A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2007

Tartalomjegyzék Bevezetı ..................................................................................................................................... 3 A többcélú kistérségi társulás (Tkt.) megalakulása................................................................ 3 A többcélú társulás szintjén vállalt közoktatási feladatok...................................................... 5 Helyzetelemzés........................................................................................................................... 5 A kistérség földrajzi elhelyezkedése ...................................................................................... 5 A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete ............................................. 9 Demográfiai tendenciák a kistérségben................................................................................ 13 Közoktatás ............................................................................................................................ 17 Kistérségi közoktatási intézkedési terv .................................................................................... 19 Megoldásra váró problémák............................................................................................. 20 Megoldási lehetıségek ..................................................................................................... 20 Várható elınyök ............................................................................................................... 21 A kistérségi közoktatási intézményi feladatellátásban résztvevı önkormányzatok......... 21 A társulásban ellátott közoktatási feladatok normatív állami finanszírozása...................... 22 A többcélú kistérségi társulásban történı közoktatási feladatellátás megvalósítása............ 23 Finanszírozás, az ösztönzı normatív támogatások igénylésének feltételei......................... 26 Prognózisok – SZKTT Közoktatási Intézménye 2007/2008................................................ 28 Óvoda ............................................................................................................................... 28 Egységes középiskola....................................................................................................... 30 1. sz. MELLÉKLET ................................................................................................................. 33 2. sz. MELLÉKLET ................................................................................................................. 41 3. sz. MELLÉKLET ................................................................................................................. 51

2

A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bevezetı A többcélú kistérségi társulás (Tkt.) megalakulása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szegedi Kistérség önkormányzataival 1996-ban alapította meg a Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást. A társulás a kistérségi területfejlesztési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében jött létre, mely bizonyította életképességét. A 2004. év júliusában Szeged MJ Város és a statisztikai kistérség települési önkormányzatai megalakították a Szegedi Kistérség Többcélú Társulását, a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alapján, majd a törvény kihirdetése követıen a megállapodás a szükséges módosításai megtörténtek. A törvényi felhatalmazás alapján 2004. november 10-én a többcélú társulás keretében megalakítottuk a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, a munkaadói, munkavállalói, állami és a civil szervezetek részvételével. 2004. szeptember 01-el a kistérség minden településének egyenlı mértékő részvételével megalakítottuk a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaságot, mely a fenti szervezeteknek ellátja a munkaszervezeti feladatait. Az elmúlt években elkészült a kistérség fejlesztési koncepciója, a kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja és ebben az évben annak felülvizsgálata, mely dokumentumok elfogadásra kerültek, és összhangban vannak az elfogadott Nemzeti Fejlesztési Tervvel. Elkezdıdött a 2007–13-ig tartó idıszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv elıkészítése, melyhez kapcsolódóan a szegedi kistérségben is elkezdtük a fenti idıszakra szóló stratégia kialakítását. A térségi együttmőködést az önkormányzatok között célszerő tovább szélesíteni. Több területen alakult már ki szakmai együttmőködés, – így például a szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, parlagfő elleni küzdelem stb. területén – melyeket célszerő valamilyen szervezeti rendszerben mőködtetni. A jogszabály által adott lehetıség, a többcélú társulás létrehozásának célja: • közszolgáltatások magasabb színvonalon történı, hatékonyabb ellátása • kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerősítése. KIVONAT Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa 2004. 07. 16-i ülésérıl 2/2004. (VII. 16.) P.T. Határozat A Polgármesterek Tanácsa jelenlevı tagjai (Szeged, Algyı, Deszk, Domaszék, Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó) egyhangú határozattal, 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül kimondják, hogy

3

megalapítják a Szegedi Kistérség Többcélú Társulását, székhelye: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. és elfogadják a társulás létrehozására vonatkozó alapító okiratot és a tagok közötti társulási megállapodást. A határozatról értesítést kap: • A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának tagjai A többcélú társulás alapdokumentumainak tárgyalására az elfogadást megelızıen már több fórumon sor került, külön erre kijelölt bizottság végezte az elıkészítı munkát, majd a polgármesterek is megtárgyalták az elıterjesztést és ezt követıen került a települések Képviselı-testületei elé. Az alapító dokumentumok tartalmát illetıen konszenzus jött létre az alapító települési önkormányzatok között és ebben a formában került elıterjesztésre a Képviselı-testületek elé, amelyek elfogadták az elıterjesztést, az alábbiak szerint: 1. táblázat: A többcélú kistérségi társulás megalakulása Települési Önkormányzat Képviselı-testülete

Jóváhagyó határozat száma

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése 6745 Szeged, Széchenyi tér 10

595/2004. (VI.25.) Kgy. határozat

Algyı Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testülete 6750 Algyı, Kastélykert u. 40.

77/2004. (VI.25.) Kt. határozat

Deszk Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6772 Deszk, Tempfli tér 7.


Domaszék Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6781 Domaszék, Köztársaság tér 1.

232/2004. (VI.24.) Kt. határoza

Dóc Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6766 Dóc, Alkotmány u. 17.


Kübekháza Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6755 Kübekháza, Petıfi tér 2.

42/2004. (VI.29.) Öt. határozat

Röszke Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84.

86/2004. (VI. 23.) Kt. határozat

Sándorfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.


Szatymaz Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6763 Szatymaz, Kossuth u. 30.


Tiszasziget Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10.

26/2004. (VI.30.) Öt. határozat

Újszentiván Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6754 Újszentiván, Felszabadulás u. 7.


Zsombó Község Önkormányzata Képviselı-testülete 6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.


4

A többcélú társulás szintjén vállalt közoktatási feladatok A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának jelenleg a 12 településen a közoktatási intézmények önállóan mőködnek. A többcélú társulásnál azt a koncepciót alakítottuk ki, hogy falusi iskoláknál is közelítse, illetve érje el az oktatás színvonala a városi iskolákét ( „az élhetı falu”), ezért a különbözı szolgáltatásokat visszük helybe, a szakemberek által, kik nem a települési önkormányzatok intézményeinél kerülnek alkalmazásra, hanem kistérségi szinten. A kistérség valamennyi településén elsı lépésként a települési iskolákban a színvonal emelése, a speciális feladatok közös ellátása érdekében az alábbi feladatok közös ellátására alakult ki konszenzus: 1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás pedagógiai szakszolgálati feladatok 2. Fejlesztı felkészítés pedagógiai szakszolgálati feladat 3. Nevelési tanácsadás pedagógiai szakszolgálati feladat 4. Logopédiai ellátás pedagógiai szakszolgálati feladat 5. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai szakszolgálati feladat 6. Gyógytestnevelés pedagógiai szakszolgálati feladat Ezen feladatokat jelenleg a többcélú társulás, illetve annak munkaszervezete útján látja el.

Helyzetelemzés A kistérség földrajzi elhelyezkedése A szegedi kistérséghez az új besorolás szerint 12 település tartozik, 3 település (Bordány, Forráskút, Üllés) átkerült a szomszédos mórahalmi kistérségbe. A 18 újonnan létrehozott kistérséggel együtt 168 középszintő közigazgatási egységet hoztak létre, ezzel kialakult a kistérségek végleges felosztása. A felosztással 5–7 évre stabil kistérségi szintek jönnek létre, amelyek alkalmasak lesznek a tervezési funkciók ellátása mellett a közigazgatási feladatok elvégzésére is. A kistérségek új területi beosztása tükrözi az önkormányzatok közötti tényleges együttmőködéseket, a létrejött 168 kistérség felosztását az önkormányzatok együttmőködési, gazdasági és szolgáltatási kapcsolatai alapján határozták meg. Budapest megmaradt önálló kistérségnek, a meglevık mellé pedig 18 új kistérséget hoztak létre. Az átalakítások során 294 települést csatoltak más kistérséghez, közülük 217 tartozik az újonnan létrehozott közigazgatási egységekbe, 77 települést pedig saját kérésére rendeltek más kistérséghez.

5

2. táblázat: A többcélú kistérségi társuláshoz tartozó települések VIDÉKFEJLESZTÉSI KISTÉRSÉG 1999

ÚJ KSH KISTÉRSÉG 2004

Algyı

Algyı

Bordány

Deszk

Deszk

Domaszék

Domaszék

Dóc

Dóc

Kübekháza

Forráskút

Röszke

Röszke

Sándorfalva

Sándorfalva

Szatymaz

Szatymaz

Szeged

Szeged

Tiszasziget

Tiszasziget

Újszentiván

Újszentiván

Zsombó

Üllés

-

Zsombó

-

Összesen: 14 település

Összesen: 12 település

A szegedi kistérség Csongrád megyében helyezkedik el, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyása mentén és Szeged települési környezetét foglalja magában. A települések az új KSH kistérségben: Algyı, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó, az átsorolást követıen. Szeged a majd 163 ezres lakosságával Budapest, Debrecen és Miskolc után Magyarország negyedik legnépesebb városa és a szegedi kistérség településeivel együtt több mint 200 ezer fıs népességtömörülést alkot. Szegeden a megye lakosságának 38 %-a koncentrálódik, a kistérség településeivel együtt ez a szám majdnem eléri a Csongrád megyei lakosság 50 %-át. A kistérség közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2006-ig elkészülı M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad majd a térségen. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetıséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthetı funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendı központ lehetısége a Szegedi Kistérség számára is új funkciókat adhat. A kistérség domborzati szempontból igen különleges helyzető, hiszen itt található az ország legmélyebb pontja, Tiszasziget határában, melynek tengerszint feletti magassága 76 méter körüli. A települések térbeli elhelyezkedésébıl következıen, a kistérségben a földrajzi adottságok két, egymástól erıteljesen eltérı egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képezı négy falu (Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz) a DunaTisza közi Homokhátság része, míg a másik hét falu (Algyı, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza-és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetıen más, mint a kistérség nyugati településeié.

6

1. ábra: A Szegedi kistérség települései

7

A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövıt tekintve különösen kedvezınek minısíthetı. A szegedi kistérség és környéke az ország napfényben egyik leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2050 órát. Területe alapvetıen síkvidéki, a talajadottságok ennek ellenére nagyon változatosak, megtalálható itt az alacsonyabb termıképességő homokvidék és a termékeny talajú Marosszög, amely a TiszaMaros torkolattól egészen az országhatárig terjed. A kistérségben egy négyzetkilométeren átlagosan 123-an élnek, ami a Csongrád megyei átlag felett van. E magas népsőrőségi érték döntıen Szeged kimagasló – 580 fı / km2 – értékének köszönhetı. A kistérség települései közül csak három település – Sándorfalva, Újszentiván, Zsombó – népsőrősége haladja meg a megyei átlagot. A kistérség legritkábban lakott települése Dóc, ahol mindössze 16-an élnek egy négyzetkilométeren. A kistérség lakosságának több mint 80 %-a él Szegeden, a fennmaradó közel 38.000 fı a kistérség községeinek lakója. A szegedi kistérség községeinek átlagos lélekszáma 3440 fı, azonban a megoszlás nem ilyen egyenletes, hiszen a kistérséghez tartozó Sándorfalván közel 8.000 fı él, míg Dócon 806 lelket számláltak ugyanakkor. Az új kistérségi lehatárolással a kistérség területe – Üllés, Bordány, Forráskút települések területével – összesen 12.303 km2-el csökkent, népessége is változott, 8544 fıvel kevesebben élnek a szegedi kistérségben. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásához csatlakozott tizenkét önkormányzat települései között két város van, Szeged és Sándorfalva. A társuláshoz csatlakozott többi település közül egy (Dóc) tartozik az 1500 fı lakosságszám alatti település-kategóriába, három település (Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván) az 1500–3000 fı közötti település-kategóriába. A Többcélú Társuláshoz egy nagyközség (Algyı) és öt olyan község (Deszk, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Zsombó) tartozik, melyek lakosságszáma meghaladja a 3000 fıt. A Többcélú Társuláshoz tartozó települések lakosságadatait az 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat: a Szegedi Kistérség lakosságszáma Lakosság (fı) Település 2004.01.01-én

2006.01.01-én

Algyı

5 413

5 395

Deszk

3 382

3 401

797

798

Domaszék

4 324

4 432

Kübekháza

1 662

1 661

Röszke

3 424

3 414

Sándorfalva

8 171

8 198

Szatymaz

4 487

4 554

163 525

167 201

Tiszasziget

1 793

1 778

Újszentiván

1 624

1 638

Zsombó

3 395

3 391

Összesen

201 997

205 861

Szeged nélkül

38 472

38 660

Dóc

Szeged

Forrás: Szegedi Kistérség Többcélú Társulási Megállapodás, 2004 ÖTM önkormányzati adatbázis, 2006

8

A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete GAZDASÁGFÖLDRAJZI LEÍRÁS

A kistérség területén jelentıs a szénhidrogén készlet, a kıolaj- és földgázbányászat legjelentısebb dél-alföldi lelıhelye itt található. A megújuló energiahordozók közül a geotermikus készletek mennyisége jelentıs, hasznosítására a kistérségben és a régióban is számos mintaértékő projekt zajlott és ma is folyik. A természeti földrajzi adottságok közül a magas napfénytartalom lehetıséget ad a szoláris energia jelenlegeit is lényegesen meghaladó mértékő hasznosítására. A regionális energiahálózati fejlesztéssel - Szeged-Békéscsaba, valamint Szeged-országhatár között – csökkenthetı az energiafelhasználás mértéke, ami megtakarításokat eredményez mind a lakosság, mind az önkormányzatok, mind a gazdasági szereplık számára. Az alternatív energiaforrások (pl.: geotermikus energia) hasznosítása lehetıvé teszi a meglévı rendszerek részleges tehermentesítését. A szegedi térség településszerkezeti jellegébıl, döntıen Szeged karakterébıl, illetve a térség környezeti adottságaiból fakadóan két domináns gazdasági szektor alakult ki: a mezıgazdaság és a szolgáltatás. A környezeti adottságokra alapozva erıs a térség mezıgazdasága, de a mezıgazdaság jellege is kettıséget mutat. A térség nyugati része a Homokhátság tájegységhez tartozik, melyen speciális termékszerkezető mezıgazdaság alakult ki a kedvezıtlenebb természeti adottságok következtében. Ezen a tájegységen a változatos zöldség-, gyümölcs- és szılıtermesztés és az extenzív állattenyésztés vetette meg a lábát. A térség nyugati része a Tisza mellett helyezkedik el, így itt intenzívebb növénytermesztés és állattenyésztés alakult ki, kiegészülve néhány zöldség- és gyümölcsfaj termesztésével. A Tisza mellett a Szegedi Fehér-tóból kialakított halastórendszerben jelentıs haltenyésztés alakult ki. Az Alföld erdısültségi állapota alacsonyabb az országos átlagnál, a térségben is csupán két nagyobb kiterjedéső erdı található. Az erdıgazdálkodáshoz és a vizes élıhelyekhez kapcsolódva jelentıs apró- és vízi vadállomány található, mely folyamatos vadgazdálkodást tesz lehetıvé a térségben. A kistérség másik meghatározó gazdasági ágazata a Szeged város biztosította széles körő szolgáltatások köre. Ezek a szolgáltatások az energiaszolgáltatás, a kiadói tevékenység (helyi és regionális média), a kis- és nagykereskedelem illetve országok közötti kereskedelem, a vendéglátás, a szállítás (vasúton, közúton, vízen és légtérben), a banki tevékenység, a felsıoktatás és a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások illetve szakmai tanácsadások. Szeged város speciális helyzetének, országhatáron is túlnyúló szerepének köszönhetıen fejlett kereskedelmi hálózattal rendelkezik. Meghatározó szerepet játszanak az utóbbi években megjelenı nemzetközi cégek áruházláncai. A Spar, a Penny Market, a Billa, a Plus élelmiszerláncok mellett a szakáruházakat - a BAUMAX, az OBI, a Médiamarkt, TESCO és ez évben LIDLE hipermarketet – létesítettek Szegeden. A fizetıképes keresletben bízva tárta ki kapuit a város határában a METRO, a PRAKTIKER és a Cora, emellett a vegyes profilú Szeged Plaza is színesíti a kereskedelmi- és programkínálatot.

