A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye szervezeti és működési szabályzata

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye szervezeti és működési szabályzata

A módosításokkal egységes szerkezetben 2009. január 26.

SZKTT Közoktatási Intézménye

SZMSZ Tartalomjegyzék

A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre ......................................... 4 Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése ........................................................ 4 A nevelőtestület, az alkalmazotti közösség és a szakmai munkaközösségek ........................ 7 A működés rendje, nyitva tartás............................................................................................. 9 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 10 A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet ............................................ 11 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.................. 11 A helyettesítés rendje ........................................................................................................... 12 A pedagógusok helyettesítési rendszere............................................................................... 13 A vezetők és az iskolaszék, óvodaszék, valamint az iskolai, óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája......................................................................................................... 13 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ............................................................ 14 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ............................................................... 14 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .............................................................................................................................................. 14 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ....................................................... 15 Intézményi védő, óvó előírások ........................................................................................... 15 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .............................................. 15 A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga............................................................. 16 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái................................................................ 16 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek16 A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................................... 17 Az iskolai könyvtár működési rendje................................................................................... 17 Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok........................................................ 18 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés................................................................ 19 Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje................................................................. 19 Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás .................................... 19 A pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátása .................... 20 Záró rendelkezések............................................................................................................... 21 Mellékletek jegyzéke............................................................................................................ 22 1. sz. melléklet: A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye szervezete ............................................................................................................................. 23 2


SZMSZ

2. sz. melléklet: A kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendje.................... 31 3. sz. melléklet: A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala .......................................... 32 4. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében .. 34 5. sz. melléklet: A kiadmányozás rendje.............................................................................. 35 6. sz. melléklet: A tagintézmények nyitva tartása................................................................ 36 7. sz. melléklet: A tagintézmények hagyományos ünnepélyei, megemlékezései, a hagyományok ápolásával kapcsolatos tagintézményi feladatok .......................................... 37 8. sz. melléklet: A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos tagintézményi feladatok ....................................................................................................... 47 9. sz. melléklet: A tagiskolákban szervezett mindennapi testedzés formái, a tagiskolákban működő diáksportkör és a tagiskola vezetése közötti kapcsolattartás rendje....................... 52 10. sz. melléklet: A tagiskolai könyvtárak gyűjtőköri szabályzata ...................................... 56 11. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat ........................................................................... 78

3


SZMSZ

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye szervezeti és működési szabályzata A közoktatási törvény 39. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézményének nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. § (1) bekezdéséhez és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet. 4. § (1) bekezdésének r) pontjához] 1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről szól 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, b) az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény, és minden tagintézményének valamennyi dolgozójára, tanulójára és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe, az intézmény tagintézményébe. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése [az Ámr. 10. § (4)–(5) bekezdéséhez] 3. Az intézmény hatályos alapító okiratát a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a 72/2008. (X. 2.) PT sz. határozatával fogadta el. 4. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége általános középfokú és alapfokú oktatás – beleértve ebbe az óvodai nevelés, a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatát is –, melyet a közoktatási törvény alapján folytat. A feladatellátás forrása a fenntartó által biztosított költségvetési támogatás, amelyet az intézmény saját bevétele egészít ki. 5. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenységként – az Ámr. rendelkezései alapján – végzi a saját ingatlan hasznosítását. A tevékenység ellátásának forrása az e tevékenységből származó saját bevétel. 6. Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. 7. Az intézmény alapító okiratában meghatározott feladatmutatók a) óvodai nevelés (fő); b) alapfokú nevelés, oktatás (fő); c) középfokú nevelés, oktatás (fő); 4


SZMSZ

d) nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, oktatás (fő); e) intézménynél szervezett étkeztetés (fő); f) pedagógus szakkönyvvásárlás (fő); g) pedagógus szakvizsga és továbbképzés (fő); h) tanulók tankönyvvásárlása (fő); i) diáksport (fő); j) logopédiai ellátás (fő); k) gyógytestnevelés (fő); l) nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozásban részesült ellátott (fő); m) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (fő); n) pedagógiai szakszolgálatot ellátók (fő). 8. Az intézmény székhelye: 6723 Szeged, Csongor tér 1. 9. Az intézmény telephelyeit az egyes tagintézmények szerint az alapító okirat tartalmazza. 10. Az intézmény szervezeti felépítését e szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. 11. Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, tagintézményei részjogkörű költségvetési egységek. 12. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 12067008-00153740-00100001 13. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési határozatában, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló határozatában szabályozza. 14. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltételés követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettség-vállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát, (a továbbiakban: a kötelezettség-vállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendje) a 2. sz. melléklet tartalmazza. 15. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása által foglalkoztatott belső ellenőr látja el, jogállását és feladatait a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának Belső Ellenőrzési Szabályzata határozza meg. 16. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a 3. sz. melléklet, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 4. sz. melléklet tartalmazza. 17. Az intézményt a főigazgató képviseli. A kiadmányozás joga a főigazgatót illeti meg, a tagintézmények vezetői az 5. sz. mellékletben meghatározott átruházott jogkörben rendelkeznek kiadmányozási jogosultsággal. 18. A főigazgató magasabb vezető beosztásban látja el intézményvezetői feladatait, továbbá vezeti az intézményben működő egységes gimnáziumot és ennek az intézmény székhelyen működő tagintézményét. A főigazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, az intézmény egészének működésével kapcsolatban dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy e szabályzat nem utal más hatáskörbe. 19. A munkáltatói jogokat az intézmény valamennyi alkalmazottja vonatkozásában a főigazgató gyakorolja, egyes munkáltatói jogokat – a közalkalmazotti jogviszony, 5


SZMSZ

munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása és megszüntetése kivételével – a tagintézmény-vezetőre átruházhat. A főigazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. 20. Az intézmény tagintézményeinek vezetői az igazgatók, óvoda esetén az óvodavezetők, akik vezető beosztásban látják el feladataikat. A tagintézmény-vezető felel a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, a tagintézményben munkát végző pedagógusok és nem pedagógus dolgozók tekintetében gyakorolja a rá átruházott munkáltatói jogokat, és dönt a tagintézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy e szabályzat nem utal más hatáskörbe. 21. A tagóvoda, tagiskola vezetője felel a tagintézményben folyó pedagógiai munkáért, a tagintézmény vonatkozásában az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A tagintézmény-vezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a főigazgató határozza meg. 22. Az intézmény gazdasági szervezetének vezetője a gazdasági vezető, a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a főigazgató helyettese, feladatait a főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a tagintézmények gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket hoz, melyekkel a tagintézmény-vezetők döntése nem lehet ellentétes. A gazdasági vezető felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért. A gazdasági vezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a főigazgató határozza meg. 23. Az intézmény valamennyi pedagógus és nem pedagógus közalkalmazottjának foglalkoztatása változó munkahelyen történik, munkaköri leírásukat a munkavégzés szokásos helye szerinti tagintézmény-vezető készíti el. Ha a közalkalmazott foglalkoztatása több tagintézményben megosztva történik, munkaköri leírását az érintett tagintézményvezetők véleményének kikérésével kell meghatározni. 24. Az intézmény főigazgatójának és a tagintézmények vezetőinek megbízása nyilvános pályázat útján, határozott időre történik. A főigazgatót a Társulási Tanács (Polgármesterek Tanácsa), a tagintézmény-vezetőket – az intézmény Igazgatótanácsának döntése alapján – a főigazgató bízza meg. A tagintézmény-vezető megbízásakor egyetértési jogot gyakorol az a települési önkormányzati képviselő-testület, amelynek területén a tagintézmény működik. 25. A főigazgató általános és óvodai helyetteseket választ, a főigazgató-helyettesi megbízás határozatlan időre történik. A tagintézmény-vezetők helyetteseit a tagintézmény-vezetők javaslata alapján a főigazgató bízza meg, a tagintézményvezető-helyettesi megbízás határozatlan időre történik. 26. Az intézmény vezetését, a tagintézmények munkájának összehangolását a tagintézmény-vezetőkből álló Igazgatótanács segíti. Az Igazgatótanács – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában, döntéseit igazgatótanácsi értekezleten, szótöbbséggel hozza. Az Igazgatótanács munkarendjét maga határozza meg, értekezleteit a főigazgató hívja össze és vezeti. Az Igazgatótanácsi értekezleteken tanácskozási joggal részt vesz a fenntartó képviselője. 27. A tanulói ügyvitel és iratkezelés intézményi szintű feladatait, a statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás feladatait, az igazgatótanács működésével kapcsolatos adminisztratív 6


SZMSZ

feladatokat az intézmény székhelyén működő titkárságon az iskolatitkár a főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A titkárság az intézményi szintű ügyviteli és adminisztratív feladatok ellátása mellett ellátja az intézmény székelyén működő tagintézmény ügyviteli, adminisztratív feladatait. A nevelőtestület, az alkalmazotti közösség és a szakmai munkaközösségek [a közoktatási törvény 56–58. §-ához] 28. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 29. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. Az intézmény nevelőtestületének egyes jogosítványait e szabályzatban meghatározott módon és hatáskörökkel tagintézményi testületek gyakorolják. A tagintézményi testületek az egyes tagóvodák, tagiskolák vonatkozásában a tagintézményi nevelőtestület, a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatás vonatkozásában a tagintézményi szakalkalmazotti közösség. 30. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a) az intézmény pedagógusai, b) a pedagógiai szakszolgálatot szakalkalmazottak,

és

a

pedagógiai

szakmai

szolgáltatást

ellátó

c) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak, d) a gazdasági vezető. 31. A testületi döntések szempontjából az intézmény nevelőtestületének tagja csak egy tagintézmény nevelőtestületéhez, az intézmény alkalmazottja csak egy tagintézmény alkalmazotti közösségéhez tartozhat, ezt a tagintézményt meg kell határozni minden dolgozó munkaköri leírásában. A dolgozó köteles részt venni a munkaköri leírásában megjelölt tagintézmény értekezletein. A tagintézményi testületek tagjairól az intézmény naprakész nyilvántartást vezet. 32. Az intézmény nevelőtestületének a tagintézményi nevelőtestületekre át nem ruházható döntési jogkörébe tartozik a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a házirend elfogadása; d) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; e) jogszabályban meghatározott más ügyek, amelyek az intézmény egészét érintik. 33. A tagintézményi nevelőtestületek döntési jogkörébe tartozik a) az intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának részét képező tagintézményi részprogram és módosításának elfogadása; b) nevelési, oktatási feladatot ellátó tagintézmények esetén a házirend tagintézményi mellékletének elfogadása c) a tagintézmény éves munkatervének elfogadása; d) a tagintézmény tanulói magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

7


SZMSZ

e) a tagintézmény tanulóinak fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; f) a tagintézményi tantárgyfelosztás tervezetének véleményezése; g) a tagintézményvezető-helyettesek megbízásának és a megbízás visszavonásának előzetes véleményezése; h) minden olyan ügy, amelyben az intézmény nevelőtestülete a döntési, véleményezési jogkört a tagintézmények nevelőtestületeire átruházta. 34. Az intézmény éves munkatervét a tagintézmények által elfogadott munkatervek alkotják. Az intézmény egészére szóló feladatok meghatározását és ütemezését az Igazgatótanács fogadja el, és minden tagintézmény beépíti az éves munkatervébe. 35. A tagintézmény nevelőtestülete, illetve alkalmazotti közössége döntéseit tagintézményi értekezleten hozza, az értekezletet a tagintézmény-vezető vezeti. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tagintézményi nevelőtestületi, illetve alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább ötven százaléka jelen van. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a tagintézményi nevelőtestület, illetve az alkalmazotti közösség döntéseit szótöbbséggel hozza. 36. A tagintézményi nevelőtestületi, illetve alkalmazotti értekezletről jegyzőkönyv készül, amely a jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jelenlévők számát, a határozati javaslatot, a javaslat mellett leadott szavazatok, az ellenszavazatok és a tartózkodások számát, valamint a szavazás megállapított eredményét. A jegyzőkönyvet nyolc napon belül meg kell küldeni az intézmény főigazgatójának. 37. Az intézmény nevelőtestületének, illetve alkalmazotti közösségének hatáskörébe tartozó ügyekben a szavazás eredményének megállapítása a tagintézményi értekezleteken leadott szavazatok összesítésével történik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az intézmény nevelőtestülete, illetve alkalmazotti közössége döntéseit szavazattöbbséggel hozza. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a szavazás érvényességéhez a tagintézményi értekezleteken leadott szavazatok együttes számának el kell érnie az intézményben szavazásra jogosultak együttes számának legalább ötven százalékát. 38. A tagintézmények nevelőtestülete az éves munkatervben, illetve a havi eseménynaptárban meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) A tanévnyitó, a félévi és a tanév végi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva, a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. b) A rendszeres munkaértekezletek időpontját a tagintézmény-vezető a tagintézmény havi eseménynaptárában határozza meg. c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet vagy rendkívüli munkaértekezletet – az értekezlet napirendjének és időpontjának egyidejű meghatározása mellett – a tagintézmény-vezető hívhat össze saját döntése alapján, vagy ha a főigazgató kezdeményezi. 39. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 40. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény azonos szakot, szakcsoportot, tanító, azonos pedagógiai szakaszban nevelő, oktató pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A tagintézményekben helyi szakmai munkaközösségek is létrehozhatók. Egy pedagógus több szakmai munkaközösségnek is tagja lehet. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. 41. Az intézményben – intézményi szinten – a következő szakmai munkaközösségek működnek: 8


SZMSZ

a) Magyar nyelv és irodalom munkaközösség (5–12. évfolyam); b) Matematika, informatika munkaközösség (5–12. évfolyam); c) Idegen nyelvi munkaközösség (5–12. évfolyam); d) Ember és társadalom, művészetek munkaközösség (5–12. évfolyam); e) Ember a természetben, földünk és környezetünk munkaközösség (5–12. évfolyam); f) Testnevelés és sport, életvitel és gyakorlati ismeretek munkaközösség (5–12. évfolyam); g) Alsó tagozatos munkaközösség (1–4. évfolyam); h) Óvodai munkaközösség. 42. Az intézményi szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján a főigazgató, a tagintézményi szakmai munkaközösség vezetőjét a tagintézmény-vezető bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A működés rendje, nyitva tartás [az R. 4. § (1) bekezdésének a) pontjához] 43. Az intézmény tagintézményei a 6. sz. mellékletben meghatározott rendben fogadják a gyermekeket, tanulókat (nyitva tartás). A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben a tagintézmény-vezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. 44. A tanítási órákat és a tanórán kívüli foglalkozásokat a tagiskola nyitva tartási ideje alatt kell megszervezni. A csengetési rendet a házirend tagiskolai melléklete tartalmazza. Indokolt esetben a tagintézmény-vezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. 45. Tanítási szünetek alatt a tagintézményekben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. A tagintézmények ügyeleti ügyfélfogadásának rendjét az Igazgatótanács koordinálja. 46. A tagintézmény nyitva tartásának és ügyeleti ügyfélfogadásának rendjéről a szülőket és a tanulókat a helyben szokásos módon tájékoztatni kell, a tájékoztatásról a tagintézményvezető gondoskodik. 47. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt a tagintézmény vezetője és helyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó a tagintézményben tartózkodik. 48. Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A gyermekek, tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják. 49. Az intézmény tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény, a tagintézmény területére kötelessége a) az intézmény, a tagintézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, d) a szervezeti és működési szabályzat, a tagintézmény házirendje és más belső szabályzata rájuk vonatkozó előírásainak betartása.

9


SZMSZ

50. Az intézmény, tagintézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit – a pedagógus által írásban, megőrzésre átvett eszközök kivételével – a tagintézmény épületéből kivinni csak a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének b) pontjához] 51. A pedagógiai munka belső ellenőrzését a tagintézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint a tagintézmény vezetője és helyettesei végzik, a helyi és intézményi szakmai munkaközösségek vezetői segítik. 52. Az intézmény éves munkatervében kell meghatározni a belső ellenőrzés kiemelt területeit, és az intézményi szinten ellenőrzött tagintézményeket. A pedagógiai munka kiemelt belső ellenőrzését az Igazgatótanács koordinálja, a tagintézmények vezetőiből és helyetteseiből alakult bizottság végzi. Az ellenőrzést végző bizottság elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, határozott időre. Az ellenőrzésre meghatározott idő lejártáig a bizottság ellenőrzési jelentést készít, amelyet az Igazgatótanács elé terjeszt. Az ellenőrzött tagintézmény vezetője az ellenőrzés megállapításai alapján intézkedési tervet készít, amelyet az Igazgatótanács hagy jóvá. 53. A tagintézmény-vezető nevelőtestületi értekezleten beszámol a nevelőtestületnek a tagintézményt érintő belső ellenőrzés megállapításairól és a megállapítások alapján hozott intézkedéseiről, valamint értékeli azok végrehajtását. 54. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei a) a haladási napló, osztályozó napló vezetésének tartalmi és formai ellenőrzése; b) a tanmenet tartalmi ellenőrzése; c) óralátogatás; d) foglalkozások megtartásának formai ellenőrzése. 55. Az ellenőrzés szempontjai a) a haladási napló, az osztályozó napló vezetése és tartalma, a tanmenet tartalma megfelel-e a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a pedagógus munkaköri leírásában, a házirendben, egyéb belső szabályzatban, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek; b) a tanóra vezetése és tartalma megfelel-e az általános pedagógiai és a szaktárgyra vonatkozó speciális szakmai, módszertani követelményeknek; c) az oktatott tananyag megfelel-e a helyi tantervnek, az előrehaladás megfelel-e a pedagógus tanmenetének; d) a foglalkozások kezdése, lefolyása, befejezése megfelel-e a jogszabályban, a szervezeti és működési szabályzatban, házirendben, egyéb belső szabályzatokban, a pedagógus munkaköri leírásában, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek. 56. Az Igazgatótanács az intézmény éves munkatervében előírt kiemelt belső ellenőrzés végrehajtására, illetve a tagintézmény-vezető az általa elrendelt belső ellenőrzés végrehajtására az e szabályzatban foglalt szempontok és módszerek mellett további ellenőrzési szempontokat és módszereket is meghatározhat.

