k t é t e l e i r e . 48
49
A Leopoldok n a g y b é r l e t e k e n történő g a z d á l k o d á s á h o z visszatérve, nem kell k ü l ö n magya rázni, hogy annak vizsgálata a magyar birtokstruktúrában a 19. sz. u t o l s ó h a r m a d á b a n v é g b e m e n ő folyamatok szempontjából sem é r d e k t e l e n . M i v e l azonban a Leopoldok által bérelt te rületek kivétel nélkül k ö z a l a p í t v á n y i birtokok - és nem is kis területű b i r t o k o k - voltak, ez a tény ö n m a g á b a n is v i z s g á l a n d ó . Tisztázásra vár, hogy ebben mekkora szerepet játszott Leopold Sándor t ö b b évre visszatekintő j ó kapcsolata a k u l t u s z k o r m á n y z a t vezetésével. A Ba ranya-Tolna megyei izraelita k ö z s é g k e r ü l e t elnökeként, s főként annak kerületi b i z t o s k é n t tör tént m e g s z e r v e z é s é b e n játszott k i e m e l k e d ő szerepe miatt, Leopold S á n d o r komoly bizalmi tő50
51
így pl. a dunántúli helyiérdekű vasútvonalak kiépítésére engedélyt szerző országgyűlési, megyei tisztviselők közt Leopold Lajosnak sikerült a Szekszárd-Bátaszék vonalra vonatkozó engedélyt elnyernie. Az engedélyeztetési ok iratot 1896. július 9-én állította ki a minisztérium. M A J D A N , 1995. 28-32, 41^+2.; TMÖL, V I . 401. 141. doboz 46 Tolnavármegye, 1903. nov. 8. A birtokadatokra lásd GAZDACÍMTÁR, 1897. 68-69, 72-73, 108-109, 114-121.; ERDŐS, 1994. 78. Ez pl. tükröződött dr. Leopold Kornél adóösszegének gyors növekedésében (1914:1927 korona, 1918:4068 koro na). Egyébként a városban a Hitelbank bonyolította a hadikölcsönjegyzés döntő részét, amiképp a hadiipar anyag hiányának leküzdésére indított „aranyért vasat" mozgalmat is. K. BALOGH, 1989. 346. Lásd Tolnavármegye, 1907. okt. 6. 1-2., LEOPOLD, 19077a., LEOPOLD, 1907/b. ^ Azt azonban már most meg lehet állapítani, hogy a zsidó földtulajdonlás és birtokhasználat dinamikus növekedé se, és ennek az agrárius irányzat 19. sz. végi - Darányi Ignác földművelésügyi miniszterségében is megtestesülő - előretörésével párhuzamosan egyre gyakrabban történő feszegetése Leopold Gusztávot és ifj. Leopold Lajost egyaránt hidegen hagyta, kiterjedt agrárgazdaságtani, agrárszociológiai munkásságukban ezzel nem foglalkoztak, ilyen tárgyú munkákra nem reagáltak. Pl. a szentágotai uradalom a maga 7000 kh-val kiemelkedően nagynak számított a korszakban, ennek megfelelő en a Somlyóvásárhelyi Közalapítványi Kerületben mesze a legnagyobb uradalom volt. BORSY, 2000. 456. 4 5
4 7
4 8
4 9
5
5 1
két tudhatott m a g á n a k , ami vélhetően a c s a l á d o n belül is vezető - bátyját, Károlyt is felülmú ló - tekintélyhez juttatta. A szentágotai b é r l e t b e n történt B o s c h á n Lajos - Leopold Samu cse re is erre utalhat. További családon belüli bérlőváltásra p é l d a : az 1895-ben Leopold R ó z a fér j e , Rosenbaum M i k s a bérelte trefortpusztai birtokot egy p á r évvel k é s ő b b m á r Leopold M i h á l y vezette. Természetesen maga az a tény, hogy 1869-ben - mely az izraelita hitfelekezet é l e t é b e n nagy j e l e n t ő s é g ű , egyúttal ellentétes reakciókat kiváltó e s e m é n y e k időszaka - a m i n i s z t é r i u m Leopold Sándorra b í z z a a k ö z s é g k e r ü l e t m e g s z e r v e z é s é t , újabb kérdéseket vet f e l . Miért ő? M i é r t pont a fiatal, dinamikusan g y a r a p o d ó szekszárdi h i t k ö z s é g b ő l kerül k i a k e r ü l e t i biztos, m i k o r nemcsak Tolna m e g y é b e n , de B a r a n y á b a n is t ö b b , nagyobb és j ó v a l r é gebbi múltra visszatekintő zsidó k ö z ö s s é g van. A hitközségkerület e l n ö k e S z e k s z á r d o n székel, és nem a jóval nagyobb és j e l e n t ő s e b b P é c s e n ? A z t bizton megkockáztathatjuk, hogy e fontos feladat (kerületi biztos) elnyerésekor Leopold S á n d o r s z e m é l y e m á r nem lehetett ismeretlen a k u l t u s z k o r m á n y z a t előtt, így kapcsolatukat a szekszárdi h i t k ö z s é g b e n vitt szerepe mellett a közalapítványi uradalommal ápolt szoros szálak is m e g a l a p o z h a t t á k . 5 2