9

Csongrád megyében mőködı vállalkozások megközelítıleg hattizedének van a székhelye a kistérségben, ugyanakkor a mőködı vállalkozásoknak – 20 ezer mőködı vállalkozás – csak valamivel több, mint egytizedének a székhelye van a kistérség valamely településén, a többi Szegeden mőködik. A gazdaság megyeszékhelyre, Szegedre való koncentrálódását jelzik a statisztikai adatok, a kistérségbe tartozó többi település közül Sándorfalván és Zsombón a legmagasabb a vállalkozások reorganizációja nyomán sőrősége. A megye 250 fınél nagyobb vállalkozásainak több mint hattizede Szegeden mőködik, ez a 20 ezer mőködı vállalkozás több mint 80 %-a százaléka. A városban a korábbi iparterületek öt ipari park került kialakításra - az Elsı Szegedi Ipari Park, a Heavytex Ipari Park, a Kálvária Ipari Park, a DÉLÉP Ipari Park és a SZEKO Ipari Park, melyek a város hagyományos iparágaiban és a korszerő technológiát alkalmazó vállalkozások számára kínál vonzó mőködési feltételeket. A vállalkozások is jellemzıen a városban telepedtek meg. Az 1990-es éveket megelızıen Szegeden a könnyőipar területén a hús-, a konzerv-, és a textilipar volt a domináns. Jellemzı iparágak ebben az idıben: a gumigyártás, kábelkészítés és a szénhidrogén-bányászat, téglaipar. A nehézipar szerepe továbbra is lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A külföldi befektetık a fıvárost és környékét, valamint az ország nyugati részét részesítették elınyben, a dél-alföldre sokkal kevesebb figyelem jutott. Szeged és vonzáskörzetében is jelen van ennek ellenére a nyugati tıke, melynek súlya az energia ipar privatizációja kapcsán emelkedett meg jelentısen. A külföldi befektetések több mint 75 %-a az energia iparban, közel 1/5-e a feldolgozó iparban mőködik. A legnagyobb saját tıkével rendelkezı vállalkozások is az eszközigényes energia iparban tevékenykednek. Az ipar területén a fellendülés nyoma 1996-tól vált érzékelhetıvé. Szeged meghatározó ipari nagyüzemei a MOL Kutatás-termelési Ágazat Szegedi Bányászati Üzeme, a PICK Szalámigyár és Húsüzem Rt., a SOLE Szegedtej Rt., a Phoenix Rubber Kft., a DÉMÁSZ Rt., a DÉGÁZ Rt., a Medikémia Rt., a Florin Rt., a Swedish Match Hungária Kft. Szeged nemzetközi hírő hungarikumai a PICK téliszalámi és a főszerpaprika ırlemény. Szeged gazdaságának fontos ágazata az építıipar. A megye építıipari termelésének több mint kétharmadát szegedi székhelyő kivitelezık adják. Legjelentısebb szegedi építıipari vállalkozás a KÉSZ Kft., a Délépítı Rt. és a Ferroép Rt. A vállalkozások közel fele kereskedelmi profilú, a toplista második helyén a gazdasági szolgáltatással, ingatlanügyletekkel foglalkozók állnak, miközben az országosnál kisebb az ipar és a mezıgazdaság súlya. INFRASTRUKTÚRA

Közlekedés: Közlekedési szempontból a Szegedi Kistérség – a sugaras közúthálózat következtében – bizonyos tekintetben a megye legkedvezıbb helyzetben lévı térsége, azonban a határközelségbıl adódóan a tranzit forgalom lebonyolítása a másodrendő utak feladata, melyek azonban sem mőszaki állapotuk, sem teherbírásuk figyelembe vételével nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A települések egymás közötti elérhetısége zömében ezen a központon keresztül biztosított, egyes településeknek egymással is van közvetlen közúti kapcsolata, úgymint Szatymazról

10

Sándorfalva és Zsombó, Deszkrıl Kübekháza, Újszentivánról Tiszasziget közelíthetı meg, Domaszéknek pedig Röszkével van közvetlen közúti kapcsolata. A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen az M5 autópálya országhatárig történı kiépítése, az M43-as gyorsforgalmi út megépítése, valamint a szegedi repülıtér, szegedi közforgalmi kikötı fejlesztése és a kombinált fuvarozás kiépítése. A tervezett közlekedési beruházások a térségbe irányuló tıke számára vonzóbbá teszik a kistérséget, hiszen javul az elérhetıség, bıvül az eljutási lehetıség, lerövidül az elérési idı, Szeged közlekedési terhelése csökken és ezáltal a környezetminıség javul. A szegedi térség közlekedés-földrajzi helyzete differenciált: a térségen halad keresztül több országot összekötı nemzetközi fıút és vasúti fıvonal, regionális repülıtér található Szeged mellett, a Tisza jelenti a legfıbb vízi (nemzetközi) útvonalat; ugyanakkor a térség falvainak többsége csak negyedrangú közúton érhetı el, és hat falu nem rendelkezik vasútállomással sem. Közvetlen vasúti vonal van kiépítve Budapestre, Békéscsabára (Gyulára), Röszkére (Jugoszlávia), Makóra. RO-LA terminál épült Szeged-Kiskundorozsmán, mely az olaszországi Sezana és az ausztriai Wells felé biztosít összeköttetést, s mivel összekapcsolja a vasúti és a közúti szállítást, olcsóbb, gyors és környezetkímélı szállítási rendszert valósít meg. Nincs viszont közvetlen és rendszeres teherszállításra is alkalmas vasúti kapcsolat Romániával és Jugoszláviával. A térség közútjainak hálózata Szegedrıl sugárirányban kiinduló, a fı tengelyvonalak is itt találkoznak. Emiatt és a nemzetközi úthálózatban betöltött szerepe miatt a fıútvonalak forgalmi terhelése igen nagy, így a közutak állapota is folyamatosan romlik. A fı közúti irányok mentén Budapest, Békéscsaba (Debrecen), Baja, Röszke (Jugoszlávia), Makó – Nagylak (Románia) felé juthatunk el. A kistérség geopolitikai helyzete kiváló, három ország találkozási pontja van itt, kedvezıtlen helyzet viszont, hogy e fontos funkció mellett nincs egyelıre a térségen keresztülhaladó autópálya, sıt autóút sem. A mindennapi közlekedésben Szeged vonzása jelentıs, az autóbusz járatok és az utazók számát tekintve a leggyakoribb úti cél a megyeszékhely. A kistérség települései kb. 20 km sugarú körben szóródnak a város körül, legtávolabb Dóc (24,8 km), majd Kübekháza (20 km), a napi átlagos járatsőrőség is ezeken a településeken a legalacsonyabb. Szegedhez legközelebb Algyı (11,7 km) fekszik, a napi átlagos járatsőrőség és az átlagos követési idı az Algyıre induló autóbusz járatok esetén a legmagasabb, melyet Sándorfalva követ a rangsorban. A sugárirányú fıútvonalak mellett több alacsonyabb rendő út is kiindul a térség központjából, illetve a sugárirányú utakat összekötı helyi jelentıségő, településeket összekötı, kör irányú utak jellemzıek. A Tisza megszakítja ezt a kör irányú úthálózatot, de e természetes akadály mellett sem teljes az úthálózat, hiányzik egy 4,5 km-es szakasz Sándorfalva és Algyı között, a 4519. számú és a 47. számú utat összekapcsolva. Jelentıs pozitív tény, hogy a térségben csak egy település (Dóc) tekinthetı zsáktelepülésnek. A külterületi zártkertek és tanyaközpontok nagy része szintén elérhetı burkolt úton, melyek általában egyirányú bekötıutak. Az önkormányzati finanszírozásnak köszönhetıen a belterületi burkolt utak aránya magas és az állapotuk is jónak tekinthetı. Néhány településtıl eltekintve (Tiszasziget, Kübekháza,

11

Domaszék) a burkolt belterületi utak aránya meghaladja a 80%-ot. A falvakon, de Szeged városában is igen magas a kerékpárral közlekedık száma, ám még így se épült elegendı kerékpárút a belterületeken, a települések közt pedig még rosszabb e tekintetben a helyzet. Kommunális infrastruktúra: A térség településein az elmúlt évtizedben jelentısen javult a lakások felszereltsége, közmővekkel való ellátottsága, emelkedett a vízvezetékkel, a meleg folyóvízzel, hálózati gázzal ellátott, illetve csatornázott lakások aránya, ugyanakkor a közmőellátottság a gázt kivéve, alacsonyabb mint az országos átlag. A kistérség 11 községébıl csupán négyben – Algyın, Deszken (nem lakossági célt szolgál), Domaszéken és Röszkén van kiépítve a csatorna hálózat. A kistérségben csak négy településen mőködik szennyvíztisztító, Szegeden és Algyın, Domaszéken és Röszkén közös fenntartásban mőködik. A fejlesztést célzó magas beruházási költséghez a forrást a települési önkormányzatok csak pályázati pénzeszközök segítségével tudják megteremteni, jelenleg folyamatban van ISPA forrás igénybe vételével a csatornahálózat kiépítése Szegeden és a környezı települések közül Deszken, Újszentivánon, Tiszaszigeten és Kübekházán. Kommunikációs infrastruktúra: A térségben a kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége az utóbbi években jelentısen növekedett. A 90-es években kiépült a megye optikai gerinchálózata, a vezetékes telefonállomány növekedése mellett ugrásszerően emelkedett a mobil telefonállomány, mely szinte kizárólagos kommunikációs eszköz a tanyás térségben. A fejlıdés fontos új eszköze a Teleház program, melybe a térségben szinte minden település bekapcsolódott. Jelentıs a térségben a helyi média, minden településen van helyi újság, Szegeden, pedig regionális jellegő napilap is megjelenik. A helyi média másik eszköze a helyi kábeltévé, mely viszont a magas beruházási költség miatt a térségben csupán 7 településen van kiépítve, Szeged mellett. Az információk gyors megszerzésére alkalmas az Internet, melyre Szegeden, a kábeltelevízión keresztül is lehet csatlakozni, de a vezetékes telefonhálózatra alapozva mára minden településen elérhetı az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek is az Internet, folyamatban van az ADSL rendszer kiépítése is a kistérség településein. A térség mind a 12 települése saját igazgatással, helyi önkormányzattal rendelkezik, de bizonyos funkciók térségi szinten mőködnek, így a munkaügy, az okmányok kiadása, a szakorvosi ellátás és kórházi ápolás, a szociális bentlakásos intézmény. A Szegedet környezı kisebb települések az egészségügy alapellátását: a háziorvosi szolgálatot, illetve a fogászati ellátást megoldják helyben. A szakorvosi ellátás Szegeden biztosított, mely szolgáltatások a Szeged központú közlekedés miatt minden település lakossága számára tömegközlekedéssel is elérhetık. A vasúthálózat rendkívül ritka, fejlesztésének gátat szab az a körülmény, hogy Szegeden a Tisza két partja között nincs vasúti összeköttetés. Egyébként a Tisza két partja közötti összeköttetetést a Csongrád Megyében meglévı négy híd közül három – kettı Szeged belvárosán vezeti keresztül a forgalmat, egy pedig Algyınél vezet át – a kistérségben található. Humán infrastruktúra: Szeged gazdasági, egyetemi, kutató és humán erıforrás bázisa indokolttá teszi egy logisztikai és innovációs központ kialakítását, amely a város nemzetközi ismertségének és régióközponti szerepkörének erısödésén túl hatással van a térség többi településére is, új funkciók kialakítását teszi lehetıvé és munkahelyeket teremt. Az oktatás terén is Szeged viszi a központi szerepet, a kis településeken az óvodák és az általános iskolai oktatás biztosított, néhány településen még bölcsıde is mőködik. Az évek óta 12

