A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium Házirendje Ez a házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából a szükséges egyeztetések lefolytatása után az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat és az intézményi tanács egyetértésével a tantestület elfogadó határozatával született meg 2016 szeptemberében Szegeden a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ (4) bekezdésében írtaknak megfelelve. I. 1.
2.
3. 4.
II.
A Házirend hatálya A házirend előírásait be kell tartani a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium (továbbiakban iskola) tanulóinak, pedagógusainak és más alkalmazottainak, valamint az iskolával bármilyen jogviszonyban állóknak (pl. szülők, vállalkozók). A házirend az iskola működését és az azzal összefüggő viszonyokat szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén illetve a szervezett iskolai rendezvényeken, valamint az iskola felügyeletével lebonyolított iskolán kívüli rendezvényeken és programokon. A házirend a hatálybalépés napjától alkalmazható. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer esetükben alkalmazható szabálya, különösen érvényes a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint az iskola Szervezeti és működési szabályzata, Pedagógiai programja és az egyes csoportokra vonatkozó iskolai szabályzatok. A Házirend célja
A Házirend célja, hogy megállapítsa a) a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.), valamint a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek teljesítésének módját, továbbá b) az iskola által elvárt viselkedés szabályait. III.
A Házirend nyilvánossága
A Házirend mindenki számára nyilvános, melynek biztosítása érdekében a) azt az iskola honlapján közzé kell tenni b) egy példányát az igazgatói iroda titkárságán a szabad betekintés biztosítása érdekében ki kell függeszteni c) beiratkozáskor a szülők papír alapon megkapják, az iskolába járó tanulók a tanév kezdetén az első tanítási napon tartott osztályfőnöki órákon megismerik. IV.
Az iskola munkarendje
1. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi időszak június 30-ig tart. 2. A tanév általános rendjéről az állami oktatásirányítás évenként rendelkezik a tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. Az iskola nyitvatartása 1. Az iskola szorgalmi időszakban hétköznapokon reggel 6 óra és este 20 óra között tart nyitva. Az ettől eltérő nyitvatartást az intézményvezető rendeli el vagy engedélyezheti. 2. Tanítási szünetek idejére az iskola nyitvatartási és ügyeleti rendjét az intézményvezető határozza meg, melyről a honlapon ad tájékoztatást. 1
Az iskolai ügyintézés rendje Az iskolában a hivatalos ügyintézés rendje: - Az Igazgatóságon hétfőtől csütörtökig 7 óra 30 perc és 16 óra között, pénteken 7 óra 30 perc és 14 óra 30 perc között, - A Titkárságon hétfőtől csütörtökig 7 óra 30 perc és 15 óra 30 perc között, pénteken 7 óra 30 perc és 14 óra 30 perc között - A tanulók hivatalos ügyeiket a Titkárságon minden munkanapon 10:00 és 12:00. között intézhetik. - Munkaidőben, illetve az igazgatósági ügyelet ideje alatt az intézményvezető vagy az egyik intézményvezető helyettes az iskolában tartózkodik. A tanítási órák és foglalkozások rendje A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. Az órarendet, a folyosóügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményvezető hagyja jóvá. Általános csengetési rend:
Rövidített órák:
Délutáni rövidített órák:
1. óra
7:45 - 8:30
1. óra
7:45 - 8:20
1. óra
12:20 - 12:55
2. óra
8:40 - 9:25
2. óra
8:30 - 9:05
2. óra
13:05 - 13:40
3. óra
9:35 - 10:20
3. óra
9:15 - 9:50
3. óra
13:50 - 14:25
4. óra
14:35 - 15:10
Nagyszünet
Nagyszünet
4. óra
10:40 - 11:25
4. óra
10:05 - 10:40
5. óra
15:20 - 15:55
5. óra
11:35 - 12:20
5. óra
10:50 - 11:25
6. óra
16:05 - 16:40
6. óra
12:30 - 13:15
6. óra
11:35 - 12:10
7. óra
16:50 - 17:25
7. óra
13:30 - 14:15
7. óra
12:20 - 12:55
8. óra
13:05 - 13:40
Ebédszünet 8. óra
14:30 - 15:15
9. óra
13:50 - 14:25
9. óra
15:25 - 16:10
10. óra
14:35 - 15:10
10. óra
16:20 - 17:05
1. A képző- és iparművészeti tagozaton a rajzórákat és a szakmai gyakorlati órákat, a szüneteket külön rend szabályozza. 2. A táncművészeti tagozaton a szakmai órák rendjét külön órarend szabályozza. 3. A tanár és a tanuló köteles a tanítási órák megkezdése előtt 10 perccel megjelenni az iskolában és előkészülni az órára. Az önhibájából elkéső tanulót az osztályfőnök szóban figyelmezteti, és a késés dátumát az ellenőrzőbe bejegyzi. 6 késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben, 10 késés után pedig osztályfőnöki megrovásban részesül. 4. A tanítási óráról – az intézményvezető engedélye nélkül, sürgős szükség esete kivételével – sem tanárt, sem tanulót nem szabad kihívni. 5. A tanítási órákról eltávozni, távol maradni csak engedéllyel szabad. Rosszullét esetén csak szülői, felnőtt családtag kíséretében lehet elhagyni az intézményt. Családi vagy egyéb októl történő távolmaradás esetén előzetes engedély szükséges. A távolmaradást a szülő írásban kérheti 2