Egy részletesebb kutatásnak vizsgálnia é r d e m e s a Leopoldoknak a n e o l ó g izraelita hitköz ségi életben vitt szerepét, ú g y az adatok szintjén, m i n d a n e o l ó g irányzat által közvetített, val lási kereteken t ú l m u t a t ó , szélesebb é r t e l e m b e n vett kulturális-társadalmi értékek, célok ( p l . asszimiláció) é r v é n y e s ü l é s é n keresztül. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l újfent Leopold S á n d o r emelen d ő k i - bár a szekszárdi hitközség elnöki tisztét K á r o l y és Kornél is b e t ö l t ö t t e - , aki a Ba ranya-Tolna megyei községkerületi elnöki tiszte révén, szinte haláláig részese volt a n e o l ó g i r á n y z a t országos vezetésének, így 1905-ben az o r s z á g o s hitközségi szervezetben ( O r s z á g o s Iroda) elnökhelyettesi pozíciót töltötte b e . Ehhez m á s fontos i n t é z m é n y e k b e n bírt tisztségek társultak, például 1897-től haláláig tagja volt a hazai zsidóság szellemi k ö z p o n t j á n a k tekint h e t ő Országos R a b b i k é p z ö Intézet v e z é r l ő b i z o t t s á g á n a k . Leopold Sándort, r ö v i d átmeneti időt követően, 1914. március 24-től u n o k a ö c c s e , dr. Leopold Kornél k ö v e t t e a k ö z s é g k e r ü l e t i elnöki s z é k é b e n . 53
5 4
55
56
A z eddig tárgyaltak alapján az I . n e m z e d é k széleskörű gazdasági t e v é k e n y s é g e , valamint a h e l y i és országos felekezeti életben j á t s z o t t fontos szerepe szinte előrevetíti, hogy a Leopold c s a l á d a közélet területén, a v á r o s ü g y e k tekintetében is jelentős aktivitást fejtett k i . A helyi képviselő-testületi vagy m e g y e b i z o t t s á g i tagság ö n m a g á b a n m é g nem utal erre, hiszen a k o rabeli s z a b á l y o z á s n a k - a virilizmus é r v é n y e s ü l é s é n e k - k ö s z ö n h e t ő e n a megfelelő vagyon, illetve gazdasági potenciál automatikusan maga u t á n vonta ezeket (lásd az 1. sz. táblázatot). Azonban a v á r o s é r d e k é b e n gyakorolt kijárói szerep, amelyre a kulturális k o r m á n y z a t irányá ban Leopold S á n d o r gyakran vállalkozott, vagy a törvényhatósági bizottság legfontosabb, és politikai jelleggel is bíró testületeiben v a l ó szereplés m á r többről szól. A z a tény pedig, hogy a megye s z ű k e b b , irányadó testületeibe a család t ö b b tagja is bekerült - az 1900-as é v e k első
A rendeletet közli K . CSEH, 2002. 139-140. A hitközség történetének és Leopoldok erőfeszítéseinek kétségtelenül egyik legimpozánsabb eredménye a zsina góga felépítésében tárgyiasult. Az 1897. évi átadáskor természetesen Leopold Sándor hitközségi elnök tartotta az avatóbeszédet. DOBOS, 1996. 241-242. 5 Az ehhez társuló tekintélyt, befolyást a Leopold családra vonatkozóan növelte, hogy Leicht Lajost 1905-ben az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület (OMKE) ügyvezető igazgatóságának tagjává választották. Tolnavár megye, 1905. ápr. 2. 2., 1905. máj. 21. 3. Leopold Sándor már az 1873-ben alakult, az Országos Rabbiképző Intézet felépítését irányító bizottságnak is tag ja volt. Lásd RABBIKÉPZŐ, 1927. 12-13, 33. 5 Tolnavármegye és a Közérdek, 1914. március 26. 3.