jellemzı tendencia, hogy egyre kevesebb gyermek születik, kihatással van az óvodai férıhelyek betöltésére is, egyre kevesebb a beiratkozások száma, míg 2002-ben több mint 7000 férıhely 90 %-ra jutott óvodás, 2003-ban a kihasználtság bizonyos településeken kb. 70 %-ra csökkent, Tiszasziget, Újszentiván, ugyanakkor Szatymazon a 100 óvodai férıhelyre 113 gyermek jutott. A középiskolai oktatás központja Szeged, nemcsak a város, de a térség falvainak tanulói is itt végzik középiskolai tanulmányaikat. Szegeden 14 gimnáziumi, 24 szakközépiskolai és 10 szakiskolai, illetve speciális szakellátást nyújtó intézmény várja a tanulókat. Szegeden mőködik a korábban több önálló intézmény egyesülésével létrejött Szegedi Tudományegyetem, melyben a felsıfokú egészségügyi, szociális, élelmiszeripari, természettudományi, közgazdasági, orvosi, gyógyszerészeti, jogi, zenei és bölcsészeti oktatás kap helyet. Ez a felsıfokú képzési bázis nemcsak a térségre, hanem a régióra is hatással van, de a tanulmányaikat itt folytató hallgatók az ország egészébıl érkeznek ide, mondhatjuk, hogy a felsıoktatásban betöltött szerepe országos jelentıségő. Mivel a térség gazdag a természetes és természetközeli vizekben, az egész térségre jellemzı szabadidıs lehetıség a horgászat és a vadászat. A természetvédelmi területeken, a folyók mentén és az összefüggı erdıkben kirándulni lehet. További szabadidıs kikapcsolódást jelentenek a kézmőves foglalkozások és szakkörök, illetve a sportolási lehetıségek. A térség minden települése rendelkezik sportpályával, Dócot kivéve, pedig minden településen található kiemelten az általános iskolások fizikai fejlıdését szolgáló tornaterem. A térségben négy települést kivéve az uszodától a lovagláson át az edzıteremig sok egyéb sportolási lehetıség áll a helyi lakosok rendelkezésére, természetesen a legnagyobb sportolási lehetıség a térség központjában, Szegeden található. Az alapvetı élelmiszer-, mőszaki-, vegyi- és háztartási cikkek kereskedelme minden településen megoldott. A térség legtöbb településén benzinkút és banki tevékenységet végzı szolgáltatás is folyik. A kereskedelem és a szolgáltatás jellegét a kereslet-kínálat függvénye alakítja, így a nagyobb lélekszámú településeken vagy a nagyobb forgalmú utak és határátkelı mellett a kereskedelmi és a szolgáltatási tevékenység széles köre található meg. Szeged központi szerepe magába foglalja a településeken hiányzó kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységek teljes lefedettségét, amely a vállalkozásoknak vagy a magánszemélyeknek szükséges.

Demográfiai tendenciák a kistérségben A kistérség demográfiai folyamatai fontos sajátosságokat, érdekes területi különbségeket mutatnak. Ezekben a folyamatokban sok pozitív, a térség szempontjából elınyös tendencia figyelhetı meg. A demográfiai folyamatokról összességében elmondható, hogy a Szegedi kistérség demográfiai mutatói a megyei átlagnál jobbak, és országos viszonylatban is – Csongrád megyében egyedülállóan – is átlag felettinek tekinthetı ez a kistérség. A kistérségben elsısorban a vándorlási különbözet ad jelentıs pozitívumot, ami azt eredményezi, hogy a térség lakosságának a száma lassú növekedést mutat, A ’90-es évek elejére a falu-városáramlási folyamat megfordult, a nagyobb városokból – elsısorban Szegedrıl – a falvakba költöznek az emberek. Leggyorsabban a Szeged környéki falvak növelték a népességüket, ezen települések vándorlási nyeresége kompenzálja a természetes fogyásukat. Nemzetiségiek a települések közül Újszentivánon és Deszken élnek, itt a szerbek száma kb. 600 fıre tehetı. A velük kapcsolatos kulturális hagyományok (szokások, ünnepek, épületek) a térség turisztikai vonzerejévé tehetık.

13

A népesség változása A megye településhálózatának jellegzetes egységein, a tanyákon élı népesség aránya a Szegedtıl nyugatra fekvı homokvidék községeiben kiemelkedıen magas. Domaszéken és Szatymazon a lakosság fele, míg Zsombón megközelítıleg a népesség négytizede él tanyákon. (A két utolsó népszámlálás közötti idıszakban, a megyében a külterületi népesség aránya mintegy 5 %-al emelkedett.) Szegeden is megnövekedett a külterületi lakónépesség száma, ezek a külterületi lakóhelyek a belterülethez közel, a közlekedési szempontból könnyen megközelíthetı utak mentén fekszenek. A kiköltözık szemében a kedvezıtlenebb, hiányos közmőellátottságot, a relatív alacsonyabb telek- és ingatlanárak ellensúlyozzák. Általános jelenség a népesség elöregedése, a születések számának visszaesése és a halálozási viszonyok javulása következtében folyamatosan csökken a gyermekkorúak részaránya, egyidejőleg nı az idıs korosztály részaránya. A kistérség kor szerinti összetétele valamivel kedvezıbb a Csongrád megyei átlagnál, ami azonban jelentıs területi eltéréseket mutat. A 90es évek vándorlási folyamatainak eredményeként az idıs korosztályok jelenléte nıtt Szegeden, ugyanakkor a Szeged környéki települések fiatalodtak. Jelenleg a gyermekkorúak létszámaránya magas Deszken, Újszentivánon és Zsombón a kistérség települései közül, ugyanakkor a határmenti Röszkére, Kübekházára és Szatymazra is az idıskorúak kiemelkedı túlsúlya a jellemzı. A területi különbségeket még jobban érzékelteti az öregedési index, amely a 65 éven felüli népesség arányát fejezi ki a 15 éven aluli korosztályhoz képest. 4. táblázat: Öregedési index a településeken TELEPÜLÉS

ÖREGEDÉSI INDEX 1990

2003

50 – 65

Sándorfalva, Deszk, Újszentiván, Szeged (Algyıvel)

Zsombó, Újszentiván, Deszk

66 – 80

Zsombó, Tiszasziget

Tiszasziget, Sándorfalva, Domaszék

81 – 100

Kübekháza, Szatymaz

Algyı. Kübekháza, Röszke. Szeged, Szatymaz

101- 121

Domaszék, Röszke, Dóc

Dóc

Forrás: KSH 2003.

A népesség iskolai végzettsége jelentısen javult az utóbbi évtizedekben, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a kistérség lakosságának iskolázottsága magasabb az országos átlaggal megegyezı Csongrád megyei átlagnál. A népességnek majdnem a fele rendelkezik legalább érettségi bizonyítvánnyal, a 25 évnél idısebb népesség körében a kistérségben minden ötödik, míg a megyében minden 8. lakos rendelkezik diplomával, ugyanakkor a községek lakói kevésbé iskolázottak, mint a szegedi lakosok. Legtöbben Szegeden rendelkeznek legalább középiskolai végzettséggel, a kistérségben, pedig Szeged után Deszk lakosai a legiskolázottabbak. Szeged városban nagy számú, kvalifikált munkaerı áll rendelkezésre. Iskolai végzettség vonatkozásában Szeged országosan is kiemelkedı mutatókkal rendelkezik. Az aktív korú népesség 17,7 %-a végzett egyetemet, vagy fıiskolát, 47,3 %-a középiskolát, 22,5 %-a szakmunkásképzıt.

14

Foglalkoztatottság Szeged, mint a kistérség központja fontos szerepet tölt be a foglalkoztatottságot illetıen a kistérségben, a foglalkoztatásban elfoglalt helye a megyében is kiemelkedı. A 2001-es népszámláláskor a megyében foglalkoztatottak több mint négytizede lakott itt, míg a kistérségben összességében a fele. A 90-es évek kedvezıtlen munkaerı-piaci változásai a szegedi kistérséget sem kerülték el, de foglalkoztatási mutatói ennek ellenére jobbak voltak a megyei átlagnál. A foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, ennek ellenére a térség valamennyi községében magasabb a foglalkoztatottak aránya, mint a megye többi településeinek átlaga (31%), ám az egyes települések között is jelentıs különbségek tapasztalhatók Az egyik pólust Újszentiván képviseli 42%-os foglalkoztatási rátával, ugyanakkor például Röszkén ez a szám 10 százalékponttal alacsonyabb. A foglalkoztatottak összetételében is jelentıs változás következett be, már egészen a 80-as évektıl kezdıdıen. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya a kistérségben rendkívül alacsony, ugyanakkor a szolgáltatási szféra túlsúlya meghaladja a 70%-ot, ami abból adódik, hogy az utóbbi 2 évtizedben, a szolgáltatásban dolgozók száma folyamatosan emelkedett, ugyanakkor a termelı ágazatokban dolgozók számaránya folyamatosan csökkent. A kistérségben foglalkoztatottak aránya lényegében megegyezik a megyeivel, a 30 évnél fiatalabb foglalkoztatottak aránya Szegeden a legmagasabb, a 60 évnél idısebbek hányada, tekintettel a mezıgazdasági munkavégzésre, a kistérség egyéb településein jelentısebb, mintegy kétszerese a városinak. A foglalkoztatottság nemek szerinti összetételét tekintve a kistérségben a férfitöbblet jellemzı, általánosságban viszont elmondható, hogy a nık gazdasági aktivitása alacsonyabb a férfiakénál. A népesség iskolázottsági szintjének általános növekedésével összhangban a foglalkoztatottak iskolázottsági szintje is emelkedik, mutatói lényegesen kedvezıbbek a megyei átlagnál. A magas értékek vitathatatlanul Szegednek köszönhetıek, a kistérség községeiben ugyanezen mutatók jóval alacsonyabbak, a kistérség községeiben ugyanezen mutatók jóval alacsonyabbak, a legalább érettségivel rendelkezık aránya a kistérség egyéb településein nem éri el a 40%-ot. A népesség iskolázottsági szintjének általános emelkedésével összhangban a foglalkoztatottak iskolázottsági szintje is emelkedett, a középiskolai és a szakirányú végzettséggel rendelkezık köre folyamatosan bıvül. A munkanélküliségi mutatók minden településen emelkedést jeleznek A szegedi kistérség munkanélküliségi rátája 2003.októberében 6,9%, 2004.októberében 7,5%, 2005. februárjában 8,6% (7.634 fı). A munkanélküli regisztrációba belépık száma kistérségi szinten 2004. 10. hónapban 1070fı volt. A több mint 6000 munkanélküli közül alig több mint 700 fıt közvetítettek ki, ebbıl 104 fı volt sikeres, amely nem éri el a 15%-os eredményességet sem. Megyei szinten ez az arány 27% volt. A szegedi kistérségben 2004. októberében 552 db új álláshely volt, amely meghaladta a megyei összes 50%-át, de csökkenı tendenciát mutat az elızı hónaphoz és évhez is. A kistérségben a gazdasági szféra eseményei sem kedveznek a munkanélküliség csökkenésének. Csoportos létszámleépítést a Pick Rt., a Vám és Pénzügyırség , az Ultra2000 Kft jelentett be. A Szegedi kirendeltségen 1461 betöltetlen állás volt 2004. októberében. Ebbıl szellemi munkakör 160 fı, fizikai munkakör 1. 301 fı –szakmunkás 589fı, betanított munkás 137fı,

15

segédmunkás 575 fı. A regisztrált munkanélküliek száma ugyanezen idıszakban 6. 812 fı. A szellemi munkakör 2. 359 fı, a fizikai munkakörőek száma 4. 456 fı- szakmunkás 2. 169 fı, betanított munkás 1. 735 fı, segédmunkás 522 fı. 2005. februárban 1. 256 betöltetlen állás volt. A regisztrált munkanélküliek száma 7. 634 fı. Ebbıl szellemi 2. 392 fı a fizikai munkakörőek száma 5. 242 fı. A szakmunkások létszáma több mint 400 fıvel, a betanított munkásoké több mint 300 fıvel, a segédmunkásoké több mint 100 fıvel nıtt. A munkanélküliek között legtöbben továbbra is szakmunkásképzı, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkeznek – 33, 9%-, amely végzettségek azonban nem találkoznak a munkáltatók bejelentett igényeivel.

16

Közoktatás A kistérség településeinek közoktatási rendszerét jól jellemzi a nevelési-oktatási intézményekben ellátott gyermekek és tanulók létszáma. A kistérség települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményeiben, valamint a kistérségi fenntartásba kerülı szegedi általános és középiskolákban ellátott gyermek- és tanulólétszámokat a 5. táblázat foglalja össze.

Algyıi Általános Iskola

Algyı

2.

Szivárvány Óvoda

Algyı

3.

Zoltánfy István Általános Iskola

Deszk

4.

Móra Ferenc Csicsergı Óvoda

Deszk

5.

Általános Iskola, Óvoda, Községi Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola

Dóc

6.

Bálint Sándor Általános Mővelıdési Központ

Domaszék

7.

Domaszék Községi Napközi Otthonos Óvoda

Domaszék

127

8.

Községi Önkormányzat Alsófokú Oktatási Intézmény Kübekháza

Kübekháza

48

9.

Általános Iskola Röszke

Röszke

10.

Százholdas Pagony Óvoda Röszke

Röszke

11.

Pallavicini Sándor Általános Iskola

Sándorfalva

12.

Pipacs Óvoda Sándorfalva

Sándorfalva

13.

Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola

Szatymaz

14.

Óvoda Napköziotthonos Óvoda

Szatymaz

15.

Eötvös József Gimnázium

Szeged

16.

Kossuth Lajos Általános Iskola

Szeged

17.

Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Szeged

18.

Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

19.

251

251

103

103 85

117

90

349

349

156

127

111

159

211

211 105

105

612

612

209

209

301

301

489

489 325

15

249

264

Tiszasziget

43

108

151

Újszentiván Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Újszentiván

35

95

130

20.

Kós Károly Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola

Zsombó

307

307

21.

Nefelejcs Óvoda

Zsombó

522

100

118

118 1 113

107

126

126 325

Összesen

Logopédiai szakszolgála t

152

152

32

Alapfokú mővészetoktatás

305

305

1.

Óvoda, iskola összesen

Település

Gimnázium

Intézmény

Óvoda

Ssz.