vagy utólag igazolhatja. Egy óráról a szaktanár, 1-3 napról az osztályfőnök, ezt meghaladóan csak az intézményvezető adhat engedélyt az osztályfőnök előzetes javaslata alapján. 6. Óraközi szünetekben a tanulók az osztálytermükben, a folyosókon vagy az udvaron tartózkodhatnak. 7. A tanulók a tanári szobában nem, a tanári szoba előterében is csak rövid ideig tartózkodhatnak. 8. A tanítási órákon mobiltelefon használata diáknak és tanárnak egyaránt tilos. 9. Tilos a tanítási órákon étkezni, innivalót fogyasztani, rágózni és sminkelni. 10. Az iskolában a tanulók a tanítási idő alatt és egyéb szervezett foglalkozás idején tartózkodhatnak. 11. A műhelyekben, a szaktantermekben és a tornateremben történő foglalkozás esetén a benntartózkodáshoz felnőtt felügyelő is szükséges. 12. Szülői engedéllyel a szülő felelősségére lyukas óra ideje alatt a diákok elhagyhatják az iskolát. (Ellenőrzőbe írva pontos időpont megjelölésével, osztályfőnöki és intézményvezetői aláírással, pecséttel) 13. A tanulók és a szülők, gondviselők a tanév elején kapott kóddal tekinthetik meg az elektronikus naplót. V.
A tanítási órákon kívüli foglalkozások rendje
1. A tanítási órákat követően a tanulók az iskolában csak szervezett, pedagógus által vezetett, illetve felügyelt foglalkozáson vehetnek részt. 2. Az iskola éves munkatervében nem szereplő osztályrendezvényeket vagy tanórán kívüli foglalkozásokat csak az igazgató előzetes engedélyével lehet tartani. 3. A tanórán kívüli foglalkozások közül a szakkör, a tehetséggondozó foglalkozás, a korrepetálás, az érettségi előkészítő, az énekkar, a sportkör és a tömegsport rendezvény a résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az iskola nyitvatartási idején belül bármikor szervezhető, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik; és annak helyét és idejét az iskolai teremórarendbe az Igazgatóságon bejegyeztették. 4. Az osztálykeretben, illetve iskola által szervezett foglalkozás vagy rendezvény legkésőbb 20 óráig tartható, ettől egyedi esetekben, intézményvezetői engedéllyel lehet eltérni. 5. A tanítási órákon kívüli foglalkozásokon a foglakozás rendjét a foglalkozást vezető szaktanár vagy közreműködő szakember határozza meg az intézmény Pedagógiai Programjával összhangban lévő módon. Az SNI és BTM-N foglalkozásokon való 30%-ot meghaladó hiányzás esetén az intézmény értesíti a szakértői bizottságot. 6. Az iskola pedagógiai céljainak megvalósítását szolgáló iskolán kívüli tanulmányi programok közül a legjelentősebb a tanulmányi osztálykirándulás. A tanulmányi kiránduláson a tanulókra a Házirendben előírt viselkedési normák érvényesek, illetve velük szemben a Házirend által szabályozott jutalmazási és fegyelmezési formák alkalmazhatók. A tanulók a tanulmányi kiránduláson a kísérő pedagógusok utasításai alapján kötelesek eljárni. A tanulmányi kirándulások programját, helyszíneit az osztályfőnök a Pedagógiai Program elvárásaihoz igazodó saját nevelési és oktatási céljai alapján, a tanulókkal és a szülőkkel egyeztetve, véleményük figyelembevételével állítja össze, költségtakarékos módon. A részletes programról a tanulókat és szülőket tájékoztatni kell. A kirándulás ideje alatt gondoskodni kell az osztály és a kísérők elérhetőségéről a szülők és az iskolavezetés számára. A tanulók súlyos kötelességszegése esetén (alapvető emberi viselkedési normák megszegése, alkohol vagy más tiltott szerek használata, a tanulók engedély nélküli eltávozása a kirándulás helyszíneiről) az osztályfőnök haladéktalanul tájékoztatja a szülőket vagy gondviselőket és az iskolavezetést. Az ilyen, másokat is veszélyeztető súlyos kötelességszegés esetén a tanuló – életkorának megfelelő módon – eltiltható a tanulmányi kirándulás további részétől, melynek a végrehajtását a szülő vagy a gondviselő köteles foganatosítani. Nem nagykorú tanuló kizárólag szülői vagy gondviselői felügyelettel hagyhatja el a kirándulás helyszínét. Az osztálykirándulás a tanulók szabadidejében szervezett közösségépítő program, tehát nem kötelező iskolai foglalkozás, melynek költségeinek a gyermekre eső részét a szervező által meghatározott határidőig be kell fizetni. A szülő a gyermeke bárminemű sérülése, mozgásban való akadályozottsága, krónikus, vagy fertőző és eltitkolt betegsége esetén tájékoztatási köztelezettséggel bír a kirándulást szervező irányába. 3
Amennyiben a tanulónak állandó gyógyszerre van szüksége (pl. asztma-spray, inzulin, stb.), azt a túra során is magánál tartja, erről és az esetleges gyógyszer– és ételallergiáról a kirándulás szervezőit a előzetesen tájékoztatni kell. A gyermeknél lévő pénzért, értéktárgyakért az iskola a kirándulás ideje alatt sem vállal felelősséget. Belföldi és külföldi utazások szervezésével kapcsolatos általános szabályok: Különös figyelmet kell fordítani az utazások megszervezésének rendjére, a tanulók biztonságára, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére.