5 2
5 3
4
5 5
6
é v t i z e d é b e n a központi v á l a s z t m á n y n a k dr. Leopold K o r n é l , i f j . Leopold Lajos, m í g az állan dó v á l a s z t m á n y n a k előbbi kettő mellett Leopold Sándor is t a g j a - , és figyelembe véve azt, hogy e testületekben rajtuk kívül szinte nem is találkozunk a zsidóság képviselőivel, újfent a család befolyását j e l z i , és kiterjedt kapcsolatrendszert v a l ó s z í n ű s í t . A c s a l á d n a k a megye m e g h a t á r o z ó , ugyanakkor szabadelvű k ö z é p b i r t o k o s c s a l á d o k k a l (pl. B e z e r é d j , C s a p ó , Bartal) tartott j ó kapcsolata, adott esetben azok (főleg Bezerédj P á l , C s a p ó Vilmos s z e m é l y e ) iránt ér zett őszinte tisztelete talán az o k s z e r ű gazdálkodás terén elért e r e d m é n y e i k n e k szólt, de v é l h e t ő e n a Leopold családba m é l y e n b e é g e t t 1848-1849-es tradíciókkal is m a g y a r á z h a t ó . Ennek k a p c s á n , persze, egyelőre csak előfeltételezés g y a n á n t , a megyei k ö z é p b i r t o k o s s á g ér t é k t e r e m t ő tagjaihoz - a k á r öntudatlanul - t ö r t é n ő idomulás kézségét is megfogalmazhatjuk. Mindenesetre, feltételezésem szerint az i f j . Leopold Lajos pályáján az 1920-as é v e k elején m e g f i g y e l h e t ő t u d o m á n y o s közegváltás ( O M G E , Köztelek, D a r á n y i Ignác A g r á r t u d o m á n y o s T á r s a s á g ) - mely életszakaszáról a m ú g y nagyon keveset tudunk - az 1918-1919. évi történé sek tapasztalatai mellett a döntően vidéki t á r s a d a l o m b a n történt szocializációnak tudható b e . T e r m é s z e t e s e n ennek tisztázásához t o v á b b i adatokra van szükség, ahogy az 1918—19-es ese m é n y e k n e k a családra gyakorolt hatása is t o v á b b i kutatásra vár. A z az eddigiek alapján is le s z ű r h e t ő , hogy az őszirózsás forradalom, majd a N é p k ö z t á r s a s á g i d ő s z a k a k ü l ö n b ö z ő k é p p e n , a t a n á c s k ö z t á r s a s á g i d ő s z a k a e g y é r t e l m ű presszióként érintette a Leopold család tagjait. M í g ifj. Leopold Lajos igen fontos, igaz, a politikától távol eső feladatot, a V ö r ö s k e r e s z t k o r m á n y biztos-helyettességét, majd k o r m á n y b i z t o s s á g á t vállalta el a K á r o l y i - i d ő s z a k alatt, addig dr. Leopold Kornél a tanácsköztársaság idején személyi s z a b a d s á g á t illetően is elszenvedője a m u n k á s h a t a l o m n a k . A Fejér megye déli részén radikalizálódó helyzet 1919 elején földosz tó mozgalmakhoz vezetett, amely p á r o s u l v a a m u n k á s h a t a l o m agrárpolitikájával, Leopold G u s z t á v o t és Leopold Lajost ütötte el i d ő l e g e s e n a szentágotai, illetve szilfamajori b é r l e t t ő l . 57
58
59
60
61
62
63
64
5 7
5 8
5 9
6 0
6 1
6 2
6 3
6 4