Általános iskola

5. táblázat: Gyermekek, tanulók létszáma a nevelési-oktatási intézményekben a 2006/2007. tanévben (fı)

3 309

489

4 911

453

522

Forrás: OSAP 2006 intézményi statisztikai jelentések

17

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a kistérség településein ellátja a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás és a gyógytestnevelés feladatait. A 36/2005 (III. 1) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint a többcélú kistérségi társulásnak a közoktatási feladat keretén belül az itt felsorolt közoktatási szakszolgálati feladatok közül legalább kettı ellátását kell vállalnia. A közoktatási szakszolgálati feladatokat a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása szakember közös foglalkoztatásával, utazó szakemberhálózat mőködtetésével látja el (6. táblázat). A szakszolgálatok kistérségi feladatainak ellátásába a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján – a közösen foglalkoztatott szakemberek mellett – szegedi nevelési-oktatási intézmények is bekapcsolódnak.

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (fı)

Fejlesztı felkészítés (fı)

Nevelési tanácsadás (fı)

Logopédiai ellátás (fı)

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (fı)

Gyógytestnevelés (fı)

6. táblázat: Pedagógiai szakszolgálatok ellátása a Szegedi Kistérség településein, 2006

Algyı

30

43

33

36

35

25

Deszk

10

5

14

55

32

39

Dóc

15

22

12

20

12

28

Domaszék

4

30

25

25

41

155

Kübekháza

30

15

35

15

28

25

Röszke

5

20

30

39

63

60

Sándorfalva

15

20

50

40

90

42

Szatymaz

4

15

12

35

38

40

Szeged

78

9

524

519

387

300

Tiszasziget

25

30

30

36

28

35

Újszentiván

3

16

15

15

28

39

Zsombó

5

34

40

35

56

45

Összesen

224

259

820

870

838

833

Szeged nélkül

146

250

296

351

451

533

Település

Forrás: Adatlap a többcélú kistérségi társulások normatív, kötött felhasználású támogatásához (2006. április)

18

Kistérségi közoktatási intézkedési terv A közoktatási törvény 85. § (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervet (önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásához tartozó települések közül Szeged Megyei Jogú Város fenntartásában mőködı közoktatási intézményhálózat egyedül több gyermeket, tanulót lát el, mint a kistérség többi településének közoktatási intézményei együttvéve, ezért nem célszerő Szeged Megyei Jogú Város közoktatási intézkedési tervét a kistérségi közoktatásfejlesztési koncepció részeként megalkotni. A kölcsönös elınyökön alapuló, a települések egyenjogúságát tiszteletben tartó kistérségi együttmőködés megvalósítása érdekében ez a koncepció a Szeged környéki települések esetén tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, ugyanakkor abban Szegedet érintı kérdések csak olyan mértékben szerepelnek, amilyen mértékben ezt kistérségi szinten a közoktatási feladatellátásban megvalósuló együttmőködés megkívánja. A Kistérségi közoktatás-fejlesztési koncepció a Szegeddel társult önkormányzatok esetén helyettesíti a település önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervét. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a fenntartásában mőködı közoktatási intézményrendszerre vonatkozóan külön önkormányzati intézkedési tervet készít. A közoktatási törvény 85. § (4) bekezdésével és a társulási törvény 2. §-ával összhangban a Kistérségi közoktatás-fejlesztési koncepció és a részét képezı Kistérségi feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terv (Intézkedési terv) a Szegeddel társult települések esetén tartalmazza a következıket: a) a települési önkormányzatok kötelezı közoktatási feladatainak ellátása, a közoktatási törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésének módja, b) a társulásban résztvevı helyi önkormányzatok nem kötelezı közoktatási feladatai, és azok ellátása, c) a közoktatási intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggı elképzelések, d) a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések. A Kistérségi közoktatás-fejlesztési koncepció Szeged Megyei Jogú Város vonatkozásában a fentieket csak olyan mértékben tartalmazza, amilyen mértékben ez a Szegedi Kistérség Társulása keretében megvalósuló közoktatási együttmőködés szempontjából szükséges. A Kistérségi közoktatás-fejlesztési koncepció célja megteremteni annak lehetıségét, hogy a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának Szegeddel társult települései eddig ellátott közoktatási feladataikat saját döntésük alapján Szeged Megyei Jogú Várossal közösen, közoktatási intézmény közös fenntartásával, kölcsönös elınyök alapján, magas színvonalon tudják ellátni. A koncepció célja továbbá a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása keretében megvalósuló közös közoktatási feladatellátás megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések elıkészítése.

19

Megoldásra váró problémák

A Többcélú Társulás településeit kedvezıtlenül érintik az állami normatív finanszírozás tervezett változásai. A gazdasági modellszámítások szerint a kistérség minden településén csökkennek a közoktatási feladatellátás állami normatív bevételei. A kistérségi társulások közoktatási támogatásának igénylési feltételeként meghatározott minimális osztálylétszámokat 2006-ban a kistérség négy települése nem tudta teljesíteni, ennek következtében a többcélú kistérségi társulás e települések gyermek és tanulólétszámai után nem jut hozzá a pedagógiai szakszolgálati feladatok állami normatív támogatásához, bár ezeket a feladatokat ellátja. E települések várhatóan a jövıben sem tudnak majd megfelelni a létszámelıírásoknak, sıt, várhatóan a tartósan alacsony tanulólétszámok miatt a közoktatási törvény 2008-tól már azt sem teszi lehetıvé számukra, hogy önállóan általános iskolát tartsanak fenn. A kistelepülések kis iskoláiban nehéz megvalósítani, hogy minden pedagógus munkakört megfelelı végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezı pedagógus lásson el, nehéz biztosítani a betegség vagy más ok miatt tartósan távollévı pedagógusok szakszerő helyettesítését, vagy az egyes tantárgyak, ezek között az idegen nyelv és informatika oktatásának személyi és tárgyi feltételeit. Amennyiben e feltételeket akár átmenetileg is, de az intézményben nem sikerül biztosítani, akkor ennek következtében az intézmény tanulói hátrányba kerülnek a nagyobb iskolák tanulóival szemben. Ha a probléma tartósan fennáll, a kis iskolák tanulói hátrányba kerülnek a középfokú továbbtanulás tekintetében is. A fenti problémákat a kistelepülések önerıbıl nem tudják megoldani, különösen azok nem, amelyek nevelési oktatási intézményeiben egy évfolyamon csak egy iskolai osztály mőködik. Ilyen a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása településein mőködı nevelési oktatási intézmények fele. A megoldáshoz a kis iskolát fenntartó településeknek szükségük van a nagyobb települések együttmőködésére. Megoldási lehetıségek

Az említett problémák megoldására új szervezeti lehetıséget kínál a közoktatási törvény 2006. évi módosítása, amit támogat a többcélú kistérségi társulások feladatainak ösztönzı normatív finanszírozása. A Többcélú Társulás önkormányzatainak fenntartásában mőködı nevelési-oktatási intézmények feladatait elláthatja egy tizenkét évfolyamos egységes gimnáziumra épülı, szegedi székhelyő közös igazgatású közoktatási intézmény, amely a Többcélú Társulás fenntartásában mőködik, ha a kistérség településeinek nevelési-oktatási intézményei ennek az intézménynek a tagintézményeként mőködnek tovább. Az új intézmény egységes gimnázium, pedagógiai szakszolgálat, óvoda és alapfokú mővészetoktatási intézmény feladatait láthatja el kistérségi szinten. Az óvodai és iskolai feladaton belül ellátható a kistérségben jelenleg is mőködı szerb kisebbségi oktatás az óvodától a középiskola befejezéséig. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az egységes gimnázium megszervezéséhez átadja a Többcélú Társulás fenntartásába az Eötvös József Gimnáziumot és a szıregi Kossuth Lajos Általános Iskolát, így a kistérség többi településén mőködı tagiskolák tizenkét évfolyamos gimnázium általános iskolai évfolyamaiként mőködhetnek tovább. Sándorfalva önkormányzati fenntartású közoktatási intézményrendszere és a település kistérségi decentrum jellege lehetıvé teszi azt is, hogy a településen a tizenkét évfolyamos gimnázium középiskolai osztályai is mőködjenek. A fentieken túl Szeged Megyei Jogú

20

Város Önkormányzata a pedagógiai szakszolgálati feladatok kistérségi megszervezéséhez átadja a Többcélú Társulás fenntartásába a pedagógiai szakszolgálati feladatokat is ellátó Sólyom Utcai Általános Iskolát. A Többcélú Társulás fenntartásában mőködı közoktatási intézmény így alkalmassá válik a közös feladatellátáshoz csatlakozó Szeged környéki települési önkormányzatok közoktatási feladatainak teljes körő ellátására. Várható elınyök

A kistérség települési önkormányzatai egymástól függetlenül, kölcsönös elınyök alapján dönthetnek a közös intézmény keretében történı feladatellátásról. A csatlakozásra vagy kiválásra évente egy alkalommal van lehetıség. A közös feladatellátáshoz csatlakozó önkormányzat a fenntartói jogait és a feladatellátáshoz szükséges vagyon használati jogát átengedi a többcélú társulásnak, de a használatba adott vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Amennyiben az önkormányzat a közös feladatellátás mellett dönt, akkor továbbra is hozzá kell járulnia az önkormányzat területén mőködı tagintézmény fenntartásához, de ezt a hozzájárulást közös feladatellátás nélkül is igényelhetı normatív állami támogatások mellett a településen ellátott gyermekek, tanulók jogcímein többcélú kistérségi társulásban igényelhetı állami normatív támogatások is csökkentik. Az ellátott feladatokat és a finanszírozás kérdéseit az önkormányzat és a Többcélú Társulás Megállapodásban rendezik, amit évente felülvizsgálnak. Az új szervezet kedvezıbb finanszírozási feltételekkel, magasabb színvonalon képes ellátni a kistérség településeinek kötelezı és önként vállalt közoktatási feladatait. A tagintézmények között összehangolja a pedagógusok foglalkoztatását, az intézményen belül mőködteti a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, utazó szakemberhálózat mőködtetésével biztosítja a pedagógiai szakszolgálatok ellátását. Az intézmény szerb kisebbségi tagozatot mőködtet, és a kistérség településein élı más kisebbségek igénye esetén számukra hasonló lehetıséget biztosít. Az intézmény keretében megszervezhetı a bejáró tanulók iskolabuszos utaztatása a szükséglet, illetve a szülık igénye szerint. Az egységes gimnázium biztosítja az intézményen belül a folyamatos továbbhaladás lehetıségét azoknak a 8. osztályos tanulóknak, akik 9. osztálytól is gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. Az intézmény keretében megvalósulhat a tagintézmények közötti szoros pedagógiai, szakmai együttmőködés. Mindezek a kistérség településein élı gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét biztosítják. A kistérségi közoktatási intézményi feladatellátásban résztvevı önkormányzatok

A Kistérségi közoktatás-fejlesztési koncepció elıkészítése során a kistérség 12 önkormányzata közül 8 önkormányzat jelezte részvételi szándékát a kistérségi szinten megvalósuló közös közoktatási intézményi feladatellátásban. A többcélú társulás közoktatási intézményéhez csatlakozó intézményeket fenntartó önkormányzatok Deszk, Dóc, Kübekháza, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget és Újszentiván önkormányzata. A csatlakozó önkormányzatok száma meghaladja a kistérség települései számának 60%-át, és a csatlakozó települések lakossága meghaladja a kistérség lakosságának 60%-át, ezzel teljesülnek a kistérségi közoktatási feladatellátás törvényi elıfeltételei.

21

A társulásban ellátott közoktatási feladatok normatív állami finanszírozása Az állami költségvetés a társulásban, ezen belül a többcélú kistérségi társulásban történı feladatellátást ösztönzı normatív támogatásokkal finanszírozza. A költségvetési törvényben meghatározott állami finanszírozási rendszer ismeretében modellszámítás végezhetı arra vonatkozóan, hogy a közoktatási feladatok ellátására az egyes településeken ellátott feladatok jogcímein mekkora összegő normatív támogatás igényelhetı abban az esetben, ha a település a közoktatási feladatait nem önállóan, hanem többcélú kistérségi társulás tagjaként látja el. A modellszámítás a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szegeddel társult – a kistérségi közoktatási intézményi feladatellátáshoz csatlakozó – településein, az önkormányzati fenntartásban mőködı intézmények 2007. évre vonatkozó feladatmutatói alapján készült. A számítások részletezését településenkénti bontásban e dokumentum Melléklete tartalmazza. A többcélú kistérségi társulás a közoktatási feladatellátás ösztönzı normatív támogatásait csak akkor veheti igénybe, ha társulási fenntartású intézményben az átlagos osztálylétszám minden évfolyamon eléri a törvényben meghatározott minimális átlaglétszámot. A törvényben meghatározott alsó létszámhatárokat a 7. táblázat foglalja össze. 7. táblázat: Minimális osztálylétszámok a többcélú kistérségi társulás fenntartásában mőködı közoktatási intézmény évfolyamain, 2007 Minimális létszám (fı) Évfolyam-csoport 2006/2007. Elsı nevelési év

2007/2008. 20

15 Második nevelési év 15 Harmadik nevelési év

10

1. évfolyam 15,75 15,75

2. évfolyam 3. évfolyam 10,5 4. évfolyam

10,5

5. évfolyam

23 17,25

6. évfolyam 17,25 7. évfolyam 11,5 8. évfolyam 9–13. évfolyam

Megjegyzések: − − − −

11,5 -

28

A táblázat a 10 000 fınél nagyabb lakosságszámú település részvételével fenntartott intézmény létszámkritériumait tartalmazza. A minimális létszámokat összevont osztályok, csoportok kivételével intézményi szinten, együtt, összevont osztály, csoport esetén az összevont osztályban, csoportban külön kell teljesíteni. Az 5-8. évfolyamon az osztály összevonás nem elismerhetı A nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett óvodai csoportok, iskolai osztályok esetén 5,2 fı (8 fı × 65%) létszámhatárt kell alkalmazni.