Éjjel 23 óra és hajnal 4 óra közötti idősávban a sofőröknek pihenőt kell tartaniuk egy szálláshelyen, ugyan ott ahol a diákokat is elszállásolják erre az időre. Az intézmény vezetőjét írásban tájékoztatni kell az utazásban résztvevőkről, az utazás helyszíneiről, pontos és teljeskörű utaslistáról, amelyen szerepelnie kell a törvényes képviselők elérhetőségeinek is. Szülő, illetve egyéb utazásban résztvevő nem helyettesítheti a pedagógust. A Szegedi Tankerületi Központ a tanórán kívüli, személyszállítással egybekötött programokon a résztvevők biztonságos utazása érdekében a szervezéssel vagy a szállítással foglalkozó cégektől minden esetben előzetesen írásos nyilatkozatot kér arról, hogy a szolgáltatásszemélyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, valamint az érintett gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal. A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.” A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.” VI. 1. 2. 3. 4. 5.
6.
A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége az iskola szellemiségét képviselni, magatartásával, képességeinek kibontakoztatásával annak jó hírét öregbíteni. A pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének – képességeinek megfelelően − tegyen eleget, készüljön fel a tanórákra, készítse el a házi feladatait. Hiányzásait a szabályok szerint igazolja. Betartja az iskolai munkarendet A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a házirendben, a Szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat, rendszeres és fegyelmezett munkájával részt vegyen a kötelező és a választható foglakozásokon, valamint a törvényben előírt közösségi szolgálaton és gyakorlaton. Az a magántanuló, aki részt vesz (engedély alapján) a tanítási órákon, köteles betartani a tanóra minden szabályát, különben az intézményvezető az órák látogatásától eltilthatja.
Tanárai, nevelői, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben, tiszteletet tanúsítson irántuk. 8. Tanítási óra megkezdésekor és befejezésekor a tanulók a tanárt felállással köszöntik. 9. A kötelező és választható tanórák ideje alatt a tanuló az intézményt csak szaktanári és osztályfőnöki vagy intézményvezetői engedéllyel hagyhatja el. 10. Az iskola minden tanulójának kötelessége minden foglalkozásra a szaktanár által a tanév kezdetén meghatározott fölszerelést valamint az ellenőrző könyvét magával hozni. Az ellenőrzőbe az érdemjegyeket a tanuló feladata beírni, azokat az egyéb tanári bejegyzésekkel együtt a szülőkkel láttamoztatni. (A testnevelés órai felmentésekre és igazolásokra külön szabály vonatkozik.) 11. A gyógytestnevelésre járó tanuló a gyógytestnevelés ellenőrző könyvét havonta köteles bemutatni az osztályt tanító testnevelő tanárnak. 12. A munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása mindenkire nézve kötelező. Minden tanulónak óvnia kell saját és társai testi épségét. A tanórákhoz szükséges felszereléseken kívül más tárgyakat csak tanári engedéllyel és saját felelősségükre hozhatnak az iskolába, amennyiben az veszélyes és/vagy a tanórát zavarhatja. 7.
4
13. Óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit. Az előírásnak megfelelően kell használni az eszközöket, bútorokat. A tanteremben és a tantermi berendezésekben okozott kár kártérítési kötelezettséget von maga után. 14. A tanuló kötelessége, hogy közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, egyéb foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. 15. A tanulók kötelessége, hogy betartsák az iskolai könyvtár használati rendjét, óvják a kölcsönzött dokumentumokat, tankönyveket, a határidő lejártakor épségben és hiánytalanul hozzák vissza azokat. 16. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumokat köteles egy kifogástalan azonos példánnyal vagy a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentummal pótolni. 17. Heti váltásban tanulótársával hetesként kötelességei: A hetes felelős az osztály rendjéért, tisztaságáért. A hiányzókról jelentést tesz a tanárnak. Az óraközi szünetekben szükség szerint szellőztet, gondoskodik krétáról, letörli a táblát. Becsengetés után öt perccel jelenti az igazgatóhelyettesi irodában, ha az órát tartó tanár nem érkezett meg. A teremben észlelt hiányosságokat, károkat jelenti az órát tartó tanárnak és/vagy a gazdasági irodában. Ha az osztály, ill. tanulócsoport más terembe vonul, akkor becsukja az ablakot, utolsó óra után lekapcsolja a villanyt. 18. A tanuló köteles részt venni az iskola által szervezett egészségügyi és szűrővizsgálatokon a szülő hozzájárulása esetén. 19. A tanuló kötelessége, hogy az önként vállalt és rábízott feladatokat elvégezze. 20. Az iskolai tűzriadó tervét –osztályfőnöke ismertetése alapján- megismerje és szükség esetén tanári irányítással ennek megfelelően cselekedjen. VII. 1. 2.