10


SZMSZ

A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet [az R. 4. § (1) bekezdésének c) pontjához] 57. Nyitva tartási időben a tagintézményben csak az ott ellátott gyermekek, tanulók és az intézmény alkalmazottai tartózkodhatnak külön engedély nélkül. A tagintézménybe belépni és bent tartózkodni a nyitva tartási időn kívül csak a tagintézmény-vezető engedélyével lehet. Ez alól kivételt jelentenek a tagintézmény azon dolgozói, akiknek a tagintézménybe belépése és bent tartózkodása nyitvatartási időn kívül is munkaköri kötelessége. 57/A. Az intézmény pedagógusainak tanóráit, foglalkozásait az intézmény más pedagógusai szabadon látogathatják. Közoktatási szakértő, szaktanácsadó, más intézmény pedagógusa a tanórákat, foglalkozásokat a tagintézmény-vezetővel és a pedagógussal előre egyeztetett időpontban látogathatja. Szülők, más vendégek a tanórákat, foglalkozásokat kizárólag a tagintézményi Nyílt napokon látogathatják. A tagintézményi Nyílt napok időpontját a tagintézmény éves munkatervében tervezi, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 58. Az intézmény minden tagiskolájában tanítási napokon az első órarendi órát megelőző gyülekezési idő kezdetétől az utolsó órarendi órát követő óraközi szünet végéig, az óraközi szünetek idején tanári ügyeletet, a foglalkozások ideje alatt, valamint a tagóvodákban a nyitva tartási idő kezdetétől annak végéig teljes körű pedagógiai felügyeletet kell biztosítani. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a gyermekek tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását biztosítani. A pedagógiai felügyelet megszervezéséről, ellátásáról és ellenőrzéséről a tagintézmény-vezető gondoskodik. 59. A tanári ügyeletet, pedagógiai felügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tagintézmény éves munkatervében meghatározott beosztás szerint végzik. 60. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozások, óvodai foglalkozások ideje alatt a gyermekek, tanulók felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi házirendben előírt intézkedéseket. 61. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök és az őket segítő, külön beosztás szerint ügyeleti teendőket ellátó pedagógusok biztosítják. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének e) pontjához] 62. Az intézményt a főigazgató a főigazgató-helyettesek közreműködésével, az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel vezeti. A tagintézmény-vezetők a tagintézményvezetőhelyettesek közreműködésével, a tagintézményre kiterjedő hatáskörrel végzik feladataikat. 63. A tagintézmény nevelőtestületét a tagintézmény-vezető vezeti, a tagintézményvezetőhelyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. 64. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját a tagintézmény-vezető, a tagintézményvezető-helyettesekkel megosztva irányítja és ellenőrzi. 65. A gazdasági, adminisztratív feladatokat ellátó alkalmazottak – és abban a tagiskolában, ahol iskolai könyvtár működik, a könyvtár – munkáját a tagintézmény-vezető irányítja és ellenőrzi.

11


SZMSZ

66. A tagintézmények közötti kapcsolattartás, a tanügyi, gazdasági adatszolgáltatás az intézmény informatikai rendszerén keresztül történik. A tagintézmény informatikai rendszerének megfelelő működéséről és szakszerű használatáról a tagintézmény-vezető gondoskodik. A helyettesítés rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének f) pontjához] 67. A főigazgatót a főigazgató-helyettesek – első helyen az általános főigazgató-helyettes –, egyidejű akadályoztatásuk esetén az intézmény vezető beosztású dolgozója helyettesítheti. A helyettesítés tartalmáról és terjedelméről a főigazgató esetenként rendelkezik, ennek hiányában a helyettes intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 68. A tagintézmény-vezetőt a tagintézményvezető-helyettesek helyettesíthetik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat a tagintézmény-vezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha a tagintézmény-vezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor ezt a tényt a tagintézményi iskolatitkár, óvodatitkár haladéktalanul jelzi a főigazgatónak, aki gondoskodik a vezetők helyettesítéséről. 69. A tagintézmény-vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a tagintézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – a tagintézmény-vezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – a tagintézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 70. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 71. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja a foglalkozását megtartani, a tagintézmény-vezető vagy az általa kijelölt tagintézményvezető-helyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: a) a tanárt elsősorban azonos szakot tanító tanárral, tanítót tanítóval óvodapedagógust óvodapedagógussal kell helyettesíteni, aki a helyettesített pedagógus tanmenete (munkaterve) szerint – lehetőleg a helyettesített pedagógussal egyeztetett módon – a foglalkozások anyagával továbbhalad; b) ha az eseti helyettesítés az a) pont szerint nem lehetséges, a távollévő pedagógus órája helyett lehetőség szerint az osztályban tanító másik pedagógusnak kell órát tartani, aki ilyenkor saját szaktárgyát tanítja, és saját tanmenete szerint köteles a tananyaggal továbbhaladni; c) egyéb esetben a tagintézmény-vezető gondoskodik a gyermekek, tanulók pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely pedagógusa beosztható, ellátása az intézmény minden pedagógusának munkaköri kötelessége. 72. A tanórák helyettesítését az osztály- illetőleg csoportnaplóban az alábbiak szerint, piros színnel kell vezetni: a) ha a helyettesített pedagógus az óráit az osztálynaplóban vezeti, akkor az órát a ténylegesen megtartott órának megfelelően, sorszámozva kell beírni, ha ez más óra, mint ami az osztály órarendjében szerepel, akkor a naplóban fel kell tüntetni az óracserét; b) pedagógiai felügyelet biztosítása esetén az órát sorszámozni nem lehet, a tárgyhoz „H” betűt kell beírni.

12


SZMSZ

A pedagógusok helyettesítési rendszere [a 20/1997. (II. 13.) Korm. r. 8. §-ához] 73. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, és a pedagógus helyettesítése a tagintézményen belül nem oldható meg, akkor az intézmény a tagintézmények közötti helyettesítés útján – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. 74. A helyettesítési rendszernek az intézmény minden pedagógusa tagja. A rendszer működéséhez szükséges adatokat a főigazgató általános helyettese gyűjti össze és kezeli, a tagintézmény-vezető által jelzett helyettesítési igény alapján javaslatot tesz a főigazgatónak a tagintézményen kívüli helyettesítés elrendelésére. A tagintézményen kívüli helyettesítést a főigazgató – az érintett tagintézmények vezetőivel egyeztetve – rendeli el határozott időre, de legfeljebb a helyettesített pedagógus távollétének időtartamára. 75. A tagintézményen kívüli helyettesítést teljesítő pedagógus munkáját úgy kell beosztani, hogy egy tanítási napon minden foglalkozását ugyanabban a tagintézményben teljesítse. A helyettesítést teljesítő pedagógusnak a helyettesítéssel összefüggésben felmerülő utazási költségeit az intézmény megtéríti. A vezetők és az iskolaszék, óvodaszék, valamint az iskolai, óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája [az R. 4. § (1) bekezdésének g) pontjához] 76. A tagintézményekben tagintézményi iskolaszék, óvodaszék, szülői szervezet hozható létre. Egy tagintézményben csak egy iskolaszék, óvodaszék, tagintézményi szülői szervezet működhet. A tagintézményi szintű szervezetek működési feltételeit a tagintézmény biztosítja. 77. A tagintézményi iskolaszékek, óvodaszékek, intézményi széket, a tagintézményi szülői szervezetek intézményi szülői szervezetet hozhatnak létre. Az intézményben egy intézményi szék és egy intézményi szülői szervezet működhet. Az intézményi szintű szervezetek működési feltételeit az intézmény a székhelyén biztosítja. 78. A tagintézményi szülői szervezet a tagintézménybe járó gyermekek, tanulók szüleinek közössége, saját döntése alapján delegál tagokat a tagintézmény szülői munkaközösségébe. 79. A tagintézményi szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményi szintű szervezetekben a tagintézményi szülői szervezetet az elnöke képviseli. 80. A tagintézmény-vezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja a tagintézmény szülői munkaközösségét a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a tagintézményi szülői munkaközösség elnökét a szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. 81. A tagintézményi iskolaszék, óvodaszék létrehozását az érdekeltek a közoktatási törvény szerint kezdeményezhetik. A tagintézményi iskolaszék, óvodaszék tagja a tagintézményvezető, és a szülők, diákok, pedagógusok és egyéb érdekeltek jogszabály szerint delegált képviselői. A tagintézményi iskolaszék, óvodaszék dönt működési rendjéről, üléseinek időpontjáról, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. 82. Ha a tagintézményben iskolaszék, óvodaszék működik, akkor a tagintézmény-vezető rendszeresen tájékoztatja a tagintézményi iskolaszéket, óvodaszéket a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, az ülések közötti időben szükség szerint tájékoztatja a tagintézményi iskolaszék, óvodaszék elnökét az iskolaszék, óvodaszék döntését igénylő kérdésekről.

13


SZMSZ

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [az R. 4. § (1) bekezdésének h) pontjához és a 27. § (2) bekezdéséhez] 83. A tagiskolai nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. 84. Az osztályozó értekezletet a tagintézmény-vezető vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a tagintézmény nevelőtestületének. 85. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyéb kérdésekben a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 86. A tagintézményi nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét a tagintézmény-vezető gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja [az R. 4. § (1) bekezdésének i) pontjához] 87. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval és annak munkaszervezetével, a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht-val, valamint a tagintézmények jogelőd intézményeit a közös kistérségi közoktatási feladatellátásba bekapcsolódásuk előtt fenntartó települési önkormányzatokkal. A kapcsolattartás a főigazgató feladata. A kapcsolattartásban az intézmény gazdálkodását érintő kérdésekben közreműködik a gazdasági vezető. Az intézmény és a települési önkormányzatok közötti kapcsolattartás tartalmát a Többcélú Társulás és a települési önkormányzat között létrejött, közoktatási feladatok ellátására vonatkozó együttműködési megállapodások szabályozzák. 88. Az intézmény, valamint az egyes tagintézmények támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. 89. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az intézmény egészét érintő kérdésekben a főigazgató, a tagintézményt érintő kérdésekben a tagintézmény-vezető feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az érintett tagintézmény ifjúságvédelmi felelőse. 90. A felsoroltakon kívül további tagintézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához a tagintézmény nevelőtestületének döntése szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. Fennálló tagintézményi kapcsolataikat és új tagintézményi kapcsolat létesítésének szándékát a tagintézmény-vezető bejelenti az Igazgatótanácsnak, amely e kapcsolatokat intézményi szinten koordinálja. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok [az R. 4. § (1) bekezdésének j) pontjához] 91. Az intézmény tagintézményei megőrzik és ápolják jogelődjeik működése során kialakult hagyományaikat. A tagintézmények hagyományos ünnepélyeit, megemlékezéseit és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatait a 7. sz. melléklet tagintézményenként tartalmazza. 14


SZMSZ

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének m) pontjához] 92. Az intézmény tagintézményeiben a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás megszervezése a tagintézmény-vezető feladata. A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos tagintézményi feladatokat a 8. sz. melléklet tartalmazza. Intézményi védő, óvó előírások [az R. 4. § (1) bekezdésének n) pontjához és a 6/A. § (1)bekezdéséhez] 93. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai az óvodák kivételével a gyermekektől, tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. Óvodában a dohányzás tilos. 94. A gyermekekkel, tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai, óvodai rendezvény előtt az osztályfőnök (csoport vezető pedagógus), tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 95. Az intézmény területére – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – e szabályzatban és a házirendben meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be a foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 96. A gyermek, tanuló az intézményben számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak pedagógus felügyeletével használhat. Pedagógus felügyelete mellett sem használható olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. 97. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson, óvodai foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai, óvodai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők [az R. 4. § (1) bekezdésének o) pontjához] 98. Tűz esetén a tagintézmény tűzvédelmi szabályzata, gyermek- vagy tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén a tagintézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. 99. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a gyermekek, tanulók felügyeletére a tagintézmény tűzvédelmi szabályzatának előírásait kell alkalmazni. 100. A tagintézmény tűzvédelmi szabályzatának, munkavédelmi szabályzatának elkészítése, valamint naprakész állapotban tartása a tagintézmény-vezető kötelessége.

15


SZMSZ

A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga [az R. 4. § (1) bekezdésének p) pontjához] 101. A tagintézmény szülői szervezete figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A tagintézmény szülői szervezete a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a tagintézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a tagintézményi nevelőtestület értekezletein. 102. Ha a tagintézményi iskolaszék egyetértési jogát nem gyakorolja, akkor a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a) a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, b) a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái [az R. 4. § (2) bekezdésének b) pontjához] 103.

Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók

a) differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató, tehetséggondozó, versenyre felkészítő, érettségi előkészítő foglalkozás); b) napközi az 1–4. évfolyam, tanulószoba az 5–10. évfolyam tanulói számára; c) diákkör (szakkör, énekkar, művészeti csoport); d) iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás; e) óvodai foglalkozás; f) az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek [az R. 4. § (2) bekezdésének d) pontjához] 104. Az intézmény tagiskoláinak diákjai saját döntésük alapján tagintézményi diákönkormányzati szervet hozhatnak létre. Egy tagintézményben csak egy diák-önkormányzat működhet. A tagintézményi szintű diák-önkormányzati szerv működési feltételeit a tagintézmény biztosítja. 105. A tagintézményi diákönkormányzatok intézményi diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az intézményben egy intézményi diák-önkormányzat működhet. Az intézményi diákönkormányzati szerv működési feltételeit az intézmény a székhelyén biztosítja. 106. A tagintézményi diák-önkormányzat dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményi szintű szervezetekben a tagintézményi diákönkormányzatot az elnöke képviseli.

16


SZMSZ

107. A tagintézményi diák-önkormányzati szerv munkáját diákönkormányzatot segítő pedagógus segíti, aki részt vesz a diák-önkormányzati szerv ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. 108. A tagintézményi diák-önkormányzat az elnöke és tisztségviselői útján rendszeres kapcsolatot tart a tagintézmény vezetőjével, együttműködnek a tagintézmény feladatainak megoldásában. 109. A tagintézményi diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a tagintézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a tagintézmény működését. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [az R. 4. § (2) bekezdésének e) pontjához] 110. Az intézmény minden tagiskolájában biztosítja a tanulóknak a mindennapi testedzés lehetőségét, emellett minden tagintézményben diáksportkör működhet. A tagintézmény biztosítja a tagintézményben szervezett mindennapi testedzés és a tagintézmény diáksportkörének működési feltételeit. 111. A tagintézmény diáksportköre saját önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyűlés keretében elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A tagintézmény diáksportkörét az elnök képviseli. 112. A tagintézményi diáksportköre az elnöke és tisztségviselői útján rendszeres kapcsolatot tart a tagintézmény vezetőjével, vagy a tagintézmény-vezető e feladattal megbízott helyettesével, együttműködnek a tagintézmény sporttevékenységének szervezésében. 113. Az egyes tagintézményekben szervezett mindennapi testedzés formáit, a tagintézményben működő diáksportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás tagintézményi rendjét a 9. sz. melléklet részletezi. Az iskolai könyvtár működési rendje [az R. 4. § (2) bekezdésének j) pontjához] 114. Az intézmény tagiskoláiban iskolai könyvtár működik. A tagintézmény iskolai könyvtárát a tagintézmény tanulói és alkalmazottai használhatják. Az intézmény pedagógusai bármely tagintézmény iskolai könyvtárának szolgáltatásait igénybe vehetik. 115. A könyvtár nyitva tartása a tanév mindenkori rendjéhez igazodik, a nyitva tartást a tagintézmény éves munkatervében kell meghatározni. 116.