22

A Szegedi Kistérség Társulása önkormányzatainak fenntartásában mőködı közoktatási intézmények létszámadatait az 1. sz. melléklet táblázatai foglalják össze. A 2006/2007. tanévre (nevelési évre) vonatkozó adatok az intézmények statisztikai jelentéseibıl származnak, a 2007/2008. tanévre és a 2008/2009. tanévre vonatkozó – becsült – adatok a tényadatokból technikai elıreszámítással származtatott adatok. A technikai elıreszámításnál alkalmazott feltételezések szerint a következı években a különbözı intézménytípusok belépı évfolyamain a gyermek és tanulólétszámok nem változnak jelentısen, és a felsıbb évfolyamok létszáma megegyezik az elızı évfolyam elızı évi létszámával, azaz a lemorzsolódás nem jelentıs. A technikai elıreszámítással becsült gyermek és tanulólétszámokra alapozva meghatározható, hogy az intézményrendszerben ellátott közoktatási feladatok jogcímein mennyi normatív támogatás igényelhetı akkor, ha ezeket a feladatokat a többcélú kistérségi társulás fenntartásában mőködı intézmény látja el. A létszámadatokból meghatározható az is, hogy teljesítik-e, hogyan teljesíthetik az egyes települések, illetve a többcélú kistérségi társulás fenntartásában mőködı intézmény az ösztönzı állami normatív támogatások igénylési feltételeit. Az 1. sz. melléklet 1.1.3. táblázatának adataiból látható, hogy az ösztönzı normatív támogatások igénylésének feltételeit jelenleg több település (Dóc, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget) nem teljesíti, így e települések közoktatási intézményei után többcélú kistérségi társulás közoktatási feladataira nem igényelhetı támogatás. A társulásban történı intézményfenntartás a kistérség közoktatási rendszerében jelentkezı tanulólétszám-problémák megoldására csak akkor kínál lehetıséget, ha a településeken mőködı nevelési-oktatási intézmények egy társulási fenntartású közoktatási intézmény tagintézményeként mőködnek tovább. A tagintézményként történı továbbmőködést a közoktatási törvény 2008-tól kötelezıvé is teheti azokon a településeken, ahol a 7–8. osztályok létszáma tartósan 15 fı alatt marad. A Szegedi Kistérség települései közül ilyen Tiszasziget és Dóc, de ilyen lehet Újszentiván és Kübekháza általános iskolája is. A kistérség többi településén ilyen súlyos létszámproblémák egyelıre nem jelentkeznek. Algyı, Deszk, Domaszék, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz és Zsombó önkormányzati fenntartású iskoláit és óvodáit csak akkor célszerő kistérségi fenntartásban, tagintézményként továbbmőködtetni, ha a választott megoldás kedvezıbb finanszírozás mellett magasabb színvonalú feladatellátást tesz lehetıvé.

A többcélú kistérségi társulásban történı közoktatási feladatellátás megvalósítása A települési önkormányzatok közoktatási feladatait akkor indokolt többcélú kistérségi társulás keretében megszervezni, ha a választott megoldás magasabb színvonalon biztosítja a település óvodai és általános iskolai ellátását annál, mint amit az önkormányzat önállóan biztosítani képes. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása megteremtette olyan szervezeti megoldások alkalmazásának lehetıségét, amelyeket eddig a magyar közoktatásban nem lehetett alkalmazni. A legjelentısebb változás a tizenkét évfolyamos egységes középiskola bevezetése, amely szervezetileg alkalmas arra, hogy a tanulók számára az 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig biztosítsa a különbözı képzési szintek összehangolt egymásra épülését és a folyamatos továbbhaladást. A közoktatási törvény szerint az általános iskola, akár nyolc évfolyammal, akár nyolcnál kevesebb évfolyammal mőködik, egységes középiskola tagintézményeként is mőködhet.

23

A választott szervezeti megoldásnak minden tanuló számára biztosítania kell, hogy az, aki tanulmányait a kistérségi fenntartású intézményben kezdte, folyamatosan továbbhaladhasson az intézmény középiskolai évfolyamain, vagy korlátozás nélkül válthasson iskolát attól függıen, hogy középfokú tanulmányait az általános képzésben vagy a szakképzésben kívánja befejezni. A fenti feltételnek megfelel a közoktatási törvény 2006. évi módosításával bevezetett új intézménytípus, a tizenkét évfolyamos egységes gimnázium. A szervezeti megoldással szemben támasztott további feltétel, hogy a kistérségi intézménynek a Szegedi Kistérségben el kell tudni látnia mindazokat a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, amiket a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása már jelenleg is ellát. Erre a célra alkalmas a közoktatási törvény 2006. évi módosításával bevezetett másik új közoktatási intézménytípus, az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény. Ez az intézmény több különbözı pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat mőködtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésben-oktatásban részt vevı gyermekek, tanulók ellátásában, továbbá elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. A fenti két új intézménytípus a közoktatási törvény 2006. évi módosítása szerint mőködhet közös igazgatású közoktatási intézmény szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységeként. A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különbözı típusú közoktatási intézmények feladatait láthatja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben tizenkét évfolyamos egységes gimnázium, egységes pedagógiai szakszolgálat mellett óvoda és alapfokú mővészetoktatási intézmény is mőködhet. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában mőködı közös igazgatású egységes gimnázium, egységes pedagógiai szakszolgálat, óvoda és alapfokú mővészetoktatási intézmény alkalmas szervezet arra, hogy ellássa a kistérség közoktatási feladatait, és az ösztönzı normatív állami finanszírozás elınyeit maximálisan kihasználva magas színvonalú közoktatási feladatellátást biztosítson a Szegedi Kistérség településein. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában mőködtethetı közoktatási intézményben az 2. ábra szerinti közoktatási feladatokat lehet, illetve célszerő ellátni. Az ellátható feladatok között a Szegedi Kistérség településein mőködı közoktatási intézmények jelenleg ellátott feladatain kívül más feladat nem szerepel. A szerb kisebbségi oktatás feladata több települést érintı feladat, ellátása a Többcélú Társulás területén az óvodától a középiskoláig biztosított. A szerb kisebbségi oktatás és a gyógytestnevelés esetén a feladatellátási kötelezettség a kistérség településein kívül Szeged egész területére is kiterjed.

24

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közös Igazgatású Egységes Gimnáziuma, Pedagógiai Szakszolgálata, Óvodája Általános iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye

Szerb kisebbségi nevelés, oktatás

Egységes gimnázium

Gimnázium (9-12. évfolyam)

Sajátos nevelési igényő tanulók ellátása Pedagógiai szakszolgálatok: - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - gyógytestnevelés

Alapfokú mővészetoktatási intézmény

Zenemővészeti ág

Táncmővészeti ág

Általános iskola (1-8. évfolyam) Óvoda Képzı- és iparmővészeti ág

Óvoda

Általános Iskola

Szín- és bábmővészeti ág

2. ábra: A kistérségi fenntartású intézmény közoktatási feladatai

A kistérség közoktatási feladatai közül egyes feladatokat nem célszerő kistérségi fenntartású közoktatási intézménybe integrálni, ezek az eddig közoktatási intézményben ellátott közmővelıdési feladatok, továbbá a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és a fejlesztı felkészítés. A közoktatási intézmény keretében közmővelıdési feladatokat is ellátó intézménytípus az általános mővelıdési központ. Ez az intézménytípus kistelepülési igényeket tud kiszolgálni, a társulási fenntartásban mőködı intézményen keresztül a Többcélú Társulás településeire történı kiterjesztése nem indokolt. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és a fejlesztı felkészítés olyan pedagógiai szakszolgálati feladatok, amelyek ellátásához jelenleg a szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek csak hiányosan állnak rendelkezésre, és ezek ellátása nem kötelezı ahhoz, hogy a Többcélú Társulás a közoktatási szakszolgálatok területén vállalt ellátási kötelezettségét teljesíteni tudja. A fenti feladatokat ellátó kistérségi fenntartású intézményben a kistérség településein jelenleg önkormányzati fenntartásban mőködı óvodák és általános iskolák egy szegedi gimnázium tagintézményeként mőködhetnek tovább. A gimnáziumi feladatok ellátásába Szeged mellett a kistérség másik városa, Sándorfalva is bekapcsolódhat. A településen jelenleg gimnázium nem mőködik, de egy kistérségi fenntartású egységes gimnázium szervezetén belül indítható gimnáziumi osztály, ami a város kistérségi decentrum jellegét erısítheti. A kistérségi fenntartású közoktatási intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként valósítható meg, amelynek fenntartója és felügyeleti szerve a Társulási Tanács, azaz a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása szervezetében a Polgármesterek Tanácsa. A közös igazgatású intézmény felügyeleti kapcsolatait a 3. ábra szemlélteti. A kistérség településein mőködı óvodák és iskolák a kistérségi intézmény tagintézményeként, gazdálkodási szempontból részjogkörő költségvetési egységként mőködhetnek tovább. A szegedi székhelyintézménynek a közoktatási feladatain kívül el kell látnia közös igazgatású intézmény igazgatási és gazdálkodási feladatait, e feladatokból azonban minden olyan

25

feladatot – a hozzá tartozó hatáskörrel együtt – célszerő átadni a településeken mőködı tagintézményeknek, amelynek ellátásáról helyben indokolt és lehetséges gondoskodni.

3. ábra: A kistérségi fenntartású közoktatási intézmény felügyelete

Finanszírozás, az ösztönzı normatív támogatások igénylésének feltételei A Többcélú Társulás fenntartásában mőködı közoktatási intézmény jogcímein a 2007/2008. tanévre igényelhetı közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulásokat a 2007. évi költségvetési törvény 3. sz. mellékletének 15-16. pontja, a többcélú kistérségi társulások közoktatási intézményi feladataihoz igényelhetı támogatásokat a 2007. év költségvetési törvény 8. sz. mellékletének IV. rész 2.2.1 alpontja határozza meg. A 2007/2008. tanévre becsült tanulólétszámok alapján számított állami hozzájárulások és támogatások összegét jelen dokumentum 2. sz. melléklete tartalmazza, településenként. A közoktatási alap-hozzájárulás évfolyamokra lebontott, egy gyermekre, tanulóra jutó fajlagos összegeit a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. foglalja össze, ezek kiszámítását a 3. sz. melléklet részletezi. A 2007/2008. tanévre becsült tanulólétszámok alapján számított alap- és kiegészítı hozzájárulások, valamint a minimális osztály- és csoportlétszámokra elıírt igénylési

26

feltételek teljesítése mellett igényelhetı ösztönzı normatív támogatások összegére vonatkozó számítások eredményeit – a kistérségi közoktatási feladatellátáshoz 2007-ben csatlakozó önkormányzatokra vonatkozóan – a 8. táblázat foglalja össze. A táblázat nem tartalmazza a kedvezményes intézményi étkeztetés és a tanulói tankönyvellátás támogatását, ezekkel a tényleges tanulói igények alapján igényelhetı összegekkel, a normatív állami hozzájárulások összegét meg kell emelni. 8. táblázat: Állami normatív támogatások és hozzájárulások a 2007/2008. tanévre várható tanulólétszámok alapján Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások Település

Deszk Dóc Kübekháza Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Összesen

Többcélú kistérségi társulások közoktatási intézményi feladatainak támogatása

Normatív hozzájárulás 2007/2008 [eFt]

Idıarányos 2007 IX-XII. [eFt]

Normatív támogatás 2007/2008 [eFt]

Idıarányos 2007 IX-XII. [eFt]

72 794 30 041 33 279 159 759 96 848 306 966 31 861 27 261 758 809

24 265 10 014 11 093 53 253 32283 102 322 10 620 9 087 252 937

19 420 11 900 7 510 6 900 18 390 21 000 7 630 7 790 100 540

6 473 3 967 2 503 2 300 6 130 7 000 2 543 2 597 33 513

Megjegyzés: A normatív hozzájárulások a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı juttatások és szolgáltatások (a 2007. évi költségvetési törvény 3. sz. mellékletének 17. pontja szerinti) összegét nem tartalmazzák

A kistérségi fenntartású közoktatási intézmény jogcímein igényelhetı állami normatív hozzájárulásokat és támogatásokat a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása igényli, és az egyes tagintézmények jogcímein igényelt támogatást – az intézményi mőködés közös, központi költségeinek (az összes normatív bevétel megközelítıleg 2,5%-a) levonása után – elkülönítetten biztosítja a tagintézményeknek. A Többcélú Társulás ugyancsak elkülönítetten biztosítja a tagintézményeknek azt a fenntartási hozzájárulást, amit a közös feladatellátásban résztvevı önkormányzatoknak az állami normatív támogatásokon felül, forrás-kiegészítésként kell biztosítaniuk a településen mőködı tagintézmény költségvetési támogatásához. A közös feladatellátásban résztvevı önkormányzatok fenntartási hozzájárulásának meghatározására és elszámolására vonatkozó részletes szabályokat a Többcélú Társulással kötött megállapodásban kell szabályozni, ugyanúgy, mint az intézményi mőködés közös költségeinek meghatározására és elszámolására vonatkozó szabályokat. A közös költségek tagintézmények közötti felosztása célszerően a tagintézményben ellátott óvodai és általános iskolai tanulólétszámok arányában történhet. A közös feladatellátásban résztvevı önkormányzatok a jogszabály keretei között meghatározhatják azt a közoktatási szolgáltatást, amit a településükön mőködı tagintézményeknek el kell látnia. Mindezek alapján a Többcélú Társulás tervezi meg, és a Polgármesterek Tanácsa fogadja el a kistérségi fenntartású közoktatási intézmény költségvetését, illetve a közös feladatellátásban résztvevı önkormányzatok által a településen igényelt közoktatási szolgáltatásoknak megfelelı fenntartási hozzájárulások összegét. Az így meghatározott fenntartási hozzájárulás minden esetben kevesebb, mint az a forrás-kiegészítés, amit a települési önkormányzatnak az általa meghatározott közoktatási szolgáltatások ellátásához az állami normatív támogatásokon felül biztosítania kellene, ha a kötelezı és önként vállalt közoktatási feladatait saját intézmény fenntartásával kívánná ellátni.