CSEKŐ, 2005. 88., Leopold Sándor már az 1870-es évek elejétől tagja e testületeknek. A leginkább pártpolitikai jellegű szerepvállalás dr. Leopold Kornél esetében konstatálható, akit lapjával, a Tol navármegyével egyetemben, a fennálló állami- és társadalmi berendezkedéshez illeszkedő, szabadelvű párti, majd munkapárti kormánypártiság jellemzett. 1910 februárjában pl. ő a Nemzeti Munkapárt megalakulását üdvözlő me gyei küldöttség vezérszónoka. K. BALOGH, 1989. 341. Híven árulkodnak erről ifj. Leopold Lajosnak Szabó Ervinhez írt 1903. április 4-i levele, illetve a Leopold család több tagjának levelei Csapó Vilmoshoz. PSZL, 729. 35. 14-15. pali., TMÖL, X I I I . 9. 141-143. pali. Például dr. Leopold Koméi tagja volt a Kossuth Lajost Torinóban 1889-ben meglátogató küldöttségnek. Erről többször közölt beszámolót, pl. Tolnamegyei Újság, 1927, nov. 12. 1-2.; További jellemző adalék, ahogy ifj. Leopold Lajos védelmezte Kossuth személyét és szerepét Szabó Ervinnel szemben, úgy könyvismertetésében (Szabó Marx és Engels válogatott művei c. kötetéről), mind magánlevélben. Tette ezt abban az időszakban, ami kor Szabó Ervin a legnagyobb hatással volt rá, 1903-1907-ben. PÓK, 1982. 330-337., SZABÓ I . , 1978. 260-262. Gondoljunk bele abba, hogy nagybérlőként egy-egy község mindenapjaiban a Leopoldok jelenítették meg az ura dalmat - amely Sárszentágota, vagy Véménd községi ügyeiben is kitüntetett szerepet játszott - , az emberek szá mára pedig az „uraságot". Pl. Leopold Gusztávot a községben „Kegyes nagyságos úrként" szólították. Magyar József közlése. A tudományos közegváltás - ami együtt járt az agrárgazdaságtan irányában történő elmozdulással - kapcsán per sze nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ifj. Leopold Lajosnak már az 1910-es évek elejére meglazultak a kap csolatai a Huszadik Század körével. Leicht Lajossal egyetemben dr. Leopold Kornél is azon szekszárdi tehetős polgárok közt volt, akiket a vörösőrök 1919 áprilisában túszul szedtek, és Hőgyészre szállítottak. A svájci Vöröskereszt budapesti missziójának közvetí tését felhasználva ifj. Leopold Lajos eszközölte k i kiszabadulásukat. TMÖL, V I I . 1/b. Büntetőperek. 1920-B. 286. Kövendy-féle per, Tolnamegyei Újság, 1920. április 10. 2. ERDŐS, 1994. 76-77., JENÉI, 1969. 95-97.
A z e l ő z ő e k b e n a Leopold család két n e m z e d é k é n e k történetével kapcsolatos kutatásaim to vábbi irányát v á z o l t a m fel, melynek a b s z o l v á l á s a során a Leopold család két generációjának valamennyi, felnőttkort m e g é l t tagjával e g y e n k é n t s z á n d é k o z o m foglalkozni. Ez előrelátható lag h o s s z ú éveket vesz majd i g é n y b e . Viszont, amint az e d d i g i e k b ő l is kiderült, a vidéki zsi d ó s á g n a k egy számtalan területen m ű k ö d ő , e k k é p p gazdag történettel bíró családjáról van szó. A Leopold család S z e k s z á r d és Tolna megye z s i d ó s á g á n a k k é t s é g k í v ü l egyik, ha nem a legje lentősebb családja volt a korszakban, nem feltétlenül csak vagyona, és nem is csak gazdasági szerepvállalása miatt, hanem a közélet és felekezeti élet, valamint a t u d o m á n y és m ű v é s z e t te rén kifejtett t e v é k e n y s é g e miatt. Tekintélyes - és főképp dinamikus - utat j á r t be a család, a m í g Leopold Izsák S z e k s z á r d r a történő „ bebocsáttatásától" a megye t á r s a d a l m á b a n elfog lalt m e g b e c s ü l t és befolyásos pozícióig eljutott. E felemelkedés m i n d ö s s z e p á r