Beiratkozásnál az alábbi adatokat kell felvenni:

a) név, b) más tagintézmény állományába tartozó pedagógus esetén a tagintézmény neve, c) tanulók esetén osztály. 117. A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. 118. A tagintézményi könyvtár szolgáltatásainak biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellenőrzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros, vagy a tagintézmény-vezető által e feladattal megbízott pedagógus feladata. A könyvtáron kívül, a 17


SZMSZ

tagintézmény termeiben elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenőrzi. 119. A tagintézményi könyvtár működésére, használatára vonatkozóan a tagintézmény házirendje további rendelkezéseket állapíthat meg. A tagintézményi könyvtár gyűjtőköri szabályzatát a 10. sz. melléklet tagintézményenként tartalmazza. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok [az R. 8. § (5) bekezdéséhez] 120. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a) szervezeti és működési szabályzat; b) pedagógiai program; c) intézményi minőségirányítási program; d) házirend. 121. Az intézményi alapdokumentumok rendelkezéseit – az egyes tagintézményekre vonatkozó speciális rendelkezéseken kívül – az intézmény valamennyi tagintézményére alkalmazni kell. Az egyes tagintézményekre vonatkozó speciális rendelkezéseket az alapdokumentumok mellékletében, vagy a tagintézmény-vezető által, e szabályzat felhatalmazása alapján kiadott tagintézményi belső szabályzatban kell szabályozni. 122. Az intézményi alapdokumentumok elfogadása – az intézményi minőségirányítási program kivételével – az intézmény nevelőtestületének hatáskörébe tartozik, az intézményi minőségirányítási programot az intézmény alkalmazotti közössége fogadja el. Az intézmény nevelőtestületének, illetve alkalmazotti közösségének ezt a hatáskörét az egyes tagintézményekre vonatkozó speciális rendelkezések vonatkozásában a tagintézmény nevelőtestülete, illetve alkalmazotti közössége gyakorolja azzal a megkötéssel, hogy tagintézményre vonatkozó speciális rendelkezés az intézmény egészére, illetve valamennyi tagintézményére vonatkozó rendelkezéssel nem lehet ellentétes. 123. Az intézményi alapdokumentum tagintézményre vonatkozó speciális rendelkezése nem alkalmazható, ha ellentétes az intézményi alapdokumentumoknak az intézmény egészére, illetve valamennyi tagintézményére vonatkozó rendelkezésével, az ilyen rendelkezés alapján hozott minden intézkedés semmis. 124. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály vagy e szabályzat másként nem rendelkezik – a főigazgató adja ki. A tagintézmény-vezető feladata biztosítani, hogy a tagintézmény rendelkezzen mindazokkal a belső szabályzatokkal, amelyek a tagintézmény törvényes működéséhez szükségesek. Az egyes tagintézményekre vonatkozó speciális rendelkezéseket megállapító tagintézményi szabályzatokat a tagintézmény-vezető készíti el és adja ki. A tagintézményi belső szabályzat érvényességéhez a főigazgató jóváhagyása szükséges. 125. Intézményi, tagintézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes. Tagintézményi belső szabályzat rendelkezése intézményi belső szabályzat rendelkezésével nem lehet ellentétes. A belső szabályzat e szabálynak ellentmondó rendelkezése nem alkalmazható, az ilyen rendelkezés alapján hozott intézkedés semmis. 126. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya a tagintézmények könyvtárában van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend egy példányát és annak tagintézményi mellékletét a tagintézménybe történő beiratkozáskor,

18


SZMSZ

illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni, erről a tagintézményvezető gondoskodik. 127. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők bármely tagintézményben kérhetnek tájékoztatást a tagintézmény-vezetőtől munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés [a közoktatási törvény. 118. § (10) bekezdéséhez] 128. Az intézmény tagintézményének vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – a tagintézményi költségvetés terhére – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. Tagintézmény-vezető számára kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést – a tagintézményi költségvetés terhére – a főigazgató, a főigazgató számára a fenntartó állapíthat meg. 129. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható: a) tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért az Igazgatótanács által meghatározott időpontban, b) átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért a tagintézmény és az alkalmazott között előzetesen létrejött megállapodás szerint, c) az intézményi minőségfejlesztési szervezet munkájában való részvételért a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II. 15.) OM rendelet és az intézményi minőségirányítási rendelkezései szerint. 130. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása kollektív szerződés tagintézményre vonatkozó rendelkezésével nem lehet ellentétes. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje [a közoktatási törvény 2. sz. mellékletéhez] 131. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 11. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. 132.

Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás

[a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (8) bekezdéséhez, 8/E. §ához és 29. § (3) bekezdéséhez] 133. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az intézménnyel kötött szerződés alapján külső terjesztő (a továbbiakban: megbízott tankönyvterjesztő) végzi. 134. A megbízott tankönyvterjesztővel a tagiskolák tankönyvfelelősei tartják a kapcsolatot, és ellátják a megbízott tankönyvterjesztővel kötött szerződésből a tagiskolára háruló feladatokat. A tankönyvfelelős feladatait a tagintézmény-vezető által megbízott pedagógus látja el. 19


SZMSZ

135. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM, illetve OKM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre a tagiskola nevelőtestülete számára. 136. A tankönyvrendelést a szaktanári igények és munkaközösségi vélemények alapján a tankönyvfelelős készíti el, a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. 137. A tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek megvásárlása a tanulók számára nem lehet kötelező. 138. A tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden normatív tankönyvkedvezményre jogosult tanuló részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. A tagintézmény-vezető felel az ingyenes tankönyvellátás biztosításáért, az erre a célra a tagintézmény rendelkezésre álló normatív, kötött felhasználású támogatás törvényes és gazdaságos felhasználásáért. 139. A tankönyveket hirdetményben közzétett időszakban, lehetőleg augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását minden tagintézményben a megbízott tankönyvterjesztő végzi. A pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátása [a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről szól 10/1994. (V. 13.) MKM rendelethez] 140. Az intézmény tagintézményeként működő Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ az intézmény tagintézményeire kiterjedő ellátási kötelezettséggel a következő pedagógiai szakszolgálati feladatokat látja el: a) gyógytestnevelés; b) logopédiai ellátás; c) nevelési tanácsadás; d) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; 141. A pedagógiai szakszolgálat az intézmény tagintézményeibe járó gyermekek, tanulók ellátása mellett – a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján – ellátást biztosít Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő valamennyi óvoda, általános- és középiskola tanulóinak. 142. A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. 143. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. 144. A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. 145. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai szakszolgálat részt vesz a tanulók intézményen belüli folyamatos továbbhaladásának előkészítésében. Feladata az 20


SZMSZ

intézmény minden nyolcadik osztályos tanulójára kiterjedően a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen folyamatos továbbhaladás vagy más iskolaválasztás ajánlása. 146. A pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott gyermekek, tanulók a nevelési évek, tanévek során legalább az alábbi gyakorisággal részesülnek ellátásban: – logopédiai ellátás, gyógytestnevelés esetén legalább heti egy alkalommal, – nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozás esetén naptári évenként legalább hat alkalommal, – továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén tanévenként legalább egy alkalommal, 147. A Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ a következő pedagógiai szakmai szolgáltató feladatokat látja el: a) pedagógiai értékelés; b) szaktanácsadás; c) pedagógusok képzésének, továbbképzésének szervezése; d) tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése. 148. A Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ feladatait egy tanévre, nevelési évre szóló munkaterv alapján, utazó szakemberhálózat foglalkoztatásával látja el. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltatás ellátásának munkatervét a tagintézmény-vezető készíti el. 149. A Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ szakalkalmazottai pedagógiaiszakmai munkájának belső ellenőrzésére az e szabályzatban a pedagógiai munka belső ellenőrzésére meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 150. A Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ ügyintézésére és iratkezelésére – a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletben és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről szól 10/1994. (V. 13.) MKM rendeletben meghatározott eltérésekkel – a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 150/A. Az intézmény tagintézményeként működő Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenységét a Szegedi kistérségre kiterjedő illetékességgel végzi. A szakalkalmazottak szakmai munkájának belső ellenőrzésére az e szabályzatban a pedagógiai munka belső ellenőrzésére meghatározott szabályokat, a tagintézmény ügyintézésére és iratkezelésére – a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletben meghatározott eltérésekkel – a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Záró rendelkezések 151. A szervezeti és működési szabályzat 2007. július 1-jén lép hatályba, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása jóváhagyásával válik érvényessé. 152. E szabályzat hatálybalépésével hatályát veszti az intézmény valamennyi jogelőd intézményének szervezeti és működési szabályzata. 153. Az intézmény jogelőd intézményeinek 2007. június 30-án hatályos belső szabályzatait alkalmazni kell mindaddig, ameddig az intézmény alapdokumentuma, vagy belső szabályzata ezeket nem helyezi hatályon kívül. Átmenetileg sem alkalmazhatók a tagintézményi belső szabályzatok azon rendelkezései, amelyek ellentétesek valamely intézményi alapdokumentum vagy belső szabályzat rendelkezésével, az ilyen rendelkezés alapján hozott minden intézkedés semmis. 21


SZMSZ

Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet: A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye szervezeti felépítése 2. sz. melléklet: A kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendje 3. sz. melléklet: A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala 4. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 5. sz. melléklet: A kiadmányozás rendje 6. sz. melléklet: A tagintézmények nyitva tartása 7. sz. melléklet: A tagintézmények hagyományos ünnepélyei, megemlékezései, a hagyományok ápolásával kapcsolatos tagintézményi feladatok 8. sz. melléklet: A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos tagintézményi feladatok 9. sz. melléklet: A tagintézményekben szervezett mindennapi testedzés formái, a tagintézményekben működő diáksportkör és a tagintézmény vezetése közötti kapcsolattartás rendje 10. sz. melléklet: A tagiskolai könyvtárak gyűjtőköri szabályzata 11. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat

22


SZMSZ

1. sz. melléklet

1. sz. melléklet: A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye szervezete [az SZMSZ 10. pontjához]

I. Vezetési szerkezet

Főigazgató Általános főigazgató-helyettes

Óvodai főigazgató-helyettes

Egységes gimnázium Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola, Szeged

Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged Kossuth Lajos Iskola Szeged

Óvoda

Zoltánfy István Iskola Deszk

Móra Ferenc Csicsergő Óvoda Deszk

Dóci Iskola Dóc

Dóci Óvoda Dóc

Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató központ, Szeged Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Szeged

Százszorszép Óvoda Kübekháza Pallavicini Sándor Iskola Sándorfalva

Pipacs Óvoda Sándorfalva

Szatymazi Iskola Szatymaz

Szatymazi Óvoda Szatymaz

Kazinczy Ferenc Iskola Tiszasziget

Tiszaszigeti Óvoda Tiszasziget

Újszentiváni Iskola

Újszentiváni Óvoda Újszentiván

Újszentiván

Gazdasági szervezet

Titkárság Iskolatitkár

Gazdasági vezető

Főkönyvi könyvelő

Kistérségi referens

Személyzetimunkaügyi előadó Banki ügyintéző

Megjegyzés: a Titkárság az Eötvös József Egységes Gimnázium szervezeti ábrájában is megjelenik, mert ez a szervezeti egység intézményi szintű és tagintézményi feladatokat egyaránt ellát


SZMSZ

1. sz. melléklet

II. A tagintézmények szervezete A tagintézmények szervezeti felépítését az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint, a fenntartó által a tagintézménynek engedélyezett álláshelyek keretei között a tagintézmény-vezető készíti el, a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el. A tagintézmények szervezeti felépítése az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elválaszthatatlan része, a szervezeti és működési szabályzat fenntartói jóváhagyásával válik érvényessé. 1. Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged Igazgató (főigazgató) Általános igazgatóhelyettes (általános főigazgató-helyettes)

Szerb Nyelvoktató Kisebbségi Tagozat

Nevelési igazgatóhelyettes

Gimnáziumi nevelés-oktatás

Tagozatvezető Pedagógusok

Iskolai könyvtár

Pedagógusok (humán, reál, matematikainformatika, osztályfőnöki munkaközösség, diákönkormányzatot segítő tanár)

Könyvtáros tanár

Ifjúságvédelmi felelős Szabadidő-szervező

Titkárság

Rendszergazda

Iskolatitkár Adminisztrátor (kistérségi referens)

Laboráns

Gazdasági vezető (intézményi gazdasági szervezet)

Gazdasági iroda Könyvelő Analitikus könyvelő Pénztáros

Gondnok Hivatalsegéd Portások

24


SZMSZ

1. sz. melléklet

2. Kossuth Lajos Iskola, Szeged Igazgató 1. Igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

2. Igazgatóhelyettes

Iskolai nevelés, oktatás

Gazdasági ügyintéző

Pedagógusok (alsó tagozatos, reál, humán, osztályfőnöki, napközis munkaközösség, diákönkormányzatot segítő tanár, könyvtáros tanár)

Gondnok Hivatalsegéd

Rendszergazda

Karbantartó

Szabadidő-szervező Ifjúságvédelmi felelős

Fűtő Udvaros

3. Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola, Szeged Igazgató 1. Igazgatóhelyettes

Óvodai nevelés Pedagógusok Gyógypedagógiai asszisztensek Dajkák


Általános iskolai nevelés, oktatás Pedagógusok (alsó tagozatos, felső tagozatos, napközis munkaközösség, értelmileg akadályozottakkal foglalkozó nevelők munkaközössége, diákönkormányzatot segítő tanár) Szabadidő-szervező Ifjúságvédelmi felelős Rendszergazda Gyógypedagógiai asszisztensek Iskolatitkár Gazdasági ügyintéző Gondnok Portás

25


SZMSZ

1. sz. melléklet

4. Zoltánfy István Iskola, Deszk Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár

Iskolai nevelés, oktatás Pedagógusok (alsó tagozatos, felső tagozatos munkaközösség) Takarító Szerb kisebbségi oktatás Pedagógusok

5. Móra Ferenc Csicsergő Óvoda, Deszk Óvodavezető Óvodavezető-helyettes

Óvodai nevelés

Szerb kisebbségi óvodai nevelés

Pedagógusok

Pedagógusok

Dajkák

Dajkák

6. Dóci Iskola, Dóc

Igazgató

Iskolai nevelés, oktatás

Iskolatitkár

Pedagógusok (osztályfőnöki munkaközösség, diákönkormányzatot segítő tanár) Takarító Kisegítő dolgozó

26


SZMSZ

1. sz. melléklet

7. Dóci Óvoda, Dóc Óvodavezető

Óvodai nevelés Pedagógusok Dajkák

9. Százszorszép Óvoda, Kübekháza Óvodavezető


Kisegítő dolgozó

10. Pallavicini Sándor Iskola, Sándorfalva Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár

Ügyviteli dolgozó

Takarítók

Iskolai nevelés, oktatás Pedagógusok (alsó tagozatos, reál-1, reál-2, humán és művészetek, nyelvi munkaközösség)

Karbantartó Fűtő

Könyvtáros asszisztens

Udvaros

11. Pipacs Óvoda, Sándorfalva Óvodavezető Óvodavezető-helyettes Óvodatitkár

Gazdasági dolgozó

Óvodai nevelés Pedagógusok (ábrázolás, mese-vers, ének-zene, mozgás munkaközösség

Karbantartó

Dajkák Fűtő

27


SZMSZ

1. sz. melléklet

12. Szatymazi Iskola, Szatymaz Igazgató Igazgatóhelyettes Élelmezés-vezető

Iskolatitkár

Szakácsok Konyhai kisegítők

Iskolai nevelés, oktatás Pedagógusok (alsó tagozatos, matematika, magyar-művészetek, nyelvi, természettudományi munkaközösség, diákönkormányzatot segítő tanár, könyvtáros tanár)

Gazdasági ügyintéző Takarítók Karbantartó

Rendszergazda

Fűtő Udvaros

13. Szatymazi Óvoda, Szatymaz Óvodavezető Óvodavezető-helyettes Óvodai nevelés Pedagógusok Dajkák

14. Kazinczy Ferenc Iskola, Tiszasziget Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolai nevelés, oktatás Pedagógusok (Felső munkaközösség)

tagozatos

Szerb kisebbségi oktatás Pedagógusok

28


SZMSZ

1. sz. melléklet

15. Tiszaszigeti Óvoda, Tiszasziget Óvodavezető

Óvodai nevelés

Élelmezés-vezető

Pedagógusok Konyhai dolgozók

Dajkák

Takarítók

16. Újszentiváni Iskola, Újszentiván Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolai nevelés, oktatás Pedagógusok (Alsó tagozatos munkaközösség, diákönkormányzatot segítő tanár)

Szerb kisebbségi oktatás Pedagógusok

17. Újszentiváni Óvoda, Újszentiván Óvodavezető


29


SZMSZ

1. sz. melléklet

18. Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ, Szeged Igazgató

Titkárságvezető


Logopédiai Intézet

Ügyintéző

Pedagógusok Pszichológus



Nevelési Tanácsadó

Utazó Gyógypedagógus Szolgálat

Pedagógusok

Kisegítő dolgozó

Pszichológus

Pszichiáter

Pszichiáter

Pedagógusok Gyógypedagógiai asszisztensek

Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Pedagógusok Pszichológusok

19. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Szeged Igazgató Adminisztrátor Bizottság Pedagógusok Pszichológusok Pszichiáter

30


SZMSZ

2. sz. melléklet

2. sz. melléklet: A kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendje [az SZMSZ 14. pontjához] 1. Az intézmény költségvetési előirányzatait az intézmény költségvetésében intézményi, illetve tagintézményi előirányzatok szerinti bontásban – utóbbit tagintézményenként – kell tervezni. A tagintézményi előirányzatok az intézmény költségvetésében az egyes tagintézmények, mint részjogkörű költségvetési egységek számára rendelkezésre tartott előirányzatok, melyek közül egyes előirányzatok felett a tagintézmény rendelkezik. 2. A tagintézmények rendelkezési jogkörébe tartozó kiadási és bevételi előirányzatok – a tagintézmény számára az intézmény költségvetésében megállapított keretösszeg erejéig – a következők: 2.1. Személyi juttatások (nem rendszeres tagintézményi) 2.2. Munkaadókat terhelő járulékok (nem rendszeres tagintézményi) 2.3. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (tagintézményi) 2.4. Ellátottak pénzbeli juttatásai (tagintézményi) 2.5. Tagintézményi működési bevételek (tagintézményi) 3. Intézményi központi és központosított kiadási és bevételi előirányzatok 3.1. Személyi juttatások (központi, rendszeres tagintézményi) 3.2. Munkaadókat terhelő járulékok (központi, rendszeres tagintézményi) 3.3. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (központi) 3.4. Felújítás (központi, tagintézményi) 3.5. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések (központi, tagintézményi) 3.6. Pénzforgalom nélküli kiadások és bevételek (központi, tagintézményi) 3.7. Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és bevételek (központi, tagintézményi) 3.8. Támogatások, támogatás értékű bevételek, visszatérülések (központi) 4. Az intézményi központi és központosított előirányzatok esetén kötelezettségvállalásra, követelés előírására, utalványozásra a főigazgató, ezek ellenjegyzésére a gazdasági vezető jogosult. 5. A tagintézmények rendelkezési jogkörébe tartozó kiadási és bevételi előirányzatok esetén kötelezettségvállalásra, követelés előírására, utalványozásra a tagintézményvezető, ezek ellenjegyzésére a gazdasági vezető jogosult. 6. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként ötvenezer forintot el nem érő kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját az intézmény házipénztári szabályzata rögzíti. 7. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítés igazolása a számlára való rávezetéssel, illetve külön teljesítési igazolás kiállításával történhet. Teljesítési igazolást a kötelezettségvállalásra jogosult személy adhat ki. 8. A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Az érvényesítésnek – az érvényesítve megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. Érvényesítést a gazdasági vezető végezhet. 31


SZMSZ

3. sz. melléklet

3. sz. melléklet: A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala [az SZMSZ 16. pontjához] 1. A költségvetési szerv vezetője a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel kialakítja, a részjogkörű költségvetési egységek és a gazdasági szervezet vezetőinek bevonásával működteti és fejleszti a FEUVE rendszerét, elkészíti a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. 2. Az ellenőrzési nyomvonal az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és részjogkörű költségvetési egységei tervezési, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. 3. A belső ellenőr értékeli az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység ellenőrzési nyomvonalát, ellenőrzéseihez azt iránymutatásként használja. 4. A költségvetési szerv működésének folyamatában a felelősségi és információs szinteket

és kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenőrzési folyamatokat a következő táblázat szemlélteti: SZKTT

Intézmény (önállóan gazdálkodó költségvetési szerv)

Tagintézmény (részjogkörű költségvetési egység)

Adatszolgáltatás a költségvetési határozat tervezetéhez

Adatszolgáltatás a költségvetési határozat tervezetéhez

Elemi költségvetés elkészítése

Elemi költségvetés elkészítése

VÉGREHAJTÁS

TERVEZÉS

Költségvetési koncepció

Költségvetési határozat

Határozat a költségvetés végrehajtásáról

32


SZKTT

SZMSZ

3. sz. melléklet

Intézmény (önállóan gazdálkodó költségvetési szerv)

Tagintézmény (részjogkörű költségvetési egység)

Kötelezettségvállalás

Kötelezettségvállalás

Ellenjegyzés

VÉGREHAJTÁS

Szakmai teljesítésigazolás

Szakmai teljesítésigazolás

Érvényesítés

Utalványozás

Utalványozás

Utalvány ellenjegyzése

Pénzügyi teljesítés

Pénzügyi teljesítés (házipénztár)

BESZÁMOLÁS

Főkönyvi és analitikus könyvelés

Információs jelentés (havi)

Információs jelentés (havi)

Költségvetési beszámoló

Költségvetési beszámoló

Zárszámadási határozat

33


SZMSZ

4. sz. melléklet

4. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében [az SZMSZ 16. pontjához] 1. A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, megtörténjen. 2. Amennyiben a vezetői ellenőrzés vagy a belső ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének feladata a szükséges intézkedések megtétele a következő jogszabályok alapján: a) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. b) A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. c) Fegyelmi és kártérítési felelősség tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. 3. Szabálytalanságnak minősül a cselekmény, mulasztás vagy hiányosság, jogszabályban vagy belső szabályzatban meghatározott előírásokat sért.

ha

4. A költségvetési szerv vagy a szervezeti egység vezetője a feltárt szabálytalanság jellegétől függően – szükség esetén határidők és felelősök kijelölésével – gondoskodik a jogszabálynak és belső szabályzatoknak megfelelő állapot helyreállításáról, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásáról és megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket.