3. 4.
5.
A tanulók jogai A tanuló joga, hogy a nevelési oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A tanuló joga, hogy személyiségét, személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezés jogát, családi élethez és magán élethez való jogát, emberi méltóságát, vallási, világnézeti és egyéb meggyőződését, nemzeti önazonosságát vagy hovatartozását tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, megalázó bánásmódot ne alkalmazzanak. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához, tanulmányaihoz, vizsgáztatásához és a továbbtanulásához szükséges, tárgyilagos és többoldalú információkhoz. A tanév munkarendjéről, eseményeiről a tanulók a tanév első napján részletes tájékoztatást kapnak, amelyet az ellenőrző könyvbe feljegyeznek. A részletes munkaterv az iskola honlapján elérhető. A tanulók tájékoztatásának további formái különösen: az osztályfőnöki órák az osztályokban elhelyezett hirdetőtáblák, képújság az aulában elhelyezett hirdetőtáblák az iskolarádió (alkalmanként) a diákönkormányzat megbeszélései a diákközgyűlés a diákújság az iskolai honlap Szervezett formában véleményt mondhat az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről az alábbi formákban: osztálygyűlés
5
6.
7. 8.
9.
10. 11.
12.
13.
14.
diákfórum az intézményvezetővel tanóra, szakmai gyakorlati óra szülői értekezlet diákközgyűlés, diákparlament. A tanuló önrendelkezési jogának érvényesülése céljából az intézmény az alábbi esetekben szervezetten biztosítja a tájékozódási, választási, döntési lehetőségeket különösen emelt szintű képzés választásáról tantárgyi versenyekről szakköri, sportköri jelentkezésekről érettségire való jelentkezésről egészségügyi szűrővizsgálatokról szaktárgyi felmentésekről diákrendezvényekről osztálykirándulásokról iskolán kívüli rendezvényekről a tanítási nap rendjének megváltozásáról. A tanulónak joga van a különleges gondozáshoz, melyet a szülő, ill. a tanuló kezdeményezhet a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján. A tanulónak joga van igényjogosultság esetén az integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés igénybevételéhez, valamint a kedvezményes étkeztetés, az ingyenes tankönyv igénylésére. (A térítési díj fizetési kedvezmények a fenntartó rendelete értelmében kerülnek megállapításra, erről hivatalos igazolást kell bemutatni.) A tanuló tantárgyválasztásának lehetőségét a Pedagógiai program tartalmazza. A tanuló döntése az emelt óraszámú képzésre egy tanévre szól, mely tanév közben intézményvezetői engedéllyel egyszer megváltoztatható, ha sikeres különbözeti vizsgát tesz az új tantárgy emelt óraszámú követelményéből. A tanulók a diákönkormányzat és a diákparlament útján gyakorolhatják a javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogukat. A tanulónak joga, hogy magántanuló legyen, ill. kérje felmentését a tanórai foglalkozások alól. A magántanulói jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmet szóbeli egyeztetés után a szülő nyújtja be. A magántanulónak joga van az iskolai étkeztetésben részt venni, az iskolai könyvtárat használni és egyéni engedély alapján tanórákat látogatni. A tantárgyi vizsga tartalmát és a vizsga időpontját a szaktanárral kell egyeztetni. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje: (a munkatervben szabályozottan): osztályozóvizsga első félévi: január 5-10. között, év végi: június 5-10. között előrehozott érettségi vizsgára jelentkezőknek: április 30-ig javítóvizsga: az augusztus 22-31-ig terjedő időszakban. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja és határideje: Az osztályozóvizsga letételének engedélyezését a tanuló az intézményvezetőnek címzett levélben kérheti, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. A kérvénynek tartalmaznia kell az osztályozóvizsga letételének indoklását (pl. magántanulói jogviszony, tartós távollét, előrehozott érettségi vizsga letétele). Az osztályozóvizsgára jelentkezés határideje első félévi osztályozóvizsga esetén december 5-ig év végi osztályozóvizsga esetén április 30-ig előrehozott érettségi vizsga esetén február 15-ig. A tanulónak joga van, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Ez irányú kérelmet a félév, ill. a szorgalmi év vége előtt 30 nappal kell benyújtani. A tanuló joga, hogy kérje átvételét másik középfokú intézménybe. Az iskolaváltási kérelmet írásban kell benyújtani. Tanköteles korú tanuló esetén mellékelni kell a befogadó intézmény írásbeli nyilatkozatát az átvételről. 6
15. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, részt vegyen tanulmányi versenyeken, pályázatokon. 16. A tanuló joga, hogy részt vegyen tanórán kívüli tevékenységeken: korrepetáló, felzárkóztató vagy képességfejlesztő órán, szakkörök, sport- vagy diákkörök munkájában, tehetséggondozásban részesüljön. Jelentkezni a foglalkozás indulásától számított két héten belül kell a meghirdetett feltételek szerint, a jelentkezéseket az osztályfőnököknek vagy a felelős szaktanároknak kell leadni, a választás egy tanévre szól. 17. A tanuló joga, hogy egyéni kérdésével, javaslatával, véleményével, sérelmével az intézmény vezetőihez, pedagógusokhoz vagy a diákönkormányzathoz fordulhasson. Ha kérését vagy kérdését írásos formában nyújtja be, akkor 30 napon belül érdemi választ kell kapnia írásban. 18. A tanuló naponta két témazáró dolgozatnál többet nem írhat, a dolgozat idejét a szaktanároknak 1 héttel az íratás előtt közölni kell a diákokkal és az elektronikus naplóban rögzíteni kell, hogy szükség esetén egyeztetni lehessen. 19. A tanuló joga, hogy a kijavított és osztályozott dolgozatát 15 tanítási napon belül megtekintse, és az értékelési szempontjait megismerje. Ha a javítás 15 tanítási napon túl történik, a tanuló dönti el, hogy kéri-e a dolgozatra adott jegyet. Ha a tanuló úgy érzi, hogy a javító tanár hibát követett el a dolgozat javítása közben, kérheti a hiba orvoslását a javító tanártól. Ha erre a tanár nem hajlandó, a tanuló az intézményvezetőhöz fordulhat. 20. Ha a tanuló tanítási órára való felkészülése figyelembe vehető, vagy elfogadható akadályba ütközött, akkor azt az óra elején a tanteremben jelentenie kell az órát tartó tanárnak. 21. A tanuló joga, hogy tanári felügyelet mellett a tanítási órán igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket. Ezeket tanórán kívül használni előzetes bejelentés alapján, intézményvezetői engedéllyel, a használatra vonatkozó szabályok (pl.: tornateremben csak tornacipővel, teremkulcsok) betartásával lehet. 22. A tanulónak joga az iskolai könyvtár látogatása, s annak szolgáltatásait igénybe veheti. A könyvtár nyitva tartása a könyvtár ajtaján és az iskola honlapján tekinthető meg. 23. A tanuló joga, hogy választó és választható bármely diákképviseletbe, részt vegyen a diákkörök munkájában, tagja legyen civil szervezeteknek. 24. A tanuló joga, hogy az iskolaorvos valamint a védőnő, ill. az iskolapszichológus rendelési ideje alatt egészségügyileg indokolt esetben egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A tanuló megbetegedése esetén az orvosi igazolásban szereplő időpontot (azaz a felgyógyulását) megelőzően nem látogathatja az iskolát. 25. A tanuló joga, hogy kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeiért, versenyeken elért eredményeiért és a közösségért végzett munkájáért dicséretben, jutalomban részesülhessen. VIII. 1. 2.
3.
4.
Az intézmény egyéb szabályai
Elvárásainknak az felel meg, ha a tanulók egész megjelenése tiszta, ápolt és kulturált. Ünnepségeken kötelező az ünnepi ruha: lányoknak: fehér blúz, sötét (fekete, sötétkék, sötétszürke) alkalmi szoknya vagy nadrág, alkalomhoz illő cipő fiúknak: sötét (fekete, sötétkék, sötétszürke) szövetnadrág, fehér ing, nyakkendő, alkalomhoz illő cipő A gyakorlati órákon, a testnevelési órákon az előírt öltözék viselete kötelező. A testnevelés órák rendjére – az előttük, alattuk és utánuk teljesítendő feladatokra és magatartási szabályokra – vonatkozóan a testnevelő tanárok jogosultak utasítást adni. Az iskola épületén kívül tartott tanítási órákra külön - az órát tartó tanár által a Házirend szabályainak megfelelően meghatározott - munkarend vonatkozik. A bejáró, ill. a csatolt településeken lakó tanulók az ellenőrző utolsó oldalára bejegyzik lakóhelyüket, ahonnan bejárnak és az intézményvezetővel aláíratják és lepecsételtetik. A pénzére és értéktárgyaira a tanuló személyesen ügyel, és azért felelős. Az iskola kizárja a felelősségét a tanulók által az iskolában viselt ékszer, maguknál tartott pénz vagy egyéb értéket képviselő tárgy elvesztéséből, megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kárért. 7
5. 6.