évtizedes tör ténete m é g s e m hasonlítható a korszakban a zsidóság k ö r é b e n egyáltalán nem ritka szédületes karrierekhez - például a Leopoldokkal r o k o n s á g b a kerülő Fellner H e n r i k é h e z - , és a család anyagi g y a r a p o d á s a se érte el azt a szintet, hogy a n a g y p o l g á r s á g részeiként tarthatnánk s z á m o n őket. A k ö z é p p o l g á r s á g sorába - Leopold Sándor, dr. Leopold Kornél, Leopold Gusz táv és i f j . Leopold Lajos e s e t é b e n annak feltétlenül vagyonos rétegébe - sorolható családnak ugyan volt k a p c s o l ó d á s a ( p l . Leopold K l á r a - Fellner Alfréd h á z a s s á g a ) a n a g y p o l g á r s á g h o z , azonban azt, amit a felemelkedése, v a g y o n o s o d á s a során p l . a nagykanizsai Guttmann csa l á d Zala megyei m ű k ö d é s é v e l elért, az a Leopoldoknak nem s i k e r ü l t . Ez talán betudható Szekszárd N a g y k a n i z s á t ó l e l m a r a d ó g a z d a s á g i lehetőségeinek is, de ennek ellenére sem talál kozunk a fővárosba irányuló m o b i l i z á c i ó v a l , egészen az 1920-as é v e k elejéig, aminek okairól m á r ejtettünk s z ó t . S z á m o m r a ú g y tűnik, hogy a Leopold S á n d o r és Károly által Szekszár don megteremetett p o z í c i ó , melyet a k ö v e t k e z ő n e m z e d é k b e n dr. Leopold K o r n é l és Leicht Lajos vitt tovább, oly erőteljes és stabil volt, hogy az a család - legalábbis j e l e n t ő s része - szá m á r a marasztaló hatással bírt. 6 5
66
67
Felhasznált források PSZL, 729. TMÖL IV. A. 1. IV. B. 152. IV. B. 404. IV. B. 428. V. 74. V. 76. V I . 104. V I . 401. V I I . 1. 6 5
6 6
6 7
Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Szabó Ervin iratai Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára Tolna Vármegye Nemesi Közgyűléseinek iratai, 1654-1848. Tolna Megyei Cs. Kir. Megyehatóság iratai, 1850-1871. Tolna vármegye alispánjának iratai, 1872-1944. Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye, 1827-1896. Szekszárd város iratai, 1905-1944. Szekszárd Város Árvaszékének iratai, 1897-1944. Szekszárdi Földmérési Igazgatóság iratai, 1818-1943. Szekszárdi Állami Építészeti Hivatal iratai, 1851-1953. Szekszárdi Törvényszék iratai, 1772-1949.
Egyébként gelsei Guttmann Vilmos évtizedeken keresztül Leopold Sándor társa volt az izraelita felekezet vezető szerveiben. Lásd KERECSÉNYI, 1979.; RABBIKÉPZŐ, 1927. 33. Leopold Gusztáv és ifj. Leopold Lajos - gr. Batthyány Ervin mellett - így is a Huszadik Század körének legtehe tősebb tagjainak számítottak, így pl. nem egyszer támogatták Szabó Ervint, hol pénzzel, hol azzal, hogy hosszabb időkre Leopold Gusztáv szentágotai kúriájának vendégszeretetét élvezhette. Lásd SZABÓ, 1978. A család I I I . nemzedékéből Leopold Lajos fia, dr. Leopold Elemér volt az első, aki fiatalon Budapestre költözött, ott többek közt az új ügyvédi rendtartás egyik kidolgozója volt.
X I I I . 9. X V I I . 409.
Csapó család iratai, 1321, 1590-1949. A szekszárdi Igazoló Bizottság iratai, 1945-1947. Felhasznált irodalom
BORSY, 2000. CSEKŐ, 2002/a.
CSEKŐ, 2002/b. CSEKŐ, 2005.
CSEKŐ, 2006. DOBOS, 1996. DOBOS, 2005. E. BÁRTFAI, 1987.