34


SZMSZ

5. sz. melléklet

5. sz. melléklet: A kiadmányozás rendje [az SZMSZ 17. pontjához] 1. E szabályzat vonatkozásában kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. 2. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben kiadmányozási joggal rendelkezik a) az intézményt érintő minden ügyben a főigazgató; b) a tagintézményt érintő, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben a tagintézményvezető; c) a fenti ügyekben a főigazgató, a tagintézmény-vezető helyettesítését a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint ellátó személy. 3. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. 4. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. 5. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt „a kiadmány hiteléül” szöveg feltüntetésével és aláírásával igazolja, továbbá b) a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. 6. A hitelesítéssel felhatalmazott személy az intézményvezető kiadmányozási jogosultsága tekintetében az intézményi iskolatitkár, a tagintézmény-vezető kiadmányozási jogosultsága tekintetében a tagintézményi iskolatitkár (óvodatitkár). 7. A szervnél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. 8. Az intézmény nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról.

35


SZMSZ

6. sz. melléklet

6. sz. melléklet: A tagintézmények nyitva tartása [az SZMSZ 43. pontjához] Hétfő

Intézmény

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

-tól

-ig

-tól

-ig

-tól

-ig

-tól

-ig

-tól

-ig

1. Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged

7:30

16:00

7:30

16:00

7:30

16:00

7:30

16:00

7:30

15:00

2. Kossuth Lajos Iskola, Szeged

7:30

16:30

7:30

16:30

7:30

16:30

7:30

16:30

7:30

16:30

3. Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola, Szeged

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

4. Zoltánfy István Iskola, Deszk

7:30

16:30

7:30

16:30

7:30

16:30

7:30

16:30

7:30

16:30

Központi óvoda

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

Szerb óvoda

7.00

17.00

7.00

17.00

7.00

17.00

7.00

17.00

7.00

17.00

6. Dóci Iskola, Dóc

7:30

16:00

7:30

16:00

7:30

16:00

7:30

16:00

7:30

16:00

7. Dóci Óvoda, Dóc

6:00

16:30

6:00

16:30

6:00

16:30

6:00

16:30

6:00

16:30

9. Százszorszép Óvoda, Kübekháza

5:30

16:30

5:30

16:30

5:30

16:30

5:30

16:30

5:30

16:30

10. Pallavicini Sándor Iskola, Sándorfalva

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

11. Pipacs Óvoda, Sándorfalva

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

12. Szatymazi Iskola, Szatymaz

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

7:00

17:00

13. Szatymazi Óvoda, Szatymaz

6:00

17:30

6:00

17:30

6:00

17:30

6:00

17:30

6:00

17:30

14. Kazinczy Ferenc Iskola, Tiszasziget

7:15

16:00

7:15

16:00

7:15

16:00

7:15

16:00

7:15

16:00

15. Tiszaszigeti Óvoda, Tiszasziget

6:30

17:00

6:30

17:00

6:30

17:00

6:30

17:00

6:30

17:00

16. Újszentiváni Iskola, Újszentiván

7:30

16:15

7:30

16:15

7:30

16:15

7:30

16:15

7:30

16:15

17. Újszentiváni Óvoda, Újszentiván

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

6:00

17:00

Logopédiai Intézet

8:00

18:00

8:00

18:00

8:00

18:00

8:00

18:00

8:00

15:00

Nevelési Tanácsadó

8:00

17:00

8:00

17:00

8:00

17:00

8:00

17:00

8:00

15:00

8:00

17:00

8:00

15:00

8:00

16:00

5. Móra Ferenc Csicsergő Óvoda, Deszk

18. Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ

Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Utazó Gyógypedagógus Szolgálat

19. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Szolgálat, Szeged

Utazó szakemberhálózat működtetésével látja el feladatát 8:00

16:00

8:00

16:00

8:00

16:00

8:00

16:00

36


SZMSZ

7. sz. melléklet

7. sz. melléklet: A tagintézmények hagyományos ünnepélyei, megemlékezései, a hagyományok ápolásával kapcsolatos tagintézményi feladatok [az SZMSZ 91. pontjához] A nevelési, oktatási feladatot ellátó tagintézmények hagyományos ünnepélyeit, megemlékezéseit, a hagyományok ápolásával kapcsolatos tagintézményi feladatokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el. 1. Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged Az iskola első emblémája ovális mezőben felül Eötvös József Gimnázium, alul Szeged felirattal körülvett pajzsforma, fent kis ovális mezőben Eötvös József portréja, amelyet két babérág övez, lent az iskola első önálló épületének rajza. Iskolai ünnepségek: –

tanévnyitó ünnepség;

–

karácsonyi ünnepség;

–

ballagási ünnepség;

–

tanévzáró ünnepség.

Iskolai megemlékezések: –

Aradi vértanúk emléknapja (október 6.);

–

Október 23. nemzeti ünnep;

–

Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.);

–

Március 15. nemzeti ünnep;

–

Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.).

Hagyományos iskolai versenyek: –

Eötvös József iskolai vetélkedő

–

William Blake angol nyelvi verseny

–

Hagyományos rendezvények:

–

Gólyabál

–

Mikulás-party

–

Szalagavató bál

–

Farsangi bál

–

Egészségnap

Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi öltözetet a házirend határozza meg. Az ünnepi öltözet része az iskolai nyakkendő vagy sál, ez kék színű, középen „Eötvös József Egységes Gimnázium” felirattal. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg.

37


SZMSZ

7. sz. melléklet

2. Kossuth Lajos Iskola, Szeged Az iskola jelvénye: „Kossuth Lajos Iskola – Szeged” felirattal, Kossuth Lajos arcképével Iskolai ünnepségek, megemlékezések: – tanévnyitó ünnepség (mindenkori 4. osztályok) – megemlékezés a 13 aradi vértanúról október 6-án osztálykeretben – megemlékezés az 1956-os forradalomról október 23-án osztálykeretben – ünnepség és koszorúzás március 15-én a Hősök terén – ballagás (mindenkori 7. osztályok) – tanévzáró ünnepség Hagyományok ápolásával kapcsolatos rendezvények: – iskolaújság, iskolarádió – szüreti mulatság (napközi) – tökfaragás, Halloween-parti (napközi) – Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület bemutatója, versenye – libanap, libahét (napközi) – puttonyváltó – téli játékos vetélkedő, diszkó – karácsonyi ünnepség, karácsonyi vásár – farsangi műsor, diszkó (diákönkormányzat) – télboszorka égetés (napközi) – bolondulás (ápr. 1.) (diákönkormányzat) – Anyák napja – Kossuth-hét rendezvényei (emlékezés névadónkra, játék, vetélkedők) – Kossuth-kupa meghívásos kézi- és kosárlabdatorna – Kossuth-est gálaműsor – Pünkösd, gyereknap – pedagógusnap – bankett a 8. osztályosoknak – Rózsaünnep Kitüntetés a szülők, pedagógusok és tanulók körében: Kossuth Emlékplakett A díj évente egy alkalommal a tanévzárón kerül kiosztásra a) annak a tanulónak, aki – nyolc éven keresztül kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el – iskolai, iskolán kívül tanúsított magatartásával példát mutat a többieknek – aktívan részt vesz a közösségi munkában – az iskolát képviselve kiemelkedő teljesítményt ért el b) annak a pedagógusnak, aki pedagógiai munkájáért, emberi magatartásáért, a gyerekek nevelése és oktatása érdekében huzamos ideig végzett eredményes munkájáért a pedagógusok közt szervezett titkos szavazáson a legtöbb szavazatot kapja c) annak a szülőnek, aki az iskola munkáját segítve, pedagógiai programjának megvalósításába bekapcsolódva érdemi módon hozzájárul az iskolában folyó munka eredményességéhez

38


SZMSZ

7. sz. melléklet

3. Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola, Szeged Honismeret, nemzeti-, társadalmi ünnepek Különös figyelmet fordítunk a honismeretre, nemzeti, társadalmi ünnepekről és évfordulókról való megemlékezésre. –

Pákozdi csatára emlékezünk (szeptember 29.)

–

Aradi vértanúkra emlékezünk (október 6.)

–

Október 23- ra emlékezünk

–

1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója (március 15.)

Rendezvények Őszi időszakban: –

Gyümölcsbál

–

Zene Világnapja (október 1.)

–

Őszi alapítványi est

Téli időszakban: –

Fogyatékosok Napja

–

Mikulás

–

Karácsony iskolai szintű megünneplése

–

Újévi diszkó

–

Megemlékezünk a Magyar Kultúra Napjáról (január 22.)

–

Farsang

Tavaszi időszak: –

Húsvéti hagyományokról osztálykeretben emlékezünk

–

Anyák napja- nyílt tanítási napon

–

Szeged Napja (május 21.)

–

Gyermeknap

Nyári időszak: –

Alapítványi est

–

Tanulmányi kirándulások

–

Sólyom napok

–

Kiállítás a diákok által készített munkákból – fotó, rajz, tárgyak

–

Tanévzáró ünnepség

–

Nyári tábor Balatonkenesén

39


SZMSZ

7. sz. melléklet

4. Zoltánfy István Iskola, Deszk Az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése, hagyományainak ápolása, fejlesztése az iskolaközösség minden felnőtt és gyermek tagjának kötelessége és joga. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személy nevét az iskolai munkaterv tartalmazza. Az iskola hagyományai közé tartozó rendezvények: –

Zoltánfy nap,

–

Mikulás és farsangi rendezvény alsó és felső tagozaton,

–

Falukarácsonyi műsor,

–

Szerb karácsony,

–

Szent Szávó ünnepe,

–

Iskolabál,

–

Egészségügyi hét rendezvényei,

–

Alapítványi rendezvény,

–

Gyermeknapi akadályverseny,

–

A 8. évfolyamosok ballagása,

–

Deszk-Szőreg kerékpárverseny,

–

Pedó illetve Kossuth utcai futóverseny,

–

Tanulmányi kirándulások. 5. Móra Ferenc Csicsergő Óvoda, Deszk

Hagyományok, ünnepek –

Szeptember

Szüretelő, ismerkedő

–

Október

Október 23. Nemzeti ünnep, EÜ hét, Deszk-Szőreg kerékpár verseny

–

December

Mikulás, Szent Nikola, Karácsony

–

Január

Szerb Karácsony, Szent Száva

–

Február

Móra Ferenc versmondó találkozó, Farsang

–

Március

Március 15. Nemzeti ünnep

–

Április

Húsvét, Szerb Húsvét, Föld napja, Víz napja, alapítványi rendezvény

–

Május

Anyák napja, Madarak és fák napja, Gyermeknap, Búcsúztató kerti parti, Kossuth utcai futóverseny, Közös óvodai kirándulás

40


SZMSZ

7. sz. melléklet

6. Dóci Iskola, Dóc Az intézmény hagyományos ünnepélyei, megemlékezései, rendezvényei –

Tanévnyitó ünnepség

–

Sportnap

–

Aradi vértanuk emléknapja

–

1956-os megemlékezés

–

Fogászati hónap

–

Diákparlament

–

Mikulás ünnepség

–

Karácsonyi vásár, ünnepség

–

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett vetélkedő

–

Farsangi bál

–

Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól

–

Megemlékezés az 1848-as eseményekről

–

Holokauszt áldozatainak emléknapja

–

Dr. Beretzk Péter Komplex Környezetvédelmi Verseny

–

Anyák napi megemlékezések

–

Gyermeknap

–

Dohányzásmentes világnap

–

Pedagógusnap

–

Ballagás

–

Tanévzáró ünnepség 7. Dóci Óvoda, Dóc

Dátum Október November December December December December Február Március Március Április Április Május Május Május Május

Tartalom Kézműves nap OVI-bál Mikulás Fogyatékkal élő emberek nemzetközi napja Karácsony 1. osztályosok látogatása az óvodában Farsang Nőnap Magyar költészet napja Húsvét Közös kirándulás a szülőkkel Anyák napja Nagycsoportosok látogatása az 1. osztályban Gyereknap Évzáró és ballagási ünnepség

41


SZMSZ

7. sz. melléklet

8. Százszorszép Óvoda, Kübekháza Dátum Szeptember Október November December Január Február

Március Április Május Június

Tartalom Családi játszódélután Megemlékezés az Idősek Napjáról Óvodabál „Tök-jó” Napok Mikulás ünnepség Karácsonyi készülődés Házi versmondó Ki Mit Tud Farsang Kiszebáb égetés Móra Ferenc Versmondó Találkozó – Deszk Húsvéti játszóház Vadasparki kirándulás Anyák Napja Kihívás Napja Évzáró 9. Pallavicini Sándor Iskola, Sándorfalva

Iskolai ünnepségek: –

tanévnyitó ünnepség;

–

tanévzáró ünnepség;

–

névadó ünnepség;

–

ballagási ünnepség.

Iskolai megemlékezések: –

Aradi vértanúk emléknapja (október 6.);

–

Október 23. nemzeti ünnep;

–

Március 15. nemzeti ünnep.

Hagyományos rendezvények: –

Nyolcadik osztályosok bankettja;

–

Pallavicini Napok;

–

Alapítványi bál. 10. Pipacs Óvoda, Sándorfalva

Óvodai ünnepségek: –

Mária napi búcsú

–

Szüret,

–

Évszaki koncert (óvodaépületenként)

–

Egészséghét

–

Óvodásbál

–

Karácsonyi játszóház,

–

Mikulás ünnepség (óvodaépületenként)

–

Karácsonyi ünnepségek (óvodaépületenként) 42


SZMSZ

–

Versmondó – Ki mit tud?

–

Farsang (óvodaépületenként)

–

Kiszebáb égetés

–

Nyílt napok (óvodaépületenként)

–

Tavaszi Zsongás

–

Húsvéti játszóház (óvodaépületenként)

–

Közlekedés (5-6-7 évesek)

–

Anyák napja,

–

Sportnap (5-6-7 évesek)

–

Gyereknap

–

Évzáró (óvodaépületenként)

7. sz. melléklet

11. Szatymazi Iskola, Szatymaz Az ünnepségeken a tanulóknak és a dolgozóknak ünnepi öltözetben kell megjelenni (sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz vagy ing). Az iskola hagyományai közé tartozó rendezvények: – – –

karácsonyi ünnepség farsangi mulatság gyermeknap

Iskolai ünnepségek: – – – – – –

tanévnyitó ünnepség Október 6. Október 23. Március 15. 8. osztályosok ballagása tanévzáró ünnepség 12. Szatymazi Óvoda, Szatymaz

Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. Fontos feladata a hagyományok-, népszokások ápolása, értékek megőrzése, -továbbadása. Arra kell törekedni, hogy az ünnepek emelkedjenek ki a mindennapokból, külsőségekben-, és belső tartalomban egyaránt. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, mely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre, és gazdagon motivált tevékenységre. Ünnepeink: –

A gyermekek születésnapjai

–

Mikulás

–

Karácsony

–

Farsang

–

Húsvét

–

Gyermeknap

–

Anyák napja

–

Évzáró 43

SZKTT Közoktatási Intézménye –

SZMSZ

Nemzeti ünnepeink –életkoruknak tevékenységeken keresztül.