7. 8. 9.
A tanuló a tanítási órán nem használhat mobiltelefont, és semmilyen zene és média tartalom lejátszására alkalmas eszközt. A tanítási órák alatt köteles azt a táskájában tartani. A fenti (5. pont) tárgyakat az iskola pedagógusai a tanári asztalra kirakathatják, tanórai használatuk szaktanári, többszöri használatuk osztályfőnöki figyelmeztetést vonhat maga után. A talált tárgyat a tanuló adja le tanárának vagy az igazgatóhelyettesi irodában. Mások értékeinek eltulajdonítása a tanuló fegyelmi büntetését és más hatósági eljárást von maga után. A folyosókon és a lépcsőházban a tanulók kulturált emberhez méltó magatartást tanúsítsanak. A folyosón való közlekedéskor legyenek tekintettel az iskola zsúfoltságára. (Jobbkéz-szabály) A tanítási órák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják, amit mindenki köteles tiszteletben tartani. Az óraközi szünetet a tanulók a folyosókon, a büfé előterében, illetve jó idő esetén, az udvaron tölthetik el. A tanulók óraközi szünetbeli tevékenységükkel nem zavarhatnak másokat, a tantermek felszerelését csak tanári engedéllyel használhatják. A tanulók a lépcsőn, a padlón, az ablakpárkányon és a radiátorokon ülve nem tartózkodhatnak, a folyosókat és a lépcsőket az ott közlekedők számára szabadon kell hagyni.
10. Ha a tanulóknak nincs tanórai elfoglaltságuk, akkor a könyvtárban, a kijelölt teremben vagy az udvaron tartózkodhatnak. A folyosói viselkedésükkel nem zavarhatják a tanítás rendjét. 11. A tanulók a szüleiken, gondviselőjükön és közeli hozzátartozóikon kívül más látogatót az iskola területén nem fogadhatnak és azokat is csak intézményvezetői engedéllyel. 12. A tanulók a tanár engedélye nélkül a tanítási/szakmai órákról semmiféle hang, illetve képi felvételt nem rögzíthetnek. Az engedélyezett felvételt csak az intézményvezető engedélyével tehetik nyilvánossá (pl. közösségi oldalakon) 13. A tanulónak az iskola területén és az iskola közvetlen környezetében, az iskolai rendezvényeken és kirándulásokon cigarettát, szeszes italt és kábítószert magánál tartani és fogyasztani tilos! 14. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermék fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény és a módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény előírásainak betartásáért felelős személy az intézményvezető. 15. A tanulók testi épségének, egészségének megóvása érdekében az iskola pedagógusainak indokolt esetben joga van a diákot felszólítani táskája, ill. zsebei tartalmának megmutatására, elvenni azokat a tárgyakat, amelyek a tanulók testi épségét, egészségét veszélyeztetik (dohányáru, alkohol, kábítószer vagy annak minősülő gyógyszer, egyéb vegyi készítmény, petárda, robbanószer, lőszer, fegyver stb.). Indokolt esetben (V.15.) vagy tetten érés esetén rendőrt hívathat. 16. Közlemények és hirdetések az iskolában csak a kijelölt hirdetőtáblákon az igazgatóság engedélyével helyezhetők el. 17. A tanuló az iskola személyfelvonóit csak intézményvezetői engedéllyel használhatják. 18. A tanulóknak az iskola területén leltárban nem szereplő elektromos eszközöket használni tilos. IX. 1. 2. 3. 4.
5.
Az elektronikus napló használatának rendje A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelésekor adott érdemjegyeket a szaktanár az elektronikus naplóba jegyzi be. Az elektronikus napló internetes elérhetősége: https://tig.mozanaplo.hu A tanuló és a szülő vagy a gondviselő részére az iskola a beiratkozáskor egyedi jelszót biztosít, amely hozzáférést biztosít az elektronikus napló rá vonatkozó és a tanuló számára nyilvános részéhez. Az elektronikus naplóban megismerhetők a tanuló érdemjegyei, továbbá a dicséretek és fegyelmi büntetések, illetve az elektronikus naplón keresztül a pedagógusoknak küldhető és tőlük fogadható elektronikus levél. Az elektronikus naplóban témazáró dolgozat, kisdolgozat, röpdolgozat, órai munka és házi feladat érdemjegy adható. A szaktanár az iskola Pedagógiai Programjával összhangban dönt arról, hogy az egyes érdemjegyeket milyen súllyal veszi figyelembe a félévi illetve év végi érdemjegy meghatározásakor. 8
X.