27

A fenti finanszírozási modell csak abban az esetben mőködik, ha a társulási fenntartású intézményben az óvodai csoportok, iskolai osztályok átlaglétszámai eleget tesznek az ösztönzı normatív támogatások igényléséhez elıírt feltételeknek. Az igénylési feltételként meghatározott átlaglétszámokat az 7. táblázat tartalmazza. A tagintézményeknek ezeket együtt kell teljesíteniük, de külön szabályok vonatkoznak összevont csoportokra, illetve osztályokra (2007. évi költségvetési törvény 8. sz. melléklet IV. rész kiegészítı szabályok). A 2007/2008. tanévben a létszámkritériumokat nem teljesítik egyes összevont óvodai csoportok (ld. 1. sz. melléklet 1.1.4. táblázat), ezek a következık: Dóc, Domaszék, Röszke (Manótanya tagintézmény) Újszentiván. A felsorolt csoportok további mőködtetése a társulási fenntartású intézményen belül nem megoldható, mert mőködtetésük kizárná az ösztönzı normatív támogatások igénylését a teljes intézményre vonatkozóan. Az érintett önkormányzatok részvétele a társulási fenntartású intézményben csak a felsorolt csoportok megszüntetése esetén lehetséges. Az iskolai osztályok alacsony átlaglétszáma az 5. évfolyam kivételével a többi évfolyamon nem veszélyezteti az ösztönzı normatív támogatások igénylési feltételeinek teljesítését. Egyes települések (Dóc, Kübekháza, Szatymaz, Újszentiván) önállóan a feltételeket nem tudnák teljesíteni, de a kistérségi társulás többi településével együtt a társulási fenntartású intézmény már megfelel az ösztönzı normatív támogatások igénylési feltételeinek (ld. 1. sz. melléklet 1.1.4. táblázat), feltéve, hogy a közös intézményfenntartáshoz a kistérség minden települése csatlakozik. Az általános iskola 5. évfolyamán a 2007. évi költségvetési törvény 8. sz. melléklete új, szigorúbb létszámhatárokat írt elı az ösztönzı normatív támogatások igényléséhez. Ezen az évfolyamon az intézményre elıírt átlagos osztálylétszám 23 fı, amit a kistérségi közoktatási intézményi feladatellátáshoz csatlakozó települések intézményeinek egy része a jelenlegi szerkezetben továbbmőködve nem képes teljesíteni. A létszámprognózisok szerint egyes településeken a belépı 1. évfolyamok létszáma nem teszi lehetıvé, hogy a 2007/2008. tanévben a 2006/2007. tanévben indított osztályok számával megegyezı számú osztály induljon. A következı fejezet a létszámprognózisokra alapozva tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyet a kistérségi közoktatási intézményi feladat-ellátáshoz 2007-ben csatlakozó intézményeknek minimálisan teljesíteniük kell ahhoz, hogy a többcélú társulás az ösztönzı normatív támogatások igénylésére váljék jogosulttá.

Prognózisok – SZKTT Közoktatási Intézménye 2007/2008. Óvoda

Az óvodák 2007/2008. nevelési évben várható gyermeklétszámait és korösszetételét a 2006/2007. tanév gyermeklétszámaival és korösszetételével becsülhetı. A költségvetési törvény 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítı szabályok − 2.1.1. c) pontja alapján a 2007/2008. nevelési évben a minimális csoportlétszám 20 fı a kis csoportokban, 15 fı a középsı és a nagy csoportokban; − 2.3.7. pontja alapján kiszámíthatók az ösztönzı normatív támogatások igényléséhez szükséges minimális csoportlétszámok vegyes csoportok esetén. Az ÖNHIKI igényléséhez a költségvetési törvény 6. sz. melléklet 1. pontjának 1.2.2. a) pontja szerint elegendı teljesíteni a 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítı szabályok 2.1-2.2 pontjában meghatározottakat.

28

A számítások eredményeit az 9. táblázat foglalja össze 9. táblázat: Várható gyermeklétszámok az óvodákban a 2007/2008. tanévben Gyermeklétszám korévenként Intézmény

Feladatellátási hely

Spec. tanterv

Móra Ferenc Csicsergı Óvoda , óvoda Deszk Általános Iskola, Óvoda, Községi óvoda Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola, Dóc Községi Önkormányzat Alapfokú Oktatási óvoda Intézmény, Kübekháza óvoda (Iskola u. 1) Pipacs Óvoda óvoda Sándorfalva (Rákóczi u. 2) óvoda (Kis krt. 1) Napköziotthonos óvoda Óvoda, Szatymaz Sólyom Utcai Óvoda, Általános középs. óvoda Iskola és Logop. ért. fogy. Intézet, Szeged Kazinczy Ferenc Általános Iskola és óvoda Napköziotthonos Óvoda, Tiszasziget Újszentiván Általános Iskola és óvoda Napköziotthonos Óvoda, Újszentiván Összesen

Várható átlagos csoportlétszám 2007/2008

Minimális csoportlétszám vegyes csoportban 2007/2008

Összesen

Csoportok száma 2006/2007

26

103

4

25,75

15,92

9

7

32

2

16,00

16,09

19

12

5

48

3

16,00

16,15

10

19

31

14

74

3

24,67

15,68

9

11

20

12

52

2

26,00

15,87

10

20

31

20

83

3

27,67

15,60

25

43

46

12

126

5

25,20

15,99

-

3

3

6

15

2

7,50

-

5

16

13

7

43

3

14,33

15,58

5

15

9

6

35

2

17,50

15,71

101

184

203

115

3

4

5

6

19

29

29

7

9

11

7

1

2

3

2

8

611

Összesen az SNI csoportok nélkül 101 181 200 109 5 596 Megjegyzés: kiemelt betőtípus jelzi, ahol a 2006/2007. nevelési évben engedélyezett csoportszámok mellett az ösztönzı normatív támogatások létszámkritériumai a 2007/2008. nevelési évben nem teljesülnek.

A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ösztönzı normatív támogatása igénylési feltételeinek teljesítéséhez szükséges átszervezések óvodában, a 2007/2008. tanévben 1. Dóc: Csak akkor indítható 2 vegyes csoport, ha az óvodai gyermeklétszám eléri a 33 fıt. Egy nagy létszámú csoport indítása esetén OKÉV engedély szükséges, a csoporttal egyszerre két óvónı foglalkozhat. 2. Kübekháza: A jelenlegi 3 csoport helyett 2 vegyes csoport indul 24 fı/csoport átlaglétszámmal. OKÉV engedély nem szükséges. 3. Tiszasziget: A jelenlegi 3 csoport helyett 2 vegyes csoport indul 21,5 fı/csoport átlaglétszámmal. OKÉV engedély nem szükséges. 4. Deszk: Ha a kis csoport létszáma nem éri el a 20 fıt, az óvodában csak vegyes csoportok indulhatnak, a csoportok száma nem változik. 5. Sándorfalva: Ha a kis csoport létszáma nem éri el a 20 fıt, az óvodában csak vegyes csoportok és nagy csoportok indulhatnak, a csoportok száma nem változik. A fenti feltételek teljesítésével az ÖNHIKI igénylési feltételei is teljesülnek. 29

Egységes középiskola

A 2007/2008. tanév iskolai osztályainak létszáma a belépı évfolyamok kivételével a többi évfolyamon a 2006/2007. évi létszám magasabb évfolyamra léptetésével becsülhetı, belépı évfolyamokon a jelenlegi belépı évfolyam létszámával közelíthetı. A költségvetési törvény 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítı szabályok 2.1.2. c) pont szerinti minimális osztálylétszámokat a 10. táblázat foglalja össze 10. táblázat: Az iskolai évfolyamokon elıírt minimális osztálylétszámok a 2007/2008. tanévben

Évfolyam-csoport

Minimális osztálylétszám (fı/osztály)

1-3. évfolyam

15,75

4. évfolyam

10,5

5. évfolyam

23

6-7. évfolyam

17,25

8. évfolyam

11,5

9–13. évfolyam

28

A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportokat, osztályokat a költségvetési törvény 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítı szabályok 2.3.5. pontja szerint az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A 2006/2007. tanév tanulólétszámait a 11. táblázat, az osztályok számát a 12. táblázat foglalja össze, a táblázatok a gyógypedagógiai osztályokat nem tartalmazzák. A fenti adatok alapján becsülhetı a 2007/2008. tanévben várható tanulólétszám évfolyamonként. Az évfolyamonként várható osztálylétszámokat az 13. táblázat arra az esetre vonatkozóan tartalmazza, ha a magasabb évfolyamra lépı osztályok száma nem változik, és ugyanannyi osztály indul az elsı és a kilencedik évfolyamon, mint a 2006/2007. tanévben. Az eredményekbıl látható, hogy az ösztönzı normatív támogatások létszámkritériumait tagintézményi szinten a 68 osztály közül 31 nem teljesítené, de az egységes középiskola létrehozásával a létszámkritériumokat az ötödik évfolyam kivételével minden évfolyamon átszervezés nélkül teljesülnek. Az ötödik évfolyamon a létszámkritériumok akkor teljesülnek, ha a 2007/2008. tanévben 14 osztály helyett csak 11 osztály indul ezen az évfolyamon.

30

11. táblázat: Tanulólétszám SNI osztályok nélkül a 2006/2007. tanévben Általános iskolai évfolyamok Középiskolai évfolyamok Feladatellátási hely

Intézmény

Zoltánfy István Általános Iskola, Deszk Általános Iskola, Óvoda, Községi Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola, Dóc Községi Önkormányzat Alapfokú Oktatási Intézmény, Kübekháza Pallavicini Sándor Általános Iskola, Sándorfalva Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola, Szatymaz Eötvös József Gimnázium, Szeged Kossuth Lajos Általános Iskola, Szeged Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Tiszasziget Újszentiván Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Újszentiván

1

2

3

4

5

6

7

8

általános iskola

20

29

31

40

27

41

26

37

általános iskola

11

11

9

12

11

10

10

11

általános iskola

13

14

14

14

18

15

11

12

64

68

73

67

96

78

79

78

23

39

35

42

42

35

45

40

általános iskola általános iskola gimnázium általános iskola

23

28

28

50

58

43

43

52

általános iskola

16

10

11

15

14

14

14

14

általános iskola

12

9

9

14

12

12

10

17

182

208

210

254

278

248

238

261

Összesen az SNI osztályok nélkül

9

10

11

12

128

116

125

120

128

116

125

120

12. táblázat: Osztályok száma SNI osztályok nélkül a 2006/2007. tanévben Általános iskolai évfolyamok Középiskolai évfolyamok Intézmény



1

2

3

4

5

6

7

8

általános iskola

1

1

1

2

1

2

1

2

általános iskola

1

1

1

1

1

1

1

1

általános iskola

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

3

2

általános iskola általános iskola gimnázium általános iskola

1

1

1

2

2

2

2

2

általános iskola

1

1

1

1

1

1

1

1

általános iskola

1

1

1

1

1

1

1

1

11

11

11

14

13

14

14

14

Összesen az SNI osztályok nélkül

9

10

11

12

4

4

4

4

4

4

4

4

31

13. táblázat: Várható átlagos osztálylétszámok az egységes középiskolában a 2007/2008. tanévben Általános iskolai évfolyamokon Középiskolai évfolyamok Intézmény



1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

általános iskola

20,0

20,0

29,0

31,0

20,0

27,0

20,5

26,0

-

-

-

-

általános iskola

11,0

11,0

11,0

9,0

12,0

11,0

10,0

10,0

-

-

-

-

általános iskola

13,0

13,0

14,0

14,0

14,0

18,0

15,0

11,0

-

-

-

-

21,3

21,3

22,7

24,3

16,8

24,0

19,5

19,8

-

-

-

-

11,5

11,5

19,5

17,5

21,0

21,0

17,5

15,0

-

-

-

-

gimnázium

-

-

-

-

-

-

-

-

32,0

32,0

29,0

31,3

általános iskola

23,0

23,0

28,0

28,0

25,0

29,0

21,5

21,5

-

-

-

-

általános iskola

16,0

16,0

10,0

11,0

15,0

14,0

14,0

14,0

-

-

-

-

általános iskola

12,0

12,0

9,0

9,0

14,0

12,0

12,0

10,0

-

-

-

-

általános iskola általános iskola

Összesen az SNI osztályok nélkül 16,5 16,5 18,9 19,1 18,1 21,4 17,7 17,0 32,0 32,0 29,0 31,3 Megjegyzés: kiemelt betőtípus jelzi azt az átlagos osztálylétszámot, ahol a 2006/2007. nevelési évben engedélyezett osztályszámok mellett az ösztönzı normatív támogatások létszámkritériumai a 2007/2008. nevelési évben nem teljesülnek.

A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ösztönzı normatív támogatása igénylési feltételeinek teljesítéséhez szükséges átszervezések ötödik évfolyamon, a 2007/2008. tanévben Az egységes gimnázium ötödik évfolyamán a 2007/2008. tanévben várható tanulólétszám 254 fı. Ezzel a tanulólétszámmal csak akkor teljesíthetı a 23 fı/osztály átlagos osztálylétszám, ha a jelenlegi negyedik évfolyamos 14 osztály helyett a következı tanévtıl ötödik évfolyamon legfeljebb 11 osztály indul (23,1 fı/osztály átlagos osztálylétszámmal). Az egységes gimnázium elsı évfolyamán az elvárt tanulólétszám 15,75 fı. Ez a létszám az indítható osztályok számának korlátozásával, illetve ahol ez nem teljesíthetı különbözı évfolyamok összevonásával biztosítható. A létszámkritérium teljesítéséhez a következı átszervezéseket szükséges végrehajtani: 1. Sándorfalván a jelenlegi negyedik évfolyamos 4 párhuzamos osztály helyett a 2007/2008. tanévben ötödik évfolyamon 3 párhuzamos osztály indul (ezzel az átlagos osztálylétszám 22,3 fıre nıne). OKÉV engedély nem szükséges 2. Tiszaszigeten vagy Újszentivánon indul 1 ötödik évfolyamos osztály, 29 tanulóval, a másik település nem indít ötödik évfolyamon osztályt a 2007/2008. tanévben. OKÉV engedély nem szükséges 3. Dócon nem indul 5. osztály, a tanulók Sándorfalván folytatják tanulmányaikat. Sándorfalva a dóci tanulókat új osztály indítása nélkül képes ellátni, így a várható tanulólétszám 89 fıre, az átlagos osztálylétszám 29,7 fıre nı. OKÉV engedély nem szükséges. 4. Szatymazon 1 elsı osztály indul, és nem indul önálló osztály azokon a településeken, ahol az általános iskola 1. évfolyamán a tanulólétszám nem éri el a 16 fıt (Dóc, Kübekháza, Újszentiván, esetleg Tiszasziget). Összevont osztály indítása alsó tagozaton 16 fı felett lehetséges. 32

1. sz. MELLÉKLET A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ

Tanulólétszámok alakulása a kistérségi közoktatási intézményi feladatellátásban résztvevı településeken

33

Móra Ferenc Csicsergı Óvoda Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola Községi Önkormányzat Alsófokú Oktatási Intézmény Kübekháza Pallavicini Sándor Általános Iskola

Deszk Deszk Dóc Kübekháza Sándorfalva

Feladat-ellátási hely, speciális tanterv

Középiskolai évfolyamokon

Általános iskolai évfolyamokon

1

általános iskola ált. iskola (szerb) óvoda (szerb)

-

-

-

-

16

27

30

40

27

41

26

37

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

19

28

30

26

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

óvoda

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

nagy

vegyes


Település

kis

Intézmény

középsı

Óvodai évfolyamokon

Összevont osztályban

1.1. táblázat: Óvodás gyermekek, általános iskolai tanulók nyitólétszáma önálló osztályokban a 2006/2007. tanévben (fı)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

általános iskola

-

-

-

-

11

11

9

12

11

10

10

11

-

-

-

-

-

óvoda

17

15

16

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

13

14

14

14

18

15

11

12

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

64

68

73

67

96

78

79

78

-

-

-

-

-

ált. iskola SNI (e)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9

óvoda (I.)