7. sz. melléklet megfelelő

érzelmi-,

hangulati

átélés,

Kirándulásaink: –

Fehér-tó

–

Vadas park

–

Ópusztaszer Nemzeti Emlékparkja

–

Füvészkert

–

Erdei túrák

–

Könyvtár

–

Múzeum

–

Planetárium

Óvoda-család közös rendezvényei: –

Kirándulások

–

Munkadélutánok

–

Farsangi rendezvény

–

Családi gyermeknap

–

Sport programok

–

Gyermekszínház, bábszínházi programok 13. Kazinczy Ferenc Iskola, Tiszasziget

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei: az 1956-os forradalom ünnepe (okt. 23) az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója (márc. 15), karácsony, tanévzáró és ballagás. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények: sportági háziversenyek, farsangi mulatság, gyermeknap. A hagyományápolás külsőségeinek megfelelően a tanulók ünnepi viselete: fehér ing, illetve blúz és sötét nadrág illetve szoknya. 14. Tiszaszigeti Óvoda, Tiszasziget Ünnepek, ünnepélyek a) Hagyományos : –

Karácsony

Házi-ünnep, összevont

–

Farsang

Nyílt, csoportonkénti

–

Anyák napja


–

Tanévzáró


b) Hazafias ünnep : –

Március 15.


44


SZMSZ

7. sz. melléklet

Megemlékezések a) Hagyományos : –

Zenei világnap

Csoportonkénti

–

Állatok világnapja

Csoportonkénti

–

Mikulás


–

Nőnap

Csoportonkénti

–

Húsvét

Csoportonkénti

–

Víz Világnapja

Csoportonkénti

–

Gyermekkönyv-nap

Csoportonkénti

–

A Föld napja

Csoportonkénti

–

Fák, madarak napja

Csoportonkénti

–

A család nemzetközi napja

Csoportonkénti

–

Pünkösd

Nagycsoport

–

Gyermeknap


b) Hazafias jellegű: –

- Október 23.

Nagycsoport

–

- Május 1.


–

- Augusztus 20.

Községi szintű falunapon való részvétel

Hagyományaink a) Kirándulások szervezése:

Óvodai szintű, minden gyermek részt vesz a szülők igényeinek megfelelően.

–

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

–

Szeged – Könyvtár, Múzeum, Vadaspark, Piac, Közlekedés, stb.

–

Budapest – Állatkert, Cirkusz, Bábszínház, Múzeum, Campona, stb.

–

Kecskemét – Szórakatémusz Játszóház, Planetárium, Állatkert, Repülőtér

b) Néphagyományok ápolása –

Régiség kiállítás megszervezése az óvodában /használati tárgyakból, népi játékokból stb./ 3-5 évenként

–

Szüretelés, dióverés, kukoricamorzsolás, paprikafűzés, tarhonyakészítés stb.

–

Születés és névnapok megünneplése: zöldség vagy gyümölcstál készítése

Az ünnepek jelképei minden korcsoportban változnak, a nap ünnepi hangulat jegyében telik. A gyermeki élet ünnepi eseményeire való felkészülés a nevelő, -oktató munka szerves része. A fenti programok időpontjai és felelősei a mindenkori éves Munkatervben vannak meghatározva.

45


SZMSZ

7. sz. melléklet

15. Újszentiváni Iskola, Újszentiván Iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: – Ünnepélyes tanévnyitó –

Idősek napi megemlékezés

–

Október 6-i megemlékezés

–

Maros Menti Szerb Találkozó

–

Október 23-i ünnepség

–

Egészség nap

–

Mikulás ünnepség

–

Karácsonyi ünnepség

–

Téli SZMK bál

–

Farsang

–

Gergely-járás

–

Március 15-i ünnepség

–

Anyák napja

–

Gyermeknap, Madarak és Fák napja

–

Ünnepélyes tanévzáró

–

Falunap

Az ünnepélyeken kötelező az ünnepi viselet. 16. Újszentiváni Óvoda, Újszentiván Dátum Szeptember Október November December

Január Február Március Április Május

Tartalom Vadasparki kirándulás Megemlékezés az Idősek Napjáról Szüreti mulatság szülőkkel Márton-napi vidámságok Könyvtár látogatás Múzeumlátogatás Mikulás ünnepség Luca-napi hagyományok Karácsonyi készülődés Karácsonyi kézműves délután Házi versmondó Ki Mit Tud Vadasparki kirándulás Balázsolás (iskolások látogatása) Farsang, Móra Ferenc Versmondó Találkozó – Deszk Húsvéti kézműves délután, Néphagyományok felidézése Kirándulás a Tisza-partra Vadasparki kirándulás Hajókirándulás Anyák Napja, Gyermeknap Mezőhegyesi Lovas park

46


SZMSZ

8. sz. melléklet

8. sz. melléklet: A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos tagintézményi feladatok [az SZMSZ 92. pontjához] A nevelési, oktatási feladatot ellátó tagintézményekben a rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos tagintézményi feladatokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el. 1. Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged Az intézmény épületében iskolaorvosi és iskolafogászati rendelő működik, amely az iskola tanulóin kívül a körzetében lévő más intézmények tanulóinak iskolaorvosi ellátását is biztosítja. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény ifjúságvédelmi felelősének közreműködésével történik. 2. Kossuth Lajos Iskola, Szeged Az iskolaorvos, védőnő az iskola kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthatnak. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell szervezni, hogy minél kevésbé zavarja a tanítást. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az igazgatóhelyettes tájékoztatja. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A dolgozók foglalkozás egészségügyi vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően a szerződésben kijelölt üzemorvos látja el. A dolgozók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója köt megállapodást. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 3. Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola, Szeged A gyermekek, tanulók intézményi egészségügyi ellátását iskolaorvos és iskolai védőnő heti rendszerességgel végzi. Munkájukhoz orvosi szoba biztosított. Tevékenységük alapvetően prevenciós jellegen alapszik, amely magában foglalja a tanulók szűrővizsgálatát, az életkorhoz kötött kötelező védőoltások elvégzését, a közegészségügyi-járványügyi feladatok végrehajtását, a krónikus beteg gyermekek gondozását. A tanulók, a szülők és a pedagógusok részére az igényeknek megfelelően egyéni tanácsadást biztosítanak Aktívan részt vesznek az iskola egészség- és környezetvédelmi egészségnevelésben, az intézmény munkaterve alapján.

programjában,

Az iskolai balesetek, rosszullétek ellátását követően a gyermeket háziorvoshoz vagy a végleges ellátást nyújtó szakintézménybe irányítják. Nagyobb sportrendezvényeken biztosítják az orvosi ügyeletet. A gyermekek, tanulók évente – az iskolai fogszakorvossal egyeztetett időpontban – rendszeres fogászati ellátásban részesülnek.

47


SZMSZ

8. sz. melléklet

4. Zoltánfy István Iskola, Deszk Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételről. Az iskola tanulói tanévenként 2 alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen, kétszer általános egészségügyi vizsgálaton, a 8. osztályosok a pályaválasztáshoz szükséges szűrővizsgálatokon vesznek részt. A csoportos szűréshez az iskola egyezteti a tanulók kíséretét a védőnővel és a fogorvosi asszisztenssel. Iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Általánosítható tapasztalataikról tájékoztatják az iskola vezetését. Az egészséges környezet és életmód biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőség szerint megvalósítja. 5. Móra Ferenc Csicsergő Óvoda, Deszk Időpont

Feladat

Október

Nagycsoport szűrővizsgálata

November

Középső szűrővizsgálata Kiscsoport szűrővizsgálata

December

Szerb csoport szűrővizsgálata Fogászati szűrővizsgálatok

Február

Beiskolázás előtti szűrővizsgálatok (hallás, látás) Iskolaérettségi orvosi szűrés

Április

Játszóudvar ellenőrzése

Folyamatos

Személyi higiéne ellenőrzése Fokozott gondozást igénylők követése Pediculosis szűrés 6. Dóci Iskola, Dóc

Ezeket a feladatokat tagintézményben a helyi háziorvos, fogorvos, védőnő látja el. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás az alábbiakra terjed ki: –

a tanulók egészségügyi állapotának rendszeres ellenőrzése, szűrése (fogászat, belgyógyászat, szemészet, tisztasági szűrés stb.)

–

a tanulók kötelező és egyéb védőoltásokban történő részesítése

–

továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata

–

a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett megfelelő időközönkénti tisztasági és egyéb szűrővizsgálata

–

felvilágosító előadások (szexuális, káros szenvedélyek stb.) megtartása külső szakemberek bevonásával

–

az egészséges életmóddal, egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretközvetítés osztályfőnöki órák keretében

48


SZMSZ

8. sz. melléklet

7. Dóci Óvoda, Dóc Dátum

Feladat

2008. 09. 05.-től

Státuszvizsgálatok

2008.09.01.-2008.10.31.

Csecsemőkori ismeretek, dokumentációk Anamnézis, személyiség lapok.

2009.01-2009. 03.31-ig

Iskolaérettségi vizsgálatok. Állapot felmérés.

2008.09.01.-2009.07.31.

Havonta ill. szükség szerint tisztasági szűrés a csoportokban. 9. Százszorszép Óvoda, Kübekháza

Dátum

Feladat

Szeptember

Mozgásszervi szűrés

November

Orvosi szűrés

Január

Biometriai szűrés, látás, hallás, színlátás, vérnyomásmérés

Február

Biometriai szűrés, látás, hallás, színlátás, vérnyomásmérés

Március

Iskolaérettségi vizsgálat

Április

Fogászati szűrés

Havonta

Tisztasági szűrővizsgálat 10. Pallavicini Sándor Iskola, Sándorfalva

Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény ifjúságvédelmi felelősének közreműködésével történik. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás az alábbiakra terjed ki: –

a tanulók egészségügyi állapotának rendszeres ellenőrzése, szűrése (fogászat, belgyógyászat, szemészet, tisztasági szűrés stb.)

–

a tanulók kötelező és egyéb védőoltásokban történő részesítése

–

továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata

–

a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett megfelelő időközönkénti tisztasági és egyéb szűrővizsgálata

–

felvilágosító előadások (szexuális, káros szenvedélyek stb.) megtartása külső szakemberek bevonásával

–

az egészséges életmóddal, egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretközvetítés osztályfőnöki órák keretében 11. Pipacs Óvoda, Sándorfalva

Dátum Október hónap Április hónap Május hónap

Feladat Testsúly, testmagasság mérése - védőnők Ecsetelés - fogorvos Testsúly, testmagasság mérése - védőnők Ecsetelés - fogorvos Iskolaérettségi vizsgálat - gyermekorvos

49


SZMSZ

8. sz. melléklet

12. Szatymazi Iskola, Szatymaz A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása külön megállapodás szerint történik az alábbi területeken: –

fogászat, évente 2 alkalommal

–

belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal

–

tanulók fizikai állapotának mérése évente 1 alkalommal

–

pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata

–

a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálata évente 2 alkalommal

–

kötelező védőoltás

A kötelező védőoltások időpontjáról a szülőket tájékoztatni kell az ellenőrzőn keresztül. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 13. Szatymazi Óvoda, Szatymaz A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása külön megállapodás szerint történik az alábbi területeken: –

Évente orvosi vizsgálat minden csoportban.

–

Védőnők rendszeresen látogatást végeznek,- szükség szerint intézkedést kezdeményeznek.

–

Tanköteles korú gyermekek számára iskola alkalmassági-, látás-, hallás- testi-, fizikai vizsgálat. Probléma esetén szakorvoshoz utalás.

–

Egészségügyi felvilágosító előadás a gyermekorvos közreműködésével.

–

Fogászati szűrés. Prevenció, fogászati vetélkedő.

–

Alkalmanként esetmegbeszélések. 14. Kazinczy Ferenc Iskola, Tiszasziget

A rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos tagintézményi feladatokat a védőnő, a háziorvos és a körzeti fogorvos látja el, ezek a következők: –

tanévenként egy alkalommal szervezett fogászati szűrés,

–

a tanulók általános orvosi vizsgálata,

–

havi rendszerességgel tisztasági vizsgálat,

–

a védőoltások időbeni beadása,

–

a 7-8. osztályosok egészségfejlesztő óráinak megtartása. 15. Tiszaszigeti Óvoda, Tiszasziget

A kapcsolatok a megelőző tevékenység, az azonnali tájékoztatás, a gyerekek egészséges testi, lelki fejlődésének követése, segítése érdekében jönnek létre, folyamatosan működnek. Az orvos a tanév folyamán rendszeresen megvizsgálja gyermekeket, az észrevételeit rávezeti az óvodások törzslapjára, melyet az óvodáskor egész ideje alatt vezet. Iskolába lépéskor ezt átadja a fogadó intézménynek. Elvégzi az iskoláskorú gyermekek egészségügyi alkalmassági vizsgálatát – problémás esetekben szakorvoshoz irányít.

50


SZMSZ

8. sz. melléklet

Járvány esetén meglátogatja az óvodát, utasításokat ad a szükséges óvintézkedések megtételére, majd ezt ellenőrzi (pl.: fertőtlenítés, óvoda bezárása, stb.) Megadja a jogszabályok által előírt vagy javasolt védőoltásokat. A fogorvos évente szűrővizsgálatokat végez, melyről tájékoztatja a szülőket. A védőnő rendszeresen látogatja az óvodát, a gyermekeket tisztasági szempontból megvizsgálja, tanácsot és segítséget ad a nevelőknek, szülőknek (pl.: fejtetvesség kezelése stb). Ha a gyermekek ellenőrzése kapcsán otthoni körülményekre is kiterjedő intézkedést lát szükségesnek, erről értesíti a szülőket. Együttműködési terv tartalmazza az óvoda és az egészségügyi szervek kapcsolatát, mely tartalmazza havi lebontásban a szűrővizsgálatokat, fórumokat, előadásokat, esetmegbeszéléseket. 16. Újszentiváni Iskola, Újszentiván A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása a következők szerint biztosított: –

az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését a tagintézmény tanulói részére az orvosi rendelőben (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),

–

a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o

fogászat: évente 1 alkalommal,

o

belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,

o

szemészet: 1 alkalommal,

–

a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,

–

a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal,

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 17. Újszentiváni Óvoda, Újszentiván Dátum

Feladat

Október

Fogászati szűrés

November

Mozgásszervi szűrés

Március

Iskolaérettségi vizsgálat

Havonta

Tisztasági szűrővizsgálat

51


SZMSZ

9. sz. melléklet

9. sz. melléklet: A tagiskolákban szervezett mindennapi testedzés formái, a tagiskolákban működő diáksportkör és a tagiskola vezetése közötti kapcsolattartás rendje [az SZMSZ 113. pontjához] A tagiskolákban szervezett mindennapi testedzés formáit, a tagintézményekben működő diáksportkör és a tagintézmény vezetése közötti kapcsolattartás rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el. 1. Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2 vagy 3 testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken a foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tömegsport foglalkozásokon az iskola biztosítja, hogy a tanulók testnevelő tanár felügyelete mellett valamennyi tanítási napon, amennyiben az intézmény nyitva tartása ezt lehetővé teszi 14:30-tól 16:00-ig igénybe tudják venni a tornatermet, a kondicionáló termet vagy jó idő esetén a sportudvart. Az iskolai diáksportkör saját önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyűlés keretében elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A diáksportkört az elnök képviseli. Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével a nevelési igazgatóhelyettes tart kapcsolatot. Az iskolai sportkör közgyűlése által a lehetőségek és adottságok figyelembevételével meghatározott sportágakban a foglalkozásokat felnőtt vezető irányításával kell megtartani 2. Kossuth Lajos Iskola, Szeged Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon és napközis foglalkozások keretében biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör és diáktanács közös önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyűlés keretében elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. Az iskolai sportkört az elnök képviseli. Az iskolai sportkör önszervező módon működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái, és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 3. Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola, Szeged A mindennapi testedzés formáit, időbeli elosztását az éves munkaterv rögzíti Külön program készül az óvodáskorú gyermekek, az értelmileg akadályozott, a tanulásban akadályozott és autista tanulók részére. Az időpontok rendjéről a munkaközösségek döntenek. 52


SZMSZ

9. sz. melléklet

A heti tanórai testnevelés és mozgásfejlesztő órán kívül játékos testmozgás formái: –

szabadlevegőn végzett zenés gimnasztika,

–

sportjátékok,

–

játékos egészségfejlesztő testmozgás,

–

tanteremben végzett óra eleji légző gyakorlatok,

–

finommotorikai képességet fejlesztő mozgások.

Az időjárási viszonyoknak megfelelően a testmozgás a délutáni időszakban a szabadban történik –

A mindennapi testedzés ideje:

–

Tanórák megkezdése előtt

–

Tanítási órák részeként

–

Óraközi szünetek egy részében

–

Tanórán kívüli tevékenységekben (tömegsport, szakkör stb.)

–

Pedagógiai célú habilitációs foglalkozások keretein belül 4. Zoltánfy István Iskola, Deszk

Az iskolai sportkörben a tanulók sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időben. Valamennyi tanuló a tagja. Cél, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör (ISK), mint szervezeti forma, önálló szabályzat alapján működik. Az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportfoglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Az iskolai sportkör szakmai programja az iskola munkatervének részét képezi. Az iskola igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásának feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen. A sportkörön belül az alábbi sporttevékenységi formák közül választhatnak a tanulók: –

fiú és lány kézilabda

–

labdarúgás fiúk részére

–

asztalitenisz / fiúk, lányok /

–

sakk / fiúk, lányok /

–

szer-és talajtorna / fiúk , lányok /

–

kosárlabda

–

úszás

–

egyebek: szerb tánc magyar tánc

A sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. Minden megbízott felelős szakmailag és pedagógiailag a szakkör, énekkar, sportkör munkájáért. Éves programot dolgoznak ki, melyet az igazgatóhelyettes hagy jóvá. Külső fellépést, szereplést az igazgató engedélyez.