Borsy Judit: A Somlyóvásárhelyi Közalapítványi Kerület gazdálkodása a XIX. század második felében. Agrártörténeti Szemle, 2000. 3-4. sz. 453^68. Csekő Ernő: A szekszárdi virilisek összetétele 1872-1918 között. In: Struk túra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, 2002. 149-162. Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében, 1871-1917. In: Tol na megyei levéltári füzetek, 10. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 2002. 5-82. Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd életében (1905-1914). In: Szekszárd а X X . század első évtizedeiben. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 2005. 79-130. Csekő Ernő: „Mélyen tisztelt fóldim" Ifj. Leopold Lajos és Babits Mihály barátsága. Múlt és jövő, 2006. 2. sz. 29^47. Szekszárd város történeti monográfiája. 2. köt. Szerk. Dobos Gyula. Szek szárd, 1996. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak. In: Szekszárd а X X . század első évtize deiben. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 2005. 349-458. E. Bártfai László: Ifj. Leopold Lajos (Utószó). In: Leopold Lajos: A presz tízs. Bp., 1987. 407^43.
ERDŐS, 1994.
Erdős Ferenc: A polgári fejlődés évszázada. In: Sárszentágota múltjából. Szerk.: Uő. Székesfehérvár, 1994. 72-83. GAZDACÍMTÁR, 1897. 1897. évi gazdacímtár. Bp., 1897. JENÉI, 1969. Jenéi Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918-1919-ben. In: Fejér me gyei történeti évkönyv, 2. Szerk. Bodnár László, Boór Ferenc, Élő Zoltán, Farkas Gábor, Makkay János. Székesfehérvár, 1969. 87-106. Szekszárd város történeti monográfiája. 1. köt. Szerk. K. Balog János. Szek K. BALOGH, 1989. szárd, 1989. K. CSEH, 2002. KARÁDY, 1997. KERECSÉNYI, 1979. KÖVÉR, 2002. LEOPOLD, 1907/a. LEOPOLD, 1907/b. LITVÁN, 1973. MAJDAN, 1995.
A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Szerk. K. Cseh Edit. Gyula, 2002. Karády Viktor: Zsidóság, polgárosodás, asszimiláció. Bp., 1997. Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Guttmann család felemelkedése a nagybur zsoáziába. Zalai Gyűjtemény, 12. Zalaegerszeg, 1979. 147-166. Kövér György: A tékozló Wotzasik-fiúk. In: Uő.: A félhalmozás íve. Társa dalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. Bp., 2002. 98-112. Ifj. Leopold Lajos: Gyárak nélkül. Egy pusztuló vármegye emlékirataiból. Szekszárd, 1907. Ifj. Leopold Lajos: Tolna és Baranya vármegyék nagyiparának feltételeiről. Pécs, 1907. A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre. 1. köt. Szerk. Litván György - Szűcs László. Bp., 1973. Majdan János: Vasúti vállalkozók a Dunántúlon. In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1995. 28-48.
РОК, 1982. RABBIKÉPZŐ, 1927. RÚZSA, 2005. SZABÓ, 1978. SZILÁGYI, 1978. SZILÁGYI SCHWEITZER, 1991. TÓTH Р., 1984. TÓTH Z., 1982. TÖTTŐS, 1995.
A Huszadik Század körének történetfelfogása. Szerk. Pók Attila. Bp., 1982. Emlékkönyv Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubile umára, I . (A Rabbiképző első 50 éve) Bp., 1927. Rúzsa Éva: Egy szekszárdi építész: Diczenty László. In: Szekszárd а X X . század első évtizedeiben. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 2005. 273-301. Szabó Ervin levelezése, 1-2. köt. Szerk. Litván György - Szűcs László. Bp., 1978. Szilágyi Mihály: A Pirnitzer kereskedőház története. In: A Dunántúl telepü léstörténete, 3. 1848-1867. Székesfehérvár, 1978. 336-339. Szilágyi Mihály - Schweitzer József: A Tolna megyei zsidók története 1868tól 1914-ig. In: Tolna megyei levéltári füzetek, 2. Szerk. Dobos Gyula. Szek szárd. 1991. 51-95. Agrárszociológiai írások Magyarországon, 1900-1945. Szerk. Tóth Pál Pé ter. Bp., 1984. Tóth Zoltán: Polgárosodás és hagyományőrzés a századfordulói Szekszárd anyagi életviszonyaiban. Ethnográfía, 1982. 2. sz. 177-231. Töttős Gábor: Rejtett értékeink. Történelmi tárcák. Szekszárd, 1995.
Leopoldok háztulajdonai és lakhelyei az 1850-es évektől az 19I0-es évekig, ^ - e l jelölve (Készítette a szerző a Révai Lexikon 1910-es évek állapotát tükröző térképét felhasználva.)