A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések
Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell, legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán. Az előre látható távolmaradásra az osztályfőnöktől illetve az intézményvezetőtől engedélyt kell kérni. Az engedélyt a szülő vagy hivatalos szerv kérheti. 2. A tanuló mulasztása akkor tekinthető igazoltnak ha beteg volt, és ezt orvosi igazolással igazolta, hatósági ok miatt hiányzott, s ezt hatósági igazolással igazolta, ha a tanuló sportversenyen, tanulmányi versenyen, nyelvvizsgán vett részt, és azt hitelt érdemlően igazolta, ha a tanuló szülei írásban távolmaradási engedélyt kértek, ha a váratlan vagy rendkívüli távolmaradást a szülő írásban igazolja. 3. A tanuló mulasztása akkor tekinthető igazolatlannak ha az igazolás bemutatására meghatározott határidő lejárt, ha a tanuló által bemutatott igazolás nem felel meg a Házirendben meghatározott feltételeknek, ezért azt az osztályfőnök kezdeményezésére az iskola nem fogadja el, ha a távolmaradás utólagos igazolására irányuló szülői kérelmet az intézmény elutasítja. 4. A tanuló az országos versenyek iskolai fordulója napján felmentést kap az órák látogatása alól, az OKTV-k II. fordulójában és döntőjében, valamint egyéb országos verseny esetében, amennyiben az intézményvezető engedélyt adott, 3 tanítási napot fordíthat felkészülésre. 5. Az előrehozott érettségi vizsgára és nyelvvizsgára jelentkező tanulók tanítási időben csak a vizsga napjára kapnak az iskolalátogatás alól felmentést. 6. Az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlan hiányzása eléri a 250 órát, vagy egy adott tantárgy éves összóraszámának 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. 7. A szülő kéréseit az ellenőrző útján tolmácsolja. A szülő egy tanéven belül 3 napot igazolhat. A három napnál hosszabb családi indokú vagy sportcélú távolmaradásra az intézményvezető adhat engedélyt az osztályfőnök megkérdezése és támogatása alapján. Orvosi igazolás vagy hivatalos igazolás hiányában a szülő utólag akkor kérheti, hogy a tanuló távolmaradását az iskola tekintse igazoltnak, ha a távolmaradás váratlan, előre nem látható okból történt. A kérelmet – megfelelő indoklással – az iskola intézményvezetőjénél lehet írásban benyújtani, a tanuló hiányzásának első napjától számított 5 tanítási napon belül. 8. A hiányzást legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán az osztályfőnöknél igazolni kell, ennek elmulasztása esetén az osztályfőnök figyelmezteti a diákot hiányzása haladéktalan igazolására, ezt követően mulasztását igazolatlannak kell tekinteni. 3 igazolatlan óra osztályfőnöki intést, 10 igazolatlan óra igazgatói intést, 20 pedig nevelőtestületi intést von maga után. Ezt követő mulasztások esetén az intézményvezető fegyelmi eljárást indíthat az osztályfőnök javaslatára. 9. Az első, a tizedik és a huszadik igazolatlan óra után az osztályfőnök levélben értesíti a tanuló szüleit vagy gondviselőjét a mulasztás tényéről, és felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire. Tanköteles tanuló esetén 10 igazolatlan óra után értesíti a tartózkodási hely szerinti gyámhatóságot, a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, ha eléri a 30 órát, a szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot kell értesíteni. 10. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, azt igazolnia kell. A késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 11. Ha a tanulónak a szakképzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő vagy/és az elméleti képzési idő (óraszám) 20 %–át, a tanítási év végén nem osztályozható, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. 1.
9
12. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki igazolatlanul 30 óránál többet mulaszt. XI.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten kiemelkedő munkát végez, példamutató közösségi magatartást tanúsít. 2. Jutalomban részesül az a tanuló, aki kitűnő tanulmányi eredményt ért el, a tanulmányi versenyen eredményesen szerepelt, kimagasló sportteljesítményt nyújtott, egyéb kiemelkedő pozitív tevékenységet végzett, mellyel az iskola hírnevét öregbítette. 3. Tanulói közösséget csoportos dicséretben vagy jutalomban lehet részesíteni. 4. A jutalmazás formái: - Írásbeli dicséretet a szaktanár, az osztályfőnök, a nevelőtestület, az intézményvezető adhat. - A jutalomban részesülő tanulók a tanév végén az igazgatói fogadáson vesznek részt, ahol oklevelet, könyvjutalmat és/vagy az iskolát idéző emléktárgyat kapnak. - A csoportos jutalmazás a tanulmányi kirándulás költségéhez való hozzájárulás, színházlátogatás vagy egy kiállítás csoportos megtekintése lehet (az iskola, ill. alapítványai anyagi lehetőségeitől függően). 1.
XII. 1.
2. 3.
4.
5.
6.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek vétkesen és súlyosan megszegi, azoknak nem tesz eleget, ill. az iskolai házirendet megszegi, fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől – indokolt esetben a vétkesség súlyosságára tekintettel – el lehet térni. Fegyelmező intézkedés lehet szóbeli és írásbeli figyelmeztetés vagy írásbeli intés. Szóbeli és írásbeli figyelmeztetést a szaktanár az osztályfőnök, az ügyeletes tanár az intézményvezető adhat. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető az alábbi esetekben: amennyiben tanulótársának vagy az iskola bármely dolgozójának a testi épségét veszélyezteti, amennyiben tanulótársát vagy az iskola bármely dolgozóját emberi méltóságában, önbecsülésében megsérti (például: zaklatás, sértő, durva megjegyzések stb.), amennyiben mások tulajdonát rongálja vagy eltulajdonítja, amennyiben az iskola tulajdonában (például: épület, bútorzat, eszközök stb.) kárt tesz, amennyiben igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 20 órát. A fegyelmi büntetések fajtái: a) megrovás b) szigorú megrovás 10
c) d) e) f) 7.