53


SZMSZ

9. sz. melléklet

6. Dóci Iskola, Dóc Mindennapi testedzés lehetőségeinek biztosítása intézményünkben az alábbiak szerint történik: –

alsó tagozaton: heti 3 testnevelés óra

–

felső tagozaton átlagban: heti 2,5 testnevelés óra

–

tömegsport foglalkozások alsó és felső tagozaton: heti 2-2 alkalommal 4x45 percben

–

diáksportkör alsó és felső tagozaton: heti 1-1 alkalommal 2x45 percben

–

alsó tagozaton minden olyan tanítási napon, amelyen nincs testnevelés óra megszervezzük a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást, melynek ideje naponként minimum 30 perc. Ezt 2x10 perces foglalkozás keretében tartjuk meg a tanórák részeként és a tízórai szünet (20 perc) idejének maximum 50 %-a felhasználásával. (10 perc)

Diáksportkör és a tagintézmény vezetése közötti kapcsolattartás rendje Tagintézményünk sportköre saját működési szabályzata alapján működik. A sportkör legfőbb döntéshozó szerve a sportköri gyűlés. A sportkör évente 2 alkalommal hív össze közgyűlést. Az iskolai sportkör tevékenységét a sportköri vezetőség irányítja, melybe az iskolavezetés egy főt delegál. A vezetőségbe delegált személy rendszeresen (min. havonta 1 alkalommal) tartja a kapcsolatot az iskola vezetésével. A sportkör vezetője a közgyűlésekhez igazodva évente 2 alkalommal írásban beszámol a sportkör tevékenységéről. A sportköri vezetőség a tanévre szóló iskolai sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetét – figyelembe véve az intézmény munkarendjét- minden tanév elején (legkésőbb szept. 30-ig ) elkészíti és előterjeszti az intézményvezetője felé. Az iskolavezetéssel való kapcsolattartás a sportköri vezetőség feladata. 10. Pallavicini Sándor Iskola, Sándorfalva Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozások: –

leány kézilabda hétfőn (14:30-16:00) és szerdán (13:45-15:15)

–

fiú labdarúgás kedd (15:30-19:00) és csütörtök (15:00-19:00)

–

leány foci szerda (15:15-16:45) és péntek (15:00-16:30). 12. Szatymazi Iskola, Szatymaz

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 1-4. évfolyamon –

heti 3 kötelező testnevelés óra

–

a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő testmozgás

–

heti 2 óra tömegsport foglalkozás

54


SZMSZ

9. sz. melléklet

5-8. évfolyamon –

a heti 3 kötelező testnevelés óra

–

heti 5 óra tömegsport foglalkozás, melynek tevékenységébe a tanulók

–

akár 1-1 alkalomra is bekapcsolódhatnak

a napközi otthonban és a tanulószobán –

játékos, egészségfejlesztő testmozgás

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

keretében

kell

A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 14. Kazinczy Ferenc Iskola, Tiszasziget Az iskola a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket megteremtette, a megfelelő időkeret a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásában rendelkezésre álló időkeret terhére biztosítja. Délutáni sportfoglalkozások: –

Leány labdarúgás (heti 4 óra)

–

Fiú labdarúgás (heti 4 óra)

A mindennapos testedzés további ideje: –

Tanórák megkezdése előtt, illetve az utolsó óra befejezése után az ebéd megkezdéséig.

–

Az óraközi szünetek egy részében. 16. Újszentiváni Iskola, Újszentiván

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, a napközis foglalkozásokon, valamint a kötelező tanórák után a 13:30as iskolabusz indulásáig tanári felügyelet mellett biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy –

az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,

–

a téli időszakban: a tornaterem,

a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 2 napján 1 óra hosszat a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgy-felosztásban kell meghatározni.

55


SZMSZ

10. sz. melléklet

10. sz. melléklet: A tagiskolai könyvtárak gyűjtőköri szabályzata [az SZMSZ 119. pontjához] A tagiskolákban működő iskolai könyvtárak gyűjtőköri szabályzatát az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el. 1. Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény pedagógiai programja határozza meg, állományalakításának szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzat szerint gyarapított állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. I. A gyűjtés dokumentumtípusai 1. Könyvek és könyvjellegű kiadványok 2. Folyóiratok, periodikák a) pedagógiai, módszertani szaklapok, b) a tananyag kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő heti és havi folyóira- tok, c) az intézményvezetéshez szükséges közlönyök, d) országos és helyi diáklapok. 3. Egyéb dokumentumok a) kéziratok (pedagógiai dokumentáció, tanári és tanulói pályázatok, iskolai rendezvények forgatókönyvei, iskolai újság stb.), b) egyéb nyomtatványok, prospektusok, c) kartográfiai segédletek, d) kották. 4. Audiovizuális ismerethordozók a) oktató-és művészfilmek, b) az iskolai eseményeket megörökítő videokazetták, c) hangzó dokumentumok (pl. a zenetörténet reprezentánsai, ünnepélyekhez, műsorokhoz szükséges anyagok, az idegen nyelvek oktatását segítő hangkazetták) d) számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-ROM-ok, lemezek, szoftverek, e) DVD-k és egyéb adathordozók II. A gyűjtés köre és mélysége állománytestek szerint 1. Kézikönyvek – közép- és felsőszintű általános lexikonok

teljesség igényével,

1 pld

– közép- és felsőszintű enciklopédiák


1 pld

– az egyes tantárgyak tananyagához kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű ismeretközlő irodalom, segédkönyv, történeti összefoglaló, fogalomgyűjtemény, monográfia


1 pld

56


SZMSZ

10. sz. melléklet

– egy- és többnyelvű szótárak - különös tekintettel az oktatott idegen nyelvekre (angol, német, francia, olasz, latin)

teljesség igényével, lehetőség szerint több pld

– általános és az iskola profiljának megfelelő adattárak, atlaszok, statisztikák válogatva,

1 pld

– általános és tantárgyi bibliográfiák

válogatva,

1 pld

– szemléltetéshez szükséges művészeti albumok

válogatva,

1 pld

2. Ismeretközlő irodalom – valamennyi tantárgy tananyagához kapcsolódó alap- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom a könyvtári szakcsoportoknak megfelelően teljesség igényével, 1-3 pld – a speciális képzési formákhoz, szakköri és ha szükséges, munkáltató versenyigényekhez kapcsolódó irodalom (pl. mikrobiológia, oktatásnak megfelelő pld informatika, idegen nyelvek, kommunikáció) számban is – a tantárgyakban oktatott ismeretterjesztő folyóiratok

ismereteket

kiegészítő válogatva,

1 pld


1 pld

3. Szépirodalom – lírai, prózai és drámai antológiák a tananyaghoz igazodva

– a gimnázium tanterveiben megjelölt kötelező és ajánlott házi teljesség olvasmányok

igényével, 5-20 pld

– klasszikus és kortárs szerzők művei, teljes életművei, gyűjteményes kötetei tejesség igényével, 1-2 pld – tematikus antológiák (pl. nemzetek irodalma, ünnepek stb.)

válogatva,

1 pld

– életrajzi és történelmi regények

válogatva,

1 pld

– pedagógiai és pszichológiai lexikonok, szótárak, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, összefoglalók válogatva,

1 pld

– a nevelés és oktatás elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakirodalom válogatva,

1 pld

4. Pedagógiai gyűjtemény

– az egyes tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, tantervek, tanmenetek, folyóiratok teljesség igényével, 1-2 pld – az intézmény történetével, életével, névadójával kapcsolatos

teljesség igényével

– felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok teljesség igényével, 1-5 pld – családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, kiadványok, folyóiratok válogatva,

1 pld

– oktatással, az iskola működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályok és egyéb kiadványok teljesség igényével,

1 pld

– a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, segédletek, az olvasáspedagógia és könyvtárhasználat-tan módszertani kiadványai tejesség igényével,

1 pld

57


SZMSZ

10. sz. melléklet

5. Tankönyvek, érettségi-felvételi segédletek – az általános iskola felső évfolyamain és a gimnáziumban használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok tejesség igényével,

1 pld

– tartós tankönyvek igény szerint

válogatva,

1-20 pld

– az egyes tantárgyak érettségi-felvételi segédletei (kidolgozott témakörök, tételek, teszt- és feladatgyűjtemények)

teljesség igényével, 2-5 pld

6. Helytörténeti gyűjtemény – Csongrád megye és Szeged múltjára és jelenére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, térképek, statisztikák stb. teljesség igényével, 1-2 pld – társintézmények, szegedi oktatási intézmények évkönyvei

teljesség igényével

1 pld

2. Kossuth Lajos Iskola, Szeged A könyvtár feladatai 1.

Alapvető célja, hogy segítse az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, a pedagógiai programban meghatározott célok helyi megvalósítását.

2.

Ehhez biztosítja a szakszerűen és folyamatosan fejlesztett gyűjteményt, rendelkezésre bocsátja a különböző információhordozókat, tájékoztatást nyújt a helyben, vagy más könyvtárakban megtalálható dokumentumokról.

3.

Központi szerepet tölt be az iskola olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében, ennek megfelelően fejleszti a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, részt vesz a könyvtárhasználatra nevelő órák, szabadidős programok, vetélkedők megtartásában, ösztönzi a tanulókat az olvasás megszeretésére, általános műveltségük szélesítésére.

4.

Biztosítja a pedagógusok alapvető szakirodalmi igényeinek kielégítését, az oktatásmódszertani kultúra fejlesztését, a nevelési konfliktusok, szituációk optimális megoldásához szükséges szakirodalmat.

A könyvtár működése 1.

A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományait, az iskola tanárainak javaslatait, igényeit figyelembe véve a gyűjtőköri szabályzat alapján (lásd; IV. fejezet)

2.

A könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Az állomány gyarapítására fordítható összeget évente az iskolai költségvetésben kell előirányozni. Ennek mértéke a dologi kiadásokra tervezett összeg minimum 2 %-a. Könyvek vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára. Az állományba vétel munkafolyamatai: a) a számla (szállítólevél) és a számla összehasonlítása b) bélyegzés az iskola bélyegzőjével - könyvek esetén a címlap hátlapján, a 17. oldalon és az utolsó szöveges oldalon - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt rögzített c) A dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a címleltár segítségével az 58


SZMSZ

10. sz. melléklet

alábbi módon történnek, könyveknél a címleltárkönyv kötelezően kitöltendő rovatai: - egyedi leltári szám - leltározás időpontja - a dokumentum adatai (szerző, cím, kiadó) - darabszám - a beszerzés módja értéke 3.

A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a brosúra - nyilvántartásba. (Leltári számuk elé "F" megkülönböztető jelzés kerül.)

4.

A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból kivonja a 3/1995. KM - PM együttes rendelet szerint. Ugyancsak e rendelet szerint jár el a rendszeres állomány-ellenőrzéseknél. Az állomány apasztása: •

tartalmilag elavult dokumentumok leselejtezése

•

természetes elhasználódás (kötészeti selejt)

•

hiány, ha a dokumentum elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült

•

olvasónál maradt (behajthatatlan követelés)

•

az állomány ellenőrzésekor hiányként jelentkezett

Az állományból való törlés rendszeres jelleggel, illetve elemi kár, lopás esetén, a hiány észlelése, a jegyzőkönyv elkészülte után történik. A tartós dokumentumok törlése jegyzőkönyv alapján az igazgató, gazdasági ügyintéző és a könyvtáros aláírásával, bélyegzővel ellátva történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát (rongált, elavult, felesleges példány, behajthatatlan követelés, elháríthatatlan esemény). A jegyzőkönyv mellékleteként törlési jegyzéket kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a leltári számot, szerzőt, címet, valamint az értéket. 5.

A könyvtárat az igényeknek megfelelően és az órarendben is meghatározott időben nyitva kell tartani, ilyenkor a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíteni kell a megfelelő irodalom felkutatásában. A könyvtár használata ingyenes, csak az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtár nyitva tartásának igazodnia kell a tanulók igényeihez, elsősorban a délutáni órákban, illetve az óraközi szünetekben áll a diákok és a dolgozók rendelkezésére. A pontos nyitvatartási rend az órarendtől függően félévente kerül megállapításra. Ettől eltérő időpontban előzetes megbeszélés alapján is látogatható (például könyvtári óra).

6.

A könyvtárhasználókról és kikölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni. Minden tanuló a tanulói jogviszony létesítésével együtt a könyvtárnak is tagjává válik, annak megszűntével a könyvtári tagsága is megszűnik. A regisztrálás füzetes módszerrel történik, havi összesítéssel. Az összesített statisztikát évente egyszer a fenntartó rendelkezésére kell bocsátani.

7.

A könyvtár állományát áttekinthetően, világosan, raktári rendben tagoljuk a következők szerint (szabadpolcon): -

kézikönyvek 59


SZMSZ

-

ismeretterjesztő könyvek

-

szépirodalom (külön: regények, mesék, versek, drámák)

-

pedagógiai szakirodalom

-

audiovizuális dokumentumok

-

tankönyvek, tartós tankönyvek (duplumok)

-

folyóiratok.

10. sz. melléklet

A szaktantermekbe tartós (éves) használatra kiadhatók a kézikönyvtár duplumai. A kölcsönzés módja: diákok számára egyszerre 3 dokumentum kölcsönözhető, 3 hét időtartamra. Ez az időtartam hosszabbítható. A később visszahozott dokumentumok után késedelmi díjat nem számol fel a könyvtár. Dolgozók számára sem a dokumentumok száma, sem a kölcsönzés időtartama nem korlátozott, amennyiben azt iskolai munkája indokolja (pl. tanmenetek, tanári kézikönyvek használata). Diákok esetében is engedélyezhető a hosszabb kölcsönzési idő, ha tartós tankönyvet kölcsönöz. 8.

Elveszett könyvek pótlása Ha valamelyik könyvtári tag az általa kölcsönzött könyvet. elveszíti, megrongálja, köteles a kárt megtéríteni, elveszett könyvek esetében ugyanolyan kiadású kötettel, mint ami elveszett. Ha ez nem lehetséges, akkor a könyv antikváriumi értékét kell megfizetnie. Rongálás esetén a kár mértékétől függően vagy egy ugyanolyan könyvvel kell pótolni a sérült dokumentumot, vagy meg kell fizetni a javítás költségeit. Minden diáknak el kell számolnia az általa kölcsönzött könyvekkel a tanév végéig.

9.

A könyvtári állomány védelme, egységének megőrzése, a raktári rend biztosítása a könyvtáros feladata. A könyvtárhoz a gazdasági irodában a takarítók számára hozzáférhető kulcs található, így a felelősség megoszlik a pótkulcsot használó (nyilvántartásban vezetve) pedagógusok, takarítók és a könyvtáros között. Az iskola dolgozói a könyveket iskolai évre kölcsönözhetik, évvégén vissza kell hozni a könyveket. A könyvtári kölcsönzésből kizárhatók azok, akik nem tartják be a könyvtári szabályokat és több alkalommal kárt okoznak. Az állomány állapotának megőrzését házi kisjavítással oldjuk meg a lehetőségek szerint, esetleg igénybe lehet venni a tanulók önkéntes segítőkészségét.

A könyvtár gyűjtőköre 1.

A könyvtár az iskola oktatási szükségleteinek megfelelően gyűjti anyagát, tehát: a) az általános iskolában oktatott tananyaghoz szükséges dokumentumok b) az iskolában működő szakkörök, fakultációk munkáját segítő dokumentumok: angol. német nyelvű dokumentumok, színjátszó szakkör munkához szükséges irodalom c) pedagógiai szakirodalom az alapfokú oktatáshoz d) az oktatott tantárgyakhoz tartozó érvényes tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok legalább egy példányban e) az iskolai könyvtár nem gyűjt felnőtt szépirodalmat 2. Főgyűjtőkör (könyvek): a) kézikönyvek: - kis- és középszintű általános lexikonok, enciklopédiák – teljességgel (1-1 pld) - a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű összefoglalói – teljességgel (1-1 pld) - egy és több nyelvű szótárak, határozók a munkáltató oktatásnak megfelelően, pl. Magyar értelmező kéziszótár, Kis növényhatározó, Helyesírási szabályzat 10-15 példányban 60


SZMSZ

10. sz. melléklet

b) Ismeretterjesztő művek: - valamennyi oktatott tantárgyhoz tartozó alapfokú, népszerű ismeretterjesztő művek a kutatási céloknak megfelelően teljességre törekvően (1-5 pld) - az egyes tantárgyak kiegészítő irodalma, pI. vizuális kultúra, művészetek, zenei irodalom, környezetvédelem, néprajz, önismeret, vallások válogatva (1-3 pld) - a tudományok és művészetek nagy alakjairól szóló életrajzok, képes monográfiák, művészeti albumok válogatva (1-2 pld) c) szépirodalom: - az általános iskolai tantervekben megjelölt házi és ajánlott olvasmányok kiemelten (10-15 pld.) - a tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei teljességre törekvően (1-2 pld) - a magyar és külföldi népköltészet, meseirodalom antológiái teljességre törekvően (1-3 pld) - a népszerű, főként magyar meseírók gyűjteményei, meseregényei, mondagyűjtemények válogatva (1-2 pld) d) pedagógiai szakirodalom: - pedagógiai lexikonok, fogalomtárak, szótárak (1-1 pld) - a legfontosabb pedagógiai ás neveléstörténeti összefoglalók, a pedagógia klasszikusaira vonatkozó művek (1-1 pld) - a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó, elsősorban módszertani tanulmányok, gyűjtemények (1-1 pld) - a személyiségformálás egyes területeivel, a család és az iskola kapcsolatával foglalkozó, a konfliktushelyzetek megoldását segítő munkák (1-1 pld) - valamennyi tantárgy oktatását elősegítő módszertani könyvek, tanári kézikönyvek (1-3 pld) - a pedagógia határtudományai, elsősorban a pszichológia, szociológia és a tehetséggondozás szakirodalma (1-2 pld) - az Iskola pedagógiai programja, az egyes tantárgyak tantervei, (kéziratok) (1-2 pld) - tartós tankönyvek (10-20 pld) e) egyéb szakirodalom: - fontosabb általános bibliográfiák és tantárgyi bibliográfiák (1-1 pld) - a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, módszertani segédletek (1-1 pld) - az olvasáspedagógia és könyvtárhasználattan módszertani kiadványai, feladatgyűjteményei teljességre törekvően (1-1 pld) - oktatással kapcsolatos jogszabály-gyűjtemények (1-1 pld) 3. Mellékgyűjtőkör a) Ismeretterjesztő művek: - az egyéni érdeklődéshez kapcsolódó népszerű (alapszintű) ismeretterjesztő munkák, pl. kisállattartás, ősállatok, kertészet erősen válogatva (1-1 pld) - helytörténeti és helyismereti kiadványok, térképek, pl. Magyarország földrajzával, történelmével foglalkozók teljességre törekvően (1-5 pld) - a fakultációkhoz, szakkörökhöz kapcsolódó irodalom, pl. színdarabok, drámapedagógiai szakkönyvek - válogatva (1-1 pld) b) szépirodalom: - gyermek- és ifjúsági regények, kalandos és fantasztikus regények erősen válogatva (1-1 pld) - életrajzi és történelmi ifjúsági regények erősen válogatva (1-2 pld) - magyar és külföldi költők válogatott, vagy gyűjteményes kötetei (1-2 pld) 4. Audiovizuális dokumentumok: (1-1 pld) - a tanórákon való szemléltetéshez, színesítéshez alkalmas hanglemezek, magnó-, videokazetták, cd-lemezek 61


SZMSZ

10. sz. melléklet

-

a napközis szabadidő hasznos kitöltéséhez mesék és ifjúsági regények videováltozatai - az iskolai eseményeket megörökítő videokazetták Periodikák: (1-1 pld) - pedagógiai, tantárgy-metodikai szaklapok: Köznevelés, Tanító, Tanítható, Magyartanítás - a további tájékozódáshoz szükséges népszerű ismeretterjesztő lapok: História

5.

3. Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola, Szeged Az iskolai könyvtár gyűjtőköre 1.

A könyvtár a pedagógiai programban meghatározott céloknak megfelelően gyűjti anyagát az alábbiak szerint: a. Az iskolai tananyaghoz szükséges dokumentumok kiemelten: autista, értelmileg akadályozott és tanulásban akadályozott óvodások és tanulók számára írt szakkönyvek b. pedagógiai szakirodalom az alapfokú oktatáshoz c. az oktatás segítő módszertani anyagok d. folyóirato k e. CD, CD-ROM f. az oktatott tantárgyakhoz tartozó érvényes tankönyvek,munkafüzetek, feladatlapok legalább egy példányban

2.

A gyűjtőkörbe tartozó állomány egységek A. KÉZIKÖNYVEK Általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák Adattárak, menetrend, telefonkönyv,szakkatalógus Kézikönyvek, összefoglalók Atlaszok Magyar nyelvű értelmező szótárak, helyesírási kézisztár, szinonimaszótár Szótárak középszótár, kisszótár B. ISMERETKÖZLŐ MŰVEK Ismeretterjesztő művek Munkáltató eszközként használt dokumentumok Egyes tantárgyak kiegészítő irodalma (pl.filozófia önismeret, vallás, néprajz, mentálhigiénia, tánc, vizuális kultúra, művészetek, drámapedagógia) A történelem, a tudomány és a művészetek nagy alakjáról szóló művek, művészeti albumok Egyéni érdeklődéshez kapcsolódó népszerű Ismeretterjesztő (pl:kissállattartás, UFO-k

Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 15 - 15 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Teljességre törekvően 1-8 pl. Teljességre törekvően 15 pl. Válogatva 1 - 1 példány

Válogatva 1 - 1 példány

Erősen válogatva 1 - 1 pl. 62


SZMSZ

művek ősállatok Helytörténet, helyismereti kiadványok Csongrád Megye, Szeged, földrajzával, történelmével kapcsolatban Fakultáció, szakkörhöz kapcsolatos szakirodalom Videókazetták, CD-ROM-ok Kottatár C. SZÉPIRODALOM Házi olvasmámyok A magyar és világirodalom klasszikusainak életműve Antológiák házi olvasmányokkal Nemzeti antológiák Kortárs szerzők művei A nevelési program megvalósításához szükséges alkotások Klasszikusok videón, CD-n, CD ROM-on Népszerű, főként magyar meseírók gyűjteményei, meseregényei, mondagyűjtemények gyermek-, és ifjúsági regények.Kalandos és fantasztikus regények Életrajzi és történelmi ifjúsági regények D. PEDAGÓGIAI MŰVEK A gyógypedagógia területének megfelelő könyvek, szakirodalmak, főiskolai jegyzetek Pedagógiai lexikonok, fogalomgyűjtemények szótárak Legfontosabb pedagógia és neveléstörténeti összefoglalók Művek a pedagógia klasszikusaitól/ról Összefoglalók dokumentumokgyűjtemények (pl.pszichológia, szociológia, szociálpszichológia) Tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanórán kivüli tevékenység módszertani irodalma Oktatási intézmények tájékoztatói Tantárgyak oktatását segítő módszertani könyvek, tanári kézikönyvek Az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények Az iskola történetéről szóló dokumentumok E. KÖNYVTÁRI SZAKIRODALOM Könyvtári összefoglalók Könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabályok,

10. sz. melléklet

Teljességre törekvően 1 - 2 pl. Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Kiemelten 15 pl. Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány

Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány 63


SZMSZ

szabványok, segédletek Könyvtári jogszabályok Olvasás pedagógiai és könyvtár használattan módszertani kiadványai, segédletei Iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadvány ok F. HIVATALI SEGÉDKÖNYVTÁR Az iskola működéséhez szükséges jogszabályok (munkaügyi, oktatásügyi, ifjúságpolitikai, családvédelmi…stb) Az iskola irányításával kapcsolatos kézikönyvek, jogszabályok, folyóiratok G.KÉZIRATOK Az intézményi költségvetéssel gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok Az iskolai pedagógia dokumentációja Az iskolai rendezvények forgatókönyve Kísérletek, felmérések dokumentációja Tanárok, diákok pályamunkái Az iskoláról megjelent újságcikkek H.FOLYÓIRATOK A tantárgyaknak megfelelően Irodalmi folyóiratok A tananyag kiegészítéshez szükséges folyóiratok Könyvtári szakmai folyóirat (pl.Könyvtárhasználattan, Könyvtári levelező/lap Napilapo k I. AZ AUDIOVIZUÁLIS DOKUMENTUMOK Tanórákon való szemléltetéshez, színesítéshez, alkalmas hanglemezek, magnó-, videókazetták, CD lemezek A napközis, iskolaotthonos szabadidő hasznos kitöltéséhez mesék és ifjúsági regények video változatai Az iskolai eseményeket megörökítő videokazetták

10. sz. melléklet

Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány

Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány

Válogatva 1 - 1 példány

Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány Válogatva 1 - 1 példány

4. Zoltánfy István Iskola, Deszk A Községi Könyvtár egyben az iskolai könyvtári feladatokat is ellátja. Iskolai könyvtár működési rendje, igénybevételének szabályai Előre bejelentett esetben tanítási órákat lehet a könyvtárban tartani. Ezek az órák lehetnek könyvtári foglalkozások, vagy bármely tantárgy órái. A könyvtárosok felkészülnek azokra a foglalkozásokra, melyek szakmailag az ő munkájukat igénylik. Egyéb tantárgyi órákat a pedagógusok tartanak. Egyéb esetben a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható a könyvtár.

64


SZMSZ

10. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár a) könyvtárhasználóinak köre: az iskola tanulói, dolgozói. b) a beiratkozással és kölcsönzéssel kapcsolatos szabályokat a könyvtár alkotja meg c) a szolgáltatások igénybevételének feltétele a könyvtári tagság, illetve a helyi iskolával fennálló tanulói jogviszony. Egyéb szolgáltatásokért a könyvtár térítési díjat számolhat fel. 1. A fő gyűjtőkör és a mellék gyűjtőkör meghatározása - Fő gyűjtőkörbe tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. A tanulók tantárgyi felkészülését, művelődését segítő kiadványok. A pedagógusok szakmai munkáját, önképzését segítő dokumentumok. - Mellék gyűjtőkörbe a tanulók tanulmányait, önképzését, szórakozását segítő dokumentumok 1.1. A fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: - Iskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek - Ajánlott és kötelező olvasmányok - Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok. - Helytörténeti kiadványok - Az iskola névadójával kapcsolatos kiadványok - Munkaeszköz, tanulási segédletként felhasználható ismeretközlő irodalom - Szépirodalmi gyűjteményes művek, szöveggyűjtemények - Könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, atlaszok, közhasznú információforrások 1.2. A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: 1.2.1 Ismeretközlő irodalom, középszintű, a tanult tárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segítő irodalom 1.2.2 Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók 1.2.3. Feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek 1.2.4 Egyéni művelődést szolgáló igényes szépirodalom 1.2 5. Pedagógiai módszertani szakirodalom 6. Dóci Iskola, Dóc A Dóci Iskola tagintézményi könyvtári gyűjtőkörét az intézmény pedagógiai programja határozza meg, mely szerint iskolában alapfokú képzés folyik. A könyvtári állomány a dokumentumok folyamatos gyűjtésével, feltárásával és szolgáltatásával folyamatosan szolgálja az iskolában folyó alapképzést, nyilvános, általános könyvtári szolgáltatási tevékenységet az ifjúkori és felnőtt lakosság számára. 1. A gyűjtés szintje és mélysége Az iskola könyvtára erősen válogatva gyűjt, azaz teljességgel egyetlen tantárgy ill. szaktudomány irodalmát sem gyűjti. 2. A könyvtár gyűjtőköre formai oldalról I. Írásos nyomtatott dokumentumok 65


SZMSZ

10. sz. melléklet

- könyv - periodika II. Nem nyomtatott dokumentumok - audiovizuális dokumentumok (hanglemez, hangszalag, videokazetta, CD) - elektronikus dokumentum (DVD, CD-k ) 3. A könyvtár gyűjtőköre tartalmi oldalról az állományrészek vonatkozásában. – Kézi- és segédkönyvtári állomány Az általános tájékozódáshoz szükséges, valamint az oktatásban felhasználható általános – és szaklexikonok, enciklopédiák, a szakterületek szótárai, fogalomgyűjteményei, példatárai, határozói, a tudományágak bevezető, ill. összefoglaló művei, monográfiái. – Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjti a könyvtár a szaktudományok alapszintű összefoglalóit, az alapszintű ismeretközlő irodalmat. Teljességgel gyűjti az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat. Ebben az állományegységben kapnak helyet az oktatási intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai, az ezekhez készített tanári segédkönyvek, a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok, ill. az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok. – Szépirodalom Teljességgel gyűjti az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a tantervekben meghatározott lírai, prózai és drámai antológiákat, kötelező és ajánlott olvasmányokat (20 példányban), a tananyag által meghatározott kortárs és klasszikus szerzők teljes életművét, a szabadidő kultúrált eltöltését szolgáló klasszikus és mai értékes szépirodalmat, a népköltészeti irodalmat. Válogatással gyűjti versesköteteket.

a

gyermek-

és

ifjúsági

regényeket,

elbeszéléseket,

Erős válogatással az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat. Erősen válogatva gyűjti az intézmény dolgozói, ill. az itt tanulók hozzátartozói szórakozását, kikapcsolódását szolgáló irodalmat. – Pedagógiai gyűjtemény Az állományrészbe tartozik a pedagógusok szakmai továbbképzését, és az órákra való felkészülését segítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai, valamennyiaz iskolában oktatott-tantárgy módszertani segédkönyvei, a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A pedagógia határtudományai közül elsősorban a pszichológia irodalmát gyűjti a könyvtár. A szociológia, szociográfia, statisztika, jogés közigazgatás irodalma enciklopédikus szinten gyűjtendő, ill. csak azok a művek, amelyek szoros kapcsolatban állnak a napi pedagógiai gyakorlattal. – A könyvtáros segédkönyvtára Gyűjteni kell a kurrens és retrospektív tájékoztatási segédleteket, kézikönyveket, a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket, könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, a könyvtár-használattan módszertani segédleteit. Válogatva gyűjtendők az általános elsőfokú és másodfokú bibliográfiák, a szaktárgyi és tantárgyi bibliográfiák. – Periodika gyűjtemény Itt kapnak helyet a napi- és hetilapok, a pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok, módszertani folyóiratok, könyvtári szakmai folyóiratok, gyermek- és 66


SZMSZ

10. sz. melléklet

ifjúsági lapok, a tananyagokhoz kapcsolódóan rendszeresen tudományos és művészeti folyóiratok, illetve közlönyök. –

felhasználható

Audiovizuális és elektronikus dokumentumok - Audiovizuális dokumentumok Az állományrészt a zenei és nyelvi képzésben felhasználható lemezek, kazetták, CD-k, (szaktanároknál letétként elhelyezve) és videokazetták alkotják. -

Elektronikus dokumentumok A könyvtár gyűjti az oktatásban felhasználható szaktárgyi CD-ROMokat.

A fenti állományrészek egységes könyvtári egységet alkotnak. A könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok ajándékként kerülhetnek az állományba. 10. Pallavicini Sándor Iskola, Sándorfalva A könyvtár az iskola forrásközpontja. Könyv- és médiatár. Fenti meghatározásból adódóan gyűjti mindazon ismerethordozókat, amelyek az iskola pedagógiai programjában meghatározott oktató-nevelő tevékenység magas színvonalú folytatásához szükségesek, segítik a tanulókat napi tanulmányaik végzésében, hozzájárulnak a tehetséggondozó munkához és a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A könyvtár korlátozottan nyilvános: szolgáltat az iskolában végzett középfokú oktatásban résztvevő tanulók számára, esetenként a szülők számára is. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét e szempontok alapján határozzuk meg: Az iskolai könyvtár gyűjti: I. Kézikönyvtári állomány 1. Általános lexikonok: — a Magyarországon megjelent nagy- és középlexikonok közül az iskolában legjobban használhatókat legalább 1-1 példányban; —

gyermeklexikonokat példányszámban, hogy tanítani lehessen.

(Ablak-zsiráf stb.) olyan használatukat csoportmunkában

2. Szaklexikonok: — egy-egy szakterület legfontosabb lexikonjait egy-egy példányban. 3. Általános enciklopédiák: — a nagylexikonokhoz hasonló szabályok szerint. 4. Gyermekenciklopédiák: — a gyermeklexikonokra vonatkozó szabályok szerint. 5. Szakenciklopédiák: — a szaklexikonokra vonatkozó szabályok szerint, kivéve a gyermekek számára készült szakenciklopédiákat, melyeket legalább 5-10 példányban kell beszerezni. 6. Szótárak, fogalomgyűjtemények: — Magyar értelmező kéziszótár: minden alsó tagozatos osztályban egy-egy példányt, a könyvtárban legalább két példányt kell elhelyezni; —

Magyar szinonima példányban;

szótár:

legalább

10

— Idegen szavak és kifejezések szótára: legalább 10 példányban;

67


SZMSZ

10. sz. melléklet

— Idegen nyelvi középszótárak: angol és német nyelvtanuláshoz legalább egy tanulócsoportnak megfelelő példányban; — példányban;

Nagyszótárak:

válogatással

egy-egy

— Tantárgyi fogalomgyűjtemények, határozók: 510 példányban gyűjtendők. 7. Adattárak: — válogatással egy-egy példányban. 8. Atlaszok: — földrajzi és történelmi nagyatlaszokat válogatással 1-5 példányban. 9. Összefoglaló művek, monográfiák: — válogatással egy-egy példányban. 10. Nem nyomtatott ismerethordozók: — válogatással gyűjti 1-1 példányban az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó: videokazettákat, hanglemezeket, hangkazettákat, CD lemezeket, CD-ROM-okat. II. Ismeretközlő irodalom A könyvtár legnagyobb állományegysége. 1. Teljességre törekvően kell gyűjteni valamennyi oktatott tantárgyakhoz tartozó alapés középfokú ismeretterjesztő műveket 1-5 példányban. 2. Egyes tantárgyak kiegészítő irodalmát válogatással 1-3 példányban. 3. Nagy tudósok, írók, költők, művészek, történelmi személyiségek életrajzai, képes monográfiák, művészeti albumok: válogatással 1-2 példányban. 4. A gyermekek egyéni érdeklődésére számot tartó népszerű ismeretterjesztő könyvek: válogatással 1-2 példányban. 5. Helytörténeti, helyismereti kiadványok, különös tekintettel lakóhelyi környezetünkre: teljességre törekvően 1-5 példányban. 6. Szakköri tevékenységhez kapcsolódó irodalom: válogatással 1-2 példányban. III. Tankönyvek Az egyes tantárgyak tankönyveit, munkatankönyveit, feladatlapjait lehetőleg teljességre törekvően 2-3 példányban beszerezni, azokat is, amelyeket az iskolában nem alkalmaznak. Ezzel segíteni lehet a tanulást, de a tankönyvrendeléshez is segítséget adhat. A tartós tankönyveket az iskolavezetés döntése alapján a könyvtár állományba veszi, megkülönböztető jelzettel látja el, azokat egész tanévre kölcsönzi. IV. Szépirodalom 1. Az általános iskolai házi és ajánlott olvasmányok: teljességre törekvően egy tanulócsoportnak megfelelő számban. 2. Köziskolai házi és kötelező olvasmányok 3-5 példányban.