19

28

27

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Sándorfalva

óvoda (II.) óvoda (IV.)

-

29

29

52 25

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Általános és Alapfokú Mőv.Iskola

Szatymaz

általános iskola

-

-

-

-

23

39

35

42

42

35

45

40

-

-

-

-

-


Szatymaz

óvoda

25

52

49

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Szeged

gimnázium

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

116

125

120

-


Szeged

általános iskola

-

-

-

-

23

28

28

50

58

43

43

52

-

-

-

-

-

óvoda SNI (k)

-

-

-

15

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

ált. iskola SNI (k) ált. iskola SNI (e) ált. iskola SNI (a)

-

-

-

-

8 14 -

22 -

13 -

7 22 -

28 -

23 -

9 34 -

6 27 -

-

-

-

-

24 12

óvoda

13

15

15

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

16

10

11

15

14

14

14

14

-

-

-

-

-


Szeged


Tiszasziget


Újszentiván

óvoda

-

-

-

35

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

12 -

9 -

9 -

14 -

12

12 -

10

17

-

-

-

-

-

ált. iskola (szerb)


Deszk


Deszk

Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola

Dóc


általános iskola ált. iskola (szerb) óvoda (szerb)

Pallavicini Sándor Általános Iskola Sándorfalva

1

1

óvoda

1

2

3

4

5

6

7

8

1

1

1

2

1

2

1

2

9

10

11

12

1

1

2

általános iskola óvoda

Kübekháza

1



vegyes


nagy

Település

kis

Intézmény

középsı


Összevont osztály

1.2. táblázat: Óvodai csoportok, iskolai osztályok száma a 2006/2007. tanévben (osztály)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

4

4

4

4

4

1

általános iskola óvoda (Manótanya)

1 1

általános iskola ált. iskola SNI (e) óvoda (I.)


Sándorfalva



Szatymaz

általános iskola


Szatymaz

óvoda


Szeged

gimnázium


Szeged

általános iskola


Szeged

óvoda SNI (k) ált. iskola SNI (k) ált. iskola SNI (e) ált. iskola SNI (a)


Tiszasziget


Újszentiván

óvoda

1

1

1

1

1

2

2

1 2 1 2

1

általános iskola ált. iskola (szerb)

2

2

2

2

3

2 1 4

1

1

1

2

2

2

2

2

1 1

2

1

1 2

2

2

1 3

1 2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4

4

4

2

1

1

1

1

általános iskola óvoda

2

2

35


3. 4.

Zoltánfy István Általános Iskola Móra Ferenc Csicsergı Óvoda

Deszk Deszk

1

általános iskola

-

-

-

-

16,0

27,0

30,0

20,0

27,0

20,5

26,0

18,5

-

-

-

-

-

ált. iskola (szerb) óvoda (szerb)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7,0 -

10

11

12

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16,0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

11,0

11,0

9,0

12,0

11,0

10,0

10,0

11,0

-

-

-

-

-

17,0

15,0

16,0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

13,0

14,0

14,0

14,0

18,0

15,0

11,0

12,0

-

-

-

-

-

Sándorfalva

12.


Sándorfalva

13.


Szatymaz

14.


Szatymaz

óvoda

15.


Szeged

16.


Szeged

Újszentiván

9

26,0



8

-

11.

19.

7

30,0

Kübekháza

Tiszasziget

6

-



5

28,0

8.

18.

4

-

Dóc

Szeged

3

19,0



2

óvoda

5.

17.



vegyes

Település

nagy

Intézmény

kis

Ssz

középsı


Összevont osztályban

1.3. táblázat: Óvodai csoportok, iskolai osztályok átlaglétszáma a 2006/2007. tanévben (fı/osztály)

óvoda általános iskola általános iskola

-

-

-

-

21,3

22,7

24,3

16,8

24,0

19,5

19,8

19,5

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9,0

óvoda (I.)

19,0

28,0

27,0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

óvoda (II.)

-

-

-

26,0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

óvoda (IV.)

-

29,0

29,0

25,0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

11,5

19,5

17,5

21,0

21,0

17,5

15,0

20,0

-

-

-

-

-

25,0

26,0

24,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

gimnázium

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32,0

29,0

31,3

30,0

-

általános iskola

-

-

-

-

23,0

28,0

28,0

25,0

29,0

21,5

21,5

26,0

-

-

-

-

-

óvoda SNI (k)

-

-

-

7,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

ált. iskola SNI (k) ált. iskola SNI (e)

-

-

-

-

8,0

-

-

7,0

-

-

9,0

6,0

-

-

-

-

8,0

-

-

-

-

14,0

11,0

13,0

11,0

14,0

11,5

11,3

13,5

-

-

-

-

-

ált. iskola SNI (a)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6,0

13,0

15,0

15,0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16,0

10,0

11,0

15,0

14,0

14,0

14,0

14,0

-

-

-

-

-

óvoda általános iskola óvoda

-

-

-

17,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

12,0

9,0

9,0

14,0

-

12,0

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

12,0

-

10,0

17,0

-

-

-

-

-

Megjegyzés: kiemelt számok jelölik ha az átlaglétszám nem éri el az ösztönzı normatív támogatások igényléséhez szükséges mértéket

36


Deszk


Deszk

Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola Községi Önkormányzat Alsófokú Oktatási Intézmény Kübekháza

Dóc

Kübekháza


általános iskola óvoda (szerb)

3

5

óvoda

2

6

3

3

Szatymaz

általános iskola

8

6

3

5

7

2

9

10

11

12

32 13 7

3

1

3

3

3

2

2

6

23 -

2


Szatymaz

óvoda


Szeged

gimnázium


Szeged

általános iskola

3

6

6

4

6

1

36

2

-

1

3

2 1

2

3

2

2

2

1

1

1

3

13

1

6 28 4

5

2

35

37

35

135

6

8

3

6

7

41

1

2

1

5

5

16

5

10

3

8

6

40

2

1

4

4


2

3

3


3

1

1

általános iskola


2

4

1

2

általános iskola

1

5

5

ált. iskola SNI (k)

óvoda

-

3

2

óvoda SNI (k)

óvoda

1

-

óvoda (IV.)

Újszentiván

7




6

általános iskola

óvoda (II.)

Tiszasziget

5

7

általános iskola

Sándorfalva


4

óvoda


Szeged

1

5

általános iskola

óvoda (I.)




vegyes


nagy

Település

középsı

Intézmény

kis


Összesen

1.4. táblázat: Bejáró gyermekek, általános iskolai tanulók nyitólétszáma önálló osztályokban a 2006/2007. tanévben (fı)

1

1

3

1

6

4

4 2

1

1

9 4

3

1

3

37

1.5. táblázat: Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nyitólétszáma a 2006/2007. tanévben (fı) a közoktatási törvény 2006. december 31-ig hatályos 121. § (1) bek. 29. pontja szerint Óvodai évfolyamokon

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Összesen

vegyes

2

nagy


középsı

Település

kis

Intézmény



1


Deszk

általános iskola

-

-

-

-

2

1

4

7

2

9

3

8

-

-

-

-

36


Deszk

óvoda (szerb)

-

1

4

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6


Dóc


Kübekháza


óvoda

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

általános iskola

-

-

-

-

-

1

1

2

2

2

1

1

-

-

-

-

10

óvoda

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

1

1

4

3

4

4

3

-

-

-

-

-

20


-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

3

-

-

-

-

9

óvoda (I.)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Sándorfalva


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Szatymaz

általános iskola

-

-

-

-

1

1

1

3

-

1

1

1

-

-

-

-

9


Szatymaz

óvoda

-

1

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6


Szeged

gimnázium

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Szeged

általános iskola

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

-

-

-

-

-

4

óvoda SNI (k)

-

-

-

15

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

15

ált. iskola SNI (k) ált. iskola SNI (e) ált. iskola SNI (a)

-

-

-

-

8 14 -

2 22 -

5 13 -

7 22 4

6 28 4

4 23 1

12 34 -

10 27 3

-

-

-

-

54 183 12 -


Szeged


Tiszasziget


Újszentiván

óvoda

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

1

2

2

-

-

1

-

3

-

-

-

-

9

óvoda

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

-

-

2 -

1 -

4 -

4 -

-

3 -

-

-

-

-

14 -


38



Deszk

Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola Községi Önkormányzat Alsófokú Oktatási Intézmény Kübekháza

Dóc

Kübekháza


vegyes

Deszk

nagy



középsı

Település

kis

Intézmény



Összesen

1.6. táblázat: Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nyitólétszáma a 2006/2007. tanévben (fı) a közoktatási törvény 2007. január1-tıl hatályos 121. § (1) bek. 29. pontja szerint

1

általános iskola óvoda (szerb)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

óvoda

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

általános iskola

-

-

-

-

-

1

-

2

1

2

1

1

-

-

-

-

8

óvoda

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

-

-

1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

3


-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

3

-

-

-

-

9

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

óvoda (I.)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Sándorfalva

óvoda (II.)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

óvoda (IV.)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Szatymaz

általános iskola

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1


Szatymaz

óvoda

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1


Szeged

gimnázium

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


Szeged

általános iskola

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

óvoda SNI (k)

-

-

-

15

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

15

ált. iskola SNI (k)

-

-

-

-

8

2

5

7

6

4

12

10

-

-

-

-

54


-

-

-

-

14

22

13

22

28

23

34

27

-

-

-

-

183


-

-

-

-

-

-

-

4

4

1

-

3

-

-

-

-

12


Szeged


Tiszasziget


Újszentiván

óvoda

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

óvoda

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

általános iskola

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

39

1.7. táblázat: Az alapfokú mővészetoktatásban résztvevı tanulók száma évfolyamonként a 2006/2007. tanévben (fı) Elıképzı

Ssz.

Intézmény

Település

Alapfok

Továbbképzı

Mővészeti ág

Összesen E1

E2

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

3.


Deszk

-

4.


Deszk

-

5.

Általános Iskola, Óvoda, Köségi Könyvtár és Alapfokú Mővészeti Iskola

Dóc

8.


Kübekháza

-

11.


Sándorfalva

-

12.


Sándorfalva

-

13.

Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola

Szatymaz

Táncmővészeti

-

-

-

-

-

12

20

8

-

-

-

-

40

Képzı- és iparmővészeti

-

-

10

11

13

-

16

-

-

-

-

-

50

Zenemővészeti

-

4

13

14

7

5

5

4

1

-

-

-

53

Táncmővészeti

-

2

9

8

8

2

4

-

3

2

-

-

38

Képzı- és iparmővészeti

-

4

17

8

7

2

-

1

-

-

-

-

39

14.


Szatymaz

-

15.


Szeged

-

16.


Szeged

-

17.


Szeged

-

18.


Tiszasziget

-

19.


Újszentiván

-

40

2. sz. MELLÉKLET A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ

Modellszámítások településenként Deszk Dóc Kübekháza Sándorfalva Szeged Szatymaz Tiszasziget Újszentiván

41

Deszk Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat

Jogcím a 2007. évi költségvetési tv. szerint

Óvodai nevelés 1. nevelési év Óvodai nevelés 2. nevelési év Óvodai nevelés 3. nevelési év Iskolai oktatás 1. évfolyam Iskolai oktatás 2. évfolyam Iskolai oktatás 3. évfolyam Iskolai oktatás 4. évfolyam Iskolai oktatás 5. évfolyam Iskolai oktatás 6. évfolyam Iskolai oktatás 7. évfolyam Iskolai oktatás 8. évfolyam Iskolai oktatás 9. évfolyam Iskolai oktatás 10. évfolyam Iskolai oktatás 11. évfolyam Iskolai oktatás 12. évfolyam Alapfokú mővészetoktatás Zenemővészet* Alapfokú mővészetoktatás egyéb* Sajátos nevelési igényő magántanuló Sajátos nevelési igényő visszahelyezett Sajátos nevelési igényő (létszámszorzó: 3) Sajátos nevelési igényő (létszámszorzó: 2) Napközi 1-8. évfolyam Képesség-kibontakoztató felkészítés Integrációs felkészítés Nemzetiségi óvodai nevelés, nyelvoktatás Nemzetiségi nyelvő oktatás Bejáró tanuló, középiskola Intézményi társulás intézményébe járók

3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 16.2.1 3. sz. mell. 16.2.2 3. sz. mell, 16.4.1 a) 3. sz. mell, 16.4.1 b) 3. sz. mell, 16.4.1 c) 3. sz. mell, 16.4.1 d)-e) 3. sz. mell. 16.5 3. sz. mell. 16.6 a) 3. sz. mell. 16.6 b) 3. sz. mell. 16.7. a) II. 3. sz. mell. 16.8. I. 3. sz. mell, 16.11.1 a) 3. sz. mell, 16.11.2

Létszám 2007.10.01 [fı] 28 28 37 17 17 28 31 41 28 42 27 97 99 -

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı] 211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000

Összesen 2007/2008 [Ft]

Idıarányos 2007 IX-XII. [Ft]

5 855 650 6 889 000 9 130 000 2 458 924 2 916 557 4 817 720 6 079 812 7 024 287 5 508 797 9 396 750 6 030 750 2 231 000 4 455 000 -

1 951 883 2 296 333 3 043 333 819 641 972 186 1 605 907 2 026 604 2 341 429 1 836 266 3 132 250 2 010 250 743 667 1 485 000 -

Normatív állami hozzájárulás összesen 72 794 247 24 264 749 * Az alapfokú mővészetoktatás támogatásának 50%-a igényelhetı, ha a fenntartó 2007. március 31-éig nem kezdeményezte a közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendeletben meghatározott eljárás megindítását, vagy az alapfokú mővészetoktatási intézmény nem felelt meg a minısítési követelményeknek.