8.
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a tanuló törvényes képviselőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, tárgyalást kell tartani, melyre a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét is meg kell hívni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.
XIII.
A tanulók véleménynyilvánításának és érdekképviseletének rendje Diákönkormányzat
1.
2. 3.
A diákok érdekképviseletét az Iskolai Diákbizottság (IDB) látja el, amelyet a tanulók maguk választanak, és amelynek működését diákmozgalmat segítő tanár segíti, aki a mindenkori nevelési intézményvezető helyettes. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzat alapján működik, amelyet a tanulók fogadnak el. A diákönkormányzatnak egyetértési és véleményezési joga van a tanulóifjúság nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.
4. 5.
6.
7. 8. 9.
A tanulók nagyobb közösségének az osztályban illetve az évfolyamon tanulók 50 %-a + 1 tanulót kell tekinteni. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (Gyermekjogi Egyezmény 15. cikk. 2.) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított eszközök felhasználásáról, hatásköre gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról (Gyermekjogi Egyezmény 15. cikk. 3.) A diákönkormányzat a rendezvényein az iskola technikai eszközeit és helységeit tanári felügyelettel használhatja. A tanulók nagyobb közösségének minősülnek az osztályközösségek és az ezekből kialakult, náluk nagyobb csoportok és közösségek. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, a diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestület értekezletére meg kell hívni.
11
XIV. A szociális ösztöndíj illetve a szociális támogatás és felosztás elvei, az elosztás rendje 1. A szociális támogatás megállapításának elveit az iskolafenntartó előírása szerint rögzítik. 2. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra fordítható összeg legalább 25 %-át a könyvtárból kölcsönözhető tartós könyvek vásárlására kell fordítani, a fennmaradó összeget az ingyenesen biztosított tankönyvekkel ellátott tanulók kivételével a tanulók között egyenlően elosztva tankönyvtámogatásként kell biztosítani. 3. A hátrányos helyzetű, szociális gondokkal küzdő tanulók az iskolai alapítványok támogatását kérhetik. 4. Tankönyvkedvezményre, tankönyvtámogatásra a jogszabályok által meghatározott tanulók jogosultak (tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban élő, iskoláztatási támogatásra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló). 5. Az ingyenes tankönyvekre vonatkozó igényeket az osztályfőnökök útján a tanév rendjében meghatározott időpontig kell begyűjteni, a 9. évfolyamokra felvett tanulóknál legkésőbb a beiratkozással egyidejűleg. A ingyenes tankönyvek és a tanári-kézikönyvek a könyvtár kölcsönzési rendjében meghatározottak szerint kölcsönözhetőek. 6. Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a tanulónak le kell adnia az iskolai könyvtárnak: a) ha a tanulói jogviszonya iskolaváltással szűnik meg, a jogviszony megszűnésekor, b) ha az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsága megszűnik, a jogosultság megszűnését követő 15 napon belül. 7. Az ingyenes tankönyv biztosítására a következő jogszabályok vonatkoznak: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. Törvény (tankönyvtörvény) 501/2013. (XII.29.) Kormányrendelet XV. Az intézményben szedhető térítési díjakról és tandíjakról 1. A térítési díj fizetésére vonatkozó eljárás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a fenntartó rendelete alapján történik. 2. Az ebédet a tanulók egyénileg minden hónapban a kijelölt időben fizethetik be a gazdasági irodában, illetve online módon. 3. Egyéb térítési díjat, tanfolyamdíjat illetve tandíjat az ezt elrendelő határozat alapján kell be-, illetve visszafizetni. 4. A Művészeti Szakgimnáziumban előállított termékek az intézmény tulajdonát képezik. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az általuk előállított termékekből vásároljanak. Ebben az esetben kizárólag a termék előállításának költségeit (anyag, rezsi) lehet a termék árába beszámítani. Vásárlási lehetőséget karácsony előtt, illetve a tanév végén biztosítunk a tanulók számára. 5. A tanulók az általuk előállított és eladott alkotás árából 50 %-ban részesülnek alapítványi támogatás formájában. XVI. Az általános házirendet a könyvtár nyitvatartási rendje, a tornaterem rendje, a Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata, a tanulók jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályok egészítik ki. A szakgimnázium munkarendjét az egyes szakok szakmai programja határozza meg, működését ún. kiegészítő házirendek segítik. Sportuszodai testnevelés órák alatt a létesítmény házirendjének betartása kötelező.
12