68


SZMSZ

10. sz. melléklet

3. Az általános és középiskolai tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott prózai művei, gyűjteményes kötetei: teljességre törekvően 1-3 példányban. 4. A magyar és külföldi költészet legnagyobb alakjainak művei: teljességre törekvően 13 példányba. 5. A magyar és külföldi népköltészet antológiái: teljességre törekvően 1-3 példányban. 6. Mesekönyvek, meseregények, mondatgyűjtemények: válogatással 1-3 példányban. 7. Gyermek- és ifjúsági regények, életrajzi, történelmi, kaland- és fantasztikus regények: válogatással 1-2 példányban. 8. Klasszikus és modern felnőtt szépirodalom: erős válogatással 1 példányban. V. Pedagógia szakirodalom A pedagógiai szakirodalomból a helyi igények figyelembevételével gyűjteni kell: 1. pedagógiai lexikonok, fogalomgyűjtemények, szótárak: 1-1 példányban; 2. összefoglaló pedagógiai művek: 1-1 példányban; 3. neveléselméleti, módszertani művek: 1-1 példányban; 4. tantárgyak szakmódszertani kiadványai: 1-3 példányban; 5. a személyiségneveléssel, a nevelési és tanulási problémákkal foglalkozó művek: 1-2 példányban; 6. a pedagógiai határtudományai (pszichológia, szociológia) szakirodalom: válogatással 1-1 példányban; 7. kéziratok: az iskola pedagógiai programja, tantervek, tanmenetek stb. 1-2 példányban. VI. Egyéb szakirodalom 1. Az iskola működésével kapcsolatos jogszabályok: 1-2 példányban. 2. Könyvkereskedelmi és tankönyvkatalógusok: 1-1 példányban. 3. Általános és tantárgyi bibliográfiák: válogatással: 1-1 példányban. 4. A könyvtári munkához kapcsolódó szakirodalom (feldolgozás, olvasáspedagógiai, könyvtárhasználat). VII. Időszaki kiadványok Napilapok, ismeretterjesztő hetilapok, folyóiratok 1-1 példányban, pedagógiai, tantárgymetodikai periodikák 1-1 példányban kerülnek megrendelésre. Napilapok közül a megyei újságot, a hetilapok és folyóiratok közül az Élet és Tudományt, Búvárt, egy-két számítástechnikai kiadványt, a Kincskeresőt, a szaklapok közül a Köznevelést, Pedagógiai Szemlét, szaktantárgyi módszertani kiadványokat kell előfizetni. A többi periodikát a lehetőségek szerint és megegyezéssel fizetjük elő. A könyvtár ezeket köttetni és tartósan tárolni helyhiány miatt jelenleg nem tudja. 12. Szatymazi Iskola, Szatymaz I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 69


SZMSZ

10. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár tárgyi és személyi feltételei: Az iskola alaptevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. Az iskolai könyvtár szerepe és feladatai az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában. II. Az állományalakítás alapelvei Az iskolai könyvtáros folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével végzi. Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, ajándék útján is csak a gyűjtőkörbe tartozó információhordozók kerülhetnek be. A helyi tanterv teljesítéséhez szükséges dokumentumok beszerzése a legfontosabb. III. A gyűjtőkör meghatározása Fő gyűjtőkörbe tartoznak a könyvtár elsődleges megvalósításához szükséges dokumentumok.

funkciójából

adódó

feladatok

Mellék gyűjtőkörbe a könyvtár másodlagos funkciójából fakadó szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumokat soroljuk. A fő gyűjtőkör területei: Könyvek -

Az oktatáshoz szükséges, ill. a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak, atlaszok, kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a könyvtári munka szakmai, módszertani segédletei.

-

Iskolai tantervek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok.

-

Pályaválasztási útmutatók.

-

Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom.

-

Házi és ajánlott olvasmányok.

-

Szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények.

-

Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok.

-

Az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok.

-

A pedagógusok ön- és továbbképzéséhez szükséges alapvető és a felkészülést elősegítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai. Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom.

Periodika -

pedagógiai folyóiratok,

-

módszertani folyóiratok,

-

a tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratok,

-

a helyi tantervben javasolt gyermek- és ifjúsági lapok,

Audiovizuális információhordozók

70


A helyi oktatásoz szükséges információhordozókat is.

SZMSZ

av-dokumentumok,

10. sz. melléklet

beleértve

a

számítógépes

A mellék gyűjtőkör területei nyomtatott és az av-dokumentumokra kiterjesztve segítő

a tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást

dokumentumok, -

a tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok -

egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek,

-

irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató olvasmányok,

-

áltudományos művek,

-

értéktelen, csak szórakoztató av-dokumentumok. IV. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege

A gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok Írásos dokumentumtípusok: -

könyv,

-

tankönyv, tartós tankönyv, módszertani segédanyag,

-

periodika: napilap, hetilap, folyóirat,

-

kotta.

Vizuális dokumentumok: -

CD

-

hangkazetta.

Audiovizuális dokumentumok: videókazetta. DVD Egyéb információhordozók: -

oktatócsomag,

-

szoftverek, CD-ROM

A gyűjtés szintje és mélysége (elsődleges meghatározó tényező: anyagi szempont) Az iskolai könyvtár a dokumentumok gyűjtését erős válogatással végzi. Fontos, hogy a tantárgyi programokhoz szükséges irodalom tartalmilag teljes legyen. Alapszintű szakirodalmat az ismeretek minden területére kiterjedően gyűjtjük. Kiemelten gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos kiadványok. Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények gyűjtése kap elsőbbséget. Nyelvi elhatárolás

71


SZMSZ

10. sz. melléklet

A könyvtár elsősorban magyar nyelven gyűjti a dokumentumokat, de az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható segédleteket, a nyelvtudás szintjének megfelelő gyermekirodalmat válogatva gyűjti az adott idegen nyelven. V. Részletes gyűjtési szabályok Ismeretterjesztő irodalom Válogatással gyűjtjük: -

alap- és középszintű általános lexikonokat és enciklopédiákat,

-

a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó alapszintű szakirányú segédkönyveket,

-

a tantárgyak alapszintű elméleti és történeti összefoglalóit,

-

az intézmény érvényben levő tanterveit, tankönyveit, munkafüzeteit, feladatlapjait,

-

a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatókat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat,

-

az iskola történetével, névadójával foglalkozó dokumentumokat.

Szépirodalom Válogatással gyűjtjük: -

átfogó lírai, prózai és drámai antológiákat,

-

a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat,

-

a tantárgyi program által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit,

-

a magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat bemutató antológiákat, gyűjteményes köteteket,

-

a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat,

-

a tematikus antológiákat,

-

a gyermek és ifjúsági regényeket, elbeszélés- és versesköteteket,

a tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat, -

a regényes életrajzokat, történelmi regényeket,

-

a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit.

Pedagógiai irodalom Gyűjteni kell: -

az alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat,

-

a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmat,

-

a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát,

-

a műveltségterületek módszertani segédkönyveit, segédleteit,

-

a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait,

-

az oktatási intézmények tájékoztatóit, pályaválasztási útmutatókat,

-

az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat. 72


SZMSZ

10. sz. melléklet

Könyvtári szakirodalom Válogatással gyűjtjük: -

a könyvtárhasználati ismeretek tanításának módszertani segédleteit

Periodika gyűjtemény Gyűjtünk: -

pedagógiai folyóiratokat,

-

a tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratokat,

-

a helyi tantervben javasolt gyermek és ifjúsági lapokat.

Kottagyűjtemény Az oktatásban, az énekkari munkában felhasználható vagy ünnepekhez kapcsolódó énekes és hangszeres zeneművek kottáit gyűjtjük. Audiovizuális gyűjtemény A helyi tanterv oktatásához szükséges információhordozók gyűjtése a meghatározó.

av-dokumentumok,

számítógépes

14. Kazinczy Ferenc Iskola, Tiszasziget Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár feladata: az iskola pedagógiai tevékenységéhez, oktató – nevelő munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, megőrzése, használatának biztosítása, valamint könyv – és könyvtárhasználati ismeretek oktatása. 2. Részletes gyűjtési utasítás: az iskolai könyvtár kiemelten, törzsanyagként gyűjti az alábbiakat: – Az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyveket, lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, bibliográfiákat. – Az alapvető filozófiai, pszichológiai, pedagógiai és módszertani műveket. – Fogalomgyűjteményeket, összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket, statisztikai és jogi gyűjteményeket. – Az oktatási intézmények tájékoztatóit, módszertani folyóiratokat, a tanításon kívüli tanítások dokumentumait. – Az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok legújabb eredményeit összefoglaló műveket. – A nyelvvizsga és az ECDL vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap – és középszintű ismeretterjesztő irodalmat. – Alapvető szépirodalmi alkotásokat a kortárs és a klasszikus magyar és világirodalom köréből. – A magyar nyelv és irodalom tantárgyban meghatározott antológiákat, teljes életműveket. – A kötelező olvasmányokat, ajánlott irodalmat, műelemzéseket, munkáltató dokumentumokat egy tanuló csoportnyi példányszámban kell beszerezni. – Az iskolában tanított idegen nyelvekhez nyelvkönyveket, szótárakat, tankönyveket – Tartós tankönyveket. – A könyvtáros segédkönyvtáraként a tájékozódási segédleteket, a könyvtári feldolgozó munka szabályzatait tartalmazó segédleteket, a könyvtártani összefoglalókat, könyvtárügyi jogszabályokat, módszertani kiadványokat – Számítógépes ismeretekkel foglalkozó irodalmat

73


–

SZMSZ

10. sz. melléklet

Iskolai kéziratokat: pedagógiai dokumentációkat, tanári és tanulói pályázati munkákat, az iskolai rendezvények forgatókönyveit, az iskolai újság vagy az iskolai rádió dokumentumait

Az iskolai könyvtár válogatva gyűjti: – – –

Az igényesebb szórakoztató irodalmat Sport, hobby témakörből könyveket A gyűjtő kötnek megfelelő folyóiratokat, nem nyomtatott dokumentumokat. 16. Újszentiváni Iskola, Újszentiván

Alapelvek: Az iskolai könyvtárban tervszerű, folyamatos és arányos állománygyarapítás folyik. Nemcsak a mennyiségi, hanem a korszerű ismereteket közlő minőségi gyarapítás a fő cél. Az állománygondozás szerzeményezést és apasztást egyaránt jelent. Egészséges arányokra, hézagmentes gyarapításra kell törekedni. Az állomány fő gyűjtőkörébe azok a dokumentumok tartoznak, melyek az intézményben folyóoktatást, képzést, nevelést segítik. A beszerzéskor a képzési szintekhez kell igazodni. Minden pedagógus munkáját segíti a pszichológiai, etikai, a pedagógiai, a didaktikai, a jogi állományrész Az iskola alaptevékenysége: – – – – –

Általános iskolai nevelés és oktatás 4 évfolyamon; napközis és tanulószobai ellátás; gyermek-és ifjúságvédelem; iskolai könyvtári tevékenység; sajátos nevelési igényű gyermekek integrált képzése.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény vezetése és tanári kara által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg; állományalakításának szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzat szerint gyarapított állo- mány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Rendelkezésére bocsátja mindazokat a könyveket és egyéb dokumentumokat, amelyek segítik: – – – – –

az önművelést, önképzést; a köz- és szakmai ügyekben való tájékozódást; az információszerzést; az alap-, közép- és válogatva a felsőfokú tananyag kiegészítését, elmélyítését; a szabadidő hasznos eltöltését.

A gyűjtés dokumentumtípusai Könyvek és könyvjellegű kiadványok Folyóiratok, periodikák: pedagógiai, módszertani szaklapok, 74


SZMSZ

10. sz. melléklet

a tananyag kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő heti és havi folyóiratok, az intézményvezetéshez szükséges közlönyök, országos és helyi diáklapok A nevelő-oktató munka feladatai: - sokoldalú személyiségfejlesztés és egyénre szabott képességfejlesztés (tehetséggondozás és felzárkóztatás) - biztos alapok nyújtása a továbbtanuláshoz, pályaorientáció, - az anyanyelv megfelelő szintű elsajátíttatása, - korszerű ismeretek nyújtása - kommunikációs képességek fejlesztése ( számítástechnika, idegen nyelvek) - művészeti nevelés (ének-zene és rokon művészeti ágak) - egészséges életmódra nevelés, testi nevelés, szabadidő tartalmas eltöltése, - erkölcsi nevelés, - - lakóhelyünk megismertetése. Az iskolai könyvtár szerepe és feladata az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában való közreműködés. Gyűjtőkörét e célok figyelembevételével kell alakítani. A gyűjtés köre és mélysége állománytestek szerint: A tanított képzési területek szakirodalmát teljességre törekvően, az elavultakat korszerű tartalmúakra cserélve gyűjtjük. A beszerzés tudatos, elvárásokhoz és igényekhez igazodó.

a) Kézikönyvek: Az iskolai könyvtárak minden típusában gyűjteni kell az általános művelődéshez az egyes műveltségi területekhez szükséges alapdokumentumokat, segédkönyveket, kézikönyveket, adattárakat, atlaszokat. - közép- és felsőszintű általános lexikonok, - közép- és felsőszintű enciklopédiák, - az egyes tantárgyak tananyagához kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap-és középszintű ismeretközlő irodalom, segédkönyv," történeti összefoglaló, fogalomgyűjtemény- monográfia, - egy- és többnyelvű szótárak, különös tekintettel az oktatott idegen nyelvekre (angol, szerb),

75


SZMSZ

10. sz. melléklet

- általános és az iskola profiljának megfelelő adattárak, atlaszok, statisztikák válogatva, - általános és tantárgyi bibliográfiák válogatva, - szemléltetéshez szükséges művészeti albumok válogatva, b) Ismeretközlő irodalom: - valamennyi tantárgy tananyagához kapcsolódó alap-és középszintíi elméleti ismeretközlő irodalom a könyvtári szakcsoportoknak meg felelően - a speciális képzési formákhoz, szakköri és versenyigényekhez kap csolódó irodalom (pl. számítástechnika, idegen nyelvek, kommunikáci - a tantárgyakban oktatott ismereteket kiegészítő ismeretterjesztő folyóiratok válogatva, c)Szépirodalom: Az állomány értékes részét képezi az oktatásban gyakorta használt, a tanulók számára kikölcsönözhető tartós tankönyvek állományegysége. Tartós tankönyvek definíciója: tartós tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják. A műveltséget a műveltségterület tantervi és értékelési követelményei által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket, népköltészet irodalmat teljességgel, a tanulók személyiségfejlődését, olvasóvá nevelését, előmozdító értékes irodalmat pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Betűrendbe rendezett állományrész, mely tudatos válogatás eredménye - lírai, prózai és drámai antológiák a tananyaghoz igazodva, igényével, - kötelező és ajánlott házi olvasmányok, - klasszikus és kortárs szerzők művei, teljes életművei, gyűjteményes kötetei, - tematikus antológiák (pl. nemzetek irodalma, ünnepek stb.) válogatva, - életrajzi és történelmi regények válogatva, d) Pedagógiai gyűjtemény: A szaktanárok órai felkészülését, továbbképzésen résztvevők osztályfőnökök, iskolai vezetők igényeit hivatott kiszolgálni.

irodalmi

igényeit,

- pedagógiai és pszichológiai lexikonok, szótárak, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, összefoglalók válogatva, - a nevelés és oktatás elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakirodalom válogatva, - az egyes tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, tantervek, tanmenetek, folyóiratok, - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai válogatva, - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kiadványok, rendeletek, folyóiratok válogatva, - az oktatással, az iskola működésével és gazdálkodásával kapcsolatos 76


SZMSZ

10. sz. melléklet

jogszabályok és egyéb kiadványok, -a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, az olvasáspedagógia és könyvtárhasználattan módszertani kiadványai,

segédletek,

A könyvtár használata: Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, tanárai, adminisztratív és dolgozói használhatják. Külső személy csak igazgatói engedéllyel kölcsönözhet. A könyvtárhasználókat megilletik az alábbi ingyenes alapszolgáltatások: -

könyvtárlátogatás; a könyvtári gyűjtemény helyben használata; az állományfeltáró eszközök használata; információ a könyvtár szolgáltatásairól.

Csak beiratkozás után vehetők igénybe a szolgáltatások! Az állomány védelme, ellenőrzése Az állományból folyamatosan, évente legalább egy alkalommal kivonjuk az elavult, megrongálódott könyveket. Az iskola dolgozói, tanulói eltávozásuk esetén a könyvtári könyveket kötelesek visszaadni. Az olvasó által elveszített, megrongált dokumentumokat az alábbi módon lehet pótolni: A dokumentum azonos kiadásának beszerzésével. A dokumentum másolási értékének megtérítésével. A dokumentum forgalmi értékének megtérítésével. A könyvtár gyűjtőkörébe tartozó hasonló témájú dokumentum beszerzésével. A pótlás mindegyikét alkalmazza könyvtárunk. A brosúrák törléséről nem kell jegyzőkönyvet vezetni, csak a nyilvántartás rovatában kell a törlést jelezni. A könyvtáros nem felelős anyagilag ezekért a dokumentumokért. A tanulók által elvesztett könyvekről év végén jegyzőkönyvet kell írni. Kivonásra kerül a dokumentum, ha: – – – – –

elveszett és pótolhatatlan; elavult, tudományos és jogi információk miatt; újabb kiadásuk beszerzésre került; természetes elhasználódás miatt; hirtelen megrongálódott; megsemmisült.

Az állomány ellenőrzése: Az ellenőrzés elrendelése az igazgató hatáskörébe tartózik. Leltározást akkor rendel el, ha: –

a könyvtáros-tanár személye változik;

–

rendkívüli esemény indokolttá teszi;

–

bizonyos időközönként (4 évenként) rendszeresen.

77


SZMSZ

11. sz. melléklet

11. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat [az SZMSZ 131. pontjához] I. Az alkalmazottak adatai 1. A közoktatási törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a főigazgató tekintetében a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának munkaszervezete kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. II. A gyermekek, tanulók adatai 1. A közoktatási törvény alapján nyilvántartott adatok: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok. 2. Az adatok továbbíthatók – fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, – sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelésioktatási intézménynek, illetve vissza, – a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, – a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, – a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, – az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, – a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, 78


SZMSZ

11. sz. melléklet

– az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. 3. Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. III. Adatkezelés 1. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a közoktatási törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. 2. Az intézmény a tanulók személyes adatait csak pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, már folyamatban lévő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. 3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a tagintézmény-vezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 5. Adattovábbításra az intézményi adatok tekintetében a főigazgató, a tagintézményi adatok tekintetében a tagintézmény-vezető és – a meghatalmazás keretei között – az általuk meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 6. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. 7. Az intézményben nyilvántartott személyes adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

79

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye szervezeti és működési szabályzata

Recommend Documents