2.2. táblázat: Többcélú kistérségi társulások közoktatási intézményi feladatainak támogatása 2007. szeptember-december hónapokra Feladat Többcélú kistérségi társulás intézményébe bejáró gyermek, 1-8. osztályos tanuló Többcélú kistérségi társulás intézményében helybeli gyermek, 1-8. osztályos tanuló Többcélú kistérségi társulás intézményébe iskolabusszal bejáró gyermek, tanuló Többcélú kistérségi társulás egységes iskolájába bejáró 9-13. osztályos tanuló Tagintézményi támogatás községi óvoda, általános iskola 1-4. Kistelepülési tagintézményi támogatás községi óvoda, általános iskola 1-4. Normatív állami támogatás összesen

Létszám 2007.10.01 [fı]

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı]

8. sz. mell. IV.2.2.1 aa)

45

100 000

4 500 000

1 500 000

8. sz. mell. IV.2.2.1 ab)

45

50 000

2 250 000

750 000

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

181

70 000

12 670 000

4 223 333

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



19 420 000

6 473 333

42

Dóc Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat




Létszám 2007.10.01 [fı] 11 11 11 11 11 11 9 12 11 10 10 90 9 54 -

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı] 211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000



2 257 600 2 656 000 2 656 000 1 602 854 1 901 163 1 901 163 1 772 253 2 062 176 2 173 875 2 244 000 2 244 000 3 600 000 1 728 000 1 242 000 -

752 533 885 333 885 333 534 285 633 721 633 721 590 751 687 392 724 625 748 000 748 000 1 200 000 576 000 414 000 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



30

100 000

3 000 000

1 000 000


30

50 000

1 500 000

500 000

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

74

70 000

5 180 000

1 726 667

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

74

30 000

2 220 000

740 000

Jogcím



11 900 000

3 966 667

43

Kübekháza Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat




Létszám 2007.10.01 [fı] 17 17 15 13 13 14 14 14 18 15 11 26 -

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı] 211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000



3 598 050 4 233 000 3 735 000 1 894 282 2 246 829 2 419 662 2 756 838 2 405 872 3 557 250 3 366 000 2 468 400 598 000 -

1 199 350 1 411 000 1 245 000 631 427 748 943 806 554 918 946 801 957 1 185 750 1 122 000 822 800 199 333 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



2

100 000

200 000

66 667


2

50 000

100 000

33 333

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

103

70 000

7 210 000

2 403 333

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



7 510 000

2 503 333

44

Sándorfalva Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat Óvodai nevelés 1. nevelési év Óvodai nevelés 2. nevelési év Óvodai nevelés 3. nevelési év Iskolai oktatás 1. évfolyam Iskolai oktatás 2. évfolyam Iskolai oktatás 3. évfolyam Iskolai oktatás 4. évfolyam Iskolai oktatás 5. évfolyam Iskolai oktatás 6. évfolyam Iskolai oktatás 7. évfolyam Iskolai oktatás 8. évfolyam Iskolai oktatás 9. évfolyam Iskolai oktatás 10. évfolyam Iskolai oktatás 11. évfolyam Iskolai oktatás 12. évfolyam Alapfokú mővészetoktatás Zenemővészet* Alapfokú mővészetoktatás egyéb* Sajátos nevelési igényő magántanuló Sajátos nevelési igényő visszahelyezett Sajátos nevelési igényő (létszámszorzó: 3) Sajátos nevelési igényő (létszámszorzó: 2) Napközi 1-8. évfolyam Képesség-kibontakoztató felkészítés Integrációs felkészítés Nemzetiségi óvodai nevelés, nyelvoktatás Nemzetiségi nyelvő oktatás Bejáró tanuló, középiskola Intézményi társulás intézményébe járók


Létszám 2007.10.01 [fı]


45 45 83 65 65 69 74 68 97 79 80 12 103 -

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı] 211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000



9 453 700 11 122 000 20 584 000 9 489 624 11 255 749 11 947 081 14 596 473 11 707 145 19 194 328 17 755 650 17 980 050 2 304 000 2 369 000 -

3 151 233 3 707 333 6 861 333 3 163 208 3 751 916 3 982 360 4 865 491 3 902 382 6 398 109 5 918 550 5 993 350 768 000 789 667 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



46

100 000

4 600 000

1 533 333


46

50 000

2 300 000

766 667

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

-

70 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



6 900 000

2 300 000

45

Szatymaz Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat Óvodai nevelés 1. nevelési év Óvodai nevelés 2. nevelési év Óvodai nevelés 3. nevelési év Iskolai oktatás 1. évfolyam Iskolai oktatás 2. évfolyam Iskolai oktatás 3. évfolyam Iskolai oktatás 4. évfolyam Iskolai oktatás 5. évfolyam Iskolai oktatás 6. évfolyam Iskolai oktatás 7. évfolyam Iskolai oktatás 8. évfolyam Iskolai oktatás 9. évfolyam Iskolai oktatás 10. évfolyam Iskolai oktatás 11. évfolyam Iskolai oktatás 12. évfolyam Alapfokú mővészetoktatás Zenemővészet* Alapfokú mővészetoktatás egyéb* Sajátos nevelési igényő magántanuló Sajátos nevelési igényő visszahelyezett Sajátos nevelési igényő (létszámszorzó: 3) Sajátos nevelési igényő (létszámszorzó: 2) Napközi 1-8. évfolyam Képesség-kibontakoztató felkészítés Integrációs felkészítés Nemzetiségi óvodai nevelés, nyelvoktatás Nemzetiségi nyelvő oktatás Bejáró tanuló, középiskola Intézményi társulás intézményébe járók

Jogcím a 2007. évi költségvetési tv. szerint 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 15.2 3. sz. mell. 16.2.1 3. sz. mell. 16.2.2 3. sz. mell, 16.4.1 a) 3. sz. mell, 16.4.1 b) 3. sz. mell, 16.4.1 c) 3. sz. mell, 16.4.1 d)-e) 3. sz. mell. 16.5 3. sz. mell. 16.6 a) 3. sz. mell. 16.6 b) 3. sz. mell. 16.7. a) II. 3. sz. mell. 16.8. I. 3. sz. mell, 16.11.1 a) 3. sz. mell, 16.11.2

Létszám 2007.10.01 [fı] 50 25 52 23 23 39 35 42 42 35 45 53 77 2 158 -




211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000

10 582 500 6 225 000 12 948 000 3 351 422 3 975 159 6 740 487 6 892 095 7 217 616 8 300 250 7 854 000 10 098 000 5 565 000 3 080 000 384 000 3 634 000 -

3 527 500 2 075 000 4 316 000 1 117 141 1 325 053 2 246 829 2 297 365 2 405 872 2 766 750 2 618 000 3 366 000 1 855 000 1 026 667 128 000 1 211 333 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



19

100 000

1 900 000

633 333


19

50 000

950 000

316 667

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

222

70 000

15 540 000

5 180 000

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



18 390 000

6 130 000

46

Szeged Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat




Létszám 2007.10.01 [fı] 5 5 5 50 50 55 46 84 91 71 91 128 128 116 125 81 183 478 135 -

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı] 211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000



1 058 250 1 245 000 1 245 000 7 212 843 8 555 234 9 419 399 8 959 724 14 349 308 17 885 063 15 820 200 20 308 200 27 161 088 29 250 432 31 400 272 33 836 500 31 104 000 35 136 000 10 994 000 2 025 000 -

352 750 415 000 415 000 2 404 281 2 851 745 3 139 800 2 986 575 4 783 103 5 961 688 5 273 400 6 769 400 9 053 696 9 750 144 10 466 757 11 278 833 10 368 000 11 712 000 3 664 667 675 000 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



104

100 000

10 400 000

3 466 667


105

50 000

5 200 000

1 733 333

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

135

40 000

5 400 000

1 800 000

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

-

70 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



21 000 000

7 000 000

47

Tiszasziget Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat




Létszám 2007.10.01 [fı]


13 13 15 16 16 10 11 15 14 14 14 3 41 -

211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000



2 751 450 3 237 000 3 735 000 2 331 424 2 765 328 1 728 330 2 166 087 2 577 720 2 766 750 3 141 600 3 141 600 576 000 943 000 -

917 150 1 079 000 1 245 000 777 141 921 776 576 110 722 029 859 240 922 250 1 047 200 1 047 200 192 000 314 333 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



7

100 000

700 000

233 333


7

50 000

350 000

116 667

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

94

70 000

6 580 000

2 193 333

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



7 630 000

2 543 333

48

Újszentiván Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat




Létszám 2007.10.01 [fı] 12 12 12 12 12 9 9 14 12 12 10 49 22 -

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı] 211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000



2 469 250 2 905 000 2 905 000 1 748 568 2 073 996 1 555 497 1 772 253 2 405 872 2 371 500 2 692 800 2 244 000 1 127 000 990 000 -

823 083 968 333 968 333 582 856 691 332 518 499 590 751 801 957 790 500 897 600 748 000 375 667 330 000 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



16

100 000

1 600 000

533 333


16

50 000

800 000

266 667

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

77

70 000

5 390 000

1 796 667

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



7 790 000

2 596 667

49

Zsombó Állami normatív hozzájárulások és támogatások közoktatási intézményi feladatokhoz 2.1. táblázat: Közoktatási alap- és kiegészítı hozzájárulások idıarányos része 2007. szeptember-december hónapokra Feladat




Létszám 2007.10.01 [fı] 39 39 39 35 35 38 29 35 33 42 40 71 39 90 -

Normatíva 2007/2008 [Ft/fı] 211 650 249 000 249 000 145 714 172 833 172 833 196 917 171 848 197 625 224 400 224 400 212 196 228 519 270 692 270 692 105 000 40 000 240 000 144 000 384 000 192 000 23 000 20 500 61 500 45 000 71 500 15 000 45 000



8 324 900 9 794 000 9 794 000 5 099 990 6 049 155 6 567 654 5 710 593 6 014 680 6 521 625 9 424 800 8 976 000 7 455 000 1 560 000 2 070 000 -

2 774 967 3 264 667 3 264 667 1 699 997 2 016 385 2 189 218 1 903 531 2 004 893 2 173 875 3 141 600 2 992 000 2 485 000 520 000 690 000 -



Létszám 2007.10.01 [fı]



25

100 000

2 500 000

833 333


25

50 000

1 250 000

416 667

8. sz. mell. IV.2.2.1 b)

-

80 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. c)

-

40 000

-

-

8. sz. mell. IV.2.2.1. e)

255

70 000

17 850 000

5 950 000

8. sz. mell. IV.2.2.1. d)

-

30 000

-

-

Jogcím



21 600 000

7 200 000

50

3. sz. MELLÉKLET A modellszámításhoz használt paraméterek meghatározása

51

3.1. táblázat: Egy gyermekre, tanulóra jutó közoktatási alap-hozzájárulás meghatározása a 2007. évi költségvetési törvényben meghatározott paraméterek alapján, 2007. szeptember 1-jétıl Egy fıre jutó Tanítási Közoktatási törvény szerinti Teljesítmény- alap-normatíva együttható ÉvfolyamGyermekek,tanulók Intézménytípusmutató Évfolyam-csoportok (Ft/fı) Intézmény csoport heti foglalkoztatási (Teh) [9] = (nyitvatartás) pedagógus heti együttható [10] = [7] = létszáma idıkerete csoport/osztály [8]/[4]×[7] kötelezı AH×[9]/[8] = [3]/[5]×[6] átlaglétszám óraszám AH/[4]×[7] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1. nevelési év 51,0 20 32 0,87 1,39 177 225 maximum 2. nevelési év 51,0 17 32 0,87 1,39 208 500 napi 8 óra 3. nevelési év 51,0 17 32 0,87 1,39 208 500 Óvoda 1. nevelési év 61,0 20 32 0,87 1,66 211 650 napi 8 órát 2. nevelési év 61,0 17 32 0,87 1,66 249 000 meghaladja 3. nevelési év 61,0 17 32 0,87 1,66 249 000 1. évfolyam 26,4 21 22 1 1,20 145 714 2. évfolyam 26,8 18 22 1 1,22 172 833 3. évfolyam 26,8 18 22 1 1,22 172 833 4. évfolyam 30,6 18 22 1 1,39 196 917 Általános iskola 5. évfolyam 34,0 23 22 1 1,55 171 848 6. évfolyam 34,0 20 22 1 1,55 197 625 7. évfolyam 38,8 20 22 1 1,76 224 400 8. évfolyam 38,8 20 22 1 1,76 224 400

Középfokú iskola

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam

46,6 46,6 55,1 55,1 55,1

28 26 26 26 26

22 22 22 22 22

1,1 1,1 1,1 1,1 1,1

2,33 2,33 2,76 2,76 2,76

212 196 228 519 270 692 270 692 270 692

Felzárkóztató 9. évfolyam, szakiskola 1/11. évfolyam, 40,5 28 22 1,1 2,03 184 875 Szakképzés szakközépiskola 1/13. évf. elméleti képzés Szakiskola 2/12. 40,5 26 22 1,1 2,03 199 096 évfolyamától, szakközépiskola 2/14. évf.-tól Megjegyzések: AH: Közoktatási alap-hozzájárulás (2 550 000 Ft/teljesítmény-mutató/év) A költségvetési törvényben meghatározott számítási mód következtében a [8] és [˙9] oszlopokban feltüntethetı értékek a [10] oszlopban megjelenı értékeket nem befolyásolják

52

A SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents